Észak-Magyarország, 1956. október (12. évfolyam, 232-257. szám)

1956-10-13 / 242. szám

ÍZ MOP BQSSOO-flBAÖJ'ZEMPLÉI MEGYE! BiZOTTSáGA ÉS 8 MEGYE! ÜIICS LAPJA XII. évfolyam, 242. c— Ära 50 fillér 1950 október 13, szombat Olvadóink figyelmébe Értesítjük olvasóinkat', hogy az Észalunagyarország szerkesztősége, kiadóhivatala és a Magyar Távirati Iroda szerkesztősége eddigi helyisé geiből, Széchenyi utca 30- szám, illetve Déryné u. 14. szám alól elköltö­liOtt, Uj címünk: Miskolc, Selyemre!, Pártoktatás Háza. Teletonszámaink változatlanok. Kérjük olvadóinkat, hogy leveleiket új címünkre küldjék és pana­szaikkal is ott keressék lel szerkesztőségünket. V ______________________________—-----------J „ Nyúlt véleménycsere“ A Borba cikke Belgrad (MTI) A Borba pénteki számában »Nyílt Véleménycsere« címmel az. alábbi cikket közli: Az utóbbi hetekben kevés olyan esemény történt, amely a nemzetközi közvéleményben és a politikusok körében olyan élénk érdeklődést vál­tott volna ki, mint Hruscsov jugo­szláviai magánláiogatása és Tito rö­vid Imrní pihenése. Ez félig-meddig érthető is. Az olyan személyeknek minden közvetlen kapcsolata, mint amilyen Tito és Hruscsov — legyen az hivatalos, vagy magánjellegű —, érthető érdeklődést vált ki, mert vi­lágos, . hogy személyes találkozóikat véleménycserére is felhasznáják. Nem lehet azonban egyetérteni az- zal, ahogy a nyugati sajtó egyrésze szenzációbajhászó, spekulatív módon foglalkozik ezzel a nem hivatalos iátogatáscserével. Jellemző, hogy minden egyes spekulatív módon ki­agyalt kommentár a tényeket telje­sen nélkülöző, mesterségesen életre- hívott feltételezéseken és kombiná­ciókon alapuló vélt következtetések­kel zárul. Kétségtelen tény, hogy le­hetetlen reális értékeléshez jutni akkor, ha valaki irreális álláspontról, •mesterséges sémákból indul ki. Pedig ebbe a hibába számos kommentátor .most is beleesett és egészen addig «nénit, hogy a tényéktől rendkívül távolállóan mutatta be a dolgokat. Mindenekelőtt a »színpadiasán megrendezett látogatás hátterének« és »ezt a váratlan látogatást előidéző nézeteltéréseiknek« a leírásáról van <szó, amelyekben azt erősítgetik, hogy ^rendkívül komoly és kritikus hely­zet állt elő«, hogy »Jugoszlávia és a Szovjetunió között komoly nézet­eltérés következett be«. így csak azok beszélhetnek és ír­hatnak, akik nem tudják felfogná kellőképpen egy evolúciós folyamat lényegét és fejlődését. És ha valaki most azt állítja, hogy Jközöttünlv és a Szovjetunió között kórrioly nézeteltérés következett be«, az lényegében saját tájékozatlanságát bizonyítja, mert közismert, hogy a jugoszláv—szovjet viszony egész ed­digi fejlődésében — a kapcsolatok rendezésétől kezdve napjainkig — a .széleskörű kölcsönös egyetértés mel­lett voltaic nyitott kérdések és véle­ménykülönbségek is, mindenekelőtt a szocializmus jelenlegi erőiről és ele­meiről is alkotott vélemény, továb­bá a szocialista erőit: együttműködé­sének elveit és formáit illetően. Nem arról van sző, hogy »most komoly nézeteltérés következett be«, hanem arról,.'hogy szabad és egyen­jogú véleménycserére került sor a nyitott kérdésekről és a vélemény­különbségeikről, amiket az egymás közti viszonyban sohasem titkolt egyik fél serm Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy az utóbbi időben nem tör­téntek bizonyos váratlan dolgok. Jugoszlávia tudomást szerzett az SZKP Központi Bizottságának egy leveléről, amelyet nemcsak a szovjet párt tagságához juttattak el, hanem egyes külföldi kommunista pártok vezetőihez is. Ebben a levélben szó volt országunkról és vezetőinkről is. Ügylátszik, hogy ez a levél azt a vé­leményt juttatta kifejezésre, hogy a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége nem teljes egészében marxista—leni­nista szervezet, högv vannak bizo­nyos szociáldemokrata tendenciák és így tovább. Ilyen levél megjelenése neun áll össszhangban az SZKP és a JKSZ közöti viszonyra vonatkozó moszkvai deklaráció szellemével. Mi azonban meg vagyunk győződve arról, hogy ez az ügy mast elintézést nyert és hasonló eset a jövőben nem fog többé megtörténni. A nyugati sajtó sokat írt az emlí­tett levél tartalmáról. Ez teljes egé­szében érthető. Az a végkövetkezte­tés azonban, amelyet a levél alapján a nyugati sajtó egy része levont — .nevezetesen az, hogy a szovjet veze­tőség visszatér a sztáliniztnu-sliOz — teljesen a spekuláció gyümölcse volt, aminek semmi köze sincs a valóság­hoz. A jelenlegi világ egyes problémáit illetően fennálló véleménykülönbség — beleértve az úgynevezett szocia­lista táborhoz való viszony oly fontos kérdésében fennálló véleménykülönb­séget is — nem zavarta Jugoszláviát és a Szovjetuniót együttműködésük továbbfejlesztésében és szilárdságá­ban. Semmi alap sincs arra, hogy ezek a véleménykülönbségek a jövő­ben bármiféle komolyabb akadályt képeznének kapcsolataink tovább- fejlesrztésébem. Ar Szovjetlianóírak és Jugoszláviának' ugyanis sók közös érdeke van és sók közös érintkezési pont van. közöttük. Megteremtődtek együttműködésük szilárd alapjai, amelyeket világosan meghatároz és lerögzít á három- közös jugoszláv— szovjet dokumentum. Mindez lehe­tővé teszi azt is, hogy a jelenkor nagy problémáira vonatkozó véle­ménykülönbségekről — amely véle­ménykülönbségekben nincs semmi különös és meglepő — nyílt elvtársi és egyenrangú vitát folytassanak. A mai társadalmi fejlődés nagy kérdéseire vonatkozó egyes nézetek helyességéről végső soron a társadal­mi gyakorlat dönt. Ez az igazság egyetlen objektív kritériuma. A je­lenlegi tapasztalatokról és a mai világ új problémáiról folytatott nyílt és őszinte véleménycsere azonban rendkívül hasznos lehet a szocialista gondolat és gyakorlat továbbfejlesz­tése szempontjából. (MTI) A Minisztertanács a Magyar Dol­gozók Pártja Központi Vezetősége javaslatára elhatározta, hogy az or­szág igazgatási területének átszerve­zését nem terjeszti az országgyűlés elé. A Központi Vezetőség, a Mi­nisztertanács a következő években nem tartja célszerűnek a terület­átszervezés végrehajtását, mert ez megnehezítené, hogy minden erőn­ket a népgazdasági feladatok sike­res megoldására, a szocialista de­mokratizmus fejlesztésére fordítsuk. Ugyanakkor azonban meg kell gyor­sítani a hatáskörök átadását a helyi tanácsoknak, és az ügyintézés egy­szerűsítését. A Minisztertanács szerdai ülésén az igazságügyminiszter előterjeszté­se alapján megvitatta az államigaz­gatási eljárás szabályozásáról, a büntető- és a polgári .perrendtartás módosításáról szóló törvényterveze­teket, s megbízta az igazságügymi­nisztert, hogy azokat az országgyű­lés októberi ülésszakán nyújtsa be. A törvénytervezetek részei azok­nak a nagy jelent őségéi, a törvé­nyesség megszilárdítását szol­gáló intézkedéseknek, amelyek­ről a Központi Vezetőség július 18—21-i ülése határozott. . Az államigazgatási eljárásról szóló törvényjavaslat az államigazgatási szervek és az ügyfelek eljárási kap­csolatait szabályozza. Részletesen előírja a határozatok meghozatalá­nak és közlésének módját; kötelezi az államigazgatási szerveket, hogy határozatokat érdemben megindo­kolják; nagyobb lehetőséget biztosit- arra, hogy az ügyfelek az ügyira­tokba betekinthessenek; pontosan meghatározza az állampolgárok fel­lebbezési jogát, az eddiginél több lehetőséget ad az államigazgatási határozatok bírósági felülvizsgála­tára. A büntető perrendtartás módosí­tásával foglalkozó törvényjavaslat jelentősen szűkíti a katonai bírósá­gok hatáskörét: kiveszi a katonai bíráskodás ha­tálya alól a rendőrség, a bünte­tés végrehajtási szervek, az ál­lami tűzoltóság, a pénzügyőrség és a vámőrség tagjait. E személyek bűnügyeiben — a tör­vényjavaslat értelmében — a polgá­ri bíróságok járnak el. A katonai bíróságok hatáskörében, csak á hon­védelem érdekeit közvetlenül sértő bűntettek maradnak. A javaslat részletesen felsorolja azokat a bűn- cselekményeket, amelyeknek elkö­vetése esetén polgári személyekkel szemben is a katonai bíróság jár el, s ezzel törvényesen biztosítja, hogy egyéb bűncselekmények miatt pol­gári személyt katonai bíróság elé állítani ne lehessen. A törvényjavas­lat értelmében megszűnnek a közle­kedési különbíróságok, helyettük a közlekedési bűnügyeket rendes bíró* súgok bírálják el. A törvényjavaslat biztosítja a tör­vényességi óvások tárgyában tar­tott legfelsőbb bírósági ülések nyil­vánosságát, előírja, hogy az ülés határnapjáról a feleket értesíteni kell és biztosítja számukra, hogy az ülésen felszólalhatnak, illetőleg írás­ban észrevételeket tehetnek. A polgári perrendtartást érintő törvényjavaslat lényegében a követ­kező módosításokat tartalmazza: a megyei bíróságok hatásköré­ből a járásbíróságok hatásköré­be utalja a házassági bontó­pereket; megszünteti a házas­sági . bontóperekkel kapcsolatos előkészítő eljárást: ezenkívül, eltörli a külön illetéket. A javaslat’ elfogadása esetén tehát a házasság felbontására okot adó házasfelet nem lehet külön illeték fizetésére kötelezni. Az előkészítő' eljárás megszüntetésével pedig lé­nyegesen gyorsabbá válik az eljárás* A Minisztertanács tárgyalta a sza** bálysértési eljárásról szóló rendeleté tervezetet, amely az 1956. évi IV. tvj általános rendelkezései alapján rész­letesen meghatározza a szabálysér­tési- bizottságok működését, és a szabálysértési ügyekben követendő eljárás szabályait. (MTI) A z igazságügymi íriszt éri unt fontos törvényjavaslatokat terjeszt az országgyűlés elé Katonai bíróság tárgyalja Farkas Vladimir és társai ügyét 1 jugoszláv külügyi államtitkárság szóvivőjének nyilatkozata Rajk és elvtársai rehabilitálásáról és földi maradványaik eltemetéséről Belgrad (MTI) Braaiko Draskovics, a jugoszláv külügyi államtitkárság szóvivője, a sajtó számára megtartott értekezlet ■óén kérdésre válaszolva nyilatkozott Rajik és elvtársai rehabilitálásáról és földi maradványainak ünnepélyes el­temetéséről. — Rajk és elvtársainak rehabilitá­lása, valamint az ünnepélyes temeté­sük alkalmával mondott beszédek — hangoztatta a szóvivő — világosan bizonyítják a Magyar Dolgozók Párt­ja és a- magyar állam vezetőinek azt az aktív törekvését és elhatározását, hegy felszámolják a közelmúlt ma­radványait. Ennek és az ilyen eseményeknek — azt hiszem *— nagy jelentőséget kell tulajdonítanunk. Fény derült a nyugatnémet hadsereg belpolitikai feladataira Botrány a határőrség hadgyakorlata körül Berlin (MTI) A nyugatnémet újrafelfegyverke- tees, körül most robbant ki az eddi­gi legnagyobb botrány, amely egyút­tal ismét éles fényt vetett a nyu­gatnémet hadsereg tervezett belpo­litikai feladataira. A bonni határőrség a Lüneburger Heide környéken hadgyakorlatét tartott a következő elgondolás alap­ján: „A hadkötelezettség körüli vita 3 lakosság körében erős felháboro­dásra és zavargásokra vezetett. A zavargásokat a készenléti rendőség elnyomta, azonban a hadkötelezett­séget -ellenzők 2500 tagú erős ban­dája a Lüneburger Heide környé­kére húzódott. Ez a csoport itt •negsemanisitendo,^ Néhány nyugatnémet lap a had­gyakorlat feladatára utalva „szo­ciáldemokrata lázadókról“ és „sza­bad demokrata partizánokról“ írt. A gyakorlat hatalmas felháborodást váltott ki Nyugat-Németországban. A bonni belügyminisztérium szövi vője közölte, hogy a hadgyakorlat tervének kidolgozásáért Müller tá­bornok, az északi körzet parancs­noka felelős. A Frankfurter Rund schau szerint az esetnék parlamenti utó játéka lesz, s öz ellenzék fellé­péséhez fog vezetni. Az ilyenfajta „hadgyakorlati fela­datok“ ellen tiltakozott a Német Szakszervezeti Szövetség alsószász országi vezetősége, valamint a né met békemozgalom vezetője is. (MTI Pénteken délelőtt sajtótájékozta­tót tartottak az Igazságügy.™irnszté- riumban, amelyen Molnár Erik igaz- ságügyminiszler beszélt azokról a törvényjavaslatokról. amelyeket, az igaziágügyminiszter nyújt be az or-, szag-gyűlés októberi ülésszakán: az államigazgatási .eljárásról, a bünte­tő perrendtartás módosításáról, a polgári’ perrendtartás .módosításáról, valamint a polgári törvénykönyvről. A büntető és a polgári perrend­tartás módosításával kapcsolatban hangsúlyozta, hogy ezek a törvény­javaslatok 'nem. célozzák 9 büntető és a pólyán perrendtartás gyökeres átalakítását, csupán néhány je­lentős részletkérdést szabályoz­nak a Központi Vezetőség jú­liusi határozatainak szellemé­ben. Ezután áttért a büntető perrend­tartás. módosításáról szóló törvény- javaslat ismertetésére. Mindenek­előtt a katonai bíróság hatásköré­nek szűkítéséről beszélt, A polgári perrendtartás módosítá­sára irányuló javaslat fontosabb rendelkezéseit is ismertette. Részle­tesen beszélt a házassági bontópe- rek egyszerűsítéséről. A javaslat lé­nyegesen egyszerűsíti a házassági bontóperes eljárást, anélkül azon­ban. hogy a házasság felbontásá­nak kérdésében más elvi alapra he­lyezkedne, illetve feladná a család és különösen a gyermekek érdekei­nek következetes védelmét. A módo­sítás megszünteti az előkészítő eljá­rást. Eddig a házassági bontóperek­ben első fokon a megyei bíróság, má­sodfokon a legfelsőbb bíróság járt eí A hatáskör megváltoztatásával a bontóperek a járásbíróság ha­táskörébe kerülnek — az állam­polgárok és a bíróságok lénye­gesen közelebb kerülnek egy- ■máshoz. A jövőben a bontóper elsőfokú bí­rósága az első tárgyaláson megkí­sérli a házastársak kibékítését. békülés esetén az eljárás ingyenes. A per illetékét nem az eljárás meg­indításakor, hanem csak akkor kell ‘leróni, ha a hékítés eredménytelen maradt. A békítési kísérlet után csak harminc nap elteltével tűzi ki a bíróság a tárgyalás időpontját. Beszélt a külön-illeték megszünteté­séről is. A továbbiakban a polgári per- rendtartás egyéb módosításait is­mertette. Ezután az újságírók számos kér­dést tettek fel az igazságügy minisz­ternek. Ml az elvi álláspont a bírók füg- getle-nségének kérdésében? — hang­zott az egyik kérdés. — A legteljesebb mértékben a bí­rói függetlenség elismerése alapján állunk — válaszolta . Molnár ’ Erik •igazságügyminiszíer — és hozzátet­te: senki sem befolyásolja a bírót döntésében. Az ítélkezést elvi­leg csak a Legfelső Bíróság irá­nyíthat jé. Ez a gyakorlat nagy­mértékben- megvalósult már ed- . . dig 3 ’ . Általában a bűntények fennforgá­sa esetén' köteles-e az ügyész min­den esetben vádat emelni? Válasz: Az ügyész kötetes vádat emelni,' ha tudomása szerint a bűn- cselekmény elkövetése fennáll. Farkas Vladimir és társainak ügye katonai bíróság elé kerül-e és nyilvános lesz-e a tárgyalás? — hangzott a következő kérdés. Válasz: Farkas Vladimír és tár­sainak bűnügye katonai bíróság elé tartozik, mert amikor a bűncselek­ményeket elkövették, mint katonai bíróság hatáskörébe tartozó szemé­lyek jártak el. Feimáll-e annak ■ lehetősége ;— amennyiben a vizsgálat •' során be­bizonyosodik, hogy más személyek is tevékeny részesei voltaic hasonló minőségiben a törvénytelenségek­nek —7.. hogy a kört kiszélesítsék? Válasz: Arról nem tudok nyilat­kozni,. hogy az. ügyükben' megindult eljárást kiterjesztik-e szélesebb körbe, vagy nem. Ezt a kérdést a legtöbb ügyésznek tehet feltenni. Mennyiben terheli felelősség az Igazságügyminisztériumot a Rajk elvtárs elleni perben és a többi po­litikai perben történt törvénytelen­ségekért? — Az IgaTságügymimszíériumot — mondotta Molnár Erik — semminemű felelősség nem ter­heli a Rajk előtárs ellem per­ben és a többi ismert politikai perben. Ezelcet a pereket olyan szervek folytatták le, amelyek felett akkor az igazságügymi­nisztérium semmiféle felügyele­tet nem gyakorolt, a bírósági eljárás feleit sem gyakorolt semmiféle felügye letet Ezek az ügyek teljesen az igazság- ügyminisztérium hatáskörén kívül za jlottak le. Az ilyen ügyekben ítélkező bí­rókkal . szemben indított-e fegyelmi eljárást a: mánáeztérium? — Azokat a. bírákat, akik az .&-> mert politikai perekben eljártak — hangzott a válasz — leváltották. Többé ilyen ügyben nem járnak eh A bírák egyébként kész anyagói, kaptak,, formailag teljesen korrekt­nek látszó anyagot. A vádlottak á tárgyaláson fenntartották beismerő vallomásukat. Nem egyszerű dolog tehát az érintett birákkal szemben eljárni — mondotta Molnár Erik igaaságügyminiszter. Milyen intézkedések várhatók annak érdekében, hogy politikai [jel­legű bűnperekben ne fordulhassanak elő ilyen törvénytelenségek? — A jövőben a törvénytelensé­geket úgy kívánjuk .megelőzni, hogy megszüntetjük a különbírósági eljárást és biztosítjuk. hogy a politikai perek is teljes mértékben az Igazságügyminisztérium felügye-* lete alatt folyjanak le. hogy a mi* nisztériifmnak módja legyén gondos­kodna a törvényesség. legszigorúbb megtartásáról. Ezzel (kapcsolatiban már -megtörténtek az összes intéz­kedések. Megkérdezték a minisztertől, mi a véleménye a halálbüntetés éltörlé­séről? — A halálbüntetés eltörlésének kéidésével — válaszolta — egyelőra nem a minisztérium, hanem egyéb iüetékes szervek foglal* koznak. A kérdés azonban, igen komolyan felvetődött. Döntés még nincs. A mmisztériumnak egyébként az aa álláspontja, hogy halálbüntetésre csak különleges körülmények —kö­zött lehet szükség, normális körül­mények között ez teljesen feleste» ges. (MTI) Őrizetbe vették Farkas Mihályt A legfőbb ügyész utasítására a szocialista törvényesség megsértésé miatt őrizetbe vették Farkas Mihályt (MTI) A belügyminisztérium közleménye A belügym misztérium tudatija, hogy hazánk és népünk hű fiainak, a mártírhalált halt Köröndi Béla r. ezredes és Horváth Königsberg Ot­tó r. alezredes elytársak földi ma­radványait 1956 október 13-án d. e. tíz wem»? ä' ^Farkasréti temetőben katonai pompával helyezik örök nyugalomra* (MTI) Rajk Lászlóról nevezték el Mözs egyik utcáját A Tolna megyei Mözs község ca* nácsámak végrehajtó bizottsága leg* utóbbi ülésén úgy határozott, hogy a község egyik utcájának, a Rákosi Mátyás utcának az elnevezését meg* változtatja. Az utcát a magyar műn* kásmozgalom nagy alakjáról, az 1949-ben hamis vádak alapján el­ítélt és kivégzett Rajk Lászlóról ne-* vezték éli (MTI) A Központi Vezetőség és a Minisztertanács a kivetkező éveiden iratárija célszerűnek a terőletátszervezés végrehajtását

Next

/
Thumbnails
Contents