Észak-Magyarország, 1956. november (12. évfolyam, 258-282. szám)

1956-11-04 / 261. szám

ÉSZAKMAI Miért mond valótlanságokat a szovjet kü te Vasárnap. 1958. wweinbe* i. (Folytatás az 1. oldalról.) fjeterrt, később leváltották, mert elle­nezte a magyarországi helyzet meg­vitatásának napirendre tűzését. Kémünk kellene a főtitkárt, lépjen érintkezésbe a magyar kormánnyal annak érdekében, hogy új küldött jelenjék meg a tanács előtt. A hely­zet annyira zűrzavaros, hogy szüksé­ges a képviseltetés kérdését tisztázni — mondotta Lodge. Emilio Nunez Portuondo kubai küldött felszólalásában hangoz­tatta, a tanácsnak elegendő érte­sülése van ahhoz, hogy a magya­rok megsegítésére már most cse­lekedjék. Kuba képviselője kijelentette, nem tudja elképzelni, hogy akár e_v kül­dött is — beleértve a szovjet küldöttet — kiíogásoL'iatná, hogy az ENSZ Epéseket tegyen a magyar nép tör­vényes jogainak megvédéséért. Nunez-PorUtotndo a továbbiakban azt hangoztatta, hogy a magyarok megsegítése céljából a lehető leg­korábbi időpontban határozati javas­lattervezetet kellene a tanács elé ter­jeszteni. Tájékozott körök szerint az Egyesült Államok. Nagy-Bi*itamnia és Franciaország dolgozik ilyen határo­zati javaslattervezeten, de az még nem készült el. Kuba képviselője a továbbiakban indítványozta, hogy az ügyben készítendő határozat-terve­zetnek az alábbi előírásokat kellene tartalmaznia: 1 Haladéktalanul szólítsák fel a Szovjetuniót, hogy vonja ki csapatait Magyarország területéről. O Ismerjék el a magyar népnek "" azon elvitathatatlan jogát, hogy létezés szerinti kormányfőimét vá­lasszon. 3 A Biztonsági Tanács állítson * fel bizottságot, amely ellen­őrizné azoknak az intézkedéseknek a végrehajtását, amelyeknek célja magyar nép nemzeti függetlenségé­nek biztosítása. Az Egyesült Királyságot képviselő sir Pierson Dixon volt a következő felszólaló. Kijelentette, hogy a középkeleti helyzet nem feled­tetheti el a magyarországi ese­ményeket. Ezután annak a remé­nyének adott hangot, hogy a szovjet kormány végül is rá fog jönni, hogy a fegyveres beavat­kozás politikája megbukott. Dixon még kijelentette, a legfris­sebb értesülések ügy szólnak, hogy az elmúlt napokban nagyszámú szov­jet páncélos vonult Magyarországra és Budapestet páncélosok gyűrűje veszi körül. Az angol küldött hangoztatta, Nagy-Britannia örömmel üdvözölte Nagy Imrének azt a nyilatkozatát, hogy hazája kilép a varsói szerződés­ből és az a szándéka, hogy semleges nemzet legyen. Louis de Guiríngaud francia kül­dött kijelentette, hogy -egyrészt az államközi kapcsolatok terén a ma­gyar függetlenség és szuverénitás flagráns megsértéséről van szó. más­részt pedig, ami a népek közötti kapcsolatokat illeti, a népiek elismert önrendelkezési jogának megsértésé­ről- • A francia küldött hangoztatta: ab­ban az esetben. ha vétó miatt nem lehetne a helyzetnek megfelelő határozatot hozni, „tervbe kell vennünk a rendkívüli közgyűlés azonnali összehívását.'* * A francia küldött leszögeite. most már nyilvánvaló, hogy külföldi be­avatkozás történt és .n í<. zamat­ban Magyarországon. Ez pedig — fűzte hozzá — a népiek önrendelke­zési jogának a megsértésével egyenlő. Dr. Victor Belaunde Peru képvise­lője felszólalásában közölte, támo­gatni fog minden olyan indítványt amely -biztosítja, hogy Magyar- ország gyakorolhatja önrendelkezési jogát«. A perui küldött a továbbiakban ki­jelentette a tanácsnak határozottan van joga utasítani a Szovjetuniót, hogy azonnal vonja vissza csapatait és engedje meg, hogy a magyarok maguk döntsenek sorsukról. , Arkagyij A. Szoboljev szovjet küldött azt mondotta, hogy Nagy Imrének azok a kijelentései, amely szerint újabb szovjet fegy­vere..; erők léptek Magyarország területére. „teljes mértékben alaptalanok.** Csang nacionalista kínai küldött okkor félbeszakította Szoboljevet és rámutatott, hogy a magyar kormány­tól újabb közlés érkezett az ENSZ- hez, amely megerősíti, hogy további szovjet csapatok érkeztek az ország­ba. De Guiringaud francia küldött pedig hasonló értelmű hírügynökségi jelentéseket olvasott fel. Szoboljev ezután hozzáfűzte, a ta­nács ülését azért hívták össze, hogy leplezzék az Egyiptom ellen intézett angol—francia támadásokat«. * A Riztonsági Tanács helyi idő sze­rint húsz óra negyvennyolckor (ma­gyar idő szerint szombaton hajnal­ban két óra negyvennyolckor) elna­polta a magyarországi helyzet meg­vitatásét. Az ülést szombaton del­tán helyi idő szerint három órakor (magvar idő szerint este kilenc óra­kor) folytatják. (MTI) Borsodi dolgozók, mutassatok példát, titeket figyel az egész néo November 5-én minden üzem köteles a munkát megkezdeni Kiss József, Borsod-Abauj-Zemplén megye munkástanácsa elnökének nyilatkozata budapesti útja után Kedves Polgártársak! Borsod- Abauj-Zemp tón megye unkástanácsának 28 tagú küldött­ségé bányászaink, egyetemi és pa­raszti értelmiségünk, kisiparosainak és kiskereskedőinek követelését ter­jesztette Nagy Imre. a Miniszterta nács elnöke és Tildy Zoltán állam­miniszter elé. A szovjet csapiatok azonnal kezd­jék meg kivonulásukat az országból és ezt a lehető leggyorsabban fejez zék be. Ez a föltétele hazánk függet fenségének és szabadságának. A kormány az ország szabadságának és függetlenségének biztosítása után azonnal ismertesse politikai és gaz­dasági programját arról, hogyan akarja megvalósítani a diósgyőri munkások, a miskolci egyetemisták, bányászaink, homvédeirtk, az ország egész lakosságának követeléseit. A kormány kezdeményezze, hogy a megyei és a bud a pest i munkást« rácsokra támaszkodva, azok demok­ratikusan választott küldöttjeiből or­szágos forradalmi nemzeti bizottság jöjjön létre és ezzel felbontottalak kell tekintem a régi parlamentet. A kormány minden erejét az ország nyugalmának és törvényes rendjé­nek megteremtésére, az élet norma­lizálására fordítsa! Lépjen fel min­den önkényeskedés, törvénysértés és az egyéni terror akciói ellen a hon­védségre. a rendőrségre, a fegyelme­zett munkásokra és az ifjúságunkra támaszkodva. Ez azonban csak ak- .kor lehetséges, ha az országban nem a pártok szervezésére és a párthar­cokra irányítjuk a fő figyelmet, mert ez megbontaná a kialakult és egyie orőobodő népi egységet, nemzeti de­mokratikus forradalmunk legfőbb erejét. A pártok szervezésének éles előtérbe való helyezését élesen el­ítélte a Borsod-Abauj-Zemplén me­gyei munkástanács és annak kül­döttsége. A Borsod-Abauj-Zemplén megyei Munkástanács és annak 28 tagú küldöttsége a leghatározottab­ban tiltakozik mindenfajta burzsoa földesúri restaurációé kísérlet ellen Ismételten kijelentik: földet vissza nem adunk a földesuraknak, a gyá­rakat nem adjuk vissza a tőkések­nek, a bányákat nem adjuk vissza a bányabáróknak, honvédségünk veze­tését pedig nem adjuk át népei lener horthysta tábornokoknak. Borsod-Abauj-Zemplén megye la­kosságának nevében kijelentjük, hogy saját erőnkre támaszkodva megvédjük népi hatalmunkat. A me­gyei munkástanács értekezletén fon­tos határozatokat hoztunk. Beszá­moltunk a meg, ;1 munkástanácsnak tadapeeti küldetésünkről és annak ered menyeiről. Célunk az volt. hogy Nagy Imre vezetése alatt álló kormányunkról meggyőződjünk, hogy az valóban a magyar nép céljait szolgálja-e. Ezen meggyőződésünket bebizonyította az a tény, hogy mikor felérkeztünk, Nagy Imre ezután egy pár perccel mondotta ki országos és vllágjelentá- ségű nyilatkozatát, melyben a ma­gyar nép függetlenségét és a szovjet csapatok azonnali kivonulását kö­vetelte. Ennek alapján a Borsod megyei munkástanács a következőket hatá­rozta el: Először a kormánynak meg­szavazza a bizalmat.. Ez a szavazás egyhangúlag meg is történt. Másod­szor meg kell vizsgálni azokat a feladatokat, amelyeket most kell tennünk. Eddig a sztrájkot a kor­mány ellen indítottuk meg, hogy az­zal elfogadtassuk valamennyi köve­telésünket. melyek magukba foglal­ták Diósgyőr 21 pontját és az egye­temváros 11 pontját, a kormány részben teljesítette. Legfőbb feladat az volt. hogy a szovjet csapatok ki­vonását hivatalosán kérje a kor­mány. Ez megtörtént, ezért a mun­kástanács piéntek délutáni ülése egy­hangúlag elhatározta, hogy a sztráj­kot megszünteti. November 5-én minden üzem köteles a munkát fel­venni, erre kérünk fel minden ma­gyar hazafit. Minden polgártársunk tartsa nemzeti kötelességnek a mun­ka felvételét. Most már nem a kor­mány, hanem saját magunk ellen harcolnánk sztrájkunk folytatásával. Anyagi bázisunk, amelyeket eddig feléltünk. ’ most már utánpótlásra szorultak. A sztrájkkal a szovjet hadsereg ittlétét megakadályozni nem tudnánk. Meg kell akadályozni azzal, hogy neon adunk nekik élel­met, nem adunk üzemanyagot, nerc adunk nekik szállást, kiszorítjuk őket. így kényszerítve lesznek a szovjet csapatok, hogy minél előbb elhagyják hazánk területét. Megálla­podtunk abban, hogy a jelenlegi helyzetben az ország egységére van szükség. Éppen ezért pillanatnyilag a pártok szervezését háttérbe keli szorítani. A pártok szervezésének háttérbe szorítása nem azt jelenti, hogy nálunk nem demokratikus rendszer fog uralkodni, hanem azt, hogy a pillanatnyi helyzetben, ami­kor az ország egységére feltétlenül szükség van, ne forgácsoljuk szét ezt a népi, nemzeti egységet. Kedves Polgártársaim! Magyar Testvérek! Harcunkat eddig is siker koronázta, bízunk bennetek, bízunk abban, hogy tovább harcoltok és egységes lesz harcotok a munka te­rületén is. Mutassatok példát to­vábbra is az ország valamennyi dol­gozójának ezekben n sorsdöntő na­pokban. Titeket figyel az egész nép. MUNKA ELŐTT - SZTRÁJK UTÁN A sokszor csodált és ** megénekeU diós­győri gyárak kémény - erdeje már kilencedik napja nem füstöl. Me­reven és komoran bá­mulnak az ég felé a máskor vígan pipáló óriások, tetejükön zász­lót lenget a szél. Ki­lenc napja nem zúgott át a tájon a gyár mun­kába hívó szirénája. A DJMAVAC Gép­gyár kihalt, csendes. A kapusszobában tűin ál­landó ügyelet és a sztrájkőrök vigyázzák az üzemeket. Hallgat a süllyesztékes kovács­üzem 40 tonnás nagy kalapácsa, amelynek egyetlen ütésétől meg­remegnek a falak a gitár legtávolabbi « szében is. A Dé1! reldében féligkés. pék várják sow Mindenütt mozdulat, gépek, szorgos kezek, váró szerszámok. A gyáron kívül külö­nösen a kapu előtt nagy a forgalom. A sztrájkoló munkások jönnek szétnézni a jól ismert környéken és érdeklődnek, mikor kezdődik a rendszere munka. A kényszerű tétlenséget nem bírják. A kovácsoknak hiány zik az izzó vas melege, az esztergályosoknak a röpködő acélforgács, a daruk zenéje, a szer­számok hűvös tapin­tása, mindaz, amit csal. a munka tud adni. A Lenin Kohászati ^ Művekben is csend van, bár itt n nagykohó, martinacél­mű. és a durvahengerde nek csökkentett •{fással dolgoztak. hbi üzemekben áll minden. A nem pöfög a '<■, : mozdony, s oly forgat- -raktárnál lelket sem látni a fegy­veres őrökön kívül. A szabadságharc nagyszerű fellegvárá­ban, a diósgyőri gyá­rakban azonban a lát­szólagos mozdulatlan­ság ellenére készülnek az üzemelésre. Még egy nap, s a gyárak- szirénái munkába hiv- 1ak a munkásokat, a bugatéren megmozdul nak a daruóriások, s a martinkemencék teljes erővel dolgoznak, mert kell az acél. Sohasem kellett jobban mint most az ágrjúk, tankok ;itö*te sebek bcgijőgyí- ‘A-.útsáénitésfhez M’ó egy nap, s a M villamosok meg­telnek. futnak a avar­ba. s a tucatnyi ké­ményből. feltör a füst. amely hírül adta min­denkinek: a diósgyőri gyárak kilenc nap után fiira dolrmr-rnk. KECSKÉS ROZSX Barátsággal, összefogással ( k srégt politikai „bölcsesség" szűrte le a szállóigévé vált parancsolj ^ „Dividae et impera”, azaz oszd meg és uralkodj. Sok évszáza­don keresztül alkalmazta sikeresen a bőrünkön a Habsburg dinasztia, amelynek sikerült, — és csak így sikerült — uralma alatt tartani Közép- Európa népeit azzal, hogy állandóan gyűlöletet, széthúzást szítva közöt­tük, állandóan táplálva a belső ellentéteket, a pártoskodást szembeállí­totta egymással az ország erőit. Túlságosan sok tanulságot szereztünk erről a módszerről ahhoz, bogy elfelejtsük, s most annál szükségesebb felújítani, mert jelenleg is sors­döntő, súlyos napokat él át a nemzet. Ugyan kinek lenne haszna abból, ha most magyar »^magyarral szem­bekerülne és ahelyett, hogy váll-váll mellett nekifeszüinének az utunkat elzáró torlaszok lebontásához, azon kezdene vitatkozni, hogy mi lesz majd azután, ha elvégezték a nagy munkát. Nyilvánvalóan csak annak lenne ebből haszna, aki akadályozni szeretné népünk előrefutását »* utón, amelyen elindultunk. Aligha volna valami, aminek jobban örülne, mint annak, hogy pártoskodás, pártviszály ütné fel közöttünk a fejét. Lássuk tisztán helyzetünket, a mai körülmények között az élet legke­ményebb parancsa úgy szól hozzánk: összefogni, közösen szembenézni a veszéllyel. Jóleső érzéssel állapíthatjuk meg, hogy olyan sok keserves ta­pasztalaton átesett népünk teljesen tisztában van helyzetével és okos megfontoltsággal teszi meg minden lépését, szilárd fegyelemmel áll kor­mányunk mögött és végsőkig elszántan védi a dicsőséges forradalom vív­mányait. I I a van párt az országban, amely nemzedékek politikai tapasztala­*1 tait gyűjtötte össze, s éppen e tapasztalatok birtokában helyesen tudja mérlegelni a teendőket, az éppen a Magyar Szociáldemokrata Párt, A mi pártunk volt az, amely az elmúlt korszakok folyamán számos eset­ben kezdeményezője volt a nemzeti összefogásnak, amely felülemelkedett a szükebb pártérdekeken, mindenekfelett az egész nép, a nemzet érde­keit tekintette. Ez a kötelességünk most is, amikor talán a történelem folyamán soha nem volt annyira fontos, hogy Magyarország az egész magyar nép. teljes egységben ál'.ino ki követeléseivel a világ elé. kép­viselje azokat az eszméket, amelyekért hős fiai és lányai vérüket is bőven hullatták. A magyar függetlenség, az önálló államiság nem lehet páriügy. Valamennyi párt számára, az egész nemzet számára olyan szük­ség van rá, mint az embernek a levegőre. Éppen az elmúlt évtized bizo­nyította be hogy semmit, de semmit nem nélkülöz olyan keservesen az ember, mint a. szabadságot. Voltak, akik azt mondták: vagy kenyér vagy szabadság. A terror elmúlt esztendei megtanítottak rá, hogy nincs vá­laszút, — ahol nincs szabadság, ott nincs kenyér sem. Pártunk, a Magyar Szociáldemokrata Párt reálisan mérlegelve körül­ményeinket ennek tudatában kezdte meg szervezkedését. Újjáala­kult pártszervezeteink szeretettel várják mindazokat, akik úgy lát­ják, hogy a helyes utón haladunk a boldogabb, dúsabb magyar jövő felé. Várják, hogy termékeny viták során megbeszéljék égető szükség­leteinket, gondjainkat és állást foglaljanak ezek megoldásában. A szer­vezkedés azonban sem mi!-'"‘rmon nem jelentheti azt, Iioiry mi most valami­féle pártvillongásokat robbantsunk ki. segítsük megbontani a nemzet egységes sorait. Épn»n e'lenkezőlcg az a célunk, leghőbb vágyunk, hogy minél szorosabban közelebb hozzuk egymáshoz népünk fiait, lányait, közös eszménk és zászlónk alatt. A szociáldemokraták köszöntése úgy hangzik: barátság, s ezt a bz-átsá»™»* mi most ki akarjuk terjeszteni a többi pártok tag­jaira is, egész népünkre minden becsületes magyarra, aki magáénak vallja közös célunkat: a függetlenség és a szabadság eszméjét. Úgy érez­zük ezzel teszünk eleget legfőbb kötelességünknek a népjogok védelmében. A MAGYAR SZOCIÁLDEMOKRATA PÁRT MEGYEI INTÉZŐBIZOTTSÁGA. A T üggetlen Kisgazdapárt közleménye Kormányunk felhívására - meg­kezdte működését a Független Kis­gazdapárt Borsod-Abauj-Zemplém vármegye megyai szervezete, vala­mint Nagymiskolc pártszervezete is. Községekben a szervezést csak olyan mértékig kívánjuk folytatni hogy ez a szervezés ne menjen an­nak a drága vérrel megváltott nem­zeti egységnek a szétforgácsolására. melyet hós fiataljaink, dolgozóink és Néphadseregünk hű fiai hoztak. Vidéki pártszervezeteink régi veze­tői felkeresik megyei szervezetün­ket tájékoztatás végett es ilyen kö­rülmények között is a nemzeti egy­ség megtartása mellett nagyon szép eredménnyel, lelkes hangulatban történik az újjászervezés. Városi szervezetünk Széchenyi utca 26. szám alatt lévő helyiségében reg­geltől késő estig bennt vannak a párt vezetői és meleg szeretettel várnak minden becsületes, jószán­dékú, tisztakezfl magyar embert, akik pártunk zászlaja mögé kíván­nak felsorakozni. Kérjük tagjaink türelmét. Ne kívánják a jelenlegi időben, hogy nyilvános gyűlésekkel a part politikai célkitűzéseit igye­kezzünk az utcára vinni. Pártunk megyei és városi szervezetének ve­zetői nem tartják alkalmasnak a je­lenlegi időt pártpolitikád célok ki- hangsulyozására. Minden hazáját féltő és szerető magyar embernek egy szent kötelessége van: erőinket nem szétforgácsolva, pártsoviniz­must félretéve hazánk függetlensé­géért felsorakozni és ezt minden erővel kiharcolni; A KILÁTÓ és az írócsoporl tovább bálád a megkezdett úton Rendes megjelenési idejében, rövi­desen újra megjelenik az újságárusok polcain a Kilátó, a magyar üók mis­kolci lapja. A rövid idő alatt rend­kívül nagy megbecsülést szerző tár­sadalmi és kulturális lap új számá­ban még szorosabban markolja a sza­badságnak zászlaját, amelyet bátor- hangú, szabadságot követelő cikkei- val már első számától kezdve magas­ra emelt. Az új szám vezércikkében a lap munkatársai hitet tesznek amellett, hogy azon az úton halad­nak tovább — lehetőleg hetenként! megjelenéssel —. amelyen a lap mee- ielenésekor elindultak és amely út helyességébe vetett hitüket a dicsö- ?éges szabadságharc megacélozta. A miskolci írócsoport tagjai és a Kilátó köré csoportosult irodalom­barátok a forradalom napjaiban is hősiesen résztvettek minden dicsősé­ges megnyilvánulásban. Ott voltak az egyetemi ifjúság diákparlamentjé­nek gyűlésein, ott voltak a szabad­ságért tüntetők soraiban, ott voltak mindenütt, ahol lelkesíteni, buzdítani kellett. Es forr ad a'—unk sikeres meg­vívásának első napjaiban már rend­szeresen hallatszik szavuk a miskolci rádió irodalmi műsoraiban, annak a •ádióadónak műsorában, amelynek korszerűsítését, nagvobbá. élőbbé té­telét éppen a Kilátó híeábiain köve- elték néhány héttel ezelőtt. íróink már hónapokkal ezelőtt bát­ran emelték fel szavukat az elnyomó zsarnokság ellen, most a valóban fel­szabadult hazában a forradalom vív­mányainak megerősítéséért harcol* nak versben és prózában, lapok ha­sábjain és az éter hullámain. Az AVH vezetőinek Moszkvába mentéséről ir egy budapesti anno! tudósító A londoni Daily Telegraph buda­pesti tudósítója arról a lázas sietség­ről számol be, amellyel Hegedűs Gerő és Piros után az ÁVH éfetben- maradt vezető tisztjeit a magyar fő­városból Moszkvába mentették ki. A tudósító megiegyzi. hogy ezek több­sége már azelőtt is Moszkvában é't és többen közülük szovjet állampol­gárok. Az angol újságíró szerint an­I nak a sietségnek és gondnak, hogy kimentsék őket, egyik magyarázata az, hogy a szóban.'„rgó személyek túlságosan sokat tudnak és ezért nem mat at rk Mag varországom. Min- j'gyolomreméitó, hogy a >jd- -• szoviet natn’követséghez *irt< s. mól vek sem kaptak lyen mk segít ^et. A tudósító a nagy­ki •ve - gh *z tartozó mintegy húsz ml bős-élt. akik egy dunai ha­ji' celotnémetekkel. olaszokkal és másokkal eryütt hagyják el Buda­pitíéet Poor ty felé

Next

/
Thumbnails
Contents