Észak-Magyarország, 1956. december (12. évfolyam, 283-306. szám)
1956-12-20 / 299. szám
A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT MEGYEI INTÉZŐBIZOTTSÁGA LAPJA * XII. évfolyam 299. szám Ara 50 fillér 1956 december 20. csütörtök Mi ú|ság Tokajban Orvosolják a gyógyszerészek több régi jogos panaszát II munkástanács nem újkeletű vívmánya a munkásdemokráciának k.____________________________J Még kél napig futnak a mozdonyok, aztán szénhiány miatt leáll a forgalom As ünnepre mehet gyalog; hasa a bányász is Naponta 800 tonna szén kellene Meglépett az az őszinte kedvesség, mellyel a MÁV Igazgatóságon fog-adtaik. S az még inkább, hogy az irodák ott is Hitetlenek, nincs szenük. A vasúti tisztek már a beszélgetés első pillanataiban elmondották: örülnék, hogy végre őket is felkeresi az újságíró, mert nekik is sok a problémájuk, gondjuk, bajuk. Milyen nehézségekkel küzdenek? Czerődy Imre mérnök, az igazgatóság energetikusa először csak ezt mondja: — Nincs szén, veszélyben van a további forgalom. Majd bővebben elmagyarázza: naponta BOG tonna szénre lenne szükségük, hogy normálisan közlekedjenek a vonatok a gyors, a sebes, a mentesítő és valamennyi tehervonat. De sajnos ez csak álom, jelenleg semmilyen -zénkészlettel nem rendelkeznek. Meg két napig futnak mozdonyaink, aztán teljesen leáll a forgalom. A helyi munkásvonatok még közlekednek, de. most már csak az segítene, ha a borsodi bányák teljes erővel megkezdenék a termelést. — Mennyi szenet várnak a borsodi bányászoktól? — Naponta legalább 400 tonnát. kaptunk, október 23 előtt is- . Á normális forgalomhoz azonban ez1 is kevés, a másik 400 tonnát az or- «zÉg különböző /bányái küldték, most s6mm.it. sem kapunk. Eddig a Szovjetunióból érkezett donyeci szén fűtötte mozdonyainkat, de ez is elfogyott. Nemrégen a bereuteá szénosztályozó küldött. 380 tonnát, azóta semmit. Ha így megy tovább, bekövetkezik a súlyos tragédia, leáll a vasút, megáll az ország vérkeringése, s leállnak az erőmüvek; — Az egész országban? — Igen, ha sürgősen nem jön széli; akkor az egész ország területén. Deb recenben, Budapesten és valameny nyi fővonalon ez a helyzet' Igaz, naponta kapuink 1—”2 vagon szenet, de ez csak csepp a tengerben, s ez is rendszertelenül érkezik. Mi vas-uti vezetők mindent elkövetünk, Budapesttel is állandóan keressük a kapcsolatot, de sajnos hasztalan. Se Dunántúlról. se máshonnét nem érkezik szén Borsodba. Ezt a szomorú felvilágosítást kaptuk. s most már szembe kell néznünk a valósággal: ha két napon belül nem kap szenet a vasút, leállnak a mozdonyok. A nagyszerű vasutasok, akik nem vettek részt a sztrájkban, nem tehetnek erről. Ki lesz a felelős? A bányászokra tekint az ország: meddig várnak még? S hogyan akarnak ők is hazautazni az ünnepekre? Az a kérdés is felvetődik, hogy vajon nyugodt lelki-ismeret tel ünnepelnek-e majd bányászaink? A családi otthonokból hiányozni fog a meleg, dideregni fognak gyermekeink, sokhelyen még a bányászok gyermekei is. . Igazat adunk Czerődy Imre mérnöknek: a vasutas dolgozott, dolgozik és dolgozni akar. de arról már nem tehet, ha két nap múlva kihűlnék a mozdonyok kazánjai, leállnak amun- kásszerelvények és' megszűnik a személyszállítás. • Sokminden-ről beszélgettünk, arról is, hogy érthetetlen a bányászok magatartása. hiszen államunk eddig is megbecsülte őket és a mostani szép fizetésrendezés is bizonyítja, hogy ezentúl méginkább így lesz. Majd a! vasutasok problémáiról esett szó- Az elmúlt 12 év alatt nem sokat törőd- j tek a vasutasokkal, a fizetésrende-í 12 évi börtönbüntetés tegyverrejtegetésért Polgári bírósági eljárás szándékos emberölé* kísérletéért zésnél még vannak fájó pontok. A vasutasok is azt szeretnék, ha jobban megbecsülnék őket és fizetésüket felemelnék az üzemek, vagy válla iátok szintjére. Azt szeretnék, ha például egy vasúti lakatos is annyi fizetést kapna. mint. egy üzemi lakatos. Ezt kérik a MÁV mérnökei is. És ezek a kérések jogosak. Igaz. a fizetés mellé ruhát is kapnak a vasút dolgozói, de ezzel még nem lehet vásárolni. Azt is tudják, hogy máról- holnapra nem könnyű m indent orvosolni. ezért bíznak a kormány további intézkedéseiben. Közeleg a 'karácsony ünnepe. Sokan hazautaznak ilyen1 v családjukhoz, rokonaikhoz, szí ékhez. Békére, meleg családi otthonokra vágynak az emberek. Ünnepelni szeretnének, hogy kipihenjék az elmúlt szörnyű napok fáradalmait. Sok ezer dolgozó utazni akar, ünnepelni akar. hogy aztán ujult erővel' kezdjen mimikához az ú jesztendőben. Száz és száz kilométerek választják el egymástól az embereket. S mi lesz, ha nem lesz szén? Gyalogosan tesszük meg ezt az utat? Ugy-e nem kőszívű emberek a mi bányászaink? Úgy hisszük nem. Adjanak erre választ, hogy tényleg szép legyen az élet, az ünnep, s úgy beszélhessünk róluk, mint valamikor, mint hősökről • f t — szegedi — KoiTgiaiiiánv miatt átmenetileg korlátozták a munkaidőt a gépiparban Bnergiahiány miatt átmenetileg korlátozták a munkaidőt a gépiparban. A rendelkezésről a következő tájékoztatást adta ki a Magyar Távirati Iroda munkatársának Csergő János, a Kohó- és ©épipari Mill iszitériu m vezetöj e: — Egyelőre december 1? és 23 között általában három napot dolgoznak gépipari üzemeink. Az energia-elosztást úgy szerveztük meg, hogy ezen a három napon zavartalanul dolgozhassanak gyáraink. Felhívtuk a nagy energiaszükségie- tü vállalatokat, hogy lehetőleg éjszaka. műszakban dolgozzanak, mert akikor jobb az energiaellátás. — Azokban a kisebb üzemekben, ahol a villamosenergia szükséglet viszonylag kevés, vagy áramfejlesztő agrégáttal rendelkeznek, olyan mértékben kell korlátozni a munkaidőt, hogy megmaradó szénkészle- tük legalább három heti fagykár elhárítására elegendő legyen. — A bányákból érkező hírek arra mutatnak, hogy a széntermelés fokozatosan emelkedik. Lehetséges tehát, hogy egyes iparágaknak, üzemeknek hamarosan, több energiát juttathatunk a jelenleginél. Ezért a Kohó- és Gépipari Minisztérium ügyeletet szervez az országos villa- mosenergia felügyeletnél, s mihelyt az energia helyzet javul, több villa- mosáramot juttatunk üzemeinknek. — Azok a dolgozók, akik az áramkorlátozások miatt részben, vagy egyáltalán nem dolgoznak, munkabérüket a december 14-én közzétett kormányrendelet szerint kapják. (MTI) Rendelet a decembervégi munkaszüneti napok áthelyezéséről A kormány a december 25—26-i munkaszüneti napokat megelőző szombatot, december 22-ét rendes munkanappá, a vasárnapot, december 23-át munkanappá, a szokásos szombati munkaidővel, december 24-ét, hétfőt pedig heti pihenőnappá nyilvánítja. Az újév előtti szombatot, december 29-ét rendes munkanappá, vasárnapot. december 30-ál a szokásos szombati munkanappá és december 31-ét, hétfőt heti pihenőnappá nyilvánítja* Amennyiben gazdaságossági szempontok a fentiektől eltérő szabályozást tesznek kívánatossá, a szakminiszter külön intézkedik. Azokban az üzemekben, ahol a minisztérium irányításával megbízott vezető december 27 és december 30 között niunkasziinetet rendel el. ott fizetett szabadságra kell küldeni azokat a dolgozókat, akik ez évi szabadságukat még nem vették igénybe. Az ilyen üzemek többi dolgozójának átlagkeresetük ötven százalékát kell a szakminiszter által elrendelt munkaszüneti napokon folyósítani. ..A nyiltarusításii üzletek nyitvatar- tásának szabályozásáról a belkereskedelmi minisztérium vezetője gondoskodik. Jószívíí tanács dolgozó parasztságunknak Jb Álljanak össze a jó gazdák és gazdálkodjanak közösen Tavaszra, amikor kivirul az élet a földeken, független magyar hazában, önkéntes, szabad mezőgazdasági társulásokkal induljunk el a modern gazdálkodás útján A budapesti helyőrségi katonai bíróság mint rögtönítélő bíróság mintegy 8 órán át tárgyalta Huszár András 55 éves diósgyőri bányász kettős bűnügyét. A katonai ügyész kettős vádat terjesztett be Huszár András ellen. Vádolta iegyverrejte- gctéssel és szándékos emberölés kísérletével. Kellő bizonyítékok alapján a bíróság mindkét vádat elfogadta. A vádlott 1956 november elején egy 48 mintájú karabély lőfegyvert kapott a diósgyőri bányák fölött tartózkodó katonai alakulat egyik tagjától. Mint vallomásában elmondotta, vadászat céljára rejtette el a fegyvert. Huszár András beismerése szé riáit is tudott a fegyverek és lőszerek átadásának kötelezettségéről. A fegyvert ' és a hozzátartozó lőszereket azonban nem adta át a hivatalos karhatalmi szerveknek, hogy miért, arra ő sem tudott pontos választ adni a tárgyaláson; A rejtegetett fegyver és az ital sodorta Huszár Andrást a tárgyalóterembe December 15-én a koradélutáni órákban,, munka végeztével betért j Diósgyőr határában Krotos József pincéjébe. Itt több bányász társával találkozott, poharazgattak. borozgat- tak b egy óra múlva együtt távoztak. A tanuk vallomásai szerint Huszár András az ital hatására nem vesztette el ítélőképességét, de a tárgyaláson jelenlévő orvosszakértők mégis pillanatnyi korlátozott gondolkodó képességét állapítottak meg. Lesnyik László és Németh Béla ügyeletes villanyszerelők a diósgyőri Márta-bányáról Erenyőre igyekeztek a hegy egyik ösvényén, amikor meglátták Huszár Andrást. Szólni akartak neki, azonban mégem tették. Huszár András néhány pillanat múlva beszaladt az egyik szőlőbe. A két villanyszerelő nem tudta mire vélni a szaladás okát. így beszélgetve haladtak az úton. Nemsokára azonban zárdugattyú kattanását hallották és meglátták Huszár Andrást — a bűnjelként lefoglalt — lőfegyverrel a kezében. A fegyver azonnal el is dördült. Lesnyik László és Németh Béla erre hasravágta magát és hangosan kiabált Huszárnak. Ezután még két lövés hangzott, azonban a golyó egyiküket sem érte. Ez tehát a szándékos emberölés kísérletének vádja. Az ügyész és a védelem nem tartotta szükségesnek a legsúlyosabb büntetés alkalmazását A védelem beszédében hivatkozva Huszár András erős ittasságára s arra, hogy a tanuk egyike sem látta, hog}' a vádlott feléjük célzott-e — a szándékos emberölés kísérlete vádjának elejtését kérte, valamint az egész ügy polgári bíróság elé való utalását. Huszár András maga is beismerte bűnösségét a íegyverrejt égetésben, ezért az ügy továbbra is a statáriális bíróság előtt maradt. A statáriális bírósági tárgyaláson mind a bírák, az ügyész és a védelem a legmesszebbmenőkig figyelembevették a tanúként beidézett bányászok egyöntetű kérését, amelyben enyhe ítéletet, kértek. Ugyanis Huszár András büntetlen előéletűnek számit, annak ellenére, hogy 1952-ben már gondatlan emberölésért bíróság előtt volt. A- hosszantartó bírósági tanácskozás. után. megszületett az ítélet, melyben a vádlott belenyugodott. 12 évi börtönbüntetést kapott, fegyverrejte- getésért, mellékbüntetésként. 10 éne eltiltották állampolgári jogainak gya- ■ korlásától. A bíróság a védelem, ké- I résének eleget téve a szándékos em- I betelés kísérletének vádját a rendes bíróság elé utalta. 1943. év őszén, a koalíciós pártok vezetői összeültek a termelőszövetkezeti mozgalom beindításának megbeszélésére. A Kisgazdapárt és a Paraszt párt közös javaslatot dolgozott ki és javasolta, hogy a földműves szövetkezeti mozgalom legyen a termelőszövetkezeti szervezés elöisko- lája, ott tanulják meg a parasztok a társasélet erejét, előnyeit, s azután majd maguktól ráférnek a nagyüzemi mezőgazdálkodás útjára. Rákosi Mátyás a javaslatot mosolyogva hallgatta és. azt felelte, hogy nem száz év múlva akarják a szocialista mező- gazdaság megvalósítását elérni, hanem a legsürgősebben. A javaslatot elvetették és elindították a termelő- szövetkezetek szervezését, a koalíciós pártok nélkül. A parasztságot adminisztratív eszközökkel kényszerítették a belépésre A termelőszövetkezeteket felülről irányították, a termelőszövetkezeti demokrácia csupán papíron létezett, mindenki dirigált, csak a tagság nem. Hathónapos pártiskolákon kiképzett városi dolgotokat, mint pá rt kádereket küldtek le a falvakba tsz- Elnököknek. így képzelték el Rákosiék az önkéntességen és szabadelhatározá- son alapult termelőszövetkezeti mozgalmat. Október 23-a után. sok termelő- szövetkezet feloszlott. Feloszlottak olyan tsz-ek is. amelyek tagsága együtt akart maradni, de külső provokatív elemek erőszíakrs beavatkozására, megfélemlítésére szét mentek. Feloszlottak olyan tsz-ek is, amelyek a nagyüzemi gazdálkodás el ónjáéit jól kihasználva, jó eredményeket értek el, de a tagság önállóságra törekvése — a Rákosi idők erőszakos tsz politi- •kája miatt — erősebb -volt. mint a szövetkezeti gazdálkodással elért anyagi eredmények ereje. Az elmúlt vasárnap meglátogattam a megyei tanácsi választó kerületem egyikét, Bocs községet. A tanácsházán beszélgettünk a fennálló problémákról. közben megkérdeztem, mi van a tsz-ekkel. Feloszlottak — volt a válasz. A Haladásért kár volt, válaszoltam. És nem gondolnak valami társulási formára — hisz zöldségtermelés, fejlett állattenyésztés folyt a Haladás tsz-ben, épületeik, gépeik, tehergépkocsijuk van. kár volna kihasználatlanul hagyni. ..Próbáljon csak beszélni termelőszövetkezetről a nép előtt, majd megkapná á magáét,” volt a válasz. Én egyelőre magával beszélgetek — mondottam j —• és el kell mondanom, hogy na-; gyón aggaszt mezőgazdaságunk jövője. Belterjes gazdálkodást kell folytatni. Az állattenyésztés, a zöldség- és gyümölcstermelésünk fejlesztése mellett az aprómag termelésünkre kell nagy gondot fordítani. Aprómaigvaimk iránt az egész világon igen nagy az érdeklődés- Sehol a világon nem tudnak termelni olyan magas csiraképességű és acélos aprómagvakat, mint hazánkban. Ha mindenki azt fog termelni, ami éppen eszébe jut akkor esetleg abból lesz sok a piacon, amire nem lesz szükség s amire szükség volna*azzal hiijjával leszünk. De ha külföldre exportálhatnánk pl. aprómagvat vagv gyümölcsöt, olyan árut. nem tudnánk szállítani, ami községenként 50—60 vagy 100 gazda termeléséből származik, mert exportra minőséget és fajta azonosságot kell biztosítani. Tehát Össze kell állni a jó gazdáknak és a maguk által kidolgozott szabályzat szerint gazdálkodni, kihasználva a nagyüzemi gazdálkodás előnyeit.. Senki a világon nem avatkozik bele a társulások munkájába, az állam azonban minden segítséget megad mind a termelés, mind az értékesítés I terén. Erről beszélgettünk, majd ha- I zaj öttünk. Másnap reggel küldöttség keresett fel a megyeházán és a küldöttség között ott volt az a honfitársam is, akivel beszélgettünk a társasgazdálkodásróL Meglepődtem, amikor arra, kért, hogy beszéljünk csak, hogy is lehetne nyélbe ütni a szövetkezést, mert megbeszélte gazdatársaival, hogy mégis csak kéne valamit csinálni, ott van a Haladás tsz. teherautója, berendezkednének zöldség termesztésre, aprómag- termesztésre. Megbeszéltük a tennivalókat, a magam részéről is megígértem minden támogatást a meg alaki tandó társas gazdálkodáshoz. Érdemes erről elgondolkodni és gondolkodjanak a honfitársaim a hosszú téli estéken arról, mit is kéne csinálni a szétoszlott termelő- szövetkezetek épületeivel, gépeivel és nem volna-e célravezető a jó gazdáknak összeállni és száz-százötven, holdon mintagazdálkodást folytatná a nagyüzemi gazdálkodás minden előnyével az allam segítségévek Mind nyugaton, mind keleten a kisparcellás gazdálkodás már a múlté. Vers eny képes ter melést ki spar- cellákon sem minőségben sem árban sem a nyugattal sem a kelettel nem tudunk folytatni. El kell tehát gondolkodnunk és tennünk kell valamit, hogy a tavaszra, amikor kivirul az élet a földeken, ne visszafelé tekintsünk, hanem előre a független, magyar hazában a tényleg önkéntes, szabad mezőgazda«áei társulásokkal induljunk el a modern gazdálkodás útján a szebb, a boldogabb magyar jövendő feléNÉMETH IMRE megyei tanács vb elnökhelyettese,
