Észak-Magyarország, 1956. december (12. évfolyam, 283-306. szám)
1956-12-12 / 292. szám
Anarchia helyett rendet akarunk f Sztrájk helyett termeld munkát. BEKÉT, JÓLÉTET, RENDET, félelemnélküli eletet akarunk! Aki magyar ueiünk tart! villamost Állítottak le Megyénk dolgozói, munkások, parasztok, értelmiségiek, a népi hatalom hívei nagy erőfeszítéseket tettek az elmúlt két hét alatt, hogy az anarchiát felváltsa a rend, a bizonytalanságot a békés építés, a félelemnélküli élet. Üzemi munkásaink, bányászaink, dolgozó parasztságunk többsége tanújelét adta megfontoltságának, higgadtságának, a népi hatalomhoz való hűségének. Ez elsősorban abban jutott kifejezésre, hegy bányászaink napról napra több szenet adtak a hazának, üzemeinkben is megindult és egyre lüktetőbbé vált a termelőmunka, dolgozó parasztságunk pedig nagyrészt befejezte az őszi mezőgazdasági munkákat. A szívekben és agyakban egyre inkább az a gondolat győzedelmeskedett, hogy minden jogos gazdasági és politikai követelés teljesítésének legfontosabb feltétele az életet jelentő termelő munka. Lehiggadtak a kedélyek s egyre inkább a józanság uralkodott el az embereken. Egyre több derűs arc, a jövőben bízó, reménykedő emberek jártak keltek zz tiicüv és dolgoztak az üzemekben. Áz ellenforradalmároknak azonban nem kell a rend, a béke, a termelő munka, mert tudják ez egyenlő a pusztulásokkal. Budapest után Miskolcon is tüntetést szerveztek, mellyel az volt a céljuk, hogy a kialakuló és egyre jobban,szilárduló rendet megbontsák, hogy újra anarchia, rettegés, félelem legyen úrrá városunkban, megyénkben. Azt akarták, hogy újra ártatlan magyar vér follyon, ellen- forradalmi érdekekért. Azt akarták, hogy gyárainkban leálljon a termelő munka, városunkban a közlekedés, a lakosság élelemmel, tüzelővel való ellátása, hogy gyermekeink ne tanuljanak, beteg embertársaink hideg kórházakban szenvedjenek. Azt akarták, hogy üzemi munkástanácsaink, ne az üzemek gazdasági irányításával foglalkozzanak. Azt akarták, hogy Miskolc legyen a kiindulópontja egy Felhívás a vasutas dolgozókhoz! Vasutas dolgozók! Felelőtlen, országunk tönkretételét kívánó elemek sztrájkra uszítanak. A Munkás-Paraszt Kormány által hozott rendszabályokra való hivatkozással óva intem a vasutas dolgozókat minden meggondolatlan cselekménytől. A munka jelenti az életet. Dolgozzon minden becsületes vasutas. A jövőbe vetett bizalommal a vasúti forgalom fenntartásáért és teljes biztosításáért. Németh József, MÁV vezérigazgató. újabb ellenforradalmi kísérletnek. Az ellenforradalomnak ma már nincs talaja a becsületes dolgozók között, nem tudják már olyan könnyen megtéveszteni dolgozóinkat. Ezt bizonyítja, hogy az elmúlt 2 nap alatt legvadabb lárma, hangoskodás, uszítás ellenére is csak kb. 4—500 fő volt hajlandó kártékony munkájukhoz csatlakozni s ezeknek jórésze is meggondolatlan elemekből tevődött össze. A Munkás-paraszt forradalmi kormány az ellenforradalommal és a hozzájuk csatlakozott jóhiszemű vagy félrevezetett emberekkel eddig nagyon lojálisán bánt el, lehetőséget adva, hogy a félrevezetetteknél is a józanság, meggondoltság győzzön. Ügy látszik egyesek ezt — főleg az ellenforradalmárok — a kormány gyengeségének vélték. Ezért helyesek a forradalmi munkás-paraszt kormány legutóbbi repdeletei, amelyek azt a célt szolgálják, hogy hazánkban és így városunkban, megyénkben is helyreálljon a rend, a nyugalom és folytatódjék a termelőmunka. Ezért felhívással fordulunk megyénk városunk minden becsületes hazafiához, a kommunistákhoz, hogy támogassák a kormány intézkedéseit, segítsenek a rend, a nyugalom megőrzésében. Anarchia helyett rendet akarunk! Sztrájk helyett termelőmunkát! Vasárnap délután két. óra körül asz- szonyok gyülekeztek Miskolcon a Petőfi szobornál, hogy leróják tiszteletüket a népi megmozdulásban elesettek emléke iránt. Szemtanúk állítása szerint kezdetben csak kisebb csoport jött össze, ez azonban a környékbeli járókelőkből egyrelnkább nőtt. Hosz- sznbb ideig csak némán állt az összegyülekezett csoport, majd elénekelték a himnuszt és a szózatot. Közben férfiak is gyülekezni kezdtek, körülé'őák az asszonyokat, s levett kalappal h,. I- gatták az éneket, később pedig ők is belekapcsolódtak. Rövid idő múlva elindult a némán tüntető menet a Kossuth szobor felé. A GYÓGYSZERTÁR VÄLLALAT ELŐTT A felvonuló tömeg rendezett sorokban indult el. Középen az úttesten négyes sorban az asszonyok, kétoldalt a járdán a hozzájuk csatlakozó férfiak kísérték őket. A csoportnak ekkor még nem volt lobogója — azaz: néhány asz- szonynak volt kis pálcikákra szerelt nemzetiszínű zászlója. A gyógyszertár válalat portálján megpillantották az ott lévő fekete gyászlobogót, s a nemzetiszínű zászlót. A tömeg megállt, s elhatározták, hogy a felvonulás idejére kölcsönkérik a két zászlót. Fiatalemberek csöngettek be az ajtón, de nem jelentkezett senki. Becsönpettek a szomszédba is, de innen sem kap'ak választ. Felmásztak tehát a rácson, levették a két zászlót, összetűzték úgy, hogy alul volt a feMiskolcon hétfőn a koradélutáni órákban kisszabású tüntetés zajlott le. A Széchenyi-utcán kisebb-nagyobb csoportok verődtek össze. Újságokat égettek. Egy zöldkalapos, birgeri- csizmás férfi „hozáértéssel költögette“ a provokációra kapható indulatokat, majd tizen-huszan sorbarendezódtek, s „Aki magyar velünk tart " — kiáltással, pá^ darab nemzetiszínü zászlót lobogtatva megindultak az állomás irányába. A tüntetésre szólító jelszavak nem tették meg a kívánt hatást. A járókelők a járdán maradtak, s onnan figyelték a kis csapat „országmentö“ szószátyárkodását. kete lobogó, fölötte a háromszínü magyar zászló. Az igy összeállított transzparenst két asszony vette magához s a némán tüntető csoport (amely egyre növekedett) megindult a Kossuth szobor felé. A SZÉCHENYI UTCÁN E sorok Írói a Béke étterem előtt találkoztak a felvonulókkal. Az utcának ezen a szakaszán már ezernyire volt tehető a férfiak, s a nők száma. A járókelők is csatlakoztak a csoporthoz: nók a nőkhöz, férfiak a férfiakhoz. Jelszavakat ekkor még — minden más híresztelés ellenére egyáltalán nem hangoztattak. A felvonulók még a járdán lévők kérdéseire sem válaszoltak. A tömeg ösztönösen vonult, s ösztönösen csatlakoztak hozzá az utcán lévök is. A magyar karhatalmi egységek nem akadályozták meg a menet felvonulását, arra kérték az embereket: őrködjenek afelett, hogy provokátor elemek rendbontó jelszavakkal ne hamisítsák meg a békés tüntetést. E kérésnek eleget tettek. A férfiak, amikor az Avas szálló elé ért a menet, s ennek árkádjai alól illumlnáít állapotban lévő idősebb férfi akart hozzá csatlakozni, megakadályozták ebben s vissza küldték oda. ahonnan jött... A KOSSUTH SZOBORNÁL Az érkező csoport körülvette a szobrot, megtöltötví a Kossuth teret. Az utcán közlekedő autók leálltak, hogy ne zavarják a felvonulást, utaa Tanacshaztéren. hogy az utazókat is maguk mellé állítsák. Az emberek végigmérték a tüntetőket, „kölykök“ morogták dühösen — s a villamo« tovább indult. Egy MÁVAUT-nak is elállták a/, útját. A leszállásra kényszerített utasoknak azonban semmi kedvük nem volt a tüntetéshez. Nagy többségük haragos arccal vette tudomássu, hogy nem folytathatják útjukat, a járdára mentek és elvegyültek a járókelők között. A járdán hullámzó tömeg passziv magatartást tanúsított a tüntetőkkel saik kiszálltak, s legtöbbjük csatlakozott a szobrot körülvevőkhöz. A városháztér felől egy benzineshordókat szállító szovjet gépkocsi pedig udvariasan visszafordult, s más irányba hajtott." ... A szobor előtt négy-öt percig néma csönd volt, majd az asszonyok halkan, s a férfiak énekével kisérve mind erőteljesebben ismét énekelték a himnuszt és a szózatot. Többen sírtak a meghatottságtól. Szép volt ez az aktus, s aki részvett ezen, sohasem felejti el. Az ilyen természetű felvonulást támogatja, s egyetért vele minden haladó gondolkodású ember. De mélyen elítéli azokat; akik a tömeg békés hangulatát provokációs jelszavakkal zavarják, s a felvonulást arra használják fel. hogy megbontsák a nyugalmat, megbontsák a rendet, s ezzel bizonytalanságot, félelmet keltsenek a város lakóiban. így történt ez vasárnap délután is. A békés tüntetés az esteli órákra provokációs jelleget öltött. • A Kossuth szobornál azonban ez még nem így volt. Az emberek segítve a karhatalmi szerveknek Őrködtek azon, hogy valaki meg ne zavarja a rendet. A himnusz és a szózat elének- lése után a tömeg továbbra is néma maradt, s rendezett sorokban elindult végig a Szécsenyi majd a Szemere utcán a Nénkert irányába. A villanyrendőrnél azonban többen elmaradtak a csoporttól, s elvonultak otthonaikba. szemben. Megjegyzések hangzottak ej, melyek a béke, a nyugalom, a félelemnélküli élet utáni vágyat juttatták kifejezésre, s ELÍTÉLTÉK A LÄRMÄZÖKAT, akik elcsépelt jelszavaikkal csak árthatnak a nép érdekeinek. „Esküszünk, hogy rabok tovább nem leszünk!“ szavalták a villanyrendőrnél megállapodott fiatalok. De az emberek arcán nem látszott megilletődés. Hiába szavaljuk, rabok vagyunk. A félelem rabjai, a kilátástalanság, a zavartkeltö rémhírek, a magunk csinálta gazdasági romlás veri bilincsbe életünket. A harag, a gyűlölet megszállottái újabb megpróbáltatásokat szeretnének zúdítani sokat szenvedett népünkre. KINEK ÉRDEKE A ZAVARTKELTÉS? Nem azoknak, akik fiatal szivük lelkesedését viszik a nemzeti zászlók alá, ék o*:y,: eszközök, s, M egy cs~t tejes provokáció következtében holtan hullnának a kövezetre^drága vérükön népünk ellenségei hizlalnák multat-akaró reményeiket. Az ország pusztul, szaporodnak az aggasztó gondok. Lassan valóság lesz az. melytől oly igen rettegtünk, a nyomor. Keressük a kiutat a kilátástalan, reménytelen helyzetből, s a bajkeverők újabb akadályokat vetnek elé'nk. Meddig törjük még a rendbontók .garázdálkodását? VESSÜNK VÉGET A BIZONYTALANSÁGNAK. Álljunk munkához. Tegyünk már végre valamit, hogy a fölénk tornyosuló viharfelhők eloszoljanak, s megint ránkragyogjon a béke tiszta fénye. Békét, jólétet, félelemnélküli életet akarunk. Aki magyar, velünk tart, s nem azokkal, akiknek semmi közük a néphez. „Rendezzük végre közös dolgainkat, ez a mi munkánk és nem is kevés!” Közlemény a vasutasok országos ideiglenes munkástanácsa elnökségének megszűntéről A Vasutasok Országos Ideiglenes Munkástanácsának Elnöksége nevében Sándor Kálmán, Végvári József, Maros József és Mester Endre a következőket közlik valamennyi MÁV szolgálati hely dolgozóival: Értesítjük dolgozóinkat, hogy a december 9-én, vasárnap este 20 órakor a Kossuth rádióban ismertetett törvényerejű rendelet alapján a vasutasok országos ideiglenes munkástanácsénak elnöksége megszűnt. Az elnökség által kiadott rendelkezések és tájékoztatások azonnali hatályukat vesztik. A volt nagybudapesti központi munkás- tanács nevében december 11-én 0 órától, december 12-én 24 óráig bezárólag meghirdetett általános sztrájk az ország egész gazdasági helyzetének leromlásához vezetne. Az a tény, hogy a vasutas munkás- tanácsok legállis létrehozásával kapcsolatos tárgyalások jó irányban haladnak, legyen biztosíték arra. hogy a sztrájknak és az ez/4 kapcsolatos rémhíreknek senki ne adjon .hitelt. MISKOLCIAK! NE ENGEDJÉTEK! Az elleníorradalmárok, fegyveres provokátorok igyekeznek befészkelni magukat a házak oincéibe, lakásaikba, padlásaikba, hogy onnan orvul és gáládul lö.ijenek a szovjet katonákra, magyar fegyveres <t»£t illet tagjaira, ártatlan polgáréba. Ezt ne engedjétek, mert azt a házat, amelyikből lövés hangzik el, kérhetetlenül tűz alá veszik. * . Miskolciak! Védjétek meg családi otthonaitokat, házaitokat, szervezzétek meg házaitok védelmét. Ne engedjétek házaitokba befészkelodni az ellenforradal- márokat, fegyveres provokátorokat. Segítsetek ártalmatlanná tenni, lefegyverezni őket. Szervezzünk házörségeket éjjelre, nappalra, s kövessünk el mindent, hogy az összeverődött kis csoportokat szétoslassuk. Katonai parancsnokság ■ sas ■ igsié» ■ « ^== ■ — ■ ■ ■ . ■ -------n ; : ■ w» ■■■ >: ■ ■ ===== p ===== ■ ■ === 1 ==c A Petőfi-szobortól — a Kossuth-térig Hogyan kezdődött a néma tüntetés Miskolcon?
