Észak-Magyarország, 1956. november (12. évfolyam, 258-282. szám)

1956-11-30 / 282. szám

A Magyar Szocialista Munkáspárt megyei intézőbizottsága és a Megyei Munkástanács lapia XII. évfolyam, 282 az rím Ára 50 fillér 1956 november 30. péntek s > • •«iiMHiimnHiiiiiiMmMniHHiiiHMiiiiiDiimiMHiiiiiHiiimiimmiimiiiimiiiiiMmiHiDHiiimi Mindig józanul és higgadtan Kielégítik a lakosság jogos faigényét A gyermekek boszorkány­mesékkel, a felnőttek rémhí­rekkel ijesztgetik egymást. Az ijcsztés nem cél, hanem eszköz, melynek számtalan variációja él az emberek tudatában. Cél­ja az ember nyugalmának, jó­zanságának megzavarása, az indulatok felkeltése, a „lélek megdolgozása azon cél érdeké­ben, hogy az emberi jótulaj­donságok veszteg maradjanak s a nemtelen indulatok szabad teret kapjanak a gonoszság ki­éléséhez”. A valóságos hírek az állami, társadalmi élet eseményeit tu­datják az emberekkel a sajtón, a rádión keresztül, míg a rém­hírek, miként az nevében is bennfoglaltatik, az emberek ré- mítgetését szolgálja, s nem hi­vatalos úton-módon terjed, ha­nem valaki, akinek nem szívügye a nyugalom, a féle­lemnélküli élet, „bedobja” a köztudatba, s továbbításáról már nem is kell gondoskodni, futótűzként terjed. Békeidőben az emberek íté­lőképessége, kritikai érzéke éberebb, nem „dőlnek be” ha­mar a rémhíreknek, zavaros állapotok közepette azonban egyetlen „jól megcsinált” rém­hír elképesztő „eredményekre” vezethet. Egy ilyen rémhír ez- ~ feHet képes megnlozgatm, per­cek alatt embersorok tolakod­nak az üzletek előtt, felvásá­rolják az álhír-említette áru­cikkeket s a gazdasági vezetők kapkodhatnak a fejükhöz, hogy gyors utánpótlással elejét ve­gyék az álhír ©kozta következ­ményeknek. A rémhír-gyártók bűnös üzelmeinek majd mindig a kétkezi dolgozók látják ká­rát, nekik nincs elég pénzük és idejük, hogy bizonyos áru­cikkekből idejében nagyobb készletekre tegyenek szert, ők megélhetésüket máról-holnap­ra bevásárlással biztosítják; ha a „jólértesültek” felhalmozzák előlük a készleteket, bizony megsinylik. A rémhírterjesz- tők olyan ágyukból lövöldöz­nek, melyek golyóit nem lehet kivédeni, a lélekben csapódnak ezek a lövedékek, ahol a jóság, a szeretet, a nyugalom vágy fészkel, s a lelket nem védi páncél, csak a józan okosság, mely, valljuk be őszintén, oly hamar cserbenhagyja manap­ság az embert. Minden állam üldözi a rém­hír terjesztőket a feníemlített okok miatt. De mit csináljunk mi, amikor a rémhírterjesztés­nek hivatalos fórumai vannak „a szabad világban”? Nyugati „barátaink” nagy hozzáértés­sel — az éter-hullámokon ke­resztül bombázzák amúgyis megtépázott nyugalmunkat. Hírmagyarázataikban, kom- mentáraikban az ember-rontás legbmtálisabb eszközeivel él­nek, távol áll tőlük a segítés legcsekélyebb szándéka is, pe­dig minekünk most nagy szük­ségünk lenne arra. Verik a tü­zet, szítják a szenvedélyeket, tőkét kovácsolnak nyomorúsá­gunkból, lehetetlen hírek tö­megével árasztanak el bennün­ket. Mit gondolhattak azok, akik­nek városunkban hozzátarto­zói vannak, amikor meghal­lották, hogy Miskolcot tönkre­lőtték az orosz tankok? A spa­nyol rádi4 pedig világgá, kür­tölte, hogy Kazincbarcika szo­cialista város romokban hever, s felkelők ezrei fekszenek te- metetlenül az utcákon. A „sza­bad világ hangja” ezzel mit- sem törődik. Bűn, amit csinálnak. Az ijesztést, a rémületkeltést „mű­vészi hozzáértéssel” művelik, s mi nem tehetünk ellenük mást, minthogy magunkban bízunk, józanságunkra, hig­gadtságunkra apellálunk az emberrontás megszállottái el­len. Ezt tegyük magyarok, honfitársak! Vegyük fel a har­cot a rémhírterjesztéssel szem­ben. Mindig józanul és higgad­tan gondolkozzunk és csele­kedjünk. Megkezdte tevékenységét a magyar értelmiség forradalmi tanácsa Mint az már országszerte ismere­tes. az elmúlt héten a magyar értel­miség sziervezetemek, a fontos értel­miségi intézményeknek és az egye­temek képviselői megalakították a magyar értelmiség forradalmi ta­nácsát. A magyar .értelmiség forra­dalmi tanácsának alapító nyilatko­zata kimondja, hogy az október 23-án kitört forradalom lényegileg haladó, hazafias jellegű mozgalom a szocia­lizmus alapján. A forradalom szel­lemi előkészítésében jelentős szere­pet vitt értelmiségnek az új szakasz­ban legfontosabb feladata, hogy hozzájáruljon a forradalom eddig5 vívmányainak biztosításához, tovább­fejlesztéséhez, rendjének megszilár­dításához. Ezen túlmenően ki kell alakítania azokat a kereteket és for­mákat, amelyek legalkalmasabbak ama, hogy az új viszonyok között az «rezágot újjáépítsük. »Most egész társadalmi, gazdasági, politikai életünket kell új alapra he­lyeznünk — mondja a többi között a nyilatkozat. — Eíbben a munkában újból jelentős szerep vár a magyar értelmiség szervezeteire és szakem­bereire, az állami, a gazdasági és a kulturális élet minden területén.« A magyar értelmiség forradalmi tanácsa azt a feladatot állítja tag- szervezetei elé, hogy az egyes főható­ságok, gazdasági szervek, közigazga­tási, kulturális és szociális intézmé­nyek, stb. mellett, illetve ezeken be­lül és ezekkel együttműködve dolgoz­zák ki az újjáépítés programját, ter­veit és módozatait. A magyar értelmiség forradalmi tanácsának ideiglenes elnöksége — az alapító nyilatkozat szenemében — levelet intézett a Nagybudapesti Központi Munkástanácshoz. A levél­ben megállapítja: >*Az egész forra­dalmi munkásság országos képvisele­tének megválasztásáig e tanácsot is­meri el a munkásság képviselőjének. A magyar nemzet forradalmi egysé­gében változatlanul a munkásságot tartja a forradalom vívmányait meg­őrizni képes legfőbb tömegerőnek. Az értelmiség tehát a legszorosabb egységben kíván együttműködni a munkássággal a nagy nemzeti kérdé­sek megoldásában.-« A tanács szerdai ülésén beható vita után határozatot hozott a jövő munkájára, terveire, a szervezeti és működési kérdésekre vonatkozóan. *MTI> Áz ügyvitel egyszerűsítését nem lehet embertelenül végrehajtani Szinte divat lett a rágalmazás A megyei munkástanács az aláb­biakra hívja fel a lakosság és az üzemi munkástanácsok figyelmét: I Erdőinkben sok a falopás, so- kan bűnös módon pusztítják és irtják erdeinket. Ez törvénytelen és megengedhetetlen, ami ellen népi rendőrségünk és igazságügyi szerve­ink határozottan fellépnek. Ezért felhívunk mindenkit, hogy fát csak hivatalos engedély alapján vágjon és hozzon ki erdeinkből. Erdőigazgatóságainktól pedig azt kérjük, hogy körültekintőbben, reális lehetőségeiket maximális mértékben figyelembe véve törekedjenek lakos­ságunk jogos faigényeinek kielégíté­sére. O Egyes üzemeinkben hozzákezd- tek a munkástanácsok demo­kratikus újjáválasztásához. Több ta­pasztalatunk szerint egyes helyeken nem készítették elő a választásokat, kapkodás és türelmetlenség miatt, ezért az üzemi munkástanácsokba olyanok is bekerültek, volt ariszto­kraták és demagógok, akik nem kép­viselhetik megfelelően a munkások jogos érdekeit. A megyei munkástanács azt ajánl­ja, hogy üzemeinkben ne kapkodva készítsék elő a munkástanácsok újjá- választását, hanem megfontoltan és alaposan, igénybevéve a Szabad Szakszervezetek segítségét is a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának tör­vényerejű rendelete alapján. Inkább később legyenek a válasz­tások, de jól legyenek előkészítve és minden követelménynek megfelelően lebonyolítva. Aür üzemi murd&ó^anjásókba tet­teik alapján jól ismert, a munkás- paraszt hatalomhoz hű, az üzemeli életét és problémáit jól ismerő dolgo­zókat válasszanak. Nem lehet helyül: a munkástanácsokban demagógok­nak, munkakerülőknek, fasisztáknak, nyilasoknak, a horthysta rezsimet és a rákosista klikket végig vakon, hű­ségesen kiszolgálóknak. 3 A megyei munkástanácsot egy­kJ" re többen keresik fel olyanok, akik arra panaszkodnak, hogy üze­meikből és hivatalaikból törvény­telenül és embertelenül bocsátották el őket, több esetben egyszerűen ki­vezették őket az utcára. Ellenőrzéseink során kiderült, hogy több esetben a panaszok jogo­sak, igazak voltak. A megyei munkástanács elítéli, károsnak, bűnösnek, törvénytelen­nek és embertelennek ítélá meg az ilyen eseteket. Az ügyvitel egyszerűsítését, az ad­minisztratív munkaerők számának csökkentését a múltban főben járó hibákat, vagy bűnöket elkövető ve­zetők felelősségre vonását csakis törvényes alapon, körültekintően, felelősségteljesen és emberségesen lehet végezni. Ebben a munkában nem érvényesülhet a személyi bosz- szú, a forrófejűség, a felelőtlenség, vagy a törvénytelenség. Ilyesmivel nem szennyezheti be egy munkás- tanács vagy munkástanácstag sem a lelki ismere tét. Minden ilyen ügyet csakis törvé­nyes alapon, ellenőrzött tények alap­ján, körültekintően szabad és kell intézni. Munkástanácsaink és azok elnökei felelősek azért, hogy minden ilyen személynek tisztességes mun­kát biztosítsanak. Jól agyunkba kell vésnünk azt, hogy a törvényeink és népünk előtt felelünk minden ilyen tettünkért, intézkedéseinkért is. A megyei munkástanács az illeté­kes szervekkel együtt kivizsgál min­den ilyen panaszt és határozottan fel fog lépni, minden törvénytelenség személyi vagy csoportos bosszú, fele­lőtlenség ellen. A Napjainkban kezd divatba jönni a vezetők rágalmazása, a vezetők elleni intrika, az alaptalan vádaskodás. Gyakran olyan, egymás­nak ellentmondó híreket hallani ve­zetőkről, hogy világosan kilóg oelő- lük a lóláb, az elítélendő, az embe­rek félrevezetését szándékozó céL Ez ellen is határozottan fel kell lépni, mert ellenkezőleg derék és becsületes embereket hallunk be­szennyezni, befeketíteni. Emberek­ről, vezetőkről csak tetteik gondos elbírálása alapján mondhatunk fele­lősen véleményt. C Napjainkban sok a törvényte- len határátlépés, ami komoly következményekkel sújtott, számos egyént. Ezért a megyei munkástanács felhívja megyénk lakosságát, hogy saját érdekében csak hivatalos enge­déllyel lépje át országhatárainkat; Ezeket a hivatalos engedélyeket ha- tárőrparancsnokságunik és határőr­szerveink állítják íd ismét; K.J. Vorosilov távirataTito elnökhöz Moszkvában a következő táviratot hozták nyilvánosságra? JOSZIP BROZ TITO elvtársnak, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság elnökének, Belgrad. A Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság nemzeti ünnepe — a köztár­saság napja — alkalmából szívélyes üdvözletemet és köszöntésemet kül­döm önnek, Elnök Elvtárs és Jugoszlávia népeinek a Szovjetunió népei, a Szovjetunió Legfelső Tanácsának Elnöksége és a magam nevében. További sikereket kívánók •». szocializmusnak az. önök országába«? .folyó építésében» országaink barátságának és együttműködésének szilárdítá­sában. Moszkva, Kreml, 1956. november 28. K. VOROSILOV. a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke.. Visszaállítják a vasutasok régi kedvezményeit dolgozók részére ki keU osztani az üzemi célra fel nem használható talpfát. A tényleges dolgozók ‘részére újból évi 12 szabad jegyet és korlát­lan mennyiségű önköltségi jegyet kell biztosítani. A családtagok évi hat szabadjegyet, 12 önköltségi és korlát­lan számú alacsonyabb kocsiosztályú féljegyet kapnak.. Ezenkívül számos fontos intézke­dést hoztak, egyes kérdésekben pe­dig még folynak a tárgyalások a vezérigazgatósággal és a kormány­nyal. (MTI) A Vasutasok Szabad Szakszerveze­tének kezdeményezésére a Magyar Államvasutaknál is eltörölték a nor­marendszert. A dolgozók fizetett évi szabadságát a szolgálati évek számá­tól függően 12 naptól 30 napig ter­jedő időtartamban állapították meg. Megkezdték a Bebrits Lajos minisz­tersége alatt jogtalanul elbocsátott dolgozók ügyének felülvizsgálását. A vezérigazgatósággal történt tár­gyalások eredményeként visszaállít­ják a vasutasok régi kedvezményeit, így á jövőben a pályafenntartási „Magyarországon as 1919-es 11 or thy-puccs emléke kísért66 Nyugati közlések az ellenforradalomról Nem láthatók még világosául azok az erők, amelyek az október 23-án megkezdődött hatalmas népnaozga- lotm tüzénél az ellenforradalom pe­csenyéjét akarták megsütni. De kü­lönböző lapok közléseiből máris olyan részletek derülnek ki, amelyek összerakva arra mutatnak, hogy a nemzetközi reakció legalja fogott össze a népi hatalom megdöntésére Magyarországon. A párizsi Le Monde november 3-i számában Thomas Schreiber arról számolt be, hogy „sok emigráns áramlik Budapestre és erősíti a jobboldali pártokat”. Az AFP francia hírügynökség tudó­sítója pedig már október 31-én a kö­vetkezőket jelentette: „Megerősítést nyert, hogy Nyugat-Magyaronszágon lázas sietséggel szélsőséges katonai szervezeteket hoznak létre, hogy be­láthatatlan következményekkel járó politikai akciókat kezdjenek. Ezek a szervezetek már kapcsolatokat léte­sítettek az egykori tűzkeresztesekkel (a francia tudósító az egykori fran­cia fasiszta szervezet nevén említi a nyilasikereszteseteet. A szerte, meg­jegyzése.), és ultramacionalistáikkal, akik Ausztriában tartózkodnak. Ma­gyarországon az 1919-es Horthy- puccs emléke kísért.” A hamburgi Welt am Sonntag no­vember 4-i száma magyarországi riportot közöl, amelyben a tudósító leírja, hogy egy magyar lánnyal folytatott beszélgetést. Ennek során — írja a lap — a magyar lány a következőket mondta: „Csak szom­baton kaptuk az első élelmiszer- szállítmányt. Egy külföldi, aki fo­lyékonyan beszélt magyarul, négy kocsirakomány pléhdobozt adott át nekünk és figyelmeztetett, hogy na­gyon óvatosan nyissuk ki azokat. Csak később éltettük meg a szavak értelmét. Kétszáz pléhdoboz kézigránátokkal volt tele”. A Welt am Sonntagnak ezt a szá­mát a bonni kormány elkobozta. A hír, hogy a magyarországi fegyveres harcokat nyugati fegyverszállítmá­nyok is táplálják túlságosan komp­romittáló volt. Különösen így volt ez Nyugat-Németorszá«ban, ahol köz­tudomású volt. hogy a második vi­lágháború befejezése óta különböző szervezetekben fogták össze és ké­peztek újabb bevetésre a magyar fasiszta szervezetek tagjait, a ma­gyar népi hatalom legesküdtébb el* lenségeit. Mindez együtt nyilvánvalóvá teszi, hogyan kell érteni Alan Dullesnak, az amerikai külügyminiszter testvé­rének, az USA kémszervezete fejé­nek azt a kijelentését, hogy „Mi előre tudtunk a magyar felkelésről”» S hogy mindezek az események milyen meghatározott politikai célt követtek, azt az angol Reuter hír- ügynökség tudósítója igen pontosan vázolta. Jelentésében a következőket írta: „Bizonyos információk szerint a fasiszta mozgalom egykori tagjai megkísérlik újjászervezni pártjukat: A felkelés olyan helyzetbe csúszott át, amelyben a Horthy-restauráciő- ért fellépő elemek győzelme már nem lehetetlen. Tegnap óta Budapest utcáin embervadászat folyik. A» egész országban olyan jelenetok játszódnak le, amelyek a fehérek 1919-es visszatérésére emlékeztetnek» A magyar politika jobbratolóc^sa joggal nyugtalanítja az ország de­mokratikus elemeit,” A magyar népnek elege volt az 1919-ben hatalomra került ellenfor­radalom 25 éves tobzódásából; Még- egyszer nem tűri él.-

Next

/
Thumbnails
Contents