Észak-Magyarország, 1956. augusztus (12. évfolyam, 180-205. szám)

1956-08-18 / 195. szám

/ 1 Már zsákban a búza IZ MDF B0SS0D-A8AÖJ-ZEMPLÉII MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJAI XII. évfolyam, 195. szám Ára 50 fillér 1956 augusztus 18, szombat Pártunk ssiklasxilárdan épít a miskolci és a diósgyőri kommunistákra Nagygyűlés a diósgyőri sportstadion ban Pénteken délután az MDP Miskolc városi pártbi­zottsága a diósgyőri stadionban nagygyűlést rendezett. A nagygyűlés előadója Gáspár Sándor elvtárs, a Köz­ponti Vezetőség Politikai Bizottságának póttagja, a SZOT elnöke volt. Már 2 órakor, a délelőtti műszak végén sűrű cso­portokban érkeztek a nagygyűlés színhelyére a gyár munkásai. Férfiak, asszonyok és iszínes, tarka ruhákba öltözött lányok foglalták el mosolygó arccal helyüket lelátókon. A gyűlés kezdetére mintegy 10 ezernyi em­bert láthatott köröskörül a széttekmtő. Az arcokon feszült várakozás ült — mint minden alkalommal, amikor a párt beszél a néppel. De most tálán még nagyobb volt az érdeklődés mint azelőtt, hiszen a Központi Vezetőség határozata őszintén fel­tárta előttünk a nehézségeket, s megjelölte a kivezető utat is. Ennek a nyílt szónak a következménye népünk odaadó bizalma, egyre nagyobb tenniakarása. S ebben, a munkásosztály ügye iránti hűségben, odaadásban a diósgyőri és miskolci nagyüzemek munkásai mindig példát mutattak az egész országnak. A nagygyűlést Déri Ernő elvtárs, a miskolci vá­rosi pártbizottság első titkára nyitotta meg. Üdvözöl­te a megjelenteket, külön köszöntötte a SZOT és a Mi­nisztertanács vándorzászlajával kitüntetett Lenin Ko­hászati Művek és a DIMÁVAG dolgozóit, valamint az új élüzem, a személypályaudvar részéről megjelent elvtársakat. Ezután Gáspár Sándor elvtárs emelkedett szólásra. Gáspár Sándor elvtárs bestséde Bevezetőüli átadta a forradalmi múltú Diósgyőr dolgozóinak a párt Központi Vezetőségének üdvözletét. — Amilkor a testvéri üdvözletét átadom, — mondotta Gáspár elvtárs ,— egyúttal hangsúlyoznom kell, hogy a Központi Vezetőség számít, szilárdan épít a miskolci és a diósgyőri kommunistákra,, a di­cső forradalmi tradíciókkal ren­delkező diósgyőri vasmunká­sokra. Miért fogadta Diósgyőrben is meg­elégedéssel, megnyugvással párttag­ságunk a Központi Vezetőség hatá­rozatát — folytatta. Azért, mert a há- iározat a doligózokat foglalkoztató minden kérdésre választ adott, mert véget vetett a bizonytalankodásnak, a tétovázásnak; azért, mert világo­san megszabta a tennivalóikat és ezért, mert gyors intézkedésekkel, *-*- ha még nem is mindemben kielé­gítő módon, de a lehetőséghez mér­ten— javította dolgozó népünk élet és mumkakördlményeit. Továbbiakban Gáspár elvtárs is­mertette milyen intézkedéseket tett eddig kormányunk az életszínvonal emelésére, majd rátért a pártegység kérdésére, a tel jes' egységet megte­remtő júliusi központi vezetőségi ülésre. — A Központi Vezetőség legutóbbi ülésének jelentősége — mondotta — abban van, hogy újból megszilárdí­totta pártunk akarategységét, amely némileg csorbát szenvedett a balol­dali szektáns politika, a személyi kultusz és a jobboldali elhajlás kö­vetkeztében. Milyen biztosíték van most arra, hogy a párt egységét to­vább tudjuk erősíteni és ezt az egy­séget meg tudjuk őrizná? Biztosíték erre, hogy pártunkban most már érvénye­sül a kollektív vezetés, minden lényeges kérdést pártunk legfel­ső választott szerve, a Központi Vezetőség dönt el. A másik biz­tosítok az, hogy a kritikai szel­lem ma már maradéktalanul ér­vényesül pártunk felső vezető szerveiben. Ugyaniakkor azonban nem szabad megengedni, hogy egyesek gyalázzák a pártot, s a párt vezetését; Főfel- adatunik, hogy a kritikai szellemet állandóan javítsuk. Fejleszteni kell a dolgozók kritikai érzékét, a párt­tagság kritikai 'készségét. Fel kell fi­gyelni minden kritikai megjegyzésre. De nem elég csak meghallgatni a ikiritikai megjegyzéseket, hanem cselekednünk is kell azok nyomán. A kritikai hangokat persze nem szabad összetéveszteni a párt rágalmazásával. *Míg az előbbit minden erővel erősí­teni, fejleszteni kell, a másikkal szemben a leghatározottabban fel kelt lépni. Mi — párttagok és párton- kívüliek — vitatkozhatunk és vitat­kozunk is egymással mind szenve­délyesebben az ügy érdekében, de nem engedhetjük meg, hogy pártun­kat bárki támadja. A továbbiakban arról beszélt Gás­pár elvtárs, hogy szüntelenül szilár­dítanunk kell a szocialista törvé­nyességet. Ezen a téren még jelenleg ős nagyon sok a tennivaló; Rátért a Hazafias Népfront és a szakszervezetek munkájával kapcso­latos teendőikre. A vezető erő ébben az országban továbbra is a párt, de a xSaaafias Népfront, valamint a szakszervezet munkáját is állandóan áavitami kell. Az, hogy a Hazafias Népfrontot mozgalmi tartalommal töltjülk meg nemcsupán taktikai kérdés, ha­nem út arra, hogy a párt veze­tésével megteremtődjön a leg­szélesebb népi nemzeti egység. A szakszervezetnek —, amely a la­kosság 20 százalékát öleli fel — nagy feladata van abban, hogy a proletárdiktatúra eddig háttérbe szorult funkcióit — a kulturális ne­velő munkát és a szocialista építés­re való mozgósítást — jobban elő­térbe helyezzük. A kulturális neve­lés keretében a párt demokratizmu­sának következetes megvalósításával a dolgozók minden rétegével szem­ben nagyobb türelmet tanúsítunk. A mainál sokkal jobban foglalkozni kell az értelmiséggel is,. Ugyancsak foglalkozni kell a régi munkás- mozgalmi emberekkel, valamint a volt szociál demokratákkal. Mindazok az emberek, akik ha máskép is kép­zelték .el a szocializmus • felépítését, dé a munkásosztály ügyéért a körül­ményekhez képest hűék maradtak, megérdemlik a velük való foglalko­zást. Nem lehet azonban menlevelet adni azoknak, akik elárulták a mun­kásosztály ügyét — mondotta Gás­pár elvtárs. — Ezután rátért arra, hogy napjainkban milyen formákban fordulnak elő az üzemekben a tör­vénysértések. Tévedés azt hinni, hogy a törvé­nyesség megszilárdítása csak a fel­sőbb államhatalmi szerveknél áll közvetlen feladatként előttünk, s ezen a téren az üzemekben már nincs semmi tennivaló. Az üzemekben is nagyszámban fordulnak elő törvény- sértések. Alig van üzemünk, ahol a bérügyekben panaszok ne lennének. Nem számolják el pontosan a dolgo­zóknak járó kereseteket. A munka­törvénykönyv rendelkezései ellenére indokolatlanul túlóráztatnak. Tör­vénysértés a kollektív szerződésben vállait kötelezettségek elhanyagolása is. Mindezeket a- hibákat, ki kell jár vítani; Milyen lehetőségeink vannak az életszínvonal emelésére? — A Központi Vezetőség határo­zata értelmében megszüntettük az államkölcsönjegyzést, ezzel növeltük a dolgozók keresetét. Rendeztük az alacsonykeresetű dolgozók fizetését. Annyit tettünk, amennyire erőnk volt, többet most nem tudtunk adni. A második ötéves terv előirányzata 25 százalékos életszínvonal-emelke­dést irányoz elő. Figyelembe véve a nemzeti jövedelmet, a fejlődést normálisnak lehet mondani. Minden erőnkkel azon vagyunk, hogy a reálbérek emel­kedését a második ötéves terv­ben maradéktalanul megvalósít­suk. Milyen lehetőségek vannak ezen kí­vül? Most, amikor szó van a túlzott centralizáció csökkentéséről, jelentő­sen bővítik az üzemvezetők, igazga­tók jogkörét. Ez annyit* jelent, hogy az üzemvezetők, az igazgatók sza­badkezet kapnak a béralap felhasz­nálásában. Annyit jelent, hogy mód­juk lesz a közeljövőben kiküszöbölni a bérrendszerben meglévő hiányossá­gokat, — Az elmúlt években — folytatta Gáspár elvtárs — bérrendszerünk jelentős mértékben eltorzult. Mi jel­lemzi bérrendszerünket? Bérrendsze­rünk most már nem kapitalista bér­rendszer, a munkabér nem a munka­erő ára. De még nem is szocialista bérrendszer, mert nem érvényesül benne a szocialista elosztás elve, a munka szerinti díjazás. Azzal, hogy az igazgatók szabadkezet kapnak a béralap felhasználásában, bérrend­szerünk fogyatékosságát jelentős mértékben meg tudjuk változtatni. Ha figyelembe vesszük a népgazda­ság egészét, akkor nagyjából a bére­zés megfelelő, mert első helyen áll a bányászat, majd a kohászat, harma­dik helyen a vasas üzemek és így tovább. Népgazdaságilag ez az elhe­lyezkedés normálisnak mondható, de nem ez a helyzet az egyes iparága­kat illetően. Vizsgáljuk meg az ipar­ágakon belül a keresetet. Ebben az esetben bérrendszerünk tovább tor­zul, mert nem érvényesül a kereseti arányban a nagyobb szakképzettség, ami hiba. De ezen is tudunk változ­tatni, amikor az igazgatók nagyobb jogkört kapnak a béralap felhaszná­lásában. A megjelentek nagy tapssal fogad­ták Gáspár elvtárs beszédének azt a részét, amelyben a társadalombizto­sítási intézkedések és a nyugdíj rend-­szer megjavításával foglalkozott; Nyugdíjrendszerünk megfelelő, de fogyatékossága is van. Egyik hibája, hogy nincs osztály jellege. A régi mun­kások a továbbiakban előnyben fognak részesülni. Megszűnik az a helyzet, hogy az a régi mun­kás, aki egész életét munkában töltötte, a nyugdíj során néha hátrányba kerül azokkal szem­ben, akik mondjuk csak egy évtizedet dolgoztak. Ezt az intézkedést megnyugvással fogadják majd azok, akik népi de­mokráciánk legszilárdabb pillérei voltak és most is azok. Nyugdíjrendszerünk másik fogya­tékosságát is ki tudjuk küszöbölni a második ötéves terv során. Akik régi alapon nyugdíjba mentek, azok átválthatják nyugdíjukat az új nyug­díjtörvény szerint. Szemmel látható, hogy nem tu­dunk ugyan máról holnapra meg­oldani minden kérdést, de egy-két problémával gyorsan haladunk előre. 1957 első hetében ezt a két feladatot minden valószínűség szerint meg fog­juk valósítani. De vannak lehetősé­geink ezenkívül is. Habár egyelőre csak szakmákként, a vasasokat, az építőket, a bőrö- söket, a textileseket, azokat a régi szervezett munkásokat, akik a felszabadulás előtt is tagjai voltak a szakszervezetnek, a szakszervezet anyagi alapjaiból juttatásokban részesítjük, bizo­nyos nyugdíjkiegészítést adunk szakszervezeti tagjainknak. Ez is megnyugtató és helyes intézke­dés. Ez nem állami erőből, hanem a szakszervezetek anyagi erőforrásai­nak felhasználásával történik. Van még egy lehetőség, amellyel segíteni fogunk azokon a nyugdíja­sokon, akiknek nincs családja' akik egyedül maradtak. A közeljövőben fel fogunk állítani egy nagyon szé­pen berendezett otthont az öreg munkások számára. Ilyen és hasonló intézkedést több szakszervezet hajt végre, aminek előnye már a közel­jövőben éreztetni fogja hatását » A lakáskérdésről czólva kijelentet­te, hogy a második ötéves tervben lényegesen több 'lakást készítünk, mint az első ötéves tervben. A 210 ezer lakás ugyan még nem oldja meg A sátoraljaújhelyi Vörös Csillag Termelőszövetkezet befejezte a búza cséplését. Képünkön Soltész Irénke az egyik tag hozzátartozója, aki segít a cséplésnél és Hant«» János az újhelyi' gépállomás etetője munka közben. ........................................................................................................................................• ........... A megyei pártbizottság levelei a borsodi nagyüzemek dolgozóihoz * Az Ózdi Szénbányászati Tröszt dolgozóihoz Kedves Elvtársak! Az Ózdi Szénbányászati Tröszt dolgozói 1956 első felében példa­mutató munkájuk alapján érde­mesnek bizonyultak arra, hogy a Minisztertanács és a SZOT vörös vándor zászlaját és az ezzel járó él­üzem címet elnyerhessék. Az ózdi szénbányászok 1956 emlékezetes telén szilárdan helytálltak, teljesí­tették a párt és a kormány kéré­sét, tervüket magasan túlteljesí­tették, segítettek kiküszöbölni a szénellátásban mutatkozó zavaro­kat. Az Ózdi Szénbányászati Tröszt dolgozói minden hónapban rend­szeresen túlteljesítették tervelő­irányzataikat, s így nyerhették el a nagy kitüntetést. A Magyar Dolgozók Pártja Bor­sod- Abauj-Zemplén Megyei Bi­zottsága ezúton fejezi ki elismeré­sét a tröszt bányászainak. Tudatá­ban vagyunk annak, hogy az első félévben elért gazdag sikerek hosszabb sikersorozatok kiinduló pontjai lesznek. A párt és a kormány nemrégiben felhívással fordult a magyar bá­nyászokhoz, hogy 300 ezer tonna szenet adjanak terven félül a má­sodik félévben. Ennek a mennyiség-* nek egyharmadát a borsodi szén-, medence dolgozóinak kell biztosi* tarnak. így tehát tovább kell /o- kozni minden borsodi bányásznak az erőfeszítését, hogy a párt és a kormány kérésének maradéktala­nul eleget tegyenek. A Minisztertanács és a SZOT vörös vándorzászlaja és az élüzem cím elnyerése adjon lelkesedést az ózdi bányászoknak és a műszaki értelmiségieknek. A második félév- ben adjanak még több szenet a ha­zának úgy, mint az első negyedév­ben, mutassanak példát az ország bányászainak. Az Ózdi Szénbányád szati Tröszt nagyszerű dolgozóinak eredményes küzdelmeihez sok si­kert, erőt, egészséget kívánunk. Bor sód-Abauj-Zemplén Megyei Pártbizoittság. A diósgyőri Lenin Kohászati Müvek dolgozóihoz Kedves Elvtáisak! Megyénk . minden dolgozója őszinte örömmel vette tudomásul, hogy a halhatatlan Lenin nevét viselő hatalmas kohászati gyár — 1956 első féléve nagyszerű eredmé­nyeinek alapján elnyerte a büsz­ke élüzem címet, valamint a Mi- nisztertanács és a SZOT vörös vándor zászlaját. Az elvtársak Örömében mindany■* nyian osztozunk, s bízunk abban, bogy a második ötéves terv idő­szakában az első félévhez hason­lóan új munkagyőzelmekkel öreg­bítik ia diósgyőri kohászok nehéz harcok tüzében megedzett régi hírnevét. Az első félév eredményei azt bizonyítják, hogy a Lenin Ko-> hászali Művek dolgozói teljes mér­tékben magukévá tették a párt Központi Vezetősége és népköztárd saságunk kormányának határozat tait, több, jobb, olcsóbb nyersvas- sál, acéllal, félkész termékkel já- rwlnak hozzá dolgozó népünk életd szinvonalának emeléséhez. Az első félév jó iskolának bizo­nyult az elvtársak gyárában az exporttervek teljesítésénél is. An­nak ellenére, hogy igen sók új, ed­dig nem gyártott exportmegrende­lést kellett a gyár dolgozóinak kid elégiteniök, nagyszerűen helytáll* iák, leküzdötték a nehézségeketj Az exportmegrendelések kielégíté­sében elért eredményeikkel hozzád járultak a nemzetközi gazdasági kapcsolatok elmélyítéséhez és nem utolsó sorban új hírnevet szerez­tek a magyar iparnak> a magyar acé Igyártásnak. A kitüntetés alkalmával fogad­ják elvtársak szívből jövő jókíván* súgóinkat, érjenek el új sikereket a termelésben, a politikai munka megjavításával pedig szilárdítsák a párt erejét. Tegyenek meg mind dent annak érdekében, hogy a mád sotíifc ötéves terv minden hónap- jóban, negyedévében teljesítsék az élüzem feltételeket, hogy a nyolc élüzem csillag mellé újabbak ke- rüljenek. Meg vagyunk róla győ* ződve, hogy Diósgyőr kommunisd tái és pártonkívüU dolgozói a mű- szaki értelmiségiekkel együtt egy akarattal fognak dolgozni a Köz­ponti Vezetőség júliusi határoza* tóinak végrehajtásáért, a szocializ* mus építéséért. A további harchoz a gyár min# den dolgozójának sok sikert, erőt* egészséget kívánunk. A Borsod-Abauj-Zemplén Megyei Pártbizottság. A DIMÁVAG Gépgyár dolgozóihoz A DIMÁVAG Gépgyár dolgozói kiváló munkájukért tizedszer is elnyerték az élüzem címet, jogos birtokosai lettek a Minisztertanács és a SZOT vörös vándorzászlajának. A kitüntetés azt bizonyítja, hogy a gyár kommunistái, DISZ fiataljai, leányai, asszonyai, s derék műszaki dolgozói 1956 első felében tudásuk legjavát adták azért, hogy minél több készáru hagyja el a gyárat, új hírnevet szerezzenek bel- és kül­földön egyaránt a gyár dolgozóinak. A kitüntetés alkalmából őszinte elismerésünket és jó kívánságain­kat fejezzük ki a gyár dolgozóinak; A második ötéves tervben nehéz, de megtisztelő feladatok vár-* nak az elvtársakra. Uj, modem szerszámgépekkel kell felszerelni gyára­inkat. Az új, modem gépek elviszik majd külföldre is az elvtársak! munkájának hírét. Reméljük, az első félévben elért munkagyőzelmek a gyár történetének új fejezetét nyitották meg, mely fejezetben még számtalan, az első félév eredményeihez hasonló sikerek sorakoznak fel; A megyei pártbizottság és megyénk dolgozói is a nagy kitüntetés elnyerése alkalmából köszöntik a gyár dolgozóit és műszaki értelmisé­gét. Kívánjuk, hogy a második félévben a szocializmus építésében te­gyenek újabb lépéseket, egy pillanatig se feledjék, hogy ragyogó célki­tűzéseink megvalósítása nagyrészt a tízszeres élüzem, a DIMÁVAG Gép­gyár dolgozóitól függ. Az ipar, a külkereskedelem több, korszerűbb és olcsóbb gépet vár tőlük: Bízunk abban, hogy a várakozásnak a második félévben épp úgy, mint az elsőben, eleget fognak tenni. Az elkövetkezendő munkához az elvtársaknak sok sikert, a győzelem kivívásához erőt, egészséget kívá­nunk; X BORSOD-ABAUJ-ZEMPLÉN ^ MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG xÜI (Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents