Észak-Magyarország, 1957. január (13. évfolyam, 1-25. szám)

1957-01-09 / 6. szám

Szerda, 1957. január 9. esZARMAGYARORSZAO s MI ÚJSÁG A MEZŐKERNÉL Van burgonya, alma, zöldség, káposzta, hagyma, lesz citrom is Különleges üzletet nyitnak március 1-én A tél derekán élünk, ürülnek a kamrák, s ezért érdekel bennünket, hogyan ás állunk majd az utánpót­lással. A háziasszonyok megnyug­tatására ellátogattunk a miskolci Zöldség—Gyümölcs Értékesítő Vál­lalathoz, vagy ahogyan a miskolci vásárlók nevezik még ma is. MEZŐK ÉR-^he z. Még alszik a város, amikor az első jólmegrakott tehergépkocsik útraindulinák, hogy vigyék a zöld­árut, hagymát, burgonyát a vasgyár és a 'bányáik dolgozóinak. A korán- kelő diósgyőri, hámori, perecesi asz- szonyok már a boltokban találják az árut. Hatalmas mennyiségre van szükség ahhoz, hogy a majdcsak 150.000 fő­nyi lakosságot ki tudják elégíteni, — mondta Barna László, a vállalat igazgatója. Ennek a nagy mennyi­ségnek a beszerzése bizony nem egy­szer követel dolgozóinktól nehéz, megerőltető munkát. Ugyszólván megállás nélkül járjuk az orszá­got, hogy városunk ellátását biztosítani tudjuk .. s még így- is sok a baj. Az elmúlt idők hatalmas vásárlási láza, majd az események következtében előál­lott szállítási nehézségek nem egy­szer okozták problémákat.. A köve­telmények rákén yszerítettek ben­nünket arra, hogy a készleteinket rendelkezésre bocsássuk, s az új áru beszerzése pedig nem könnyű dolog. Különösen nehéz a helyzetünk a burgonya ellátása terén. Készle­teink pótlása vontatott azért, mert a termelők vermeiket, a beállott hideg következtében nem akarják meg­bontani. Fennakadás a város ellá­tásában ennek következtében sem állott be és addig, amíg' a SZU-ból beígért burgonya megérkezik, a vá­sárlóközönség igényeit a továbbiak­ban is ki tudjuk elégíteni. Almát mintegy 20 vageonyi meny- nyiségben tároltunk. Boltjainkban korlátlan mennyiségben és többféle minőségben kapható a szebbnél- szebb, vitám indús gyümölcs. , Van kellő mennyiségű káposzta és a napokban nagyobb kelká­poszta szállítmányt is várunk. Sárgarépa és gyökér is bőségesen áll a vásárlók rendelkezésére. Komolyabb zavar egyedül hagy­mában mutatkozott, de a Hollandiá­ból érkezett 11 vagon jóminőségű hagyma ezen a nehézségen is átsegí­tette vállalatunkat, örömmel jegyez­hetjük meg, hogy a város hagyma- igénye teljes mértékben kielégíti ezt. Az elmúlt hét utolsó napjaiban citromot is kapott vállalatunk. A ‘kapott mennyiség nem volt ugyan elég a vásárlók igényelnek kielégí­tésére, azonban Ígéretet kaptunk arra, hogy a közeljövőben ismét és jóval na­gyobb mennyiségű citrom érke­zik vállalatunkhoz. Beszélgettünk a vállalat tervei­ről is. Büszkén említették, hogy' március 1-én nyitják meg a Széchenyi utcán épülő új boltegységüket, melyhez hasonló még nem volt országunk­ban. Ebben a boltban a vállalat pro-1 fiiját képező szokásos zöldség, gyü­mölcsféleségeken kívül hűsítő italokat, föttkukoricát, süUtököt, róseibnit és mustot is fognak árulni. Csak kifogástalan minőségű árut, hoznak forgalomba. A vasgyári és perecesi dolgozók jobb ellátásának biztosítására a közeljövőben az Ó-gvár kapujánál és Perecesen is építenek ilyen minőségi boltot, ezzel a vállalat dolgozói a vasas és bá­nyász dolgozók iránti megbecsülését k í v án j ák ki feje zésre j uttatni. Beszélgetésünk után meglátogat­tuk a vállalat kirendeltségét és bolt­hálózatát. is és az ott látottak alapján megnyugtatjuk holnapra- gondoló háziasszonyainkat, ne félje­nek nem lesz hiány zöldség-gyü­mölcsfélében. Követeljük a régi, szerzett jogok visszaadását ..Munkásaink követeléseivel egyetértünk, hogy kapják vissza a regi, szerzett, — de 1948—49- töl elvett — jogaikat. (Vasúti kedvezményt, természetbeni jut­tatásaikat. stb.)’’ (Az MSZMP megyei intéző- bizottságának programjából.) A felszabadulást követő időszakban a magyar dolgozók a múltban kihar­colt gazdasági és szociális jogok, ked­vezmények mellé több más kedvez­ményt kaptak. Mindenki előtt isme­retesek azok az intézkedések, ame­lyek a társadalombiztosítás megja­vítására és kiszélesítésére, a mun­kásság egészségvédelmére, munka­ruhával, védőételekkel való ellátásá­ra, a dolgozók üdülési körülményei­nek és lehetőségének megjavítására irányultak. A teljes igazság kedvéért azonban meg kell nézni azokat az — állítólag a dolgozók érdekében hozott — in­tézkedéseket is, amelyeket koránt­sem fogadtak megelégedéssel. Ellen­kezőleg, a magyar dolgozók, mun­kások, értelmiségiek és alkalmazot­tak sehogysem értették meg, hogy miért volt szükség olyan intézkedé­sekre, amelyekkel megszüntettek egész sor jogot és kedvezményt, amelyet még a kapitalista viszonyok között harcoltak ki. Az állami alkalmazottak, tisztvi­selők, pedagógusok a vasúti uta­zási kedvezmény megvonását, a postások a különböző szolgál­tatási kedvezmények megszünte­tését sérelmezték. Szükség volt-e ezekre, a dolgozók jo­gait csorbító és megélhetését nehe­zítő intézkedésekre, helyesek vol­tak-e ezek? Nyilvánvaló, hogy nem. De akkor mégis megindokolták, megmagyarázták, hogy a fekete az fehér és hogy a rossz — jó. Ennek az időnek visszavonhatatla­nul vége. Az MSZMP végérvényesen szakit azokkal a pártot,' népet fél­revezető módszerekkel, amelyekkel a Rákosi—Geró-klikk dolgozott. Ma az MSZMP az élére áll és követke­zetesen harcol a dolgozók jogos kö­veteléseiért, a múltban megszerzett jogok és kedvezmények visszaadá­sáért Ezt juttatja kifejezésre az MSZMP megyei intézőbizottsága programjának cikkünk elején idé­zett pontja is. Már eddig is több in­tézkedés történi a fenti követelések megvalósítása érdekében. A postá­sok, a kereskedelmi és pénzügyi dol­gozók, a pedagógusok és más szak­mák, intézmények dolgozói megelé­gedéssel számolnak be követeléseik teljesítéséről. Valamennyi állami al­kalmazott, akiket érint, egyöntetűen helyesli és örömmel veszá tudomásul a® SO százalékos vasúti kedvezmény visszaadását, A postások már visszakapták a pos­tai szolgáltatások terén végen élve­zett kedvezményeket. Minden csa­láddal rendelkező postai dolgozó évente 24 mázsa súlyhatárig díj­mentesen kaphat, illetőleg küldhet csomagot, továbbá ismét érvénybe lépett a 75 százalékos távbeszélői díjkedvezmény. Az elmúlt években a postásoktól több üdülőt elvettek. Intézkedés történik ezeknek a visz- szaadása tekintetében is. További követeléseik: a postások szolgálati ruhájának kihordási idejét szállít­sák le másfél évről egy évre, mint ahogy a múltban volt. Követelik a státuszrendszer és az üzemi jutalék- rendszer visszaállítását, annál is in­kább, mivel ez figyelembeveszi a szakképzettséget és a letöltött szol­gálati időt. A kis postahivatalok dol­gozói követelik a nyolcórás osztat­lan munkaidőt, mert az eddigi idő­beosztás sérelmes volt számukra. A kereskedelmi dolgozók még a múltban kiharcolták a szombat délutáni és vasárnapi munkaszü­netet, Ezt az 1950-cs evek elején felrúg­ták. így fordulhatott, elő az a sajná­latos helyzet, hogy a szocialista or­szágok és több nyugati ország mel­lett, egyedül nálunk kellett szombat délután és vasárnap dolgozniuk. Ért­hető. hogy milyen örömmel fogadták illetékes szerveknek azt az intézke­dését, amellyel ismét a régi helyze­tet állították vissza. Vannak azonban még kielégítetlen követeléseik, ame­lyeknek megoldásáért tovább har­colnak. Ilyenek például a kiküldeté­si és ldilszolgálati díjak közötti kü­lönbség megszüntetése, továbbá az a követelés, hogy a bérezésnél ve­gyék figyelembe a szolgálati időt és a szakképzettséget. Nagy megelége­dést keltene, ha visszaadnák azt a lehetőséget hogy a kereskedelmi dolgozók évente 3000 forintig önköltségi áron vásárolhassanak árut. részletfizetési kedvezmény mellett. S végül van még egy fájó sérelmük: szüntessék meg a. „fekete túlórá­zást", biztosítsák a kereskedelemben is a napi nyolcórai munkaidőt, en­nek érdekében a napi nyitvatartási időt 7 órában szabják meg. Nem kevés azoknak a sérelmeknek a száma, amelyeket a pedagógusok szenvedtek el az elmúlt években, kü­lönösen az illetményrendszer terén. Ezért elsősorban itt várjak a hely­zet megjavítását. Az a követelésük, hogy a nem dolgozó feleség és az egyes gyermek után is kapjanak csa­ládi pótlékot, mint ahogyan ez a múltban volt, továbbá, hogy lénye­gesen emeljék fel a családi pótlékot, hiszen a múltban a családi pótlék egy kezdő tanító fizetésének 25 szá­zalékát tette ki. A múltban a közal­kalmazottak — a pedagógusok is ~ kaptak állami lakást, vagy lakbér­pótlékot. Ennek visszaállítását is követelik. Mélyen sértő és megalázó volt rí pedagógusok számára az 1951- ben hozott nyugdíjrendszer, mely lé­nyegében nem vette figyelembe a hosszú szolgálati időt, sem a befize­tett nyugdíjjárulékot. Éppen ezért szükségesnek tartják a nyugdíjtör­vény felülvizsgálását, annak igazsá­gos korrigálását. Szeretnék, ha újra lehetővé válna a pedagógusok kül­földre való utazása akár üdülés, akár tanulmányi utazás céljából. Sürgősen javítani kell a pedagó­gusok üzemi étkeztetésén is. AnVíg Kiás váll álatok,‘'intézmények 2—3 forinttal járulnak hozzá 1—1 személy étkezéséhez, addig a peda­gógusok 58 fillért kapnak erre a cél­ra naponta. Végül még egy fájó probléma: a családiház építés. Te­gyék lehető é a pedagógusok szá­mára is, hogy a jövőben kevesebb bajjal és utánjárással többen épít­hessenek családi házat, saját ízlésük szerint. A diósgyőri üzemeknél dolgozó régi munkások méltatlankodva be­szélik, hogy számos olyan kedvez­ményt elveitek tőlük az elmúlt évek­ben, amit még a. horthysta években harcoltak ki. A diósgyőri állami gyárakban dolgozó munkásnak, évi kétszeri teljesen ingyenes utazásra szóló jogosítvány járt, amellyel az or­szágban bárhová utazhatott. Ezenkívül évi négyszeri utazási ked­vezmény, melyet a dolgozók család­tagjai is megkaptak. Ezt a kedvez­ményt az 1948—49-es években meg­vonták a vasgyári dolgozóktól. Most jogosan követelik vissza. A villamos­ipari dolgozók visszaigénylik az in­gyenes. kedvezményes áramfogyasz­tási jogukat. A malomipari dolgozók évek óta követelték a kedvezményes kenyériéi adag és a korpa juttatás biztosítását, amit a malomipari igaz­gatóság egyik túlbuzgó osztályveze­tőjének javaslatára vontak meg tő­lük. E követelésük már részben meg­valósult, a kenyérfejadagot vissza­kapták, a korpa juttatási kedvez­mény biztosítása is rövidesen meg­valósul. Csak néhány szakma, intézmény dolgozóinak jogos követelését emlí­tettük meg, de bizonyára még szá­mos más területen érte sérelem a dolgozókat az elmúlt 8—10 év alatt. Most, amikor megnyílt a lehetősége annak, hogy a dolgozók által szer­zett, de a bűnös gazdaságpolitika kö­vetkeztében elvett jogokat és ked­vezményeket visszaszerezzék, az MSZMP, a kommunisták minden törvényes lehetőséget megragadnák, hogy támogassák ezeket a követelé­seket. — Ismét vásárolható arany kari­kagyűrű, Az Óra- és Ékszertnagykc- reskedekni Vállalattól kapott, infor­máció szerint, most ismét vásárolhat­nak a jegyespárok arany karika­gyűrűt a korábbi árakon. Ehhez az a n vak ön y v veze t ö, esetleg a vállalat, igazolása szükséges. ÚJABB LÉPÉS A forradalmi munkás-pa- raszt kor mány na pról­napra bizonyságot tesz arról, hogy célkitűzése megegyezik a magyar nép nagy többségének érdekeivel. Ezt az érdekközössé­get tapasztalhatjuk a napokban megjelent kormány ny i latkozat alapgondolatában is. A nyilatko­zat a munkás-paraszt kormány elvi állásfoglalását tartalmazza a legfontosabb kérdésekben. Természetesen nem terjed ki minden részletkérdésre, csupán olyan elvi kérdéseket igyekszik rögzíteni, amelyek minden bi­zonnyal egyeznek a dolgozók kívánságaival, akaratával, meg­felelnek az ország érdekeinek. A Kádár-kormány nyilatko­zatta a közeljövő legégetőbb feladatait tárja a magyar nép elé. Röviden beszámol a kor­mány kéthónapos megfeszített munkájáról, az eddig hozott in­tézkedésekről, a jelenlegi poli­tikai, gazdasági helyzetről. Nyu­godt lelkiismerettel állíthatjuk, hogy a Kádár-kormány jelei: nyilatkozata újabb lépést jelent a rend végleges helyreállítása a termelőmunka teljes ütemű beindítása, az államhatalom erő­sítése és további demokratizá­lása felé. A kormánynyilatkozat fő mondanivalója az, hogy hazánk­ban továbbra is a szocializmust építjük. A nyilatkozat félreért­hetetlenül kimondja: Magyar- országon. proletárdiktatúra van. A magyar proletárdiktatúra munkás-paraszt államában de­mokrácia és szabadság illeti meg a munkásokat, a dolgozó pa­rasztokat, a néphez hü értelmi­séget, minden törvénytisztelő magyar állampolgárt. Az ellen- forradalmároknak, az imperia­lista ügynököknek, a Magyar Népköztársaság törvényes rend­je és alapvető intézményei el­len támadó és uszító elemek­nek azonban nincs és nem is le­het része szabadságban még akkor sem. ha demokratikus jelszavaikkal álcázzák is ellen- forradalmi törekvéseiket. A kormánynyilatkozat nagy jelentőséget tulajdonít az államhatalom demokratizálásá­nak. Megelégedéssel olvastuk, hogy: a kormány egyik legfon­tosabb feladatának tartja az ál­lamapparátus egyszerűsítését, az évek során felduzzadt büröké ratikus apparátus létszámának nagymérvű csökkentését. Az állami szervek munkájá­nak gyökeres megjavítása ér­dekében a kormány következe­tesen biztosítja, hogy állami szerveinkben a dolgozók ügyei­nek intézésével, népi demokra­tikus rendszerünkhöz hű, a szo­cializmus ügyét híven szolgáló szakképzett munkások, parasztok, és értelmiségiek foglalkozzanak. Ebben az állásfoglalásban régi, jogos követelésünk megvalósí- I tását véljük felfedezni. A szocialista törvényesség- ^ gél kapcsolatosan a kor­mánynyilatkozat kinyilvánítja a Kádár-kormány ama eltökéltsé­gét, hogy biztosítja minden be­csületes, a nép. a haza érdekeit védelmező, s a haza javára dol­gozó magyar állampolgár tör­vényeink védelme alatt, félelem nélkül élhessen. A kormány határozottan ál­lást foglal továbbá abban a so­kak által vitatott kérdésben is. hogy ki legyen az ország vezető ereje. Vezető erőnek a munkás­osztály pártját, a Magyar Szo­cialista Munkáspártot, mint a kommunisták szervezett erejét, az összes demokratikus erőt egyesítő szervnek pedig a mun­kásosztály politikai, forradalmi pártja által irányított Hazafias Népfrontot tekinti. Nagy jelentőséget tulajdoní­tunk a kormányprogramban szereplő gazdasági intézkedé­seknek, amelyeket egyrészt az ország mostani nehéz helyzete­kéi* számon tőlünk. A nyilatkozat összességét tekintve elmondhatjuk' minden lehetőség adva van arra*, hogy a Kádár-kormány elvi sí-» kon meghatározott politikai és gazdasági célkitűzései összefog-* ják az ország demokratikus erőit, végérvényesen eloszlás-» ság az emberekben még meglé-* vő bizalmatlanságot és pártál­lásra való tekintet nélkül mun-» kára serkentsenek minden be­csületes. magyar hazafit. Segítenek a bányászok« köszönet érte Az elmúlt napokban meleg emberi szivekből jakadó kezdeményezés szü­letett a kondói bányaüzemben. Is­merve a■ tüzelőellátás nehézségeit, gondolatuk a tőlük távollévő mun­káscsaládok otthonába vezetett. Azokra a munkástestvéreikre, gyer­mekekre gondoltak, akik nehéz szo­ciális körülmények között, nagy csa­láddal élnek, akik tüzelő hiányában nélkülözik a meleg családi otthont. Elhatározták, hogy saját szénjáran­dóságukból 1—2 mázsát felajánlanak és úgy segítenek Miskolc rászorult­jain. E nemes érzelemből fakadó gondo­lat, segíteniakarás, csaknem az egész bányaüzem dolgozóinak támogatásá­val találkozott. Ennek eredménye­képpen körülbelül 500 mázsa szén gyűlt eddig össze. Ez a mennyiség mintegy 100 családnak enyhíti átme­netileg a téli tüzelőgondjait. A kezdeményezés túlnő a kondói bányászokon. A sajószentpéteri bá­nyászok kommunistádnak alakuló gyűlésén Csák Gyulai főmérnök elv* társ által, ide is eljutott a segítene* akarás híre. A kommunista kollek* tíva lelkesen csatlakozott a kezdi:* ményezéshez, melyet a munkástanács is helyesléssel, támogatással fogadott. Köszönet érte a rászorult családok nevében a bányászoknak, akik a széntermelés fokozása, a fáradságos munka közben is együttéreznek it még nélkülöző munkáscsaládokkal. Az adományt a városi Vöröskereszt rendelkezésére bocsájtják, amely az elosztásról az igényjogosultak meg* állapításáról, s az adomány eljuttatá­sáról gondoskodik. Budapesti gyermekek Miskolcon A közeli napokban a Vöröske­reszt útján 40 —50 budapesti közle­kedési dolgozónak a gyermeke ér­kezett Miskolcra, akik a harcok során félárván maradtak, vagy hajléktalanokká váltak. Tíz napot, a Lenin Kohászati Mű­vek dolgozóinak éjjeli üdülőjében fognak eltölteni. A gyermekekről való gondoskodásban a gyár nagy­üzemi munkástanácsa a legmesz- szebbmenő segítségét ajánlotta fel. Az üdülés eltelte után a gyermeke­ket miskolci családok vállalták to­vábbi 3—4 hónapos gondozásra, ne­velésre. amíg szüleik körülményei nem rendeződnek. A gyermekek iránti szeretet, se- gíteniakarás szép megnyilvánulása volt az, hogy közel ezer család je-« lentkezett a bajbajutott gyerme­kek vállalására. Voltak, akik előre terveztek. Az egyik szőkehajú, kékszemű kislány, a másik fekete­hajú kisfiú után vágyódott. Töb­ben előre ruhaneműt vásároltak a leendő új családtagnak. Voltak, akik odasúgták, „meghálálom” út­ján protekciót is kerestek, csak célhoz jussanak. KÖnnyetfakasztó törekvés volt ez az önhibájukon kí­vüli hajléktalanok és felárrá K felé.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents