Észak-Magyarország, 1956. december (12. évfolyam, 283-306. szám)
1956-12-21 / 300. szám
r---------—---- ^ T apasztalatok az MSZMP szervezéséről Miskolc területén A falu kérdez — a mezőgazdasági igazgatóság válaszol A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT MEGYEI INT ÉZÖBIZOTTSÁGA LAPJA XII. évfolyam 300. szám Ára 5 0 fillér 1956 december 21. péntek Minden olyan épületet, ami 1945 elüti lakás volt, adják vissza lakásnak Kádár János válasza az NDK rádiójának kérdéseire Kádár János, a magyar forradalmi munkás-paraszt (kormány elnöke szerdán délelőtt válaszolt a Német Demokratikus Köztársaság rádiójának több .kérdésére. A vétesz a Német Demokratikus Köztársaság, továbbá a Bolgár Népköztársaság, a Román Népköztársaság és a Szovjetunió sajtója és rádiója, valamim több nyugati kommunista pártlap munkatársainak jelenlétében hangzott el. A jelenlegi gazdasági és politikai helyzetről szólva. Kádár J ános elmondotta: Az ellenforradalmi erők lényegében már vereséget szenvedtek. Az tette ezt lehetővé, hogy a ma- ;yar forradalmi tömegek ebbe a harcba cselekvőén bekapcsolódtak és hogy a nép meglehetősen széles rétegei támogatják a kor* mány alapvető célkitűzését: a törvényes rend helyreállítását. Az ellenforradalom katonai \reresé- ge viszonylag' rövid idő alatt következett be, a politikai harc azonban hosszabb ideig tart és- még nem ért véget. Ez- főként abból adódik, hogy az ellenforradalom nem nyílt sisakkal harcol, hanem leplezi magát.' —1 Jellemző ebből a szempontból Mindszenty bíboros ' magatartása. November 3-i rádióbeszédében nyíltan restau-rációs követeléseket hangoztatott, november 4. után viszont, az Amerikai Egyesült Államok budapesti követségén úgy nyilatkozott, hogy célszerűnek tartaná, ha a Kádár kormányt a kommunista Nagy Imre vezetése alatt álló kormány váltaná fel. Különleges érdekességet kölcsönöz Mindszenty kardinális nyilatkozatának az, hogy ő monarchis- ta, Habsburg Ottó felesküdt híve, aki még Horthy Miklós politikájával sem beleült meg, most ilyen véleményt nyilvánított. Kádár János ezután a magyar politikai helyzet fontos új vonásairól beszélt. Elsőnek kiemelte, hogy a magyar munkásosztály forradalmi pártja, a Magyar Szocialista Munkáspárt szervezi erőit és az egész országban megkezdte működését. A másik új tényező az. hogy Budapest és egyes vidéki .városok utcájn megjelentek azok a munkástömegek. amelyék a forradalom és a szocializmus igazi hívei, s ezzel pánikot idéz(F oly tatás a 2. oldalon.) Úgy döntöttem öreg cimboráimmal, hogy visszamegyünk a bányába A kormány híró szarára segítenek a hány ász-n agy apák A köszönésemet Elgondolkozom meleg van a konyhában. Frigyik Ferenc bácsi nyugdíjas vájár, felesége, s László Gizella, a kisunoka. Srigyik bácsi Gizellával babot válogat — tarkababot — ebédre. Miután idegen érkezett a házhoz, az öreg vájár szégyenlősen tolja sl maga elől a babot, _ s mosolyogva jegyzi még >*« lá&unekámnnk ségi- íMtérn.«í: ‘S mintha ázt ákantá bí- zmvgátntr hómi .****■ mindig babot pucolt q életében, mája. azon nygm- bqnr elszállt evetnek, elbészélésénez icezdétt.' Hegen, nagyon régen volt. amikor Frigóik Ferenc először lépett, a bányába. A naptár 1920-at mutatott. »Voltam én vájár, lómester, a felügyeletnél is dolgoztam, nem ismerek, olyan bányamunkát, amit a vezetéstől az elvégzésig el nem tudnék látni«, mondja az öreg vájár. Frigyík bácsit annakidején Büros saknán, Mártabényán, Pálinkás- tárón. Annabányán — mindenhol, ahol dolgozott, legjobb munkásnak ismerték. Ha bányabeli ismerősei vei találkozik, előre köszönnek neki, tisztelik, becsülik. Sok fiatal bányász köszönheti a nyugdíjas vájárnak, hogy derék ember, szakmunkás lett. De az idő elszaladt, az acélos izmok elfáradtak. 35 évet eltölteni a bányában nem kis dolog. Az igaz, külsőleg nem nagyon látni Frigyik bácsin, hogy 57 éves. a haja nem árulkodik az évek múlása felett, de a dereka az bizony már nem a régi. A hátgerince eímeszesedett, nem bír már úgy emelni, mint annakidején. A maiólotro terelődik a bem mai eieire széd fanaUZi Fri,. f/yik bácsinak mindenről van véleménye, s tegyük hozzá, nagyon egészséges ez a vélemény. Kétségbeesve látja országunk nehéz helyzetét, az esztelen sztrájkot, a nagy szénhiányt. S mintha titkot árulna el, közelebb húzza hozzám, a székét, s kirukkol elhatározásával. »Papp József, Krotos Imre nyugdíjas vájárokkal, régi harcostársaimmal, öreg bányászcimboráimmal úgy döntöttünk, visszamegyünk a bányába.« — Miért akár újra dolgozni, Függik bácsi? Jobb már magának idehaza a jó melegen. Az öreg összehúzza a szemöldökét, hangját egy félarasznyival feljebb emeli, s úgy válaszol: »a rádióból meg az ú jságból hallottam, hogy a kormány hozzánk, nyugdíjas bányászokhoz fordult segítségért. Én, akinek a keze nyomán hosszú éveken át dőlt a szánj nem nézhetem tét lenül, hogy nagy a szénhiány.« »így biz'a, — folytatja tovább az öreg bányász: — nem a pénzért mer gyek én dolgozni, mert 900 forint nyugdíjamból szépén megélnék feleségemmel. Egy házam meg egy hold földecském is van, úgy. hogy nem nagyon vagyok rászorulva a keresetre. Dehát becsület is van a világon. A kormány, ha segítséget kér tőlünk, mi megadjuk azt neki.*' Frigyik bácsi mondatain, de jó is lenne, ha minden ember így gondolkozna és cselekedne, mint ő. Frigyík bácsi tovább beszél Ahogy magyaráz, tervezget, szinte megf iatalodik és munkában görnyedt, háta is kiegyenesedik. — Megmondtam, én-ezt, 1949-ben. Ki is zártak érte a pártból! ■ rr Mti mondott meg Frigyik bácsi? kapók áz újabb inóndatón. V ■ i&fr Írom/ + -*zekerr# ** lehat <sokai rakni, mert ö^szetörW ú: kereke. Hát itt van ni! Összetört tt kerek, de majd mi megreperáljuk! Gizella, a kisunoka, áld' eddig csendben hallgatta beszélgetésünket, ő is megszólalt: —■ Nagyapa., újra bányász leszel? Igen, az leszek kislányom, — simítja meg kisunokájét mosolygós szemével az öreg. — Akkor adsz nekem pénzt, nagyapa? — 20 forintot kapsz, kislányom, első fizetésemből! Friflvilí Ferenc újból csaia- nnyyiis sorba áll. Csatasorba áll, mert tudja, hogy most rá, az öreg bányászra is szükség van. Fri- gyik néni, mint. 35 éven keresztül, ismét készíti majd az uzsonnát férjének, a bányászférjéfoek, aki a hívó szóra elindult a bgnyába, hogy szenet, adjog, a hazának, ■<*• fFodor) A Borsodi Szénbányászati Tröszt jelenti i J Szerdán több mint 4500 tonna szenet termeltek a bányászok A Borsodi Szénbányászati Tröszthöz tartozó bányaüzemek egyre több szenet küldenek a felszinre. Kedden a tröszt területén 3077 bányász szállt le a tárnákba, ebből 1288 produktív munkás* Ezen a napqn legjobban termelő bányaüzem Rudolf telep volt, 120 tonnával termelt többet, mint hétfőn. A felsőnyárádiak 109 tonna szénnel termeltek többet az előz»» naphoz képest. Szerdán a tröszt területén 1328 produktív munkás szállt le a tárnákba, s több mint 4500 tonna szenet termeltek. Ezen a napon is a rudoiftelcpi bányaüzem volt az, amely legkiemelkedőbben dolgozott. A csütörtöki napon pedig 1370 produktív munkás szállt le a bányákba. Radabányárői naponta már 400 tonna vasércet szállítanak a diósgyőri és ózdi nagyolvasztókba A rudabányai vasércbányá'ban a külszíni és a mélyművelési munkahelyeken is rendszeres termelés folyik. A bányászok munkáját; azonban megnehezíti a villamosenergia hiány, s ezért csak két műszakban dolgoznak. A jól gépesített bányaüzemből naponta 200—200 tonna vasércet szállítanak a diósgyőri és ózdi nagy- olvasztókba. Ezzel a mennyiséggé1 biztosítják a kohók gáztermelését. . A rudabányai bányászok, akik december 1-től szerda reggeliig 2060 tonna vasércet fejtettek, nagy gondot fordítanak az új munkahelyek kialakulására, feltárására. A mélymüveléfei bányában az Anclrássy I. és az Ist- váfn-telepi aknában az érc élőkészítésére elővá jakok folynak; Élénk a munka a külszíni üzemben is. Itt a termelés mellett föld-letakairítást végeznek az exkavátorok. Decemberben szerda reggelig mái- 2200 köb* méter földet távolítottak el az érctelepről- Sajnos, a gépek üzemeléséhez szükséges gázolaj kifogyóbaa van, — ezért a bánya munkástanácsa kéri az illetékeseket, hogy mir előbb V 1 jenek üzemanyagot Rutte- bányára. Szép ajándék a Tizes-honvédeknek A kiskinizsi Haladás Termelő- szövetkezet tagsága egy 150 kilogrammos hizottsertést és 2 mázsa burgonyát küldött a miskolci Tizes- hont>éd zászlóalj katonádnak. A szép ajándék is bizonyítja, hogy a falu dolgozói szeretettel gondolnak a miskolci új karhatá- lomra és örömmel támogatják munkáját. A Tízes-honvédek köszönik az értékes ajándékot és sok sikert kívánnak a közösen gazdálkodó kis- kinizsíeknek. hozzatok minél több árut a piacra! Felhívás a dolgosó parasztsághoz és Miskolc város dolgozóihoz a kereslet* Egyesek 5—6 pár csirkét is vásárolnak és ezzel az árak emelkedését segítik elő. A spekuláns elemek ezt a helyzetet kihasználva igyekszenek árfelhajtást előidézni. A megyei tanács és a megyei közellátási kormánybiztos megvizsgálta a piaci felhozatal és az árak alakulását. Megállapította, hogy a karácsonyi ünnepekre való tekintettel az élelmiszerek iránt a piacon megnőtt Dolgozó parasztok! Miskolc város dolgozóinak eHátáaa érdekében hozzatok minél több áru* a piacra Miskolc dolgozói becsületes árat fizetnek érte. Vigyázzatok, ne I engedjétek, hogy áruitok a városi KlS ÜGYEK MIÉRT NINCS SZAPPAN mikor lesz tojás ? Lesz-e élesztő az ünnepekre • Mit mondanak a vásárlók és mit mondanak a vezetők? ÜJBÖL FELÉLÉNKÜLT a vásárlási láz. Már korán reggel városszerte sorbaálló embereket tehet látni, akik kitartóan várakoznak a tehúzott üzletek redőnyei előtt. Ilyejp. párbeszédeket lehet hallani a Lenin tértől az Ady hídig: — Vett már szappant szomszédasszony? Nagynehezen kaptam egy darabot. — Nem tudja miért nincs élesztő? A fene aki megeszi... — S mi lesz a tojással? Itt állunk az ünnepek előtt, mireánk háziasszonyokra nem gondol senki Nos, a vásárlók jogos paiKiszát figyelembevéve nézzük sorjában ezeknek a ►»hiánycikkeknek«* útját. A szappan — legfőbb tisztálkodási eszközünk — most városszerte az érdeklődés középpontjába került, mert az ünnepek előtti nagymosáshoz egykét darab meg se kottyan, no meg nem árt azért, ha van. otthon is 1—2 darab;: s A szappanra várakozók hosszú sora láttán eszünkbe jut az a bölcs mondás, amely szerint egyes országok kulturális színvonalát a szappan- fogyasztáson keresztül lehet lemérni. Nos, ha most készítenének ilyen statisztikát a mi városunkról, nagyon kedvező képet kapnának. Persze az embereket most nem a szappan- fogyasztásból levonható megállapítások érdeklik, hanem az az egyszerű és puszja tény: miért nincs szappan? Ez minket is érdekel, s ezért megkerestük a Miskolci Kiskereskedelmi Vállalat áruforgalmi osztályvezetőjét, Kövér Gyula elvtársat, hogy válaszoljon e sokunkat érdeklő kérdésire. Ö a következődet mondotta; — MISKOLCON, oS#óber 28 után mintegy 5 vagon szappant adtak el a kiskereskedelmi vállalat boltjai. Ez a mennyiség normális körülmények között máskor egy félévbe elegendő! A raktárak e nagymérvű felvásárlás után. csaknem egy hónap alatt teljesen. kimerültek, s az utánpótlás pedig sajnos nem fedezi városunkban a. vásárlási igényeket. Szappangyáraink nem. dolgoznak teljes kapacitással, így kormányunk a szappanhiányt külföldről vásárolt áruval tudja a jövőben csak biztosítani. Még annyit megnyugtatásul a vásárlóközönségnek, hogy a hét végére egy nagyobb szállítmány várható, mely érkezés után azonnal forgalomba kerül. Ennyit a szappanról s azt hiszem, hogy ezen. valamennyien elgondolkozhatunk. Persze nemcsak a szappan iránti kereslet szembetűnő, hanem sokan keresnek tojásport, illetve tojást az ünnepekre készítendő süteményekhez. Sajnos azonban e cikkeket az üzletekben nem tehet megvásárolni. Mindenütt ismerős e szócska: nincs! Ha élesztőt keresünk, ugyancsak ez az ismerős szócska csendül fülünkben, oly sok keserűséget okozva. Felkerestük a városi tanács kereskedelmi osztályának vezetőjét.« Árvái János elvtá.rat, hogy nyilatkozzon lapunk olvasóinak: — Meddig lesz létjogosultsága a kereskedelemben a hiánycikkeknek, illetve a »nincs« szónak?! Árvái ehgáms a kérdéseinkre a következőket válaszolta: « A NAPOKBAN egy. to* já®t (175.000 darab) kapott a város. E mennyiség szétosztásánál figyelembe keltett vermünk a bölcsődéket napköziotthomokat, kórházakat, cukrászatot, a közétkeztetési vállalatot, melynek ellátása igen fontos felada Mindamellett a város valamennyi üzleténelf biztosítunk egy láda tojást azaz 365 darabot. Többet nem állt módunkban, a vásárlók rendelkezésére biztosítani. Tojáspótló nincs, mert a pesti gyárai: energiáhiány miatt nem tudnak teljes kapacitással termelni. — Ami az élesztő kérdését illeti, ott már jobb a helyzet.. Budapesten egy vagon élesztőt adtak fel Miskolc részére, amely a hét végére érkezik, s kielégíti a város lakosságának igényeit. Mindamellett még Kassáról is két teherautó élesztőt kapunk. Ha közbe nem jönnek ezek a zavargások, ma Miskolcnak nincsenek ilyen gondjai. Ha rend és nyugalom lett volna a városban, azóta megérkezett volna már a 260 teherautó áru, mely kisegítené a kereskedelmet, feltöltené a raktárakat, s akkor nem kellene sorbaállni egy darab szappanért, s szódabikarbónával sem kellene sütni a kalácsot. ENNYIT A HIÁNYCIKKEKRŐL. s a válaszról. Ügy véljük, hogy a tanács kereskedelmi szerveinek munkája, mely most már teljes támogatást kap a szállítási vállalatoktól is. a hiánycikkek pótlásával sok örömet fog rövidesen szerezni városunk lakosságának és kedves fogyasztóhiLk- nak; 'Mpskésnp m dolgozókat kiszipolyozó spekulánsok kezébe kerüljön, adjátok azt közvetlen a dolgozóknak. Miskolci dolgozók! Áru van bőven, nincs szükség at»* ra, hogy nagyobb tartalékot létesítsetek. Egyes spekuláns elemek az ünnepek előtti helyzetet használják ki, hogy a dolgozók zsebéből a pénzt kirabolják. Ne fizessetek 100—126 forintot egy pár csirkéért, mert van bőven. A miskolci üzletekben 24 forintért mindenki vásárolhat vágott baromfit bármilyen mennyiségben. Dolgozó parasztok! Áruitok bőséges felhozatalával, miskolci dolgozók a spekulánsok elleni harccal fcüzdje- tek az árak emelkedése és az infláció bekövetkezése ellen. Megyei tanács vb. Megyei közellátási kormánybiztos * r Ä lengyel nép újabb segítsége Magyarországnak Varsó (MTI) A PAP .jelenti: A magyar népnek nyújtott segítségképpen tovább folyik a szén. és koksz szállítása a szí-» léziai bányákból és kokszgyárafobók December eleje óta 21.500 tonna szenet és mintegy 9000 tonna kokszol szállítottak Magyarországra. Szczeczimből a napokban három tehergépkocsi kelt útra Csepel lakosságának szánt ajándékokkal; A nemzeti trónt wroelawi hely? bizottsága »segítséget Magyarországnak« hetet rendezett, amelynek során a város lakossága 80 ezer zlotyt és mintegy 100 kilogramm értékes gyógyszert gyűjtött össze. A magyarok javára rendezett héten sok véradó jelentkezett, aki így akart segljpi & -magyar JjgtegeUe^
