Észak-Magyarország, 1956. szeptember (12. évfolyam, 206-231. szám)

1956-09-15 / 218. szám

ÍZ MDP BORSOO-ABSÚJ-ZEMPLÉl MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS B MEGYEI TANÁCS LAPJA XII. évfolyam, 218. szám r a 50 fillér :'r% 1956 szeptember 15, szombat • ' A magyar kormányküldöttség megkezdte belgrádi tárgyalásait gazdasági kapcsolatainak elmélyíté­séről. A tárgyalásokon részvevő jugo­szláv delegációt Haszán Brfcics, a Külkereskedelmi Bizottság elnöke vezeti; Belgrad (MTI) A Bognár József külkereskedelmi miniszter vezette magyar kor- mámyküldöliség ma délelőtt Bel­grádiban. megikezdte tárgyalásait Ju­goszlávia képviselőivel a két ország Párizs (MTI) A francia kormányhoz közelálló Í'iiance-Soir jelenti,, hogy elkészült az algériai statútum tervezete, bár hangsúlyozza, hogy annak végleges . megszövegezése még ezután történik meg. A lap részletesen ismerteti a statútum tervezetének főbb pontja­it. Eszerint a statútum helyi és terü­leti köziigazgatási egységeket állapít me.g Algériában. Ezek összességük­ben egy újtípusú közjogi egységet képeznék. Nincs fcülön-külön állam­ról szó, de ez a közjogi egyséig már nem azonos a francia megyékkel. Algériának kétkamarás „parlament­je“ lesz. Ennék egyik háza politikai testület, mintegy 60—90 képviselő­vel, akiket egységes választói kollé­giumban választanak meg az algé­riai franciák és az algériaiak. Mint ismeretes, eddig két választói kollé­gium volt, külön szavaztak a fran­ciák és külön az algériaiak. A »Par­lament“ másik házának egyharma- da a helyi és a területi, egységeket képviselőikből kerül ki. kétharmadát pedig a gazdasági érdekképviseletek adják. így ez a háza az európaiak többségét biztosítja; Algériának e statútum végrehajtó hatalmat is ad, az algériai ,kormány” feje azonban a francia kormány tagja lesz, 'épp­úgy, mint -a Jelenlegi miniszterre zi - dens. A végrehajtó hatalom így te­hát független lesz az algériai parla­menttől. A statútum a külügyek, a nemzetvédelem, az igazságügy és a közoktatás ügyeinek intézését nem engedi át az algériai „kormánynak’1, ezen a területén a francia szuvere­nitás változatlanul megmarad. Algé­ria pénzügyeit egy bizottság fogja intézni Párizs székhellyel. Ebben a bizottságban a francia kormánykép­viselőié a többség. A francia kormány részéről a France-Soir közlését eddig nem cá­folták meg. —--------------------------------------—v S zéleskörű üldözési Kampány KyugaMlémelorszáoösn A Neues Deutschland jelentése szerint a bonni kormánykörök a Né­met Kommunista Párt betiltása után újabb megtorló intézkedéseket terveznek a. katonai szolgálat ellen síkraszálló szervezetekkel szemben. Ezzel egyidejűleg a kormány széles­körű üldözési kampányt szándékozik indítani a nyugatnémet nagyipari vállalatoknál dolgozó haladóérzelmű személyiségek ellen. Ennek érdeké­ben kartotékrendszert készítenek a Német Kommunista Párt és Német­ország Szocialista Egységpártja ösz- szes vezető tagjairól. Ez á kartotékrendszer — állapítja meg a lap — a'hitlerista feketelistá­hoz hasonlóan alaoot kell, hogy szol­gáltasson a kormány politikai ellen­feleivel szemben alkalmazandó to­vábbi terrorista intézkedéselv végre- hajtására. Kern valószínű, hw* Hehra a közeljövőben az Egyesült Államokba látogat Nem valószínű, hogy Nehru a kö­zeljövőben Amerikába látogat — vá­laszolta csütörtökön a hozzá intézett kérdésre Lakßimi ~ Menoh asszony, Nehru parlamenti titkára — jelenti a Reuter. — Elmondotta még, hogy Nehru újabb meghívást kapott Eisenhower elnöktől, de a látogatás időpontját még nem tűzték ki. Japánban közzétették az amerikai emlékiratot Peking (TASZSZ) Mint a tokiói rádió jelenti, a ja­pán külügyminisztérium közzétette annak az emlékiratnak a