Észak-Magyarország, 1956. október (12. évfolyam, 232-257. szám)

1956-10-11 / 240. szám

2 ÉSZ ARM AGY ARO RSR A v. Csütörtök, 1956. október 11. n párt érdeke hm lúnúít ja ••• A z őszi lombok bekandikálnak az ablakon. De megteheti ezt bárki más is, mert az ózdi járási DISZ-bizottság ablakain nincs füg­göny. No hiszen nem is lenne ez olyan nagy baj, mert függöny nél­kül mégQflagyon jól lehet dolgozni, de azért hiányzott a DISZ-bizottság munkatársaiénak. Történetesen a gazdasági felelős, Németh Irma tudomást szerzett arról, hogy az edelényi járási bi­zottság a DISZ Központi Vezető­sége gazdasági osztályától szép füg­gönyöket kapott. — Ha az edelé- nyieknek adtak, miért ne adnának nekünk is —: gondolta magában, s levelet küldött Budapestre, a mez­telenül ásítozó ablakszemekre füg­gönyt kért. S nem is hiába. A vá­laszt rövidesen hozta a postás, s boldogan olvasták: »Kérésüknek eleget téve, a mai napon elküld- tünk 12 darab vitrázs függönyt.'< Hát kell ennél nagyobb boldogság? De amikor megérkezett a jelzett csomag, oda voltak a meglepetés­től! A 12 vitrázsnak.nevezett vala­mi, 12 darab szakadozott, foltozott, piszkos, kékmintás anyag volt, amelyet csak a legnagyobb jóindu­lattal lehetett volna függönyként felhasználni. (Valószínűleg azért küldték ide, mert ott fent Buda­pesten sem tennék ki az ablakuk­ba.) T\ e nem is ez az eset itt a leg- ^ fontosabb, csak azért említem meg, mert igazolni látszik Érsek elvtársnak keserű megállapítását: mostanában a felsőbb DlSZ-szer- vek nem törődnek az alsóbb veze­tőkkel. Hónapokig feléjük sem néz­nek, nem kérdezik azt sem mi ba-„ juk, hogyan dolgoznak, van-e prob­lémájuk? Pedig lenne miről be­szélni. Itt i>an például a területren­dezés kérdése és a vele járó átszer­vezés. Az ózdi és a putnoki járás néhány hevesi községgel bővül, ösz- szesen 68 község tartozik majd hozzá. 68 községi DISZ-szervezet növekvő gond, több fáradozás an­nak, aki majd itt marad; — mert az átszervezésnél a legjobban dol­gozó elvtársak maradnak itt. Hogy ki az, még nem tudják, pedig sokat töprengenek rajta. Erre gondolnak, miközben jelentéseket készítenek, vagy ha éjfélbe nyúló DlSZ-tag- gyűlésről karikáznak haza tíz kilo­méterre,s talán álmukban is ez fog­lalkoztatja őket. S erre gondol most Érsek elvtárs is a beszélgetés köz­ben, pontosabban arra, hogy egy­két hónap múlva, ki tudja ki néz ki ezen a függöny nélküli ablakon? Igen az átszervezés nagy gond, s ha bizonytalansággal tölti el az elv­társakat, annak megvan az oka. Egy idő óta sok szó esik a funk­cionáriusokról, s gyakran elég le­kicsinylőén beszélnek róluk. Csak hibáikat látják, jó tulajdonságaikat, munkájuk eredményét szeretik el­hallgatni. 1 tt van például Érsek elvtárs. Hosszú évek óta az ifjúsági szövetségben dolgozik. Jelenleg az ózdi járás ipari titkára. Mint gye­rek az egercsehi bányában csillés- kedett. Onnan vonzotta át Borsod- nádasdra a vasas szakma izgató szépsége. Itt ismerkedett meg a SZIT-tel, majd a kommunista párt­tal. Munlcahelyén hamar felfigyel­tek az cleveneszű, mozgékony fia­talemberre, többször iskolára küld­ték. Egy szép napon felkereste őt a párttitkár és a megyei DISZ- bizottság képviselője azzal: Érsek elvtárs, a párt érdeke azt kívánja, hogy a megyei DISZ-bizottságra gyere dolgozni. Érsek elvtárs szabó- dott, ekkor már előmunkás volt. Szerette az üzemet és soha sem vágyott el innen. Nem voltak nagy álmai. Gyermekkorában, mikor a csordát őrizte a hevesi legelőkön, arról ábrándozott. hogy asztalos vagy kőműves lesz. »Elvtárs, a párt érdeke így kí­vánja« — mondotta a párttitkár és ő két hét múlva már a megyei DISZ-bizottság ipari felelőseként járta az üzemeket. Nem volt könnyű feladata. Az ifjúsági szövetség szervezése, akkor még gyerekcipőben járt. Az alap­szervezeteket meg kellett erősíteni, mindenütt szükség volt a meggyőző kommunista szóra. Ifjúsági brigá­dokat szervezett, tanácsot kért és adott, segített, agitált, mert a párt érdeke így kívánta. Később a bor­sodi bányákat járta, majd az MTH intézetek megszervezésében segéd­kezett. 1954-ben újra pártiskolára került, utána ismét más területre. Nem ment minden símán. Követett el hibákat, volt másokkal nézet- eltérése, sőt fegyelmit is kapott, mert a központi utasítást egy eset­ben nem hajtotta végre. öt éve, hogy a párt hívásának eleget téve vállalta a funkcionárius-* élet minden nehézségét. Nemcsak azt, hogy 400 forinttal kevesebb fizetést kapott; ennél sokkal több és nagyobb áldozattal járt mindez. — Emlékszem, — meséli — 1951- ben élelmezési nehézségek voltak. Megtörtént, hogy a sárospataki já­rásban három napig paradicsomot ettünk kenyér nélkül. Szédelegtúnk az éhségtől, de dolgoztunk. Előfor­dult az is, hogy egyik éjjel a Gö- möri pályaudvaron aludtunk, a má­sik éjjel a Tiszai pályaudvaron. Nem volt szállásunk, de dolgoztunk, mert a párt érdeke így kívánta. Hóban, fagyban, sárban gyalogol­tunk, mert fűtötte az embert a párt iránti szeretet. A nagy munka közepette pótol- ni kellett az elmaradt iskolai éveket. Este a vonatról egyenesen az iskolába ment. Néha éjfélig forr gáttá a könyvet. Az általános iskola VII. és VIII. osztályát sikerült el­végeznie. Beiratkozott a gimnázium­ba is, de a munka miatt kimaradt. Jelentkezett szakérettségire, de visszatartották azzal: maradj, a pátt érdeke így kívánja. És Érsek elvtárs maradt, társai pedig tanul­tak. Egyik barátja, Kormos István ma kohómémök, a másik bánya­mérnök. S most itt, ezen az őszi délutánon Érsek elvtárs rövid számvetése után azt mondja: — Az átszervezés előtt sokat beszélünk a fejlődésről, arról, hogy a funkcionáriusok le­maradtak. Igen lemaradtak, mer4 a párt érdeke így kívánta és mos" a párt érdeke azt kívánja, hogy egyik-másik átadja helyét fejlet­tebb elvtársaknak• Ki veheti rossz”éven, hogy kese­rűen hangzik ez Érsek elvtárs szá* jóból? Most 27 éves, s végered­ményben szakmát sem tanult, öt év alatt ötször volt pártiskolán, s legutóbb, amikor hatodszor akarták küldeni, kérte, hogy csak jövőre küldjék, mert más tervei vannak. Erre azt mondták, hogy nem akar fejlődni, s idehelyezték az ózdi já­rásba. Ahelyett, hogy elbeszélgettek volna vele a megyei DISZ-bízottsár gon, egy értekezlet szünetében, a folyosón közölték vele egy félmon­datban, hogy az ózdi járáshoz kerül. Pedig nagyon várta a megértő kommunista szót, hiszen nem elég egy embernek a hibáit a fejére olvasni. X'főst amikor országosan azon fára- ■ dozunk, hogy régi sebeket gyó­gyítsunk, igaztalan megbántásokát tegyünk jóvá, nem szabad, hogy Érsek elvtárs ilyen gondolatokkal járjon-keljen, hogy bizonytalannak érezze a holnapját. Ha vannak is hibái, azok elenyészően csekélyek jó munkája mellett. Csak az kel­lene, hogy a DISZ Központi Veze­tőségétől, vagy a megyei DÍSZ- bizottságtól valaki leülne ide szem­ben a függönynélküli ablakkal, ah­hoz az íróasztalhoz, amelynél Érsek elvtárs írni szokott s elbeszélgetne vele. Pótolva ezzel a sokéves mu­lasztást. így kívánja ezt most a párt éredke és Érsek elvtárs egyéni ér deke is! KECSKÉS RÓZSA Az állami és az egyházi bíróság döntése Ordass La os evangélikus püspök ügyében A törvényesség helyre állítása ér­dekében tett intézkedések során a Legfőbb Álamügyészség felülvizsgá­latot indítót az 1948-ban valutabün- ügy címén elitéit Ordass Lajos evan­gélikus püspök ügyében. A Legfel­sőbb Bíróság elnöki tanácsa Ordass Lajost bűncselekmény hiányában felmentette. A magyarországi evan­gélikus egyház egyetemes törvény­széke Ordass püspök teljes rehabi­litációját mondotta ki. Értesülésünk szerint Ordass Lajost rövideden ki­nevezik az evangélikus teológiai akadémia tanárának. (MTI) A DOLGOS ÉLET VETERÁNJAI A Szovjetuniót joggal nevezhet­jük a hosszú életű emberek orszá­gának. Majdnem minden kerület­ben találhatunk 100 évesnél öre­gebb embereket, akik miíid a mai napig megtartották frisseségüket, életkedvüket, akiknek többsége még ma sem tudja, elképzelni, ho­gyan is lehet munka nélkül élni. A Zslobinszk-kerületi Szenozsatka községben él az 1840-ben született Prokofij Ivanovics Fjodorov, aki mióta »eszét tudja«, soha nem he- verészett tétlenül. Ugyanezen kerü­let Krutovec nevű falujában lakik a 115 esztendős Levankov kolhoz­paraszt. Jelenleg is jó egészségnek örvend Levankov, jól érzi magát és zöldségtermesztéssel foglalkozik. A szovjet hatalom évei alatt minden gyermeke felsőoktaásban részesült. Majszkoje községben Éva Szavel- jevna Sztaniszlava a legöregebb: 101 éves, de még mindig naponta ott szorgoskodik a konyhában s a ház körüli munkáknál. A Bula-Koselevszk kerületi Kle- nők községben él a 115 éves Ivan Sztyepanovics Bodrunov. Fiainak, leányainak, unokáinak és déduno­káinak száma összesen negyven- nyolc. Legidősebb leánya 80 éves, a »legkisebb« fia 45. Az öreg Bod­runov még a múlt évben a lovakat legeltette és aktívan részt vett a kolhoz közügyeinek intézésében. ii.A Narovljanszk-kerületi Bo- lovcsina község sűrű fenyőerdők között terül el. A falu legidősebb embere, Antaton Francevics Sziro- voj, az idén kezdte meg a második évszázadot, felesége pedig most 80 éves. Tíz gyermekük van és 68 unokájuk. utóbbi jelenleg is a kolhoz gulyá­jának egyik őrzője. A fentebb említett idős kolhoz­parasztok jóval fiatalabbaknak lát­szanak: telve vannak életkedvvel és állandóan tevékenykednek. A rend­szeres orvosi vizsgálatok megálla­pították, hogy majdnem valameny- nyien teljesen egészségesek: jó a látásuk, hallásuk, emlékezetük. TÁVIRAT AZ ÉSZAKMAGYARORSZAG SZERKESZTŐSÉGÉNEK MISKOLC Éves tervünket a vállalt határidő, december 15-e helyett október 4-re befejeztük. Falu villamosítási ter­vünket 100 százalékra,, tsz. villamo­sítási tervünket 98 százalékra teljesí tettük. BORSODMEGYEI VILLANY ÉS ÉPÜLETSZERELŐ VALL. Hatezer rózsafajta birodalmában Aki járt. már valaha rózsakertben, fehértől mélyvörösig és a bo­rostyánkő meleg szí­riéig minden árnyalat­ban pompázó rózsák között, aligha felejti el a színeknek ezt a tob­zódását, a részegítő, édes illatot. Képzeljünk él egy 12.5 hektárnyi területet teli rózsákkal. Több méterre íelkúszó futó­rózsák bíborvörös, sár­ga vagy rózsaszínű zu- li a tag a mellett bokor­rózsák színorgiája káp­ráztatja a szemet. Amerre csak nézel, mindenütt rózsa. Cso­dálatos, felejthetetlen kép — csodálatos, fe­lejthetetlen illat. Az NDK világhírű sangerhausemi rózsa- kertjében 12.5 hektár­nyi területen több mint 6000 rózsafajtát nevel­nek. Rózsák, amelyek hazája Japán, mellet­tük kanadai, fokföldi, török rózsák. Az egész világon nincs még egy rózsakert, ahol ennyi fajtát együtt lehetne találni. A rózsakert létesíté­sének gondolatát Peter Lambert rórzsatenyész- tő vetette fel ezelőtt fél évszázaddal, a német rózsabarátok 1897. évi majna-frankfurti érte­kezletén. Ekkor elhatá­rozták, hogy Sanger- hausenben létrehozzák a rózsabarátok egyesü­letének kertjét. Először csak az ismert fajtákat igyekeztek megszerezni az 1903. év július 3-án megnyílt egy hektár­nyi területű rózsákért számára, később elha­tározták, hogy a világ minden régi és új xq- zsafajtáiát megszerzik. A kert kedvelt ki- rádulóhely, nemcsak a sangerhauseniak szá­mára. Külföldiek is gyakran látogatnak a több mint hatezer ró­zsafajta csodálatos bi­rodalmába. Állattenyésztés a sarkkörön túl A sarkkörön túl fekszik Verho- janszk-kerület (Jakutija). Ezen a in­áé ken rövid a nyár, a téli fagyok pedig elérik a mínusz 60 fokot is. A közös gazdálkodás, az új kaszálók meghódítása, a technika és a tudo­mány segíti a korábban nomad éle­tet élő jakut és evenk népet a ne­hézségek leküzdésében. A kolhozok állattenyésztő telepein 30 ezer szarvasmarhát, lovat és szarvast gondoznak. Négy kolhozban most létesítettek először sertéstelepeket. Aj rizsfaitáfc termelése Jugosziáviéeen A belgrádi Borba jelentése szerint a jugoszláviai Kocsaneban kereszte­zésekkel új rizsfajtát termeltek, afftte- lyet egyelőre a 69-es számmal jelöl­tek meg. Ez 15—20 százalékkal na­gyobb termést ad, mint az eddig leg­jobban bevált Maratelli-fajta és job­ban ellenáll a növénybetegségekkel szemben. Az egyedüli hátránya, hogy később érik be, mint a többi fajta. A kocsanei kísérleti állomás most olyan fajta kikísérletezésen munkálkodik, amely korábban érik. így kísérletek folynak egyebek közt a Mira-fajtávall is, amely korai termést hoz ­Furcsa csibefalla Li Van Mák, a viet­nami néphadsereg egyik nemrég lesze­relt felcserje, érdekes kísérletezésbe fogott a múlt télen. A Tuen-Fu című kínai lap egyik múlt évi számában ar­ról olvasott, hogy egy kínai biológus a lúd és a tyúk hibridizálá- sával foglalkozik. Sze­get ütött fejébe a gon­dolat, s mivel nagy­számú tyúk és lúd volt a gazdaságában, s tojás is volt bőven, elhatározta, hogy pró­bát tesz. Elővett egy lúd tojást és tíz tyúktojást, majd egy forró vízben fer­tőtlenített fecskendő­vel fehérjét szívott -a lűdtojásból. s minden tyúktojásba tíz-tíz köbmiilimétert fecs­kendezett be. Az „ol­tás“ után a lyukakat olvasztott viasszal gon­dosan elzárta, hogy a fecskendő tűje el ne törjön, előzőleg min­dig közönséges tűvel szúrt lyukat a tojáso­kon. Az első kísérletnél a „beoltás“ után 20 nap­ra (januárban) keltek ki a csibék. A máso­dik kísérletet május­ban végezte Li Van Mák és most már nem 100, hanem 500 köb- milliméter lúdtojásfe- hérjét fecskendezett be minden tyúktojás­ba. Az eredmények most még szembeiű­-őbbek lettek. A csi­béknek rendkívül nagy étvágyuk van, gyor­san fejlődnek, lábuk feltűnően ■ hosszú, combjuk izmos, úgy­hogy szinte „emeletes“ csibéknek hinné őket az ember. A második kísérletből származó csibék három hónapos korukra elérték a ki­fejlett kakasok ma­gasságát, súlyuk át­lagosan egy kilo­gram körül volt. A környék laíkői gyakran látogatnak el Li Van Mák farmjára, hogy gyönyörködjenek a szinte szemlátomást fejlődő csibékben, s hogy magúk is elta­nuljak a hibridizálás módját^ Ismét megjelenik a Szovjetunióban az Amerika című folyóirat Nagy számban élnek pátriárka kort megért kolhozparasztok a vamiljevicsi kerületben. A Peretok nevű faluban él a 105 esztendős Naum Aliszejko, a Torocsili nevű községben pedig a 103 esztendős Pjotr Nyikiforovics Kravcov3 Ez folyóirat* (MTI) Moszkva (MTI) Az Amerika című amerikai képes folyóirat, amelyet 1952-ben betiltot­tak, október 22-től ismét megjele­nik Moszkvában. Az Egyesült Álla­mok és a Szovjetunió között 1955 decemberében megállapodás jött létre, hogy a Szovjetunióban meg­jelenik az Amerika, az Egyesült Államokban pedig az URSS című folyóirat* (MTI) A világ legöregebb„ csősz bácsija“ Csamgcsjaiko kínai város gyerme­keinek kedvence, az öreg, 119 éves Csamg Csüng dicsekedhetik ezzel a címmel. A parkőr 1837-ben született, Tao Kvang császár uralkodása ide­jén, még az opiumháború kitörése előtt. Csang Csüng megélhetést ke­resve száz évig vándorolt városról- városra, faluról-falura, míg végül Csamgcsjaíkoban letelepett és ott vi­gyáz a játszadozó gyermekekre* H í R E K issitsmtmttmmiitsisisiimsititt INNEN-ONNAN — 15 MÉRGES KÍGYÓ önállósí­totta magát. La Rochelle francia városban nagy izgalom uralkodik. Egy állatkereskedésből megszökött 15 mérges kígyó. A lakosságot fel­hívták, kutassa át gondosan a laká­sokat a mérges kígyók után. — MEGFENEKLETT a „Hakuszan Maru“ nevű japán személyszállító hajó, amely 106 utassal fedélzetén- viharba került. A 200 kilométeres óránkénti sebességgel száguldó táj­fun Okinava közelében zátonyra futtatta a hajót. — 439 KÖZLEKEDÉSI BALESET egyetlen hét alatt Münchenben. A „Berliner Zeitung“ híradása szerint a szeptember 23-ával végződő héten Münchenben 439 közlekedési baleset történt. A balesetek alkalmával ti­zenegyen vesztették életüket. 270-en pedig megsebesültek. — TÖBB MINT 100.000 MOZI VAN A VILÁGON és évenkint kö­rülbelül 10 milliárd látogató keresi fel a filmszínházakat az UNESCO statisztikája szerint. — A nyár! balesetstatisztika sze­rint Ausztriában négy hónap alatt 30 369 baleset következtében 639 ha- láleset és 25 538 sérülés történt. A balesetek zömének oka: gyorshajtás és gondatlanság, — A TÉLI ÜDÜLÉSI IDÉNY a Balaton mentén megkezdődött. A központi fűtéssel ellátott, jól beren­dezett balatonfüredi és hévízi üdü­lőkben egyidejűleg 1200 dolgozó töltheti szabadsagát. A SZOT észak- baiaton-i üdülőiben a nyár folyamán 29.000 felnőtt és gyermek nyaralt. — ÖT KÉTSZOBA-KONYHÁS családiház felépítéséhez elegendő téglát égettek évi tervükön felül a Borsod-Heoes megyei téglagyári egyesüléshez tartozó üzemek. Nyers téglagyártási tervüket 1 millió 300 ezerrel teljesítették túl. ezt a meny- nyiséget a téli hónapokban égebük ki. — ÚJABB ÁREMELKEDÉSEK Nyugatnémetországban. A* nyugatné­met Fogyasztásé Közösség közlése szerint a sajt.. a szalonna és a rizs ára tovább emelkedett Nyugati Németországban, — SZEPTEMBER 25-ÉN ÁTAD* TÁK A FORGALOMNAK az Atlanti óceánon át vezető első két telefon* kábelt. Az Európa és Amerika közötti közvetlen telefonbeszélge­tést lehetővé tévő két kábel hossza 3600 kilométer. A kábelek Clären- viliétől egészen a skóciai Oboáiig vezetnek. Ffiffvéfe le a többit is ! többek között az egyszersminden- korra letűnt időszakot jellemezte- Ha esetleg egy gyárigazgató ma­gánlakásának íróasztalát olyanok képével kívánja díszíteni, akik el­sősorban felelősek kiváló kommu­nisták elleni törvénytelen eljárá­sokért — ám tegye, ha ilyen az ízlése. Ez az ő magánügye De azok, akik eddig a leghangosabban .sza­valtak a pártfegyelemről, ezúttal is vessék alá magukat a pártfegye- iemnek és küzdjenek a? új szel­lemben született párthatározatok végrehajtásáért. Ezt joggal megkövetelhetnénk a Lenin Kohászati Művek felélés funkcionáriusaitóL Az üzemben dolgozó barátaim azonban „nyugtatnak” • — Ugyan miért sietnének a mi- nálunk dolgozó vezető elvtársak, amikor felsőbb vezető szerveknél sem sietnek a határozatot végrehaj­tani. Nézz csak körül! ^ / Körülnéztem a megyei pártbi­zottságon. Ott már levették az em- S /litett képeket és szobrokat... ^ Nw SÁNDOR LASZLÖ ( Kedden délután a Lenin Kohá­szati Művekben jártam, s láttam, hogy a II. hivatalház nagy tanács­termének falát hatalmas, igen Íz­léstelenül megfestett kép díszíti. Sztálint, a hadvezért ábrázolja, aki ellentmondást nem tűrő tekintetét merészen előreszegezve a hadászati térképre néz. A kép akkor is Ízlés­telen és művészietlcn volt, amikor készült. Ma már azt hiszem nem kell különösebben magyarázni, hogy miért tették ki és miért volt ez helytelen. Már jónéhány nap eltelt a párt- határozat óta, amely a személyi kultusz maradványainak felszámo­lásáról szól. De a Lenin Kohászati Müvek e termében és még sok más t feltűnő helyén, egyes hivatali dol- ‘ gozószobákban ott maradtak e ké­pek s tudomásom szerint nem is /bolygatják őket. / Nem kívánunk beleszólni abba ^ hogy kinek a lakásán, do’gozószo- / bájában milyen képeket raknak ki, \vagy vesznek le. Ez beleszólás len- / ne az emberek magánéletébe, s én- Vppai azt a módszert jelentené amely

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents