Észak-Magyarország, 1956. november (12. évfolyam, 258-282. szám)

1956-11-01 / 258. szám

V M eSíAKMAGTAKORSIAG Csütörtök, 1956. november l. A Magyar Szociáldemokrata Párt képviselőinek közleménye A Szociáldemokrata Párt képvi­selői: Kcthly Anna, Kelemen Gyu­la és Kőműves József azt a kíván­ságukat terjesztették a miniszterel­nök úr elé, hogy a Konti u. 4. szám alatti régi pártházukat, a bennele- vd nyomdával, szerkesztőséggel és a Népszava napilappal ismét birto­kukba vehessék. A miniszterelnök úr azon kíván­ságára, hogy a párt a koalíciós kormányban rcsztvegyen. a Szociál­demokrata Párt képviselői kijelen­tették, hogy erre nézve a választ a megalakult Szociáldemokrata Párt vezetőségével történt megbeszélés után adják meg. (MTI) AP-jeleutés a szuezi csatornaövezet aiigol-íraiicia megszállásának megkezdéséről Becs. A bécsi rádió egy Associated Press jelentést idéz, hogy az angol és fran­cia fegyveres erők megkezdték a Szuezi-cnatornaö vezet megszállását. Az angol és francia fegyveres erők még a sötétség védelme alatt kezd­ték meg a hadműveleteket, hogy utat törjenek maguknak az ultimátum­ban megjelölt három kulcsfontosságú stratégiai pont: Port-Szaid, Szuez és Izmaiba felé. A bécsi rádió híradása hozzáfűzi, hogy a fenti hír valódiságát eddig hivatalosan még nem erősítették meg. (MTI) Jugoszlávia két vagon gyógyszert és egészségügyi íelszereiést Küld Magyarországnak A Jugoszláv Szövetségi Végre­hajtó Tanács elhatározta, hogy a Jugoszláv Vöröskereszt útján egye­lőre két vagon gyógyszert és egész­ségügyi felszerelést küld a Magyar Vöröskeresztnek. Ezen kívül egy vagon konzerv- élelmiszert és egy vagon cukrot küld a Jugoszláv Szövetségi Végre­hajtó Tanács a Magyar Vöröske­resztnek. (MTI) A Legfőbb Államügyészség Forradalmi Bizottságának közleménye A Legfőbb Államügyészség Forra­dalmi Bizottmánya katonai és pol­gári ügyészeket küldött ki annak el­lenőrzésére, hogy a helyi forradalmi szervekkel vizsgálják felül a forra­dalmi megmozdulásban való részvé­tel miatt fogvatartott személyek ozábadlábrahel yezésének megtörtén­tét A forradalmi tömegek részére a .tikai elítéltek szabadlábrahelye- ; érdekében kifejtett tevékenység mán a büntetés végrehajtási rvek az országban több helyütt • badon engedtek olyanokat is, lenek megbüntetését a nép köve- . Annak megakadályozása vé- _ t, hogy a Rákosi-rezsim védelmé­ben, valamint a mostani forrada­lom leverése érdekében bűncselek­ményt elkövetett letartóztatottak, úgyszintén a közönséges bűncselek­mény miatt elítélték szabadlábra ne terüljenek. a legfőbb államügyészség forra­dalmi bizottmánya elrendelte azoknak a szabadlábra helyezé­sét, akiket a közellátási bűncse­lekmények, valamint a Rákosi rezsim ellen irányuló politikai bűncselekmények, úgyszintén a tagosítással és a termelőszövet­kezetekkel kapcsolatosan elköve­tett büntettek miatt ezidőszerint fogvatartanak. A legfőbb államügyészség forradal­mi bizottmánya egyidejűleg felkéri a helyi forradalmi szerveket, hogy a kijelölt ügyészeket munkájukban támogassák. A legfőbb államügyészség forra­dalmi bizottmánya megkezdte azok­nak az érvényben lévő jogszabályok­nak felülvizsgálását, amelyeknek végrehajtása a nép érdekelt sérti. A felülvizsgálat eredményeképpen ja­vaslatot tesz az illetékes szervek felé megfelelő ú j jogszabályok meg­alkotására. (MTI) Szívvel-lélekkel forradalmi ifjúsággal Á miskolci fiatal képzőművészek körében már hosszú hónapok óta ott parázslóit a forradalom tüze. A «tiszta lap“ gondolatáról nemcsak beszéltek, de művészi munkájukban valósították meg azt. Miskolcon ők voltak az elsők, akik elvetették a művészetekre ráerőszakolt vasab- rancs-kereteket, a ,.szocialista realiz­musának kikiáltott, hazug, lakkozó, prakticista „művészi“ szemléletet. Keresték az új utat. az igazán mű­vészi és igazán népi kibontakozás útját, amely messze eltér az Ék Sándort úttól, a faarccal mosolygó, jól vasalt ruhában, mindennel elége­dett embereket ábrázoló, hazug mű­vészet (?) írtjától. A népi, a magyar művészet féltése és ápolása, annak valósággal a szo­cialista realizmus koporsójából fel­támasztásának gondolata, a szabad művészet, a szabadság, a nép sza­badságának szeretete állította őket a szabadságért harcoló forradalmi ifjúság első soraiba. Az elmúlt hét dicsőséges mozzana­taiban mindenütt ott láttuk őket. Ott voltak az egyetemi diákparla­ment ülésén, ott meneteltek a sza­badságért tüntetők soraiban, ott vol­tak a Zsolcai kapuban, az ÁVH-sok tömeggyilkos «őrtüzénél. Lukovszkl László, Vati József, Papp László, Seress János mindenütt az élenjár­tak. Szerveztek, buzdítottak, tüntet­tek, harcolták a szabadságért. És most sem pihennek. Dolgoznak, eznek. Indítják a szabad ma- müvészek új életét. Indul a "vészi munka. Az új. az induló ca lázában beszélgettünk né- ny percet Lukovszki László festő- fnűvésszel, aki az összes miskolci fiatal képzőművészek álláspontját fejezte ki, amikor a beszélgetést így zárta be: — Volt erőnk a szabadságunk ki­vívására, lesz erőnk a szabadságharc •ebeinek begyógyítására és a továb­bi munkára. Mi, a népből jött fiatal képzőművészek szivvel-lélekkel a forradalmi ifjúsággal menetelünk ás elutasítunk mindenféle restaurációi gondolatot. A népnek akarunk sza­badságot és művészetet teremteni, a szabad és független Magyarorszá­gon. ÖK ÉLNÉK! Sápadt kórtermekben járok. Csendes áhítattal lépek az ágyak­hoz, s nehezen jön ki szó a torko­mon. Előttem fekszenek ők, akik életben maradtak a szörnyű vér­fürdő után. Hála, nem ölte meg őket a népárulók fegyvere. Nem ölte meg, de drága vérüket ontotta, s ez a kiomlott vér is vért követelt. Egy kisebb kórteremben Papp Gyula 25 éves munkás fekszik. Tüdölövést kapott. Egyike azoknak akik már számoltak a halállal. Mit írjak róla? Hogyan üdvözöljem, mi­lyen meleg szavakkal köszöntsem az élők sorában? Már túl van a nehezén. Már tisz­tán csillog a szeme, már értelem ül arcán, — már beszél. — Az első sortűz mindjárt le­terített .,. behoztak, s az elsők kö­zött láttak el... igazán mindent megtettek, hogy életben maradjak. Elmondja részletesen hogyan tör­tént a dolog. Férfiasán, keményen beszél, amikor a gyilkosokra kerül a szó. Majd rámutat a szomszéd ágyra, ahol még fiatalabb, IS—19 év körüli fiú fekszik. — őket sem kímélték.. , A fiúnak az egyik lábát roncsolta össze a golyó és a repesz. Másik kórteremben ismét két fiatal szinte gyerekemberrel találkozom. Zékány János 20 éves. Kedves, fekete hajú gyerek. Vállövést ka­pott. Már majdnem sikerült egy kapualá behúzódnia, amikor orvul, hátulról érte a golyó. <5 már egé­szen jól van, néhány nap múlva el­hagyja a kórházat. Mellette egy még fiatalabb fiú fekszik. Ö még nagyon rossz állapotban van. A csípőjén ment be a golyó s a hasán jött ki. A veszélyen azonban túl van, néhány hét múlva felgyógyul. Feltehetik a kérdést: Kell-e, szükséges-e még ezekről a dolgok­ról beszélni? Kell mindaddig, míg teljesen egészségesen ők is közénk nem állnak. Kell, s kell még az­után is, mert nem boríthatunk olyan egyszerűen fátylat arra a rémségre, hogy azok, akik hirdették magukról, hogy a népből vannak, képesek voltak apjukra, anyjukra, testvéreikre fegyvert fogni. Kell mindaddig beszélni róla, amíg egyetlen orosz katona is állomásé zik az ország területén Ítészen arra hogy ezeknek a testvérgyilkos vé­ren qzőknek támaszt nyújtson. ők élnek. Élnek, s kihallatszik szavuk a kórtermekből: Ki az oro­szokkal szabad hazánk területéről! n m»nv*r MilupYiivi’iszier Bécsbe érteze't Bécs (AFP) Horváth Imre a magyar kormány külügyminisztere kedden délután re­pülőgéppel Becsbe érkezett, jelenti a Die Presse című lap. A magyar kül­ügyminiszter Newyorkba utazik az Egyesült Nemzetek székhelyére. Hor- váth Imrét a schwechati repülőtéren a bécsi magyar követ fogadta. (MTI) A nyugatnémet szövetségi kormány (elhívása a magyar szabadságharc áldazatainax megsegítésére Bonn (DPA) A nyugatnémet szövetségi kor­mány nyilatkozatot adott ki és ab­ban felszólít a magyar szabadság- harc áldozatainak megsegítésére. A Forradalmi Ifjúsági Szövetség pártonkivüli szervezetének telhivása a magyar itiúságlioz Magyar fiatalok! Alakítsátok meg falun és városokban a Magyar Forradali.ii Ifjúság Szövetségét. A szövetség tömörít­se magába azokat a fiatalokat, akik 1956 céljai alapján készek harcolni és dolgozni hazánkért. (MTI) „Dél aa/j(//mkt Hetfd.lt kérünk!’' »Azonnal adj hírt magadról szüleidnek!« — ezek az üzenetek szállnak szinte éjjel­nappal a főváros és az ország minden irányá­ba. Többezer üzenetet közvetített és közvetít a rádió — de a munka java mégiscsak a pos­tára, a távíró és táv­beszélőközpont dolgo­zóira hárul. A távirda az utóbbi öt nap alatt — amíg az egész ország rettegett, aggódott — egyhavi forgalmának megfelelő táviratmennyiséget vett fel. Október 3l-én délelőtt csak az előfize­tők adtak fel 500 táv­iratot. A normális napi 200 távirattal szemben. A feladott táviratok mennyisége olymérték­ben nőtt meg, hogy azoknak távírón való továbbítása lehetetlen­né vált. A posta dolgo­zóit ez azonban nem akadályozza meg mun­kájukban — a beérke­zett táviratokat vala­mennyi postai gépíró bevonásával másolják, majd zsákokba rakva teherautókon szállítják Pestre. Ugyanez a helyzet a Pestről ér­kező táviratokkal. Az első pesti írásos értesí­tések kikézbesítése kö­rülbelül a ma délelőtti órákban várható. A zökkenőmentes munka biztosításában közre­működnek valamennyi osztály dolgozói. Osz­tályvezetők, munka­ügyi előadók, gépírók eggyel foglalkoznak: veszik, másolják és to­vábbítják a táviratokat. A távbeszélő köz­pontban sem más a helyzet. A kissé piaci zsibongásra hasonló hangzavarban leggyak­rabban a »városi« és »megyei munkásta­nács« szavakat hallani. A vidékről beerkező napi hívások a közel­múlt időkben megha­ladták az 1500—1800-at, annak ellenére, hogy a pesti központ ezekben a napokban némán hallgatott. A miskolci főpostát pillanat »világ minden túlzás nélkül az ország idegrendszerének ne­vezhetnénk. Megállás nélkül mennek, jönnek az üzenetek, éjjel-nap­pal dolgoznak a posta hős munkásai, alkal­mazottal, horv újjászü­letett országunkban minél előbb helyreáll­jon a nyugalom, rend és béke, IMIäilowämk Ünnepe Virágok hajladoznak az őszi szél­ben ; . ; Hófehér krizantémok, őszirózsák, fenyőgalyak. s körbe-körbe síron rezgő haloványszínű ceillagvirágocs- kák. Olyan mindenik csokor, mint összetört, hófehér menyasszony, ki elesett vőlegényét siratja, s búsan bolyong a temetőiben. Halottak ünnepére készülünk. A nemzetiszinü lobogóra most gyász szalagot kötünk. Én ezt. Te azt siratod. Neked a fiad. Neki a lá­nya, másnak az apia fekszik a teme­tőben. Mindenkinek van halottja. Ennek a háborúban esett el valaki­je, másnak alattomos betegség vitte el kedvesét, a Te fiadnak meg sy’l- kos golyó oltotta ki ártatlan életét A gyász és a bánat egyforma De a Te gyászod, a Te bánatod a Mi gyá­szunk. az én bánatom is. S ha Te könnyet ejtesz, akkor a Mi szemünk is könnybelábad. a nemzet is könv- nyezik. . . . Zörög a száraz avar, a szél fel-felkavarja a földrehullott levele­ket. Nyikordul a temetőkapu. s meg­tört, sápadtaríü, fáradt öregasszony ballag egy sírhoz. Nézem a feliratot: a fia fekszik a földben. Tizenhét éves korában lélegzett utoljára. A sírkőben a fiú arcmása, megsárgult, kifakult fénykép. Bánatosan, rémül szemekkel néz, ahogy talán a halált megérezte. Figyelem az anyát: fá­radtan megáll a sír előtt, a kereszt­nek dől. a fiát nézi. Nézi, nézi, s talán nem is látja már. mert elho­mályosul a szeme. Felzokog, s lero- ayik a sír elé az átázott, hideg földre. Úgy öleli, marcangolja két­ségbeesetten a néma hantot, mint a fiát — merthiszen a fia fekszik ben­ne. De a fiú halott és néma. S a te­mető, a halottak csendje elnyeli a zokogást. A másik oldalon tányérsapkáé diá­kok állnak megrendültén egy frissen hántolt sírnál. Itt még friss a virág, friss a koszorú, szinte érezni a friss föld szagát. A diákok állnak némán, hangtalanul. Betűzik a koszorúk fel­iratát. Értük, s értünk haltak meg mindazok, kik a frissen hantolt sí­rokban nyugszanak. Nemrégen még nemzetiszinü zászlót, nemzetünk lo­bogóját tartották magasba, aztán hangtalanul rogytak le, s vérükkel festették meg a földet. A fiuk nehezen mozdulnak. Csaic néznek egymásra némán. Aztán megmozdul az egyik, leveszi szíve felől a kokárdát, letérdel a síró elé, s odatűzi a koszorúba. És ulána mind. mind sorra odarakják a ráu- golószínű, piros-fehér-zöld szalagot. Megható jelenet. Ki tudná meg­állni. hogy visszafojtsa könnyeit! Egy nemzet sír most halottal ”e- lett. Egész népünk áll megrendültön egy-egy koporsó mellett, egy-egy frissen hantolt sír előtt, amelyben megsebzett szívvel drága halottaink, szabadságharcos mártírjaink nyug­szanak. Valamennyien siratjuk őket, mert a mi testvéreink, a mi halot­taink ők, zászlóink alatt adták ér­tünk, s nemzedékeinkért életüket. Ezért járjuk most a temetőket* ezért bolyongunk a sírok közt. Ezért drága és emlékezetes most nekünk a halottak ünnepe. i:. Zörög az avar. Lépték zaja ve­rt fel a halottak csendjét. Itt is —' ott is emberek: diákok, asszonyok, férfiak, karszalagos egyetemisták, egyenruhás katonák és nemzetőrök. Egy-egy régi síron kapával, gereb- lyével egyengetik a földet. Virágo­kat ültetnek rá. koszorúkat raknak a keresztékre. Hajladoznak, bólogat­nak a krizantémok, némán, komoran lapulnak a fenyőgalyak. bóditó illa­tuk összekeveredik a fonnyadó avar penészes szagával- Ott, lent: a halál: Itt, fent: az élet. Ott, lent: némám hallgatnak a holtak. Itt fenn: né­mán. megrendültén állnak az élők; Tiszteletünket és gyászunkat lőjük most le nekik. Egy-egy szál virágot tűzünk a nemzetiszinü kokárda mel­lé. A frissen hantolt sírok körül újra csend van. Elmentek a diákok, már valahol a Népkert környékén jár­nak. Csak én állok a fa tövében egyedül, s nézem, nézem, hogy hull a gesztenyefákról a levél. Hull, hull a sírokra, a virágokra, hull. hull a szét tépázott fekete pvászlobogóra. Önodvári Miklós d nemzeti kormány felhívása a mezőgazdasági dolgozókhoz : Végezzék el mielőbb az őszi mezőgazdasági munkákat Parasztok, mezőgazdasági dolgozók, traktorosok, mező- gazdasági szakemberek! Az új nemzeti kormány eltö­kélt szándéka, hogy jóváteszi a mezőgazdasági politikában az el­múlt években elkövetett súlyos hibákat és gondoskodik a me­zőgazdasági teimelés biztonsá­gáról, mindazoknak az akadá­lyoknak a megszüntetéséről, amelyek a termelés fejlődését gátolják. Az új mezőgazdasági politika megalapozása érdeké­ben ezekben a napokban a leg­fontosabb feladat az őszi mező- gazdasági munkák mielőbbi el­végzése. Ezt a munkát a helyi nemzeti bizottságok szervezzék, együttműködve a gépállomáso­kon és egyéb mezőgazdasági üzemekben megalakított forra­dalmi munkástanácsokkal. Parasztok! Támogassátok munkátokkal az új. nemzeti kor­mány erőfeszítéseit, s minden erőtöket fordítsátok a mezőgaz­dasági munkák elvégzésére, el­sősorban népünk jövő évi ke­nyerének biztosítására. (MTI) Megalakult a Magyar Újságírók Nemzeti Bizottsága A Magyar Újságírók Országos Szövetségének vezetősége a mai na­pon lemondott­Az ügyek vitelét nagyrészt a sztá­lini korszakban hivatása gyakorla­tától eltiltott, üldözött vagy börtön­be vetett újságírókból alakult ideig­lenes bizottság vette át. A bizottság tagjai: Avar Ferenc, Gedényi Mi­hály, Haraszti Sándor, Koroknay István. Magyar Pál, Natter-Nád Miksa, dr. Németh Gyula, dr. Schan- nen Béla. Szabó István. Száva Ist­ván, dr. Szerelemhegyi Ervin, dr. Szigeti Endre. A bizottság a titkári teendők ellátásával egyhangúlag dr. Schannen Bélát bízta meg. A Magyar Újságírók Nemzeti Bi­zottsága felkéri a régi újságírókat, hogy címüket jelentsék be VI.. Ma­gyar Ifjúság útja (Andrássy út) 10L szám alá. (Telefon 221—699.) (MTI) A New-York Times Magyarországról Newyork. A Newyork Times szerdai számá­ban idézi a magyar légierőknek a szovjet csapatokhoz Intézett ultimá­tumát és azt írja, hogy ha a szovjet csapatok nem vonulnak ki Magyar- országról, „nyílt háborúra kerülhet sor a szovjet és a magyar fegyveres erők között.” „Moszkvának az az ígérete, hogy a szovjet erőket kivonja és Nagy mi­niszterelnök legutóbbi bejelentései a nép akarata előtti politikai meghó­dolást jelentenek” — hangoztatja a Newyork Times. A lap így fejezi be cikkét: „A bátor magyar nép sokat ért el hihetetlenül rövid idő alatt. A politikai győzelem márts kétségtelenül az övé és ezt már csak tömeges orosz katonai beavat­kozás ragadhatja el tőle. Ebben van a veszély. Ezt a politikai győzelmet fegyverrel a kézben vívták ki és csalk úgy lehet a politikai győzelmet meg- a .nőst elhangzott ígéreteket valósággá tenni, ha ezeket a fegyve­reket továbbra is kézben tartják, ké­szen arra, hogy szükség esetén újra megszólaljanak (MTI) A Német Szövetségi Köztársaság i millió mariát adományoz Magyaroiszáynak Bonn (DPA) A Német Szövetségi Köztársaság kormánya kedden elhatározta, hogy egymillió márkát adományoz a ma­gyar lakosság számára. (MTI) — FELHÍVÁS! A megyei munkás- tanács igazságügyi csoportja felhívja az AVH karhatalmi alakulata dolgo­zóit. valamint tisztjeit és a főosztály összes alkalmazottait, hogy 1956 no­vember 1-én jelentkezzenek a megyei ügyészség TI. emelet 83. szobáját"* Miskolc. 1956. okt,. SÍ. Megyei műm- kostán ács igazságü rt cso.;»*tkv

Next

/
Thumbnails
Contents