tartalmát, amelyet a japán—szovjet tárgyalá­sok kérdésében az amerikai kormány intézett a japán kormányhoz. Az emlékirat, kifejti az . amerikai kormány véleményét a japán-szov­jet tárgyalásokon szereplő" főbb kér­désekről, s többi között támogatja Japán területi igényeit, amelyeket, mint ismeretes, a japán megbízottak a londoni és a moszkvai tárgyaláso­kon támasztottak és amely ele nem segítik elő a tárgyalások sikeres be­fejezését.. Az amerikai kormánynak ez a durva beavatkozása Japán belügyei- be »agy teíhábor&dást keltett a ja-r pán közvéleményben. (MTI) A szűcsi-kérdés újabb fejleményei Párizs (MTI) A Francia Kommunista Párt a szuezi-kérdésről összefüggően nagy­gyűlést rendezett a MutuaMté-palota nagytermében. A nagygyűlésen Mar- cél Servin a párt titkára rámutatott, ihogy Egyiptomnak joga van a Szuezi- csatorna államosításához és a terv szerint a hajózás szabadsága szava­tolva van. A gyarmatosító hatalmak célja a gyarmati népek felszabadító mozgalmának megállítása. Hangsúlyozta, hogy a kommunis­ták nem Nasszer miatt támogatják az egyiptomiajk védte tézist az álla­mosítás jogosságáról, hanem azért, ment véleményük szerint az egyip­tomi népnek a trösztök uralmának megszüntetésére . irányuló akarata helyes és jogos. Beirut (TASZSZ) Ujságírókörök értesülése szerint Nehru, indiai miniszterelnök, csütör­tökön felhívással fordult Anglia, az Egyesült Államok és Franciaország kormányához és felszólította őket, hogy vizsgálják felül a Szuezi-csator- nát igénybevevő országok határozatu­kat.; Róma (TANJUG) * Olasz hivatalos körök aggódnak a szuezi kérdésben hozott legújabb angol-francia határozatok miatt. A Szuezi-osatomát igénybevevő orszá­gok szövetségének létrehozására elő­terjesztett Eden féle javaslatot olyan körülménynek tekintik, amely kiélezi és súlyosbítja a helyzetet. Az olasz kormány véleménye szerint a kérdést az Egyesült Nemzetek Szervezete elé kell terjeszteni, de semmiesetre sem szabad egyoldalú lépéssel, vagy erő­szak. alkalmazásával megoldani. Az olasz kormány, tekintettel a kiélezett helyzetre elhatározta, hogy lépéseket tesz az Egyiptomban élő olasz állam­polgárok elszállítására. Csütörtökön már el is indult Nápolyból az első olasz hajó, amelynek haza kell szállí­tani az Alexandriában élő olasz ál­lampolgárokat; London (MTI) A Press Association parlamenti tu­dósítója úgy értesül, hogy a jövő hé­ten értekezletre fognak összeülni — valószínűleg Londonban — a csator- mahasználók szövetségébe javasolt hatalmak. Selwyn Lloyd már' szét- fcüldte a meghívókat, a válaszokat rövidesen várják; Frankfurt (MTI) Brentano szövetségi külügymi­niszter csütörtökön a frankfurti re­pülőtéren, mielőtt elutazott Párizs­ba, nyilatkozatot tett. Kijelentette, hogy a Szuezi-csatornánál a helyzet „igen komoly, de nem olyan kritikus, hogy háborúról lehetne beszélni. London (MTI) A péntek reggeli angol lapok cik­keiből és kommentárjaiból tükröző­dik az a tény, hogy a munkáspárti el­lenzék erős nyomása Eden minisz­terelnököt álláspontjának némi meg­változására késztette. A miniszterel­nök ugyanis a parlamenti vitát bezá­ró beszédében kijelentette, hogy Anglia első lépéseként hajlandó a szuezi problémát a ..Biztonsági Ta­nács elé terjeszteni, holott előzőleg az ENSZ igénybevételét csupán, mint az erőszak alkalmazása mellett egy má­sik eszközt vetette fel A konzervatív Daily Telegraph írja: Immár világos, hogy ha Egyiptom nem engedi át a csatornát használók szövetségének hajóit, nincs szándé­kunkban, hogy azonnal fegyverrel törjünk magunknak utat a csatornán. A munkáspárti Daily Herald azt írja. hogy „Gaitskell állította meg Edent a háború felé vezető utón.“ A lap azonban hozzáteszi, hogy egy súlyos veszély még mindig fenyeget, a miniszterelnök ugyanis fenntartja, a jogot, hogy „sürgető szükség ese­tén fegyverhez nyúljon.“ A Manchester Guardian bírálja a miniszterelnököt, mert nem hajlandó feltétel nélkül kijelenteni, hogy nem alkalmaz erőszakot, mielőtt; az ügyet az ENSZ elé terjesztette. A lap most e legfőbb reményeknek azt tartja, hogy „Anglia szövetségesei tanúsíta­nak majd mértéktartó magatartást Belgrad (MTI) A belgrádi rádió jelenti: A jugoszláv kormány támogatja az egyiptomi kormánynak azt a javasla tát, hogy a Szuezi-osatomát használó Összes nemzetek képviselőiből ala­kítsanak egy nemzetközi tárgyalótes tületet, a vita tárgyalások útján tör­ténő megoldására. Uj Delhi, A Tanjug tudósítója jelenti: A Hindustan Standard című indiai lap bírálja Eisenhower elnöknek azt a kijelentését, amely szerint elismeri Nagy-Britanniának és Franciaország­nak jogát arra, hogy bizonyos felté­telek között az erő alkalmazásához folyamodjék. Nasszer elnök csütörtök este a belügyminiszterrel tanácskozott Párizs (MTI) Nasszer elnök csütörtökön több mint egyórás beszélgetést folytatott Mohieddin, belügyminiszterrel és Abdel Hairfoim Amer táboraiok-had- ügymániiszterrel, az egyiptomi fegy­veres erők főparancsnokával — je­lentette a kairói rádió. \egeiért az angol alsóház szuezi vitája Eden megkapta a bizalmat London (TASZSZ) Az angol alsóház szuezi-vitájában csütörtökön a kormány nevében Eden mondott záróbeszédet; Felhívta az alsóházat, hatalmazza fel a kormányt, hogy más kormá- nyokkal való tanácskozások megvilá­gításában maga határozza meg, me­lyik időpont lesz a legalkalmasabb ahhoz, hogy a Biztonsági Tanácshoz forduljon. Ami azt illeti, hogy a kormány vállaljon kötelezettséget, hogy nem folyamodik erőszakhoz a szuezi-kór­dés megoldásánál, Eden <k\jelentette, ha azt akarják, hogy egy ilyen biz­tosíték abszolút legyen, akkor sem én, sem bárki más e szószékről fel­szólaló angol miniszter nem adhatja azt meg. Eden- felszólalása után sor került a szavazásra. A munkáspárti ellen zék módosító indítványát, amely el ítéli a kormány politikáját, 321 sza­vazattal 251 ■ ellenében elvetették. A kormány által beterjesztett, bi­zalmi indítványt az alsóház 319 sza­vazattal 248 ellenében elfogadta; Viharos tanácsülés a Déryné Színházban a színház problémájáról Csütörtökön délután megtelt| a miskolci Déryné Színház nézőtere. A város sokszáz polgára jött össze, — de sok érdeklődő volt ott a me­gye más területéről is —, hogy nyil­vános tanácsülésen, megvitassa a színházépítés problémáit. A színház ügye — mint ahogy ezt vitaindító beszédében Szmvavölgyi József elv- társ, a városi tanács elnöke megem­lítette, nagy - tömegmegmozdulást váltott ki a város lakóinak soraiban, s a városi pártbizottság, valamint a tanács magáévá tette a tömegek kez­deményezését. A nyilvános . tanácsülésen napi­rendi pontként az a kérdés szere­pelt: helyesre a színház átépítésének terve, érdemes-e sokmillió forintot az átépítésre. fordítani, vagy kisebb beruházással oldjuk meg? Ezzel ösz- szefüggő kérdés, — hogy — bár az ötéves terv irányelveiben nem sze­repel. a lakosság kérésére napirend­re került: — építsünk-e új színházat Miskolcon és ennek megvannak-e a reális lehetőségei, feltételei? Maga az a tény, hogy a kérdés el­döntésében a város vezetői utat nyi­tottal-: a tömegvéleménynek, nem mindennapi esemény. Azt mutatja, hogy a Központi Vezetőség júliusi határozata termékeny talajra hullott Miskolc lakóiban és ez sok egyéb eredmény mellett —reméljük— egy új színház felépítésében fog gyümöl­csözni. A csütörtök esti vitában á legszélesebbkörű demokratizmus nyilvánult meg. Anélkül, hogy barid i© szervezte ’ volna, nemcsak azok jöttek össze, .akik tevékeny szelepet visznek a város politikai és kulturá­lis életében, hanem "olyanok is, akik egyébként nem igen vesznek részt tömeg-megmozdulásban, nem hallat­jaik szavukat. A vitázók a legtelje­sebb őszinteséggel, tűzzel • mondták el véleményüket,- A bírálat teljest sza­badságát mi sem mutatta ékesebben, mint a hozzászólóik szavaira felcsat­tanó tapsók, egyetértő, vagy cáfoló közbekiáltások — lett légyen a be­szélő színész, minisztériumi meg­bízott, vagy párttitkár. Egyikét demagóg felszólalástól eltekintve a vitázók hangban és mondanivalóban igyekeztek a tár­gyilagosság határán maradni. Véle­mények és ellenvélemények csaptak össze. A színház átépítéséért való őszinte lelkesedés ‘ hangján érvelt a tervek helyessége mellett a két ter­vező Horváth -Béla és Bene László, .valamint Virág,- Pák a Tervező Iroda főmérnöke, s még többen mások. A szakember éles szemével fedezte fel viszont a terv néhány .hiányosságát Kalas Imre építészmérnök. Imreh •József, a Filharmónia vezetőjének hangjából őszinte aggodalom csen­dült ki a színház sorsáért, vajon az átépítés nem jelenti-e a színház pusztulását? Javasolta, mielőbb hoz­zák rendbe a színházát, hogy még ezévben játszhasson; tavasszal épít­sék át, de minél kisebb költséggel és az esetleg fennmaradó pénzt for­dítsák az új színház építésére. Ugyancsak a színház sorsáért való aggódás hangzott Darvas Olivér a Borsodmegyei Építőipari Vállalat műszaki osztályának vezetője felszó­lalásából is. Sem a tervezők, sem a kivitelezők nem tudják megmondani, hány millióba kerül pontosan az át­építés. Érdemes-e ebbe a színházba beépíteni olyan sok milliót? Java­solta, hogy a bontási munkálatokat azcmnal kezdjék el, de mégegyszer ala­posan vizsgálják meg a színház állapotát és a terveket. Ugyanebben a szellemben beszélt Vimcze Géza, a Borsodmegyei Építő­ipari Vállalat igazgatója. A vállalat főmérnöke. Nagy Jenő szintén fel­tette a kérdést: nem jár-e belátha­tatlan következményekkel a színház ilyen tervek alapján való átépítése? Ö is javasolta, hogy kisebb költség­gel korszerűsítsék a színházat. Az a tény, hogy a tömégvélemény utat tört, s egyre szélesebben áram­lik, egyes emberekben, vezetőkben bizonyos zavart idéz elő. Különösen meglátszott ez a terviroda dolgozóin. Mi a lényeg? A város lakói joggal aggódnak a Déryné Színház sorsáért. A tervezés négy év óta. folyik, de még ma sem mérték fel alaposan, hogy a színház falai kibírják-e az ilyenmérvű átépítést? Bár hangzot­tak el vélemények, hogy nincs mitől tartani, végső soron az aggodalmat nem sikerült ezen a tanácsülésen sem eloszlatni. Nem volt szerv, amely a nyilvánosság előtt felelős­séget mert volna vállalni a színház átépítéséért. A város lakói ezen a nyilvá­nos tanácsülésen megnyugtató vá­laszt váriak a színház átépítésével kapcsolatos kérdésben és segítséget a városi és az országos szervek kép­viselőitől, hogy állami segítséggel és társadalmi munkával feléníthessék az új színházat. A város lakói a gaz­da szemével mérlegelték, hogy hova teszik a milliókat, helyesen gazdál­kodnak-e vele, van-e szerv, amelyik felelősséget mer vállalni azért, meny­nyibe kerül a színház átépítése? Bene László az egyik tervező 13 mil­lió forintról beszélt, Horváth Béla. a másik tervező 14.5 milliót említett. Több szakember viszont arra utalt, hogy előre nem látható akadályok’ miatt az átépítés jóval többe is ke­rülhet. Nos a város lakói joggal ve­tették fel a felelősség kérdését az esetleg bekövetkezhető pazarlásért. A nagygyűlés nagyon pozitív vo­nása volt az is, hogy a dolgozók a nyilvánosság előtt adtak hangot vé­leményüknek: ideje végetvelni a milliókkal való pazarlásnak! A fel­szólalók szava figyelmeztetett arra, hogy a város közvéleménye nem fogja eltűrni a legkisebb pazarlást sem a színház építésénél! Ezt a fi­gyelmeztetést meg kell szívlelni a tervezőknek és a kivitelezőknek is. A vita - során egyesek olyan állás­pontot képviselték, amelyet a je­lenlévők visszautasítottak. Voltaik, áikil'k hatalmi szóval akarták ráerő­szakolni a többségre egyéni vélemé­nyükért. Egyáltalán nem vodt szeren­csés Simon elvtársinak, á tervező iroda • párttitkárának felszólalása. Meggyőző érvelés helyett úgy akart kiállni az átépítési tervek helyessége mellett, hogy a szembenállókat az­zal vádolta, hogy értelmiség-ellene­sek, — holott azok nagyrésze maga is értelmiségi volt. Nem helyes do­log félremagyarázni a párt politiká­ját. Nem érthetünk egyet a minisz­tériumok kiküldötteinek, Both Béla és Róna Pál felszólalásaival sem; Szavakban elismerték ugyan a mis­kolciak nagyszerű kezdeményezésé­nek értékét, a tömegóhaj jogosságát, ugyanakkor a régi hangra emlékez­tető hatalmi szóval, az emberek ön­érzetét sértő módon igyekeztek el-* fojtani a dolgozók véleményét. Fel­szólalásaikra nagy tömegmoraj volt a válasz. Többen azért hagyták el a színháztermet, — s ezt hangosan lei is fejezték —, mert úgy éreztek,, hogy el akarják fojtani a szabad vé­li emény nyilvánítást. Elismerés Illeti Déri elvtárs, a városi pártbizottság titkárának helyes állásfoglalását Kifejtette: bár a tervező iroda tag­jai a délelőtt folyamán meggyőzték őt az átépítési terv ' helyességéről* úgy érzi, szükséges, hogy az itt él- hangzottakat közölje a párt felső szerveivel és kérje a tervek újbóli felülvizsgálását. 22 ezer kommunis­ta bizalma kötelezi erre. Olyan dör­gő vastapsot kapott Déri elvtáa’s, amilyet ritkán "hallaná; Ez persze nem személyének szólt, hanem a városi pártbizottság titkárának, aki magáévá tette a tömegek hangját, együttérez a tömegekkel. Sok résztvevő nemcsak sza­vakkal foglalt állást az új színház- építés mellett, tettekkel is. Kisgyörgy Istvánná, a II. kerületi Hazafias Népfront-bizottság tagja, a Herman Ottó utcai lakosok felajánlását tol­mácsolta. Az utca lakói 1800 mun­kaórával járulnak hozzá az új szín­ház építéséhez. Megkapó volt Árvái Gusztáv hozzászólása is, aki Ernőd község 81 dolgozója nevében kérte, tegyék számukra lehetővé, hogy a színházépítésnél fejenként nyolc na­pot dolgozhassanak. Többek között 31 emődi kőműves, 4 ács, 12 aszta­los és 10 fuvaros ajánlotta f^l segít­ségét. Imreh József bejelentette, hogy az Országos Filharmónia Szákszerveze­ti Bizottsága 10 ezer téglával járul hozzá az új színház építéséhez. Zol- nad Dezső a December 4. Drótművek: dolgozóinak felajánlását tolmácsol­ta, azt. hogy elkészítik az új színház­hoz szükséges összes drótköteleket és egyéb drótgyári termékeket. Ries Sándor az I. kerületi tanács 100 dol­gozója nevében ígérte a színházépí­tés társadalmi támogatását. Várkö- nyi Miklósné, a IV. kerületi tanács dolgozója kétheti fizetését — 600 fo­rintot — ajánlott fel az új színház építésére. Miben lehet összegezni a nyilvá­nos tanácsülés eredményét? Szinva- völigyi József elvtárs, a városi tanács nevében amellett foglalt állást, hogy azonnal kezdjék meg a színház bon­tási munkálatait, s kérik az illeté­kes szerveket, mégegyszer vizsgál­ják felül a színházépítés tervét; Ugyanakkor kéréssel fordulnak a kormányzathoz, adjon anyagi támo­gatást az új színház építéséhez Kér­te a város lakóit, vessenek számot* ki, hogyan, s miben tud hozzájárul­ni az új színház megépítéséhez? Ezzel a tanácsülés el is indította á naigy mozgalmat: „állami segítség­gel, társadalmi támogatással új szín­házat Miskolcnak!” Most már jó­részt a város lakosságától is függ* hogy ez megvalósuljon! 'Csorba) f M-ilyen lesz az algériai statútum (

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents