Észak-Magyarország, 1956. október (12. évfolyam, 232-257. szám)
1956-10-10 / 239. szám
2 esZAKMAGTARORSZÜb Szerda, WSÖ. október 10 (Szellemi Életűnk kiválóságaiA zuzmók szerelmesének igazáért Még 1954 decemberében a Kohó című folyóiratban, a Széphalom elődjében jelent meg Szabó Béla cikke Fóris Ferencről. A cikkíró fel akarta rázni a közvéleményt, rá akarta döbbenteni az illetékeseket, hogy Miskolcon kiváló tudós él, akit a világ tudományos közvéleménye megbecsül, a nemzetközi tudományos élet számottevő munkásai között tartja nyilván, a város oktatási osztálya és egyéb illetékesek azonban officiálisan nem tartják másként nyilván, mint tapasztalt általános iskolai tanárt. Szabó Béla megbecsülést és támogatást kért Fóris Ferencnek, a zuzmók szerelmesének. Fóris Feri bácsi házán kis fehér tábla hívja fel a figyelmet: »Nemzeti értékű magán zuzmógyüjte- mény«. Az ország legjelentősebb ilyen összegyűjtött anyagát mondhatja magáénak. 4000 fajtát, 35.000 példányt tartalmaz a gyűjtemény: Gyűjtési naplója tíz kötetet tesz ki. A háború szétdúlta a gyűjteményt, de a kitűnő tudós most már nagyjából pótolta a veszteséget, ismét ép és egész a kincsetérő anyag. Hazánkban a zuzmóknak nincs különösebb népgazdasági jelentősége, bár mint Feri bácsi mondja, a zuzmókból illatszerek és egyéb hasznos cikkek is nyerhetők. — Ha most kezdeném pályámat — jegyzi meg Feri bácsi — talán megpróbálnám, hogy kimutassam azt a tényt, amely szerint, egyes zuzmók települési hajlamai, valamint az egyes erdei talajok különböző fák telepítésére való alkalmassága közöt milyen összefüggés van. Ennek aztán volna népgazdasági jelentősége. Dehát már eljárt az idő... Bizony eljárt és eljár. Feri bácsi friss arca egészséget sugároz, a természetet járó, s azzal élő ember erejét. De 65 év, mégis csak 65 év. A vakációk és a szabadnapok telnek főként gyűjtéssel. Azért is telepedett három, és fél évtizeddel ide, hogy a Bükk és a Zempléni hegység zuzmóvilágát gyűjtse. És Feri bácsi járja a hegyeket, gyűjti, gyűjti a zuzmókat fáradhatatlanul. — Most főként a gyűjtésen van a léyeg, sietni kell. Ki kell használni az időt, amíg lehet. Aztán ha majd íróasztal mellé kényszerülök, akkor intézem el a meghatározást. De miért kevés a szabadideje? Miért nem tudtak még mindig az ország egyik kiváló botanikusának becsületes nyugdíjat biztosítani? Miért kell még 65 esztendős korában is ezt a szaktudományt a kenyérkereső munka mellett egyéni szenvedélyként űznie? Hát olyan gazdagok vagyunk világhirű botanikusokban, hogy másra pazarolhatjuk idejüket? 700 forintos nyugdíjból pedig aligha jutna elegendő energia erre a munkára, így tehát még tanít, írja a vázlatokat, a tanmeneteket, — negyvenegy néhány esztendős tanári múlt után is. Mert ilyen formaságokat kérnek még tőle számon a tanügyiek. Az ö ideje nem elég drága nekik. Miért nem engedik, hogy a tudományra fordítsa? Pedig nyugdíj, tisztes nyugdíj, s ha erre nincs lehetőség, legalább mérséklés járva neki a tanári terhek alól, azonos fizetéssel, — az ésszerűség és a tudomány nevében! Hogy még jobban aláhúzzuk munkájának tudományos jelentőségét, meg kell mondanunk, hogy ő ennek a szakágnak Szatola Ödönön kívül egyetlen nemzetközi tekintélyű képviselője hazánkban. És az úgynevezett tudományos közép- káderekkel sem állunk valami fényesen. No és mi volna, ha biztosítanánk számára egy külföldi, esetleg szloA szentgotthárdi kaszagyár pengéi a meibournei olimpián A szenitgotth árdi kaszagyár kitűnő termékei felkeltették a sportszakemberek fiigyeimét és fél évvel ezelőtt a tatai edzőt aber ban ankétét tartottak a gyár vezetői és több vi- vószakember. Megbeszélték az elkészítendő pengék keménységét, súlyát, méretét. S a vívőválogatott keret tagjai azóta sűrűn látogattak a kaszagyárba és gyártás közben többször jó tanácsokkal látták el a tőrök és a kardok készítőit. A tőrök és a kardok kifogástalanul elkészülitek és a legjobb kétszázat még e héten útnak indítják Melfoöuraébe. (MTI) vá,kiai gyűjtőút lehetőségét? Feri bácsi erre csak legyint. Pedig mi nálunk boldog-boldogtalan utazgat, nylon fehérneműért és olcsó bő röndért, szállít szalámit és nylon órát, hoz bőröndöt és háromlövetű rúzst, de Fóris Ferencnek — akit a világ neves botanikusai között emlegetnek a szakfolyairatok és a évkönyvek, s aki rengeteg külföldi ország tudósával áll levelező kap csolatban — nem jut módja külföldi útra! Mindenesetre az a nagy öröme megvan, hogy az új, enyhült nemzetközi légkör biztosítja a sza badabb érintkezést, a cserét. Természetesen Fóris Ferenc el hanyag olásáért nem háríthatjuk elsősorban a városra a. felelősséget Ezt a »Canadian Field Naturalist**, a »Register of Lichenlogical Workers and Contribution.<* által méltatott tudóst még a Tudományos Akadémia vem méltatta tudományos rangfokozatra, pedig eredményei napnál fényesebben szólnak mellette. Hiába, vidéki tudós! Sajnos Szabó Bélának nem sikerült felrázni annak idején a közvéleményt, de talán a városi tanács illetékes osztályai most, amikor önállóságuk növekszik, tehetnének egyetsmást. Bizfosíthht- nák a megfelelő munkakörülményt, esetleg a külföldi utat a zuzmók szerelmese számára. S ez ugye nem is kevés!? SÁNDOR LÁSZLÓ A Filharmónia táncdalestje »Csak a. szépre emlékezem** címmel az Országos Filharmónia október 15-én, hétfőn este 6 és fél 9 órai kezdetfel táncdal estet rendez a Béke filmszínházban. Túrán László »Budapest« tánczenekara ez alkalommal mutatkozik be a miskolci közönségnek. A műsorban fellépnek: Hollós Ilona, Boross Ida, Szente Ákos, Tóth Éva és Pongrácz Imre. Konferál: dr. Hegedűs János. Az Országos Filharmónia ezúton is értesíti a közönségszervezőket, hogy jegyigényeiket. legkésőbb csütörtök délig jelentsék be az Országos Filharmónia kirendeltségénél. Kitűnően mutatkozott be a miskolci szimfonikus zenekar Rjosszű évék kultürpolitlkaii küzdelmeivel egyik első nagy eredményét élvezhette a miskolci közönség hétfőn este a Kossuth moziban: a miskolci szimfonikusok első zenekari hangversenyét. Sok-sok cikk, felszólalás, vita előzte meg ezt a bemutatkozást, ezt a diadalt. Mert elmondhatjuk, hogy a miskolci szimfonikus zenekar meghódította a város szivét. Bölcs előrelátás volt a hangversenyt a város legnagyobb befogadóképességű termében megtartani, mert a publikum a zeneiskolai előadóteremnél kétszer nagyobb Kossuth mozi minden ülőhelyét elfoglalta. A hangverseny színvonala messze meghaladta a várakozást. Nemcsak azért, mert sokáig feledhetetlen élményt nyújtott a nemzetközi Liszt verseny egyik résztvevőjének, Annié Petit francia zongoraművésznőnek a fellépése, hanem azért is, mert a zenekar olyan zenei kultúráról adott tanúbizonyságot, amely jóval több volt, mint amit alig két hónapos megalakulása után bárki várhatott tőle. A műsor első számaként Wág- ner: Bolygó hollandijának nyitányát adta elő a zenekar. Megérdemelt sikert aratott. Ezt követte Liszt Esz-dur zongoraversenye. Ekkor ismerkedett meg a közönség a kitűnő, fiatal francia zongoraművésznővel. Az ifjú művésznő különösen technikai felkészültségével vívta ká a közönség elismerését. Játéka igéül jó benyomást keltett, a hallgatóság között aligha volt olyan, aki észrevette, hogy a zenekarral — kései érkezése miatt — csak közvetlenül az előadás megkezdése előtt, tudott „ufó- próbát” tartani, Zongorista és zenekar kitűnően, egy behangoltén játszott. Ráadásként Anniié Petit Liszt VI. rapszódiáját, majd Ravel: Tokkátá- ját adta elő. Ezeknél a számoknál nemcsak különleges technikáját csillogtatta, hanem mély átélés is jellemezte játékát. A szimfonikus zenekar legnagyobb sikerét Mendelsohn olasz szimfóniájának előadásával nyújtotta. Róna Frigyes karnagy kitűnő vezénylésével szinte maradéktalanul érzékeltette a rendkívül dallamos mű minden finomságát, szépségét A mű tolmácsolása mindvégig zavartalan, művészi élményt nyújtott; Bizonyára a két ezt követő hangverseny is ugyanolyan jelentős művészi élményt fog nyújtani, mint az első bemutatkozó szereplés. A Filharmónia ez alkalmakkor is kiváló, nemzetközi tekintélyű zongoristákat kíván szerepeltetni. A mezőkövesdi színjátszó csoport tervei (Tudósítónktól.) A mezőkövesdi kultúrotthon Öntevékeny színjátszó csoportja az utóbbi években nem egyszer adta tanu- jeI1ét annak, hogy helye a megye legjobb színjátszói között van. Nemcsak kezdeményező bátorságuk, hanem az elért eredmények is azt mutatják. Elég, ha itt a népi együttesek országos fesztiváljain elért sikerekre utalunk. A csoport tevékenységét az utóbbi időben nagyban fékezték személyi ellentétek, s az a körülmény, hogy a fölöt tes kulturális szervektől korántsem kapták meg — hozzávetőlegesen sem — azt a segítséget, amit a csoport méltán megérdemelt volna. A nagysikerű Bánk bán előadással csak Mezőkeresztesre sikerült eljutni. A kazincbarcikai szereplés — a csoport, odaérkezése után — az utolsó pillanatban hiúsult meg, ugyancsak az erre hivatott lelkiismeretlen munkája Az Észákmagyaror- szág szeptember 9-i számában „Nagyhomokosi gondok“ címmel cikket írtam a tanya tűrhetőt- . ■■■ .... l en lakásgondjairól. Megírtam — ahogy van —, hogy omladozik hatvan család feje felett a hajdani uraságépítetie, egészségtelen lakás teteje. Hatvan család hiába kér, nem kap házhelyet, ahová építsen, bontási engedélyt a düledezó épületekre, hogy felhasználhassa a még használható anyagot. Ezt a fel- szabadulás óta már százszor kérték, de mindeddig — illetve a cikk megjelenéséig — még csak meg sem győződött senki helyzetükről. Szerencsen a járása tanács illetékes szervei kijelentették: ott helyben a még 1945-ben kiosztott házhelyekre nem lehet építeni, mert Nagyhomokost nem nyilvánították tanyaközponttá, be kell költözzenek a szomszédos Tiszaiad ány községibe. Az ám, csakhogy ott sem kaptak házhelyet, amire építhetnének. így aztán maradt minden a régiben. Panaszkodhattak ha akartak, rájuk se hederített senki. — Egészen a cikk megjelenéséig. Pár nappal ezelőtt ismét ellátogattam Nagyhomokosra, megnézni mi történt azóta, hiszen a hatvan sokgyermekes csalód kérve-kérte, hogy próbáljunk tenni valamit, ha másért nem. a gyermekek egészségéért. Úgy gondolom, hogy ami tőlem tellett megtettem, — megírtam a cikket. Mit tehetne mást ez újságíró? S most érdeklődtem, volt-e valami foganatja? Nem akarok elébevágni a dolognak, de röviden megmondhatom: — nem sok foganatja volt! Csopák Ferenc tanító arcáról már leolvastam ezt. amint betessékelt: — A cikk után kijöttek, szétnéztek, de semmi sem történt, ami megoldaná problémánkat ■— mondotta. Hanem történt más. ami . elgondolkodásra készteti az embert. Csopák elvtárs elmondja, hogy éppen Tiszaladányban járt. amikor megérkezett oda Ringer elvtárs, a járási tanács város- és községgazdálkodási osztályának vezetője. A következőképpen kezdte a nagyhomokosi ügy „intézését“: Eljöttünk, hogy megválaszoljuk az újságcikket. Kibírtunk mi már annál nagyobb kritikát is. A szavaik annyira felháborították Csónak elv-társat. hogy azonnal szót emelt ellenük: — Senkit nem akarok jogtalanul támadni, bántani, de véleményem szerint Ringer elvtáxs megérdemli a bírálatot, mert nem kíván változtatni magatartásán. Tokajban, Tarcalon és másutt is panaszkodnak már intézkedéseire. (Szabad legyen itt megjegyeznem, hogy két-há- rom hónappal ezelőtt a meeyei tanács végrehajtó bizottságának elnöke feljegyzést kapott néhány, Ringer elvtárs munkájával kapcsolatos MÉGEGYSZER NAGYHOMOKRÓL rendéi etek ugyanis azt. mondják, hogy csak tanyaközponttá nyilvánított .helyeken lehet építkezni. Van persze kivétel is. A V. K. G. M. 1955 áprilisában megjelent, a 14/1955. III. 3. minisztertanácsi határozat végre- ft it áfáról szóló rendeletének d) pontja szerint: na a tanya termelőszövetkezeti tanyaközpont lenne, négy kilométernyire Tiszaladónytól, akkor a nagyhomokosiak ott építkezhetnének, ahol mint cselédek születtek és éltek, ahol a felszabadulás után először teljesjogú emberek lettek, s ahol juttatott földjük fekszik. A rendelet a) pontja szerint pedig akkor is építkezhetnének, ha a szomszédos községben (Tiszaladányon) nem kaphatnának műszakilag kifogástalan házhelyet. E két rendelethez szeretnék néhány megjegyzést fűzni. Mindenekelőtt: ki merné azt kijelenteni a 'nagyhomokosiak gondolkodásmódja, tervei alapján, hogy Nagy hóm okos egy-két, vagy három év múlva nőm válik termelőszövetkezeti tanyaközponttá? Különben az sem egészen helyénvaló dolog, hogy az egyik gyűlésen az előadó azt mondta a nagyhomokosiaiknak: álljatok be a termelőszövetkezetibe és lesz házatok. Erről még ma is haragosan beszélnek a nagyhomokosiak. Egyébként nyugodtan meg lehet állapítani, hogy Tiszaladányon műszakilag nem találnak olyan helyet az építkezésre, mint amilyen Nagyhomokoson van. Ha lenne ember, aki ezt kimondaná, nem érné semmi károsodás. Végül azt a választ kapták Csopák elvtársék: az itt a hiba, hogy ha kint a tanyán építkeznek, később kulturházat és villanyt kémek, ami az államnak fölös teher. Nos, a nagyhomokosiak gyűlésen kijelentették, hogy tíz évig semmit sem kérnek az államtól. És olyan emberek, akik társadalmi munkában vállalnák az ut rendbehozását, sőt mást is, ha arról lenne szó. A beszélgetés végén Csopák élvtárs azt mondta: — Küldöttséget küldenek az illetékes miniszterhez, ha már itt helyben nem intézik el ügyüket. Szerintem restelni való ez a helyi, járás’ és megyei szervek önállóságára, felelősségvállalására nézve. De hadd menien csak a küldöttség’ Én máris javaslom az illetékes minisztérium vezetőinek: adjanak igazat a nagyhomo- kosiaknak! Minden tekintetben megérdemlik és szükség van rá. BARCSA SÁNDOR ügy kivizsgálásáról, de a vizsgálat eredménye mindeddig ismeretlen.) Igen érthető Csopák elvtárs felháborodása a felsőbb szervek vezető munkatársának ilyen bemutatkozása ellen. De igen érdekes, hogy Csopák elvtárs mindezt tartózkodóan közölte és meg is jegyezte: — „Elmondom, pedig tudom, hogy megérzem majd. Mert mintha már most sem úgy beszélnének velem, mint a cikk előtt.,.“ Nem, Csopak elvtársi Ennek nem szabad megtörténnie. Túl vagyunk, túl kell lennünk már azon, hogy a jogos bírálatért valakit sérelem, mellőzés érjen. S ha mégis érne — az illetőknek keményen felelniük kell érte! Ilyen előzmények után természetesen nem sok intézkedés történhetett. Mentségére váljon Ringer elvtársnak, hogy amikor meglátta saját szemével (!) a nagyhomokosi lakásokat, mindjárt megváltozott a hangja és a véleménye. Úgy nyilatkozott az összegyűli; nagyhomokosiaknak, hogy hamarosan intézkednek. Az ígéret azonban még mindig csak ígéret — három hivatalos papirszelet kivételével. Ringer elvtáns az egyiken értesítette Csopák elv társat (miért éppen őt?), hogy Tiszaladányon 31 házhely van beépítetlenül. de 31 tiszaladámyi lakos hat hónapon belül megkezdi az építkezést. — Ez any- nyit jelent a nagyhomokosiaknak, hogy Tiszaladányban. nem kapnak házhelyet, — legalábbis nem alkalmas helyen. A második írást Homyák Janos, a megyei tanács csoportvezető főmérnöke küldte, s közölte Csopák elvtárssal, — amit ő közölt a megyével —, hogy a nagyhomokosi gazdák közül ki hol szeretne lakást építeni? Harmincegyen Tiszaladányon, heten Tarcalon, többen Tokajban és másutt. Igaz ugyan, hogy valamennyien inkább helyben építkeznének hanem ezt nem lehet (?!).- J; A harmadik írást a tiszaladányi tanács vb. titkára tette elém, hírt az első valamirevaló intézkedésről. Ringer elvtárs közli benne, hogy amennyiben a megállapított tízegynéhány házhely műszakilag nem felelne meg — s nem fog megfelelni, mert vizenyős, vízjárásos helyen fekszik, — akkor a tanács kisajátítással juttasson házhelyet a nagyhomokosiaknak. Hanem a titkárnak, a tanács végrehajtó bizottságának — és talán még Ringer elvtársnak is — az a személyes véleménye, hogy a legjobb lenne,_ ha a nagyhomokosiak ott helyben, a már íása-ben kimért szópfekvesü, minden tekintetben megfelelő házhelyre építhetnének. szervek miatt A csoport megkapta és birtokba vette az úgynevezett, tűzoltó nagytermet, az utolsó hónapokban itt mutatkozott be a közönségnek, de most az a veszély fenyeget, hogy ezt is elvesztik. Hová mennék akkor? Lassítja a munkát az a körülmény is, hogy Mezőkövesden a különböző intézményeknek apróbb kul hírcsoportjai vannak, amelyek elvonják az együttes legjobb tagjait e részeire bontják a csoportot. Mindezzel sokat lehetne és kellene is foglalkozni. Az öntevékeny szin játszócsoport vezetősége most ülést tartott és meghatározta a következő évad színpadi tevékenységét. Csizmarek: Boci-boci tarka és Seribe: Egy pohár víz című darabját viszik színpadra, március 15-re pedig ünnepi előadás keretében Kiss Gyula és Varga István most készülő hazafias tárgyú darabjának bemutatóját készítik elő. Készül a csoport egy szavalóestre is, amelyen Petőfi legszebb verseit tolmácsolják. Ezt éppúgy, mint a világirodalom legszebb verseit megszólaltató másik szaval óestet, az irodalmi körrel együtt rendezik meg; Ezeken kívül is sok terv. A szinjátszócsoport vezetősége szerint ez idei jó eredmény előfeltétele, hogy a csoport az eddiginél jóval több segítséget, támogatást kapjon, erkölcsi és anyagi v’onatko- zásban egyaránt, A kulturális szervek munkája nem merülhet ki adminisztrációs munkák hajszolásában. fő tevékenységük az legyen, hogy ahol népi értékek jelentkeznek, ott minden erejükkel segítségükre siessenek. Ha ez mezőkövesdi vonatkozásban megtörténne, a színjátszó csoport nemcsak a matyó- földnek, de az egész megyének is komoly kulturális tényezőjévé válna» Nép- és táncdal ének esek, tánczenészek vizsgaideje A megyei tanács és a Miskolc városi tanács népművelési osztálya felhívja a megye és a város területén működő nép- és tánczenészeket, valamint a nép- és táncdalénekeseket, hogy a kategorizáló vizsgákat ezévben október 22 és november 30. között rendezik. Felhívjuk az érdekeltek figyelmét, hogy a vizsgára 3 napon beiül, október 13-ig jelentkezzenek a lakóhelyük szerinti illetékes járási, Miskolcon a városi tanács népművelési osztályán. Vizsgára jelentkezniük kell mindazoknak, akik az elmúlt évi vizsgáztatásokon valamilyen oknál fogva nem jelenhettek meg, vagy Ideiglenes ,,C” minősítést kaptak. Azok jelentkezését is elfogadják a tanácsok, akik vizsgaeredményüket ,,kategóriájukat” egy évi rendszeres tanulás után magasabbra kívánják emelni. A vizsgadíj ezévben is 35 forint, amely összeget a jelentkezéskor kapott csekken kell befizetni a megyei tanács népművelési osztályának 657.003—306. sz. letéti számlájára. A befizetés üres biancó csekken történik, az össr.eg rendeltetésének feltüntetésével. Egyéb felvilágosítást a városi és járási tanácsok adnak. Megyei és városi tanács népművelési osztálya. Kukoricacsutka a-ként 14.40 Ft. árban a miskolci, mezöcsátí, szikszói, mezőkövesdi, hernátl- németi és sárospataki Tüzép telepen lakosság és közületek részére szabadon kapható« S akármelyik oldalról vizsgálom a dolgot, a rendeletek, paragrafusok ellenére nekem is ez a véleményem1; A
