Észak-Magyarország, 1956. december (12. évfolyam, 283-306. szám)
1956-12-14 / 294. szám
fc^ZAKMAUYAKUKSZAli i»at). aecenwer jt*. „Talán a borsodi bányászok meleg, megértő szíve, kőszívvé változott ?" Rajtatok megyénk és hazánk figyelő szeme, akik hosszú évtizedek óta a magyar munkásosztály első soraiba tartoztok! Diósgyőr, Ormosbánya, Ki- ráld, Somsály, Sajószentpéter és a többiek mindig a munkáshatalom szilárd bástyái voltatok! 1945 óta nem volt olyan politikai és gazdasági csatája népünknek, melyben ne szereztetek volna megérdemelt babérokat és dicsőséget a borsodi bányásznévnek. Az elmúlt hetekben is a borsodi bányászok termelték a legtöbb szenet, az ország szénvidékei közül. Volt olyan nap, amikor az ország széntermelésének majdnem a felét a borsodi bányászok adták! Mert megértették, hogy ezt követelik tőlük a kórházakban fekvő betegek, az iskolába járó gyermekek, a családi otthonok melegét várók és keresők, a villanyfényre várók milliói, az üzemek munkásai és a vasutasok, hogy megkereshessék betevő falatjukat. Az elmúlt napokban azonban már alig adtak naponta 2000 tonna szenet a borsodi bányák. Vajon miért, kérdezik százezrek a megyében és milliók az országban? Vajon ma, amikor ránk- köszöntött a tél már nem várják még többen mint eddig a borsodiak szenét. Talán a borsodi bányászok meleg megértő szíve köszívvé változott? Talán valami elhomályosította a borsodi bányászok eddig tisztán és messzelátó szemét? Borsodi bányászok! Rajtatok múlik megyénkben az élet normalizálása, a jólét növelésének megalapozása. Adjatok nap mint nap több szenet az üzemeknek, a vasútnak, az élelmiszeriparnak, a betegeknek, az iskolásoknak, a családoknak! Ezt követeli tőletek népünk és a haza érdeke. Jogos követeléseitek lé- pésről-lépésre teljesülnek. Üj bérezési rendszeretek közmegelégedésre talált, karácsony második napja fizetett munkaszüneti nap lesz. Ez is adjon új erőt számotokra az új széncsata győztes megvívásához. Földvári Rudolf, Kiss József Bányász-vonat Barcikai kis bányászvonat Viszi a bányászokat. Míg a kis vonat megyen, Ülnek szótlanul, csendesen. Megy a vonat s már várja Őket a mély, a bánya. Szól az egyik: ha lehet, Felküldiink sok jó szenet. Igen — bólint a másik, S a vonat a dombra mászik. Nézem őket és a hegyek Mélyébe velük megyek. Gondolatban velük megyek, Szeretem őket, jó emberek ... Elnézem komoly arcukat, Míg elrobog a kis vonat. Pöfékel a kis bányászvonat, Viszi a bányászokat. Sz. L. Felelőség, felelőség, felelőség! Nincs értelme kertelni, nézzünk a dolgok mélyére és vessük fel keményen a bányászok felelőségét. Azokhoz szólunk, akik letették a csákányt. Lássák mi a helyzet; Közeledik a gazdasági váltság, a munkanélküliség. Rövidesen az élelmezéssel is baj lesz. Hát értsük meg végre, szén nélkül nincs élet a földön. Egymás után érkeznek a hírek, hogy irtják az erdőt, pusztul nemzeti vaA Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa 1956. évi 28-ik számú törvény- erejű rendeletét a rögtönítélő bíráskodással kapcsolatban az alábbiakkal egészíti ki: Az alaprendelet harmadik paragrafusa a következő bekezdéssel bővül: — A rögtönítélő bíróság, ha a terheltét a rögtönítélő eljárás alá tartozó valamely bűncselekményben bűnösnek gyónunk. Nincs szén, valamivel tüzelni kell, — ezt mondják az erdőirtók. Megválasztották a bányákban az üzemi munkástanácsokat, ők ma a gazdái a bányaüzemeknek, országos jogkört kaptak és a munkástanácsoknak kell feleiniök a haza előtt a bánya termeléséért. Ezt a felelőséget nem lehet átruházni az egyszerű bányászra. Mert Ő joggal felvetheti, megválasztottunk titeket, miért nem intézkednyilvánítja, ítéletében egyúttal halálbüntetést szab ki. A kiegészítés a kihirdetés időpontjában lép hatályba. Budapest, 1956. december 12-én. Dobi István, a Népköztársaság elnöki Tanácsának elnöke. Kristóf István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára. tek, hogy dolgozzon bányánk. S a' rossz gazdák, a rossz üzemi munkástanácsok egészen biztos kíméletlen szemrehányást fognak kapni tetteik miatt. Néhány bányából az ellenforradalmárok elkergették a bányászokat, nem hagyták dolgozni. Kijelentjük, hogy ezek az elemek nem kerülik el sorsukat, büntetlenül nem usszák meg szárazon. A nemzet nem fogja megbocsájtani soha, ha bányászaink most cserbenhagyják a hazát. Ne hallgassatok ti becsületes, derék bányászok a nekivadult politikai kalandorokra, ezek nem hazafiak, hanem a nemzeti érzést nyergelik meg, fasiszták és nem a népi hatalom hívei, hanem a nép esküdt ellenségei. Érezniünk kell valamennyiünknek á felelőséget ezekben a nehéz napokban az ország és a nép sorsáért. $ e felelőség a szénbányászatra most kettőzött erővel nehezedik. Szenet kér az ország, adjatok hát! Kiegészítés a statáriális rendelethez i-----István visszatért----F ehérre meszelt, pirostetős, barátságos külsejű falusi kis házban lakik az öreg Ballagó házaspár a legkisebb fiúkkal, Istvánnal. István 17 éves és jövő nyáron érettségizik. Kitűnő tanuló. Mérnök szeretne lenni. Büszkék is erre Ballagóék és öreg szívük minden melegével elárasztották legféltettebb kincsüket. Azonban a napokban, amint látogatóba mentem hozzájuk, szomorú látvány tárult szemem elé. Ballagó néni zpkogott az egyik széken keservesen. Mi történt? — Miért sír ? — kérdem meglepetten. Felém fordította fájdalmas, könnyes tekintetét, s a zokogástól elfulló hangon mondta: — István!... a fiam ... már két napja nem jött haza. Nem tudom, hol van. Mondta a lelkem minap, hogy: „Meglátod mama, egyszer én is disszidálok valahová.“ Én nem szóltam rá semmit, mert nem tudtam, hogy mit jelent az a szó „disszidálni“. Csak most mondta az apjuk, hogy annyit jelent, mint „kiszökni az országból“. Most teljesen elcsuklott a hangja, s megtört ráncos arcán patakzott a könv. Vigasztaló szavaim nem segítet- <f§kT Meghatottan néztem a szerencsétlen asszonyt, s arra a sok-sok édesanyára gondoltam, akik napjainkban hasonlóképpen siratják „ismeretlen okokból“ eltűnt gyermekeiket. Eltelt egy hét. István még mindig nem jött haza. Anyjának nem maradt más emlék, csak fia öltönyei. S ő az anyasze^ retet forró könnyeivel minden nai> megöntözte e fájdalmas emlékeket. Egy esős délután, amint elköszöntem Ballagóéktól, valaki kopogott az ajtón. — Tessék! — feleltük bentről. S belépett a szobába csuromvizesen, sárosán a tíz napja „eltűnt“ István. Azt hiszem, felesleges lenne itt le^ írni a viszontlátás boldog perceit. Le-' hét, hogy nem is találnék megfelelő szavakat arra, hogy az örömteli pilla-! natokat érzékeltessem. Ballagó bácsi szólalt meg elsőnek egy kissé akadozó hangon: — Hát... mégis... mi az, ami visszahozott közénk... fiam ? A hazaszeretet ? — kérdi csodálkozva az apja. — Hiszen te itt akartad hagyni a hazádat. Akkor hogyan élhet benned mégis ez az érzés? — Igen ... hát ez furcsa .. i de mindjárt megmagyarázom. Három barátommal elhatároztuk, hogy „itt az alkalom és meglógunk valahová“. Itthon nem akartam szólni a tervről, mert tudom, hogy úgy sem engedtetek volna el. Négy napig mentünk gyalog, autón vagy vonton, amíg el nem értük az osztrák határt. Az ötödik nap éjszakáján egy pajtában kaptunk szállást. Azonban hiába feküdtem le, nem jött a szememre álom. Eszembe jutottak a rombadölt budapesti házak. Magam- előtt láttam azt a sok-sok száz hajladozó munkást, akik a romok eltakarításán fáradnak. Lám!... — magukat nem kímélve esőben, fagyban dolgoznak azért, hogy Budapest, a mi Budapestünk, fölépüljön és szebb legyen mint valaha. S én fittyet hányok ezekre a küzdő magyarokra. Itt akarom őket hagyni üres kalandok végett. Magam előtt láttam azt a sok friss sírhalmot... a hősök sírjait. Mennyire szerethették ezek az emberek a hazát. Még az életüket is odaadták érte. Tulajdon vérükkel mosták le a nemzeti zászlón esett szennyfoltokat. S én milyen hitvány vagyok ezekhez képest. Még a két kezem mukáját is megakarom vonni a hazámtól. Szökni akarok gyáván a sötétség leple alatt idegen oszágba. Szégyent akarok hozni a nemzetemre, hogy kalandvágyaimat kielégítsem. Eszembe jutottatok ti is, akik igaz szívből szerettek engem. Űj és új képek jöttek elém. A kék- vizű Balaton, a magasba ívelő hegyláncok, a tengersík Alföld, s mindezeket a gyönyörű tájakat ékesítő két nagy ezüst szalag a Duna és a Tisza. S én itt hagynám ezt a gyönyörű országot. Ekkor éreztem, hogy Iángra- lobban a szívemben a hazaszeretet tüze. Felköltöttem társaimat. Mindent elmondtam nekik, amit éreztem. Meg sem vártuk a reggelit, elindultunk hazafelé. Szőke fürtjeit hátracsapta fején, és csillogó szemekkel folytatta. Most megfogadtuk mind a négyen, hogy minden igyekezetünkkel tanulni és dolgozni fogunk. Tanulunk azért, hogy nyitott szemmel tudjuk kísérni az igazság útját, hogy a múlt bűnei soha többé meg ne ismétlődjenek. Nem akarjuk elhagyni Magyarországot többé sem boldogságban, sem pedig bánatában. Könnyek tódultak a szemembe amikor eltávoztam Ballagóéktól. Arra gondoltam, hogyha a nemzet minden fia ilyen fogadalmat tesz mint Ballagó István, akkor a mi jövőnk fényes és boldog lesz!... Csomos Valéria, MÁV alk, Szuhakálló MEGNYITOTTUK a Szabadság-téri gőzfürdőnket Nyitva reggel fél 8-tól délután 5 óráig Miskolc város katonáihoz! Elvtársak! Karhatalmi Katonák! Ma már közismert, hogy Budapestről leküldött ellenforradalmárok, börtöntöltelékek megfeszítették erejüket, hogy legyőzők a mi rendfentartó alakulatainkat. Céljuk az volt, hogy ellenforradalmi rendet állítsanak fel, vissza akarták állítani a horthyista katonai diktatúrát. Tudjuk, hogyan végződött az ellenforradalmárok keddi kísérlete. A Pestről leküldött szervezőket és betörőket többségükben elfogták. A pesti banditák már nem sokáig tudják félrevezetni a miskolci lakosokat. Kudarcba fulladt az a kísérletük, hogy á diósgyőri munkásokat az utcára vigyék, ellenforradalmi célok érdekében. A munkásság és az értelmiség és az ifjúság is nyilvánvalóan most már világosan látja, hogy ellenforradalmi banditák szervezték városunkban a fegyveres mozgalmat, lövöldözést, gyújtogatást. Ezért elhatárolják magukat e káros elemektől. Mindezért szilárd a hitünk, hogy legyőzzük az ellenforradalmárok minden kísérletét. A horthyista katonai diktatúrát nem tudják visszaállítani. Soha! Az ellenforradalmárok elszigetelődnek. Városunk munkásai, az értelmes emberek, akik nem jó szemmel nézik a vérontást, a gyújtogatást, — egyre hangosabban zúgolódnak és elégedetlenkednek. Elítélik a véreskezü gyújtogató banditákat. Legyetek szilárdak karhatalmunk katonái! Elvtársak! A munkások, a parasztok, az értelmiségiek egyre többen tömörülnek a rend, a belső megnyugvás, a mi zászlónk mögé. Védjétek keményen a népi rendet, a munkás-paraszt hatalmat! Miénk a győzelem! Az üzemi munkástanácsokról Megyénk üzemeinek munkástanácsai nagytöbbségükben becsülettel helytállnak, jól dolgoznak, munkájukban sok a helyes törekvés a rend helyre- állítására, a termelőmunka megkezdésére. A Lenin Kohászati Üzemekben is — a sok probléma ellenére, — eredményesnek bizonyult az üzemi munkás- tanács eddigi tevékenysége. Rimányi János a munkástanács elnöke mindent elkövet, hogy rendes mederben folyjon a munka, a gyárban rend legyen és nyugalom. Ugyan ez mondható el a DIMÁVAG-ban Bogár Károly, a Nehézszerszám Gépgyárban Szitovszki Zoltán és az Ózdi Kohászati Üzemekben Antal- köz József elvtársak által vezetett munkástanácsokról. Helyesen és előrelátóan dolgoznak. Nem ültek fel a sztrájkra uszító felhívásnak. Ezek a munkástanácsok nem csatlakoztak az elmúlt napokban kiadott 48-órás sztrájkhoz, elítélik ezt a rendbontó cselekedetet. Ezek a munkástanács vezetők és a munkástanácsok derék tagjai együttes és közös erővel igyekeznek megoldani a nehéz feladatokat. Azt akarják, hogy minden erővel dolgozzanak az üzemek, hogy ismét visszatérjen az élet a rendes kerékvágásba. Ezek a munkástanács elnökök megérdemlik a dicséretet, mert helytállnak, megőrzik a rendet Miskolc városi és megyei Nőtanácsának ülése Ä Hazafias Népfront városi és megyei nőtanácsa megbeszélésén a kö-! vetkezőket határozta el: Már csak néhány nap választ el bennünket a hagyományos karácsonyi ünnepségektől, melyre oly szeretettel készült minden évben kicsi és nagy egyaránt! Az idén még fokozottabb minden becsületes emberben a béke, a nyugalom, a szeretet utáni vágy, mert kalandorok, gyújtogatók, ellenforradalmárok tartják nyugtalanságban és fölemlítik meg megyénk, városunk békés lakóit. * Mi bízunk abban, hogy munkáshatalmunk rendet teremt már a becsületes lakősság segítségével, a karácsonyt pedig a béke és nyugalom jegyében ünnepelhetjük újra! A megyei és városi nőtanács felkéri az összes nőtanácsokat, tegyenek meg mindent azért, hogy ártatlan gyermekeink ne szenvedjenek mások bűnössége vagy hibái miatt, legyed karácsonyfa és ha lehet, szeretetcsomag a gyermekek számára az iskolákban, üzemekben, hivatalokban, vállalatoknál! Javasoljuk, hogy Miskolcon az illetékes szervek segítségével állítsunk fel nagy központi karácsonyfát a városháztéren. A béke, a nyugalom, az emberi szeretet jelképeként! A megye iskoláiban tovább folyik a tanítás A megyei tanács oktatási osztályától kapott értesülésünk szerint a megye iskoláiban tovább folyik a tanítás. Egy-! két kivétel van csupán, ahol — mint Özdon, Borsodnádasdon, Mezőkövesden — az események hatására a szülők elvonják gyermekeiket a tanítástól, nem merik iskolába engedni. A tanulók többsége azonban a helyeken is rendszeresen megjelenik az iskolában. Hasonló a helyzet a megye középiskő^ Iáiban is. A tanítás mindenütt tovább folyik, de hátráltatja a nevelőmunkát az, hogy a kollégiumi diákok többsége még nem tért vissza, vagy a legutóbbi események miatt újra kénytelen volt elhagyni a kollégiumot. A rendszertelen közlekedés miatt a vidékről bejárók sem tudnak mm dig megjelenni a tanításon. Ezeknek a diákoknak továbbképzését ideiglenesen most úgy oldják meg, hogy a közlekedéshez alkalmazkodva időnként összehívják őket és konzultációs órákat tartanak számukra. Értesülésünk szerint a múlt héten a tanulók 90 százaléka jelent meg a tanításon, de az utóbbi események miatt ez a szám újból csökkent. December 17-től fizetik ki a nyereményeket Az I. békekölcsön 11. sorsolásáról äz Országos Takarékpénztár a húzások befejezése után elkészíti a hivatalos sorsolási jegyzéket. A nyereménnyel és a névértékben kisorsolt kötvények beváltását — a hivatalos sorsolási jegyzék alapján — december 17-én kezdik 'meg az OTP fiókokban és a postahivatalokban. Közlekedési nehézségek miatt előfordulhat, hogy vidékre később érkezik meg a sorsolási jegyzék Ezért azokon a helyeken a kifizetést is később kezdik. Apróhirdetések Vennék kifogástalan állapotban lévő rekamét 2 fotellel, 2 székkel és asztalkával. — Cím: Elek Tamás u. 7. Csaba felé utolsó előtti villamosmegállónál. 7026 Hétfőn délután Oláh Árpád és Judit a Borsodi Nyomdával .szemben lévő hídnál megsebesültek, eközben akta*- táskájuk elveszett dobiskolával és dobverővel. Megtalálóját jutalmazom. Zöldfa u. 27. 7032 Kiss Kovács Albert csikójának jár- hatlevHe elv <ett. Megsemmisítem. IV. kér. tanács. 7051 Eladó hálószobabútor, kombinált szekrény. Belójanisz u. 7. 7022 Festmények eladók. B. Pál Zsigmond, Tass u. 15. 7030 ÉSZAKMAGYARORSZÁG A B. A. Z. Megyei Magyar Szocialista Munkáspárt Ideiglenes Intéző Bizottságának napilapja. Szerkeszti: a Szerkesztő bizottság. A kiadásért felelős: a B. A Z megyei Magyar Szocialista Munkáspárt ideiglenes Intéző Bizottsága. p
