Észak-Magyarország, 1956. október (12. évfolyam, 232-257. szám)

1956-10-13 / 242. szám

Szamfcat. 1950. október IS» £SZAKMA0YAB098ZAQ Helyesebb munkaszerveasést! A termelőszövetkezetek érdekében Az utóbbi időben sokszor hangsú­lyozzuk a borsodi bányászok fele­lősségét. Ez érthető is. hiszen a léi közeledtével jóval több szénre van szükBég, mint eddig. Bányászaink­nak — akik már nem egyszer meg­mutatták. hogy képesek kiváló ered­mények elérésére — biztosítaniuk kell a gyárak, üzemék. a vasút és a különféle intézmények, de nem utolsó sorban a családok téli szén- szükségletét is. S ez most — ami­kor súlyos fűtőolaj nehézségekkel küzdünk — nem kis feladat. Emel­lett arra is gondolnunk kell. hogy a Tjszapalkonyán induló gépegység is hatalmas szénmennyiságet fog elfo­gyasztani. Ennek jórészét — de ta­lán teljes egészét — a borsodi szénmedencéből kell felszínre hozni Bizonyos, hogy a borsodi bányá­szok mindent elkövetnek kötelessé­gük teljesítéséért Egyemberként tettek ígéretet, amikor pártunk és kormányunk terven felül 107 ezer tonna szenet kért tőlük. Persze, ha felmérnénk a helyzetet, könnyen megállapítható lenne, hogy — je­lenlegi viszonyaink mellett — még a terven felül kitermelt szénmeny- snyiség is alig lenne elegendő a szük­ségletek kielégítésére. Alapos be­osztásra van tehát szükség, hogy a borsodi szénből minden napra jus­son ott. ahol arra szükség van. Ehhez azonban az kell elsősorban, hogy a borsodi bányászok teljesít­sék ígéretüket, adják meg a kért és ígért terven felüli szenet, de legalább is teljesítsék előírt tervü­ket! A bontod! trösztnél viszont — kü­lönösen a VI. bányásznap óta — visszaesés mutatkozik a folyamatos tervtelj esi tésben. Bár III. negyed­évi tervüket teljesítették, a tröszt elérte a 100 százalékot — bizony Bokáig —, ahogy maguk a bányá­szok mondják: „a levegőben ló­gott“ a tervteljesítés. S bátran megmondhatjuk azt is. hogy az eredményt végsősoron a negyedév­végi megszorított termelési ütem. a szó szoros értelmében vett hajrá­nak köszönhetjük. Nem sokkal ké­sőbb újra visszaesett a termelés a tröszt üzemei a mai nappal is jóval 10Q százalék alatt vannak. A tröszt versenycsoportjának értéke­lése szerint október 9-én így állt az üzemek tervteljesítése: Sajókaza 123, Diósgyőr 99.7, Edelény 98.3. Felső- nyárád 98.-t, Kurityán 9&7, Pere­ces 93.8, Rudolf telep 92.6, Szüli a- kálló 92.1, Sajószentpéter 91.5, Be­reute 89.8, kurityáni küifeités 85.2, Bánfáivá 81.8, lasófalva 77.3, Kon­dó 76.4, Alberttelep 75.1, Ormosbá­nya 74.2, Lyukóbánya 71.2, Sajóka- zinc 58.1. Amint tehát a fentiekből kiden’1 a borsodi tröszt üzemei közül csak Sajókaza ért el X00 százalékon felüli eredményt. A többi üzem — Diósgyőr és Ede­lény kivételével — alissalig köze­líti meg az előírt teljesítményt. Al­berttelep. Ormosbánya és Lyukó­bánya, de különösen Sajókazmc sú­lyosan elmaradt, alig mutat fel eredményt. A helyzet nem sokat változott másnap sem. legfeljebb annvit hogv néhány százalékkal még a’’óbb esett az egyes üzemek tervteliesítése. Ok­tóber 10-én a tröszt havi teljesíté­se 87 százalék volt. s az üzemek A Borsödmegyei Építőipari Vál­lalat műszaki és fizikai dolgozói nemcsak jó munkával, de számos újítással, is segítik az új lakások mielőbbi felépítését. A lakásépítők eben az évben már 180 újítást dol­goztak ki, amelyekből eddig 58-at vezettek be. Az újításokkal — a különböző építkezéseken — péntek reggelig több, mint egymilliókét- százezer forintot takarítottak meg. A Malinovszkij úti új lakótelepen például 209 lakás határidőre tör­ténő átadását akadályozta, hogy nem szállították le időre a szaru­gerendákat. Dovák Bertalant, az építkezés vezetőjét az anyagellátási nehézségek arra ösztönözték, hogy új tetőmegoldást dolgozzon ki. Ez sikerült is. A nyerges tetőszerkezet helyett előregyártóit betonlapokkal változatlanul gyengén álltak. Ezen 0 napon Sajókaza is veszített egy százalékot. Íme, a rögtönzött statisztika fgv mutatja meg a számokat és azok tükrében az egyes üzemek munkn- iát. önkéntelenül felvetődik a kéo dé&: hopyam lehet mégis hogy hó végén, de különösen negyedév vé <*én emelkedik a termelés? 4elen hogy a vasárnapi műszakok "okát lendítenek ez eredménye1' de a magyarázat, mégis csak a7 hogy ilvenkor több gondot fordít“ nak a helyes munkaszervezésbe, S' mert ez év vé«é?v rnérr sókat vá­runk a borsodi bánvászoktóu-. he­aves volna, ha a szürtce hétközna­pokon s°m hamvnak füveimen kívül ezt a fontos követelményt. Érdemes elgondolkozni ezen a Borsodi Szénbányászati Tröszt üze­meiben! lapostetőt tervezett. Ezzel az eljá­rással jelenleg három lakótömb tetőszerkezete épül. A megtakarítás ezeken az épületeken 300.000 forint. Egy másik jelentős újítás Marti- novszky József autódaruja. A darú teherbírása kút-három tonna. A Csepel-gépkocsá alvázára épített daru teljesen körbeforgatható, s valamennyi mozgásét teher alatt is elvégezheti. Az autódarut különö­sebb újra visszaesett a termelés gokra eső munkahelyeken, vala­mint előregyártott elemeikből épülő műhelycsarnokoknál hasznosítják gazdaságosan. A bevezetett újításokkal az előze­tes számítások szerint az év végére elérik a két millió forint megtaliu- rítást. A Minisztertanács határozata sok­féle értékes segítséget nyújt a teav melőszövetkezeteknelí Minden egyes pontja —e anyagi és erkölcsi tekintet­ben egyaránt — erősíti a közös, gaz­daságokat. S meg kell mondani, hogy mindenütt igen nagy szükség van erre a sokoldalú segítségre. Sajnos, a határozat néhol igen las­san, akadozva válik gyakorlattá. Ez egyrészt kárt okoz a termelőszövet­kezeteknek, másrészt ezeken, a helye­ken — mint a tapasztalatok bizonyít­ják — akadnak, akik kétségbevonják a Minisztertanács határozatainak értékéi, jelentőségét. Pedig alaptalan kételkedésük, minden ilyen esetben bizonyos közbeeső szervek hanyagsá­gáról, nemtörődömségéről van szó. íme erre egy gyakorlati példa: A mezőgsáti Szabadság Termelő- szövetkezet elnöke, Sallai István elv­társ levélben panaszkodik, hogy tu­domásuk szerint, — ha értesülésük nem is hivatalos helyről származik már az év elején, tehát jóval a legutóbbi határozatok előtt, kevesebb lett a termelőszövetkezetek segéd­üzemeinek forgalmiadója és vámke­reseti adója. A vámkereset oéldául 8 százalékról 1 százalékra csökkent, ennék ellenére az illetékes szervek Miskolc és a megye pedagógusai, a diákotthonok és MTH-intézetek vezetői, valamint a népi kollégiu­mok egykori vezetői a DISZ, a Hazafias Népfront és a TTXT rész­vételével közös értekezleten tár­gyalták meg, milyen feltételek mellett lehet megteremteni me­gyénk iskolái mellett a kollégiumi életet. Az értekezlet állást foglalt amelett, hogy feltétlenül szükség van a kollégiumokra. Szükséges­nek tartották, hogy a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen az egyetemi diákszállások mellett egy »»Eötvös rendszerű« kollégiumot kell létesíteni, ahol a jobb és színvonalasabb műszaki tovább­képzést biztosítják. Szükségesnek továbbra is 8 százalékos forgalmiadét számoltak el a termelőszövetkezet­nek. Semmiféle értesítést nem küld­tek nékik a kedvezményről. Sallai elvtársék a hír vétele után természe­tesen azonnal a járási tanácshoz for­dultak felvilágosításért, ott azonban á mezőkövesdi járási tanács forgal­miadó csoportjához utasították őket; Szeptember 17-én, tehát csaknem egy hónapja oda is írtak levelet, de egy fikarcnyi írást sem kaptak vá­laszul. Az illetékes szervek nemtörődöm­sége eddig mintegy 1500 