Észak-Magyarország, 1956. október (12. évfolyam, 232-257. szám)
1956-10-17 / 245. szám
Szsewsa, 1956. október 17. fiSZAKMAGTAROKSZAO z/DTOt : ELLENŐRZÉSI" ilyenkor, amikor a tél kopogtat az, ajtónkon, megélénkülnek az ország-, utak. Nagyobb a teherforgalom s több a kihágás is. A rend őreinek, az Autóközlekedési Igazgatóság ellenőr eienk is több dolguk akad. Vigyázniuk kell arra is, betartják-e az üzemanyag-takarékossági rendszabályokat, az autók jobb kihasználását célzó intézkedéseket. Már a hűvösebb idő is csábítja egy-két féldecire a didergő sofőröket■. Nagyobb a balesetveszély is. Az Autóközlekedési Igazgatóság és a rendőrség harcol ezek ellen a té-. nyezok ellen, E harc fontos állomása volt a péntek délután 4 órától tartó 24 órás monstre autóellenőrzés. Rendőrökből s ellenőrökből álló brigádok zárták le a fontosabb közlekedési utakat. A megye minden részében fények villantak éjszaka az utakon, felemelkedtek a »megállj«-t jelző táblácskák; rendőr lépett a kocsmapult mellett álló sofőrök mellé. Az ellenőrök hálójába e huszonnégy óra alatt nem egy »aranyhal« akadt. „Tudlak, ki vagyok én?” A tiszapalkonyai műúton a. nagy- csécsi kocsma előtt barna Pobeda fékez. Rendőrök szállnak ki belőle. A sötétben a kapuhoz támasztva két motorkerékpár áll. A kocsmaasztal mellől méltatlankodva három férfi kászálódik fel. — Semmi közük hozzá, hogy mit csinálok itt! — kiabálja, az egyik. — Otthon vagyok. Tudják ki vagyok én? — Kérjük a motorkerékpárhasználati engedélyt. —r Tudják, ki vagyok én? — Kérjük a motorkerékpárhasználati engedélyt! — Tudják, ki vagyok én? — Kérjük a motor ke rékpárhaszn ár lati engedélyt! Kotorászás a tárcában. — És ha nincs engedélyem? Nincs. Én-Kuttor József járási tanácséin ök- helyettes vagyok. Tudják, milyen eredményeink vannak, a járásban a begyűjtésben? Tiltakozom a zavarás miatt. Jelentést fogok tenni Gyárfás elvtársnak. Dehát, Kuttor elvtárs hiába hivatkozik akár az atyaúristenre is, meg kiváló begyűjtést eredményeire, —• ez nem pótolhatja a gépjárművezetési jogosítványt. Emellett felhábo- rító, hogy funkciójával visszaélve, :ittgs állapotban felsőbb szervekre hivatkozva próbálja megfélemlíteni az ellenőröket. Hiába! A tiltott gépjárműhasználatért bűnhődnie kell, a törvény mindenkire nézve kötelező. Ugyanez a »tudja ki vagyok én!« kérdés hangzott el a szerencsi vendéglő előtt is, ahová csodák-csodája együtt szállt ki hivatalos küldetésben. szolgálati gépkocsival Rab Ist- ván, a boldvai állami gazdaság igazgatója és Bábki József, a Borsodme- gyei Tatarozó Vállalat igazgatója egy neves miskolci színésszel* —■ Semmi közük hozzá! —* kiáltotta. Rab a rendőröknek, amikor kétórás mulatozás után megzavarták. De bizony a dolgozóknak, a közvéleménynek igenis köze van hozzá, hogy mire használja fel Rab elvtárs a vállalat üzemanyagát és sofőrjét. Egyeket féldeci A gépkocsivezető legfőbb ellensége az alkohol. Az elmúlt hónapban négy gázolás történt ittasság miatt, A barna Pobeda utasai nem egy sofőrtől kérték számon, hogy miért és mennyit ivott? Nem, akarok most az egy pohár sört felhörpintő sofőrök- ről írni, de két kirívó esetrőls mégis beszámolok. Ugyancsak Nagycsécsen a kocsma előtt találtuk a KÖMJ autóját is. Bende István gépkocsivezető hátul ült benne. Szeme véres, lehelete gyanús. Utasai tukmáltak rá állítólag kél stampedli pálinkát. Láthatólag megártott neki. Az utasok nem törődtek vele, hogy az ilyen itatás többnyire az árok. felé viszi a sofőrt és utasait. A KÖM! éppen akkor kiszálló ellenőrei azonnal leváltották a gépkocsivezetőt. Tállyán, szombaton délelőtt a kocsma előtt teherautó és motorkerékpár állt. Vezetőiket a pult mellett leltük. Városi Lajos ÉPFU ellene őr együtt poharazott az általa »ellen-, őrzött« Gál Bélával, aki húsz perccel előbb szerencsésen átesett a vizsgálaton. Különös história. Hogyan vonhatja felelősségre beosztottját az ilyen ellenőr? Szép kis felelősség! Gyorshajtás A Szerencs és Sátoraljaújhely kör ott a műúton Pobedánkkal szemben 50-~-60-as sebességgel tehergépkocsi rohan. Fékezünk és fordulunk. A teherkocsi rohan. Követjük. Mintegy 100 méterre haladunk a szemmellái- hatóan agyonterhelt gépkocsi mögött. Az utat keresztező vasúti sínen — ahol 5 kilométer a megengedett sebesség — 50 kilométeres gyorsasággal rohan át. Eléje kerülünk. QsikordüL a fék. A teherautón négyen ülnek elől. Skara István vezető leszáll. Vizsgáljuk a kocsit. Mindén rossz rajta• A motor, s a kerekek hibásak. Hetek óta nincsenek karbantartva. Túlterhelték az autót, s emellett illegális utast is szállított. Vezetőjénél nincs jogosítvány, összezsúfolva, összpontosítva megvan itt szinte minden hiba. A gyorshajtás és a súlyos hanyagság a vezető engedélyének két-, havi bevonásába kerül. Merénylet az utasok biztonsága ellen Még egy felháborító, hamis menetlevélügyet említek meg. A Kle- mentinai Állami Gazdaság személy-, szállítási engedélyt kapott több kocsira. Az engedélyen felül a következő szöveg all: »Ez az engedély billenőplattos autóra nem érvényes.« az ilyen autó oldala alacsony és plattja, a legkisebb rendellenesség esetén felborul, az utasok élete halálos veszélyben forog. A klementinái vezetők félrevezetve a hatóságot, összes kocsijuk rendszámát ráiktatták az engedélyre, s ezeken az autókon szállítva a dolgozókat, súlyosan veszélyeztetik munkásaik életét. Ha egy csapszeg kilazul, egy kanyarnál megbillen a kocsi, ki lesz a felelős a súlyos szerencsétlenségért? Huszonnégy órán át folyt az ellenőrzés. ötvenöt súlyosabb feljelentés fűtött be az AKlG-hoZf Jogos lesz a büntetés a feketefuvarokért, az Me-, gális személyszállításokért, a szolgálati gépkocsik, személyes célokra, való igénybevételéért. A biztonság, á közlekedési szállítás zavartalan lebonyolítása követeli őzt. SÁNDOR LÁSZLÓ Lay teljes műszak — bányászok nélkül Meg kel javítaná a márfcabánya villamosvezetőket — határozták el az ÉMASZ-nál. De mikor javítsák? Túlórakeret Times, tehát csak hétköznap lehet. Igenám, de ebben aligha mennek bele a mártabányai bányászok, hiszen terv is van a világon s nem lehet kívánni, hogy vasárnap termeljen vakaiki, — vasárnapi pótlék nélkül. Megindult tehát, az ellentámadás a határozat megváltoztatásáért. Az ÉMÁSZ október 9-én hét órára tűzte ki az időpontot, amikor ki kel kapcsolnia az árjámét. Egy hónapon át áradt feléje a tiltakozás és a kérés az üzemtől és a tröszttől. A válasz mindig az volt: Nem lehet, vasárnap nem végezhetjük el a munkát, nincs túlórakeretünk! Október elején telefonon valóságos tűz alá fogták, hogy felengedjen az ÉMÁSZ fagyos szive. ’ Telefonált Jakubcsák mérnök elvtárs az üzemtől a tröszt energetikusa és gépészeti vezetője. Ezek az elvtársak az eredmény- érdekében egymással is sűrűn tárgyaltak, — a lázas buzgalomban -T~ egymás állásfoglalását is keresztezték. Az energetikus elvtárs, hogy a telefonálásoknak nyoma maradjon, rpég át is írt az ÉMÁSZ-rnak. Ám az haj li thatatlan maradt. Nem lehet semmit tenni -r- mondotta — a kijelölt napon, október 9-én hét órakor sötétség borul a bányává, kikapcsolják az áramot. így hát mit volt mit tenni, a bányászoknak megmondták, bogy októberi 9-én délelőtt ne jöjjenek be dolgozni, Nem is jöttek. A szerdalaik csillogtak a villanyfényben, de ezen a reggelen mái’ sehol sem volt egy teremtett lélek a bányában. Eltelt 7, eltelt 8 óra. de a gépek még mindig jártak. De hát mikor akarnak kikapcsolni? Valami hiba lehet itt — gondolták az üzemben —, mert hogyan lehet az: elhatárolták a kikapcsolást s mégis van áram! Ismét, telefon cseng. Tóth elvtárs az ÉMÁSZ-tói közli, hogy előző nap déltáj ban értesítés jött a minisztériumból, hogy nem engedik meg az áram kikapcsolását. Ezt p azonnal továbbadta telefonon Klein elvtársnak, a tröszt energetikusának^ Áz üzenet úgylátszik elveszett a telefondrótok rengetegében. Kinél akadt el? Ki miatt nem szállt le a délelőttös műszak, holott a bányában egész délelőtt égett a villany, csilog- tak a szénfalak, csak éppen nem volt mellettük senki. A kényszerszabadságosok — megtudván az esetet ~ másnap haragosam az öklüket rázták. Joggal. 25—30 vagon szén, — 100 család téli szén- szükséglete — esett ki e délelőtt a termelésből. Errö] jut eszembe: talán éppen a & a szén kellett volna, hogy szerkesztő-* ségünk új helyén, a pártiskolában befütsenék végre. Nemcsak a mi helyiségeinkben, hanem az itt tanuló —' dideregve tanuló és tanulva didergő — hallgatók szobáiban is. Úgy gondoljuk, hogy az eset. mellett nem lehet szó nélkül elmenni; ÍQ, Gy.J folyik a rendőrség városi osztályán történi haláleset A megyei ügyészség híradása alapján közöljük: Szeptember 39-én M iskolcon a rend-r őr járőr előállította Lopkovitz István 28 éves kohászati dolgozót, Rákóczi utca 3. szájn alatti lakost, mert a Hági mulató előtt a szolgálatot teljesítő rendőrjárőrnek állítólag nem volt hajlandó igazolványait felmutatni. Lopkovitz Istvánt a rendőrség városi osztályára vitték, ahol több mint félórát várakoztatták. A rendőrségi tisztviselők előadása szerint Lopkovitz a várakozást elunva a kapushoz fordult és kérte, hogy engedje szabadon. Árpiikor1 a kapus ezt megtagadta, a fiatalember felment a hgr* madik emeletre, s — nyilván bízva abban, hogy mint tartalékos repülő tiszt tizenkilenc méter magasságból sérülés nélkül le 'tud ugrani — kiugrott az ablakon és a kövezeten halálra zúzta magát. Az orvosi boncolás megállapította, hogy a szerencsétlen fiatalember I' koponyaalapi törést szenvedett, amely nem származhatott embertől. Felmerült ugyanis az a gyanúsítás, hogy Lopkovitz Istvánt a szolgálatot teljesítő tisztviselő — vagy tisztviser lök bántalmazták — legalább is egyesek Miskolcon széltébem-hosszá- ban ezt beszélik. Az egybehangzó vallomások és adatok ellenére a megyei ügyészség a szocialista törvényesség szellemében a katonai ügyészséggel egyetemben, a legerőteljesebb nyomozást indította meg, hogy megállapítsa: törtónt-e fizikai bántalmazás, s mennyiben hibásak a tragikus halálesetben a rendőrség közegei. A monyéi ügyészség a vizsgálat bér fejezése után részletesen tájékoztatja majd az eredményről a nagyközönsér get, s gondoskodik róla, hogy ha bűncselekmény, vagy hivatalos hatalommal való visszaélés ténye forogna fenn, a bűnösök elnyerjék méltó 'büntetésüket, — Géczi — Akadémikus-holhomlnök A Kaunasz-keriileti Micsurin koI- hozt már egy esztendeje vezeti L Krisjunasz professzor, az összszövet- ségi V. I. Lenin Mezőgazdasági Tu* dományos Akadémia rendes tagjai Több honfitársával együtt a Kommunista Párt és a szovjet kormány felhívására indult egyik elmaradt kolhozba, ahol elnökké választottáki I. Krisjunasz akadémikus egy esztendő alatt kitűnő eredményeket ért el a közös gazdaság megerősítésé* ben. Idén ősszel a kolhoz másfélszer annyi termést talxiritott be. mint ö-~ előző esztendőkben. Egy-egy munkaegységre -ír csupán előlegként —* három és fél kilogramm gabonái osztottak. A kolhoz jövedelme több mint kétszerese a múlt évinek. Kyisjunasz akadémikus kolhozéi- nöki munk&ja mellett tanár a litván mezőgazdasági akadémián, ahol tinó vény termesztési tanszéket vezeti. Szabadidejét a kolhozparasztok körében tölti, a földeken és az állattenyésztő telepeken. Nemrégiben értesültetek. hogy- Garadna községben la tagosításnál súlyosan megkárosították, becsapták az ottlakó dolgozó parasztok több- ságét. Termelőszövetkezet alakult a községben és araiak 189 holdnyí földjét úgy hasították ki a határból, hogy érzékenyen megkárosították vele az egyéni gazdákat. Egyrészt beleegyezésük nélkül alakították ki a közös táblát, másrészt, a réginél jóval gyengébb minőségű földet kaptak: 12—-13 koronás helyett átlagban 6—7 koronásat. Sefcsik János, Ács Ferenc és a többi károsult dolgozó paraszt joggal úgy érzi. hogy ez az eljárás nem egyeztethető össze se az emberiséggel, se a demokráciával, se a párt álláspont iával. Kérték, hogy menjen ki hozzájuk valaki, hozzáértő ember és teremtsen rendet, mert amíg ez meg nem történik, se kedvük, se bizodalmuk nincs. A helyzet azt mutatja — meggyőződtünk rója —, hogy Ács Ferencéknek van igazuk. Az bizonyos, hogy nem könnyű dolog igazságot, tenni ott, ahol mindenkinek más a véleménye, ezt mindegyik körömszakadtáig védi és néha még az igazságot is megkerüli a síikor érdekében. Ilyen nehézségek vannak a garadnaiak esetében is. Kun elvtársnak, az encsi járási pártbizottság titkárának például az a véleménye, hogy a faluban nem történt semmi szabálytalanság a tagosításnál. Legalábbis ö nem tud róla. Megalakult a faluban az új termelőszövetkezet, ebben pedig ugy-e nincs semmi rossz? A tanács-háza egyik szobájában Kiss Ferenc tanácselnök viszont azt mondja: —: Kun elvtárs itt tilt «z asztal mellett, amikor megbeszeltük, mit tegyünk, hogyan járjunk el? Kjss Ferenc ismeri az ügyet, úgyis mint elnök és úgy is, mint teranelőszövetkezeti tag. Először elmagyarázza töví- rőj hegyire a történteket, s aztán kemény szavakkal, kipirult arccal elmondja a maga véleményét. Kiss Ferenc tanácselnök és termeloszövetkezeti tag szerint a dolog még 1951-ben kezdődött, amikor s?ázegy családdal megalakult az I-es tipusu Alkotmány termelőszövetkezeti csoport. Akkor — minthogy a község nagyobb része belépett a szövetkezetbe —. általános földrendezést hajtottak végre. De a csoport csak két esztendeig gazdálkodott, alapszabály szerint. Nézeteltérés, támadt; a tagok között a föld miatt. A vita azzal végződött, hogy ki-ki elfoglalt magának egy darabot a cukorrépa, a kukorica, meg a gabonatáblából —. any- tnyit amennyi megfelelt bevitt földterületének — és ettől kezdve ismét egyénileg gazdálkodtak. így állították ki részükre a tanácsházán a gazdalapot és a beadási könyvet is. A csoport tehát megszűnt. A járasd tanácson, pártbizottságon, s né- hápyan a községben is szerették volna azonban, ha Garadna serp marad le a szövetkezeti mozgalom fejlesztésében és a faluban is megalakul egy fejlettebb csoport. Sok szó esett erről a középparasztok és a volt ujgazdák körében. Az elmúlt esendőben Ács Ferenc vezetésével tizenöten aláírták a belépési nyilatkozatot. Marják János — a jelenlegi tsz einök és Ács Ferenc között azonban nézeteltérés keletkezett és a csoport nem alakult meg. Ez év áprilisában Marják vezetésével mégis létrejött a csoport. De "hogyan? A termelőszövetkezet huszonhárom családGARADNAI TANULSÁGOK dal alakult meg. Hanem hiba csúszott már a tagság összevá- logatásába is. amit a garadinai gazdák hamarosan észrevették. Marják Jánoson — aki jelenleg katona, tartalékos tiszt. s úgy hírlik, bent is marad — és Kiss Ferenc tanácselnökön kívül ugyanis — bár az utóbbi is megígérte, hogy lemond minden tisztségéről, de még mindig elnök — mindössze öt férfi van a közösbep.'a többi tag asszony. Rendőriéi eségek és özvegyek. Amint kiderült, a gazdasági alappal is hiba van. Két lovon kívül nincs egyebük. A kívülállók szerdait azért, mert sokan eladták tehenüket — Lipusz Andrásaiénak például négy tehene volt —, mások viszont nem is tudtak mit bevinni. Megalakult a csoport, intézkedni kellett, hogy a tagok mielőbb vethessenek. Lehetőleg egy táblába és a legr jobb talajba. Mgrjákék a községi és $ járási tanács egyikét illetékesének bevonásával elhatározták, hogy a problémát úgy oldják meg, hogy a törvénytelenségnek még a látszatát is elkerüljék. Hiszen a tagok nagyrésze —r egy kivételével — tagja volt az L tipusu csoportnak. Az pedig még ma is megvan, hiszen működési engedélyét nem vonták vissza. — Igaz. hogy a tagok nem élnek az engedéllyel. dehát ez potomság. — Az I. tipusu tagság nevében (!) Tamás Béla elnö-k — aki szintén belépett a tszJbe — aláírta az engedélyt, hogy a legjobb minőségű területből hasítsanak le egy 104 holdas táblát. A volt Les, tipusbeliek — ma egyéniek — akiket érint; a dolog, majd kapnak helyette más földet valahol a Malompart dűlőben. A járási földmérők segítségével meg is valósították a tervet. S hogy több legyen a tsz földterülete, a helytelen eljárást megtetézték azzal, hogy 45 hold tartalékterületen felmondták a bérieteket és azt a földet is odaadták a termelőszövetkezetnek. így tehát nincs olyan gazda Garadnán. akit ne mozgattak vplna meg a masa évtizedek óta művelt gazdaságában. Érdekes ezzel kapcsolatban a tanácselnök ellentmondó állítása. Először azt mondja Kiss elvtárs. hogy mindenkit behívtak és aláírta a beleegyező nyilatkozatot, de később azt mondja: „Lelkileg senki sincs belenyugodva a dologba, sokan alá se írták a hozzájárulást“. Még később pedig kijelenti: „Oda az emberek nyugalma. De még az enyém is. Jövőre például feleannyi terményem sem lesz, mint az idén. Gyenge a csoportunk.“ S amikor megkérdezzük, miért lépett akkoj* be. azt a választ adja: „Hogy nálunk is legyen szocialista szektor“. S hogy belátja: hibáztak azzal, hogy teljes beleegyezés nélkül, sok gazda megkárosításával alakították ki a táblát, azt mondja: — Hát mit tegyek kérem, nemcsak én vagyok a hibás! A járásiaknak jobban kellett volna, tudni mint nekem, hogyan kellett volna. S mit mondanak a mzőők? Ács Ferenc jól megtermett. pirospozsgás ember, túl a harmincon. Úgy áh az ekeszarva mögött, amikor megkérdezzük, mint a számonkérés szobra.-r- Becsaptak bennünket — mondja haragosan. — A mi kárunkra alakították meg a termelőszövetkezetet. Én magam az istenhátamögött kaptam évek óta nem trágyázott földet saját 14 aranykoronádon* helyett. Hát lehet ezt? ___ Kemény kifejezésekkel . .1, .-i.. ..:r. tűzdeli mondókáját. Jogosan haragszik? Jogosan!.j; De érdekes, elgondolkoztató a£ Is- amit hozzáfűz: ’■*- Nem bántana annyira a dolog, ha a tsz erős termelőszövetkezet lenne. Olyan kilátású, mint a borsodiván- kai, amelyiket két szememmel láttam. Magam is beállnékkö' zéjük. Vagy olyan, amilyet mi akartunk alakítani tavaly. De mihez kezdenék? Miből lesz itt haszon? Hiszen mindenben nem építhetnek az államra! S kiderül, hogy Ács Ferenc nagyon jól tudja:— a nagyüzemi gazdaságé a jövő. Tudja, hogy jobb az. mint az éietnyuzó ballagás az eke után. De szerinte ha termelőszövetkezet, akkor legyen igazi termelőszövetkezet. Nem olyan, amelynek se gazdája, se munkaereje, mint Garadnán. $ _a kérdésre, hogy miért nem alakítanak akkor egy jó termelőszövetkezetet, elmondja, hogy tavaly ő akart alakítani. Marják miatt azonban nem sikerült. De ami késik, nem múlik. Sefcsik János bácsinak ugyanaz a véleménye mint Ács Ferencnek. Jó lóherést. jó földet vettek el tőle és feleolyan értéküt adtak helyette. Véleménye szerint vagy adják vissza régi földjét, vagy pótolják ki az aranykorona különbséget földterülettel. Egy hold 12 aranykoronás helyett adjanak nagyobb darab hatkoronásat. „Haragszom, nagyon haragszom, hiszen becsaptak mondja Sefcsik bácsi. — Nem igaz hogy megbeszélték velünk a dolgot. Marják behívatott és megkérdezte, földem volt a tagban? Azután kijelentette: — Kap helyette a dombon, keresse meg. hol a magáé.“ így ad a elő Sefcsik bácsi az esetet. A legtöbb ga- radnaí gazda hasonlóan gondolkodik. Nem is csoda, s ahogy hallgatjuk őket. tolul, tolakszik az ember agyába a kérdés: miért van ilyen eljárásra szükség? Kinek kefl az ilyen mindenáron való. annyiszor elítélt tsz-íejlesztési módszer! Miért kezelik le egyes funkcióban lévők az embereket? Hiszen a dolgozó parasztok legtöbbje tudja, hogy kell a nagyüzemi gazdálkodás, feltétlenül kell. Ezt mondja Ács Ferenc és Sefcsik bácsi is. Kefl az olyan termelőszövetkezet, mint a borsodiván- kai. vagy a taktabáji. hiszen elég volt a régimódi paraszti küzdésből. De a nagyüzemi gazdálkodáshoz alap kell és azt úgy kell létrehozni.' hogy ne érjen senkit károsodás. Ezek- után nem nehéz levonni a tanulságot. Nem lehet, nem szabad ilyenmódon termelőszövetkezeteket alakítani! Mert Garadnán — paragrafus ide. paragrafus oda — helytelenül alakították ki a termelőszövetkezet tábláját megkárosították vele az embereket. (Meg kell itt jegyezni, hogy az encsi járás egyikmásik községében például Hernádpetrin is ugyanígy történt a kögös tábla kialakítása.) A tanulság viszont követeli, hogy meg kell nézni: kik ezért a hibáért a felelősek? Kik azok. akik megfeledkeztek a körültekintésről, a törvényességről, s az emberségről. És természetesen nem maradhat el a felelőssésrrevonás sem. A megkárosító** garadnaj gazdáknak kártérítést kell adni úgy, ahogy ők kívánják. Akár nagyobb darab földdgL akár a régi terület visszajuttatásával; 3» BARCSA SÁNDOR
