Észak-Magyarország, 1956. december (12. évfolyam, 283-306. szám)
1956-12-31 / 306. szám
Kedves vendégek városunkban A A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT MEGYEI INTÉZŐBIZOTTSÁGA LAPJA XJ7. évfolyam 306. szám Ára 50 íillér 1956 december 31, hétfő Erőt, egészséget az új esztendőben S2 ondok, nehéz gazdasági és V' politikai problémák megoldása közben kívánunk egymásnak erőt, egészséget az újesztendö küszöbén. Olyan megrázkódtatást éltünk át mindannyian 1956-ban, hogy teljesen érthető az a tartózkodás és bátortalanság, ahogyan köszöntjük egymást ezen a napon. De nemcsak tartózkodás és bátortalanság van hangunkban. Reménykedünk, — reménykedünk abban, hogy ennyi megrázkódtatás után egyenes úton, a szocializmus építésének valóban sikeres útján indulunk el s 1957 a sikeres építőmunka, — a nép sikereinek esztendeje lesz. Üj esztendő küszöbén áltálában számotvetnek az elmúlt év eredményeiről, az újesztendő kilátásairól. Számotvelnek erről a magyar munkások, a magyar dolgozók is, szá- motvet egész Borsod megye dolgozó népe is. Számotvetünk, mert húsunkba, vérünkbe vág hazánk további sorsa, számotvetünk, mert a béke, a béke kilátásai magunk, családunk, gyermekeink legfőbb ügye. Számotvetünk, mert van nemzeti önérzetünk, mert van akaratunk, mert vannak céljaink, s igaz törekvéseinké A számvetés 1957 küszöbén nem könnyű. 1956 nem volt közönséges esztendő. Az év első háromnegyedében dolgoztunk, termeltünk, s az SZKP XX. kongresszusának hatására változásokért, szocialista demokráciáért, a nép véleményének meghallgatásáért, jobb életért harcoltunk. Meg kell mondani, hogy kevés sikerrel, mert igenis komoly visszahúzó erőkkel álltunk szemben, akik ragaszkodtak a régihez, akadályozták az újat, a valóban népi érdekeket kifejező szocialista törekvéseket. Október 23-án joggal lépett harcS £e és kitört á nép egészséges eteméinek haragja, elszántsága, hogy félreállítsa a nép véleményét, törekvéseit semmibevevő egyes vezetőket. Szocialista demokráciát, a nép érdekeit kifejező vezetést követelt a tettekben és nem a szavakban, valóban munkás, válóban népi hatalmat, jobb életet követelt. Egészséges népmozgálom lehetett volna, sikereket, tiszta sikereket érhetett volna el, mint ahogyan el is ért: hiszen megalakultak nálunk a munkástanácsok, a munkás önigazgatás szervei, bérrendezést hajtottunk végre, eltöröltük a gyér- mektelenségi adót, a falut nyomor- gató beszolgáltatási rendszert, — politikailag — a vezetésből félre lettek állítva a múlt időszak hibáiért elsősorban felelős vezetők, s egy sor más intézkedés lett foganatosítva. e meg kell mondani azt' is ^ — akár tetszik ez egyeseknek, akár nem —. hogy ehhez a mozgalomhoz az első naptól kezdve hozzátapadt a munkáshatalom, a népi demokrácia minden söpredéke is, sőt később vezetni próbálta ezt a mozgalmat. A népi demokrácia ellenségei a múlt hibái elleni küzdelmet a szocializmus, a kommunizmus, a nemzetközi munkás szolidaritás elleni harccá, a kapitalizmus visszaállítására irányuló harccá alcarták átváltoztatni. A történelem már adott leckét a népeknek. Németországban a fasizmus akkor jutott uralomra a vnemzeti szocializmus« jelszava alatt, az erőszak eszlcözével, amikor a kommunista párt szabadválasztások útján a legtöbb szavazatot kapta. S vajon nálunk nem a »■nemzeti szocializmus«-sal takaródzott-e az ellenforradalmi reakció az októberi és novemberi események idején? De igen. Ilyen jelszavakkal takar ódzott, ilyen jelszavakkal tévesztette meg a. munkásosztály egyrészét, tévesztett meg dolgozó parasztokat, értelmiségieket. Sztrájkot szervezett. Sztrájkot, mely a gazdasági romlásnak olyan fokát hozza, hogy most az új esztendő küszöbén nagy, rendkívül nagy gazdasági gondokkal küzdve lépünk az 1957-es év elé. Falun megfélemlítéssel, s demagóg jelszavakkal sikerült a bomlás elemeit bevinni Borsod megye termelőszövetkezeteinek többségébe, s ezzel aláásni a szocializmus támaszát a falun. De nem egy újévet köszöntő vezércikk feladata., hogy elemzését adja egy ilyen, a történelemben páratlan eseménynek. Csak néhány gondolatot vetettünk papírra, olyan gondolatot, mely milliók fejében fordul meg Szilveszter estéjén hazánkban, de hazánk határain túl is mindazoknál, akiknek drága a szocializmus sorsa, a népek barátsága, a béke ügye. A magyar események foglalkoztatják nemcsak barátainkat, hanem, ellenségeinket is. Régi hibáinkból, a legutóbbi hónapok eseményeiből tőkét próbál kovácsolni a nemzetközi reakció. A magyar néppel szeretné kikapartatni a gesztenyét a fűzből. Annyit mondhatunk ellenségeinknek, s a zavarosban halászoknak, hogy a magyar nép nem medve, s nem lehet inni a medve bőrére! Meg lehetett téveszteni bennünket, félre lehetett vezetni egyeseket, de sem kapitalizmust, sem imperialista elnyomást hazánkban soha nem fogunk tűrni! Igazi munkáshatalmat, szocializmust, jólétet, boldog, zavartalan, s valóban demokratikus életet akarunk. Ezt nyugati »tanácsadóink« bízzák a magyar munkásra, a magyar dolgozó parasztra, a becsületes, hazáját szerető értelmiségire. Cfe aráti tanácsot kértünk és kérni fogunk a jövőben is. De népünk ügyeibe való beavatkozásból nem kértünk eddig, s nem fogunk kérni a jövőben sem. Mi akarunk, nagyon őszintén akarunk békés együttélést minden néppel; együtt kívánunk működni minden országgal, mely támogat bennünket építőmunkánkban, mely tiszteletben tartja hazánk függetlenségét, nemzetünk önérzetét. Teljes egyenjogúságon alapuló viszonyt kívánunk minden néppel. Ezt eddig megkaptuk a szocializmust építő országoktól, de 'nem kaptuk meg a ma nagyhangon tanácsokat osztogató nyugati tőkés országakpól. Talán ieUemző erre ffiC Jrosv M bteamiri amikor az ellenforradalmi reakció nyíltan ütötte fel a fejét nyugatról, Nyugat-Németor szagban felfegyverzett volt csendőröket és katonatiszteket kaptunk. Gyorsított úton szállították az országnak herceg Eszterházyt. Felléptek hazánkban minden ellen, ami szocializmus. Barátaink, a szocializmust építő országok, s elsősorban a Szovjetunió, erejüket nem kiméivé siettek a magyar nép segítségére, hogy velünk együtt megóvják szocialista vívmányainkat A magyar munkásosztály, a borsodi szénmedence partizánjai, akik vérüket hullatták a szoclal'z- musért, nem óhajtják vissza a tőkéseket. ök a hibáktól, a bajoktól, a munkások véleményét mellőző vezetőktől akartak megszabadulni. Az 6 nevükben lehetett spekulálni, politikai pecsenyét sütögetni. De nem hosszú ideig. Engedtessék meg nekünk, hogy a jövőben is .ja Szabad Európa“, a newyorki és a londoni rádiók bölcs tanácsai nélkül döntsük el, hogy mit akarunk. S erre a kérdésre a borsodi iparvidék kohászai, bányászai. Borsod megye földjének dolgozó parasztjai döntő többségükben azt válaszolják: szocializmust — munkáshatalmat, saját kezünk teremtette jólétet, függetlenséget, nemzeti önállóságot, békét, békés életet akar- nak! Békét, s nem rombolást akarunk! Alkotó munkát — nem pusztulást és nyomort akarunk! Jólétet és nem nélkülözést akarunk! Gyermekmosolyt, s nem könnyező anyákat és gyermekeket kívánunk látni! Telt üzleteket, s nem ásító kirakatokat, nem sorbanállást akarunk! Munkánk alkotó gyümölcseként, agyunk gondolatának eredményeként akarunk rendet — szocialista rendet! eg van ehhez a, képességünk? Igen! Tanujelét adtuk ennek akkor, mikor romokból építettük újjá gyönyörű hazánkat; tanujelét adtuk akkor, amikor legyűrtük a nélkülözést, nyomorthozá inflációt, tanujelét adtuk akkor is, amikor —- az esztelen iparosítási politika folytán ugyan —. de felépítettük a Borsodi Hőerőműt, a Borsodi Ve gyikombinátot, megkezdtük építeni Tiszapalkonyát, fejlesztettük az egész megye iparát. Sokat mondták az elmúlt 1? év alatt — visszaélve ezzel — van harcedzett munkásosztályunk, van dolgozó parasztságunk, van tehet séges értelmiségünk. Hát igen van. d ez a municasosziaiy, ez c dolgozó parasztság, ez az értelmiség képes arra, hogy felelősségteljesen gondolkozva, erejét nem kiméivé a munkában — magának népének boldog életet, jólétet teremtsen. Sokan mondhatják azt, hogy ezek szavak. Igen. szavak. De ha egy népben szilárd az elhatározás arra, hogy cselekedjen bátran és merészen — a saját érdekében ■—, akkor lehetnek a nehézségek bármily nggyok,, legyűrjük azokat. Az űjesztendp küszöbén — mindannyian jól tudjuk — nehézségekkel, goTidokkal, nagy gazdasági bajokkal kell megküzdenünk. Az országban, s a megyében rendkívül kevés a szén, a vWamosenergia, gyáraink alig dolgoznak. Üzleteinkben egyes cikkek hiányóznak. A falvakban a termelőszövetkezetek bomlása, illetve bomlasztása kö vetkezett be. Gazdasági vezetésünk új rendszerét kell kialakítani, amelyben alapvető helyet a munkástanácsok foglalnak el. Uj szervek ezek, (U ha teljes felelősséggel, a munkások támogatását élvezve dolgoznak akkor megbirkóznak nehéz s felelősségteljes feladataikkal. Politikai téren: nagy lépést fogunk előre tenni a szocialista demokrácia fejlesztésében, hogy hazánkban valóban a nép legyen az úr, s minden területen a nép akarata érvényesüljön. Éppen ezér\ félre fogjuk állítani a zavartkeltő- két, az ellenséges elemeket, a kapitalista restaurátorokat. De félre állítjuk azokat is, akik úgy vélik hogy a jövőben a régi rákosisü szellemben lehet bárkinek is ebbei az országban garázdálkodnia. A kommunisták névé ben . pedii nagy magyar költőnkkel. Petőfivé együtt mondhatjuk: »Előre a nép akadályt! Ném ismerünk olyan ne Hézséget, melyet népünkkel együtt leküzdeni nem tudnánk. Ott leszünk, tíhol a munka neheze van. Népünkkel együtt fogunk harcolni viharos időkben és napsütésben egyaránt, (li' jesztendő! Ebben az újeszten- dóben új sikereket, erőt, jó egészséget kívánunk megyénk minden dolgozójának, lapunk minden olvasójának azzal, hogy ne az év elején, hanem az év végén mondhassuk majd együtt: eredményekben, sikerekben gtózdag esztendő volt 1957. Kedves vendégek jártak az elmúlt napokban városunkban. Csehszlovákiából jöttek és Zilina megye dolgozóinak, úttörőinek ajándékát hoziták a miskolci gyermekeknek, pedagógusoknak. Képünkön az ajándékot hozó csehszlovák elvtársak és a szeretetcsomagok. Az Humanité a magyar kormány eddigi eredményeiről Az Humanité szombati száma közli budapesti tudósítójának jelentését: A Kádár-kormány — írja — rövidesen nyilvánosságra hozza programját. Ez a dokumentum kiindulópont és egyben valaminek a végét jelenti. Végét jelenti a kormány kezdeti tevékenységének. Az első két hónap mérlegét is megmutatja. A kormány aktívája a közbiztonság terén a rend teljes helyreállítását mutatja, a szociális intézkedések területén pedig egész sorát az új rendszabályoknak. A mérleg kevés is, sok is. Kevés, ha az ember arra gondol, hogy mennyi még a tennivaló, sok, ha meggondoljuk, hogy a kormánynak mindent újra kellett kezdenie. A lap tudósítója ezután megállapítja, hogy a Kádár-kormány intézkedései hozzájárultak a megbékélés légkörének megteremtéséhez és olyan lélektani feltételeket teremtettek, amelyek lehetővé teszik a gazdasági csata megvívását és megnyerését. Uj szakasz kezdődik, amely lényegében arra ad választ, hogyan lehet és kell építeni tovább a szocializmust. Mely pártok és milyen emberele állnak a szocializmus építése mellé? Senki ellen sincs ellenvetés, aki őszinte híve a szocializmusnak. A kormányprogram közzététele után előreláfhatóan egész sor tárgyalás és vita indul majd, amelynek várható eredménye az lesz, hogy rövidebb-hosszabb időn belül széleskörű kormány alakul, amely munkájában a nemzet minden erejének részvételére számíthat. (MTI) A sajókazai bányában az elmúlt hetekben 20 új — nagyobbrészt régi bányász kezdte meg a munkát. Az üzemben azonban még így is 280 bányászai kevesebb dolgozik, mint október elején. A létszámhiányon kívül a műszakjaiknak komoly gondot okoz a bányasín és a TH gyűrűk beszerzése. A nehézségekkel küzdő bányaüzem dolgozói decemberben szombat reggelig 3000 tonna szenet küldték felszínre. A szénmennyiség zömét a Szeles I-es akna 64 méter hosszú tömegtermelési munkahelye biztosítja. A frontfejtés azonban már lefogyóban van. Ezért a vezetőség úgy határozott, hogy a Szeles Il-es aknában, új 100 méter hosszú, kétszárnyú tömegtermelésű- munkahelyet alakít ki. A feltárási munkák folynak és az új front február közepén lép be a termelésbe. RENDELET A BÉRFIZETÉSRŐL, a különleges szabadságokról, felmondásokról és az új prémiumrendszerről A kormány rendeletben szabályozta a bérfizetés 1957. január 1; utáni rendszerét. A rendelet kimondja, hogy 1957. január 1-től üzemekben és hivatalokban egyaránt csak a ténylegesen ledolgozott idő (teljesítmény, szakxnány, norma stb.) alapján fizethető munkabér, , az előírt bérfizetési napokon. Azoknak a munkaviszonyát, aíkiket bármilyen okiból kifolyólag nem tudnak foglalkoztatni az üzemek és hivatalok 1957. január 1-tól legkésőbb február 1-ig felmondással meg kell szüntetni. Számukra a kormányrendeletben megállapított illetményeket, illetve munlkianéiiküli segélyt kell biztosítani. Egyes ipari üzemek, amelyek jelenleg még törzsgárdájukat sem tudják foglalkoztatni — amennyiben a felettes minisztérium ehhez hozzájárul — dolgozóik közül •azoknak, akiknek munkájára az üzem megindulásakor feltétlenül szükség lesz ideiglenesen különleges szabad- ságot engedélyezhetnek. A különleges szabadság ideje alatt ezeknek a dolgozóknak részére a személyi besorolásuk alapján az őket megillető bér ötven százaléka folyósítható. A különleges szabadság küldött dolgozók munkaviszonya nem szűnik meg, részükre tehát felmondási illetmény nem fizethető. A dolgozók a különleges szabadságot nem ^kötelesek elfogadná. Ha Ilyen esetben a vállalat felmondással él, a szóban forgó dolgozót csak két heti felmondás illeti meg. A különleges szabadságot igénybevevő dolgozók az üzemi munkástanács engedélye alapján a különleges szabadság időtartama alatt ideiglenesen mimikát vállalhatnak. Ezt a körülményt a munkaköny- vükbe be kell jegyezni. Ilyen esetben azonban a dolgozókat csak az új munkahelyen esedékes bér illeti meg. A dolgozók a különleges szabadság tartama alatt is élhetnek felmondással. Ebben az esetben felmondási illetmény nem fizethető számukra. A különleges szabadságon levő dolgozó az üzemi munkástanács felhívására azonnal köteles üzemében munkára jelentkezni és ott a munkát felvenni. Ellenkező esetben munkaviszonya megszűntnek tekintendő, az üzemtől a továbbiakban semmiféle bért, vagy juttatást nem kaphat s nem részesíthető munkanélküli segélyben. Az üzemek legfeljebb háromhónapi időtartamra engedélyezhetik az ebben a rendeletben ideiglenesen életbelép- tetétt rendkívüli szabadságot. Amennyiben az üzem vezetősége, vagy felettes szerve által megállapított munkarenden belül energia, vagy anyaghiány miatt a dolgozó az előírt munkaidőt nem tényleges munkával tölti ki, a munkarenden belül állásidőre legfeljebb munkakörének megfelelő alsó bérhatár 80 százaléka fizethető kái Ahol a személyi bérek alsó határa nincs segéd, betanított é*? szakmunkásokra megállapítva, ott a 80 százalék *— a szakminisztérium végrehajtási utasításában megállapított módon — értelemszerűen alkalmazható. A rendelet a továbbiakban a prémiumrendszert szabályozza. A műszaki és adminisztratív dolgozók jelenlegi prémiumrendszere 1957. január 1-i hatállyal megszűnik, A vállalati munkástanácsok a termelés fokozása, gazdaságossága, sfcb. érdekében saját hatáskörükben alakítsák ki a vállalatok új prémiumrendsze- * rét. Az így kialakított prémiumrendszer alapján. negyedévernkmt kifizethető vállalati összprémium felső határa: az 1956. I—III. negyedévek átlagában 100 százalékos tervfeladat teljesítéséért kifizetett prémiumösszeg, amit azonban csökkenteni kell az alkalmazotti létszám csökkentésének arányában. Azoknál a vállalatoknál, amelyeknél eddig csak a 100 százalékon felüli tervteljesítést premizálták, az illetékes minisztérium megállapítása alapján a prémiumban részesített dolgozók összalapbérének 10—15 százalékát lehet prémiumkeretként megállapítani. Áz ismertetett rendelet hatálya az iparvállalatokra és az állami költségvetésből fenntartott szervekre, intézményekre, hivatalokra terjed ki A rendelet alapelveinek egyéb területeken történő alkalmazására az illetékes miniszter a pénzügyminiszterrel egvel értésben intézkedik FtMrbsi áj tálttárnyá írMtfíjteSHi kezáHuses i arankát a sajéhazai bányászok
