Észak-Magyarország, 1956. szeptember (12. évfolyam, 206-231. szám)

1956-09-15 / 218. szám

1950. szeptember 15. ESZAKM AGY ABORSZAG 3 A szakcsoportok és társulások érdekében Beszélgetés a MÉSZÖV vezetőivel a Minisztertanács határozatáról központok szerepét is. Milyen ered­ményeket ért el eddig a MESZÜV, s melyek további tennivalói? — A MÉSZÖV még a határozat megjelenése előtt szorgalmazta, hogy a földművesszövetkezetek az áru­ellátás mellett az értékesítésben és a termelésben is fokozottabban segítsék a parasztságot. 1952 óta a megyében 89 különféle termelői szakcsoportot szerveztünk. Ezek legnagyobb része szőlő-, olt­vány-, gyümölcs- és zöldségtermelő szakcsoport. Alakult méhész és juh­tenyésztő szakcsoport is, ezenkívül 32 géphasználati társulást hoztunk létre, amelyek 1500 holdon végeztet­tek tarlóhántást. Jelenleg folynak a szerződéskötések az őszi mélyszán­tásra. — A további fejlődés érdekében fontos, hogy a gépállomások fokozot­tan támogassák a társulásokat. Pél­dát mutat ebben a szerencsi és a sá­toraljaújhelyi gépállomás A sze­rencsi gépállomás negyedévi érte­kezletére például meghívta a gép- használati társulások elnökeit is. Gyengén támogatja v:szont a társu­lásokat a mezőnyárádi és az ede- lényi gépállomás. Jó kö/epe« rifslepm^ várható A rizstelepek lecsapolása minde­nütt befejeződött és a héten az egész 82 ezer holdnyi rizstermő területen megkezdődött az aratás. Helyenként már csépelik is a learatott rizst, s az eddigi asépiési eredmények azt I Orvosi rendelőt, művelődési otthont, llnteobát és utalót építenek a neDfrontöizottságok kezdemmyezéssre a borsóéi do gozók —- A jövőben a községi pártszer­vezeteknek szintén hathatósabb tá­mogatást kell nyújtaniok a társulá­sok létrehozásában. Fel kell ismer­niük az új formák jelentőségét. Nem szabad elfeledkezni arról, hogy a társulásokból idővel jó termelőszö­vetkezeti csoportok, ' termelőszövet­kezetek nőhetnek ki, hiszen tagjaik meg'smerik a közös gazdálkodás elő­nyeit. Ez történt Tiszalúcon is, ahol a szakcsoport termelőszövetkezetté fejlődött. — Megyei központunk elé a Mi­nisztertanács határozata nagy fel­adatokat állított. Hogy ezeket hiány­talanul ' elvégezhessük, külön mező- gazdasági és szövetkezet-szervezési osztályt létesítettünk. Legutóbbi ■gazgatósági ülésünk már foglalko­zott a határozat által megjelölt fel­adatokkal. A MÉSZÖV terve szerint a közeljövőben a heavaljai hét ke­retében a tanáccsal és a Hazafias Népfrontbizottsásrgal karöltve táj­értekezletet tartunk hegyaljai szak- csopar+taínk számára. — Valamennyi földművesszővet- kezefi tag nevében kije1enthetem — mondotta befejezésül Szorger elv­társ —. hogy a Minisztertanács ha­tározata nagy örömet okozott mind­annyi úriknak. mert szilárd alapot ad további munkánkhoz. mutatják, hogy az idén jó közepes rizttermés várható. Az öntözési lehetőségek növekedé­sével Hajdu’-Bihar megye területén 17—18 mázsás átlagtermésre számí­tanak. (MTI) Akadályoxsuk meg a baleseteket a gépállomásokon Most, amikor gépállomásaink őszi munkájukkal a következő óv sike­A mezőgazdasági szövetkezeti moz­galom fejlesztéséről szóló miniszter- tanácsi határozat feszült érdeklődést váltott ki a földművesszövetkezeti mozgalom vezetői, tagjai, a falu dol­gozói körében. Borsod földművesszövetkezeti moz­galmának eddigi fejlődéséről, s a ha­tározatból következő feladatokról beszélgettünk a MÉSZÖV központjá­ban Szorger Sándpr igazgatóval és Papp József osztályvezetővel. — A Minisztertanács határozata igen nagyjelentőségű — mondották. — Űj utakat mutat, új szövetkezési formák létrehozását teszi lehetővé, ugyanakkor megkönnyíti a már meglévő társulások munkáiát. segíti további feilődését. összefoglalva a határozat lényegét, Szorger elvtárs a következőket mon­dotta: — Háromféle társulást említ a ha­tározat. Az első az alkalmi társulás, ebben csupán egy-egy munkafolya­mat közös elvégzésére vagy terme­lési eszköz, vetőmag, stb. beszerzé­sére szövetkeznek a gazdálkodók. Fejlettebb társulási forma a terme­lői szakcsoport, amelyben huzamo­sabb időre egyes növények termesz­tésére, állatok tenyésztésére fognak össze a dolgozó parasztok. Harmadik társulási formaként a szakszövetke­zeteket említi a minisztertanácsi határozat. A szakszövetkezetek ön­álló termelői, értékesítői, illetve be­szerző társulások, amelyek a föld­művesszövetkezetekhez hasonlóan működnek. Ki kell emelnünk a ta­karékszövetkezetek jelentőségét. A hitelszövetkezetek megszűnése óta a takarék, illetve a segélyező szövet­kezetekre nagy szüksége van a falu­nak. — A Minisztertanács a társulások létrejöttét különböző kedvezmények­kel segíti elő. Jelentős kedvezményt nyújt az állam a géphasználati szak­csoportoknak: tíz százalékkal kisebb géphasználati díjat fizetnek a gép­állomásoknak, emellett sorrendi előnyben részesülnek. A gépállomás a tsz-ek és a tszcs-k után a termelői társulások munkáját köteles elvé­gezni. 30 holdat meghaladó, össze­függő táblán végzett gépi munka esetén a társulások a termelőszövet­kezeti csoportokkal azonos kedvez­ményt kapnak. Műtrágya, permetező­szer és építőanyag beszerzésnél is sorrendi előnyt élveznek. Elősegítik 'termékeik értékesítését is. A szőlő- termelő szakcsoportoknak például borkimérést, a gyümölcstermelő és kertész szakcsoportoknak pedig gyümölcs- és zöldségelárusító helyek felállítását engedélyezhetik. A határozat növeli a szövetkezeti vezető szervek, közöttük a megyei Borsod megyében az utóbbi hóna­pokban fellendült a népfrontbizott­ságok munkája. Kezdeményezésükre egyre több dolgozó vállalja, hogy társadalmi munkával segíti a köz­ségfejlesztési tervek mielőbbi meg­valósulását. Krasznokvajda községben például a Hazafias Népfront helyi bizottsága javasolta, hogy a 200 méter hosszú bekötő utat — amelynek megépítése a költségvetés szerint 28.000 forintba kerül — a dolgozók társadalmi mun­kával készítsék eL A gazdák össze­fogása nagyszerű eredménnyel zá­rult: a bekötőút megépült és a tár­sadalmi munkával 22.000 forintot takarítottak meg a tanácsnak. Ebből az összegből a község összes útjait még ez évben rendbe tudják hozni. A krasznokvajdaiak jó munkájá­ról hamar tudomást szerzett a többi népfrontbizottság, s számos helyen ben — ahol az elmúlt évben társa­dalmi munkával új iskolát építettek — a népfrontbizottság kezdeménye­zésére új művelődési otthont létesí­tenek. Az elmúlt hetekben a község lakói a kijelölt helyre szállították az építéshez szükséges követ és ho­mokot. Felsőzsolcán eddig nem volt orvosi rendelő. Most a népfront­bizottság kérésére nemcsak rendelőt, de orvosi lakást is építenek — na­gyobbrészt társadalmi munkával. A sajókazai bányászok is ki tesznek magukért. A népfrontbizottsági ülé­sen úgy határoztak, hogy a község DISZ-fiataljai részére társadalmi mimikával klubszobát építenek, amelyben nemcsak szórakozhatnak, hanem tanulhatnak is a fiatal bá­nyászok. így dolgoznak a népfrontbizottsá­gok azért, hogy a borsodi községek szebbek, a dolgozók élete pedig bol­dogabb legyen, mint valaha. remek alapjait vetik meg, feltétlenül szükséges foglalkoznunk azoknak az embereknek a körülményeivel, akik a nagy feladatot végzik. Elsősorban azt kell megvizsgál­nunk, hogyan védik őket az üzem­közben előforduló balesetek ellen? Különösen fontos a munkavédelem -rost. amikor a (jepeken dolgozók úgyszólván heteken, hónapokon keresztül mindenkitől távol végzik fele­lősségteljes kötelességüket. Ugyancsak fokozott figyelemre int bennünket az is, hogy az utóbb? ;dobén szinte ijesztően megnőtt a balesetek száma a megye gépállo­másain Csak ez év első öt hónap­jában 26 baleset fordult elő, mely­ből 10 nyolc napon túl gyógyuló egy oedig halálos kimenetelű volt A ■nyári idény két hónapjában mée súlyosabb volt a helyzet, mert a nyolc, napon túl gyógyuló se­besültek száma 8 tővel, a halá­los balesetek száma 3 fővel emelkedett. Hogyan történhetett ez meg? Sátoraljaújhelyen egv dolgozó be­leesett a cséplőgép dobjába és csű­rén »szerencsés“ véletlennek kö­szönheti, hogy a gép csak a lábát vágta le. Az ózdi gépállomáson egy­ezerre hét súlyos éeféroi sebesülés tör- W. mélyek közül egy halál1 végződött. Mezőkövesden a napokban víztá­roló gödörbe bukott egy Zetor-trak- tor vezetője, megfulladt. így lehet­ne sorolni a szomorú eseteket A balesetek körülményeinek vizs­gálatakor olyan tényeket állapítot­tak meg, amelyek mind a balesete­ket szenvedők, mind pedig a veze­tők, az irányítók felelősségére mu­tatnak. Felmerül a kérdés: kiindu­láskor ellenőr zik-e a dolgozó és gépe védőfelszerelését, azt. hogy biz­tonságosaii, nyugodtan tudia-e végezni munkáját? Kioktatták-e megfelelően a génen ülő trakto­rost, vagy kombájnost a munka­A népi demokratikus államrend ellen szervezkedő tizenhét tagú cso­port bűnügyét tárgyalta az elmúlt napokban a Legfelsőbb Bíróság. Su- lyáinszky Jenő. a csoport vezetője, egykori hadapr ód iskolás növendék, magasrangú. volt horthysta tiszteik gyermekeiből szervezte meg a cso­portosulást. Azt tervezték, hogy közben előforduló balesetek okairól? Figyelmeztették-e azt az ózdi dol­gozót, aki égő petróleumra benzint öntött? Vagy azt a mezőkövesdi traktorost, aki italosán ült fel a Ze- torra és akit ennek ellenére mun­katársai és a termelőszövetkezeti dolgozók szesszel kínálhattak. A kérdésekre nemmel kell felél­nünk! Sokszor persze a gépállomási dol­gozók fölösleges zaklatásnak veszik, ha megmagyarázzák nekik, hogy mit nem szabad tenniük. Sokan visszautasítanak mindennemű fi­gyelmeztetést, nem törődnék vele, ha esetleg hiányzik a biztosítólánc a vontatókról, vagy roßsz a fék; arra sem gondolnak egyesek, hogy mim- kaközben nem szabad inni. Ilyen­kor a legtöbben arra hivatkoznak, bogy „az vesse rám az első követ, aki eddig még soha nem csinált hi­bát“. Fokozza a bajt. hogy a gépállomások vezetői maguk sem ismerik teljesen a munka- védelmi intézkedéseket, nem fordítanak kellő gondot a biz­tonsági megbízottak tevékenysé­gére. Jónéhány helyen a balesetelhárí­tásiról csak általános előadásokat tartanak, amelyekre senki sem jár szívesen, mert nem lát iák0 értelmét. Sokszor hallott elemi dolgokat tár« nyalnak. ahelveft. hogy mindenkivel saját mur>* őrületére vonatkozó előírásokat ;smertetnének elmélet­ben és gyakorlatban. Mindezeket azért mondom el. mert meggyőződésem szerint a balesete­ket el lehet kerülni, ha nagyobb gondot fordítunk a megelőző óvó- rendszabályokra. ha ellenőrizzük evzék betartását, s felelősségre von­juk akár a legkisebb mulasztást el­követő veretőlket is Megfelelő gon­doskodás és megfelelő oktatás hatá­sára jelentősen megváltozik a bal­eseti statisztika képe megyénk gép­állomásain. Tóth Sándor, a megyei gépállomások főmérnöke esetleges külső imperialista beavat­kozás esetén fegyveres segítséget nyújtanak népi demokratikus rend­szerünk megdöntésére. Ennek érde­kében fegyverszerző, hamis igazol­ványt készítő és más hasonló cso­portokat hoztak létre. MikóftTvy Fe­renc, a fegyverszerző csopvt veze­tőjének irányításával konkrét intéz­kedéseket is kidolgoztak fegyver és 1 "szer beszerzésére. Az így szerzett fegyvereket elrejtették. A csoport tagjai közül többen, Sulyámszky Jenő. Mikófalvy Ferenc, Magos János és Bánáthv Imre kém­kedésre is vállalkoztak a „Szabad Európa“ rádió részére. A vádlottak többsége munkahe­lyén ellenséges magatartást Tanúsí­tott. Néhányan közönséges bűncse­lekményeket is követtek el, egy Csasz- jkóczi László nevű volt hadaprődis- kolás például a gondjaira bízott gé­peket szándékosan megrongálta. A bírósági tárgyaláson a vádlot­tak beismerő vallomást tettek. A tárgyaláson bemutatták a tárgy- bi­zonyítékokat is: lőszert, fegyvert* okmányhamisításhoz szükséges vegyszert, hamis igazolványokat és egyéb iratokat. A Legfelsőbb Bíróság Sulyanszkv Jenőt 13 évi. Mifkófalvy Ferencet 9 évi. Magos Jánost 8 évi. Csaszkóczi Lászlót 7 évi, társaikat pedig kettő­től hat évig terjedő börtönbüntetésre ítélte. Az ítélet jogerős. (MTI) Hatalmas vihar tombolt Északkelet-Boszniában Belgréd (MTI) Északkelet-Bosznia felett csütör­tök délután hatalmas felhőszakadás és szélvihar vonult végig, amely el­sősorban Tuzla, Brecskó és Zvamák környékén okozott igen nagy káro­kat. A Politika jelentése szerint a vi­har következtében több mint száz ház összedőlt, többszáz pedig meg­rongálódott. A szél leszakította a villany- és telefonvezetékeket, több város és község villanyáram nélkül maradt. „Magasricsón, Kravicán és Valjevicsin áthaladva, úgy érzi az ember, mintha ezek a falvak súlyos bombatámadást élték volna át* —* írja többi között a Politika. —- Az állatállományban okozott kár több- százezer dinárra rúg. máris követik példájukat. Ládpetri­iiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimimiiiiiimiiiiiiiiiiini in. A z üzletekben n nagy a választék. Minden árucikk megta­lálható a ruházati és az élelmiszer boltokban. Különösen fejlett a ______________________ c sehszlovák fehérnemű ­ipar. Elsősorban a habselyem- és a szilon-áruk gyártásában értek él nagy sikereket. (Néhány év múlva ez utóbbi cikkben nekünk sem lesz hiá­nyunk, ha felépítjük Tiszapalkonyát, a magyar műanyagipar fellegvárát). Ezek az árucikkek lé­nyegesen olcsóbbak, mint nálunk, konfekció-ipa­rúk viszont nincs olyan fejlett, mint a miénk. Sőt, azt tapasztaltuk, hogy a szövetruhák arány­lag drágábbak, mint idehaza és ízlésben, minő­ségben a mieink jobbak. Műanyagszandálokat, cipőket aránylag ol­csón lehet kapni, de bőrcipőik ára azonos a mi­enkkel és amit feltétlenül meg keH jegyezni, sok olyan cipőfajtájuk van, amelyek a mi ízlé­sünknek nem felelnek meg, annak ellenére, hogy viszonylag drágák. Amit egyes ruházati cikkek áránál megta­karítanák Csehszlovákiában, ugyanannyival töb­bet költenek élelmiszerre. Egy kiló marhahús 25 koronába, mintegy 38 forintba kerül. Mi, magyarok kétszer is meggondoltuk, mi­lyen éflelmászert vegyünk. Kenyeret egyáltalán nem láttunk Prágában. Kis, félkilós rozscipókat sütnek, az éttermekben pedig kiflit szolgálnak fel az ebédhez. Vágytunk is a jó magyar ke­nyér után. Az igaz, hogy Prágában dóláigyürnölcsöt is lelhet kapni. De amikor néhány üzletben megfi­gyeltük, hogy kik vásárolják a fügét és a ba­nánt, kiderült, hogy rögtönzött statisztikám sze­rint 12 vásárlóból egy csehszlovák nagymama vett fügét, a többi vásárló külföldi volt, — főleg magyar. A prágaiak is meggondolják, mire költsék keresetüket, mert a déligyümölcs nem mondható olcsónak. Egy fűzér füge például 10 koronáiba kerül, 10 (koronáért pedig egy alsónad­rágot, egy pár zoknit, vagy egy gyermek habse­lyeminget lelhet kapni; idehaza egy kiló marha­húst vásárolhatnánk érte. A prágaiak öltözködése ízlés tekintetében . nem veheti fel a versenyt a miénkkel. Különö­sen a nők szednek magukra mindenféle színű cipőt és ruhát. Arra különösen büszkék lehetünk, hogy a magyar nők sokkal csdmossaibban, ízlése­sebben öltözködnék, válogatják össze ruhadarab­jaik színeit. Magiuk a prágaiak mondották, hogy divatban Párizs után Budapest következik. En­nek mi, miskolciak is örülhetünk. SZARVAS MIKLÓSI A SZAZTORNYU VAROS PRÁGÁI V I IJLGYZE1EK iiiifiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiHiniiiiiiiiitfniiiiiiiiiiiiiiuiiniiiiii Üstönként legszebbnek találtam a Moldva partját Ilyenkor nyáron a prágai embe­rek itt töltik: legszívesebben szabadidejüket. Olyan a Moldva folyó, mint valami ezüst sza­lag. Csehország legdélibb részéből siet ide, hogy Prágától mintegy 40 kilométer távolságban az Elbába torkolljon. A Moldvát Prágában mintegy tucatnyi kőhíd íveli át. Erek között a legrégibb és leghíresebb a Károly-híd, melyet IV. Károly király építtetett 1357-ben. Ezen á hídon keresz­tül vezetett a cseh uralkodók útja a prágai vár­ba- *v ■ Nappal a Moldva prágai atlaszán változa­tos, tarka az élet. A hidak köretében rikácsoló sirályok keringenek, s a folyón ikindkét irány­ban sétahajók szelik a vizet. 'u:: A prágaiak szeretete a Moldva iránt abban is megnyilvánul, hogy reggéltől késő estig csó­nakok és bárkák megszámlálhatatlan serege úsz­kál a folyón, amelynek partjait ezrével lepik el a fürdőtök és napozók. Itt a pihenést, szórako­zást szolgálja a sebes folyású Moldva, 35 kilo­méterrel lejjebb pedig az energiatermelést. Itt mintegy 50 méteres a víz esése. A folyó óriási turbinákat hajt, majd dübörögve egyesül az El­ba vizével. • |U int nálunk, Csehszlovákiában is nagy tét- léket hajítanak végié az építőmunkások. Ezt az új ipari üzemék százai, a lakóházak ez­rei bizonyítják a legjobban. Sók létesítmény épí­téséről beszélt Búkovszky eHvtárs, a prágai épí- tőmunkásök lapjának szerkesztője, de legjobban az a fejlődés maradt meg az emlékezetemben, amelyet a lakások építésében értek el az utób­bi időben. A legnagyobb prágai lakótelepen, Vrosvicé- ben 48 ezer családnak építenek új lakást. Több­száz ház itt már új módszerekkel, előregyártott: tógláblokkokiból épül. Négy és fél tonna súlyú elemeket emelnék be az épületekbe. Az építke­zéseken eltűnnek a kőművesek, átkópzik őket épületszerelőkké, hegesztőkké. Prága Pamkrác kerületében 9 nagy bérházat építenek így egy­szerre. Az vjfcőbbá időbe© a szerelési időt is csök­kentették. A két első házat 18 és fél nap alatt szerelték össze, a következő két ház sze­relése egyenként már csak 15 napig tartott. ________________________ Az új Prága építésénél szem előtt tartják a hi­giénia követelményeit. A tervezésnél ügyelnek arra, hogy a világos udvarokat minél szabadab­ban járja át a friss levegő, a házak környékét parkosítják és sok gyermekjátszóteret hoznak létre. A fás, parkosított város külön dicséretük­re válik a csehszlovák dolgozóknaik. IV ehéz dolga lenne annak, aki feladatául választaná mindannak a feldolgozását, amit egy idegen Prágában tapasztalhat. Nem lát­tam például sehol mozgó újságárust, úgyneve­zett rikkancsot, de láttam igen sok újságpavi­lont, amelyek előtt, nagy meglepetésünkre, szép nyugodtan sorban áliitak az emberek a legfris­sebb lapokért. Láttam férfiakat, akik rágyújtás után kezükben vitték a gyufaszálat a legköze­lebbi szemétládáig. (Ebből igen sok van Prágá­ban). Nem láttam sehol az utcán egyetlen eldo­bott papínszeletkét, cigarettavéget, vagy villa­mosjegyet. Jól tudom, hogy mindezt nehéz ide­haza elhinni, de ez tény, — őszintén szólva, ne­kem is szokatlan volt eleinte. (Az is váratlanul ért, hogy sokkal több Pannónia motorkerékpárt láttam Prágában, mint csehszlovák gyártmányú Jáwát). Az utakat villamosról locsolják, éjjel porszí­vógépek működnek az utcákon, s reggel olyan tiszták az apró kövekkel kirakott útburkolatok, (az aszfalt szinte ismeretlen), mintha nem is szabad ég alatt lennénk, hanem valami tiszta helyiségben. ^ A száztomyú Prága ősi város. Az utókor ** méltóan vigyáz rá, féltve őrzi minden kincsét, szépségét. Lakóinak élete harmonikusan kapcsolódik a város jellegéhez és ez is felejthe­tetlen élmény. Felejthetetlen maradt egyébként számunkra az egész látogatás. A csehszlovák nép nagysze­rű országépítő munkája, őszinte barátsága nem­csak akkor vált bennünk maradandó emlékké, amikor a Balt—Orient expressz kifutott Prágá­ból; amióta visszatértünk szeretett szülőföldünk­re, még jobban emlékezetünkben él. «» Vége, *■> A népi demokratikns államrend e’fen s^ervez’ edő bandát ítélt el a Legfelsőbb Bíróság

Next

/
Thumbnails
Contents