Észak-Magyarország, 1956. szeptember (12. évfolyam, 206-231. szám)

1956-09-30 / 231. szám

fsnAKmimxKsmx'M S \ ÍÖ5& SK^mtíer . Ülést tartott a Hazafias Népfront megyei bizottsága Szeptember 29-én ülést tartott a Hazafias Népfront, borsodmegyei bi­zottsága. Urbán Jánosné, a bizottság megyei «titkára beszámolt az iroda munkájáról és előterjesztette az ak­cióprogram tervezetét. A (két bizottsági ülés közötti idő­szak munkáját elemezve a beszámo­ló megállapította, hogy a Központi Vezetőség július 18—21-i határoza­ta igen termékenyítő hatású volt a Hazafias Népfront -mozgalom szá­mára. Igen sok kisgyülést tartottak a párthatározatról. Hasonlóiképpen mintegy ezer értelmiségi dolgozó előtt ismertették a párt értelmiségi 'határozatát is. A gyűlések, ankétek, ünnepségeik megszervezésében sok segítséget kaptak a pártszervezetektől. Ezután a beszámoló értékelte a képviselők munkáját és közölte, hogy a népfront keretében megalalá­tottak a borsodmegyei képviselők csoportját Szóvá tét te Urbán elvtársnő, hogy a népfron bbizottságo karaik neon vala­mi jó a kapcsolata a tanácsokkal, a szakszervezettel, s az MSZT-vel. Ke­vés munkás dolgozik a népfrontbi- zottságoíkbam és a kommunisták is gyengén tevékenykednek. A továb­biakban rámutatott arra, hogy a Ma­gyar Dolgozók Pártja Politikai Bi­zottsága foglalkozott a népfront fel­adataival. A párt több segítséget kí­ván nyújtani a népfront-mozgalom kiszélesítéséhez. Ennek érdekében az októberi taggyűlések Borsod-tne- gyében is mindenütt megtárgyalják a népfron írnunk á t. A beszámoló ezután a Hazafias Népfront borsodmegyei bizottságá­nak akcióprogramját ismertette, ösz- 6zegezte a törvényesség megszilárdí­tásával és a demokratizmus kiszélesí­tésével kapcsolatos feladatokat. A különböző társadalmi tanácsadó bi­zottságok szervezéséről is felvilágo­sítást adott. Bejelentette, hogy létre­hoznak mezőgazdasági társadalmi bi­zottságokat, amelyék megtárgyalják a tokaj'hégyailjai rekonstrukció és a gabonatermelés problémáját, anké­tet szerveznék a talajerózió okozta károk megakadályozására. Ugyan­csak ankétet tartanaik a burgonya­termesztés, a zöldségellátás, az ál­lattenyésztés. a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztése érdekében. Lét­rehoznak. város- és közsógfejlesztési társadalmi bizottságokat is. Ezek a bizottságok már októberben meg­tárgyalják a községfejlesztési terv teljesítését és a további tenniva­lókat. A megalakátandó kultúrbizott- ságok feladata lesz összegyűjteni a haladó és forradalmi hagyományo­kat, ápolni a magyar nyelvet, feldol­gozni a községek történetét, véde­lemibe venni a műernlékeket, egy­szóval az irodalom és a művészet te­rén tevékenykedni. Az akcióprogram szerint vitát in­dítanak a protekcióról és az alkoho­lizmusról, a cigánykérdésről, szorgal­mazzák a gazdagyűlések megtartását, a tapasztalatcsere látogatásokat. A téli Oktatás érdekében előadói irodát hoznak létre, s tsz-látogatásokat szerveznek. Az akcióprogram ismertette a nép- frontíbizottságok feladatait, tenniva­lóit a békemozgalom, s a nőtanács munkájával kapcsolatban. A beszámoló elhangzása után so­kan kértek szót. Per nosz elv társ az apró munkára hívta fel a figyelmet. Orvosoljuk a séa-elmeket, legyünk udvariasak a hivatalokban, patronál­juk az iskolákat.. Rizerné elvtárs az ózdi városi népfrontibiz.ottság példa­mutató munkájáról számolt be. Gá- lyász László plébános a megyei ka­tolikus papság békeb izet tságának titkára felszólalásában arról beszélt, hogy a XX. kongresszus úgy hatott életünkben, miint a tavaszi napsugár a tél után. Tavasz ez a Hazafias Nép­front életében is. Eltűnnek az ár­nyak, hosszabb lesz a nappal, több meleg ömlik a világra. Az értelem és a szív tisztulása játszódik le nap­jainkban. Ez az ébredés jót hoz, nagy nyereség lesz az emberiségnek. Azt kérte, hogy vonják be a népfront munkájába a borsodi papságnak azt a részét, amelyik ezt megérdemli. Iván (István elvtárs, a megyei ta­nács elnöke arra hívta fel a figyel­met, hogy az akcióprogramba foglal­takat valósítsuk is meg. Nagyon he­lyesnek tartotta, hogy a program el­ső pontja a törvényesség megszilár­dításáról, s a szocialista demokráciá­ról szól. Helyeselte, hogy a népfront a jövőben több segítséget aikar adni a képviselők és tanácstagok munkájá­hoz, s ellenőrizni kívánja azt. Fon­tosnak tartotta, hogy az akciópro­gram szorgalmazza a gazdagyűlések szervezését, s a termelési bizottsá­gokkal való törődést. A termelési bi­zottságok az utóbbi időben magukra voltaik hagyva. Helyeselte Iván elv­társ, hogy az akcióprogram az ifjúság nevelését nemzeti üggyé kívánja tenni. Javasolta, hogy vegyék be a pro­gramba a falu tisztaságával kapcso­latos tennivalókat. Induljon verseny a tiszta faluért., s adjuk ki a jelszót: fásítsuk falva inkát! Helyesnek tartja a megyei népfromtbizottság akció- programját és azt a megyei pártbi­zottság nevében elfogadta, öcsai Ist­ván országgyűlési képviselő szintén egyetértett a programmal é.s örült, hogy az fontosnak tartja a búzater­melés kérdését. Varga Zoltán elvtárs a megyei pártbizottság párt- és tömegszerve- zeli osztályának vezetője ugyancsak egyetértését fejezte ki az akciópro­grammal. Megígérte, hogy a megyei, járási, városi pártbizottságok, párt- alapszervezetek, a megye kommunis­tái segítséget fognak adni az akció- program végrehajtásához. A nép- frontbizottságok is dolgozzanak és ne csak papi ran létezzenek. Vonják be a bizottság munkájába a társadalom valamennyi rétegét, minden demo­kratikus erőt. Urbán elvtársnő válasza után a Hazafias Népfront borsodmegyei bi­zottsága egyhangúlag elfogadta a programot. (Az akcióprogramot az Északma- gyarország Október 2-án kezdi meg ismertetni. Az ismertetés a program terjedelme miatt több napot fog igénybe venni. Felhívjuk a népfront­bizottságokat, kísérjék figyelemmel az újságot.) A HIBABEJELENTŐ A TUDÓSOK és kutatók meg álla­pítása szerint a legpontosabb „gép az emberi test. Tökéletessége elle­nére mégis gyakran elromlik, s ilyenkor az orvos segítő kezére van szükség. Az ember alkotta gép per­sze soklcal hamarabb elromlik, meg­betegszik. Sokszor tapasztaljuk ezt a telefonnál. Ugye hányszor előfordul, hogy felvesszük a telefonkagylót, bejön a búgó hang és tárcsázunk. A hívott szám azonban egy fél óra alatt sem jelentkezik. Végső idegességünkben a hibabejelentőhöz fordulunk, a 03- 03 szám tárcsázása után kedves női hang jelentkezik. — Tessék, hibabejelentő. — Kérem, ez és ez a. szám nem jelentkezik. — Azonnal kivizsgáljuk, tessék a vonalban maradni. — Néhány pil­lanat csend, majd a hibabejelentő újból jelentkezik. — A kérdéses szám rossz. Intéz­kedtünk, hogy rövid időn belül kija­vítsák. EGYKEDVŰEN tesszük le akagy- lót és legtöbbször még azt sem mondjuk: köszönöm. Pedig megér­demelnék derék telefonosaink, hi­szen mindennapi életünk idegrend­szerének, a telefonnak orvosai. A sok telefonorvos közül ismerked ­jünk meg eggyel, a miskolci telefon­központ egyik hibafelvevőjével, Réhn Istvánnéval. Magas, barna asszony. Szemét a beszélgetés köz­ben sem veszi le a vizsgálóaszta Ion sorakozó műszerekről. Tizennégy esztendeje, vagy délelőtt, vagy dél­után itt ül a vizsgálóasztal előtt, s csodálatos nyugalommal veszi a pa­naszokat, adja ez utasításokat a be­teg telefonkészülékek, vonalak kija­vítására.. Most is csörög a telefon. Ideges févfihang egy telefonszámol diktál be. A vonal rossz. Cs. Nagy János elvtó.rs telefonműszerésznek éppen most telt le a munkaideje. Réhn elvtársnő kedvesen kéri: — Szaktárs, legyen szíves még ezt a vonalat megvizsgálni s megjavíta­ni a telefont. Cs. Nagy elvtársat várja otthon családja, mégis szívesen vállalkozik a hiba kijavítására. Egy negyedóra múlva Réhnné csengeti az ideges fér­fit. — örömmel közlöm önnel, hogy a reklamált telefont mag javítottuk'. — A férfi csak ennyit mond: — Jó — és leteszi a kagylót. EGY MŰSZAK alatt 90-szer, 100­szor ismétlődik a jelenet. S ha rossz az időjárás, a■ vonalak átáznak, ak­kor talán a duplájára is növekszik a feladat. A néhány telefonműsze­rész csak nagy áldozatok árán tud­ja elvégezni munkáját. Mégsem be­csülik őket kellőképpen. Itt van például Réhn Istvánná. 14 éve ül a kezelőasztal mellett s csak egyszer kapott jutalmat. A jónéhány tele- fonközpontkezelő, hibafelvevő, tele* fonmü.szerész között egyetlen kitün­tet élt kiváló dolgozó van. Helyes lenne, ha ezekre a derék, becsüle­tes emberekre jobban felfigyelnének az illetékesek, s nemcsak akkor gondolnának rájuk, ha rossz a tele­fon. (pásztory) Termelőszövetkezet- Csehszlovákiában (Folytatás a 4. oldalról.) lemében megszüntetjük azt a két tősséget, hogy a személyek és válla latok anyagi érdekeltsége gyakran nem egyezik a társadalmi érdekek­kel — magyarán, összeegyeztetjük az egyéni és vállalati érdeket a közér­dekkel, — megvalósíthatjuk és meg is fogjuk valósítani a gazdasági élet demokratizálását. Kétségtelenül a szocialista de­mokratizmus, a XX. kongresszus le­vegője lehetővé teszi és megköveteli a vélemények szabad cseréjét a de­mokrácia talaján, az eszmei harc lehetőségét, az ellentmondások és ellentétek viták útján való tisztázá­sát, a módot egyéni álláspontok megvédésére. S ezzel már el is érkeztünk vitá­ink egyik Achdllesz-sarkához. Oda, ahol a szektariánus, új mezbe öltöz­tetett dogmatikus nézetek kopogtat­nak: nevezetesen, hogy meddig me­het a vita, miért adunk lehetőséget olyan nézetek nyilt fórumon, sajtó­ban való kifejtésére, amelyek nem egyeznek esetleg a párt Központi Vezetőségének irányvonalával? —S mindjárt meg is kell adnunk a vá­laszt. Azért, mert szocialista demok­ráciánk alapvető vonása, hogy míg a polgári demokrác'á csak formáli­san ad demokratikus jogokat, addig mi következetesen valósítjuk meg a sajtó, szólás, lelkiismereti stb. sza­badságot, Következetesen meg kell valósítanunk mindenkivel szemben ezt, aki országunk demokratikus alapelveit, a békét, a néphatalmat, az állampolgári fegyelmet, a szocia­lista együttélést nem fenyegeti. Jpmeljünk csak ki a demokrácia formális kritériumai közül egyet: a sajtó szabadságát. Azelőtt gyakran próbálták Sztálinra hivat­kozva a sajtószabadság lényegét el­méletileg arra korlátozni, hogy a sajtó, a nyomdák, a sajtóval kapcso­latos iparágak a proletáriátus kezé­ben vannak, s ebből a jogból a bur­zsoáziát kirekesztik. Próbálják »új módszerrel« Lenint bibliamagyaráz- ni, miszerint ő kijelentette, hogy eszer, anarchista stb. polgári cso- portocskáknak nem adhatunk sajtó- szabadságot. s ez a megállapítás an- ti-marxista csoportokra ma is érvé­nyes. Ezt valóban mondotta Lenin de a legvéresebb, legszömyűbb polgárháború időszakában mondot­ta, amikor jogos, sőt szükségszerű voilf. a sajtószabadság nagymérvű korlátozása. ! ]-!ne "eg Úgy gondolom, a mi viszonyainkra nézve jóval autentikusabb Leninnek egy másik megjegyzése, miszerint: ,Az a rend hozza meg az igazi sza­badságot és egyenlőséget, amely­ben .. i nem lesz meg az objektív lehetősége annak, hogy a sajtót akár közvetlenül, akár közvetve a pénz hatalmának alávessük és amelyben nem lesz akadálya annak, hogy minden dolgozónak (vagy bármely létszámú dolgozó csoportnak) egyen­lő joga legyen a köz nyomdáinak és a köz papírkészletének felhasználá­sára, s hogy ezt a jogot meg is va­lósítsa/* Leninnek ezt a megjegyzé­sét figyelembevéve helyesen járunk el tehát, ha különböző, nem közvet­lenül a párt irányítása alá tartozó, de a demokrácia talaján álló író és más csoportoknak kezükbe adjuk a sajtó fegyverét, s módot adunk, hogy hallassák a pártétól esetleg el­térő, de a demokrácia talaján álló nézeteiket^ Természetesen nem titkolhatjuk, hogy ennek megvan a maga veszé­lye is, hiszen napjaink nagy céljai, a szocialista demokrácia célkitűzé­seinek megvalósítása, népfrontmoz­galmunk, népi összefogásunk révén valósítható meg. És egyes szemé­lyeskedések, vagdalkózások mindkét oldalról csak gyöngítik ezt az össze­fogást. Vitatkozzunk, igenis vitat­kozzunk. De nincsen-e ezer, meg ezer kérdés, amelyben népünk, megyénk, városaink legjobbjai, lényegileg egyet akarnak. Életszínvonalunk, Öt­éves tervünk, a kultúra fejlesztése; a harc a gyermekbűnözés, a protek­ció, a prostitúció, az állami vagyon elherdálása, a bürokrácia, a társa­dalom javainak fosztogatása ellen, a jó közbiztonságért, törvényességért, az emberibb lakáskörülményekért, az alárendeltekkel való emberséges bánásmódért, a szaktudás megbe­csüléséért folyó küzdelem, nem mind olyan feladatok-e, amelyben a leg­jobb, legderekabb emberek egyet akarnak? 'T’eljes szocialista demokrácia, A népi összefogás, ez jövő sike­reink záloga. A napokban egy vitán feltette valaki a kérdést: Mi bizto­sítja, hogy többé semmiféle csoport nem tehet erőszakot a demokrácián. A válasz erre az: A kritérium maga a szocialista demokrácia, a népi ösz- szefogás. Ennél nagyobb erő nincs és nem is lehet. Ez az erő mi ma­gunk vagyunk. SÁNDOR LÁSZLÓ A Diósgyőrvasgyári Művészeti Együttes csehszlovákiai körútja so­rán alkalmam volt meglátogatni a Rozsnyótól 5 kilométerre fekvő, hegyek közé ékelt kis faluban, Ber- zétén egy termelőcsoportot, vagy ahogy ott nevezik: egységes föld- művesszövetkezetet. Az idő rövid­sége miatt meg kellett elégedni egy-ket órás látogatással — ami édeskevés ahhoz, hogy mindent alaposan, töviről-hegyére megismer­jen az ember. De abból amit lát­tam, tapasztaltam, szeretnék vala­mit most közreadni. Szlovákiában a dolgozó parasztok körülbelül ugyanakkor kezdtek a nagyüzemi gazdálkodás felé fordul­ni, amikor nálunk. Ott is 1948—49- ben indult erőteljes fejlődésnek a szövetkezeti mozgalom. Berzéten 1949 őszén kezdtek beszélni a prob­lémáról. A helybeli pártszervezet, a kommunisták az év decemberé­ben népgyűlést hívtak egybe. Meg- hányták-vetették a dolgot s a hó­nap második felében már megala­kult az előkészítő bizottság. Nem volt könnyű ott sem szakí­tani a régivel, a megszokottal. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint­hogy csak a következő tavasszal alakult meg a csoport az I-es típus alapszabályai szerint. A munkát azonban csak 1950 őszén kezdték meg közösen. De szívvel, lendület­tel, lelkesedéssel dolgoztak. ben. Az egész falu kérte felvételét. A csoport alapitói, régi tagjai úgy vélekedtek: — Többen erősebbek leszünk. Szívest örömest fogadták maguk közé a jelentkezőket, © Az elnök olyan ember, aki a hi­bákról is éppen olyan őszintén be­szél, mint az eredményekről. Nem tagadja: a csoportban kezdetben sokan úgy gondollcodtak: jól meg­szedjük magunk s aztán hátatfordi- tunk. Amikor az ilyen csoporttagok látták, hogy erről szó sem tehet, hátatfordítottak a •közösnek. De ez­zel csak erősödött a csoport. Gondoskodnak arról, hogy állan­dóan legyen melegvizük. A csoportnak jelenleg 465 hektár földje van. A helyes gazdálkodásra csak két adatot: az első félévre 332.000 ko- róna bevételt terveztek, az elő-1 irányzatot 449.000 koronára teljesí­tették. A kiadásokra 264.000 koro­nát irányoztak elő, de csak 207.000 koronát költöttek el. © © Jól működik, tervszerűen gazdál­kodik a berzétei szövetkezet. Tagjai — nagyon helyesen — nem osztják fel minden jövedelmüket, gondjuk van a gazdaság fejlesztésére is. Most kezdtek hozzá egy tehénistálló építéséhez, egymillió korona befek­tetéssel. Elhatározták, hogy két év helyett másfél év alatt végeznek a munkával. Sertésóljuk 222.000 koro­nát ér. Hozzákezdtek egy 500 köb­méteres silógödör építéséhez is. Az istállókat a legmodernebb felsze­reléssel látják el. Plafoncsilléket, itatókat, tejházat, elletőt építenek. Itt lesz a zoótechnikus irodája is. A falu földjei nem a legkiválób­bak. Helyes agrotechnikai művelés­sel azonban annyira feljavitottáki hogy soha nem látott termésátlago­kat értek el. Búzából 18.23, rozsból 19, árpából 20.18, zabból 20 mázsát termeltek hektáronkint. Ezelőtt jó volt, ha 15 mázsa termett. A tagok jómódúak, boldogan él­nek. Gáspár László, aki feleségével dolgozik a csoportban 35 mázsa terményt és 18.650 korona kész­pénzt kapott a legutóbbi zárszám­adáskor. Amíg a csoporton kívül állt, havonta nem keresett többet 800—1000 koronánál. Lényeges kü­lönbségi A berzétei csoport egyik büszke­sége a kassai kerületek. Olyan csoport, amelynek tagjai nem cse* vélnének senkivel. TÓTH FERENC © Segítsük mindenütt a pártsajtó terjesztését A fordulat a falu életében akkor történt, amikor az eredmények lát­tán a 98 tagból 32-en a III. típus alapszabályai szerint kezdtek dol­gozni. Az állami támogatás és a csoport tagjainak szorgalma olyan sikereket hozott, hogy felfigyelt rá az egész falu. — Ma sem tudom — meséli az elnök — mi történt akkor, 1952­Október 1-től a KOSSUTH filmszínházban a miskolci HÍRADÓ mozi minden hétfőn, kedden, csütörtökön és szombaton délelőtt 11 órától délután 2 óráig, szerdán és pénteken déli 12 órától délután 3 óráig folytatólagos előadást tart. — Magyar és külföldi hírek, kultúra, sport, szórakozás, rajzfilmek. HELYARAK EGYSÉGESEN 1.30 FORINT. Október l-től a szerdai és pénteki délelőtti filmműsort, a Béke mozi helyett ugyancsak a KOSSUTH filmszínház játssza, délelőtt 10—12 óráig. A következő délelőtti műsorok: Október 3-án: A pillangó meséje. Október 5-én: Uj ember kovácsa. Október 10-én: Tanár úr kérem. Október 12-én Visszaélés. ELFELEDETT EMBEREK A putnoki párt-végréhaj tóbi­zottság a pártsajtó térjesztésének se­gítésére versenyre hívta ki a me­gye összes párt-végrehajtóbizottsá­gait. Sajnos, még nem minden párt- bizottság csatlakozott a versenyhez, pedig jó volna, ha ezt valamennyien szívügyüknek tekintenék. A putnoki elvtársak a járás terü­letén már megkezdték a szervezést « pártsajtó terjesztésének elősegíté­sére. Máris szép eredményeket ér­tek el. Nagybarca községben például Pataki elvtárs 13 előfizetőt szerve­zett be. Sajókazán Kiss elvtárs 10 előfizetővel, Dédes községben a nép­nevelők a pártszervezet segítségével több mint 15 előfizetővel erősítették a pártsajtó olvasótáborát. De a járás területén még nem minden község alapszervezete foglalkozott a sajtó­szervezéssel. Zádorfalván. Ragályon, Bánrévén, s még több más község­ben semmit nem tettek a sajtószer­vezés érdekében. Helyes lenne, ha ezekben a községekben is hozzáfog­nának a munkához. Ne várják, hogy a pártbizottság, vagy a járási sajtó­felelős végezze el a szervezést. A sok más munka mellett jusson erre is idő, hogy minél több dolgozó ke­zébe eljusson a párt lapja. Jó példát mutatott az eredményes sajtószervezésre a kazincbarcikai pártbizottság. Az ágit. prop. osztály vezetője. Juhász elvtárs megbeszél­te a tennivalókat a Borsodi Hőerőmű pártszervezetének vezetőségével, s ennek nyomán szép eredmények születtek. A hőerőműnél 5 nap alatt 90 előfizetőt szerveztek. Révai János 27 előfizetőt, Urbán István 25 előfi­zetőt szerzett. Ezek a népnevelőik megértették a párt szavát. De a ka­zincbarcikai pártbizottság még töb­bet is tehetne a sajtóterjesztés érdekében. Jó volna, ha a pártszer­vek és az alapszervezetek mindenütt hozzáfognának a sajtóterjesztés szer­verebéhez, r.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents