Észak-Magyarország, 1956. november (12. évfolyam, 258-282. szám)

1956-11-11 / 266. szám

• - e J! Majyar Héplöztársaság Alko’minva egyes renísiltezéseiBel 5 6 6 8 b _ , megvaltDztatására vanatnozí eioteriesziísröl Magyar Szocialista Munkáspárt megyei Szervezőbizottsága és a megyei Forradalmi Munkás-Paraszt Bizottság lapja XII. évfolyam. S66 mám ÄRA 30 FILLER 1956 november 11. vasárnap A Népköztársaság Elnöki Tanácsa előterjesztést tesz az Országgyűléshez. az 1949. évi. 20 törvénynek az allam- lgszgatás legfelsőbb szervéről szóié 22. és 24. paragrafusának, valamint a Magyar Népköztársaság címeréről szóló «7. paragrafusainak megváltoz­tatására. — A Népköztársaság Elnöki Tanácsa elhatározta hogy addig la amíg az országgyűlés összeül és az alkotmány egyes rendelkezéseinek módosítására vonatkozó törvényeket megalkotja, az államigazgatás legfel­sőbb szerveként a Népköztársaság Elnöki Tanácsa által választott Ma­gyar Forradalmi Munkis-Faresz# Kormány működik, amelynek élé» elnök áll. A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány maga Je« löli ki, hogy tagjai közül az állam« Igazgatás egyes ágazatait ki vezeti, A Magyar Népköztársaság címere • Kossuth címer. DOBI ISTVÁN a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. KRISTÓF ISTVÁN a Népköztársasig Elnöki Tanácsának titkára Előttünk egy nemzet sorsa áll... A tejcsárda egyik asztalánál fültanuja voltam a következő beszélgetésnek. Egy kopott ka- bátu fiatalember és egy fiatal lány beszélgetett, miközben reggeli kávéjukat szürcsölget­ték. — Ha belepusztulok sem ve­szem fel a munkát, mit bánom én, dobjanak utcára — szólt a férfi. A lány elgondolkodva nézte a fiú arcát, szemében aggoda­lom látszott. Felemelte a bög­rét, ívott, majd mint akinek nehezére esik a beszéd, só­hajtva mondta: — Te tudod, ahogy gondo­lod, majdcsak lesz valahogy — és zavart szórakozottsággal balkezén lévő karikagyűrűjé­hez nyúlt. A férfi szeme riad­tan megrebbent. Félreértette a nő mozdulatát. A két fiatal, befejezve reg­gelijét, elhagyta a tejivót. Az ajtóban megcsókolták egy­mást, s az egyik jobbra, a má­sik balra tért. Nem hagytak maguk után mást, mint jelen napjaink legnagyobb kérdését. Magyarságunk, nemzeti létünk sorskérdése ez, múltúnk, je­lenünk és jövőnk ebben az egy kérdésben torlódott össze, s azon múlik minden, hogy mi­lyen választ adunk rá. Az igen és nem szócskák kimondása igényli a legnagyobb meggon­dolást. Az ország egyre gyöngül. A nagy társadalmi letargia szimptómái egy nép pusztulá­sának ijesztő körvonalait vetí­tik hazánk egére. Ha a test nem táplálja magát, menthetetlenül elpusztul. Az orvosok azt tart­ják, hogy az erős lélek, az élet­bevetett mélvséges hit segít­heti a nagy beteg szervezet felépülését. Áruló uraink nem egyszer tették kockára nemzeti létünket, de a nép erős lelke, életbevetett rendíthetetlen hi­te mindig átsegítette hazánkat a történelmi kríziseken. Most megint megismétlődött a törté­nelmi tragédia, az ezeréves ha­zát pusztulás fenyegeti, de az országmentő dolgos kezek nem nyúlnak a szerszám után. Meg­rendült volna népünk hite az életben, a jövendőben, mely évszázadokon át egyetlen élte­tője volt szerencsétlen hazánk­nak? Nézzünk szembe az igaz­sággal, bármilyen nehéz is. Tudjuk, mindnyájan tudjuk a bánat okát. De a megértés nem lehet belenyugvássá, nem dob­hatjuk el magunktól az életet. Magyarnak lenni és maradni szent kötelesséfhjnk az embe­riség színe előtt. Szürkébb, gyászosabb lenne e vérrel Ön­tözött olanéta, ha egy nagy- multu nép letűnne róla. Nem hazafi az, aki a munka felvétele ellen ágál, mert pusz­tulásunkat akarja; miként nem ember az, aki a nagybetee ágya mellett a halálról prédi­kál. Szerencsétlenségünk, hogy ide jutottunk. Népünk bánata nemcsak a letűnt 11 év ostoba túlzásaiból táplálkozik, hanem a mögöttünk álló századokbó is. Van-e biztosíték arra, hogy nem ismétlődik meg az, ami el múlt? A biztosítékot magunk­nak kell létrehoznunk — és erre van lehetőség. A munkás- hatalom ne frázis, hanem anyagba öntött valóság legven. A biztosíték létrehozásához azonban munka kell, rendíthe­tetlen nyugalom, béke, melv jogi és anyagi alapot szolgál­tat törekvéseink sikeréhez Így lesz. ha nagyon akariuk és akarnunk kell, az élet követeli tőlünk. A SZOCIALISTA ORSZÁGOK SEGÍTIK A MAGYAR NÉPET Építőanyag-ellátásunkról Az ország többi részével való megfelelő szállítási kapcsolat hiánya miatt átmeneti nehéz­ségek jelentkeztek a megye épí­tőanyag ellátásában. — Értesülé­sünk szerint ennek ellensúlyo­zására a megye építőanyagipari üzeméi úgy határoztak, hoev to­vábbi intézkedésig semmiféle megyei gyártmányú építőanyagot a megye területón kívülre nem adnak ki, a teljes tégla, cement és tetőcserép mennyiséget kizá­rólag a megye területén folyó építkezésekhez adják. -í- Mi­helyt a szállítási lehetőségek a megyén kivüleső területekkel megteremtődnek, azonnal meg­kezdik az egyéb építő és telő- fcdőanyagok forgalomba hozata­lát. Kérjük továbbra is segítségüket! A kormány egyik rendeletében meghatározza a forradalom idején létrejött különböző munkás- és pa­rasztbizottságok, tanácsok jogkörét. Megállapítja a rendelet, hogy ezek a szervek tanácsadókként funkcionál­nak, rendeletkiadási jogkörük nincs Ez a rendelet egyes helyeken zavart okozott és ennek következtében né­mely tanácsok föl akarnak ószlani. Ezeket a szerveket a forradalom idején a népakarat hozta létre éá be­léjük helyezte bizalmát s továbbra is «*- sőt sokkal inkább mint edd ír — szükség van munkájukra. Termé­szetesen ezeknek a szerveknek a fel­építését, jogkörét törvény még nem szabályozza. De éppen a gyakorlati élét során fognak ezek kialakulni a munkásdemokrácia szerveivé. Szük­ség van munkájukra, szükség van tanácsokra, javaslataikra és ezeket a javaslatokat az áll amhait almi ét üzemi igazgatási szerveknek figye­lembe kell venni, mért a nép hang­ját sugározzák. Egyes munkástaná- Csakn&K igen kitűnő kezdeményezé­seik vannak, példaként hozhatjuk erre a DIMÁVAG Gépgyár munkás­tanácsát, amely kezdeményez, java­sol, dolgozik, felépítése olyan, amely teljes egészében a m unk ásd tanokra - cia elvei alapján áll. törvénybe iktat­ták, hogy a munkástanácsban való részvéte] semmiféle pozícióelőnnyel nem járhat. Ismételjük, a munkástanács a for­radalmi demokrácia vívmánya. Ne oszoljanak föl. dolgozzanak, tevé­kenykedjenek, a forradalom hívei féltve őrzik és támogatják őket. A Mongol Nép öz’ársssag a;árd ka a magyar népnek Ulan Bator (CTK) A Mongol Népköztársaság elhatá­rozta, hogy a magyar népnek 2000 tonna búzát ét 1000 tonna húst ado­mányoz. Ezt a határozatot a Mongol Nép- köztársaság kormánya november 6-i táviratában közölte a magyar forra­dalmi munkás—parasrtkormánnyal. A mongol nép meg van győződve arról — szól a távirat —, hogy a magyar forradalmi munkás—paraszt- kormány a többi szocialista ország segítségével felszámolja a reakciós erőket és új sikereket arat majd a szocializmus építésében. A lengyelek segítsége a magyar lakosságnak Varsó (CTK) November 7-én Varsóból három teherautó Indult Magyarországra 12 tonna élelmiszerrel Magyarország lakossága számára. A lengyel íővá ros élelmiszereken kívül nagymeny nyiségű orvosságot és kötszert is küldött Magyarországra. A lengye’ lakosság továbbra Is adományoké’ ryüjt a magyar dolgozók megsegítő sére. A Női Liga Központi Vezető­sége 100.000 zlotyt, a sanoki vagon­gyár munkásai szintén 100,000 zlotyt ■ídtak. Segiiséy Cse^silová latiéi Sokféle formában, nap mint nap értesülünk arról, hogy a baráti Cseh­szlovákia dolgozói segíteni akarásuk­nak adják újabb és újabb jelét. Er­ről tanúskodik a legutóbb, az encs! járásból érkezett alábbi hír is: A moldvai járás párt titkára, a já­rási tanács elnölce, a gépállomás igazgatója és a Szlovák—Szovjet Barátsági Társaság titkára felhívta az encsl járási tanácselnököt, hogy megbeszélést folytassanak a járás részére nyújtandó baráti segítségről. A megbeszélés eredményeként a moldvaiak 6 traktort — üzem anyaggal együtt — küldenek magyar barátaik megsegítésére. Közölték to­vábbá azt in, hogy a járás területén megindult a gyűjtés, elsősorban élei miszert fognak küldeni. A bodoló: termelőszövetkezet már felajánlott többek között 6 q sertést, 6 darab szarvasmarhát A gyűjtést tovább folytatják s a további megbeszélé­sekkel erósi Uk kapcsolataikat, szo­rosabbra fűzik a csehszlovák—ma­gyar barátságot Kétmillió keleti márka A Német Demokratikus Köztársa­ság rádiójánál látogatóban voltak a berlini magyar nagykövetség mun­katársai. A rádió igazgatója és al- elnöke közölte, hogy akciót indítot­tak a magyar nép megsegítésére. Két hangversenyt rendeztek. Ado­mányokból több mint 2 millió keleti márka gyűlt össze. Állami és magán­üzemek. gépállomások, szövetkeze­tek és igen sok magánszemély, töb­bek között több lelkész és nyugat- berlini is 5—35 márkás összegeket küldték a rádióhoz. Az úttörők is aprópénzüket, zsebpénzüket ajánlot­ták fel. Sokan nem pénzzel, hanem természetbeni adományokkal járul­tak az akcióhoz. Több, mint 400 csa­lád ajánlotta fel. hogy’ 4—8 hétre magához vesz árván maradt gyerme­keiket. A román kormány segilst’íie a magyar do gozóknak A magyar forradalmi munkás— parasztkormánynak a magyar dolgo­zók megsegítése iránti kérésére a Román Népköztársaság kormánya elhatározta, hogy azonnali segítséget nyújt a baráti népi demokratikus Magyarországnak. Tizenhárom mil­lió le) értékben küld kőolajterméke­ket, építkezési anyagot, gyógyszert és egyéb árut, A LELESZI SZÖVETKEZE TESEK: 50.000 Kcs A Wrályhelmeci járás legnagyobb Egységes Földművesszövetkezeteinek tagjai Leles zen. legutóbbi gyűlésü­kön elhatározták, hogy segítséget nyújtanak a v>-*v4rt masrvar népnek az ellenforradalmi bandák okozta károk eltávolítására. Ezért a Szó1 id a- ritási Alapra 50.000 csehkoronát aján­lottak fel. Ezt az összeget sertés « marhahús eladásával biztosítják. A gép* és iraktoréllomáíot komplex-brigád ai mernek Magyarországra A Mezó- és Erdőgazdasági Megbí­zotti Hivatal dolgozói elhatározták, hogy segítenek a magyar mezőgaz­daságnak az ellenforradalmi bandák okozta sebek begyósyításában. Hét­főn, november 5-én nyilvános párt- gyűlésen a következő kötelezettség­vállalásit tették: A gép- és traktor- állomások 15 komplex brigádját kül* dik Magyarországra, hogy segítsenek az őszi munkák elvégzésében. A :ép- és traktorállomások kerületi ja­vítóműhelyei a téli hónapokban 50 •raktort Javítanak meg Magyaror­szág részére. Az ellenforradalmi ele­mek által megrongált gépek megja­vításához szükséges alkatrészeket ts ■endelkezésre bocsátják. Egyszers­mind elhatározták, hogy pénzgyűj­tést rendeznek a szolidaritási alapra» Jelentés a borsodi bányákból A bérfizelóísekről BAZ Megyei Munkás-Paraszt Bi­zottság értesíti az üzemek, vállala­tok, intézmények és hivatalok veze­tőit, hogy a bérfizetésekre vonatko­zóan az ÉszekTnagyerojazá* 1956 no­vember 10-i számában közzétett ren­delkezés az irányadó. Az illetményelőleg folyósításával kapcsolatos közlemény Budapestre ás azon helyekre vonatkozik, ahol rendszeres bérszámfejtés és kifizetés nem történhetett. További intézkedésig a bérek fo­lyósítása i jelenlegi hérrendwer sze- rijit törté tik. B4T hjegyel Munkás-Panaszt Forradalmi Bizottság, Csörög a telefon újra. s a borso­di bányák csaknem két hét után ismét Jelentik a termelési eredmé­nyeket. A telefon innenső végén Q Borsodi Szénbányászati Tröszt ter­melési osztályán kis vonalat húz­nak a kimutatásra, jeléül annak, hogy a bánya dolgozik. A borsodi bányákban munkához láttak. Sajnos az aknák állapota erősen megrongálódott, sek he1 yen előretört az alattomos bányavíz, s így az erőt nem a széntermelésre, hanem a bánya megmentésére, fenntartásárá kell fordítani. 10-én a bányászok túlnyomó több 1200 ember dolgozott. A dió bányák, kevés kivétellel, most három műszakban dolgoznak. 9-én 310 vagont« lentettek a Borsodi Tröszt üzemei. Korántsem megelégedve ezzel, hiszen körülmények között ilyen lé mai háromszor ennyi melnek. IMeliány szó tüzelőellátásunkról A télre készülés, a tüzelőellátás nagyon komoly gondot jelent minden évben, de ezen a rideg őszön az em­berek még nagyobb aggodalommal tekintenek a tél elé Ez tette idő­szerűvé, hogy szétnézzünk a tüzelő- ellátás frontján, vessünk számot, ho­gyan is állunk, mivel fütjük a télen otthonainkat Jóleső érzés látni napjainkban és jó volt látni az elmúlt nehéz hetek­ben is, hogy a Tüzép klsoladási bolt­jaiban, telepein egy percre sem szü­netelt a munka. A Tüzép gondosko­dott és gondoskodik arról, hogy a 17 miskolci klsárudája. a magán tüzelőanyag kereskedések és a vidéki kisárudók naponta kapja­nak szenet és tűzifát, hogy a vásárló dolgozókat ki tudják szolgálni Ter­mészetesen nem korlátlanul tetszés- szerinti mennyiségben, de egyetlen vásárló sem jött és jön ki üres kéz­zel a tüzelőanyagboltokból. A megye tűzifa ellátása tökélete­sen biztosított. A me©'« egész terü­letén az összes Tüzép telepeken le­het tűzifát vásárolni A háztartási szénellátást is igyekszik a Tüzép biztosítani, azonban azzal csak akkor tudja ellátni a lakosságot megfele­lően és zavartalanul, ha a szén­bányák termelése emelkedni fog. A Tüzép telepein egyébként a szű­kös tüzelőé Hálás ellenére — a lehe­tőségeken belül — kielégít.k a dől* gozók igényeit. Például a megye te­rületén kiadott 20 000 darab hitel­akciós tüzelőanyag-utalványt a mai napig 265 darab híján beváltották: Ennek a fennmaradt kis mennyiség­nek a beváltása (Miskolcon 140, To­kajban 31, Abaujszántón 94 darab) is folyamatban van. Nagyértékű újítást dolgoztaik ki a Tüzép és KOKEV (Kohászati Készle­tező Vállalat) dolgozói a lakosság jobb tüzelőellátása érdekében. A diósgyőri papírgyártól kapott papír- salakból és a KOKEV telepén el­fekvő — másra nem használható — szén- és kokszporból magas kalóriájü brikettet préselnek. Ennek a brikett- gyártásnak előkészületei már koráb­ban folytaik, azonban csak most tö­kéletesítették. A gyártás a KOKEV miskolci telenén most teltes kapaci­tással megindult és a brikett a vá­sárló dolgozók rendelkezésére áH mázsánként 42 forintos áron. (A szénhez képest magasabb árat a bri­kett magasabb kalóriaértéike indo­kolja és teszi kifizetővé.) Nagyon rövid számvetést csinál­tunk tüzelőanyag ellátásunkról. A helyzet nem a legrózsásabb, de nem Is aggasztó. És hogy ne is válhaseöfc aggasztóvá, ahhoz bányászaink segít­sége szükséges! A Szgv’e'iiniűMin’szterlanácta «'nüiének Ba'ianyin tlvtfrsitak levélváltása Eisemwirrel, az Eg/esült Á lamat emuval Eisenhower, as Egyesült Államot elnöke november 4-én levéllel for­dult Bulganyin elvtarshoe a szovjet csapatoknak Magyarországon való tartózkodása ügyében. Erre b levélre Bulganyin elvtárs november 7«én a következő választ adta: „Elnök ür. Az ön november 4-i levelével kapcsolatban szükségesnek tartom leszögezni, hogy az abban felvetett kérdés a szovjet csapatoknak Ma­gyarországból való kivonását Ille­tően. teljes mértékben a magyar is a szovjet kormány hatásköribe tar­tozik. Emellett meg szeretném jegyezm, hogy önnek valószínűleg már mód­idban veit megismerkedni a Ma­gyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány vrogramjával, amelyet a magyar néphez intézett felhívásába* *ejtett lei. ön megállapíthatta-, heg* ez a program teljes tájékoz tatáit tartalmaz az önt érdekló kérdésre- vonatkozóan. A Szovietunló kormányának 195® ■vfctóber 30-1 nyilatkozatát illetően, lately a Szovjetunió és ma* szocia­lista államok közötti barátság és -oxiüttmüködés feilődéiének és to­vábbi megerősödésének alapjairól szól amelyet ön levelében érint, "incus aemtni ok kételkedni abban, hogy « szovjet kormányt politikájá­ban az ebben a nyilatkozatban ki­fejtett eh-ek vezérlik és a jövőben is ezek fogjak vezérelni. Bulganyin- AT. A,*

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents