Észak-Magyarország, 1956. szeptember (12. évfolyam, 206-231. szám)

1956-09-06 / 210. szám

2 £S ZA KM AGYAROK* ZAG Csütörtöki 1956, szeptember 6, A tanácstagok interpeHáciős jogáról ÍNÉPI demokratikus államrendsze­rünk megerősítése érdekében fontos feladatunk a szocialista demokratiz­mus fejlesztése. Ez elősegíti a dolgo­zóik alkotó tevékenységét, kezdemé­nyezési készségét az állami munká­ban; A szocialista demokratizmus fej­lesztéséiben nagyjelentőségű állomás volt az országgyűlés legutóbbi tilés- szaitoa, amelyen kibomakoatek az új állami munlkastilus kőnyoma lai. Biz­tató kezdete volt ez az ülésszak an­nak, hogy az országgyűlés a jövőben valóban gyakorolni fogja a néphata­lomból folyó összes jogokat. A gyakorlati eredmények tartóssá, széleskörűvé tétele érdekében elen­gedhetetlenül szükséges, hogy a ta­nácsok is kövessék az országgyűlés példáját, levonják a tanulságokat. A Központi Vezetőség határozata és az ezt követő intézkedések irányt szablak és rendkívül kedvező lég­ikört teremtettek állami életünk to­vábbi demokratizálására. Nagyobb szerepet kell biztosítanunk a tanács­üléseiknek is, minden téren biztosíta­ni Ikell a dolgozó nép fokozott rész­vételét a hatalom gyakorlásában. Minden fontosabb, a város egész lakosságát érintő kérdést a tanács­ülés elé kell terjeszteni, hogy abban az államhatalom helyi szerve dönt­sön. Növelni kell az állandó bizottsá­gok szerepét, jelentőségét, mert a tanács jó működése nagy mértékben függ az állandó bizottságok munkájá­tól. AZ ÁLLAMI demokratizmus ér­vényesülésének egyik formája az in­terpellációé jog gyakorlása. 1954. évi X. törvény biztosítja a tanácstagoknak azt a jogát, hogy a tanácsüléseken a végrehajtóbizottság­tól, továbbá a szakigazgatási és egyéb helyi szervéknek az ülésen megjelent vezetőitől a tanács hatás­körébe tartozó ügyekben felvilágosí­tást kérhetnek. A kérdezettek a ta­nácsülésen, legkésőbb azonban 15 na­pon belül válaszolni kötelesek. Tanácstagjaink e törvényben biz­tosított joggal eddig nemigen éltek, érmék következtében a tanácsülések munkája nagyrészt formális, jóváha­gyó jellegűvé vált. Részben ebből adódott, hogy tanácstagja ink nem tudták megfelelő mértékben teljesí­teni választóiktól kapott megbízatá­sukat. TANÁCSÜLÉSEINK a szocialista demokráciát fejezik ki. Ezért súlyos hiba volt, hogy az elmúlt évek során az interpellációs jog elsorvadt, holott éppen ezen keresztül érvényesülhet a dolgozók akarata a határozatok meg­hozatalában, az állami élet vezetésé­nek ellenőrzésében. Természetesen ahhoz, hogy tanácstagjaink élhesse­nek ezzel a fontos jogukkal, az is szükséges,’ hogy alaposan ismerjék választókerületük minden problé­máját, s eljárjanak a választók ja­vaslatai ügyében. Ez megnöveli a tanácstag beszámolók, fogadóórák, család látogatások jelentőségét, mert a legtöbb probléma ezeken merül fel. Minden tanácstag fontos köteles­sége tehát, hogy e tömegikapcsolali formákat felélénkítse. VégTohajtóbizottságainlk a jövő- bon elő kívánják segíteni, hogy a ta­nácstagok a legkülönbözőbb kérdése­ket tehessék fel az apparátus veze­tőinek. Ehhez az szükséges, hogy a tanácstagok legalább 24 órával az ülés előtt jelentsék be a vb-titkár- ságnál, hogy milyen ügyben kíván­nak interpellálni? Ennek során nem az egész anyagot, hanem csak az ügy rövid tárgyát és a fel teendő kérdést kell közölni. A tanácsülésen elhangzott interpel­lációra a törvénynek megfelelően vagy azonnal, vagy 15 napon belül kell válaszolni. A tanácstagnak vi­szontválaszra van joga. Azonnali vá­lasz esetén, amennyiben a tanácstag a választ nem tartja kielégítőnek, a tanácsülés dönt, hogy szükségesnek látja-e külön bizottság útján meg­vizsgáltatni az ügyet, napirendre tüzi-e a kérdést, vagy sémi? AZ INTERPELLACIOS JOG fel­újításától azt varjúik, hogy vala­mennyi tanácstag fokozza a dolgo­zók érdekében kifejtett tevékenysé­gét, s a dolgozók jogos kérései, in­dokolt panaszai, a vb. működésének legfontosabb kérdései a széles nyil­vánosság előtt jutnak kifejezésre. Természetesen ennek során nem szó. noklatokra, hanem harcra van szük­ség minden ellen, ami szocialista épí­tésünket gátolja. Szovjet vállalatoknál Szilárd bizalmat kell teremteni az értelmiség és a munkásosztály között A vorosilovgrádi „Októberi FórradaJom°-gyár a hatodik ötéves terv­ben a motoros mozdony gyártás hatalmas bázisává válik. A vállalat néhány hónap múlva megkezdi a „Te—3” motorosmozdony sorozat- gyártását. Az üzemekben most készülnek fel az új gyártmány soro­zatgyártására. A vállalat mechanikai, kazán és egyéb üzemeiben mozdonyalkatrész és szerelési egységeket gyártó futószalagot létesí­tenek. A képen szerelik a „Te—3“ motorosmozdonyokat. Az alábbiakban közöljük dr. Sú­lyt István, a miskolci nehézipari műszaki egyetem rektorának és dr. Póczos Sándor, a városi tanács jogtanácsosának felszólalását az MDP városi bizottsága augusztus 20-i értelmiségi ülésén. Az első lépést továbbiaknak kell követni — Nem vagyok feljogosítva arra — kezdte szavait Sályi István —, hogy mások nevében beszéljek, de hiszem, hogy amit elmondok, az nagyon so­kaknak meggyőződése. A Központi Vezetőség határozata is kiemeli annak szükségességét, hogy az értelmiség- egybeforrjon a munkássággal és a parasztsággal. Amióba Miskolcon dolgozom, szívből kívántam és kívánom, hogy ez meg­valósuljon. Ez az ankét is egy lépés előre ezen a téren, de csak nagyon kis lépés. Itt is kiderült, hogy az el­múlt években igenis volt bizalmat­lanság az értelmiség és a munkás­ság között. Úgy érzem, hogy még a mai értekezleten sem sikerült olyan légkört teremteni, amelyben ez a bi­zalmatlanság teljesen megszűnhetett volna. Ezen az értekezleten a legtöbb szó a múlt fájdalmairól esett. Az őszinte bizalom légköréről csak ak­kor beszélhetnénk, ha az értekezle­ten már arra is sor került volna, hogy megbeszéljük a jövő teendőit, a határozat maradéktalan végrehajtá­sában. Ezt az első lépést még továb­bi sok lépésnek kell követnie, amíg a határozatot teljes egészében végre -S tudjuk hajtani. Sok szó esett a bizalomról. Az el­múlt társadalmi rendben sajnos nem volt bizalom az értelmiség és a mun­kásosztály között, ellenkezőleg, sza­kadék volt köztük. Ezt a szakadékot át kell hidalni, el kell tüntetni, ha őszintén kezet akarunk szorítani egymással. Azért, hogy ez a szaka­dék a múltban megvolt, inkább az értelmiség a felelős és bizonyára az értelmiség hibája, ha ezt a szakadé­kot máig sem sikerült áthidalni. Úgy érzem, el vagyunk szakadva a töme­gektől. Az értelmiségnek kell meg­tennie a kezdeményező lépéseket és akkor a bizalom rövid időn belül ki­alakulhat j A Központi Vezetőség rámutatott arra is, hogy az értelmiség becsüle­tesen kivette részét a szocializmus építésének munkájából. Vajon mi az oka ennek? A magam részéről két okát tudnám megemlíteni. Az értel­miség számára az alkotó munka te­rén nagyobb lehetőségek nyíltak, mint amilyenek voltak az elmúlt tár­sadalmi rendben. A másik pedig az Nemcsak a vasút feladata A második ötéves terv irányel­vei nagyszerű perspektívát nyitottak megyénkben az ipar és a mezőgazda­ság fejlődése előtt. Borsod ipara egy­re több nyersanyagot, félkész és kész árut, a mezőgazdaság egyre több élelmiszert ad az országnak. Mindezeknek az áruknak a szállí­tása nagyrészt a miskolci MÁV igaz­gatóság dolgozóira vár. Hogy vasuta­saink hogyan elégítik ki a megye iparának és mezőgazdaságának szál­lítási igényeit, azt legjobban a szá­mok mutatják. A vasút ez év júniu­sában 17, júliusában pedig 24 száza­lékkal szállított több árut, mint az előző év hasonló időszakában. Míg 1954-ben 3—3 és fél napos volt a ko- csiforduló, ez év őszén már 1.85—2 napos kocsiforduló elérése a cél. Ez -azt mutatja, hogy a vasút szállítás­sal foglalkozó dolgozói hatalmas erő­feszítéseket tettek és tesznek a ne­hézségek leküzdésére, az üzemek anyagellátásának biztosítására. Minthogy a második ötéves terv irányelvei szerint a vasút korszerű­sítése (több, valamint jobb kocsi és gép beállítása) csak 1957-ben és 1958- ban fog megtörténni, a Szakszerve­zetek Megyei Tanácsa, a MÁV és az illetékes szakszervezetek bevonásával felmérte a megnövekedett szállítások lebonyolításának lehetőségeit. Az SZMT megállapította, hogy bár van. némi javulás a tervszerű és gaz­daságos szállításban (elsősorban a kocsiforduló csökkentésében, az áruk többségének időbeni el fuvarozásá­ban), akadnak még hibák is/’ Ezek részben arra vezethetők vissza, hogy egyes vállalatok felelőtlenül, csak „bebiztosításból0 rendelik meg a ko­csikat, amelyekre pedig más vállala­toknak szükségük volna. Az így ke­letkezett kár nagyságát mutatja, hogy vállalataink augusztusban 6 nap alatt 416 megrendelt és kiállított . kocsit, mondtak le. Augusztus 20-án az Ózdi Kohászati Üzemek 140, au­gusztus 17-én Nyékládháza ÉM. 1. sz. Kavicstermelő Vállalat 107, Rudabá- nya pedig 20 kocsit mondott le tűl- igénylés miatt. Meg kell említeni, hogy ugyanakkor Bérén te és a ka­zincbarcikai vegyiművek rendszerint kocsihiánnyal küzdenek. A helytelen igénylés folytán egyes vállalatoknak, például a Tallyai Kőbányának csak 22 órás késéssel tudjuk kiállítani az idejében megrendelt kocsikat. Szervezetlenség mutatkozik a kocsik kirakásánál is. Főleg az építőipar nem gondoskodik kellően a szombati és vasárnapi kirakásokról, s ezért több ezer forint kocsiállás- pénzt kell fizetnie a MÁV-nak. Meg kell említeni, hogy az üzemek a MÁV kocsik ki nem állítása, vagy a késedelmes kirakás miatt keletkezett veszteségek pótlását bírságolásokban keresik. A Lenin kohászat és az ózdi kohászat például havonta milliókra rugó kocsiálláspénzt fizet a MÁV- nak, vagy fordítva: a ki nem állított kocsikért a MÁV fizet a vállalatok­nak. Vajon megoldja-e ez a problémá­kat, több lesz-e így a kocsi, segít-e ez elszállítani az árukat és a feldol­gozásra váró nyersanyagokat? A Szakszervezetek Megyei Tanátsa határozottan ellenzi ennek a mód­szernek továbbvitelét. A vállalatok vegyék figyelembe, hogy kocsipar­kunk kevés és a MÁV a tervek sze­rint csak 1.85—2 napos kocsiforduló- val tudja megoldani a megye anyag- ellátási problémáját. Vállalatainknak biztosítani kell tehát a kocsik beér­kezését követő 4—5 órás kirakáso­kat. A Lenin Kohászati Művek már tett kezdeményezéseket evégett és ez év első felében hozzávetőlegesen mintegy 400 ezer forinttal csökken­tette a kocsiálláspénzt. Ezt az össze­get a kocsikirakások gyors intézésére fordította: Bar a MÁV ömkezelésü áruszállítá­sa lényegesen kisebb, sajnos akad­nak szolgálati helyek, amelyek nem­hogy más vállalatokat, de saját ma­gukat sem tudják meggyőzni a ko­csik gyors kihasználásának szüksé­gességéről; például a MÁV pálya- fenntartási főnökségek és szertárak. Forgalmi szolgálati helyeink még mindig keveset törődnek az előérte- sítésekkel, ezért a vállalatok későn szereznek tudomást a részükre érke­zett áruról. Az említett hiányosságokért felelősek az üzemi bizottságok is mert nem foglalkoztak a tervteljesí­tés e fontos problémájával. Ezért a Szakszervezetek Megyei Tanácsa amellett, hogy az egyes kérdések megoldásához kéri a SZOT titkársá­gának segítségét, több értékes javas­latot tett a területi bizottságoknak és az üzemi bizottságoknak. Javasol­ja, hogy — elsősorban a nagyobb üzemek, például a Lenin Kohászati Művek és az Ózdi Kohászati Üze mek, az illetékes MÁV állomások üzemi bizottságai — vonják szoro­sabbra egymás között a kapcsolato­kat. Esetenkint közösen tűzzék na­pirendre a szállítás megszervezésé­nek problémáit, s főleg az irányvo- natképzés megszervezésére fordítsa­nak nagyobb gondot. A vasutas te­rületi bizottság kérje gyakrabban az SZMT segítségét és bátrabban vesse fel a saját és a többi szakma fele­lősségét. A Szakszervezetek Megyei Tanácsa egyben javasolja, hogy azok az üzemek, amelyek a szállítás za­vartalanságát nem látják biztosított­nak, már a szeptemberi értekezleten tegyék a problémát vita tárgyává és hívják meg erre a MÁV illetékes képviselőit is. Ezt követeli a megye iparának és mezőgazdaságának anyagellátása, a vasút részéről az őszi forgalom sikeres lebonyolítása. FR1GY1K LAJOS, az SZMT elnökségének tagja, a vasutas területi bizottság emukéi a megnyugtató tudat, hogy ma a tár* sadalom életét nem ötletszerűen kná- nyitják, mint régen, hanem tudomá­nyos módszerekkel. Mi mérnökök a hibákat is könnyen megértjük, hi­szen ma még a műszaki tudományok sem tévedhetetlenek. Nagyon sok művelt főre van szükségünk, hogy a társadalom életét irányító rendkívül bonyolult tudományban a helyes utat el tudjuk találni. Úgy érzem, ez v& oka annak, hogy értelmiségünk zö­me már eddig is vállalta a szocializ­mus építésében reá háruló feladato­kat. Én a magam részéről — azt hf- síem nemcsak a magam, de minden­ki nevében — mondhatom, hogy a jövőben is minden erőnkkel és te­hetségünkkel szolgálni kívánjuk dol­gozó népünk ügyét — fejezte be fel­szólalását dr. Sályi István rektor. Kevesebb és jobb rendeletekre van szükség Dr. Póczos Sándor, a városi tanács jogtanácsosa a következőket mondot­ta az értelmiségi ülésen: — Mikor idejöttem az értekezletre, semmi szándékom nem volt. hogy hozzászóljak. Déri elvtámnafc egy mondata ösztönzött a felszólalásra, az a kijelentése, hogy ma már és az elkövetkezendő időben a párt nem a tárgyi, hanem a személyi igazgatás­ra helyezi a fősúlyt. Lényeges válto­zás ez! Amit itt a vitában eddig elmond­tak, annakidején tanácstag minősé­gemben már 5-6 éve én is szóvátettem* Hangoztattam, hogy necsak gyára­kat, hanem kulturális létesítménye­ket is hozzunk létre. Beszélni kell arról is, hogy egyik legfontosabb épület minden városban és faluban a tanácsháza, amely mindenütt varu De tessék megnézni van-e ilyen épü­let Miskolcon, mert a Jelenlegi nem megfelelő erre a célra! Vagy ott van a színház, amely a 40.000 lakosú Mis­kolcinak épült. Hogyan lehetne ez. most kielégítő, megfelelő Nagymis- kolcnak? A rendeletekkel kapcsolatban, mint a városi tanács jogtanácsosá­nak az a véleményem, hogy ma az emberek nem jogot szerelnének ta­nulni, hanem alkotni és családi éle­tet élni. Felelősségem teljes tudatá­ban kijelentem, hogy a rendeletek átolvasására sincsen idő, nemhogy azok áttanulmányozására és minden­napi életünkben való alkalmazására: Sokszor csak gyakorlatom sugallja meg, hogy mit kell tenni. Ezzel kap­csolatban az a kérésem, hogy a jövő­ben sokkal kevesebb, de jobb rende­seteket adjanak kii, J Mars bolygó viszonylagos földközelsége nincs hatással az időjárásra ós más földi jelenségekre“ Ezekben a napokban különösen I nagy érdeklődés tapasztalható a Mars bolygó szeptember 7-i nagy földközelsége iránt. Ezzel kapcsolat­ban Róka Gedeon, a TTIT csillagá­szati szakosztályának titkára a kö­vetkező nyilatkozatot adta a Magyar Távirati Iroda munkatársának: — Talán sokakban csalódást kelt, hogy éppen ezen a napon semmiféle különösebb csillagászati esemény vagy látványosság nem várható. A Mars bolygót ugyanis már hetek óta fényes, vöröses színű csillagnak lát­juk a délkeleti, vagy a déli égbolton. Hetedikén sem lesz észrevehetően fényesebb és ilyen marad a követ­kező hetekben is. A »földközelség« tehát nem vala­milyen hirtelen bekövetkező ese­mény, hanem hosszabb szakasz. Szeptember 7-én is csak igen kevés­sel lesz a Mars közelebb hozzánk, mint előtte vagy utána néhány hét­tel. Nem is arról van 6zó, hogy a Mars bolygó ezekben a hetekben gyakorlati értelemben közelítené meg földünket. A nagy földközelség csupán csillagászati szakkifejezés, ami semmi rendkívüli dolgot nem jelent. A Nap körüli keringésük miatt a Föld és a Mai's távolsága körülbelül két évenjeint négyszáz- millió kilométer és hetven-nyolcvan millió kilométer között ingadozik. Mintegy tizenhat évenkint azonban a Föld—Mars távolság hatvanmillió kilométernél is kevesebb lehet. Az ilyen eseteket nevezik a csillagászok nagy földközelségnek, tudományos néven nagy oppozíciónak. Ez tehát csupán viszonylagos közelséget je­lent, a Mars ilyenkor közelebb van hozzánk, mint általában, de ez a je­lenlegi »közelség« is valójában 56.5 millió kilométer, ami száznegyven­szerese a Föld—Hold távolságnak. Nincs is semmiféle alapja annak a hiedelemnek, hogy a Mars bolygó viszonylag közeli helyzete hatással volna az időjárásra vagy más földi jelenségekre. — Tudományos szempontból azon­ban nagyon fontos, mert a csillagá­szok ilyenkor tudják a legbehatóbban tanulmányozni a Mans bolygót. Á már megindult vizsgálatokból sok új eredményt vár a tudomány, mert a legutóbbi 1939-es hasonló helyzet óta sokat fejlődött a műszertechnika, azóta helyezték üzembe a p alomár- hegyi öt méter átmérőjű óriás táv­csövet is. Az újabb eredmények re­mélhetőleg hozzájárulnak ahhoz is, hogy többet tudjunk a marsbeli nö­vények életlehetőségéről, vagy a so­kat vitatott »marscsatornák« miben­létéről. — De azért a nagyközönség szá­mára is megvan az érdekessége a Mars jelenlegi kedvező megfigyelési lehetőségének. A TTIT bemutató csillagvizsgálóinak távcsöveivel ki­vehető a Mars sarki hómezeje, az úgynevezett hósapka, ami máskor kisebb műszerekkel nem látható. A Gellért-hegyi Uránia csillagvizs­gálót az utóbbi két hétben mintegy négyezer látogató kereste fel. Sokan fordultak tévedésből a szabadság­hegyi akadémiai csillagvizsgáló inté­zethez is, amelynek pedig nem az a feladata, hogy az érdeklődőkkel fog­lalkozzék, hanem a tudományos ku­tatómunka. A budapesti látogatók és felvilágosítást kérők tehát a jövőben csak a TTIT gellérthegyi Uránia csillagvizsgálóhoz forduljanak. A tor­lódások elkerülése végett célszerű a látogatást nem éppen szeptember 7-re tervezni, mert hiszen a bolygó 7-én sem látható jobban távcsővel, mint a következő hetekben. — Az Uránia egyébként a szep­tember 10-től 16-ig tartó csillagászati héten nagyobb létszámú hallgatóság befogadására alkalmas szabadtéri előadóhellyel és több műszerrel várja a hallgatókat, amikor mindenki élhet •azzal a lehetőséggel, hogy távcsővel megnézze a Marsot és meghallgat­hassa az előadásokat, — fejezte be nyilatkozatát Róka Gedeon; (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents