Észak-Magyarország, 1956. szeptember (12. évfolyam, 206-231. szám)

1956-09-16 / 219. szám

I fmnmmnmm BZ MDP BORSOD-ABflÚJ-ZEMPLÉH MEGYEI BIZOITSáGB ÉS B MEGYEI TAKÁCS lflP]B<rrü XII. évfolyam, 219. szám 1956 szeptember 16, vnsárn ffifTí Sízunk a széncsaták hőseiben (P. A.) Küszöbön az ősz. közeleg a tél. Több szén kell az erőművek­nek, az iskoláknak, a családi ott­honoknak. Az egyre jobban foko­zódó szénigényeket azonban nehe­zen tudjuk kielégíteni, hiszen a sóik. Kazincbarcikán nemrégiben több lakást adtak át rendeltetésé­nek, de a lakás-elosztó szervek megfeledkeztek hős bányászaink­ról, azokról, akik az erőművek ka­zánjainak küldik a szenet. A tervlemaradást nem szabad Vasárnap sorsolják ötödször : a IV. békekölcsönt A negyedik békekölcsön ötödik j sorsolását vasárnap délelőtt 11—13 : Űj, különleges marógép a hatalmas hidroturbinák megmunkálásához. A óra között bonyolítják le Sátorai jaúj- : ­helyen, a Béke filmszínházban. • súlya 280 tonna. Az új marógépet 20 darab 370 kilowattos villamos Vi“' nyfr^éV^tomáiábS j motor h“m- A ffép kezelése összpontosított; kezelését egy munkás végzi. 78.500 nyerőkötvény tulajdonosának. ........ i Mmdii bányák legtöbbjének ter­melése mélyponton áll. A Borsodi Szénbányászati Tröszt üzemei nem teljesítik' tervüket és adósságuk ■ már lő ezer tonnára növekedett. Az előző hónapokban is volt néha tervlemaradás, de hónap végére a1 bányák mindig elérték a 100 szá­zalékot. Ez persze most egyáltalán nem valami nyugtató tény. A hi­deg idők beálltával az üzemekben, az erőművek telepein csak egészen rövid időre elegendő szenet tudnak tartalékolni, ezért elengedhetetle­nül szükséges az egyenletes szén- termelés megteremtése. Az év első 8 hónapjában kétség­telenül megdolgoztak bányászaink a mintegy 41 ezer tonnás előnyért. Nem szabad elfelednünk azonban, hogy a pihenésre szánt vasárna­pokat áldozták fel a tervteljesítés érdekében. A vasárnapi műsza­kok hátrányosak a dolgozók és a népgazdaság számára. Egész heti fáradságos munka után a bányász , vasárnap is kénytelen oda­állni a szénfáihoz, hogy a tervben - előírt szénmennyiséget az üzem ■ mindenképpen biztosítsa. TJgyan- " csak káros a népgazdaság számára is a vasárnapi termelés, mert emiatt a szén ára több mint 100 százalékkal emelkedik a hétközna­pihoz képest. % A bányaüzemek vezetői a vasár­napi műszakok indoklására leg­többször a létszámhiányt említik. Kétségtelen, hogy az üzemek nem rendelkeznek kellő létszámú fizi­kai dolgozóval. Sokszor eredmény­telen a bányásztoborzás is, mert igén nagy mértékű a munkásván­dorlás. Miért? Azért, mert a bá­nyaüzemeknél nem tudják megfe­lelő körülmények között elhelyez­ni a bányászokat. Nincsenek kor­szerű szállások, ezért a munkások kénytelenek messzi vidékről, gyak­ran 80—100 kilométeres távolság­ról autóval vagy vonattál bejárni A Borsodi Szénbányászati Tröszt vezetői már sokszor jelentették e tarthatatlan helyzetet a Szénbá­nyászati Minisztériumnak és a többi illetékes Szervnek, intézke­dés mégsem történt. A létszámhiány mellett erősen érezteti káros hatását a laza mun­kafegyelem is. Jónéhány bányász más szórakozási lehetőség hiányá­ban a vendéglőkben, italboltokban tölti szabadidejét és italozás köz­ben megfeledkezik arról, hogy várja a bánya. Különösen fizetés után növekszik . az igazolatlanul távolmaradók ^szúrna. A többi ipar­ághoz képest aránytalanul sok a beteg is a bányászok között. Fel­tételezhetően jónéhányan vannak közöttük álbetegek Az üzemi bizottságok és a gazdasági vezetők sajnos nem sokat törődnek a rend­szeres bétegeUehőrzéssel, pedig ez­zel csökkenthetnék az álbetegek számát. Évekkel ezelőtt elindult a bá­nyaüzemekben az úgynevezett me- legcsákányváltás mozgalma. Az idők folyamán a mozgalom* fele­désbe merült. Sokszor két-három órán át is hül a csákány azért, mert a műszakból távozók jóval hamarább hagyják abba a mun­kát, az érkezők pedig csak későn kezdetiek dolgozni. Ormos II. ak­nájában ez különösen érezhető. Nem egyszer kiderült, hogy egy bányász a 8 órás műszakból mind­össze 5 órát dolgozott. A munkafegyelem megszilárdítá­sával a borsodi bányaüzemekben egyesapásra mintegy 15 százalék­kal lehetne növelni a tervteljesí­tést. Már ez is segítséget nyújtana á fáradságos és tegyük hozzá — törvényellenes vasárnapi műsza­kok felszámolásához. A munkaerő kérdésénél föltélien szólnunk kell arról, hogy a bányá­szok nem kapják meg az őket megillető megbecsülést. Még min­dig csigalassúsággal épülnek a bá­nyászlakóházak és munkásszállás teljes egészében a létszámhiánnyal és a munkafegyelem lazaságával magyarázni. Az üzemek műszaki vezetői, technikusai és a mozgal­mi szervek sem tesznek meg min­dent, azért, hogy bányászaink a szénf ejtési és karbantartási előírá­sokat végrehajtsák. Legtöbb helyen a múnkáhelyek még mindig szeny- ; nyesek, a frontmesterek nem gon­doskodnak arról, hogy a frontbri- < gádok munkakezdés előtt és után ; eltakarítsák a munkát akadályozó szemetet. A foldalait dolgozó bá­nyászok a gépek és kaparószalagok elromlásakor rendszeresen a karban- tartólcat szidják. Nem gondolnák arra, hogy éppen az ő hanyag munkájuk okozza a gépek elrom­lását. Kondón, Ormosbányán és Alberttelepen nagyon kevés gon­dot fordítanak a vízcsorgók helyes elkészítésére. Elhanyagolják a he­lyes talpkiképzést is. Gyakori a ta­lajduzzadás, ami akadályozza a bá­nyászok munkáját. Ha a munka­időből csak néhány percet is a csorgás kijavítására és a talpki­képzésre fordítanának, ugrásszerű­en megnövekedhetne a termelés, könnyebb volna a munka. Előfordul persze, hogy a bányá­szok joggal hivatkoznak a karban­tartókra. A gépészek és a szere­lők a munkagépek, segédberende­zések javítását gyakran felülete­sen végzik el, vagy rendetlenül hagyják a munkahelyet, értékes anyagokat tipornak a sárba. A bányaüzemek műszaki ß&lgo- zói á tervtéljesiiés érdekében már eddig is nagy erőfeszítéseket tet­tek. Ezek sikerét a műszaki felté­telek biztosításával tovább' lehet­ne fokozni. ' Egyes bányaüzemeknél még mindig háttérbe szorítják' a gépeket. A Donbassz-, a-Gomyák- és á Sahiyor-kombájnokat még mindig nem . használják ki eléggé. Az üzemidő jobb kihasználása ér­dekében szükséges, hogy ezekhez a bányagépekhez alacsony beépíté­sű láncos vonszolókat készítsenek, hogy az elszállítás biztosítva legyen. A Donbmsz-kombájnoiknál érde­kes kísérletek folynak. Évek óta megoldatlan probléma a főteszén leszedésének kérdése. A Borsodi Szénbányászati Tröszt derék mű­száki kollektívája •terveket készí­tett a Donbassz átszerkesztésére. A tervek elkészültek, így előrelát­hatólag az év végére a probléma megoldódik. De tálán a kivitele­zést meg lehetne gyorsítani. A frontfejtések omlasztásának előkészítésére nemrégiben Szeles- aknán, Lyukóbányán, Rudolftele- pen és más bányaüzemeknél rabló- vitlá'kat állítottak munkába. Ez megkíméli bányászainkat a nehéz fizikai . munkától, s fokozza a fa­megtakarítás t is. V A Borsodi Szénbányászati Tröszt bányaüzemeiben még nem érte el tetőfokát a műszaki fejlesztésért vívott csata. A műszaki dolgozók még nem igénylik a dolgozók ja­vaslatait, egy-egy műszaki problé­ma megoldásánál csupán saját tu­dásukra támaszkodnak. Bár az újítómozgálom fejlődést mutat, még nem halad kellő ütemben. Nagyon kevés olyan újítással találkozunk, amely lényegesen előrevinné a technika fejlődését, a műszaki színvonal emelését. A borsodi szénbányák, fizikán, és műszaki dolgozói már sok csatában vívták ki a párt, a dolgozó nép el­ismerését. Bízunk benne, hogy elmaradásuk pótlásáért vívott har­cukat siker koronázza. A terv tel­jesítése a kötelességnek csak egy- része. Minden borsodi bányász lel­kiismereti ügye, hogy a népgazda­ság által kért 300 ezer tonna ter- venfelüli szén kitermeléséből dere­kasan kivegye részét. Bízunk hős bányászainkban, a széncsaták hőseiben, s reméljük, hogy néhány nap múlva ismét kigyúlnak a bá­nyaüzemek felett a tervteljesítést jelző vörös csillagok A magyar külnf^miMisztérium szóvivőjének nyilatkozata az Eden-tervvel kapcsolatban Rubin Péter rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter, a kül­ügyminisztérium szóvivője szomba­ton ismertette a sajtó képviselői előtt a magyar kMügymiuisztérium nyilatkozatát a „Szuezi-csatoma használói szövetségének” létrehozá­sára vonatkozó Eden-terwel kapcsn latban. A nyilatkozati ezeket mond­ja: „Anglia, Franciaország és az Egye­sült Államok között lefolyt előzetes tárgyalások után Sir Anthony Eden, angol miniszterelnök, az atlsóház szeptember 12-i rendkívüli ülésén bejelentette, hogy létrehozzák a „Szuezi-csatorna használóinak szö­vetségét”. E szervezet létrehozása tovább növeld a a Szuezi-kérdés kö­rül kialakult feszültséget. Ezzel kap­csolatban a Magyar Népköztársaság' külügyminisztériuma szükségesnek tártja leszögezni a következőiket: A Szuezi-csatorna társaség államo­sítása körüli vitáiban az • érdekelt nyugati kormányok figyelmen kí­vül látszanak hagyni azt a körül­ményt, hogy más kérdés a csatorna gazdasági kiaknázása és ismét más kérdés a csatomén való szabad ha­józás biztosítása. A Magyar Népköz­társaság kormánya 1958. augusztus zetközá jog által elismert "Jbgáváí ált és minden' tekintetben az ENSZ- alapokmánya szellemében és az ENSZ közgyűlése- .Vili. ülésszakán' 1952. december 21-én hozott határo­zata alaipján járt el, amikor a szu­verenitásé alatt álló terület egyik legfőbb erőforrása gazdasági kiakná­zásának jogát, az egyiptomi törvé­nyeknek alávetett Szuezi-csatoma társaság- államosítása útján az egyip­tomi nép. számára biztosította. • A csatorna ^ államosításától külön­álló kérdés a csatornán való szabad hajózás joga. Ez a kérdés a nemzet­közi jog síkjára tartozik, tehát mind elvileg, mind gyakorlatilag teljesen független a Szuezi-csatorna társaság jogi helyzetétől és a csatorna gazda­sága kiaknázásának jogától, amelyek lényegileg polgári jogi kérdések és amelyekre a nemzetközi jog alap­ján is az egyiptomi belső jog az irányadó. A csatornán való szabad hajózást az 1888. október 29-i kon­stantinápolyi egyezmény mind a bé­ke, mind a háború, idején minden ál­lam számára biztosítja, s az egyip­tomi köztársaság kormánya ismétel­ten ki jelenítette, hogy ezt az egyez­ményt változatlanul kötelezőnek is­meri el és tiszteletben tartja. A csa­tornán való szabad hajózást gyakor­latilag éppen azok a nyugati kor­mányok veszélyeztetik, amelyek az idegen állampolgárságú révkalauzo­kat és a csatorna fenntartásánál fog­lalkoztatott egyéb személyzetet visz- szahívták. Ilyen körülmények között mester­kélt á Szuezi-csa torna társaság kér­désével kapcsolatba hozni, minthogy, á csatornán való szabad hajózást ed­dig sem az biztosított a, hogy annak gazdasági kiaknázása a Szuezi-csa- toima társaság, kezében volt. A „csatomahasználúk szövetségé­nek” a brit miniszterelnök, által leg­utóbb felvetett terve minden jogi alapot nélkülöz- és mélyen; . sérti Egyiptom szuverenitását. Ennék az elgondolásnak a csatornán való sza­bad hajózást biztosító 1888. évi egyezménnyel semmiféle kapcsolata sincsen,, s ellentétben áíi -az ENSZ alapokmányában, valamint az ENSZ fentebb idézett 1952. évi határozatá­ban lefektetett elvekkel. A. Magyar Népköztársaság külügyminisztériuma úgy véli, hogy a brit miaiisztereinök fenti^ javaslata újabb akadályokat gördít a'békés rendezés útjába és a javaslat gyakorlati megvalósítása súlyosan ' veszélyeztetné az egyete- mes békét. Az egyes nyugati kormányok részé­ről történő fenyegetőzésekkel elüen-t tétben, az egyiptomi köztársaság kormánya újabb és újabb tanújelét adja a szuezi kérdés békés megoldá­séra irányuló törekvésének. Leg­utóbb például szeptember 10-én az egyiptomi kormány több országhoz — köztük Magyarországhoz — infé-» zett jegyzékében ismételten kinyi­latkoztatta készségét a tárgyalások útján történő rendezésre és ennek érdekében javasolja a tanácskozó testület létrehozását s az ezzel kap­csolatos tárgyalások azonnali meg­indítását. Válasz-jegyzékében a magyar kor­mány közölte, hogy egyetért az egyiptomi kormány jegyzékében le­szögezett elvekkel és javaslatokkal; s támogatja azokat. A magyar kül­ügyminisztérium úgy véli, hogy az egyiptomi kormány építő javaslatai szolgálhatnak, alapul a szuezi kérdés békés' reaódezésére, nem pedig a „Szuezi-csatorna ' használói' szövetsé­gének’4 létrehozására vonatkozó ■tervek.“ (MTI). * A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége Politikai Bizottságának határozata a kollégiumi mozgalomról A Politikai Bizottság megvizsgálva a népi kollégiumi mozgalom megíté­lése és a kollégiumi nevelés kérdései kapcsán kialakult vitát, a következő­ket határozta: A volt népi kollégiumi mozgalom, egyes hibái ellenére is, a magyar kommunista ifjúsági mozgalomnak alapjában egészséges hajtása volt, amely pozitív szerepet játszott az új szocialista értelmiség nevelésében; Tanulóifjúságunk szocialista neve­lésének megjavítása, közoktatás- ügyünk fejlesztése szükségessé teszik, hogy az egyetemek, főiskolák és középiskolák mellett működő diákott­honokat, diákszállókat fokozatosan és kellő körültekintéssel kollégiumokká alakítsuk át és így gyökeresen meg­javítsuk a tanulóifjúság szocialista közösségi nevelését. A hazánkban nagy múltra visszatekintő, a gyakor­latban helyesnek bizonyult kollégiu­mi közösségi nevelés intézményét szocialista nevelésügyünk és ifjúsági mozgalmunk szerves részévé kell tenni. Az új kollégiumok kialakítása­kor a mai körülményeknek megfele­lően fel kell használni a régi népi kollégiumi mozgalom (NÉKOSZ) ne­velési vívmányait, egészséges tapasz­talatait. Meg kell vizsgálni a volt Eötvös-kollógium szakmai nevelési rendszerét is. abból a szempont­ból, hogyan lehet alkalmazni annak pozitív tapasztalatait; Az új kollégiumok törekedjenek arra, hogy a közösségi érzéstől átha­tott, az értelmiségi hivatásra felké­szült, szakmailag magasan képzett, a hazahozna dolgozó néphez hű,a párt­hoz és a marxizmus-leninizmushoz ragaszkodó ifjúságot neveljenek; A kollégiumok ifjúsági önkormány­zata segítse elő a szocialista demo­kratizmus kifejlesztését ifjúságunk életében és az ifjúság társadalmi felelősségtudatának fokozását. Gon­doskodni kell arról, hogy a kollé­giumi ifjúság ne különüljön el az egész diákság életétől, hanem ellen­kezőleg, aktivan vegyen részt a kö­zépiskolák és az egyetemek ifjúsági mozgalmában. Az új kollégiumok működési feltételeinek megfelelő ki­alakítása érdekéiben támaszkodni kell a legszélesebb társadalmi öntevé­kenységre és kezdeményezésre, kü­lönböző tömegszervezetek és a Ha­zafias Népfront hozzájárulására és támogatására is. A kollégiumok megalakítása során Peking (MTI) A Reúter-himgynökség jelenti, hogy szeptember 15-én, szombaton megnyílt a Kínai Kommunista Párt VIII. kongresszusa. Miután a küldöt­tek elénekelték az Internáeionálét, tekintetbe kell vermi a korábban működő népi kollégiumoktól eltérő mai feltételeket és ezért körültekintő^ gondos tudományos-pedagógiai vizs- gálatokkal kell kialakítani az új kol­légiumok munkájának gyakorlati formáit, és módszereit. A Politikai Bizottság felhívja a DISZ Központi Vezetőség és az ok­tatásügyi minisztérium figyelmét ar­ra, hogy tegyék meg a szükséges in­tézkedéseket a kollégiumi rendszer kialakítása és a kollégiumi nevelés pedagógiai kérdéseinek kidolgozása céljából. Mao-Ce-Tung. elnök húszpea^ces meg­nyitó beszédet mondott, amelyben vázolta a kínai kommunista párt előtt álló történelmi jelentőségű feladató* kát; A brit külügyminisztérium közleménye az újabb londoni értekezletről Az angol külügyminisztérium nyilvánosságra hozta annak a meg­hívásnak a szövegét, amelyet Nagy- Britannia, ^ Franciaország és az Egyesült Államok küldött azoknak a londoni értekezleten résztvett or­szágoknak, amelyek támogatták aa értekezleten Dulles által előterjesz­tett tervet. Most ezeket a kormá­nyokat újabb értekezletre hívják meg Londonba. A második értekez­let a jövő hét szerdáján kezdődik* A Vietnami Demokratikus Köztársaság elnökének és miniszterelnökének köszönő távirata A Vietnami Demokratikus Köztár­saság nemzeti ünnepének 11. év­fordulója alkalmából küldött szívé­lyes jókívánságaikért Ho Si Minh, a Vietnami Demokratikus Köztársaság elnöke és Pham Van Dong, a Vietna­mi Demokratikus Köztársaság mi­niszterelnöke és külügyminisztere köszönő táviratot küldött Dobi Ist­vánnak, a Magyar ‘Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének, Hegedűs Andrásnak, a Magyar Népköztársa­ság Minisztertanácsa elnökének, Hor­váth Imrének, a Magyar Népiköztár­saság külügyminiszterének. (MTI) Megnyílt a Kinai Kommunista Párt Vili. kongresszusa

Next

/
Thumbnails
Contents