Észak-Magyarország, 1956. november (12. évfolyam, 258-282. szám)

1956-11-24 / 277. szám

Súlyos hiba volt a 48 órás általános sztrájk kihirdetése A Csepel Vas- és Fémművek Központi Munkástanácsának felhívása A Csepel Vas- és Fémművek Köz­ponti Munkástanácsa súlyosan elítéli a folyó hó 21-re meghirdetett orszá­gos munkástanács-értekezlet betiltá­sát. Szilárd meggyőződésünk, hogy az értekezlet megtartása lényegesen meggyorsította volna a termelőmun­ka beindítását a legkritikusabb terü­leteken: a bányászat cs a közlekedés területén is. A szenvedélyek vihara még alig csitult el. így nem lett vol­na szabad újabb tápot adni a józan meggondolást elhomályosító forrófe- júségnek. Központi Munkástanácsunk egy­öntetű véleménye, hogy a gyűlés be­tiltása elleni tiltakozás végett a ki­bontakozás jelenlegi egészen kezdeti időszakában súlyos hiba volt a 48 órás általános sztrájk kihirdetése. Az éppen meginduló munka újbóli meg­szakítása csak újabb fegyvert ad a magyar nép, a magyar munká' ság Jelkét még mindig meg nem értők ke­zébe a kivívott munkásKata’om a!á- úsására és értelmetlenül súlyosbítja amúgy is rendkívül súlyos gazdasági helyzetünket. Felhívjuk az ország összes munkás­tanácsait és elsősorban a Budapesti Munkástanácsot, lássák be, hogy a íorróíejűség ideje, a szenvedélyek ideje lejárt. Ezért a sztrájk súlyos fegyverét racggondolrabban alkal­mazzák, mert, különben nemcsak a kibontakozást akadályozzák, hanem a munkásosztály nagyszerű egységét is veszélyeztetik, amely a forradalom során létrejött. Ezért szükségesnek tartjuk, hogy a Budapesti Munkástanács mielőbb a végleges munkástanácsok demokra­tikus. megválasztott küldötteiből te­vődjön össze, akik a sztrájk külön­böző formáit politikai érettséggel és a pillanatnyi helyzetnek megfelelően tudják alkalmazni. Ugyanakkor felhívjuk a kormány­ban és annak szerveiben működő minden becsületes, a kibontakozási szolgálni kívánó magyar hazafit, hogy erőszakos eszközöket a munkásság és annak képviselőivel szemben ne al­kalmazzanak és elsősorban szüntes­sék meg az alaptalan őrizetbevételt mert ezzel legalább olyan mértékben akadályozzák az élet normalizálódá­sát. mint a forrófejűén kimondott sztrájk. Mindezek előrebocsátása után a Csepeli Központi Munkástanács egy­ségesen kijelenti, hogy nem ért egyet az Ideiglenes Budapesti Munkásta­nács 48 órás sztrájkfelhívásával és felszólítja a csepeli munkásokat, bog’ fegyelmezettségüket őrizzék meg és a munkát, a forradalmi vívmányok megvédésének és kibontakozásának jelenleg legfontosabb alapját foly­tassa. A Csepel Vas- és Fémművek Köz­ponti Munkástanácsa elhatározta, hogy a legrövidebb időn belül felve­szi a szénbányák munkástanácsaival a kapcsolatot, hogy közös erővel ti- volíthassuk el azokat az akadályo­kat. amelyek a széntermelés teljes erővel való megindítását akadályoz­zák. Végül munkástanácsunk az utóbbi napokban megnyilvánuló alapta’an őrizetbevételek és eltűnések, vala­mint a XI. hó 21-1 országos nv'->kás- tanács-ülés betiltása elleni tiltakozá­sul folyó hó 22-én küldöttséget me­nesztett a kormányhoz. A Csepel Vas- és Fémművek Köz­ponti Munkástanácsa felkéri a Duna nentelei Vasmű Munkástanácsát hogy a Dunapcnteién állomásozó ezer tonnás uszályt nyersvassal rak­ták meg és folyó hó 23-án küldjék fe' Csepelre. A CSEPEL VAS- ES FfiM MÜVEK IDEIG! ENES MUNKASTANÄCSA HAMMARSKJÖLD ? VáM'anul bajlanti vagyok Budapestre utazói SEPILOVt A szovjet Siatöságo'c ne.]) deportáltak senkit Maprorszápl Október 23-ra emlékezett Uudape§t népe November 23-án, pénteken délben két órakor — a nemzeti szabadság­harc kezdetének egy hónajros fordu­lóján — mintegy varázsütésre ki­ürültek a budapesti utcák. A fővá­ros népe így emlékezett meg azok­ról a hősökről, akik életüket adták a szabadságharc nagy eszményeiért. \ járókelők a kapualjakba húzód­tak, a házak ablakai megteltek, az uteákat és tereket azonban néma csend ülte meg. A budapesti nagy­körúton három óra előtt néhány perccel a kapualjakba húzódott és az ablakba álló emberek a Himnuszt kezdtek énekelni és a nemzeti imád-* ság dallamát csakhamar átvették a környező utcák és terek. Pontosan három órakor már ismét emberfő- meg hullámzott a főváros utcáin. Az osztrák kormány a magyar menekültek támasztotta problémáról Bécs (AP) Az osztrák kormány csütörtökör délután bejelentette, hogy nem tud megbirkózni a magyar menekültek támasztotta problémával. Felhívta az összes nyugati országokat, mellőzzék a bürokráciát és küldjenek azonnal repülőgépeket és vonatokat Ausztriá­ba, amelyek elszállítják a menekülte­ket az orvosi, vagy politikai ellenőr­zés formaságai nélkül. (MTI) Edén lemond? London (DPAl Randolph Churchill, Winston Chur­chill fia, a csütörtöki Evening Stan­dard kiadásában annak a véleményé­nek ad kifejezést, hogy Fden minisz­terelnök valószínűleg nem tér vissza a «-politikai színpadra«. Ugyanis ál­talánosan elterjedt az a hír — írja Randolph Churchill —, hogy Edén jamaicai pihenőútjával «saját akara­tától. vágj’ talán kénj-szerűségből le­mondásra, vagy önfeláldozó lépésre szánta rá magát«. Randolph Churchill az utód kérdé­sével is foglalkozik és Butler lord- pecsét őrre hívja fel a figyelmet. Napyértékű lengyel és német segélyszállítmányok érkeznek Az ENSZ közgyűlése nagy többséggel elfogadta a kubai és az indiai határozati javaslatokat Az ENSZ közgyűlése tegnap foly tatta a magyarországi helyzet vitáját. Az elsőként felszólaló Krisna Menőn indiai küldött kifejtette, hogy véle­ménye szerint az első teendő: pártat lan megfigyelőket küldeni Magyar- országra. Ez — mint mondotta — nem sértené semmiféle formában Magyarország szuverenitását. Ezután Hammarskjöld főtitkár ismertette a közte és Sebes István külügymmisz- terhelyettes között lefolyt táviratvál­tás lényedét. Elmondotta, hogy a ma­gyar kormány a megfigyelők been­gedése helyett azt javasolta, hogy Rómában folytassanak tárgyalásokat. Hammarskjöld így folytatta: az az ajánlat, hogy hajlandó vagyok Buda­pestre utazni, a mai napig is fenn­áll. A délelőtti vita végén Sepilov szovjet külügyminiszter kijelentette: »Felelősségem teljes tudatával ki­jelentem, hogy a szovjet hatóságok nem deportáltak senkit Magyaror­szágról.« Hangsúlyozta: «Az egész kubai javaslat csak manőver arra, hogy elterelje a figyelmet a Közép- Keletről és aláássa az ENSZ tekin­télyét. A közgyűlés tegnap a késő éjsza­kai órákban befejezte a magyar- országi helyzet vitáját. Ezután került sor a határozatok hozatalára. Először a kubai javaslatot emel­ték nagy többséggel határozattá. A deportálások beszüntetését követelő javaslat m«’lett 55-en, ellene tizen szavaztak, 14 ország képviselői tar­tózkodtak a szavazástól. A javaslat ellen, szavaztak: a Szovjetunió, a népi demokratikus országok és Jugoszlá­via küldöttei; Afganisztán, Egyiptom, Finnország, India, Indonézia, Jordá-. nia, Libanon, Líbia, Szaud-Arábia. valamint más államok képviselői tar­tózkodtak a szavazástól. A közgyűlés ezután 57 szavazattal elfogadta India, Indonézia és Ceylon közös javaslatát arról, hogy az ENSZ küldjön megfigyelőket Magyarország­ra. A javaslat ellen nyolcán szavaz­tak, 14 állam — köztük Jugoszlávia és Lengyelország — tartózkodott a szavazástól. A közgyűlés a magyar és a román küldött ellenszavazatával elfogadta. Argentina, Belgium és az Egyesüli Államok közös határozati javaslatát Ez felszólítja az ENSZ tagállamait, hogy támogassák a magyarországi menekülteket. A Szovjetunió, vala­mint egj’es népi demokratikus orszá­gok tartózkodtak a szavazástól. A magyar külügyminiszter a fenti javaslat módosításaképpen indítvá­nyozta, hogy az ENSZ kérje fel a nyugati államokat: szólítsák fel a magyarországi menekülteket a hazá­jukba való visszatérésre. A nyugati államok nyújtsanak segítséget a me­nekültek visszatéréséhez. A magyar javaslatot a közgyűlés elvetette. A tegnapi határozatok elfogadásá­val a magyarországi helyzet vitája még nem tekinthető végérvényesen lezártnak. Ugyanis a magyar ügj’nek a közgyűlésen elsőbbségi joga van. Ha e kérdésben úiabb indítványok érkeznek, a közgyűlés megszakítja munkáját s ezekkel foglalkozik. Magyar-román tárgyalások Budapesten I. P. S. Menőn betegbe miatt eihilasziotta íudapesii utazását India moszkvai nagykövetségének egyik szóvivője csütörtökön közölte, hogy K. P. S. Menannalc, India Ma- gyararez.ágon is akkreditált moszk­vai nagykövetének budapesti utazása halasztást szenved, mert a nagykövet influenzában megbetegedett. A magyar nép megsegítése érde­kében ki bontakozott világméretű se­gélyakcióról egyre újabb, kedvező jelentések érkeznek. Ottó Grote- wohl, a Nemet Demokratikus Köz­társaság miniszterelnöke közölte a magyar kormánnyal, hogy az NDK 22 millió márka értékű árusegélyt küld Magyarországra. Kétezerkét- száz német család felajánlotta, hogy magyar gyermekeket vállal hosszabb időre gondozásra és üdülésre. A Le»» gyei V9tCZkáfeS2f 'gyitjié'- éV>ic"HL( h; , eredménye több mint 20 millió zloty, emellett magánszemélyek és külön­féle intézmények gyógyszereket, s élelmiszereket is adományoznak. A lengyel nép nagyarányú segélymor- galmának eredményeként már az ötödik gépkocsi-szállítmányt szerve­zik, s az még e héten útnak indul Magyarirrsrágra. Belgrádi hivatalos közlemény Nagy Imre és társai elhagyták a jugoszláv nagykövetséget A belgrádi rádió csütörtökön éj­félkor a következőket jelentette: A jugoszláv külügyi államtitkár­ság a következő közleményt tette közzé: Csütörtökön román párt- és kor­mányküldöttség érkezett Budapestre, Gh<jpr0hiu-Dej, a Román Munkás párt első titkára és Chivu Stoica ro- jnán miniszterelnök vezetésével. A tílidöttség Budapesten tárgyalásokat folytat az Elnöki Tanács és a ma­gyar kormány tagjaival. A tárgyalá­sokról előreláthatólag a mai nap fo- Ij'amán adnak ki hivatalos közle­ményt. Nagy Imre volt kormányának egyes munkatársai 1956 november 2-án azzal a kérdéssel fordultak a budapesti jugoszláv nagykövethez, vajoii menedéket, találhatna-e né­hány pogrom által veszélyeztetett személy a budapesti jugoszláv nagy- követségen? A jugoszláv kormány a nemzetkö­zi jog elveitől és az emberiességtől vezérelve, 1956 november 3-án elv­ben pozitív választ adott erre a kérdésre. Ennek az elvi beleegye zésnek alapján ez év november 4-én kora hajnalban menedéket keresett a budapesti jugoszláv nagykövetsé­gen: Nagy Imre. a Magyar Népköz- társaság volt miniszterelnöke. I<o- sonczy Géza volt államminiszter. Szántó Zoltán, Donáth Ferenc és Lukács György, a Magyar Szocialis­ta Munkáspárt előkészítő bizottságá­nak volt tagjai, továbbá Táncos Gá­bor, Haraszti Sándor. Jánosi Ferenc, Fazekas György, Szilágyi János. Er­dős Péter. Vas Zoltán. Rajk Júlia, Nádor Ferenc. Újhelyi Szilárd. Vó- árhelyi Miklós, valamint 15 asszony ás 17 gyermek. Ez év november 18-án saját elha­tározásából elhagyta a pesti jugoszláv nagykövetséget Vas Zoltán, Erdős Péter, Lukács György, Szántó Zol­tán és Nádor Ferenc. A jugoszláv' kormány időközben erőfeszítéseket fejtett ki hogy a két szomszédos ország közötti baráti vi­szony értelmében megoldást talál­jon arra a problémára, amely abból eredt, hogv Nagy Imre és a több személy menedéket kapott o Jugo­szláv nagykövetségen. Ez év november 21-én megegyezés jött létre a jugoszláv kormány és a Magyar Népköztánsaság kormánya között a fenti kérdés megoldására. A Magyar Népköztársaság kormánya 1956 november 21-én kelt levelébe« igazolta azokat a biztosítékokat, amelyeket már korábban szóbelileg adott a jugoszláv kormány képvise­lőjének, kijelentve, hogy Nagy Im­re és a többiek ellen, akik vele együtt november 4-én menedéket kerestek a budapesti jugoszláv nagy- követségen, nem foganatosít semmi­féle intézkedéseket, s ily módon garantálta biztonságukat. Miután ily módon az említett sze­mélyek számára biztosítva volt a szabad visszatérés otthonaikba, ők úgy vélték, nincs többé szükség ar­ra, hogy továbbra is a jugoszláv nagykövetségen maradjanak és el­határozták, hogy v.sszatémek ottho­naikba. így tehát november 22-én 18.30 órakor saját elhatározásukból elhagyta a jugoszláv nagykövetsé­get: Nagy Imre, Losonczy Géza, Do­náth Ferenc, Tánczos Gábor, Ha­raszti Sándor, Jánosi Ferenc, Faze­kas György, Szilágyi János. Újhelyi Szilárd, Vásárhelyi Miklós, ezek fe­leségei, gyermekei és Rajk Júlia. A jugoszláv nagykövetség elha­gyása előtt Nagy Imre és a többiek levelet intéztek a jugoszláv kor­mányhoz, amelyben, köszönetét mon­dottak azért a segítségért, hogy no­vember 4-től 22-ig a budapesti ju­goszláv nagykövetségen menedékjo­got kaptak, s kijelentették: a jugo­szláv és magyar kormány között létrejött megegyezés után elhatároz­ták. hogy visszatérnek otthonukba. A jugoszláv nagykövetség megerősíti a hírt A fenti rendkívül fontos hírről először a belgrádi rádió éjféli szerb nyelvű adásából értesültünk. Nyom­ban nekiláttunk, hogy hazai viszony­latban is megkíséreljük a belgrádi jelentés megerősítését. Losonczy Géza hírlapíró lakásán telefonhívá­sunkra „egy lakótárs“ meghatáro­zással férfihang jelentkezett. Közöl­te, hogy Losonczy fél egy óláig la­kására nem tért haza. Nagy Imre, majd Jánosi Ferenc lakásával a ké­ső éjszakai időpontban nem sikerült kapcsolatot találni. Rajk Júlia édes­anyjával ellenben tudtunk beszélni. Ekkor már éjfél után egy óra volt. Rajk Júlia még nem volt otthon Édesanyja közölte, hogy utoljára reggel beszélt telefonon leányává’. Beszélgetésükben akkor még az or­szág és az édesanya szempontjából egyaránt örvendetes hírről szósent volt. Ezután felhívtuk a Jugoszláv Sző- íretségi Népköztársaság nagykövet­ségét, A nagykövetség éjszakai ügye­letes munkatársa közölte velünk, hogy a hir megfelel a valóságnak: Nagy Imre és a többi ott tartózko­dott ismert magyar politikus csaku­gyan elhagyta a követség épületét) Délután fél 7 órakor együtt távoz­tak autóbusszal A Minisztertanács elnökségének titkárságán az éjszakai ügyeletes tisztviselő érdeklődésünkre semmi további felvilágosítást nem tu áon adni arról, hogy Nagy Imre és az említetlek hol tartózkodnak. Ellen­ben közölte, hogy a kormány éjfél után fél 2-kor ülésezik. Hogy milyen ügyben, arról nem kaptunk informá­ciót. Nyilván fontos tárgyalások*# Miét szó.

Next

/
Thumbnails
Contents