Észak-Magyarország, 1956. december (12. évfolyam, 283-306. szám)

1956-12-09 / 290. szám

c; ittitftnuiMiimMUrtitHNtnnMtn A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT MEGYEI INTÉZŐBIZOTTSÁGA LAPJA W árfolyam *00 nzóm Ara so fillér ^5* doromhpv 9, ranárnrrp A Magyar Szocialista Munkáspárt ideiglenes központi bizottságának határozata A hazánkban 1956 október 23-én kezdődött. események okainak és előzményeinek minden részletében való pontos feltárásához még további rendszeres adatgyűjtésre és elemzés­re van szükség. De az események ki­váltó oetti, fő mozgató erői és jelem- x6 sajátosságai már ma is teljesen vlágosak. Az eseményeknek négy alapvető ©ka, illetve mozgató tényezője volt. Ezek az okok és tényezők már Jóval az októberi események kirobbanása előtt egy időben, egymás mellett, egy­másba kapcsolódva és egymásod köl­csönhatásban hatottak s együttesen vezettek az eseményeket, tragikus alakulásuk felé. Ezek az okok és {hatóerők a következők: 1 A Rákosi—Gerő-kl ikk. mely- nek a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségében és a Magyar .Népköztársaság kormányában döntő befolyása voll, 194B. végétől kezdve letért a marxizanus-leninizmus elv; aJ-ipjáróV A párt- és állami életben valamint a gazdasági élet Irányftásá­• 'ban szektás és dogmatikus politikát, ellentmondást nem tűrő parancsot­. f *V WV‘.yi i.-.j nv;.^c rvket honest í ott meg. Káros módsze­reik rendkívül súlyos hibákhoz .1* bűnökhöz vezettek a párt- és állami eleiünkben egyaránt. Akadályozták a párt- és társadalmi élet demokra­tizmusának kiszélesítését, durván megsértették a szocialista törvényes­séget. Olyan gazdasági politikát eről­tettek a népre, amely figyelmen kí­vül hagyta az ország gazdaság' adott­ságait, gátolta a dolgozók életszín­vonalának emelését. Az önkéntesség lenini elvének megsértésével a ter­melőszövetkezeti mozgalmat súlyo­san kompromittálták a parasztság jelentős része előtt. A szovjet példa gépies másolásával, a szovjet-magyar barátság helytelen értelmezésével, a nemzőt! érdekek háttérbe szorításá­val. haladó hagyományaink és nem­zeti érdekeink lebecsülésével és sem­mibevevésével súlyosan megsértet­ték a magyar nép nemzeti és haza­fias érzéseit. A Rákosi—Gerő-klikk antilenm is­ta. a kommunista párttól Idegen ve­zetési módszereivel szakadást Idézett ©ló a párt vezetősége és tagsága, a párt és e munkásosztály, a munkás- osztály és szövetségese, a parasztság valamint a párt, és értelmiségi dol­gozók között. Aláásták és gyengítet­ték a párt. telén télyét. Ez a vezető klikk képtelen volt ar­ra, hogy súlyos hibáit és bűneit be­ismerje és kijavítsa. Magatartásán lényegében a Szovjetunió Kommu­nista Pártja történelmi jelentőségű XX. kongresszusa után som változ­* tatott, annak útmutatásait figyelmen kívül hagyta. Hatalmi állásához még akkor is görcsösen ragaszkodott, amikor — főleg 1B56 március elejé­től kezdve — már szembe állt vele a Központi Vezetőség .jelentős része, a pártfunkcionáriusok többsége, úgy­szólván az egész párttagság és lénye­gében már egy elszigetelt klikk hely­zetében volt. A pártegységre hivat­kozva minden jogos kritikát frakció- zásnak minősítve, akadályoztál? a kérdések pártszerű és demokratikus kijavítását A régi pártvezetés szektás pántl­ikája széles, demokratikus ellenzéki mozgalmat hozott létre az 1953. nyá­lát. követő időben elsősorban a párt­ban, majd a kommunisták legjobb­jainak vezetésével a dolgozók töme­geiben. A súlyos hibák következtében mé­lyen elkeseredett kommunisták és pártonlcívüli demokratikus tömegek e hibák kijavításáért harcoltak, de fták maradtak a kommunizmus esz­méihez. a szocialista társadalmi rendhez, a Magyar Népköztársaság­hoz. v A szocializmushoz hű, széles, de­mokratikus tömegmozgalom részve­vői ebnek félreérthetetlenül hajigot adtak az októberi események előtt, az októberi események alatt és azon után is. *J Az októberi események kelct- * kezesében és azok tragikus for­dulatában súlyos szerepet játszott e korábbi években kialakult és állan­dóan növekvő pártéitenzéknek az a szárnya is. amely Nagy Imrét és La sonczy Gézát válaJBtóttá zászlajául A pártellenzék e csoportjának tévé kenysége pozitivnak tekinthető mind­addig, amíg harcuk — az egész párt- ellenzékkel együtt — a Rákosi—Oe- rő-klikk poiiiikája ellen irányúit lB.jfí tavaszán azonban tevékenysé­gükben olyan fordulat következett be. amely fellépésük jellegét alapve­tően megváltoztatta. A kritikát — helytelenül — a párton kívülre, az utcára vitték ki, amelybe a reakció5 elemek is bekapcsolódtak. Ilyenfor­mán ez a kritika eltorzult, s többé mar nem a Rákosi—Geró-tülkk po­meglévő tekintélyét rombolta, a mun­kásosztály, a magyar népi demokra­tikus rend pozícióit és alapjait tá­madt«. A pártellenzéknek ez. a csoportja, mely a hibák kijavításához pozitív programot nem adott, egyoldalúan esek a pártot támadta, s egyidejűleg a reakciótól nem határolta el ma­gát. Felbátorított« a reakció erőit és jelentős mértékben hozzájárult az \lr nfor.radalom kirobbantásához. Q Az októberi események előké- * * szí tűsében és ki robbantásában alapvető tényező volt » Horíhy-fa- -íszta és a magyar kepitallsta-földes- > i ellenforradalom, melynek Jelentős wői működtek illegálisan idehaza, fő :röi pedig Nyugat-Németoí-szágban gyülekeztek és szervezkedtek. A ma- gyar el lenion-adalom célja a kapitális- ki. földesúri rendszer vissszoálhtós; olt, amelyről az 19á5-ben elszenve­dett vereség óta egy pillanatra sem nondott }e. Ellenkezőleg, azóta állan- 'óan szervezkedett és csak a kedve­ző alkalomra várt, hogy lecsapjon ’épi demokratikus rendszerünkre & j’k-nforradatai céljait valóra váltsa ,1 A magyarországi eseménye’:; * ben végül döntő és alapvető terepet játszott a nemzetközi irope •inlizmus, amelynek céljai természe- cescn túlmentefc a magyar kérdésen \ közelmúltból vil;\gszex-Ui Ismerete >'k a vietnami, koreai, tarvmii ér ■ ^ . ... *­közi imperialistáknak a magyar ese­ményekbe való beavatkozását ér szerepét az októberi események elő­készítésében az a mindenki által is­mert tény is bizonyítja, hogy a ke­zükben levő nyugati rádiók és adóál­lomások (Amerika hangja és Szabad Európa) az elmúlt tizenkét év alatt egy percig sem szűntek meg a Ma­gyar Népköztársaság és intézményei ellen uszítani. 1945-ben a földreform ellen, majd a gyárak, bányák és ban­kok államosítása ellem uszítottak. A legutóbbi három év alatt pedig m'Jl- ien erejüket megfeszítették, hogy a ténylegesen meglevő hibákat mér téktelemll eltúlozva a rendszer eilen uszításra használják fel. Céljuk a? volt, hogy a magyar kommunistákat, a demokratikus érzésű tömegeket a szocialista eszme s a népi demokra­tikus rendszer, a Magyar Népköztár soság ellen fordítsák. A háttérben meghúzódó s onnar ’■»nyitó nemzetközi imperialista kő- ük bűnös szerepét a magyar esemé­nyek kirobban‘ásában bizonyítja to vábtoá az a tény, hogy Nyugat-Német- országban ellenforradalmi céiokr. ■nár évekkel ezelőtt összegyűjtötték a vök horthysta hadseregnek és csendői'ségnek a Hitler-lasisztákkal együtt Nyugatra menekült maradvá­nyait. Egyenruhába öltöztették, fegyver­rel látták el, katonai kiképzésfecn .észcsHették és amerikai dollárokkal {ették őket. Előőrseiket hónapokkal íz oteóbul esuncnyok előtt növek- ”0 számban küldték Magyarország- á. oof-y )«.»rfflir«nVKhi *>»- <. lépt demokratik*» rends/eiüiat el* en. Az iTnperláliztftusnak Magyavorszá­;on az ellenforradalom nyeregbe se­jtésével egy új háborús tűzfészek étrehozésa volt a célja most már itt — Európa térségében. vokációk. Ezek a példák azt mutat­ták. hogy a nemzetközi imperializ­mus nem mondott le a népek leiyú zására és kizsákmányolásának továb­bi fenntartására irányuló törekvései­ről, nem mondott le a helyi háborúk és egy új. harmadik világháború kl- rotob a irtásának tervéről. A nenwet­II. Az október 23-án kezdődött események Az országban lejátszódott esemé­nyek helyileg és időrendben — egyes szakaszaiban is — különböz­nek egymástól. Az október 33-án Budapesten tün­tető fiatalok többségét a Rákosi— Gerő-klikk hibái és Vezetési módsze­rei feletti elkeseredettségében az a szándék verette, hogy e hibákat meg­szüntetve, a népi demokratikus rendszer alapjait megerősítve, a szo­cializmus építésének útján haladjon előre az ország Ez még határozottab­ban és szembetűnőbben így volt vidé­ken, az ott megmozdult tüntető dol­gozóknál. Az októberi események minden részvevője tudja azt is. hogy már a budapesti fegyveres felkelést meg­előző óráikban ■—* a délutáni diáki ün- tetésen — megjelentek az olyan, ki­mondottan ellenforradalmi jelsza­vak és követelések is, mint Le a vörös csillaggal. Ne használd az elvtárs szót, Nőm. nem, soha!, s ugyanakkor megkezdődött a vörös zászlók égetése is. Az ellenforradalom azonban hosz- szú ideig gondosain álcázta magát a tömegek előtt és csak ok tóbei' 30- a után, a tűzszünet idején lépett fel nyílt an, álarc nélkül. Az az elleni or- radálmi erő, amely okikor kommu­nistákat és más haladó, munkás, pa­raszt és értelmiségi dolgozókat mé­szárolt le az utcán, már a felkelés első óráiban, október 23-a estéjének ■katonai akcióiban Is szervezetten vett részt és tudatosan, saját céljai irányában befolyásolta az eseménye­ket. Ugyanezt az. erőt. képviselték Mlndszent/, B. Szabó. Lichtenstein herceg és a többiek rádióbeszédeik­kel, herceg Eszterházv és gróf Ta- kách-Tólvay fellépésükkel nyíltan a kapitalizmus visszaállítására uszítva. Mindenki előtt világos, hogy azo­kat a katonai manővereket, amelyek gueri Ua-csoportok részvételével, a ’■ádió ostromával egyidejűleg a leg- fontosiabb katonai és állami vezetési «zerrék — a józsefvárosi telefonköz­pont nemzetközi vonalának osztálya, a Nyugati-pályaudvar, a lakihegyi rádióállomás, a tériheg*-i repülőtér. a Fcgyvergyár. c Timót-Btoai katona: fegyverraktár — elfoglalását céloz­ták, nem az október 23-án délután békésen tüntető egyetemi hallgatók, hanem csak igen tapasztalt és kép­zett ellenforradalmi divereánsok szervezhették meg. .Világos az is, hogy az ellenforrada­lom célja nem a hibák kijaidtása, hanem a néphatalom, a Magyar Nép- köztársaság államának megdöntése, a szocialista vívmányok megsemmi­sítése volt. Arra a kérdésig:, hogy met volt a Magyarországon október 23-án kezdődött, fegyveres felkelés alapvető jellegzetessége: forradalom, vagy nemzeti forradalom-e, szembe­nézve a tényekkel csak azt válaszol­hatjuk, nem volt sem az egyik, sem a másik, ha íom eüeníorradaloro volt. Ezt az igazságot akkor is meg kell mondani, ha tudatában vagyunk annak, hogy az események során az országban megmozdult tömegek túl­nyomó többsége célkitűzései bon. szándékaiban és érzéseiben a Magyar Népköztársaság hű fia, becnüleüw dolgozó és jó hazafi volt. nem pedig eller ‘orradalmár. Az októberi eseményekben becsü­letes szándékkal reszt vett tömegek­nek 1-Atrüak kell azt a kcsserú igazsá­gai, hogy a népköztársaság állam­rendje és intézményei ellen a fegy­veres felkelés azok részéről is az cUenfcirradalom cél jatt zmozdu ja elő. akiknek az nem volt szándékában. Hasonlóan tudniok kell azoknak is. akik a Magyar Népköztársaság ellem' fegyveres támadás idejéig sztrájkoltak és tüntettek — ha egyéb­ként teljesen indokolt és jogos gaz­dasági és politikai követeléseket hangoztattak is —, hogy tej lé perük­kel a megtámadott Magyar Népköz- társaság áUamrendjenek erejét gyen­gítették és őzzel ténylegesen az cller.á forradalom esélyeit növelték, amely — mint ismeretes — a munkásosztály hatalmának megdöntéséért hurcolt. Az októberi eseményekről szólva, rá kell mutatni arra az elítélendő szerepre is, amelyet a Nagy Imre* kormány játszott- ezekben a napok­ban. Az elleni onadaiirvi csők előre­törése; megkönnyítette a kormány tehetetlensége és állandó inborn • ’otódása. Ezt mutálja olyan zöveio lések eliögaé mint például a pa­• U.„, ,v— kimondása, a varsói egyezmény azob- rtik ntóályú törvénytdlon felmon­dás«. az ENSZ -beavatkozás kére»* az ellenforr ulalom leverésáre rozií- scgül hívott szoéjCT csnp.-'*'i.i-:ii szembeni eUenAUásra való felhívás,, ’ elltínforrodat.ni pártok tevékenvse- génck és garázdíillcodásának eltűrése, valamint a több pártrendszer olyan értelmű délvlarálása amely a szocia­lizmus alapjainak feladásával volt egyenlő. • A Nagy Imre-kwmá«r — melynek élén kornmunist« miniszterelnök ál­lott — azzal, hogy a fehérterror nj ftt dühöngésének napjaiban sem lécért fel nyíltan az ellenforradalommal szemben, azt nevével fedezte és lep­lezte a tömegek előtt, gátolta, bog'- felismerjék az ellenforradalmi ve­szély igazi nagyságát III. A jelenlegi helyzet A jelenlegi helyzet főbb sajátos­ságai a következők: Az ellenforrada­lom fegyveres támadásét a Magyar Népköztársaság államhatalma ellen november 4-én és az azt követő na­pokban szétzúzták. Utánn az ellen­forradalom visszavonult és ismét ko­rábbi taktikáját alkalmazta. A nyílt, ellenforradalmi jelszava­kat, amelyeket október 30-a és no­vember 4-e köaött. nyíltan hangozta­tott és melynek vakóraváltását akkor meg is kezdte, újra elkódösíiette és -forradalmi-, s<>t >rrmnícá.v jelzőkkel álcázva igyekezett azokat a tömegek közé visszacsempészni. A dolgozókat sztrájkra és bojkott­ra szólította fcL Miután pedig a sztrájk és bojkott a munkára, törvé­nyes rendre és békességre vágyó munkások, parasztok és értelmisé­giek nagy többségének józanságán megtört, ezeket a jelszavakat is félre­tette és a harc új eszközeihez nyúflt. Most a -sztálinisták és rákosisták- elleni harc üiűgyén fofyfk a kommu­nisták üldözése. Mindenütt — ahol erre az ellenforradalomnak még módja és lehetősége van — igyekszik az állami intézményekből, üzemek­ből. vállalatokból ettáwlít.ani a kom- munitsiákat, az egyszerű, becsületes munkásokat, parasztokat, és érteln-’J- ségíeket, a haladó embereket. Azol< az emberek, akik eben az ellenforra­dalom ma »sztálinisták és rákosis- ták- címén uszít, túlnyomó többsé­gűikben ’gaz hazafiak, rklk a Ho,rthv- rcndűzer alatt illegalitásban harcol­tak a munkásság és a parasztság fel­szabadításéért, akik mint poitizánok küzdöttek a második világháború éveiben a hitleristák ellen az ország függetlenségéért, akik a felszabadu­lás után a földreformért, a gyárak, a bányák és bankok államosításáért és a néphatalom megteremtéséért harcoltak. Ezek legtöbbje szembe­szállt a régi pártvezetéssel és ha az elmúlt években tévedtek is. a párttal együtt tévedtek s ma a párttal együtt javítják ki a múlt hibáit. Minden tisztességes embernek meg kell értenie, hogy nem lehet forra­dalmi, munkás, nemzeti vagy demo­kratikus követeléseknek tekinteni olyan követeléseket, amelyek lényege kormrmrxistaellenes. demokráciaelle- nes, szovjetellenes. Ezek nem for radalmi, még kevésbé nminkáskövetelések, ellenkezőleg, népi demokratikus rendszerünk alap­jait támadó tiszta ellenforradalmi követeléseit Az ellenforradalom a fegyveres harc. valamint a sztrájk és bojkott csatAjAnak elvesztése után nem adta fel a harcot. Most a rémhírterjesztés és a népellenes provokációk eszkö­zeire tért át, hogy a visszatérő n*'u- galmat, a megkezdődött munka fo­lyamatát és a megszilárduló törvé­nyes rendet újból megzavarja. Arra törekedik, hogy az ország nehéz gaz­dasági helyzetét súlyosbítsa és a poli­tikai kérdések demokratikus meg­oldását gátolja és késleltesse — s ha csak helyileg Is — újabb összeütkö­zéseket provokáljon ki és növelje a sok szenvedésen átment nép evöfcrel- meií. E ldsérVetek közé tartoznak azok a provokációk, amelyeket a napok­ban követtek el, többok között a megtévesztett és félrevezetett nők felhasználásával eUenfarradaimi cél­jaik elérésére. Ide tartozik a békés lakosságot újabb fegyveres harcok­kal rémisztgető Illegális röpiratok & hírek terjesztése is. Az eUenforradalom, amely látja, hogy ereje és tömegbefolyá.s a napi-ól. napra csökken, elkteseiiedett kísérle­teket és kétségbeesett erőfeszítéseket tesz vesztett ügyé megmentésére. A békét és nyugalmat óhajtó la­kosság azonban egyre inkább látja, hogy ezek a provokációk cgak aka­dályozzák a belpolitikai és a nemzeti szuverenitásunkkal összefüggő kér­dések rendezését és mindinkább el­határolja magát az. ellenforradalmi erőktől, sőt a magyar karhatalommal együttműködve, mindinkább szerűi le­fordul velük. Végigtekintve a most lejátszódott súlyos események egesz menetén, azt latjuk, hogy a magyar ellenfor­radalomnak és a nemzetközi impe­rializmus magyarországi fellépésének fontos tanulságai vannak a magyar nép számára. Az egyik legfőbb tanul­sága az. ellenforradalom álcázott fiú- lépése. Korunkban az emberiség ha­ladó eszméje a szocializmus. A szo­cialista és népi demokratiluis orszá­gok egész sorának létrejöttével a szocializmus már világrendszerre változott és hatalmas vonzóerőt gya­korolt a kapitalista országok és a gyarmati isa ellen harcoló népek tö­megeire. Az ellenforradalom és a* tmperiJil’zrmis éppen ezért már nem tud többé a népek előtt saját zászlói» (Folytatás a l otdatoo.) során az ideiglenes központi bizott- ■ág 23 tarju közül 21 elvtárs szólalt íe!. E.inek alapján az ideiglenes köz­ponti bizottság az alábbi határozatot hozta: \ )én a politikai helyzet és a párt feladatainak megvitatása szerepelt. A napirend előadója Kádár János elv­társ volt. A beható tárgyalás és vita A Magyar Szocialista Munkáspárt I Ideiglenes Központi Bizottsága 1956. december 2-án, 3-án és 5-én folytató­lagos ülést tartott. Az ülés napirend- ' I. A hazánkban 1956. október 23-án kezdődött események okai és előzményei

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents