Észak-Magyarország, 1956. december (12. évfolyam, 283-306. szám)
1956-12-13 / 293. szám
1 ESZ AKM AG Y ARORSZAG tudják az országban, hogy a bányászokra mindig lehet számítani Hogyan fognak a dolgozó nép elé állni azok AKIK LETETTEK A CSÁKÁNYT Teremtsünk békét i Fiatal ember ül az asztalnál, nagy hévvel magyaráz Bányász. Olyan ember, aki józanul gondolkozik, józanul ítéli meg az eseményeket, a problémákat éő kijelenti: rendet, nyugalmat, békét akarunk. Minden szavából, minden megnyilatkozásából ez csendül ki. A többiek, a többi bányász, akik ott ülnek köröttünk, s akik időnként belekapcsolódnak a vitába, hasonlóképpen nyilatkoznak. Egyetértenek ifjú Almási Károly- lyal, a fiatal bányásszal, aki végeredményben a kondói bányaüzem munkásainak, dolgozóinak hangját tolmácsolja. Mi másról esik szó, mint a kormány munkájáról. Sztrájkról, magáról a munkáról. Semmit nem aarunk hozzátenni és elvenni a beszélgetésből, úgy adjuk vissza, ahogy lezajlott. Nézet- eltérés volt közöttünk, amikor a Ká-' dár-kormány került szóba. Azt mondta ifjú Almási Károly, hogy a miniszter- elnök Kádár János személye ellen semmiféle kifogás nincs, de vannak problémák, amivel nem értenek egyet. Ennek ellenére hangoztatták, hogy nem akarják abbahagyni a munkát, hiszen a. kórházaknak, bölcsődék- nek, napköziknek, a háztartásoknak szükségük van g szénre, az energiára. Ezt biztosítani is fogják. Helyes és dicséretes dolog ez, de még helyesebb lenne, ha a kondói bányaüzem és a megye minden üzeme teljes kapacitással hozzálátna a munkához, mert a munka az élet. Azzal, hogy vontatottan, nehezen indul az üzemeltetés, hogy -- s ezt mondjuk ki őszintén — a megye bányaüzemeiben, így Kondón is, akadnak még olyan emberek, akik nem néznek előre, nem gondolnak arra, hogy a szén termelésének jelenlegi helyzete végeredményben a dolgozó népet károsítja meg. Ha majd teljesen helyre áll a rend, a nyugalom, ha ehhez mindenki minden erejével támogatást nyújt, akkor hogyan fognak a munkás- osztály, a dolgozó nép elé állni a báimzmi nyászok, akik most leteszik a csákányt és nem dolgoznak teljes erővel. Őket fogják okolni azért, ha emiatt nem lesz munka és a munkanélküliség réme jelenik majd meg. Szükség van-e erre? Nincs és nem is lehet. Mert aki élni akar, aki jólétet, rendet, békét, nyugalmat akar, az egy pillanatig sem halogatja tovább, hogy dolgozzék. Bányász dolgozók. Almási Károlyhoz méltóan ítéljétek meg a helyzetet. Ha van is egyes kérdésekben még nézeteltérés, azt rendezni lehet és Győzzön a józan ész és némítsa el a bujtogatók szavát Ma már senki sem vonhatja kétséa- befTiogy szükség volt a^állazás iftbe- tliségér megteremtő harcra«. Indokolttá tette az,“ hogy letűnt norszáaatváink<‘ korlátolt gondolkodás módjukkal» ha- talmi el val uktság ukban képtelenek voltak megérteni a nép közvetlep, érdekéit, anyagi és egyéb követeléseit. Nem voltak hajlandók tudomásul venni, hogy helytelep vágányra siklott a szocializmus építése — csak mentek a maguk fejé után. A népből feltörő óhajok, országépítő szándékok nyomtalanul tűntek el az időben, pedig ha értő szívekre találnak, hazánk elkerülhette volna az elmúlt másfél hónap szenvedésekkel teli napjait. A népforradalomtól rettegő Széchenyi István mondotta: Mindent a népért, semmit a nép által. A mi „uraink“ ezt Bemutatunk néhány embert az Északmagyarországi Áramszolgáltató vállalattól Bujtogatnak, üldözik a kommunistákat. Néhány nappal ezelőtt a nevezett vállalat dolgozói gyűlésre jöttek össze, hogy munkástanácsot válasszanak, véglegeset. A gyűlést az ellenforradalom iparkodott a maga céljaira felhasználni. A félrevezetett és megtévesztett emberek követeltek össze-vissza mindent, köztük azt is, hogy távolítsák el a kommunistákat a vállalattól. Borsos Ferenc és Huszár András szerelők egyébként rendes dolgozói a vállalatnak, becsületeseknek tartják őket, mint ahogy azok a vállalat többi munkásai is. Csakhogy manapság éppen a tisztánlátást akadályozza meg az ellenforradalom. Ilyen hatások alatt kérdezte meg Borsos és Huszár is a főmérnöktől, hogy miért helyezte vissza az üzemhez a kommunistákat. A főmérnök válaszát nem tartották kielégítőnek, mert a vállalat bujtogatói a közhangulatot teljesen a kommunisták ellen fordították. Ezt egészen bizonyos, aztán követte volna a kommunistákkal szimpatizálók eltávolítása, a szocializmus híveinek tássa. háttérbe szoríLÄSSUK, KIKNEK ÉRDEKE, hogy ne legyen rend, nyugalom, hogy az embereket összeugrassák. Oláh Sándor főkönyvelő, ő tudvalévő, sohasem szerette a kommunistákat. Ügy érezte, eljött az ideje, hogy üldözze őket. Az októberi események napjaiban azt jelentette ki, hogy őt nagyon elnyomták. Elvált ember, 53 év körül van. Jövedelme fizetéssel, prémiummal együtt jó pár ezer forint. A keserves ezresekből alig tudta mindennapi feketéjét megvásárolni. ítéljek meg az olvasók, lehet-e panaszra oka ennek az embernek? Ezenkívül mindig jött egy kis mellékes is. A hulladék és fémgyűjtés alkalmából Oláh főkönyvelő ezer forint jutalmat kapott. lg«, ő egy darab vasat sem emelt fel a földről, mégis ő kapta a jutalmat. És hát hogy kik dolgoztak helyette jutalom nélkül, azt is megmondjuk. Szoták és a Monostori csoport. Kérdezzék csak Tolvaj Takács gróf úrnak Abajúszántó Utolsó posta; sátoraljaújhelyi hegyek között Melyen tisztelt gróf űr: Elnézésért esedezem méltóságod előtt, hogy levelemmel merészelem háborgatni nagyságodat. Miután azonban, hogy a világ kereke úgy fordult, hogy hát a szegény ember is kimondhatja az igazságot, így vettem magamnak akkora bátorságot, hogy hát megírom a méltóságos geróf úrnak, ami dukál. Tetszik tudni énis híve voltam ennek a forradalomnak vagy hogyis hívják, hirtelenébe nem is tudom, hogy nevezzem. Akárhogy is tetszik mérgelődni, de megírom úgy ahogy van, hogy hát akármit is tetszenek kiabálni a kommunistákra, meg a népidemokráciára és mégis aszondom, nem volt a mindenbe rossz, mivelhogy nagyon megindult a gyári világ a fiam is bé- vonult az üzembe, a másik fiam meg traktoristaságra adta a fejét. Én meg kaptam hat holdacskát, meg egy gebét osztán ezzel vágtam neki a szabad életnek. Jó volt jó volt csak a fiam kellett vóna jobban megfizetni, meg- t engemet se kellett vóna annyira megterhelni azzal a beadással. Mer úgy nézett ki a dolog, adtál édes Istenem, de majdnem mind elvetted. TJogyhát gyütt ez a nagy mozgója lódás — mondom magamba le a kalappal a munkásság előtt — ott volt a fiam is — kiharcolják a maguk meg a mi igazságunkat is. Mondom én is benne voltam, de még az asszony is. Dehát ahogy benézek Miskolcra — gondolom megnézem azt ajragy mozgolódást — hát ott 'áttan^rMéltóságos gróf urat. A balkarján méltóztatott felhúzni egy piros-fehér-zöld szalla- got. Ejha mondom — a gróf úr úgylátszik mégis igazi magyar ember, a mi ügyünk mellett van. Dehát, hogy hogyan lett „Egyetemista“ mer e volt rá írva, igazán nem tudom. Mer tudtam arrul, hogy ki tetszett egyszer magát adni mérnöknek oszt eltetszett csábítani azt a fájintosan csinos Piroskát, osztán szegény nagyon megjárta mert rájött, hogy méltóságod nem is konyit a mérnökséghez, de még a fényképész- séghez se, amit Szántón méltóztatott művelni. Merhogy azt beszélik, hogy azt a szegény jóravaló fehérnépet személyesen tetszik nagyon gyakran elverni. A közmondás is azt tartja az asszony verve jó, ígyhát a Piroska nem szólhat egy árva kukkot se. Mér nem gondolta meg, hogyhát nem jó az úrral egy tálból cseresznyét ennie. De én azt mondom, hogyhát nemcsak cseresznyét enni nem jó, de nem jó egy gróffal egy forradalomba se lenni. Mer ide akarok kijukadni. Szóval ahogy a gróf urat elzavarták Abaujszántórul, ahol jól ismeri minden gyerek is, be tetszett magát állítani Miskolcon mint egyetemista forradalmár. E mán igen mondtam magamba. Geróf létire személyesen fogott puskát és saját szemivei célozott azokra a kommunistákra. Hogy hányat lőtt le nem tudom, dehát tessék mán mondani mire való volt az a gyilkolás? És hát ki ellen tetszett harcolni? Miértünk hajdani jobbágyokért nem igen, a munkások meg mégúgyse kértek a maga forrodal- miságábul, amibül kicsüngött a lóláb: mivelhogy hangoztatták igencsak a faluba, hogy a gróf úr újra szeretne gró módjára élni. TTírt hallottunk affelől is, hog\ mivel Miskolcon is felismerté] ki tetszett utazni valami batárfélivel ? sátoraljaújhelyi hegyekbe olyan vezérfeleségnek, ahol puskával, kézigraná tokkal felfegyverezve tetszettek ré- miszgetni a környék népit. Én folytor csak sajnáltam a geróf urat, merthát ügyi akinek csak a huncutságon jár az eszi, meg akit az Isten is úgy teremtett a velágra, hogy munka nélkül szívja a nép vérit, bizony az a geránát könnyen feltörhette volna a finom te- nyerit. Meghát hátha véletlenül visszafelé sül el a geránát és a kommunisták helyett a geróf urat találi. Alaposan meghánytuk vetettük mint a faluban, hogyhát mellik a jobb. Jöjjön vissza méltóságod, szegyje el a földet osztán mehetünk béresnek, részes aratónak, meghát a nagygazdáék is szívják tovább az ember vérit, szegényember meg fogja be a szájját, gyerekének coki az iskoláiul, vagyhát maradjon nálunk az a föld. csak r-e kelljen a beszolgáltatás, szóval még szabadabbul éljen az ember. A faluban úgy egyezkedtünk mél- tóságos geróf uram, hogyhát bolond ember az, aki hátrafelé megyen. Műik nem rosszabbat, hanem jobbat akarunk magunknak. A geróf úrra nem kíváncsi itt mán senkise. Nincs szükség az országba ilyen kenyérpusztítóra, aki csak a maga gazdagodását mások leromlását csinálná. Áztat üzeni magának a falu meg a környék népe, hogyhát a földet vissza neé adjuk, ha tetszik jó, ha nem pusztuljon ki az országból. Arra kérjük az új rendőrséget meg a tizeshonvédeket, intézkedjenek már végre, hogy a méltóságos tolvaj Takács gróf űr végre'-'a méltó ielyre kerüljön és megkapja azt, amit keresett magának. Ha meg jó helyen van, akkorhát nyugodalmas pihenést kíván: Gróf úr igaz híve: Taszajtó Mihály, hajdani jobbágyivadék ítóirat: Ne tessen mán haragudn § pár őszinte sorér dehát kikivánkozott iz emberbűi ami a szívin fekszik. meg őket, mi erről az ő véleményük. A szegény ember költészete szerint fognak válaszolni. Azaz csak győzze a hallgató a cifrábbnál cifrább kijelentéseket összegezni. S igazuk is van Szotákéknak és Monostoriéknak, elvégre ők dolgoztak és a jutalom is nekik járt volna. Zsufa Zoltán horthysta százados, á múlt rendszer volt tisztségviselője, mérnök a vállalatnál. Semmi kifogás nem merülne fel személye körül. Legyen szorgalmas dolgozója a vállalatnak, ne üldözze senki őt a múltért, aki jól dolgozik, azért tiszteljék a múlt rend tisztségviselőit is. No de azt már nem fogjuk tűrni senkitől, hogy az amúgy is ideges nyugtalan állapotot fokozzák és növeljék a sok ’ szenvedésen átment nép gyötrelmeit. Nem tűrheti becsületes magyar ember, hogy bárki is útját állja annak, hogy itt végre rend, nyugalom' és béke legyen, s mihamarább a napfényes jövő útjára lépjünk. Van a vállalatnál volt csendőr !s, Gagvi Béla. Érthető, hogy neki nem nagyon tetszik, hogy normalizálódik az élet és erősödik a munkáshatalom. Dr. Rózsa Gyuláról is azt tartják a vállalatnál, ahelyett, hogy segítene, inkább hátráltat ezekben a nehéz napokban. Gondolkozzanak és próbáljanak tisztán látni az Északmagyarországi Áram- szolgáltató vállalatnál is. Kinek érdeke. hogy vér hulljon. A provokátoroké, akik ezzel az uszító, fegyveres akciót kiprovokáló tettükkel azt akarják elérni, hogy itt soha ne legyen rend, s így fékezzék a megye dolgozóinak azon jogos követelése telejsítését, hogy a szovjetek vonuljanak ki az országból. Megmondta a Kádár-kormány, mihelyt rend lesz, tárgyalásokat folytat e kérés érdekében. Nos kinek érdeke, hogy ez ne történjék meg. Nektek, munkások? Hát éppen ti követelitek ezt. Lássatok hát tisztán, minden zavargás e jogos kérés teljesítésének útjában áll. SEPERJÉTEK EL az útból az ellenforradalmi provokátorokat, fogjatok össze, derék munkások, mert elég volt már mindannyiunk- nak a rettegésből Erre fogjon össze az Északmagyarországi Áramszolgáltató vállalat minden derék dolgozója. Törjön elő a józan hang és nemítsa el a bujtogatók szavát. 400 garnitúra konyhabútor Sátoraljaújhelyi Bútorgyárban megindult a folyamatos termelés. Az üzem már ebben a hónapban 400 garnitúra jó minőségű konyhabútort kézit. ÉSZAKMAGYARORSZAG A B. A. Z. Megyei Magyar Szocialista nkáspárt Ideiglenes Intéző Bizottságánál napilapja. Szerkeszti: a Szerkesztő bizottság, iadásért felelős: a B A Z megyei Ma gyár Szocialista Munkáspárt ideiglenes Intéző Bizottsága. a mondást így fordították le a maguk nyelvére: Mindent a szocializmuséra s a népnek csak azt, ami jut. Néni csoda tehát, ha a nép egyre nagyobb! ellenszenvet érzett az ilyen szocializ- \ mus iránt, mely feneketlen falánkságá- ) val a létminimum alá süllyesztette a sokat megénekelt életszínvonalat. Már-már azt hittük, túl vagvunk a nehezén. Szabaddá tettük az utat a~ szocializmus hazai sajátsáftainak^itteg-* ’ feleleő fejlődéséhez. Millió és millió éMBer ~~a kibontakozás után kezdett tapogatódzni, hogy véget érjen a káosz s megint béke, félelemnélküli élet viradjon ránk, s a fegyverek ropogását fölváltsa a munkásélet zaja. De nem így történt. Üjabb és újabb sztrájkhullámok, tüntetések vonaglottak át a száz sebből vérző ország testén. A felbojdult indulatok talajába népellenes elemek szórják a gyűlölet, a rombolás magvát, lassan heggedő sebeinkbe tépnek, hogy fokozzák az anarchiát s halásszanak a zavarosban. A feldühödött ember nagyon kapható arra, hogy elvakultságában önmagának ártson, s ne gondoljon a következményekre. Városunkban már kezdett helyreállni a rend, megnyugodtak a kedélyek s mind több emberben ébredt föl a munka utáni vágy. De felelőtlen, népünk közvetlen érdekeivel mitsem törődő áíhazafiak beleszóltak a gyógyulás lassan meginduló folyamatába, s újabb megpróbáltatásokat zúdítottak ránk. Mindenre elszánt kalandorok a fegyveres provokációktól sem riadnak vissza, tüzet nyitnak karhatalmi alakulatainkra, romhalmazzá szeretnék változtatni városunkat. Fegyverropogás veri fel az éjszakák csöndjét, gránátok tépnek sebet újjáépített házak homlokzatán —- s mindezt a „csak azért is“ harc megszállottái okozzák. Budapestről idemenekült teroristák most itt szeretnék lángralobbantani a háborúskodás tüzét, hogy megnyújtsák sokat szenvedett népünk szenvedéseit, gátolják a sokak által óhajtott kibontakozás békét, nyugalmat teremtő lendületét. Becsületes munkásosztályunk, parasztságunk békevágya beleütközik a harci téboly megszállottainak véres akaratába. Sztrájkra, fegyveres harcra szólító röplapok jelennek meg, hogy a felszított szenvedélyek tüzében még több magyar élet hamvadjon el, s hogy végül az ijesztő méreteket öltött társadalmi fejetlenség egy újabb világháború borzalmait szabadítsa a világra. .Ha ej ismerjük az októberi napok . szükséges voltát, mely megteremtette, egy szebb világ felépítésének lehetőségét, most szívvei, lélekkel el kell ítélnünk azokat, akik e lehetőséget akarják semmivé tenni őrülettel .határos tetteikkel. Teremtsünk rendet, Hogy eltűnjön felőlünk a félelem s nyugodtan töltsük éjszakáinkat. Elég volt a vérből, a pusztításból, csavarjuk ki a fegyvert a rombolás őrültjeinek kezéből. Teremtsünk békét, közös erővel, egy akarattal. Ismét indul a TOTÓ! December 23-i versenynappal ismét indul a TOTÓ. A tippszelvények ára kéthasábonként 3,30 forint, az olimpiai hozzájárulás megszűnt. Vidékre is elküldték már a megfelelő tippszelvény ellátmányt. A vidéki fogadók kitöltött tippszelvényeiket legkésőbb 20-ig adják postára. A vidéki pályázók különben szelvényeiket a sportfogadási kirendeltségeknél 21-én pénteken is leadhatják. Leadhatják még 21-én délig az öszes vidéki takarékpénztári fiókoknál is. A december 25-ra érvényes fogadási hét műsora: olasz bajnoki 1. Atalanta—Udinese mérkőzés 2. Internacionale—Forentina „ 3. Lanerossi—Róma 4. Lazió—Triestina 5. Napoli—Juventus 6. Sampdória—Milán 7. Torino—Padova n 8. Rennes—Lyon francia baj. mérkőzés 9. Metz—Reims 10. Sochaux—Nimes 11. Marseille—Strasbourg „ 12. NSZK—Belgium nemzetközi válogatott mérkőzés 13. Bologna Genua olasz baj. mérkőzés 14. Palermo—Spal rendeznünk is kell, de nem úgy hogy leteszitek a csákányt és nem dolgoztok. Ezzel a problémákat megoldani nem lehet. De ha Ti is azt akarjátok, hogy megoldódjanak kérdéseink, nyújtsatok ehhez segítséget — munkával. Had írjuk ide Almási Károly szavait, aki, amikor elbúcsúztunk tőle és a jelenlévő többi bányásztól, kijelentette: — A bányászokra mindig lehet számítani, mert ők nem akarnak háborút, nem akarnak félelmet, hanem nyugalmat és békét.
