Észak-Magyarország, 1956. szeptember (12. évfolyam, 206-231. szám)

1956-09-05 / 209. szám

KZ MOP BOiSSO-fiBAÖJ-ZEMPLÉN MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS B MEGYEI TANÁCS LAPJA XII. évfolyam, 209. ssém Ára 50 fillér Ahogy gyarapítjuk népgazdaságunk erej úgy élvezzük munkánk gyümölcsét 1956 szeptember 5, szerda A 2 elmúlt hónapok egyre job- ban kibontakozó vitas zelleone az ország nagy kérdései mellett az egyén problémáit is nyíltabban, em- beríltiben veti fel. A vitáik során nem egyszer szóba kerül az életszínvonal kérdése. Naiponta hallani itt is, ott is a meglévő nehézségek felől, ugyan­akkor nem egyszer felteszik a kér­désit: nem lehetne a mainál gyorsabb ütemben emelni az életszínvonalat? Mindannyian tudjuk, hogy a XX. kongresszus, majd pedig a kongresz- szus szellemének valóraváltójaként üdvözölhető júliusi határozatok el­sősorban a dolgozó ember, a nép életszínvonalának megjavításáért, az egyre szépülő élet biztosítására jöt­tek létre. Elég itt csak azokra az in­tézkedéseikre gondolni, amelyek ép­pen ebben az időszakban, a husza­dik kongresszust 'követően történtek. A párt és szakszervezeték kezdemé­nyezésére kormányunk mintegy száz­hetvenezer embert érintő rendelke­zést hozott, amelynék következtében az időbérben dolgozók alapbérének legkisebb összegét 650 forintra emel­ték fel. Május elsejével árleszállítást hajtottunk végre, amely 6500 cikk­féleség árát csökkentette, mintegy 10 —40 százalékkal. Ez körülbelül 900 millió forint megtakarítást jelent a dolgozóknak; Természetesen egyetlen pillanatig sem gondoljuk, hogy az életszínvonal emelésében nincs több tennivalónk. Igen sok kérdés vár még megoldás­ra. De amikor azt halljuk, hogy a megoldatlan kérdéséket miért nem oldjuk meg azonnal, miért nem ja­vítjuk a mainál sokkal nagyobb ütemben az életszínvonalat, akkor a türelmes felvilágosító szó legyen a fegyverünk. Mondjuk el: ha többet költenénk, Mint atrűeriiríyit termelünk, eiőbb-utóbb a gazdasági élet rom­lása következnék be. (Ezért nem le­het szó nélkül elmenni a béralap túllépések mellett). Hiszen mindenki előtt érthető: ha valaki többet fo­gyaszt, mint amennyit termel, előbb- utóbb kölcsönre, másokra szorul, s végül vagy megtanul ja beosztani azt amije van, vagy pedig a készletek felélése után annyija sem lesz, ami­vel egyszer jóllakhasson.­11 a ez a tétel érvényes az egyén­**"*■ re, • mennyivel érvényesebb az országra, ahol a kormánynak tízmil­lió ember problémájával kell foglal­koznia ! Hegedűs elvtárg a Minisztertanács elnöke a Központi Vezetőség júliusi ülésen elmondotta, hogy ebben az év­ben a részleges életszínvonal emelés: az árleszállítás, a kisfizetések fel­emelése azért jöhetett létre, mert a szocialista ipar 1956. első felében mintegy 6.8 százalékkal többet ter­melt, mint 1955. azonos időszakában, s az előző évhez viszonyítva a terme­lékenység is 4.9 százalékkal volt ha- gyöbb. Az életszínvonal emelésének alap­ja tehát a termelés emelkedése, az, .hogy minőségileg jobbat és olcsóbban termelünk. A párt és a kormány nyíltan a nép elé tárta ezt a kérdést, de azt hisszük, aligha tudunk erről eleget beszélni. Nem elég ha elmond­juk: a jobb élethez többtermelésre van szükség; — mindennapi mun­kánkban kell ennek vérünkké válnia. Egy selejtes munkadarab, amely az esztergályos keze alól kikerül éppen .úgy visszahúzza az életszínvonal emelkedését, mintha valamelyik köz­ség határában kevesebbet terem a •kukorica. * Mindezekből láthatjuk, hogy az életszínvonal emelése nem történhe­tik meg máról holnapra. Igaz ugyan, hogy számtalan tényező már ma is elősegíti az életszínvonal emelkedé­sét. A békekölcsön jegyzés megszün­tetése például országos viszonylatban is jelentős béremelésnek felel meg. Vannak, akik azt mondják: tizen­egy esztendeje, hogy felszabadultunk, új helyzet van, miért nem lehet meg­oldani minden kérdést, az életszín­vonal emelkedésének kérdését is? Sokan azt hangoztatják, hogy tíz esz­tendő egy ember életének egynegye­de, s ha ennyi idő alatt nem sikerült' kielégítően megoldani problémáinkat, Vajon mikor fogjuk? Csak unokáink erezik majd annak a harcnak a (gyümölcseit, amelyet ma vívunk, amiért ma dolgozunk? Csak uno­káinknak legyen jobb élete? Amikor a párt, a kormányzat a tervgazdálkodással messzi távlatok­ra felméri az ember boldogulásának, szebb életénék útját, a máról sem feledkezik el. Minden tettünk köz­pontja a ma embere, az ő sorsa az, amiért naponta tenni kell és te­szünk is egyre többet. F átnunk kell azonban, hogy az ■ életszínvonal emelése nemcsak a kormányzaton, hanem a dolgozó emberen is múlik. Ahogy ő gyara­pítja a népgazdaság erejét, úgy él­vezi munkájának gyümölcsét is. Egyszerű dolgokról van szó. Habár nem készültek statisztikai kimutatá­sok az anyagpazárlásról, a félre­dobott, de felhasználható anyagokról, tudjuk, hogy milliókat menthetnénk meg a népgazdaságnak, a holnap életszínvonala emelésének, ha min­den dolgozó legalább annyira meg­becsülné a közösség tulajdonát, mint a sajátját; Az ilyen kis dolgokból kiindulva gazdasági életünk minden, területén megvan a lehetősége (a termelékeny­ség emelése, a minőség javítása, az önköltség csökkentése) annak, hogy újabb és újabb milliók gyarapításá­val, megtakarításával járuljunk hoz­zá a népgazdaság tervszerűbb, ol­csóbb termeléséhez, ezen keresztül az életszínvonal emeléséhez. Ha valaki például a rossz munka­fegyelem következtében órákat ellóg időbérben, annak bizony az egész népgazdaság látja kárát. Nemhsak azért, mert a kifizetett bér mögött nincs termelés, hanem azért is, mert ez visszahat más munkájára. Arra kényszeríti a többit is, hogy keveseb­bet termeljen. Ebből következik az is, hogy-a béralap ugyanolyan mér-, tékű felhasználásával hónapok múl­tán kevesebb lesz a termelt áru- mennyiség. Az élet már megmutatta, hogy az életszínvonal emelkedésének a kul­csa a termelő munkásnál van. Magu­kon a dolgozókon múlik tehát, ho­gyan sikerül emelni a jólétet. A Központi Vezetőség júliusa ha­tározata is erre hívja fel figyelmün­ket. Igen: szebbé tehető az élet, csakhogy azt mindenkinek egyfor­mán akarnia kell! Egy ország nép­gazdasága nem »terülj asztalkám-«, ahonnan csak fél kell venni az íze- sebbnél ízesebb falatokat, hanem olyan asztal, ahová először fel is kell rakni azt, amit le akarunk szedni. Éspedig a közösségnek kell felrak­nia, hogy ő is szedhesse le; IT étségtelen, sok égető probléma Ä van még az életszínvonal eme­lése körül, de azt is érezhetjük mindannyian, hogy a párt. a kor­mány jól látja, melyek azok a terü­letek ahol a legjobban »szorít a cipő«. Ezért a második ötéves terv7 célkitűzéseiben elsőként azokat a fel­adatokat tűzi ki megoldásra, ame­lyek a legégetőbbek. Elég itt arra gondolni, hogy a második ötéves tervben csak lakásból 210 ezret kell felépítenünk, nem beszélve az ezek­hez kapcsolódó kulturális és egyéb építkezésekről; Jól tudjuk, hogy nagyon nehéz várni annak, aki például évek óta küzködik lakásproblémákkal; fiata­loknak, akik fészket szeretnének rakni, de nincs hova. Igen, vannak nehézségeink, amelyek nem szűnnek meg máról holnapra önmagáktól, csak szívós, következetes, az élet minden területét átfogó lelkiismere­tes munkával. De ma ezrek problé­máját oldhatjuk meg, s holnap újabb ezrekét.­A XX. kongresszus példát és utat mutatott ilyen vonatkozásban s ezt tárta elénk teljes egészében a júliusi határozat is. Most a nép, a közös­ség összetartásán, egyetakarásán mú­lik minden. A harc, amelyet a második öt­éves tervért, az életszínvonal állandó javításáért vívnunk kell, nem könnyű. De megéri a fáradsá­got. Sok probléma vár még meg­oldásra. Vitatkozzunk ezek felől, be­széljünk róluk, — de cselekedjünk ÍlSr* lakosság kívánsága szerint árusítanak 2 forint 40 filléres kenyeret A 2.40 forintos félbarna kenyér árusítása a péküzletekben nagyob- bára megszűnt, mert a lakosság csak elvétve vásárolta és így a pékségek nem is nagyon sütötték. A Belkeres­kedelmi Minisztérium most rendele­tet hozott, hogy azokon a helyeken, ahol a lakosság kéri, a péküzletek kötelesek a fogyasztásnak megfelelő mennyiségiben 2.40 forintos áru fél­barna kenyeret árusítani. (MTI) Havi tizeiiegpillió íűrintet jelent Borsod megyének a békeköícsönlegyzés eltörlése A Központi Vezetőség július 18—21-i ülésén jo/vosoha a kormány­nak, hogy elért gazdasági eredményeink alapjá/n szüntesse be a békeköl­csönjegyzést. Ez azzal jár, hogy elsősorban a munkások és alkalmazót-, tak rendelkezésére álló anyagi eszközök növekednek. A javallatot tett követte, a kormány eltörölte a békekölcsönjegy­zést. Ez jelentősen növeli népünk életszínvonalát. Valaki azt kérdezte a minap, amikor a bútorüzlet előtt a nagy tö­meg miatt leszorult a járdáról: mit akar itt ez a sok ember? Sokan meglepetten észlelik az üzletek növekvő forgalmát, a vásárlók számának szaporodását. Mi történt? Eltörölték a békekölcsönjegyzést, megszűnt a levonás, növekedett a munkások és alkalmazottak bére. Borsod megyében havon­ta 11 millió forinttal több jut ruhára, cipőre, rádióra, mint ezelőtt. A párt és a kormány további erőfeszítéseket tesz az életszínvonal emelésére. Ezek az erőfeszítések azonban csak akkor lesznek eredménye­sek, ha a munkások, a dolgozó parasztok és az értelmiségiek többet, jobbat és olcsóbban termelnek. Ez a további életszínvonal emelkedésé­nek egyedüli útja. A békekölcsönjegyzés eltörlését is ez tette lehetővé. A nemzetközi diákkongresszus liéifoi ülése Prága (TASZSZ) A IV. nemzetközi diákkongresszus hétfőn délelőtt tartotta plenáris zá­róülését. Az ülésen határozatot hoz­tak a nemzetközi diákszövetség alap­okmányával kapcsolatban, meghall­gatták a mandátumbizottság beszá­molóját, jóváhagyták az első napiren­Szovjet küldöttség érkezett az Országos Mezőgazdasági Kiállítás megtekintésére Az Országos Mezőgazdasági Kiállí­tás megtekintésére négytagú szovjet küldöttség érkezett Magyarországra. A küldöttség vezetője M. J. Parsikov mezőgazdasági miniszterhelyettes. Tagjai J. K. Komárov, a Krasznodár •területi megyei 'mezőgazdasági fő­igazgatóság vezetője, B. M. Satov, az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársa­sáig Mezőgazdasági Minisztériumá­nak gépesítési főosztályvezetője és P. I. Rubelj gépállomási igazgató. di pontról — a diákok egységéről — szóló határozatot, valamint a IV. nemzetközi diákkongresszusnak a világ diákjaihoz intézett felhívását: A IV. nemzetközi diáfckongresszus felhívása rámutat, hogy a világ diák­jai véget akarnak vetni a fegyver­kezési hajszának, enyhíteni óhajtják a nemzetközi feszültséget és meg akarják nyitni a tartós békéhez ve­zető utat; A béke fenntartása — hangsúlyoz­za a felhívás —■ nagy mértékben függ a népek és köztük a világ diák­jai közös erőfeszítéseitől; A világ diákjai minden, tőlük telhetőt meg­tesznek a béke biztosítására; A kon­gresszus hétfőn tartotta záróülését. * (MTI) f9A bonni vesető köröknek nem sikerült igáxolniok népelienes intéskedéseiket66 Megfigyelő cikke a Pravdában A Pravda keddi száméban Megfi­gyelő rámutat arra, hogy a Német Szövetségi Köztársaság kormánya a napokban sajtónyilatkozatot tett kö­zé. Forma szerint ez a nyilatkozat mintegy válasz az SZKP Központi Bizottságának az NKP betiltásával foglalkozó nyilatkozatára, tartalmá­ban azonban durva kihívás a nyugat­német reakció önkénye ellen tiltako­zó világközvéleménnyel szemben. Az NSZK kormánya tisztán Nyu- gat-Németország belügyeként igyek­szik feltüntetni az NKP betiltását. A szövetségi kormány véleménye sze­rint— írja •íttegBgyeítrí-*^'-ft'íás trr- szágok népeinek nincs joga állást foglalni az említett intézkedés ellen, mivel ez beavatkozás lenne Nyu- gat-Németország belügyeibe. A népek számára azonban nem közömbös, béke honol-e a földön, vagy pedig a miütarizmus sötét erői újabb hábo­rút készítenek elő az európai száraz- földön. Nem közömbös számukra, mi a mai Németország: az európai béke támasza, vagy háborús tűzfé­szek. A szövetségi kormány egész nyi­latkozata azt mutatja, hogy a nyilat­kozat szerzői semmit sem tudnak fel­hozni mentségükre, Németország nem az egyetlen or­szág, ahol a szocializmus eszméi mély gyökereket vertek. A kommunista pártok zászlói alatt ma már milliók haladnak a kapitalista világ orszá­gaiban. Nyugaton mégis senkinek sem jut eszébe azt állítani, hogy rendőri intézkedésekkel ki lehet ir­taná a kommunizmus eszméit. Nyu- gat-Európa egyetlen polgári demo­kratikus országában sem tiltották be a kommunista pártot. Jelen­leg az egyetlen kivétel Nyu- gat-Németország, ahol a kommunista pártot alkotmányellenesnek minősí­tették; . Ha a világ közvéleménye ma ag­godalommal jelenti ki, hogy Nyugat- Németország fölött ismét a fasizmus árnya lebeg, ez azért van, mert az emberek éberebbé lettek, megtanul­ták idejében felismerni az őket fe­nyegető veszélyeket. De hogyan reagál Bonn erre az in­dokolt aggodalomra? ■— teszi fel a kérdést Megfigyelő. —■ Egyszerűen igyekszik elhárítani a választ. Az NSZK kormányának nyilatkozata azt állítja, hogy az NKP betiltásá­nak* „semmi köze sincs az ország egyesítését célzó össznémet választá­sokhoz.4’ De nem olyan egyszerű az ügy.- Németország egyesítése csak békés és demokratikus alapon történ­het, a német nép valóban szabad akaratnyilvánításával. Ilyesmiről pe­dig szó sem lehet, amikor az ország egyik részében elfojtják a szólássza­badságot, a demokratikus pártok és szervezetek működésének szabadsá­gát, ugyanakkor a fasiszta és mili­tarista elemek teljes cselekvési sza­badságot élveznek. Nem azért építik a Német Demokratikus Köztársaság dolgozói munkás-paraszt államukat — szögezi le Megfigyelő, —, hogy egy végzetes napon kiszolgáltassák a •'nyugatnémet militaristák és fasisz­ták ragadozó étvágyának, maguk pe­dig börtönbe kerüljenek kommunista vil ágnézetükért! A Német Szövetségi Köztársaság kormánya arra számított — írja cikke befejezéséül Megfigyelő —, hogy nyilatkozatával igazolja magát a német és a vil ágközvélemény előtt. De az eredmény pont az el­lenkezője lett. A bonni kormány nyi­latkozata csak megerősíti annak az értékelésnek helyességét, amelyet az SZKP Központi Bizottsága említett nyilatkozatában a legutóbbi nyugat­németországi eseményekről adott. (MTI) Egyiptom nem egyezik bele csatorna nemzetközivé tételébe Kairó (TASZSZ) Az As Saab című lap az ötös bi­zottságnak Gamal Abdel Nasszer el­nökkel folytatott tárgyalásait kom­mentálva ezt írja: Egyiptom hajlan­dónak nyilatkozott arra, hogy fogad­ja és meghallgassa az „Ötös Bizott­ság4’ tagjait, de nem vállalt semmi­féle kötelezettséget; Nasszer elnök egyenesen kijelentette, hogy Egyip­tom nem egyezik bele a Szuezi-csa- torna nemzetközivé tételébe és mint a csatorna tulajdonosa, nem enged meg semmiféle olyan külföldi be­avatkozást, amely csorbítaná szuve­rén jogait. (MTI) Az egyiptomi vezetők keddi tanácskozása Kairó (MTI) Az AFP jelenti,» hogy Nasszer el­nök kedden délelőtt megbeszélést tartott Mahmud Favzi külügyminisz­terrel és Ali Szabiival, az elnöki ka­binetiroda vezetőjével, hogy előké­szítse a szuezi bizottsággal tartandó esti ülést. (MTI) Harminc embert tartóztatlak le Egyiptomban a az angol kémperrel kapcsolalban Párizs (TASZSZ) Az AFP kairói jelentése szerint Abdel Kader Hatem, az egyiptomi kormány tájékoztatási szolgálatának igazgatója hétfőn kijelentette, hogy az angol kémszervezet ügyében eddig mintegy harminc embert tartóztattak le. (MTI) Elmentek a gólyák — útrakelnek a fecskék A szeptember eleji nagy meleg a nyár derekára emlékeztet, de szá­mos jel már a közelgő őszre mutat. Megélénkült a madárvilág, szárny­rákaptak a vándorok. A gólyák már jórészt elköltöztek s szórvá­nyosan csapatokba verődnek a fe- hérmeUényü fecskék is, hogy meg­tegyék többezer kilométeres útju­kat Dél-Afríkába. Az első vonuló fecskerajokat Balatonlelle környé­kéről és a Kis-Balatonról jelentet­ték. A vonulással egyidőben érkeznek az északi tájak madarai: itt-ott je­lentkeznek már a különböző cankó- fajok és a partfutók. (MTI) & f A Jordániái külügyminiszter nyilatkozata Damaszkusz (MTI) Abdul Hadi jordániai külügymi­niszter Damaszkuszból visszaindult volna Ammanba, a sajtó képviselői előtt kijelentette: „Olyan problémá­kat beszéltem meg a sziriai köztár­sasági elnökkel és a sziriai vezetők­kel. amelyék ez idő szerint az egész világot érintik, továbbá más, a szom­szédainkat érintő problémákat“,; További árleszállítások Koreában Peking (Uj Kína) Szeptember elsején további árle­szállítást hajtottak végre a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság ösz- szes állami vagy termelőszövetkezeti tulajdonban lévő üzleteiben. Az újabb árleszállítás 304 fajta árucikk­re terjed ki és folytatását jelenti az augusztus 14-én bejelentett árleszál­lításnak. A fegyverszünet megkötése óta ez a hatodik árleszállítás a Ko­reai Népi Demokratikus Köztársa­ságban. (MTI) Megszüntetik a rum közvetlen árusítását a cukrászdákban A belkereskedelmi miniszter utasí­tást adott ki, amely szerint október elsejétől megszüntetik a rum közvet­len árusítását a cukrászdákban. Ru­mot kizárólag teával együtt szolgál­tathatnak ki. Az égetett szeszesita­lok közül csak borpárlatot, valamint likőrféléket árusíthatnak.- Az utasítás egy másik pontja az első és második osztályú vendéglátó­ipari üzemeknek, eszpresszóknak és a táncos szórakozóhelyeknek előírja, hogy szeptember 15-től kötelesek szi­varból és szivarkából teljes válasz­tékot tartani, a többi vendéglátóipari üzem pedig ár szerint a Kossuth szivarkától a Lánchíd jszivarkáig, valamint három szivarfajtát köteles árusítani. (MTI) *

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents