Észak-Magyarország, 1956. szeptember (12. évfolyam, 206-231. szám)
1956-09-13 / 216. szám
2 (SZAKMAGYAROR8ZAQ Csütörtök, T956. szeptember IS. A jobb zöldségellátásért A Jóból is megárt a sok Töredelmesen be kell vallanom, hogy nekem egyformán tetszenek az operettek és a táncdalok. Egyszerre kettőt hallgatni azonban mégsem kellemes, — amit a Vasgyárban a Déryné Színház legutóbbi vendégjátékul alkalmából sajnos másokkal együtt megállapíthattam. A szabadtéri színpadról Kálmán Imre örökszép melódiái, a Csárdáskirálynő akkordjai keltek szárnyra, a szomszédos nagyvendéglö kerthelyiségéből pedig a mambó és a többi lábmozgatásra ingerlő dallam hallatszott. Ez a kettő egyesülve élvezhetetlen hangzavart keltett. Hiába mentek a küldöttségek a vendéglő vezetőihez, hogy halkítsák le az erősítőt; 3 percig csendes volt, utána ismét üvöltött a csúnya masina. Sokat bosszankodott az a kétezer egynéhányszáz néző, aki a két előadáson ott volt. Szeretnék látni majd a Montmartrei ibolya előadását is és hallani a kísérőzenét. De, ha az történik, ami a Csárdáskirálynő előadásán, inkább el sem mennek. Reméljük a vasgyári nagyvendéglő tánczenekara és üzemvezetősége megadja nekik a lehetőséget és a Montmartrei ibolya előadása alatt nem fogja használni a túlerős hangszórókat. Ennyi tisztelettel igazán tartoznak a kultúra harcosainak, a Déryné Színház művészeinek és Diósgyőr dolgozóinak. (pásztory) Sárospatakon már készülnek a hegyaljai hétre Annak ellenőre, hogy ebben az évben megyénkben már sóikkal több gondot fordítottunk a városok zöldségellátására, még mindig komoly problémát okoz megfelelő, olcsó áron friss zöldséget vásárolni a csarnokokban. A tapasztalatok alapién ahhoz, hogy megszűntessük a zöldségellátás még jelen pillanatban is komoly problémáit, két fontos feladatot kell megoldaniuk a szakembereknek, a termelőszövetkezeteknek és az állami gazdaságoknak. A zavartalan, folyamatos ellátás érdekében elsősorban tovább kell növelni a zöldségtermő területeket, másodsorban pedig az adottságokat kihasználva, gondoskodni kell arról, hogy a lehetőséghez képest, önerőnkből lássuk el a megvet pr:mör árukkal. A zöldségtermő terület növekedésében már ezévben is voltak számottevő eredményeink, hiszen termelőszövetkezeteink és állami eáz- das^amk együttesen mintecv 2000 holddal nagyobb 'területen folytattak száraz kertészkedést és mintegy 1100 holddal nőtt az öntözéses terület is. A zökteégtermő terület további növelésére — mind az öntözéses, mind a száraz kertészetet tekintve, — állami gazdaságainkban és termeit szövetkezeteinkben megvannak az adottságok. Az Ongai Állami Gazdaságban például még ezévben sem hasznosították a berzéki üzemegység többszáz holdas öntözéses területét. De megvan a lehetősége a kertészet növelésére megyénk csaknem valamennyi termelőszövetkezetének is, különösen Miskolc környékén. A négy miskolci termelőszövetkezet már eddig is sok mázsa zöldségfélét szállított elsősorban a város piacára. Habár a zöldségtermelésből minden évbein jelentős haszonra tesznek szert, még korántsem ter- mehvsík amny’t, amennyi munkaerejükből és földterületükből kitelne. A miskolci termelőszövetkezetek jövő terveit illetően beszélgettem Borcmyai Károly elvtárssal, a városi tanács mezőgazdasági osztályának megbízott főagronórousával Bo- rornyai elvtárs elmondotta, hogy már hosszú idő óta foglalkoznak azzal a gondol attal, hogy a miskolci termelőszövetkezetek több primőrárut termeljenek melegházi ha itatással. Ehhez azonban mindeddig hiányzik a melegvíz. Úgy látszott, hogy az Augusztus 20. strandfürdő megoldja a problémát, de vize a szük«5é<«es 75 fok helyett alig éri el a 40 fokot. A Vörös Ojgyör Termeloszovetke- E zetben a salakgranuláló vizét akarták felhasználni melegházi palánta- nevelésre, sajnos azonban ezt csak hatalmas összegű beruházással lehetne megvalósítaná. A miskolci Alkotmány Termelő- szövetkezet a nehézségek ellenére sem hagyott fel a melegházi zöld- ségpalánta-neve lés tervével. Jövőre olyan melegházakat akar létesíteni, amelyeket szénnel fű lenek. Minthogy erre a beruházások mindössze tízezer forintba kerülnek. a melesrházi termelés kifizetődő a termelőszövetkezet számára. ’"sré've arról, hosry a kora tavasszal minden ház’ai-szany a szokottnál hamarabb és kedvezőbb áron jut majd zöldségféléhez Az adottságok íelhaszná'ásával. az Alkotmány Termelőszövetkezet kez- derr én vezéréh ez hasonló ötletek Íréi az eddigieknél ielenfősen nagyobb eredménveket érhetünk el a zöld- séPterme'ésben. A mezőkövesdi termelőszövetkezetek is könnyen hasz- norith»tiák meleghez* termelésre a Zsóri-fM-dő vizét, a Sjajó-, a Hemád- és a Bőd rog-menü termelőszövetkeMOSZKVA: Szeptember 12-én a moszkvaiak szívélyes búcsút vettek Sukarno elnöktől és Indonézia más képviselőitől, akik kéthetes Szovjetunió-beli tartózkodás után repülőgépen Jugoszláviába indultak. BERLIN: A szociáldemokrata parlamenti frakció keddi ülésén, amely első tanácskozása volt a parlamenti szünet befejezése óta, Ollenhauer, a párt elnöke éleshangú támadást intézett az Adenauer-kormány ellen. Hangoztatta, hogy a kormánynak a Szovjetunióhoz intézett legutóbbi jegyzéke a parlament megkérdezése és beleegyezése nélkül született, a kormány titkos munkálkodásának eredményeképpen. BERLIN: Eduard Herriot, a francia nemzetgyűlés tiszteletbeli elnöke, a radikális szocialista párt elnöke zetak pedig öntözéses termeléshez a folyók vizét. Borosnyai elvtárs véleménye szerint a kertészetek növelésének még egy jelentős problémája van. Kevés a iólkópzett kertészeti szakember. a szakkéDzettség hiánya pedig. — mint a tapasztalatók bizonyít iák — sokszor kárt okoz a termelőszövetkezetek kertészeteiben. Ezen elsősorban úey kellene segítenünk, hogy az állami gazdaságok ker'é'z-sz-j kém béréi patronálnák a ‘•'vr'eiőszövetkezetek kertészeit. Ehhez ezeknek a svaVembereknek közelebb kellene kerülniük a termelőszövetkezetekhez. Ha ezeike4 - "—.via—z,kát meffold- h° •> szövetkezetek meakao^k a megfelelő szakma* segítséget, ha a murikaerö és ezzel ewütt a vetésterület cvaranodik. akkor nyugodtan mandhatiük. hogy egyszer é« ’z'b’den.korra megszűnnek a ház' asszonyok pondiai. mert a váré csarnokokban, a megye termelőszövetkezeteinek stand iáin bármikor bőven éc olcsóé vásárolhatnak egészséges, fries WCMséeet. URBAN NAGY ROZÁLIA ■SMfc. ----n yilatkozott a Neues Deutschland párizsi tudósítójának az Német Kommunista Párt betiltásáról Herriot kijelentette: -közlöm önökkel, hogy a Német Kommunista Párt betiltását eredményező intézkedést nem ismerem el«. TOKIO: A japán külügyminisztérium közölte, hogy Japán hivatalosan kérte a Szovjetuniótól a béketárgyalások folytatását — jelenti a Reuter iroda. LONDON: A londoni rádió jelentése szerint egy jordániai szóvivő közölte. hogy Hebron térségében szerdán reggel izraeli erők megtámadtak egy jordániai rendőrségi állomást és tizenkilenc jordóniait megöltek. Ugyanebben a térségben két nappal ezelőtt hat izraeli katona esett el egy összecsapásban. Sárospatakon szeptember 30 és október 7 között rendezik meg a hegyaljai hetet. Ehhez hasonló nagyszabású rendezvény még nem volt ezen a vidéken, s a mostani tapasztalatok alapján a jövőben rendszeresen tartanak majd hasonló ünnepségeket. A bor-, szőlő- és gyümölcskiállitásra nemcsak Borsod, de az ország egész területéről beneveztek már a résztvevők, akik legszebb termékeikkel büszkélkednek majd a bemutatón. A sárospatakiak sokezer vendéget várnak a hegyaljai hétre. Ott lesznek a vendégek között a minisztériumok, a diplomáciai testületek képviselői, valamint 200 csehszlovák és osztrák vendég is. A külföldi vendégeket a történelmi 7lá- kóczi-várban helyezik el. A 66 százalékos utazási kedvezmény mindenki számára lehetővé teszi, hogy ellátogathasson Sárospatakra. A községi tanácson már megtartotta első ülését az operatív bizottság, amely nagy vonalakban összeállította a hét gazdag programját. Nemcsak a kétnapos országos vásár, de a borkóstolók is vonzóak lesznek a látogatók számára. A borkóstoló pavilonokban előre elkészített 1—5 literes palackokban a vendégek meg is vásárolhatják azokat a borfajtákat, amelyek a legjobban ízlettek nekik. Sárospataki nevezetességekkel díszített kulacsokban is árusítanak majd hegyaljai borokat, A hegyaljai hét vendégei naponta változatos kulturális és sportműsorokat, tornabemutatókat láthatnak. Fellépnek többek között az Állami Operaház neves művészei, s műsort adnak megyénk népszerű kultúrcsoportjai közül a tlszaicarádi, cigándi és - mikóházi népiegyüttes tagjai Nagyszabású dalosversenyt is rendeznek a hegyaljai hét során, A versenyre eddig 11 csoport jelentkezett, többek között Karcagról és Debrecenből, sőt még a Dunántúl-' ról is. Igen szépnek ígérkezik a sárospatakiak szüreti. felvonulása, amely a szőlőnyitástól a szüreti bálig bemutatja a szőlőművelés egész folyamatát. Ezenkívül sok ötletes látványosság várja a látogatókat. Még nem döntötték el véglegesen, de valószínűleg az iskolakertben rendezik meg az ünnepséget. A kert melletti két utcában állítják fel a bor-, a szőlő- és gyümölcspavilonokat, elárusító helyeket. A községi tanács vezetői lelkesen készülnek arra, hogy a hegyaljai hét látogatóinak felejthetetlen napokat szerezzenek. Azt akarják, hogy gazdag élményekkel, szép emlékekkel térhessenek haza ne csak a borsodi, da hazánk messze tájairól és a külföldről érkező vendégek is. Szeptember 22-én avatták fe1 Mezőkövesden Kis'ankó Bon néni em'ékházáL A Népi Iparművészeti Tanács és a Háziipari Szövetkezetek Szövetsége az 1954-ben elhunyt neves népművésznek, Kisjankó Boriinak méltó emlékét állít. Megvásárolták mezőkövesdi házát, ahol a hires népművész a matyó kézimunka mestere évtizedekig dolgozott. Mindent úgy állítanak vissza benne, ahogyan azt Bori néni annak idejében elrendezte, s a barer dózist néhány alkotásával ki is egészítik. A múzeum jellegű Kisjankó Bori emlékházat szeptember 22-én avatják fel. Kti LfÖLDl HÍREK iiiutmimmiiiiiHHHi i j a Legyen szívügyünk megye építőiparának megerősítése Két hónappal ezelőtt egyik városrendezési kérdésekkel foglalkozó cikkünkre 11 válaszlevél érkezett a szerkesztőségbe. Valamennyi levél azonos gondolatokat tartalmazott: büszkélkedünk városunkkal Miskolccal, más városbelieknek és önmagunk közt is- dicsekedve hangoztatjuk, hogy területére, létszámara és fontosságára való tekintettel az ország második nagyvárosa vagyunk. Mégis szégyenkeznünk kell olyan fogyatékosságok miatt, amelyek az ország sokkal kisebb városaiban is már régen megszűntek. A levélírók egyetértettek azzal a megállapítással, hogy lassan, vontatottan halad az építkezés, bonyodalmasán,, rosszul szervezetten halad a városrendezés, amelynek egyes tervei — amellett, hogy szebbé, hangulatosabbá, jelentőségéhez méltóbbá igyekeznek tenni városunkat — több esetben azzal a veszéllyel fenyegetnek, hogy nem tudjuk elhelyezni a lakókat a lebontásra, átalakításra kerülő házakból, még ezzel is továbbnöveljük a lakásnélküliek számát. Nenn vádaskodás, s nem jogtalan követelőzés csendül ki e levelekből, hanem a féltő gond, a szeretet városunk iránt. Persze, vannak olyanok nem is kis számban, akik napról napra türelmetlenebbül keresik fel a tanácsot, hogy .megfelelő lakáshoz jussanak — ám de hiába. Ezekre az emberekre sem mondhatjuk, hogy elégedetlenkedők, mert kérelmük jogos. Hazánk minden polgárának joga van arra, hogy életkörülményeinek megfelelő, egészséges lakáshoz jusson. És ezt kötelességünk is biztosítani, mert ha valakinek azt mondjuk: -várjon, várjon türelemmel« — meg nem tettünk semmit! Az ember tudatát léte határozza meg. Mérhetetlenül fontos tehát, hogy mindenkinek biztonságos, meghitt családi otthona legyen, ahol kényelmesem berendezkedhet, kipihenheti fáradalmait, foglalkozhat családjával. Aki így él, mindennap újult erővel, frissen lát munkához. Csakis e jogos igény kielégítésével haladhatunk egyre biztosabban kitűzött célunk felé, valósíthatjuk meg az emberiség új, jobb korszakát. A .fejlődés törvényszerűsége azonban súlyos akadályokat gördít elénk. Az utóbbi esztendőik folyamán felduzzadt, kétszeresére szaporodott a város lakossága, érthető tehát, hogy máról holnapra nem tudjuk kielégíteni a növekvő igényeket. A megépített új lakóházak csak lizedrész- nyit enyhítettek a gondon. Még mindig többezer család szorong kényelmetlen, rossz lakásban és várja, hogy igazi otthont kapjon. Pártunk és kormányunk mindent elkövetett már eddig is, hogy megoldja a fontos problémát. Ennek a törekvésnek bizonyítéka a sokszáz új lakóház, a selyemréti új városnegyed, a Rácz Ádám-utcai bérházak sora, a Kilián-gimnázium melletti városrész, a gombamódra épülő kis családi házak tömege, a szövetkezeti építkezés, az építési kölcsön megszavazása. S ennek a törekvésnek a megnyilvánulása az a határozat is, amelyet városunk lakói a legnagyobb örömmel vettek tudomásul, hogy javaslatukra a második ötéves terv folyamán ötezer új lakást építenek Miskolcon. A határozat bejelentése óta megélénkült az érdeklődés. Sokan keresik fel a különféle intézményeket, hogy megtudják: mikor kezdődik a nagy építkezés, hová épülnek az új házak, milyenek lesznek, elikószültek- e már a tervek. Megyénk építőiparára tehát Igenigen nagy, de megtisztelő feladat vár. ötezer lakást, ötezer boldog családi otthont kell építenie az arra rászorulóknak. Figyelembe kell venni a dolgozók javaslatait, alkotó kezdeményezéseit. Okulva az eddigi tapasztalatokból, tovább kell fejleszteni az építészeti technika színvonalát, új eljárások, korszerű munkamódszerek bevezetésével, a modern építészeti stílus figyelembevételével, alkalmazva a legjobban bevált típusokat még korszerűbbé, még kényelmesebbé és szebbé kell tenni az újonnan építendő lakóházakat. htekimetben — amellett, hogy méltán lehetünk büszkék építőiparunk eddigi eredményeire: a felsorolt új városnegyedekre, bérházakra és lakótelepekre — el kell ismernünk, nem egyszer hibák is történtek. A lakók véleményét tolmácsoljuk ezzel; a lakókét, akik személyesen, vagy levélben keresik fel a tervező és kivitelező vállalatokat, gyakran az Északmagyarország szerkesztőségét, hogy elmondják észrevételeiket, megjegyzéseiket, panaszaikat. E vitaindító cikkben nincs szándékunkban ezek teljes felsorolása, de meg kell emlitenünk a leggyakoribb hibákat,' amelyek sokszor nem Is építészeti, hanem tervezési felületességből erednek. Sokat vitatott és a város lakosságát igen érdeklő téma a selyemréti lakótelep végleges kiépítése. Vannak, akik — mert szívügyüknek tekintik a város szép arculatának kialakítását — szabad idejüket azzal töltik, hogy megszemlélik építkezéseinket, érdeklődnek, javaslatokat tesznek, (amelyeket az illetékesek meghallgatnak ugyan, de nem minden esetben értékesítenek) és figyelmeztetnek arra, hogy a helyes stílusban, a modern építészeti elveknek megfelelően építsünk ki egy-egy lakónegyedet. Hogy a Selyemrét példájánál maradjunk: megelégedéssel szemléljük az új bérházakat, de közben arra gondolunk, jnilyen lesz ez a «skatulyaszerű« kolónia, ha így megy tovább? Elgondolkoztató ezért az a javaslat, hogy két- hóromféle tervvel változatosabbá kell tenni a lakónegyed épületeit. Természetesen azzal mindenki tisztában van, hogy a lakásgondok enyhítése, a dolgozók fokozottabb igényeinek kielégítése gyors ütemet diktált, s hogy nem álltak minden időben rendelkezésünkre megfelelő anyagok. A lakóházakat nem építhettük két- három emeletnél magasabbra, mert ezen felül már lift felszerelése lett volna szükséges és ez több bérház- nél akkora költséget jelent, hogy abból egy új bérházat lehetett volna emelni Ez azonban még nem akadálya annak, hogy gazdaságosságra, a modern elvek megvalósításéra törekedjünk. Többmillió forintos költséggel lakóházainkat nem egy-két évre építjük, a dolgozók pénzével, áldozatos munkájával a jövőt alapozzuk meg. Tervezőinknek, építőinknek e megtisztelő, hatalmas munkában gondolniuk kell arra — s bizonyára gondoltak —, hogy alkotásaik évtizedek múltán, a jövő korszakban is megfeleljenek a követelményeknek. Ugyancsak a vita egyik tárgyaként kívánjuk megemlíteni a kérdést: milyen legyen a megépítendő lakóházak teteje: lapos, gyöngykaviccsal fedett, vagy gerinces? Sokan azzai érvelnelc, hogy a gerinces padlástető jobb, a másik álláspont szerint viszont a lapostető gazdaságosabb és olcsóbb. Természetesen a gazdaságosságra, az olcsóbbra való törekvés sem engedheti meg, hogy átcsapjunk a másik végletbe és a korszerűség határa alatt maradjunk. Példa erre néhány egyszobá. összkomfortos selyemréti lakóház (I.-es bérház), amelyben alacsonyak a másod ik emeleti szobák, a földszinti lakásokban a konyhába nem fér be egy rendes asztal — nem is szólva szekrényről — a normális, szép ablakokkal ellentétben kicsinyek az ajtók; az egyik lakónak például nem fórt be rajta az íróasztala és szekrényét is csak úgy tudta bevinni, hogy leszerelte az elejét. A Rácz Ádám-utcai bérházak egyikében a közművek bevezetéséhez a beköltözés után fogtak hozzá. Egy másik bórhózban elöntötte a pincét a talajvíz és máig sem tudják hogyan, — ide folyik be a szenmyosatorna is. S így lehetne sorolni tovább az esetek sorozatát, amelyekre majd valamelyik későbbi cikkünkben fogunk kitérni. A megye építőiparának — tervezőknek, beruházóknak és kivitelezőiknek — nagy feladatai megoldásánál figyelembe kell vennie a követelményeket, s arra kell törekednie, hogy az előbbiekhez hasonló hibák ne forduljanak elő. A második ötéves terv új célkitűzései megnövekedett fel« adatok elé állítják építőiparunkat, amelynek még korszerűbb, még gazdaságosabb létesítményeket kell alkotni, — lényegesen olcsóbban. E megnövekedett feladatok vizsgálatánál mérlegre kell tenni lehetőségeinket, bizonyságot kell szerezni arról, hogy a rendelkezésre álló anyagi és munkaerőforrásokkal megyénk építőipai a határidőre, a korszerű követelményeknek megfelelően meg tudja-a valósítani 70—80 milliárd forintos befektetést előirányzó terveinket, s a hatalmas összegből azt tudja-a adni, amit kérünk tőle? A mérlegelés eredménye pitlanat- nyilag nem éppen megnyugtató. Megyénk építőipara súlyos szakmunkáshiánnyal küzd, s ennek megszüntetésére még mindig nincs megfelelő utánpótlás. A tervezés több helyütt nem alapul megfelelő, előzetes szaktanulmányra, s ilyenkor az építkezés során módosításolcat kell végrehajtani. Elmaradt a fejlődés mögött az épitöanyagipar is, nem tudja biztosítani a kért anyagot, ezenkívül nem egyszer komoly minőségi kifogás alá esnek a különféle építőanyagipart termékek. Erre utalt parlamenti interpellációjában Földvári Rudolf elvtárs, országgyűlési képviselő, a Központi Vezetőség tagja, a megyei pártbizottság első titkára. A megyei pártbizottság elhatározta, hogy szakemberek bevonásával felülvizsgálja megyénk építőiparának helyzetét, megállapítja a hiányosságok okait, s a dolgozók bevonásával választ kér arra, hogy miként lehet változtatni a meglévő fogyatékosságokon. Az összegyűjtött tapasztalatokat ezek után a Központi Vezetőség elé terjeszti. Ebből a nagy munkából részt vállal az Északmagyarország is. Lapunk hasábjain helyt ad a dolgozók észrevételeinek, javaslatainak, széleskörű vitát szervez, amelyet ezzel a cikkel indítunk el. Olvasóink, főleg az építő- és épitöanyagipar dolgozói írják meg véleményüket, hogy milyen javaslataik vannak a munka meggyorsítására, megjavítására, megyénk építőiparának megerösítésércj
