Észak-Magyarország, 1956. szeptember (12. évfolyam, 206-231. szám)
1956-09-20 / 222. szám
Csütörtök, 1956- szeptember 20, ÉS ZA KM AGY ARO RS ZÄG s LAZA MUNKAFEGYELEM-----------------------T ER VL EMARADÁS flrn,os,línya ,,ES Üzemének monkéjárél Ormo&bányán a tervteljesíté&t mutató táblák mindegyikén a Il-es számú aknaüzem a lemaradók, a tervet nem teljesítők között van. Bárki kérdezi az aknászokat, a frontmesr tereket, a harmadvezetőket: mi az oka’ az aknaüzem súlyos lemaradásának, szinte egybehangzóan a műszaki feltételek hiányáról, a létszám- hiányról beszélnek. S a harmad vezetők, az aknászok indokait a bányászok helyeslő bólogatással fogadják. Az igazság azonban nem ez. Legfőbb baj, hogy a műszaki vezetők és bányászok között olyan viszony alakult ki, amely egyre Inkább lazítja a munkafegyelmet, akadályozza a tervteljesítést. A Borsodi Szénbányászati Tröszt vezetői és a bányaüzem vezetője, Ihász elvtárs, nyiltan feltárja a helyzetet: — Ormos Il-es üzeme nem panaszkodhat, hiszen csaknem 100 százalékig biztosítottak nála a műszaki feltételek. A tervlemaradás oka a rendkívül laza munkafegyelem. kiképzését, nem fordult volna elő a súlyos hiba, A tervteljesítés elhanyagolása mellett nem vigyáznak a nép vagyonára sem. Nem becsülik meg a drága gépi felszereléseket. Szeptember 11-én délután a IV. számú telep siklójába új motort kellett leszállítani. Szilágyi János aknász eltűrte, hogy a dolgozók gondatlanul végezzék munkájukat. Ennek az lett a következménye, hogy a motor összetört, sokezer forintos kár keletkezett a hanyagság miatt. A borsodi tröszt bányaüzemeiben kevés olyan front van. mint az Ormos II. telep 110 méteres fronttá. A szénréteg vastagsága két méternél i<5 nagyobb Ha Beik András. Bálint Latos és Mónus Tstván frontekná- szok lobban megszerveznék a munkát. é’ővé tennék a munka versen vt. a front szinte ön+ené a szenet. De oersze, néoszerűbb magatartás elmeg a technológiai előírások durva megsértésében is. Nemrégiben a IV-es telep 2-eg ereszkéjének szakadásánál új tartót kellett behelyezni. Az előírt 15 centiméteres lyuk- mélység helyett mindössze 6 centimétereset képeztek ki. Halász László, Szilágyi János, Kenéz András aknászok elnézték a hibát, nem gondolva arra, hogy ez rengeteg baleseti veszélyt rejt magában. Ormosbánya Il-es számú üzemének minden lehetősége megvan a terv teljesítésére. A műszaki középkáderek nagvobb felelősségérzete a széncsata győzelme iránt megváltoztathatja a helvzetet. Határozott felleléssel, a munkafegyelem lazítóinak felelősségrevonásával elérhetik, boev bányaüzemük ne a lemaradók, banem az elsők sorában legyen. Csnnán Ormos TT. akna bányászain múlik, hogv a hónap végén tervtol- ■»esítést jelentenek-e. vaey további ’emaredásról számolnak be. Szakítanak a rossz módszerekkel, ne tűrték a munkafe°ve1em lazítását, alanézni a hibákat, mint fala>rv<8.«e«re- vonni a munkafegyelem lazftóit. A fegyelmezetlenség mutatkozik pos szervezőmunkával fordítsák meg a jelenlegi helyzetet! JlemlezeUik írják Érdemes belépni a szakcsoportba A felsőkelecsényí gyümölcstermelő szakcsoport ebben az évben alakult tíz taggal és 25 katasztrá- lis hold gyümölcsössel A szakcsoport tagjai az alakulás után nagy lelkesedéssel láttak munkához. Ebben az évben 300 mázsa almára kötöttek szerződést. A hullott almát is értékesíti a szakcsoport, már idáig 50 mázsa hullott almát szállítottak el a kon» zervgyámak. Kardos Bálint, a szakcsoport elnöke elmondta, hogy az ősz folyamán a gyümölcsfákat teljesen megtisztogatják, megtrágyázzák, a hiányzó gyümölcsfákat pedig kipótolják. A szakcsoport elhatározta, hogy létszámát is erősíteni fogja. Idáig két új tag jelentkezett. Juhász Imre; „Kivétő földmuves$9Svetkezet?*-i avatóünncpély Mezőcsáton A napokban nagy volt a sürgés- forgás a mezőcsáti kultúrotthonban. Három ízlésesen terített, virággal feldíszített asztalsor várta a vendégeket. „Kiváló földművesszövetkezeti“ avató ünnepélyt tartottak. A Mező- rsát, Gelej, Igrici körzeti földművesszövetkezet 10 éves fennállása óta elsőízben nyerte el a megtisztelő , Kiváló Földművesszövetkezet“ címet. Az elismerés, megbecsülés még jobb, odaadóbb munkára ösztönzi a szövetkezet dolgozóit. Papp József elvtáns, a MÉSZÖV képviseletében, rövid beszámoló után Veres Ferenc elvtársnak, a földművesszövetkezet igazgatósága elnökének átadta a „Kiváló Földművesszövetkezet“ oklevelet és a velejáró 5000 forint pénzjutalmat. Veres elvtárs az oklevél és a pénz átvételekor ígéretet tett arra, hogy a jövőben úgy igyekszenek dolgozni, hogy megtarthassák a „Kiváló Földművesszövetkezet“ címet. Cseh Barnabáis A> megyei malmok befejezték harmadik negyedéves tervüket E*y miskolci diákotthonról S ez a megállapítás teljesen helytálló. A bányaüzem szeptember 1-től 18-ig 3497,6 tonna szénnel maradt adósa népgazdaságunknak. A tervteljesítés alig éri el az 55-—60 százalékot. Ihász Sándor elvtárs, bá- nyavezető, éjt nappá téve küzd, dolgozik azért, hogy a harmadvezetők helyett a munkát elvégezze. Bartha Kató Imre, Fóris B. József és Pelle Sütő József harmadvezetők ugyanis elnézik a lógást, a szervezetlenséget, nem tudnak rendet teremteni műszakjukon. Sorozatosan előfordul, hogy sürgős javítási, vágy fenntartási munka elvégzéséhez nem tudnak tíz embert adni. Nem tudják megkövetelni beosztottjaiktól, a csapatvezetőktől és a bányászoktól, hogy a munkahelyet a következő harmad számára előkészítve adják át. A munkába érkezőknek sokszor fél műszakokat kell eltölteniök ácso- lássál, a munkahelyek előkészítésével. Nincs egyetértés az egyes műszakok között, nem segítik, hanem akadályozzák egymás munkáját. És nem veszik észre, hogy éppen emiatt küzd az üzem súlyos lemaradással! A fegyelem lazaságának tudható be, hogy szeptember 16-án Mónus István frontaknász vezetésével görbén képezték ki a szerelőutcákat, s a kaparőszalagnál emiatt egymást követték az üzemzavarok. Az egész nap javítással telt el, a műszak munkája úgyszólván kiesett a termelésből. Persze, ha a frontaknász jobban ellenőrizte Volna a szerelőutca A megyei tanács vb. élelmiszer- ipari osztály irányítása alá tartozó, helyi ellátásra dolgozó malmok harmadik negyedéves tervüket befejeznék. A legjobb eredményt az ónodi A MÁV sátoraljaújhelyi pályafenntartási főnöksége szép bizonyságát adta annak, hogy magáévá teszi a Központi Vezetőség iránymutatását és közügynek tekinti a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztését. Felismerte, hegy a termelőszövetkezetek ügye nem reszortfeladat, nem egy, vagy több szerv ügye, hanem az egész dolgozó népé, így természetesen a vasúti dolgozóké is. A főnökség dolgozói kitűnően patronálják a kenézlő i termelőszövetkezetet. A közelmúltban is értékes segítséget nyújtottak a termelőszövetkezetnék. Rendbehozták, kifestették irodáját, új ablakokat, ajtókat tettek be és bútorzatról is gondoskodtak. Az iroda olyan lett, hogy bármilyen ünnepi tanácskozás színhelyének is megfelel. malom érte el, A múlt év hasonló időszakához viszonyítva, a megyei malmok mintegy 6 százalékos energiamegtakarítással dicsekedhetnek. Fazekas József gyón elégedettek a patronáló vasutasok munkájával, hálásak a segítségért. A baráti kapcsolat nagyban erősíti a munkás—paraszt szövetséget és hathatósan segíti a nagyüzemi gazdálkodást. A sátoraljaújhelyi pályafenntartási főnökség dolgozói példát mutattak a tsz-patronálásban. Különösen, nagyra értékelendő munkájuk azért, mert az őszi forgalommal megnövekedett feladataik mellett szakítottak időt a patronálásra. A vasutasok magatartását tekintsék példaképüknek a vállalásukat hanyagul teljesítő üzemek. A sátoraljaújhelyi vasutas dolgozók lelkes segítőkészségükkel kivívták a megye dolgozóinak elismerését. A z utóbbi időben egyre többet ** olvashatunk az éledő kollégiumi mozgalomról. Bár magam csak rövid ideig voltam népi kollégista, mégi6 örömet okoz számomra is az MDP Központi Vezetősége Politikai Bizottságának új határozata a kollégiumi mozgalomról. Harmadik éve dolgozom közép- iskolás diákotthonban nevelőtanárként. így már bőven volt lehetőségem összehasonlítást tenni a diákotthon és a volt népi kollégium között. A NÉKOSZ hibái különösnek tűnnek a mai diákoknak, de egészséges közösségi szelleme most is vonzó számukra. Az elmúlt két évben nagyon sok mindent önkényesen, diktatórikusán oldottunk meg diákotthonunk életében. A legcsekélyebb — egyébként a kamaßzkorral járó — figyelmetlenségért, csintalanságért is a legszigorúbban büntettünk, a diák, az ember legdrágább kincséhez a szabadságához nyúltunk: egy-két, néha több hétre elvontuk a kimenőjét. em csoda, ha a gyerekek a diákotthont nem érezték otthonuknak, kaszárnyának, börtönnek nevezték. S ki tud jó munkát végezni ott, ahol nem érzi jól magát? — Nem volt kielégítő a tanulmányi eredmény ^ Éreztük, hogy nincs rendjén a dolog. Tudtam, hogy a gyerekek nem őszinték hozzám, feszélyezve érzik magukat jelenlétemben. Több sikertelen »reformjjísérlet« után mindig visszatértünk a »jól bevált«, de nagyon kevés nevelési eredménnyel járó diktatúrához. Végre, ebben az évben — úgy érzem — sikerült megtalálni egy célravezető formát. Különböző felelősökből (háló, mosdó, tanulótermi, éttermi, stb.) álló, diákok közül kiválasztott »kis-tanács« működik. ök ellenőrzik a diákotthon életét, ki-ki a maga területén. Esténként jelentést tesznek a nevelőnek a napközben észleltekről. Ha kell, büntet, de ha lehet, inkább dícsér a »kis-tanäcs«. S a »tanácstagok« egyre inkább felelősöknek érzik magukat kis társadalmuk, a diákotthon életének alakulásáért; Mindez csak vázlatos és rideg ismertetés. A tartalom több és még többnek kell lennie. A zt hiszem, egy lépést tettünk n a kollégiumi önkormányzat megvalósítása felé. A folytatást is igyekszünk helyesen véghezvinni, s akkor a nemes célt biztosan elérjük: segítettünk az újtípusú, szocialista ifjúság felnevelésében. ZENGŐ MIHÁLY középiskolai tanár. A sátoraljaújhelyi vasutasok segítsége a kenéztöi termelőszövetkezetnek A termelőszövetkezet dolgozói na* BIZALOMÉRT - BIZALMAT iiiiiiiiiiiii|iiiiiiiitiiiiiiiillii|iiHiii<HiUiiHiiiiHiiii|iiiiiiiiiiiiiii!iiiimi EGY MVN KASGYVLÉb M ARGÓ J A RA »iiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiimimiiiiiiiiiniiiimHi Embereket, egy egész üzemet vezetni nem könnyű dolog. Sok-sok tapasztalat, tanulás, emberismeret és főképpen emberszeretet szükséges ahhoz, hogy valaki jó vezető legyen, olyan vezető, akit szeretnek a munkások, a beosztottak, fiatalok és öregek. Sokat olvastunk és hallottunk erről a problémáról. De valljuk meg őszintén, ahhoz, hogy hogyan lehet valaki jó vezető, hogyan vezethet kiválóan egy üzemet, nem adhatunk biztos receptet, valamilyen sablont. Egy azonban biztos: emberszeretet, megértés és őszinteség nélkül senki sem lehet jó vezető, legyen akár két diplomája is. Mert egyetlen főiskolán, semmilyen tanfolyamon nem lehet megtanulni a vezetést, csak részben. Aztán nagy felelősség is egy üzem vezetése. Feleim kell az emberekért, a gépekért, a tervteljesítésért, — mindenért, ami az üzemben történik. De az is tény: a. jó vezetőt szeretik az emberek. A rossz vezetőt sohasem fogják megszeretni és nem szívesen dolgoznak vele. Már pedig a munkások csalhatatlanul, igazságosan meg tudják állapítani, hogy ki a jó és ki a rossz üzemvezető. A vegyikombinátban egyszer egy munkással beszélgettünk erről és azt mondta: „Régebben egy pesti üzemben dolgoztam, az üzemvezetőt azóta sem tudom elfelejteni. Mindenki szerette őt, pedig keményen megkövetelte a fegyelmet. Szerettük, mert nagyszerű ember volt. Beszélgetett az emberekkel, szerény volt, előre köszönt a dolgozóknak, sokszor még a fiatalabbaknak is. Minden nap közöttünk volt a műhelyben, megkérdezte, nincs-e problémánk? Minden nap dicsért és minden nap bírált. Egyedül semmit sem intézett, kikérte a párttagok és pártonkívüliek véleményét, őszinte volt, nem tűrte a pletykát, a hátmögötti fecsegést Gyakran lakásukon is meglátogatta a dolgozókat, segített, ahol csak tudott. Véleményt kért az emberektől és sokszor megkérdezte, mit szólnak az ő munkájához, milyen hibákat látnak benne.. ■ “ S ennek a dolgozónak igaza van. Valóban ilyen a jó vezető, akit szeretnek az emberek, az üzem munkásai. Mindent azért mondjuk el, mert a napokban erről beszélgettek a dolgozók a vegyikombinát gőzellátási üzemében megtartott munkásgyűlésen. A tanácskozáson az üzem dolgozóin kívül megjelentek a pártbizottsáfiok és a gyár vezetői, a szakszervezet képviselői. Már ebből is gondolni lehetett, hogy nem mindennapi dologról lesz szó. És tényleg Így történt. A vegyikombinát igazgatója, Gór Nagy Sándor elutárs beszámolt az üzemrészben tapasztalt tarthatatlan helyzetről, a gőzellátási üzem vezetőinek magatartásáról. Elmondotta, hogy Kerekes István mérnök, a gőzellátás fiztál üzemvezetője és helyettese, Pávics bászló technikus már hosszú idő óta megengedhetetlen hangon, gorombán bánik a dolgozókkal. Nem veszik figyelembe a munkások véle* menyét, javallatait, kritikai megjegyzéseit A két üzemvezető gyakran elfojtotta a bírálatot, s az is megtörtént, hogy az üzemből igyekeztek eltávolítani a párt- és a szakszerűeket funkcionáriusait. Ezzel a magatartásukkal ^ akarva, nem akarva — akadályozták a kollektív, egészséges bírálószellem kibontakozását, a törzsgárda megerősödését. Semmibevették a kommunisták és a pártonkívüliek javaslatait, kéréseit. Az üzemet a kollektíva nélkül, a tapasztalt, kiváló szakemberek nélkül akarták vezetni. Azért tartottak munkásgyűlést, hogy a dolgozók szemtől-szembe mondják el véleményüket a két üzemvezetőnek. A munkások bátran, harcosan, szókimondóan és segítő szándékkal feltárták a súlyos hibákat. Elmondták, hogy nem egy becsületes munkás, jó szakember önkényesen kilépett az üzemből, mert ez az állapot tűrhetetlenné vált. Elmondták, hogy Kerekes üzemvezető és helyettese, Pávics László nem tanította a fiatalokat, sokszor csak parancsokat osztogatott és a szép szó, nevelés helyett szüntelenül fegyelmi eljárást indítqtt a dolgozók ellen. Az is megtörtént, hogy az üzemvezető és helyettese „tökkelütött marha“ szóval illette azt a dolgozót, aki kisebb hibáit elkövetett. Kerekes István és Pávics László a fizetési besorolásnál minden esetben a pártszervezet és a szákszervezet tudta nélkül döntött, s nem egyszer goromba szavakkal kikergette az embereket az irodából Nehéz lenne felsorolni a gyűlésen elhangzott bíráló szavakat, amelyeket a dolgozók elmondtak. De nem lennénk igazságosak, ha nem beszélnénk arról, hogy a munkásgyűlésén több olyan dolgozó is felszólalt, aki elmondta, hogy neki nem volt baja a két üzemvezetővel, velük nem bántak gorombán. Olyan dolgozó is akadt, aki kijelentette, hogy a két üzemvezető hibái ellenére rendes ember, mamájának az üzemben, ne váltsák le őket. Jóval több volt azoknak a száma, akik a két üzemvezető leváltását kérték. A városi pártbizottság, az igazgatóság és a szakszervezet megvizsgálta a dolgozók panaszait és megállapította, hogy a két fiatal üzemvezető megfeledkezett magáról, tehát dönteni kell sorsukról, A munkásgyűlésen parázs vita keletkezett. A dolgozók meghallgatták a két üzemvezető válaszát. Sajnos, önkritika nélkül, gyakran nem a feltett kérdésekre adtak felvilágosítást. A több mint négy órán keresztül tartó munkásgyűlésen határozat született. A gyúr vezetői, a párt- és szakszervezet vezetői, valamint a munkáskollektíva, az üzem kommunistái, becsületes dolgozói úgy határoztak, hogy embertelen magatartása miatt leváltja Pávics Lászlót üzemvezetőhelyettesi funkciójából, s más üzembe helyezi, mert nem méltó a bizalomra, nem bíznak benne a dolgozók. A munkásgyűlés Kerekes István üzemvezetőnek azonban bizalmat szavazott és arra kérte, bizonyítsa be, hogy tud változtatni eddigi helytelen magatartásán és módszer rein. Kerekes István üzemvezető alig 29 éves fiatal mérnök, aki népi demokráciánkban tanult és lett vezető, De elzárközött a munkásoktól, elfelejt tette, hogy csalás az üzem kollektívájával érhet el eredményeket, csakis a párt- és a szakszervezettel együtt dolgozhat azokért a célokért, amelyeket a vegyikombinát dolgozói maguk elé tűztek. Fiatal mérnök, aki — mert időben nem segítették — bizalmatlanná vált az emberekkel szemben, nem tudta, mit tegyen és a fegyelmet sokszor goromba szóval követelte. Kerekes István üzemvezető ígéretet tett, hogy a hiba- kai kijavítja. A munkásgyűlés részvevői bíznak benne, ezért elhatározták, hogy 2—3 hónap múlva ismét megvizsgálják, hogy az üzemvezető érdemes volt-e a bizalomra? Az üzem kommunistái ígéretet tettek, hogy segítik a fiatal üzemvezetőt, aki, ha eddigi hibáit levetkőzi, jó vezetővé válhat. Persze, olyan dolgozó is akadt, aki nem bízik ebben. A gyár vezetői és a pártbizottságok mindent elkövetnek, hogy a fiatal mérnököt helyes útra vezessék. Erről beszélt Barta elvtárs is, a városi pártbizottság titkára és a gyár igazgatója, Gór Nagy elvtárs. A gőzellátási üzemben nemrégen alakult meg az üzemi pártszervezet. Élére olyan elvtárs került, aki tapasztalt és képes megoldani a feladatokat. De ez nem lesz köny- nyü. Máról-holnapra nem lehet rendet teremteni az üzemben, de ha a kommunisták, a gyár vezetői és a becsületes, jőézándékú pártonkívüli dolgozók összefognak, meggyorsíthatják a folyamatot. Kerekes István mérnök és Pávics László technikus nem elveszett ember. Ha a pártszervezet kézenfogja, segíti őket, beszélget velük, — s természetesen, ha ezt ők is akarják, — egyhamar jóvátehetik hibáikat. Az üzem legtöbb dolgozója bízik; Kerekes üzemvezetőben, — a munkásgyűlés határozata is ézt bizonyítja. A munkások tehát megtették a magukét, most a fiatal üzemvezetőn a sor. Bizonyítsa be, hogy valóban szereti az embereket, bízik bennük és mindent megtesz, hogy a rövidesen üzemelő ve- gyikombínát eredményesen termeljen. Ezt hallottuk és tapasztaltuk a munkásgyűlésen, s úgy gondoljuk, nem árt, ha vezetők és beosztottak egyaránt elgondolkodnak rajta. Senki, soha ne felejtse el, hogy vezé tőnek lenni Igen nagy kitüntetés, mert ez a munkások, az egész ország bizalmát jelenti. A munkásgyűlés tehát jól sikerűit. A kollektíva helyesen és igazságosan döntött a két üzemvezető sorsáról. A felszólalásokból, s a határozatból érezni lehet a munkásgvűlés, a kollektíva bölcsességét, a XX. kongresszus friss, alkotó szellemét. Igen, a munkásak segítő szándékkal, jól határoz» toki Most valában Kerekes István üzemvezetőn és Pé vies Lászlón a sor. Be kell bizonyítaniuk, hogy megértik a nagyszerű segítő szándékot és okulva a dolgozók bírálatából, a jövőben emberséggel, bizalommal és szeretettel foglalkoznak a munkásokkal. Az üzent dolgozói bizalmat szavaztak Kerekes üzemvezetőnek, most adjon a bizalomért ő is bizalmat. SZEGEDI LÁSZLÓ