forintjába került a mezpesáti Szabadság tagjai­nak, akik ha nem szereznek tudo­mást a forgalmiadó csökkenéséről, ki tudja meddig fizethették volna a 8 százalékot 1 százalék helyetti Ulotve jelen pillanatban sem lehet tudni, hogy meddig fizetik még, mert hiszen választ a mai napig sem kap­tak. Holott, a Termelőszövetkezeti Tanács megyei megbízottja már meg­bizonyosodott arról, hogy a Szabad­ság tagsága a nemtörődömség miatt hónapokon keresztül károsodott. Ez csak egyetlen tény, de számos | :lyen eset akad a megyében. Gondos­kodni kell arról, hogy a jövőben egyetlen egy se legyen. tartották továbbá, hogy a közép­iskolák kollégiumi életének megte­remtése érdekében vizsgálják fe­lül az iskolai tananyagot, mert a diákoknak nem jut idejük az ön­tevékeny foglalkozásra. Az értekezleten rámutattak arra, hogy szükség lenne a parasztfiata­lok nevelése érdekében népfőisko­lák felállítására. Ezek patronálásáfc a TTIT vállalta. A népfőiskolák bentlakásosak lennének, s a mun­kásakadémiákhoz hasonlóan szak­mai és politikai, társadalmi isme­retekre oktatnának. A határozat meghozatala után egy bizottságot alakítottak, mely­nek feladata a gyakorlati lépések kidolgozása, hogy a kollégiumi ne­A Kassai Állami Színház társu'ata Miskolcon A Kassai Állami Színház csaknem 200 tagú társulata pénteken dél után — háromnapos vendégszereplésre — Miskolcra érkezett. A csehszlo­vák művészeket az Avas Szálló halijában Harmath Eva, a Déryné Szín­ház művésze virágcsokorral köszöntötte. A Kassai Állami Színház este a diősgyörvasgyári Művelődés Házá­ban tartotta meg első bemutatóját. Karol Jemek rendezésében Mozart: Don Juan című operájával léptek a színpadra, A kedves vendégeket Mé­goly Tibor, a Miskolci Déryné Színház igazgatója üdvözölte, majd avagy tetszést aratott előadás után a diósgyőri üzemek dolgozói, a város kül­döttei különböző ajándékokkal kedveskedtek a művészeknek. Az előadás után a Déryné Színház és a kassai színház vezetői és művészei ismer­kedési estet tartottak az Avas Szálló Lőcsei termében. A kassai színház szombaton Jozef Cresák: Raduz és Máhuliena szlovák népmese alapján írt balettet mutatja be. Ebben az évben már 1 millió 700 ezer forintot takarítottak meg úiiiáso bél a borsodi lakásépítők Az év végére oapouként már 30 ezer téglát gyártanak a diósgyőri salaktéglagyárban A diósgyőri kohászatban ez évben üzembehelyezett salaktéglagyár* ban eddig naponként csak nyolc-tízezer téglát készítettek. A nagyobb mennyiségben történő téglagyártást gátolta, hogy a téglák kötéséhez szük­séges gőzölést átmeneti megoldással végezték. Ennek kiküszöbölése érdé* kében megkezdték az úgynevezett gőzölőkamrák építését. Ebben a hó­napban két kamrát már átadnak rendeltetésének, az év végéig pedig még további nyolcat létesítenek. Ezzel lehetővé válik a téglagyár teljesítő- képességének maradéktalan kihasználása és így naponként huszonöt-hor* mincezer jőminőségű, nagyszilárdságú tégla jut majd a mislcolci és kör­nyékbeli építőknek, Napirenden a népi kollégiumi kérdés megyénkben 7 fj. Gergely Pálra elég 1 hamar ráakadtam Sajókazán, pedig a bá­■ny ászközség az elmúlt évek alatt nagyra nőtt. Annyi az új ház benne, hogy a régiek lassan eltűnnek, szinte elvesznek n-y -Ihn n ‘ hst m/in .„A7.i ___•i___ • 41 *41 REMÉNYKEDÉS . ............................................... 1 4s" ott él még az elmúlt év minden szenvedése. Két mankón biceg s kint az udvaron, az enyhe nap­sütésben kezdünk beszélgetni. Még magam sem tudom pontosan, hogy mi hozott ide. talán az a gondolat, hogy nemcsak a jó erőben lévő. ma is dolgozó sztahanovisták érdemelnek helyet az újságban, hanem ennek a megrokkant s idegi­leg is alaposan tönkrement embernek a pana­szairól, bajáról is szó kell, hogy essék. Ezekről az emberekről bizony nagyon könnyen elfeled­kezünk. Jó, jó, nem azt mondom én, hogy nem leap ja meg az öt megillető táppénzt, azt sem, hogy éhezik, de mint ahogy a has megköveteli az ételt, úgy szomjuhozza ez az én ifj. Gergely Pálom is az emberi szót, a biztatást. Rágyújtunk, első kérdésem a következő: — Hogy telnek napjai? Nlncs-e valami olyan gondja, panasza, amin segíthetnénk? — Hát panasz, baj, az mindig akad. A leg­nagyobb baj ez — kopogtatja meg a műlábat, s hirtelen a kerítés felé néz, ahol egy szépen tisztított 125-ös motorkerékpár és egy kerék­pár szomorkodik a szőlőillattal terhes őszi nap­fényben. S azután először lassan, vontatottan, végül egyre gyorsabban beszélni kezd a szeren­csétlenségről, felesége kitartásáról, háromhóna­pos kisgyermekének betegségéről s arról, hogy az amputálás óta ötször kellett még vágni a lá­bát s hogyha nőtlen emberként éri a szeren­csétlenség, ma már biztosan nem él. Azt mond­ja: ,Ahogy én ismerem magam, megtettem vol­na, higyje el'*. Ahogy végigmeavünk a szörnyű emlékeken, tengernyi szenvedésen, s többszáz kábító, fájdalomcsillapító injekció után kitisztult agy a. holnap útjait lesi, akkor kerül szóba Berlin, iratokat hoz ki a lakásból, német és magyarnyelvű leveleket, s úgy tartja kezében, mint a holnap nagy reménységét, mintha azok­tól függne újbóli emberré válása. S ez a hite, reménykedése nem is hiábavaló. Néhány hónappal ezelőtt a sajókazai üzem egyik technikusa véletlenül összetalálkozott vele. Ez a technikus a miskolci műegyetemen is ta­nult s ott történt meg, hogy egy. a Gergely Páléhoz hasonló eset folytán a berlini ortopéd klinika elsőrendű műlábakat küldött neki. Ezt említette meg if). Gergely Pálnak. Azután gyors levélírás következett a miskolci egyetem DISZ bizottságának, amely azonnal érintkezés­be lépett az NDK Berlinben székelő Charite ortopéd klinika fiataljaival A válasz onnan is pok sokasága, van, akinek csak patika mérlegen adagolják a jót s ha csipetnyit kap belőle, talán elégedettebb, mint az előbbi. Hagyjuk ezt is, ezt a filozofálást. Dehát így van vele az ember, ha bőven termett, meg­rakott szőlőtőkék mellett visz el az útja. a kes­keny, kertalatti úton a sárguló faleveleket és port görgető őszi szélben. A születésről és az elmúlásról morfondíroz ilyenkor magában még a legprózaibb lélek is, hogyne tenném^ én, ami­kor nem szivet indító, mosolyt fakasztó riport- téma után ballagok, hanem egy szomorú em­bert látogatok meg, akinek egy évvel ezelőtt mindkét lábát elvitte a bánya. Története rövid, ez: 1955 május 22-én, vasárnap gumiszalag át­szerelést végeztek a. sajókazai bányában. Ifj. Gergely Pál csoportvezető, gépmester is ott volt, s munka közben lábai a gumiszalag két hengere közé kerültek. Amputálni kellett mind a kettőt. Alig két hónapja volt nős akkor, m JTrrál az emberről el kell mondani, hogy nagyszerű szakmunkás, három szakmá­ból van bizonyítványa; kovács, autogénhegesz­tő, gépmester. Társai szerették, az az ember volt, akire mindent rá lehetett bízni. Olyan ezermesterféle, s nem túlzók, amikor azt mon­dom a hallomások, alapján, hogy élt-halt a mun­káért. 1948-tól kezdve DISZ tag, bizalmi, ki­vette részét a szervezeti életből és .. . és töb­bet mit is mondjak róla? Azt hiszem felesleges, előttünk állhat az egész ember jelleme, amely apró-cseprő emberi hibáktól eltekintve kifogás­talannak mondható. És ezt az ifjú Gergely Pált kellett elkapja a bánya, hogy örök életére nyo­morékká tegye! A szomszédból hívta át felesége Gergelyt megérkezésem után néhány perccel. Kö- téptermetii, arányos testalkatú, szőkésbarna, fér­fi, fekete szemmel, amelyben kitörülhetetlenül velést njég ebben az évben meg­kezdhessék. Bélyegkiátlitás nyílik Miskolcon A Miskolci Bélyeggyűjtő Kör, amely az ország legnagyobb vidéki bélyeggyűjtő köre, a XXIX-ik bé­lyegnap alkalmából a diósgyőrvas- gyári Lenin Kohászati Művek, a DIMÁVAG Gépgyár és a Nehéz­szerszámgépgyár bélyeggyűjtő kö­rével együttműködve október 13-tól 15-ig bezárólag bélyegkiállítást ren­dez. A kiállítás helye a Zalka Mát^ Gépipari Technikum (Malinovszkij utca 4. szám) Nyitvá reggel 9 órá­tól este 8 óráig. A kiállítás díjtala­nul megtekinthető. A kiállításon a gyűjtők bemutat­ják az egyes oiszágok bélyeganya­gán kívül motívumgyűjteményeiket, alkalmi bélyegzéseket és egyéb bé­lyeggyűjteményeket. A bélyegnap alkalmából kiadásra kerülő Liszt és Chopin együttes emlékbélyeg a kiállításon vásárol­ható az alkalmi postánál. Első napi és miskolci különleges bélyegzőt használ október 14-én, vasárnap a kiállítás színhelyén működő alkalmi postahivatal. A Filatélia Vállalat a kiállítás helyén magyar és külföldi bélyegeket árusít a kiállítás egész ’deje alatt. Vállalatok! Közű letek! Figyelem! Hibás mérlegeik szakszerű javí­tását vállaljuk: Miskolci Vas­es Fémipari Ktsz.. Arany János utca 34. tapolcai thermál fürdőt hétköz­napokon 13—18 óra 30 percig, szom­bat és vasárnap egész nap nyitva tartjuk. Augusztus 20 strand hét­köznap 11 órától 18 óra 30 percig, vasárnap egész nap nyitva van. — Mindkét belső medence várja ked­ves vendégeinket. MISKOLCI VÍZMÜVEK £8 FÜKDÖK. neki, amíg a műlábaikat elkészítik, hiszen ott kell felvenni a mértéket. Precíz, kitűnő munkát akarnak végezni, s hogy ifj. Gergely Pál klinika­beli ápolási költségét a Charite fiataljai fogják fedezni. Ennyi van a levélben, meg az is, hogy Gergely Pál szerezze be iratait, lépjen érintke­zésbe a DISZ Központi Bizottsággal, stb * s . stb. . » » Az iratok már elmentek Pestre a DISZ Köz- pemti Bizottságához. Benne ifj. Gergely Pál ké­rő szava, hogy minél előbb tegyék lehetővé az utazást, hiszen a költséget a sajókazai üzem vállalja, csak minél gyorsabban, minél előbb, liiszen újra ember szeretne lenni, kissé bátrab­ban, biztosabban járni s talán még (jaj de nagy­szerű lenne) ■motorkerékpárra is ülhet. Mert nem olyan régen még kitűnő sportember volt, a katonaságnál az ezred válogatottban játszott, itt Sajókazán pedig bal hátvédet. Télen terem- kézilabdázóit és „tudja, Miskolcot nem egyszer megjártam gyalog, csak úgy sportolásból, hogy erősödjenek a lábizmaim. Hogy tudtam szaladni. dolgozni, s most itt van niV* * J?z az ember, ez az ifj. Gergely Pál min- dennap lesi a postást, hogy mikor hozza a levelet, hogy a DISZ Központi Bizottsága négy hét után végre intézleedik-e már, s olyan sür­gősnek tartja-e ügyét, mint bármi mást. És mindennap csak' újabb szomorúságot szül, amit ő maga kissé keserű szájízzel ucruan, de elvtár­saiba vetett bizalom megrendíthetetlen hité­vel így próbál védeni: „Biztosan sok dolguk van odafenn. Talán majd holnap.“ Ügy érzem, emberi kötelességein szót emel­ni azért, hogy ez a „holnap“ már ma legyen, hiszen látszik, hogy a berlini fiatalok hamarabb megértették miről van szó, mint a mi fiatal­jaink „odafönn“. Hadd utazzon el mmél előbb Gergely Pál, hamarább megnyugszik, hama­rább válik új emberré, mert az biztos, hogy nagyszerű műlábakat fognak készíteni neki Berlinben. Tálán olyat, hogy amikor néhány hónap múlva újra meglátogatom majd. motor- kerékpárján Q fog visszaszállítani az üzemhez, s úgy fogunk robogni a szőlődombok alatti kes­keny úton, mintha mi sem történt volma 1955 május 22-én a sajókazai bányában. (H, JJ megérkezett. Ezt mutat­ja if ). Gergely Pál A le­vélben azt írják a német elvtársak, hogy szíve­sen látják a klinikáju­kon, helyet biztosítanak

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents