Észak-Magyarország, 1956. szeptember (12. évfolyam, 206-231. szám)

1956-09-11 / 214. szám

Kedd, 1958. szeptember 1L

ESZAKMAGYARORSZÄG

s

MÉG ÍGY IS GYŐZELEM

^»fimHiuiiiitiiiiiiiiiiiuiiiiiiiii)!iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiii!iiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii!iiiiiii!iuiiiiiiiiiiiiiiiiiiii!iiiiii!iniiiiii]iiiniiiiiiiiii!iiiiiiii>iiiniiiiiiii!iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii]iiimiiiiiii

Végétért Diósgyőrött a percekért, órákért való lelkes küzdelem. Befejeződött a durvahengermű nagyjavítása. Sajnos az adott szó való- raváltása az utolsó órákban megfeneklett. Egy motor golyóscsapágyának leégése akadályozta meg a benin Kohászati Művek karbantartóit abban, hogy ígéretükhöz híven negyvennyolc órával a kitűzött határidő előtt átadhassák a durvahengermű hengersorait a termelésnek.

Vasárnap hajnalban már-már úgy látszott, hogy teljesül az ígéret. Az első műszakbeliek szombaton délelőtt jól dolgoztak, éjszakára már csak néhány kisebb alkatrész elhelyezése, a próbaforgatások elvégzése maradt hátra. A blokkhengersoron elhelyezték a hatalmas görgőket, megszorították a csavarokat, a fogaskerékátt&tele- ket jól megolajozták és hozzákezdtek a próbaforgatáshoz. Egy ideig minden rendben ment, a gurítósor motorjának beindításakor azonban bekövetkezett a baj. Bemelegedett a motor golyóscsapágya, le kellett állni, kicserélni a motort. Nehéz feladat volt ez, különösen a kábelek leszerelése és a fogaskerekek eltávolítása. Már ekkor bizonyos volt, hogy az ígéretet nem tudják teljes egészében valóraváltani. Az éjszakás műszak dolgozóit felváltották a délelőttösök, akik már csak ügyeletre jöttek be.

Délelőtt 10 órára befejeződött a motorcsere. Az elhelyezésnél mindenki segédkezett. Az „Iller1* gépházból csaknem minden percben hozták a jelentéseket: A gépház forgatásra kész, csak a. jelet várják.

11 óra előtt 7 perccel Kormos Károly gépészeti villanyszerelő intésére a kormánypadon bekapcsolták a gurítósor motorját fokozták a sebességet, gyors feszültségmérést végeztek a motor kábeljainál. Minden jól működött, meg lehetett kezdeni a motor teljes rögzítését, a görgősor befedé- §ét.

Novak István hengerész brigádvezető szívesen segített. Ha már nem hengerelhetett, legalább a délutáni váltótárs, Lerch Zoltán dolgozhasson. Hudicius Ferenc és Nagy Ferenc gépészeti lakatos bri- gádvezetők a csavarok meghúzását is magukra vállalták. Nem azért, mintha nem bíztak volna munkatársaikban, de ők biztos kézzel tartják a csavarkulcsot, érzik meddig húzhatják az anyát.

Délben, amikor megszólalt a gyár dudája, felbúgtak a hengersor meleganyagot kérő szirénái is. Megindultak a motorok, s az első öntecs méltóságteljesen siklott be a hengerek behemőt teste alá. Utána jött a többi. Győzött a diósgyőri karbantartók szorgalma, ismét szilárd helytállásról tettek tanúbizonyságot.

Hétfőn reggel, amikor Novak István brigádja munkához látott, már 536 tonna buga hagyta el az újjáépített, a legkisebb alkatrészeiben is kijavított hengersort. Igaz, nem sikerült a 48 órás előnyt elérni, dehát erről a lakatosok, a szerelők, a hengerészek nem tehetnek. 40 óra előny is sokat jelent, ezalatt az idő alatt a diósgyőri durvahengermű temérdek anyagot termelhet.

— A nyolc óra veszteséget még pótoljuk — tettek fogadalmat a hengerészek. — A hónap végéig tervünk túlteljesítésével annyi anyagot fogunk adni, amely fedezi a 8 órás késést.

Teljesíteni fogják, mert példaképül a nagyjavítás hősei, a karbantartók állanak előttük.

(p. a.)

Aho* a rrvsWc' hűHk-A.

Waponta sok tízezer ember tejellátásáról kell gondoskodnia a miskolci tejüzemnek. A nyári hónapokban komoly gondot okoz a megye különböző részeiből érkező tej hűtése. A hűtést ma már az ország egyik legmodernebb hűtőberendezése biztosítja az üzemben. Képünkön a hütőház korszerű gépei láthatók.

A napilapok vasárnapi számaiban] megjelent minisztertanácsi határozat, | amely a szövetkezeti mozgalom fej- i lesztéséről szól, ugyancsak megörvendeztette a termelőszövetkezetek tagságát. A határozat, amint Sun János elvtárs, az emődi Szabadságharcos Tsz elnöke mondja, nemcsak a termelőszövetkezetek, de az új belépők számára is a kedvezmények egész sorát nyújtja, s így nagyszerű lehetőségeket biztosít a szövetkezeti mozgalom további megerősítéséhez.

Suri elvtárs vasárnap 25 tsz taggal együtt a mezőgazdasági kiállításon volt s csak hétfőn nézte át részletesen a határozatot. Amikor felkerestük, hogy mondja el, melyek azok az intézkedések, amelyek a legközvetlenebbül érintik a tsz-t, már tüzetesen tudott válaszolni a kérdésekre.

— Úgyszólván minden, sora érint bennünket, például a tehergépkocsi ügyére vonatkozó is — mondotta. —■ Eddig csak 30, a határozat szerint most 50 kilométeres körzetben szállíthatunk árut minden külön engedély nélkül. Miskolc, Eger beleesett a 30 kilométeres körzetbe, de például Ózd és Putnok már túl volt ezen a határon. Tavaly több vagon diny- nyénk termett, s Ózdra is akartunk szállítani belőle, de

mindig külön engedélyt kellett kérni

'V'

cA meggyőző szó erejével

C okát foglalkozunk manapság két

^ fogalom: a jog és kötelesség jelentőségével, lényegével, de még mindig nem annyira részletesen, sokoldalúan, mint ahogyan ezt társadalmi rendszerünk helyzete megkövetelné. Itt-ott még döcög, akadozik a jog és kötelesség magyarázása, érvényesítése. Pedig mindkettő szorosan együvé tartozik, egyik a másiktól függ.

Vannak emberek, akik a XX. kongresszus teremtette szabad légkörben nagy előszeretettel hangoztatják a jogokat, de közben elfelejtkeznek az állampolgári kötelezettségekről, hallgatnak az állampolgári fegyelemről. Azt szeretnék, ha a jogokat mindenféle kötelezettségek nélkül élvezhetnék. Tudni kell azonban, hogy aki az egyiket, vagy a másikat — a jogot avagy a kötelességet — széjjelválasztja egymástól, az nem a XX. kongresszus szellemében cselekszik, nem a törvényességet erősíti, hanem éppen ellenkezően, fékezi annak megszilárdulását. Aki az állampolgári kötelezettségek teljesítését megtagadja, megszegi a törvényeket, az következésképen a jogok teljesmérvű gyakorlásából önönmagát zárja ki. Ha viszont betartjuk a törvényeket, teljesítjük előírt kötelezettségeinket, akkor síkraszállhatunk állampolgári jogainkért.

A hhoz, hogy lényegesen javíthas** sunk a mai helyzeten, türelmes, állandójeÚegű politikai felvilágosító munkára van szükség. A feladatok zöme — minthogy jelen esetben a begyűjtésről akarunk beszélni — falusi pártszervezeteinkre hárul. Törekedjenek falusi pártszervezeteink arra, hogy a meggyőző szó erejével segítsék az állampolgári kötelezettségek pontos teljesítését. Szép szóval, nevelő munkával sokkal többet érünk el, mintha kizárólag adminisztrációs eszközökkel dolgoznánk. Félreértés ne essék, az adminisztrációs eszközök, rendszabályok esetenként szükségesek (például a notórius nemteljesítőkkel szembeni), de egyáltalán nem helyettesíthetik a politikai felvilágosító munkát, a meggyőző szót;

Az elmúlt esztendőben Bodrogola- sziban lavinaszerűen nőtt a hátralékosok száma. Az év utolsó hónapjaiban a községi begyűjtési hivatal 340 hátralékost tartott nyilván. Mit volt mit tenni, a község vezetői úgy döntöttek, hogy helyszíni behajtással, transzferálással számolják fel a temérdek hátralékot. A hivatali fczervek éjt-nappallá téve dolgoztak. Az eredmény: másfél hónap alatt úgyszólván az egész adósságot törlesztették. De mondhatjuk-e, hogy ez az eredmény teljesértékű? Egyáltalán nem. A 340 hátrálékos termelő zömét ugyanis az év utolsó hónapjaiban adminisztratív rendszabályokkal késztették beadási kötelezettségük teljesítésére Kétségtelen, hogy a helyszíni elszámoltatásokra szükség volt, a legtöbb esetben törvényes keretek között végezték, hiszen csak azt kérték számon minden hátralékostól, amit a törvény előír. De mennyivel helyesebb lett volna, ha az év kezdetétől fogva a pártszervezet is, meg a tanács is politikai fel- világosító munkával győzi meg a dolgozó parasztokat a törvényesség betartásáról. Ebben az esetben nem lett volna szükség népszerűtlen adminisztratív rendszabályokhoz folyamodni.

A község vezetői az idén már ^ okultak a múlt hibáiból, mulasztásaiból. Jobban bíznak a politikai felvilágosító munka, s a meggyőző szó erejében, mint az adminisztrációs rendszabályok hatásában. Párttaggyűléseken, tanácsüléseken, gazdagyűléseken és egyebütt a nyilvánosság előtt népszerűsítik a beadásban példamutató gazdákat, ugyanakkor kipellengérezik a lemaradókat. Bodrogolasziban azt mondják, hogy ez a módszer rendkívül hatásos, mert az a termelő, akit az egész község előtt megrónak hanyagsága, felelőtlensége miatt — rendszerint rövid időn belül eleget tesz állampolgári kötelezettségének. Akit pedig megdicsérnék, az példamutatásával a többieket is helyesebb magatartásra serkenti. A begyűjtésben elért eredményekkel le lehet mérni a javuló politikai munkát. Jelenleg — a harmadik negyedévben — mindössze 12 hátralékos termelőt számlálnak a faluban.' Baromfiból 20 kilogramm, sertésből 50 kilogramm a hátralék. Ez olyan csekély mennyi ség, amelyet 1—2 hét leforgása alatt teljesíteni tudnak. Meg kell említeni hogy a tanácstagok között egyetlen hátralékos sincs. A párttagok közül csupán özv. Varga Istvánná tartozik Az elmúlt évhez viszonyítva tehát Bodrogolasziban gyökeres változás állott be a jog és a kötelesség értelmezésében. A legtöbb termelő tuda tában van annak, hogy az állampolgári kötelezettségeket a XX. kongresszus hatására kialakult politikai helyzetben is teljesítenie kell. Egyáltalán nem túlozunk, amikor azt mondjuk, hogy ezt a fejlődést a községben végzett politikai felvilágosító munkának, a meggyőző szó erejének köszönhetjük.

Hiányoljuk azonban, hogy a köz ségi pártalapszervezet nem eléggé töltötte be feladatát a politikai fel- világosító munka irányításában. Még ezideig sem alakította ki a népnevelő hálózatot, pedig Bodrogolasziban is jól tudják, hogy a népnevelők tevékenysége jelentősen megkönnyítené a pártszervezet és a pártvezetőség munkáját. Mulasztást követett el a pártvezetőség a tekintetben is, hogy vezetőségi ülést február óta csak egyszer tartott. Ilyenképpen nem ér vény esül a pártvezetőség tagjainak kollektív irányítása. Emiatt a párttaggyűlések sem képesek megszabni a párttagság legfontosabb tennivalóit Javasoljuk, hogy a bodrogolaszi párt vezetőség javítsa ki ezeket a hibákat tegye meg a szükséges intézkedése két, hogy a faluban még nagyobb si kereket érjenek el a meggyőző szó erejével.

A Budapest Nagycirkusz Miskolcra jön

Többhónapos külföldi vendégszereplés után újra itthon lépnek fel a Budapest Nagycirkusz kiváló artistái, akik hazai kőrútjuk során Miskolcra is eüátogatmaik. A Béke* téren állítják fel majd hatalmas cirkuszsátorukat, amelyben szeptemberi 12-én, szerdán este 8 órakor mutatkoznak be Miskolc dolgozóinak. Ezt követően szeptember 18-ig minden nap bemutatják azokat a kiváló számokat, amelyekkel a környező baráti államokban oly sok sókért arattak.

Láthatjuk majd & két Eötvöst, a kerékpáregyensúlyozókat, a két Hegyessé, a modern zsonglőröket, a három GaTicot, a liliputi gladiátorokat, a két Boort magas bambusszal a

cirkusz kupolájában, Kalast, Kocsányi kutyaszính ázát, a Zubu-Zebra vidám szabadidomítást, a Budapest /Cirkusz kedvenc bohócait, a négy Nánósit, a kerékpárművészeket. A magyar artisták mellett számos külföldi művész is fellép a műsorban Láthatjuk majd Angelt és Bojilovot a bolgár vendégművészeket a lengő drótkötélen, La Palomát, a jugoszláv vendégművészt és a világhírű berlini Busch cirkusz vadállatszámait, jegesmedvék, párducok és bamamed- vék együttes idomít ását.

A Budapest Nagycirkusz értékes változatos műsora bizonyára kedves estéket és sok értékes művészi élményt fog nyújtaná Miskolc dolgozóinak.

nagyszerű lehetőségek

a termelőszövetkezelek további megerősítésére

Különösen nagy jelentőségű számunkra a kedvezmény azért is, mert múlt év óta működő szeszfőzdénk termékeit Budapestre kell eljuttatnunk. Havonta legalább egyszer sor kerül ilyen hosszú útra, amelyet most már TEFU menetlevéllel is el tudunk intézni. Előfordult, hogy megbüntettek bennünket, pedig ha vonatra adtuk az árut, az sokszor 10—15 napig is »csavargóit-«, így meg egy nap alatt rendeltetési helyén van.

— A határozat 11. pontjának nemcsak a hegyaljai bortermelők, de mi is nagyon örülünk. Nekünk is van szőlőnk, nem sok, de az idén is szüretelünk vagy 50—60 hektót. Tetemes pénzt jelent ez, ha értékesítjük. Szívesen palackoznánk termésünket és árusítanánk a Szabadságharcos Tsz címkéje alatt. Ez nemcsak népszerűsítené a tsz-t, de arra ösztönözné a tagságot, hogy kitűnő, jólkezelt borokat hozzon forgalomba. Ezenkívül, ha az egész kollektíva jónak látja, úgy élünk a lehetőséggel és poharazó kimérést létesítünk.

— A tejfeldolgozás is jelentős többletjövedelmet nyújt a termelő- szövetkezeteknek. Ezen a téren nekünk sürgős segítségre lenne szükségünk! 1950 óta, tehát már hat éve porosodik a gazdaságban egy kitűnő szovjetgyártmányú tejszeparátor. Ez a gép egyetlen anyacsavar hiánya miatt — amely már a leszállításkor sem volt meg, — nem működik* Hiába kértünk a járástól és máshonnan is segítséget, nem tudták elkészíteni számunkra ezt a kis alkatrészt. Pedig az idén is június eleje óta naponta 50—60 liter tejet értékesítünk szabadon, mert beadási kötelezettségünket már egész évre teljesítettük. Ha ezt a mennyiséget sajtnak, vajnak feldolgozzuk,

jóval több jövedelmet hoz a házhoz.

Suri elvtárs örömmel beszélt a határozatnak arról a részéről is, hogy fokozottan segítik a termelőszövetkezeteket faanyaggal. Nekik a növendékborjuk részére karámépítéshez és a baromfitelepen szabadszállás építéséhez lenne szükségük faanyagra. A tagság a fát kitermelné és el is szállítaná. Suri elvtárs reméli, hogy a határozat megjelenése után mielőbb nyélbeüthetik a fontos munkát.

örömmel vették az egyszázalékos kamatozású, hosszúlejáratú hitelek folyósítását is.

— Sok hitele van a tsz-nek? — kérdeztük.

— Nincs nekünk — mondja büszkén Suri elvtárs —, mindössze az a

40.000 forint, amelyet tehénvásárlásra vettünk fel. De igaz ami igaz, mégis csak jobb egy-két ezer forintot törleszteni, mint zárszámadáskor az egészet egyszerre visszafizetni* Annyival is több jut a tagságnak! De főleg azért örülünk neki, mert egy 40 vagonos magtárat akarunk építeni, amelyben szelektor és daráló is lesz. Ehhez sok pénz kell s elsősorban itt érezzük majd a segítséget*

Suri elvtárs végezetül azzal zárja a beszélgetést:

— Remélem, hogy jó eredményeink mellett kormányunknak ez a határozata is serkenteni fogja a kívülállókat arra, hogy minél több új tag jöjjön közénk, akiket örömmel várunk sorainkba.

SZAVAK HELYETT TETTEKKEL

1800 munkaórát ajánlottak fel a Herman Ottó-utcai lakosok az új színház építésére

Az elmúlt hét csütörtökén alakult meg Miskolc II. kerületében a Hazafias Népfront kerületi bizottsága. Az alakuló gyűlésen foglalkoztak többek között a város kulturális életének problémáival, így a színház építésével is. Az a vélemény alakult ki, hogy kisebb költséggel rendbe kell hozni a Déryné Színházat, a fennmaradó 8—10 millió forintot pedig — kipótolva, a város lakóinak támogatásával — építsenek új színházat.

Idősebb Kisgyörgy Istvánná, a megválasztott bizottság egyik tagja a Hermán Ottó-utcai lakosok nevében kijelentette, hogy örömmel nyújtanak segítséget az új színház építéséhez. Nemcsak erkölcsileg támogatják a tervet, hanem részt kérnek az építésből is. Nemrégiben társadalmi munkával vízvezetéket szereltek be az utcába, most pedig az új színház építéséhez 1800 munkaórát ajánlanak fel. Komjáti János üveges egymaga 300 órát, Kalapos Lajos tanár és fia

200 óra társadalmi munkát' vállalt* Labbanc Károly, Vágó Péter, Fülöp Sándor, Kolumbán Jenőné, Csontos Ferenc és felesége, Tóth László, Szűcs István, Kostelecki János, Cseh József, Kisgyörgy Pál, Sas István, Kozák Sándor, Varjú Józsefné, Fónagy Lajos, Komjáti Jánosné, Miskolci Lajos, Békési Elemér és Czecz Lajos is dolgozni akar az építkezésen. Az őszinte lelkesedésnek, a társadalmi megmozdulásnak szép példája, hogy Pasuk Lajosné és idősebb Kisgyörgy Istvánné, mindkettő hatodik évtizedét tapossa — 50—50 munkaórát ajánlott fel. — Ha nem is tudunk téglát hordani, — hordunk majd ivóvizet embereinknek;

Megkapó, szép példa ez! Fizikai és szellemi dolgozók közös célt tűznek maguk elé, az új színház felépítését* Ki tudja, az utcabeli lakosok neve nem kerül-e az új színház történetének ragyogó lapjára?

Falazzák a kazánokat, gyors ütemken szerelik az első turbógenerátort Tiszapalkonyán

Gyors ütemben épül második ötéves tervünk egyik legnagyobb alkotása, a tiszapalkonyai hőerőmű. Az új létesítmény építői, csehszlovák és magyar szerelői nap-nap után kemény munkát végeznek azért, hogy az első gépegység (két kazán, egy turbogenetátor) az év végére már, villamosenergiát termeljen.

Szeptember hónapban a határidők betartásáért lelkes verseny indult. A dolgozók egy-két perc megtakarításáért is komoly harcot folytatnak. Különösen élénk a munka a kazánházban. Négy kazán épül itt, amelyek óránként majd annyi gőzt termelnek, amennyivel egyszerre hatszáz 424-es gyorsvonat mozdonyt lehet üzemeltetni. Az I. és II. számú kazánon a 225 tonna súlyú tartószerkezet összeszerelésfe után a csehszlovák és magyar szerelők már a 11 kilométer hosszú forrcső-h álózat elhelyezésén fáradoznak. A III. és IV. számú kazánokon pedig a falazási és szigetelési munkákat végzik a 30-as Kazánfalazó Vállalat brigádjai. A dolgozók megfogadták, hogy ezt a munI

kát a III. kazánon 15 nappal előbb I befejezik* ,

Élénk verseny bontakozott ki a gépházi részben is. Hajek Jakab csehszlovák főszerelő irányításával a Láng Gépgyár brigádjai az előmelegítő állomást szerelik. Ez a berendezés a turbinánál már egyszer munkát végzett gőzzel melegíti fel a kazán tápvizét. Eddig négy nagy és négy kisnyomású előmelegítőt helyeztek el s jelenleg csaknem másfél kilométer hosszú, különböző méretű csővezetékek szerelésén dolgoznak* Egy speciális vasúti kocsin már a gépházba szállítottak a csehszlovák pilseni V* I. Lenin Művekben gyártott 80 tonnás generátor állórészt. E héten már a kis- és nagynyomású turbimaház mellett megkezdhetik a generátorház beállítását is.

Szabadságtéri (Erzsébet-téri) minőségi nőiszabő üzemünk az építkezés ideje alatt is ugyanott dolgozik, őszi, téli lapok megérkeztek. Fiókvezető szabász: Apró László.