Észak-Magyarország, 1956. szeptember (12. évfolyam, 206-231. szám)
1956-09-30 / 231. szám
XII. évfolyam, 231. szám Ára 50 fillér 195fj szeptember 30. vasárnap Hétszázezer forint értékű alapanyag megtakarítás A borsodnádasdi hengerészek éves felajánlásaikban többek között azt a fogadalmat tették, hogy ebben az évben minden tonna hengerelt anyag után 7 kilogrammal csökkentik az alapanyag felhasználást. Ez egy év alatt 700 ezer forint értékű megtakarítást jelent. Ezt a felajánlást snáris teljesítették a hm gerészek, amennyiben az év eddigi szakaszában minden tonna lemezhez kereken 10 kilogram alapanyaggal használtak fel kevesebbet, mint amennyit az anyagnorma előír. A hengerészek a továbbiakban fokozni akarják az alapanyag takarékosságot; elhatározták, hogy év végéig 1 millió forintra növelik az eddig elért eredményüket. Szakszervezeteink nagy feladatairól Irta: KUCS ISTVÁN, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának elnöke. A Szakszervezetek Országos Ta^ nácsának IX. teljes ülése igen fontos problémákkal foglalkozott. A teljes ülés első napirendi pontként megtárgyalta a szakszervezetek szerepét a munkásosztály élet- és munkaviszonyainak megjavításában. Ugyancsak megvitatta a szakszervezetek kulturális nevelő munkáját is. A napirendi pontok kiválasztásával a SZOT elnöksége a munkásélet elevenébe nyúlt. Reálisan vette számba a munkásélet jelenségeit, az eredményeket és a bajokat, s azokat gondosan mérlegelte. A teljes ülés vitájamegmutatta, hogy a szakszervezeti mozgalomban dolgozó kommunisták és pártonkívüliek megértették a pán Központi Vezetőségének júliusi határozatát, amely kimondja: »A szak- szervezetek határozottabban, s harcosabban lépjenek fel a munkásság érdekeinek védelmében, őrködjenek a kollektív szerződések betartásán, bátrabban kezdeményezzenek, következetesebben állítsák munkájuk középpontjába a dolgozókkal való törődést.« A SZOT IX. teljes ülése azt bizonyítja, hogy a szakszervezet vezetői látják; a munkásosztály élet- és munkaviszonyainak sokoldalú és következetes javítása napjaink egyik legfontosabb, feladata. De világosan kell ugyanakkor látni azt is, högy a munkásosztály élet- és munka- viszonyai alapvető javulásának legfőbb feltétele a termelés, a termelékenység növelése, az üzemi rend és fegyelem megerősítése. A SZOT ülésén hozott határozat méltán érdemelte ki egész demokratikus közvéleményünk figyelmét. Ez azt mutatja, hogy a munk%o^ztály_; n^y..; •tömegmozgalmának megújulása; szakszervezeti mozgalmunk gyors fejlődése hatalmas lendületet adhat egész közéletünk további demokratizálódásához. 'Teljesen egyetértünk a SZOT elnökségének megállapításával, amellyel az első napirendi pont vitáját jellemezte. »Amióta hazánkban a munkásosztály van hatalmon, ilyen felelősségteljesen még nem tárgyalták a szakszervezetek a munkásokat, a dolgozókat foglalkoztató legfontosabb kérdéseket.« Ez a tanácskozás, s az ezen hozott határozatok elfordulást jelentenek a hivatalnoki, bürokratikus munkastílustól — és teljes odafordulást mutatnak a szervezett dolgozók milliós táborának gondjaihoz, örömeihez, vágyaihoz, terveihez, életéhez. Ilyen egészséges új vonásokkal találkozunk Borsod megyében is. A vasútas szakszervezet területi bizottsága a SZOT IX. teljes ülése után már nem várt külön utasításra, a határozat feldolgozását illetően. Alapos tanulmányozása után, figyelem- bevéve a helyi lehetőségeket tette meg intézkedéseit. Hasonlóan cselekedett a Szakszervezetek Megyei Tanácsának elnöksége is, amikor legutóbbi ülésén bátran nyúlt hozzá az egészségügyi problémákhoz. Olyan javaslatokat is hoztunk, mely szerint a bányavidékeken (Rudabánya, Ede- lény) megszervezzük a fogászati szakrendelést. Az elnökség javasolta a felsőbb szerveknek, hogy a nagy körzetben működő orvosok részére tegyék lehetővé a személygépkocsi részletfizetéses vásárlását. Hasonlóan foglalkozott az elnökség az egészség- ügyi dolgozók bér- és lakásproblémájának megoldásával is. A területi bizottságoknak, üzemi bizottságoknak e példákból olyan következtetéseket kell levonniuk, amelyek a szakszervezeti munka meggyorsítását, a SZOT IX. teljes ülésén hozott határozatok végrehajtását segítik elő. Üzemi bizottságaink ülésein alaposan vitassák meg a határozatokat, vegyék figyelembe a helyi lehetőségeket, s ezek alapján készítsék el terveiket. Beszélgessenek a bizalmiakkal, kérjék ki véleményűiket. A bizalmi értekezlet után munkásgyűléseket kell szervezni, ismertetni a SZOT határozatait, s az ezekből adódó helyi feladatokat. Melyek a legfontosabb teendők? Szakszervezeti szerveink alapvető munkája a kollektív szerződések végrehajtása legyen. Nyúljanak bátran a határozathoz, vizsgálják meg, melyek azok a feladatok, amelyeket már ez évben végre lehet hajtani« Az építőiparban gyorsítsák meg a lakásépítést, hogy az új lakásokat a kitűzött határidőre át tudják adni. Az iparban a munka jobb megszervezése, az anyagellátás biztosítása, a munkafegyelem megszilárdítása napi feladat, amely nagy követelményeket támaszt szakszervezeti vezetőinkkel szemben. Beszélnünk kell azonban arról is, hogy a SZOT IX. teljes ülésén ismertetett elgondolások, tervek, az ott hozott határozatok végrehajtása nem csupán a szakszervezetektől függ. Ahhoz, hogy ezeket a mindennapok gyakorlata, gyors tettek kövessék, a szakszervezeteknek nagyobb megbecsülést kell élvezniük, sokkal nagyobb segítséget, támogatást kell kapniok a párt és állami szervektől. A szakszervezetek rendkívül fontos feladata, hogy feltárják a dolgozókat foglalkoztató problémákat, megmutassák a termelés, a munkaverseny és a műszaki színvonal emelésének akadályait, javaslatokat dolgozzanak ki a bérrendszer megjavítására, a lakásépítés fellendítésére, állást foglaljanak a túlórák ellen és megköveteljék a fiatalok, a nők fokozott védelmét. Örömmel állapíthatjuk meg, hogy a most befejezett tanácskozás nagy felelősséggel . betöltötte ezt a szerepét. De azt is világosan látnunk kell, hogy a szakszervezetek önmagukban nem oldhatják meg a feladatokat. A határozat végrehajtásának útjában sok akadály van, amelyeket el kell hárítani. Még mindig elő- ApCduI -Borsod megyében ..is, hogy a szakszervezeték javaslatait, véleményét néhol nem hallgatják meg, javaslatait nem használják fel. Megyénk gazdasági vezetői a szakszervezetekben a munkásosztály, a dolgozók képviselőit lássák és ennek megfelelően támogassák munkájukat, foglalkozzanak javaslataikkal, szívleljék meg észrevételeiket. A pártszervek és pártszervezetek úgy segíthetnek a legjobban, ha szakítanak azzal a téves nézettel, hogy a szakszervezetek-- nek csak »kisegítő« szerepük van. Az utasítgatásoknál többet ér a szakszervezetben dolgozó kommunisták meggyőző szava. A pártszervezetek karolják fel a szakszervezetek kezdeményezéseit, segítsék elő, hogy önállóan, öntevékenyen, a lenini tanítások ' szellemében dolgozzanak. Lenin elvtárs azt tanítja: »A szak- szervezeti tisztség viselőinek szervesen be kell gyökerezniük a munkáséletbe; ismerniük kell azt töviről hegyire; a tömegek hangulatát bármely kérdést illetőleg, bármelyik pillanatban meg kell tudni határoz- niok, ismerni kell valódi törekvéseiket, szükségleteiket, gondolataikat; tudniuk kell a hamis imádat árnyéka nélkül meghatározni tudatosságának fokát és egyik-másik múltbeli előítélet, hagyomány befolyásának erejét; bajtársias kapcsolatukkal és a tömegek szükségleteinek gondos kielégítésével kell tudni kivívniok a tömegek határtalan bizalmát maguk iránt.« A IX. teljes ülés lépés volt e lenini követelmények megvalósításához, a Központi Vezetőség júliusi határozatának sikeres végrehajtásához. Nemcsak a szakszervezeti funkcionáriusok, aktivisták, hanem a pártmunkások, az állami és gazdasági szervek dolgozói is tanulmányozzák elmélyül- ten a teljes ülés anyagát, s tegyenek megfelelő lépéseket határozatainak végrehajtását illetően. Ez segítséget ad nekik is ahhoz, hogy jobban megértsék a szakszervezetek szerepét a szocializmus építésében, s hozzásegítsék a szakszervezeteket funkciójuk helyes betöltéséhez. A djanak' meg megyénk párt, ^ állami, gazdasági és tanácsvezetői minden segítséget a teljes ülés határozatainak valóraváltásához, a magyar szakszervezeti mozgalom fellendüléséhezi BEMUTATJUK A SÁROSPATAKI MAJOLIKAGYÁRAT Kevesen tudják, hogy Sárospatakon, a híres Rákóczi váron, a „pataki kollégiumon— no rhég a jó boron kívy.1 — más híresség is van. Ez pedig a csempe- és majolikagyár, amely olyan szerényen húzódik meg az állomás előtt a vasút másik oldalán, a város szélén, mintha szégyelnie kellene valamit. Pedig ez a kis gyár már nem egyszer kivívta kitűnő termékeivel az ország vezető szakembereinek elismerését. Régebben cserépkorsót, virágcser epei, különféle mázas tányérokat, várakat égettek itt, most azonban néhány év óta csak cserépkályhaidomokat készítenek. Ez kifizetőbb, nagyobb belőle a kereslet. A gyár kitűnően bevált műszaki módszereivel most már elsőrendű a minőség is. Rövid idő óta különböző színű íalburko- lólapok égetésével is kísérleteznek s ezzel, ha a sorozatgyártás megindul, igen nagy segítséget adnak az építőiparnak. Jelenleg 130 alkalmazottja van a kis gyárnak, s külön érdekessége, hogy Keresztesi Zoltán. igazgatótól kezdve, csaknem valamennyien fiatalok. A fogyasztó számára elszállítva és összeszerelve körülbelül 1400 fonntért készítenek egy cserépkályhát. Ez igen előnyös, mert. a krémszínű, tetszetős kivitelű kályha végeredményben bútordarab ' is a lakásban, 10—15 évig nincs vele különösebb gond, tovább tart, mint a vaskályha, jobb is, — élettartamát számítva — is _ . / .., . _ Az a nincs gépkocsijuk, hiába kérnek, — eddig csak biztatást kaptak — pedig enélkül hosszadalmas és bonyolult a szállítás, a kereskedelem. Most a TÜZÉP útján kénytelenek árusítani a csempét és szerelőik csak akkor tudnak dolgozni, ha a megrendelő azt már hazaszállította. Az utóbbi Hónapokban különösen megélénkült a kereslet a gyár termékei iránt és a műszaki szakemberek, a gyár minden dolgozója azon van, hogy jó-minőségű, hőtartó kályhákat készítsenek. Fellendült a termelés is. Az első félévben csak 94,7 százalékra tudták teljesíteni tervüket, ennek azonban az volt az oka. hogy az égetéshez az egyik hónapban szenet, a másikban olajat kaptak, sokszor kellett átállni és ez nagy idővesztességet okozott. Még mindig nagy gondjuk van a szűk helyiséggel, nem tudják hol tárolni a féllcészárut. Nincs teljesen kihasználva a kemence, de már minden reményük meg van arra, hogy ebben a negyedévben teljesítik tervüket. a jövő negyedévben pedig pótolják az első félévben elmaradt 6 százalékot is. TV Az itt következő fényképeken a fiatalok közül mutatunk be néhányat, akiknek sok részük van abban, hogy elismert, kiváló minőségű termékek hagyják el a sárospataki kerámiagyárat. mázót látjuk. Ő készíti a masszából a kályhaidomokat. Havi tervét 140 —160 százalékra teljesíti; 1300—1400 forintot is megkeres^ Hliviák Ferenc kemenceégető azért van így nekivetkőzve, mert itt bizony megizzad az ember akkor is, ha kint zimankós, téli idő tépázza a fákat.' 60—70 fokos melegben, a ke-* mérődé .szájánál nem gyerekjáték az élet. Aszbésztkesztyűvel szedegeti a kemencéből kikerülő forró csempéket. Hliviák Ferenc nagyon szereti szakmáját, .s az meg is látszik jnun- káján. Tervét rendszeresen 180 százalék felett teljesíti. Elnyerte a szakma legjobb festője címet iSt Gratulálunk hozzá! Egyidőben kifogás merült fél a gyár termékei ellen. A több rétegből felépített csempéknél nem vették ugyanis figyelembe az egyes rétegek azonos plasztikusságát, zsugorodási képességét, mely a formázás és az égetés után előáll, s törtek, pattogzottak az anyagok.- (Ezt a szakmagyarázatot Peimli László fiatal műszaki vezetőtől kaptuk.) Ezt Ezt a felvételt azért készítettük hogy így is Ulus? tráljuk a kerá miagyár dolgozói nak kívánságát Terjeszkedni retnének. korszerűsíteni szeretnél.! előkészítő üzemüket. Azt mondják nekik, hogy nine? hely, nincs rá rét. Pedig ’ heb volna,. hiszen — mint a képen lát. ható — a szabad-\ ban a gyártelepi mellett tárolják a kaolint, csakhogy ez így sokat veszít értékéből. Ide, erre a helyre lehetne egy tárolót építeni, még anyag is volna hozzá, a hibát azonban a gyár műszaki emberei már régen megszüntették és olyan alápanyagokat választottak, amelyek finomabbak, s nem anpyira érzékenyek a száradásra. Az itt közölt képen már az új anyagból előállított jobbminőségű csempét mutatja Bóta Bernát üzemvezető (középen) két fiatal technikusnak: Lovász Antalnak és Magyar Endrének. c.saK azt a keretet kellene elókeri- teni valahonnan ..: Irta: ÓMODVÁRI MIKLÖS Fényképezte: WEISZ .IÖZSEF k tiszaiiionyai cseliszlovák szerel szocialista niunkaversenyre hívtak a csehszlovákiai Poriéiban eoulo erőm dolgozok A Tiszapalkonyát építő csehszlovák és magyar szerelők példásan együttműködve dolgoznak azért, hogy az ország legnagyobb hőerőműve mielőbb felépüljön. Az elvtársi segítségnyújtás már eddig is szép eredménnyel járt: szombat reggelre befejezték a 111-as számú kazán falazását és megkezdték a 11-es számú turbina végleges lezárását. i A csehszlovák „Chemontázet nemzeti vállalat szerelői a munkák további meggyorsítására szocialista munkaversenyszerződést kötöttek a magyar dolgozókkal. Vállalták, hogy a Il-es számú kazán nyomáspróbáját november 20- án, az l-es számú kazán nyomás* próbáját pedig egy hónappal a határidő előtt, december 19-én megkezdik. „Ezen teljesítményünket a béke- tábor népeinek szebb és boldogabb jövője építésére szántuk. A magyar elvtársak együttműködéséivel szerződésünknek eleget is teszünk. Ugyanakkor versenyre hívjuk az „Energestroje“ nemzeti vállalat dolgozóit, akik a csehszlovákiai Póridban hasonló feltételek mellett, ugyancsak erőművet építenek“ í— írják szerződésükben. A csehszlovák szerelők elhatározták, hogy amermyiben testvér* vállalatuk dolgozói versenyfelhívás sukat elfogadják, úgy a két kollek* tíva tapasztalatait kölcsönösen lecseréli.
