Észak-Magyarország, 1956. november (12. évfolyam, 258-282. szám)
1956-11-30 / 282. szám
A Magyar Szocialista Munkáspárt megyei intézőbizottsága és a Megyei Munkástanács lapia XII. évfolyam, 282 az rím Ára 50 fillér 1956 november 30. péntek s > • •«iiMHiimnHiiiiiiMmMniHHiiiHMiiiiiDiimiMHiiiiiHiiimiimmiimiiiimiiiiiMmiHiDHiiimi Mindig józanul és higgadtan Kielégítik a lakosság jogos faigényét A gyermekek boszorkánymesékkel, a felnőttek rémhírekkel ijesztgetik egymást. Az ijcsztés nem cél, hanem eszköz, melynek számtalan variációja él az emberek tudatában. Célja az ember nyugalmának, józanságának megzavarása, az indulatok felkeltése, a „lélek megdolgozása azon cél érdekében, hogy az emberi jótulajdonságok veszteg maradjanak s a nemtelen indulatok szabad teret kapjanak a gonoszság kiéléséhez”. A valóságos hírek az állami, társadalmi élet eseményeit tudatják az emberekkel a sajtón, a rádión keresztül, míg a rémhírek, miként az nevében is bennfoglaltatik, az emberek ré- mítgetését szolgálja, s nem hivatalos úton-módon terjed, hanem valaki, akinek nem szívügye a nyugalom, a félelemnélküli élet, „bedobja” a köztudatba, s továbbításáról már nem is kell gondoskodni, futótűzként terjed. Békeidőben az emberek ítélőképessége, kritikai érzéke éberebb, nem „dőlnek be” hamar a rémhíreknek, zavaros állapotok közepette azonban egyetlen „jól megcsinált” rémhír elképesztő „eredményekre” vezethet. Egy ilyen rémhír ez- ~ feHet képes megnlozgatm, percek alatt embersorok tolakodnak az üzletek előtt, felvásárolják az álhír-említette árucikkeket s a gazdasági vezetők kapkodhatnak a fejükhöz, hogy gyors utánpótlással elejét vegyék az álhír ©kozta következményeknek. A rémhír-gyártók bűnös üzelmeinek majd mindig a kétkezi dolgozók látják kárát, nekik nincs elég pénzük és idejük, hogy bizonyos árucikkekből idejében nagyobb készletekre tegyenek szert, ők megélhetésüket máról-holnapra bevásárlással biztosítják; ha a „jólértesültek” felhalmozzák előlük a készleteket, bizony megsinylik. A rémhírterjesz- tők olyan ágyukból lövöldöznek, melyek golyóit nem lehet kivédeni, a lélekben csapódnak ezek a lövedékek, ahol a jóság, a szeretet, a nyugalom vágy fészkel, s a lelket nem védi páncél, csak a józan okosság, mely, valljuk be őszintén, oly hamar cserbenhagyja manapság az embert. Minden állam üldözi a rémhír terjesztőket a feníemlített okok miatt. De mit csináljunk mi, amikor a rémhírterjesztésnek hivatalos fórumai vannak „a szabad világban”? Nyugati „barátaink” nagy hozzáértéssel — az éter-hullámokon keresztül bombázzák amúgyis megtépázott nyugalmunkat. Hírmagyarázataikban, kom- mentáraikban az ember-rontás legbmtálisabb eszközeivel élnek, távol áll tőlük a segítés legcsekélyebb szándéka is, pedig minekünk most nagy szükségünk lenne arra. Verik a tüzet, szítják a szenvedélyeket, tőkét kovácsolnak nyomorúságunkból, lehetetlen hírek tömegével árasztanak el bennünket. Mit gondolhattak azok, akiknek városunkban hozzátartozói vannak, amikor meghallották, hogy Miskolcot tönkrelőtték az orosz tankok? A spanyol rádi4 pedig világgá, kürtölte, hogy Kazincbarcika szocialista város romokban hever, s felkelők ezrei fekszenek te- metetlenül az utcákon. A „szabad világ hangja” ezzel mit- sem törődik. Bűn, amit csinálnak. Az ijesztést, a rémületkeltést „művészi hozzáértéssel” művelik, s mi nem tehetünk ellenük mást, minthogy magunkban bízunk, józanságunkra, higgadtságunkra apellálunk az emberrontás megszállottái ellen. Ezt tegyük magyarok, honfitársak! Vegyük fel a harcot a rémhírterjesztéssel szemben. Mindig józanul és higgadtan gondolkozzunk és cselekedjünk. Megkezdte tevékenységét a magyar értelmiség forradalmi tanácsa Mint az már országszerte ismeretes. az elmúlt héten a magyar értelmiség sziervezetemek, a fontos értelmiségi intézményeknek és az egyetemek képviselői megalakították a magyar értelmiség forradalmi tanácsát. A magyar .értelmiség forradalmi tanácsának alapító nyilatkozata kimondja, hogy az október 23-án kitört forradalom lényegileg haladó, hazafias jellegű mozgalom a szocializmus alapján. A forradalom szellemi előkészítésében jelentős szerepet vitt értelmiségnek az új szakaszban legfontosabb feladata, hogy hozzájáruljon a forradalom eddig5 vívmányainak biztosításához, továbbfejlesztéséhez, rendjének megszilárdításához. Ezen túlmenően ki kell alakítania azokat a kereteket és formákat, amelyek legalkalmasabbak ama, hogy az új viszonyok között az «rezágot újjáépítsük. »Most egész társadalmi, gazdasági, politikai életünket kell új alapra helyeznünk — mondja a többi között a nyilatkozat. — Eíbben a munkában újból jelentős szerep vár a magyar értelmiség szervezeteire és szakembereire, az állami, a gazdasági és a kulturális élet minden területén.« A magyar értelmiség forradalmi tanácsa azt a feladatot állítja tag- szervezetei elé, hogy az egyes főhatóságok, gazdasági szervek, közigazgatási, kulturális és szociális intézmények, stb. mellett, illetve ezeken belül és ezekkel együttműködve dolgozzák ki az újjáépítés programját, terveit és módozatait. A magyar értelmiség forradalmi tanácsának ideiglenes elnöksége — az alapító nyilatkozat szenemében — levelet intézett a Nagybudapesti Központi Munkástanácshoz. A levélben megállapítja: >*Az egész forradalmi munkásság országos képviseletének megválasztásáig e tanácsot ismeri el a munkásság képviselőjének. A magyar nemzet forradalmi egységében változatlanul a munkásságot tartja a forradalom vívmányait megőrizni képes legfőbb tömegerőnek. Az értelmiség tehát a legszorosabb egységben kíván együttműködni a munkássággal a nagy nemzeti kérdések megoldásában.-« A tanács szerdai ülésén beható vita után határozatot hozott a jövő munkájára, terveire, a szervezeti és működési kérdésekre vonatkozóan. *MTI> Áz ügyvitel egyszerűsítését nem lehet embertelenül végrehajtani Szinte divat lett a rágalmazás A megyei munkástanács az alábbiakra hívja fel a lakosság és az üzemi munkástanácsok figyelmét: I Erdőinkben sok a falopás, so- kan bűnös módon pusztítják és irtják erdeinket. Ez törvénytelen és megengedhetetlen, ami ellen népi rendőrségünk és igazságügyi szerveink határozottan fellépnek. Ezért felhívunk mindenkit, hogy fát csak hivatalos engedély alapján vágjon és hozzon ki erdeinkből. Erdőigazgatóságainktól pedig azt kérjük, hogy körültekintőbben, reális lehetőségeiket maximális mértékben figyelembe véve törekedjenek lakosságunk jogos faigényeinek kielégítésére. O Egyes üzemeinkben hozzákezd- tek a munkástanácsok demokratikus újjáválasztásához. Több tapasztalatunk szerint egyes helyeken nem készítették elő a választásokat, kapkodás és türelmetlenség miatt, ezért az üzemi munkástanácsokba olyanok is bekerültek, volt arisztokraták és demagógok, akik nem képviselhetik megfelelően a munkások jogos érdekeit. A megyei munkástanács azt ajánlja, hogy üzemeinkben ne kapkodva készítsék elő a munkástanácsok újjá- választását, hanem megfontoltan és alaposan, igénybevéve a Szabad Szakszervezetek segítségét is a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának törvényerejű rendelete alapján. Inkább később legyenek a választások, de jól legyenek előkészítve és minden követelménynek megfelelően lebonyolítva. Aür üzemi murd&ó^anjásókba tetteik alapján jól ismert, a munkás- paraszt hatalomhoz hű, az üzemeli életét és problémáit jól ismerő dolgozókat válasszanak. Nem lehet helyül: a munkástanácsokban demagógoknak, munkakerülőknek, fasisztáknak, nyilasoknak, a horthysta rezsimet és a rákosista klikket végig vakon, hűségesen kiszolgálóknak. 3 A megyei munkástanácsot egykJ" re többen keresik fel olyanok, akik arra panaszkodnak, hogy üzemeikből és hivatalaikból törvénytelenül és embertelenül bocsátották el őket, több esetben egyszerűen kivezették őket az utcára. Ellenőrzéseink során kiderült, hogy több esetben a panaszok jogosak, igazak voltak. A megyei munkástanács elítéli, károsnak, bűnösnek, törvénytelennek és embertelennek ítélá meg az ilyen eseteket. Az ügyvitel egyszerűsítését, az adminisztratív munkaerők számának csökkentését a múltban főben járó hibákat, vagy bűnöket elkövető vezetők felelősségre vonását csakis törvényes alapon, körültekintően, felelősségteljesen és emberségesen lehet végezni. Ebben a munkában nem érvényesülhet a személyi bosz- szú, a forrófejűség, a felelőtlenség, vagy a törvénytelenség. Ilyesmivel nem szennyezheti be egy munkás- tanács vagy munkástanácstag sem a lelki ismere tét. Minden ilyen ügyet csakis törvényes alapon, ellenőrzött tények alapján, körültekintően szabad és kell intézni. Munkástanácsaink és azok elnökei felelősek azért, hogy minden ilyen személynek tisztességes munkát biztosítsanak. Jól agyunkba kell vésnünk azt, hogy a törvényeink és népünk előtt felelünk minden ilyen tettünkért, intézkedéseinkért is. A megyei munkástanács az illetékes szervekkel együtt kivizsgál minden ilyen panaszt és határozottan fel fog lépni, minden törvénytelenség személyi vagy csoportos bosszú, felelőtlenség ellen. A Napjainkban kezd divatba jönni a vezetők rágalmazása, a vezetők elleni intrika, az alaptalan vádaskodás. Gyakran olyan, egymásnak ellentmondó híreket hallani vezetőkről, hogy világosan kilóg oelő- lük a lóláb, az elítélendő, az emberek félrevezetését szándékozó céL Ez ellen is határozottan fel kell lépni, mert ellenkezőleg derék és becsületes embereket hallunk beszennyezni, befeketíteni. Emberekről, vezetőkről csak tetteik gondos elbírálása alapján mondhatunk felelősen véleményt. C Napjainkban sok a törvényte- len határátlépés, ami komoly következményekkel sújtott, számos egyént. Ezért a megyei munkástanács felhívja megyénk lakosságát, hogy saját érdekében csak hivatalos engedéllyel lépje át országhatárainkat; Ezeket a hivatalos engedélyeket ha- tárőrparancsnokságunik és határőrszerveink állítják íd ismét; K.J. Vorosilov távirataTito elnökhöz Moszkvában a következő táviratot hozták nyilvánosságra? JOSZIP BROZ TITO elvtársnak, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság elnökének, Belgrad. A Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság nemzeti ünnepe — a köztársaság napja — alkalmából szívélyes üdvözletemet és köszöntésemet küldöm önnek, Elnök Elvtárs és Jugoszlávia népeinek a Szovjetunió népei, a Szovjetunió Legfelső Tanácsának Elnöksége és a magam nevében. További sikereket kívánók •». szocializmusnak az. önök országába«? .folyó építésében» országaink barátságának és együttműködésének szilárdításában. Moszkva, Kreml, 1956. november 28. K. VOROSILOV. a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke.. Visszaállítják a vasutasok régi kedvezményeit dolgozók részére ki keU osztani az üzemi célra fel nem használható talpfát. A tényleges dolgozók ‘részére újból évi 12 szabad jegyet és korlátlan mennyiségű önköltségi jegyet kell biztosítani. A családtagok évi hat szabadjegyet, 12 önköltségi és korlátlan számú alacsonyabb kocsiosztályú féljegyet kapnak.. Ezenkívül számos fontos intézkedést hoztak, egyes kérdésekben pedig még folynak a tárgyalások a vezérigazgatósággal és a kormánynyal. (MTI) A Vasutasok Szabad Szakszervezetének kezdeményezésére a Magyar Államvasutaknál is eltörölték a normarendszert. A dolgozók fizetett évi szabadságát a szolgálati évek számától függően 12 naptól 30 napig terjedő időtartamban állapították meg. Megkezdték a Bebrits Lajos minisztersége alatt jogtalanul elbocsátott dolgozók ügyének felülvizsgálását. A vezérigazgatósággal történt tárgyalások eredményeként visszaállítják a vasutasok régi kedvezményeit, így á jövőben a pályafenntartási „Magyarországon as 1919-es 11 or thy-puccs emléke kísért66 Nyugati közlések az ellenforradalomról Nem láthatók még világosául azok az erők, amelyek az október 23-án megkezdődött hatalmas népnaozga- lotm tüzénél az ellenforradalom pecsenyéjét akarták megsütni. De különböző lapok közléseiből máris olyan részletek derülnek ki, amelyek összerakva arra mutatnak, hogy a nemzetközi reakció legalja fogott össze a népi hatalom megdöntésére Magyarországon. A párizsi Le Monde november 3-i számában Thomas Schreiber arról számolt be, hogy „sok emigráns áramlik Budapestre és erősíti a jobboldali pártokat”. Az AFP francia hírügynökség tudósítója pedig már október 31-én a következőket jelentette: „Megerősítést nyert, hogy Nyugat-Magyaronszágon lázas sietséggel szélsőséges katonai szervezeteket hoznak létre, hogy beláthatatlan következményekkel járó politikai akciókat kezdjenek. Ezek a szervezetek már kapcsolatokat létesítettek az egykori tűzkeresztesekkel (a francia tudósító az egykori francia fasiszta szervezet nevén említi a nyilasikereszteseteet. A szerte, megjegyzése.), és ultramacionalistáikkal, akik Ausztriában tartózkodnak. Magyarországon az 1919-es Horthy- puccs emléke kísért.” A hamburgi Welt am Sonntag november 4-i száma magyarországi riportot közöl, amelyben a tudósító leírja, hogy egy magyar lánnyal folytatott beszélgetést. Ennek során — írja a lap — a magyar lány a következőket mondta: „Csak szombaton kaptuk az első élelmiszer- szállítmányt. Egy külföldi, aki folyékonyan beszélt magyarul, négy kocsirakomány pléhdobozt adott át nekünk és figyelmeztetett, hogy nagyon óvatosan nyissuk ki azokat. Csak később éltettük meg a szavak értelmét. Kétszáz pléhdoboz kézigránátokkal volt tele”. A Welt am Sonntagnak ezt a számát a bonni kormány elkobozta. A hír, hogy a magyarországi fegyveres harcokat nyugati fegyverszállítmányok is táplálják túlságosan kompromittáló volt. Különösen így volt ez Nyugat-Németorszá«ban, ahol köztudomású volt. hogy a második világháború befejezése óta különböző szervezetekben fogták össze és képeztek újabb bevetésre a magyar fasiszta szervezetek tagjait, a magyar népi hatalom legesküdtébb el* lenségeit. Mindez együtt nyilvánvalóvá teszi, hogyan kell érteni Alan Dullesnak, az amerikai külügyminiszter testvérének, az USA kémszervezete fejének azt a kijelentését, hogy „Mi előre tudtunk a magyar felkelésről”» S hogy mindezek az események milyen meghatározott politikai célt követtek, azt az angol Reuter hír- ügynökség tudósítója igen pontosan vázolta. Jelentésében a következőket írta: „Bizonyos információk szerint a fasiszta mozgalom egykori tagjai megkísérlik újjászervezni pártjukat: A felkelés olyan helyzetbe csúszott át, amelyben a Horthy-restauráciő- ért fellépő elemek győzelme már nem lehetetlen. Tegnap óta Budapest utcáin embervadászat folyik. A» egész országban olyan jelenetok játszódnak le, amelyek a fehérek 1919-es visszatérésére emlékeztetnek» A magyar politika jobbratolóc^sa joggal nyugtalanítja az ország demokratikus elemeit,” A magyar népnek elege volt az 1919-ben hatalomra került ellenforradalom 25 éves tobzódásából; Még- egyszer nem tűri él.-