Észak-Magyarország, 1956. december (12. évfolyam, 283-306. szám)

1956-12-15 / 295. szám

Siombaf, 1956. cumber 15. I fcú 4 1 0 XTTO BÁNYÁSZOK ! Kft* ESZAKMAGYARORSZAG 3 Határoljátok cl magatokat a sztrájkra uszítóktól! A megyei rendőrkapitányság A Borsodi Szénbányászati Tröszt termelése az elmúlt napokban 4300 tonnáról kb. 1700 tonnára esettvisz- Kza szabotázscselekmény miatt, me­lyet sztrájk szervezésével és sok bá­nyász félrevezetésével érlek el Bu­dapestről ideküldött. ellenforradal- imárok és a megye helyi támogatói. A megyei fegyveres erők és az il­letékes szervek már több egyént le­tartóztattak emiatt, többek között Nagy Lajost, a Borsodi Szénbányá­szati Tröszt munkástanácsának el­nökét és Vermesi Bélá't, a rudolf- telepi bánya munkástanácsának el­nökét, ormosi, alberttelepi, rudolf- telepi, herbolyai, edelényi bányá­szok feljelentése alapján, akik tö­megesen bizonyítják: Nagy Lajos olyan kijelentéseket tett, hogy 35 000—20 000 fegyveres embere van á Bükkben és sztrájkra uszított több bányában. Vermesi. Bélát szerdán este a me­gyei rendőrkapitányság szabadon közlemény fogvatartása engedte, mert további nem volt szükséges. Nagy Lajos ügyének törvényes vizsgálata és tisztázása jelenleg is folyik. Nagy Lajost szabadlábra he­lyeztük, mert becsületszavát adta, hogy nem uszít sztrájkra, nem foly­tat kormány- és szovjet-ellenes tevé­kenységet és teljes erejével segíteni fogja széntermelésünk fokozását. Ezzel is lehetőséget adunk számára a további becsületes munkához. Felhívunk minden bányászt, min­den borsodi dolgozót, hogy a jövő­ben ne hagyja magát sztrájkra uszí­tani, határolják el magukat a sztrájkra uszítóktól, bátran fordul­janak szembe velük, juttassák őket a hatóságok kezébe. Nyíltan kije­lentjük, hogy ezután mindenkit tör­vényes úton felelősségre vonunk, aki sztrájkra uszít, aki a termelést akadályozza, szabotálja, mert jelen­legi súlyos gazdasági helyzetünk to­vább romlása gazdasági, katasztró­fába, szörnyű nyomorba döntené né­pünket. Ez ellen fellépni ilyen ke­mény eszközökkel hazafias köteles­ségünk. Népünk parancsa ez, amit becsülettel teljesíteni fogunk, s eh­hez kérjük a borsodi dolgozók erő­teljes támogatását. A rendőrség és a karhatalom, eré­lyes intézkedéseit az is szükségessé teszi, mert fegyveres ellenforradal- márok és provokátorok aljasul rá­lőnek helyenként a munkásszállító autókra és így is gátolni akarják a termelést. Tegnap éjjel az ózdi já­rásban két bányászautóra orvul rá­lőttek és fegyveres ellenforradalmi banditák egy bányászt megöli ek, egy bányászt pedig megsebesítettek. Rendőri és karhatalmi egységeink azonnal megtették a szigorú intéz­kedéseket e felháborító fegyveres provokáció elkövetői ellen a statá­riumról szóló törvény alapján. Kovács István r. őrnagy, a megyei rendőrkapitányság vezetője. Számítok a régi, sokéves tapasztalattal rendelkező bányászokra Nagy Lajos, a Borsodi Szénbányászati Tröszt munkástajiácsa elnökének nyilatkozata BORSODI BÁNYÁSZOK, MUNKATÁRSAK! Az utóbbi napok eseményeinek következtében abba a gyanúba keve­redtem, hogy a bányászokat, a bá­nyák munkásait éli szólítottam sztrájkba. Az én véleményem az: nekünk, borsodi bányászoknak nem szabad beleesnünk abba a tévedésbe, hogy az a rend, amiért harcoltunk, részünkre munka nélkül fogja biz­tosítani a bért. Nem tartható tovább az az álla­pot, hogy egyes felelőtlen ele­mek megbontsák sorainkat. Egyszer és mindenkorra mindenki­nek és ezen belül minden becsületes dolgozónak, bányásznak tudomásul kell vennie azt, hogy mi nem azono­sítjuk magunkat semmiféle plaká­ton, illetve telefonon név nélkül be- monduLi sztrájkfelinvással. A mi ál­láspontunk az, nekünk dolgozni kell. hogy saját magunk részére, a dol­gozó nép részére a jobb holnapot biztosítani tudjuk. Mi tantoríthatat- ,]anul kitartunk amellett, hogy orszá­gunkat ebből a szomorú helyzetből, amelyben most van. csak becsületes, mindenki által becsületesen végzett munkával tudjuk kivezetni. Minden esetben számítok azokra a régi, sok éves tapasztalattal rendelkező bá­nyászokra, javaslataikra, akik a dol­gozó nép javát akarják. A bányászt becsületes gondolkodásmód, a becsü­letes munka igazolja. Rendezte a kormány a bányá­szok bérét. A munkástanács a bányászok javas­latai alapján a megyei végrehajtó­bizottsággal karöltve, tárgyalásokat folytat a kormánnyal, a bányabeli utak, a bányákhoz vezető utak, vala­mint a lakótelepek karbantartásá­ról és felújításáról és igyekszik ki­harcolni, hogy az az ötezer lakás, amit a bányászok részére kértünk a kormánytól, minél hamarabb fel­épüljön. Hogy, ezeket az eredménye­ket el tudjuk érni, a magunkra vál­lalt feladatokat végre tudjuk hajta­ni, feltétlenül szükséges az, hogy minden borsodi bányász egy ember- ként álljon ki a munka felvétele mellett, a termelés fokozása mellett. Saját magunknak kell megtisz­títanunk sorainkat a nem oda­való elemektől. Ismételni kívánom, semmi közünk idegen elemek által hirdetett sztrájkhoz. Aki ezt tervezi és irányí­tani akarja, az a munkásegységbe akar éket verni. Ne hagyjátok ezt. báhyászok! Leplezzétek le a soraink közé befurakodott ellenséget. Közö­sítsétek ki magatok közül, hogj- Borsod megyében és az egész or­szágban mielőbb visszaálljon a be­csületes dolgozók által hőn óhajtott rend és béke. A Borsodi Szénbányászati Tröszt munkástanácsa nevében: NAGY LAJOS Kormányhatározat a űzetett munkaszüneti napokról A. kormány határozatot hozott a I tus 20. és karácsony mindkét napja fizetett munkaszüneti napokról, A fizetett munkaszüneti nap. Március határozat' értelmében január 1.. hús- I 15. — nemzeti ünnep, tanítási és hi~ véthétfő, április 4., május T., augusz-'l vatali szünnap. Kiss Fe renc újra színpadon Kiss Ferenc, aki a háború után bíróság előtt felelt tetteiért és bün­tetését letöltötte, most a győri színház szerződtetett művésze és kiemeli, aztán, mikor ellobbant a tűz. akkor látni, hogy nem volt mögötte semmi. A boldogságot a megfontoltság, a nyugalom, a csa­ládi élet, a munka adja 'meg. Mondtam is itt a fiataloknak, nem a forró fej, hanem a. meggondolt- sáp oldja meg a kérdéseket. BÉKESSÉGET! C okán azt mondják, hogy kü- ^ Ionos és furcsa nép vagyunk mi, magyarok, hamar fellángolunk. Azt mondják, hogy a vérünkben van valamilyen különleges sej- tecskc, amely állandóan ott nyug- ' tálán kodik ereinkben, s talán még Ázsiából hoztuk nyug­talan 'iérníesMTünket. De bárho- s^rcöuli a szabadságot, a függetlenséget. Népünkben csodálatos erő és te­hetség él. Erős és szívós nép va­gyunk és mégis ... TVem tudunk élni a szabadság- ^~ gal? Igen, valahol itt van a hiba. Nyugtalankodunk, bizalmaL- 1 ankodunkes .nein tudjuk. . inikoü kell ...hói a. végstTTíilar. Á-» .mostani népfel­kelés is győzcdclmcskcdctL "SlSür. nmTe"~a~néoellenes. bűnös vezetési. cjsjQjjöíié a Rákosi—Gerő-klikket és mégis ... hová jutottunk. Been­gedtük sorainkba,, az ellenfarradal- niarnkaí^ajkjk mcgjáKMilekelMMW" és" ezer jó hazafit, sok becsületes munkásembért. Nehezen tudunk kilábalni a szörnyű tragédiából, íekíntétun^ismétjip len' héTTezen*“FáfaTjuk meg a béké­hez VöZéto*tíraf. Egy-Kél nagyhan­gú és elvtelen ember még mindig magával sodor sok becsületes, nyílt és tisztaszívű dolgozót, akik pedig békességet, rendet, nyugalmat, sza­bad és boldog szocialista hazát sze­retnének. W zörnyű napokat éltünk át. A ^ Miskolcra jött rendzavaró ellcnforradalmárok megbontották a már-már lassan kibontakozó éle­tet. Ezek az elemek ismét eltün­tették arcunkról a mosolyt cs most ismét suttogunk, talán csodákra várunk. Álljunk meg végre, mert a sír szélére juthat nemzetünk. Ne ro­hanjunk tovább a bizonytalan sö­tétségbe. Népünk világosságot, jobb jövőt, gazdag országot akar. Talál- jon végre a magyar a magyarra, s^ megbékélve, kéz a kézben mpr RárkÖdjünk. Iiogy tényleg újjászü-^ fessetr ‘"gBzägtfnfc.- • " — ■ • ■ 1 ; ntfreTés szerétéire van most szükség. Ha ez meglesz, ak­kor majd vitázhatunk, vitatkoz­hatunk, keli is, hogy meghallgas­suk egymás véleményét. Most bé­kességre van szükség, enélkül sem­misem lehetséges. Megyénk nagy­szerű munkásai már megértették; rend és nyugalom kell, különben veszélybe kerül a munkáshatalom. Ha szétnéztünk a miskolci utcán, egyetlen rendes munkásembert sem láttunk a csoportosuló, köte­kedő emberek között. Ez is annak a jele, hogy üzemeink dolgozói már józan fejjel gondolkodnak, elítélik azokat, akik vért és nyomorúságot, sötét és hideg lakásokat, éhező gyermekeket szeretnének Miskol­con is és szerte a jegyében. Szívünkben lángoló honszere- ^ tét él, büszkék vagyunk ma­gyarságunkra. Ez rendjén is van* de most már végre békéljünk meg egymással, ragaszkodjunk az élet­hez, a nemzethez, önmagunkhoz. Adjunk időt a kormánynak, hogy bebizonyithass"a: tud cs akar io- hiődü' országöT**Teremfeni népünk, munkásosztályunk segítségéve’. Bízzunk egymásban, bízzunk a kor­mányban, hogy valóraválthassa jo- gos követeléseinket. Á magyar nép már olyan sokat szenvedett, meg­érdemli, hogy végre jólétben, bé­kében és szabad hazában éljen. Ennek most megvan minden felté­tele, de ehhez munka, becsületes munka szükséges. (VI eleg lakásokat, nevető embc- reket. jólétet, békességet, le­nini szocializmust, életerős orszá­got, művelt falut akarunk. Rajtunk múlik, hogy így legyen. Ezért is kell a békesség, egymás megbecsü­lése, bizalom és szeretet. Meg kell végre érteni, hogy te­hetséges és szorgalmas uépünk csodákra képes, de ha nem bízik önmagában, akkor továbbra is a pusztulás felé halad. Ne akarjuk ezt. Népünknek élni kell és élni is akar. Ne engedjük, hogy Miskolc utcáin újra az anarchisták,, a bé­kére vágyó lakosok ellenségei ga­rázdálkodjanak. Fogjunk össze és közös erővel akadályozzuk meg minden lépésüket. Igaz, agyunk még tele van zavaros gondolatok­kal, félelemmel, sokan azt sem tud­ják, hogy mit akarnak. Szívjunk hát friss levegőt s gon­dolkodjunk: mi lesz belőlünk, ha engedjük, hogy tovább növeked­jen az anarchia? Csak ez lehet: vér, vér, vér, szörnyű testvér- háború és rombadőlt miskolci há­zak. \ becsületes munkás, bányász, minden igaz magyar nem akarhat mást, mint békés életet. Békéljünk meg egymással, szűn­jön meg az ellenségeskedés és sze­ressük egymást magyarok. Soha­sem volt olyan nagy szükség a bé­kességre és szeretetre, mint nap­jainkban. Mutassuk meg a világ­nak, hogy nem hiába élünk ezen a földön, s hogy néni hiába kezd­tünk jogos felkelést népünk bűnös vezetői ellen. »Most percemberkék dáridója tart, De építésre készen a kövünk, Nagyot végezni mégis mi jövünk, Nagyot és szépet, emberit s magyart.« Ezt írta Ady Endre, aki ha. sok­szor pesszimista is volt, de bízott a magyarságban, népünkben. Most békességben, szorgalmas hétköz­napi munkában mutassuk meg, hogy7 úgy akarjuk, ahogyan a köl­tő. Alkossunk nagyot cs szépet, emberit és magyart, itt az ideje. TÖRTÉNETEK, , dititít plLLcuiatak (AA/WWVWUV UV\rjW\jJ\ÍVVV UVWWW\AAA/UV\AAAAAAAÄ/V hamarosan a Bánk. bán címszere­pében lép a színre. Kiss Ferenc a Győr boti viharzó események közepette olyan• szere­pet játszott az életben, hogy azt a legmerészebb fantáziájú ember sem. képzelné el. Amikor a szín­házban megindult a kommunisták elleni, akció, a volt igazgatót — ré­gi kedves tanítványát — Gáti Györgyöt Kiss Ferenc választatta meg újra igazgatónak és ő vetett véget a tehetséges fiatal párttit­kár üldözésének. Amikor a dunán­túli csoport kezéből egy fasiszta csoport ki akarta, ragadni a hatal­mat, és meg akarta alakítani a. du­nántúli önálló köztársaságot, Kiss Ferenc a rádió hullámain szólította fel Győr népét, a megye népét nyu­galomra, egységre. Hogyan változott meg így, mit gondol most ez az ember? A kérdésre nem akar válaszolni: Három hónapja van Győrben, nem nyilatkozik, kerüli a nyilvánossá­got. ízléstelenségnek nézi, hogy pont ő. Kiss Ferenc nyilatkozzék. De a. rohanó .események közepette ö sem, maradhatott tétlen és a té­nyek azt ■mutatják, hogy ez a Kiss Ferenc nem az, aki 12 esztendővel ezelőtt volt. — Nézd fiam, — m/yudja. lassan, clgondollaozva. — az embernek a véleménye lehiggad, megnyugszik. Egy elet után rájön arra. hogy a dicsőség, a. hatalom olyan, mint a *öröatüz. Megvilágítja az embert, > ERÖLKÖDOMÜ« Száguld az Ikarusz Kazincbarcika léié. A kocsiban csend, ismerős ar­cok, komoly tekintetek. Az utasok halkan beszélgetnek az időjárásról, az utazás nehézségeiről. Senki sem politizál. Amikor a kocsi a Borsodi Hőerő­mű elé érkezik, a kalaúz tréfásan elkiáltja: — Erőlködőmű! E szó hallatára a kocsi utasai hangosan felnevetnek, élvezik a ka­lauz humorát. A kocsi már messze elhagyta az erőmüvet, de a tréfás szó még ott cseng az utasok füleben és tovább tart a nevetés. Egy idős ember basszus hangja szakítja meg a jó hangulatot: — Nem nevetség ez, kérem... igaz, hogy erőlködik most az erőmű, de nem nevetség ez... — Mi az, már nevetni sem sza­bad? — jegyzi* meg valaki. A basszushangú bácsi mérgesen válaszol: — Saját magunkat nevetjük, ké­rem ... Majd akkor nevessenek, ha sötétség borul a környékre ... mert most még erőlködik az erőmű, de holnap ... Mindenki elhallgat és talán arra gondol, hogy mi lesz holnap, mi tör-, ténik, ha leáll az »erőlködőmű«? KÉT CTGÁNTLEGÉNT beszélget a Gömöri pályaudvar csar­nokában. Mellettük állok, hallom minden szavukat: — Te hol dolgozol? — A bányában. — De most nem melóztok. — Még nem. — Fiát te hol? — Még sehol, de majd pestre me­gyek. — Minek? — Az építkezéshez. Azt mondják, 100 forintot fizetnek naponta. — Hülye vagy ... ez nem igaz... — Azt mondják ... — Gyere a bányába .. < — Ha botoncl lennék... majd ha ablak lesz rajta ... — Pedig jó a bányában, pálinka is van bőven... — Akkor sem megyek... jobb a szabad ban ... — Jobb a bánjáéban ... így beszélgetnek, vitázgatnak, az­tán felszállnak a vonatra. Vajon me­lyiküknek volt igaza? GYÉMÁNT AZ UTCÁN. A Széchenyi-utcán, nem messze a villanyrendőrtől, szenet raktak le egy szekérről. Vagy öt mázsa lehe­tett. A kis széncsomót percek alatt körülvették az emberek, s ezt kér­dezték: — Honnan hozták? A tulajdonos válaszolt valamit, s kosárban hordta befelé a szenet. Egy sápadtarcú fiatalasszony oda­lépett: — Tessék nekem eladni vagy öt­ven kilót ... — Dehogy adok, nekem is ennyi van ... — Akkor legalább egy kosárká­val .,, nagyon kérem ... megíize­lem... A boldog tulajdonos megsajnálta az asszonyt: — Hát jó, vigyen egy kosárral, de gyorsan ... A fiatalasszony gyorsan megszedte a kosarat és nagy hálálkodás. köze­pette elsietett. Többen figyelték a jelenetet és minden bizonnyal min­den ember a bányászokra gondolt. És arra, hogy tényleg gyémánt most a szén, gyémánt, mely megfizethe­tetlen. LiBATÖMÉS. A Kossuth-adó reggelenként sugá­rozza Falusi Híradó című műsorát. Szakmagyarázatot ad a parasztság­nak, hogy ezt meg azt hogyan kell csinálni, hogyan kell tisztántartani a tehenet, hogyan kell szakszerűen kezelni az istállótrágyát stb. A mi­nap a szakszerű liba tömésről tartott előadást a Falusi Híradó. S mondjuk meg őszintén, elég nevetségesen. — Mert nem nevetséges dolog-e, hogy egy pesti színész magyarázza a fa­lusi embernek, hogyan kell libát tömni? Bizony, nevetséges és szo­morú is, hiszen jobban tudja azt a paraszt, mint bárki más. Minek kell magyarázni, hogy mikor vessünk és hogyan fejjük- a tehenet. A falusi parasztemberek nyilván csak bosz- szankodnak az ilyen szakelőadások miatt. Még jó. hogy azt nem magyarázta a jóindulatú színész, hogy hogyan kell megfogni a liba nyakát... Beszéljen reggel másról a rádiói olyan műsort sugározzon, amely va­lóban érdekli is a parasztokat. Tessék csak megkérdezni, hogy mit mondanak erről a falusiak ... GYENGE MŰSOR. A Daily Worker berlini tudósítója szerint »egy nyugatnémet lap véres Európa-rádiónak nevezte az ameri­kaiak által pénzelt Szabací-Európa Rádiót«. A tudósító szerint ez a rá­dió »évente 10 millió dollárt kap amerikai forrásokból. Müncheni fő­hadiszállásán és két közeli telepén 120 amerikait, 700 németet és 500 keleteurópai emigránst foglalkoz­tat«. Ez aztán szép kis összeg és szép kis társaság. És mindhiába, a műsor gyenge, csapnivaló és már senki sem hisz neki. Még a »szabadságharco­sok« is csalódtak benne, mert nem érkezett meg az általa beígért segít­ség. Most már sok józangondolkpdású ember tudja, hogy kik ülnek annal az uszító mikrofonnál. Kár az eről­ködésért ... A Daily Worker azt írta, hogy a nyugatnémet szociáldemokrata párt és a jobboldali menekültek pártja, valamint a Bajor Ifjúsági Tömörü­lés, amelyhez jóformán az összes nyugatnémet ifjúsági szervezetek tartoznak, a Szabad-Európa Rádió üzelmeinek megszüntetését követel­te. A nyomás végül olyan erős lett, hogy a bonni kormány nagy vona­kodva elhatározta, megvizsgálja a Szabad-Éurópa Rádió tevékenységét'. Nem tudjuk, mi lett a vizsgálat eredménye, de sejtjük, hogy n*m történt felelősségrevonás. Inkább kritikát kapott a Szabad-Európa, Rá­dió, amiért 10 millió dollárértfnlyea csapnivaló és hatástalan műsort su­gároz... *- SZEGEDI —

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents