Észak-Magyarország, 1956. augusztus (12. évfolyam, 180-205. szám)
1956-08-07 / 185. szám
mmmmmum hl UDP BORSOD-flBAÖJ-ZEMPLÉH MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS II MEGYEI IflHÁCS LAPJA 1956 augusztus 7, kedd XII. évfolyam, 185. szám Ara 50 filler INTÉZET • ^Shy\f\iS^ Fáradhataüaiu! monkálkodiink a Központi Vezetőség határozatának végrehajtásán! A Borsod megyei kommunisták aktivaülése A borsodi pártaktíva távirata a Központi Vezetőséghez Tisztelt Központi Vezetőség! Kedves Elvtársak! A Borsod megyei pártaktíva 1956. augusztus 6-án megtartott ülésén részletesen tanulmányozta és megvitatta a Központi Vezetőség július 18—21-i határozatából adódó helyi feladatokat. Az aktivaülés résztvevői egyhangúlag foglalnak állást a Központi Vezetőség határozata mellett. Biztosítjuk a Központi Vezetőséget, hogy a megye kommunistái egy emberként vesznek részt e nagyjelentőségű határozat végrehajtásában. E határozat megszületése óta csak pár nap telt el, de máris tapasztalható párttagságunk aktivitásának növekedései Alkotó tevékenység indult meg falun, városon, ipari üzemekben és a mezőgazdaságban egyaránt. A pártegység további megszilárdítása érdekében a borsodi kommunisták a jövőben is mindent meg fognak tenni. Helyeseljük és harcolunk a szocialista demokrácia legteljesebb ki- szélesítéséért. Tudjuk, hogy ez a demokrácia a munkásosztály hatalmát és annak talpkövét, a munkás-paraszt szövetség megszilárdítását szolgálja. Egyetértünk a második ötéves terv irányelveivel, látjuk a módosításokból, hogy a párt tettekkel valósítja meg a dolgozók bevonását a vezetésbe. Tudjuk, hogy most rajtunk a sor, ezért mindent megteszünk a nagyszerű célok megvalósítása érdekében. Egyértelműen hitet teszünk a július 18—21-i határozatban megszabott gazdasági feladatok maradéktalan végrehajtása mellett mind az iparban, mind pedig a mezőgazdaságban. A megyei pártaktivának eltökélt szándéka, hogy újabb sikereket ér el a munkában, a dolgozókról való szerető gondoskodásban, a szocialista demokrácia kiszélesítésében a javuló pártmunka alapján. AZ AKTIV AÜLÉS 1100 RÉSZTVEVŐJE. »Érjünk el újabb sikereket a munkában a dolgozókról való szerető, elvtársias gondoskodásban, a szocialista demokrácia fejlesztésében, a javuló pártmunka alapján!« — E jelszó szellemében ülésezett tegnap a Borsod megyei kommunisták aktívája, amikor megvitatta a Központi Vezetőség július 18—21-i ülésén született határozatát. ’ A beszámoló előtt Gyárfás János elvtárs, a megyei pártbizottság titkára ismertette azokat az intézkedéseket, amelyeket a megyei pártbizottság tett a legutóbbi pártaktíva ülésen elhangzott javaslatok és kritikai megjegyzések nyomán. A beszámolót Tóth János elvtárs, a megyei pártbizottság titkára tartotta. Mind a beszámolóra, mind a beszámolót követő felszólalásokra és az egész aktívaértekezletre jellemző volt a szenvedélyes vitaszellem, a helyes út keresése, a hibák éles, bátor feltárása. Az aktívaülés az egyedül helyes utat kereste arra: hogyan dolgozzanak Borsod megye kommunistái, milyen hatalmas erőket tudnak felsorakoztatni a párt Központi Vezetősége határozatának maradéktalan végrehajtására. A feladatokat világosan jellemezte a beszámoló, amely elöljáróban — a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusának szellemében — méltatta a Központi Vezetőség legutóbbi határozatát. A Központi Vezetőség határozata — állapította meg a beszámoló — »Világosan és félreérthetetlenül hitet tett, állást foglalt az SZKP XX. kongresz- szusának szelleme, gyakorlata, útmutatásai mellett. Példamutatóan, határozottan, következetesen nyitott széles, egyenes utat a XX. kongresszus útmutatásainak; megvalósításához. Az eddigi általános utasítások és irányelvek helyét világosan, részletesen kidolgozott ~ tennivalók és intézkedések foglalták el. Az akadozást, bizonytalanságot a határozottság, a tettek, a meggyorsuló intézkedések váltották fel.« A Központi Vezetőség ülése és az ezen született határozat kivédhetetlen csapást mért az imperialista körök új taktikájára, amelynek az a célja, hogy megbontsa a szocialista tábor egységét. A határozat, — bátran állíthatjuk — jelentősen javította a kapcsolatot a Magyar Nép- köztársaság és a többi szocialista állam között. A Központi Vezetőség megtalálta a módot arra is, miként lehet rendezni viszonyunkat a Jugoszláv Kommunisták Szövetségével és hogyan lehet normalizálni a két ország közötti kapcsolatot. Különösen fontos a Központi Vezetőség határozatának az a része, amely a Szovjetunióhoz fűződő kapcsolataink további szilárdítását jelentette be. Szükséges volt ez éppen azért, mert az utóbbi időben az ellenséges nézetek hangoztatására hazánkban is felütötte fejét néhány nacionalista, »függetlenségre-«, »önálló nemzeti életre« vonatkozó homályos jelszó, ködös megfogalmazás. »A Szovjetunió a szocialista, de a nem szocialista államok, kommunista pártok egymáshoz való viszonyában az egyenjogúság, egyenrangúság politikáját követi; a kölcsönös megbecsülés, a népek, nemzetek egyenjogúságának elve és a proletárintemaciona- lizmus alapján áll.« És ez a kapcsolat számunkra mindennél többet jelent! A Központi Vezetőség határozatának megszületésével egyidejűleg létrejött a teljes pártegység is. Kialakult az összeforrottság, az eszmeipolitikai egyöntetűség és a teljes bizalom légköre. Mindemellé természetesen — s ez kitűnt ezen a forró kommunista szellemben lezajlott aktívaülésen is — kialakult a kommunisták cselekvési egysége. Mindaddig, amíg a Központi Vezetőség ülése pontot nem tett a nyitott kérdések egész sorára, lassan haladtunk előre. A konstruktív építő munkát nem tudtuk gyorsított ütemben végezni, mert e problémák lehetőséget adtak az ellenség zavartkeltő tevékenységéhez. Ilyen kérdés volt például: a rehabilitáció végleges lezárása, az ártatlanul elítélt és pártból kizárt kommunista és volt szociáldemokrata elvtársak ügye, az értelmiség különböző rétegeihez való viszony megoldatlansága, stb. A múlt hibáinak felszámolására tett Intézkedések biztosítékot je- i lentenek arra, hogy e hibákkal A Központi Vezetőség határozata leszögezi: »A mezőgazdaságban a szocialista nagyüzemi gazdálkodás fejlesztése, valamint az egyénileg gazdálkodók termelésének növelése révén a mezőgazdasági termelés általános fellendítését kell elérni«. E politika megyénkben is eredményesen szolgálja a mezőgazdaság fejlesztését. Ezévben növekedett a szocialista szektor nemcsak számban, de minőségben is. Javult a közös munkában való részvétel, javult a munkafegyelem, növekedett munkaegységek száma és értéke is. A legtöbb termelőszövetkezet túlszárnyalja az egyénileg dolgozó parasztok eredményeit. A termés is jónak ígérkezik. Az elemi károk ellenére kalászosokban megközelítjük, kapásokban pedig előreláthatóan túlhaladjuk a múlt-'' évi átlagot. Az első félévi begyűjtési tervet globálisan teljesítettük, a gabonabegyűjtésben az országos versenyben a hatodik helyen állunk. Különösen kiemelkedik az állampolgári fegyelemben Zalkod község dolgozó parasztsága. A következő hónapokban ismét erőteljes agitációs és szervező munkával kell hozzálátni az éves fejlesztési terv teljesítéséhez. E feladatot augusztusban, szeptemberben végre kell hajtani. Ez a két hónap a legkedvezőbb idő a fejlesztésre és e lehetőséget ki kell használni. A pártszervezetek változatlanul hangsúlyozzák a termelőszövetkezetek előnyeit, lássanak a különböző szakcsoportok szervezéséhez. Segítsenek szüntelenül szilárdítani a meglevő termelőszövetkezeteket, sehol ne tűrjék meg, hogy bárki is megsértse a termelőszövetkezeti demokráciát. Szálljanak harcba a demokráciát gátló bürokráciával. Fokozzák mindenütt a közgyűlés szerepét, követeljék meg, hogy az elnök döntései előtt kérje ki' a tagság véleményét, az ellenőrző bizottságok pedig számolják fel a munkájukban észlelt fonnál izmust. A szocialista mezőgazdaság fejlesztése érdekében meg kell győzni a termelőszövetkezeti tagokat arról, hogy elsősorban ők tudnak eredményes agitációs munkát folytatni az egyénileg dolgozó parasztok között. E fontos feladatok figyelembevétele mellett természetesen törődjünk az őszi mezőgazdasági munkák jóminőségű és határidőre történő elvégzésével. E feladatok állnak jelenleg a falusi pártszervezetek előtt. * Az aíktivaülés 1.100 résztvevője egyöntetűen kiállt a Központi Vezetőség határozatának azon része mellett, amely — figyelembevéve az ipari és mezőgazdasági termelés eredményeit — a dolgozók életkörülményeinek további javítását célozza. Hangsúlyozta az aktíva, hogy a legutóbbi árleszállítás mellett jelentősen javul a dolgozók életszínvonala azáltal is, hogy a kormány megszüntette az államkölcsön jegyzést és lényeges intézkedéseket foganatosított az eddig megoldatlan nyugdíj- , problémák ügyében. De azt is hangsúlyozta az aktíva, hogy az életkörülmények javításában nagy szerepe van a dolgozók egyéni problémáival való foglalkozásnak is. Különösen fontos ezt a részt hangsúlyozni azért, mert e törekvés nem látszik meg a megye valamennyi vezetőjének munkájában. Elérkezett az ideje annak, hogy minden egyes funkcionárius felhagyjon az elzárkózással és törődjön a dolgozók egyéni életével is. Mindez lehetővé teszi, hogy még szorosabbá váljék a kapcsolat a párt és a dolgozók, az állam és a' dolgozók között. Az életszínvonal emelése érdekében jobban ki kell használnunk a helyi tartalékokat. Szervezzük meg az alaposabb ellátást, az árumeny- nyiség növelését, a különböző fogyasztási cikkek biztosítását. Támogassuk a dolgozók saját lakóbézépí- tési akcióját. Üzemekben feltétlenül ragaszkodjunk a kollektív szerződések betartásához. Az aktíva állást foglalt abban a kérdésben is, amelyet a Központi Vezetőség vetett fel a szocialista demokrácia kiszélesítésére. Ebben a vonatkozásban a megyében sok a feladat. Az elmúlt években sérelmet szenvedett kommunista és volt szociáldemokrata elvtársak rehabilitációja nem folyik elég gyors ütemben. Különösen a putnoki járásban vontatott ez a munka. Vegyenek példát a mezőkövesdi és mezőcsáti járástól, ahol jól halad ez a munka. Mindezekben pedig sürgősen intézkedni kell mindenütt, hogy érvényt szerezzünk a szocialisA vitában felszólalt Földvári Rudolf elvtárs, a Központi Vezetőség tagja, a megyei pártbizottság első titkára is. összefoglalóan elemezte a megyei pártbizottság munkáját 1953 júniusától kezdve és leszűrte a Központi Vezetőség határozatából megyénkre háruló feladatokat. Rámutatott arra, hogy a megyei pártbizottság 1953 júniusa óta alapjában véve helyes, pozitív irányvonalat követett, már 1954 decemberében állástfoglalt mind a bal, mind a jobboldali elhajlással szemben. Harcot vívott a part, állami és tömegszervezeti munka bürokratikus kinövései ellen. Földvári Rudolf elvtárs elemezte, melyek voltak és melyek jelenleg a ta demokráciának, a törvényesség megszilárdításának. E feladatban jelentős szerepe van megyénk valamennyi pártszervezetének, kommunistájának. Ugyanakkor nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy: »társadalmi életünk további demokratU zálásában, a tömegszervezetek], tö- megmozgabmak szerepének növelés se, ennek alapján a dolgozók demokratikus életre, jogaik gyakorid* sára való nevelése, a társadalmi, gazdasági problémák megoldásához kezdeményezésük kibontkoztatása rendkívül fontos feltétel«. Mindez csakis akkor valósítható meg, ha a vezető és ellenőrző szerep a párt- szervezetek kezében van. Nem kisebb féladat jut a tanácsoknak sem. Az aktíva hangsúlyozta, hogy a tanácsdemokrácia fejlesztésében, a tanácsülések demokratizálásában tekintsék példának az országgyűlés legutóbbi ülését. A kommunista tanácstagok tanuljanak a kommunista országgyűlési képviselők felszólalásaiból, akik következetesen képviselték a párt határozatait. A pártaktiva ülésén fontos ügyként szerepelt az értelmiség problémája. A beszámolóból, mint a megyei pártbizottság őszinte önkritikája tűnt ki, hogy a párt- bizottság keveset foglalkozott az értelmiség különböző rétegeivel. Éppen ebből kifolyólag történteid bizonyos, túlkapások afc értelmiséggel szemben. Az aktíva most fog** lalkozott ezzel a kérdéssel és leszögezte, hogy szigorúan végre keli hajtani a Központi Vezetőség idevonatkozó határozatát is. A megyei pártbizottság kijelentette, hogy az utóbbi időben tett már határozott lépéseket az értelmiségi dolgozókkal való elvtársi kapcsolat megteremtésére és most ezen az aktivaérte- kezleten — az aktíva résztvevőinek teljes helyeslése mellett — minden kommunista kötelességévé teszi* hogy őszinte bizalommal közeledjen a becsületes értelmiségi dolgozókhoz. »Bízunk abban, hogy e biza- lom ellenértékeként szintén bizalmat kapunk válaszul« — nyilvánította ki az aktíva. Végezetül az aktíva foglalkozott a megyei pártélet legfőbb feladataival3 »Meg kell teremteni a megye összes kommunistájának eszmei, politikai* szervezeti és ennek alapján cselek* vési egységét, támaszkodva a Köz* ponti Vezetőség határozatára, mint eszmei, elvi, politikai platformraj példának tekintve a pártvezetés, a Központi Vezetőség eszmei, politikai és szervezeti egységét. Ezt az egyse- get meg is kell védeni minden kU vülről jövő támadással szemben, de minden párton belüli ellentétes törekvéssel szemben is!« i Növelni kell a kollektív vezetés szellemét, amely a pártélet demokratizmusának legfőbb vonása. Szükséges, hogy kiirtsuk a pártmunkában, még itt-ott látható bürokratikus vonásokat, különöséin a káderkérdésre vonatkozóan. Biztosítani kell a nagyobb öntevékenységet és kezdeményezést. jobb- és baloldali elhajlások megnyilvánulásai. Rámutatott arra, hogy gyakran háttérbe szorítottak volt szociáldemokratákat, értelmiségieket* tisztviselőket, dolgozó kisembereket* A szektás baloldali álláspont megnyilvánult egyes rétegek és tömegszervezeteik lebecsülésében is. Tartózkodás volt tapasztalható a szabad foglalkozású értelmiségiekkel, parasztokkal szemben; Túlzásba vittük az adminisztrációs intézkedéseket. Ä népnevelő munkának is volt bizonyos szektás jellege. A kádermunkában,' fegyelmi munkában bizonyos mértékig ridegség, gorombaság érvényesült. (Folytatás a 2. oldalon.) Milyen feladatok állnak a mezőgazdaságelőtt? Földvári Rudolf elvtárs felszólalása Az ipar feladatai A á es iei napos lermeitöi nem tehet bennünket elbizakodottá. Annál kevésbé, mert nem mindegyik gyárunk tett eleget tervelőirányzatának. Hasonlóképp nem halad megfelelően az országos jelentőségű létesítmények, a rudábányai érctömörítő, a barcikai városépítés és a ti- szapalkonyai vegyiművek építése. A helyi párt- és gazdasági vezetésnek az eddiginél határozottabb intézkedéseket kell tenni, hogy megjavuljon a szervezettség és határidőre elkészüljenek az említett létesítmények. Az állami szervektől azt várjuk, hogy nagyobb felelősséggel, kiváló képzettséggel rendelkező műszaki és kádersegítséggel biztosítsák e munka zavartalan menetét. j Az aktiva résztvevői ígéretet tettek arra, hogy mindent elkövetnek a hibák felszámolására. Goór elvtárs, a Borsodi yegyikombinát igazgatója az üzem dolgozói nevében szavát adta, hogy a következő negyedévben. hónapról-hónapra . több műtrágyát adnák á mezőgazdaságnak. A többi felszólaló is kijelentette, hogy nem kíméli erejét a párt határozatának megvalósításánál. És ez a lelkesedés át kell, hogy ragadjon minden borsodi dolgozóra — hiszen a munka, amit végzünk, saját javunkat szolgálja. Mindenki érdeke, hogy egyre több kenyér és hús legyen az asztalán, jobb minőségű ruhákba öltözködjék és több jusson szórakozásra is...Nagyon sok borsodi dolgozó érdeke ánnak a javaslatnak a megvalósítása is —1 amelyet a Központi Vezetőség határozattá emelt —, hogy felépüljön a sátoraljaújhelyi csempegyár és 3.000 lakás helyett 5.000 lakással bővüljön Miskolc. S be kell látnunk azt is, hogy a bérek aránya a termelékenységtől függ. Ezért dolgozzunk úgy, ahogyan azt a határozat előírja számunkra. A borsodi pártmunkásoknak mindezekkel kapcsolatban elsőrendű pártfeladatuk, hogy ismertessék az irányelveket, a változtatásokat, s mielőbb készítsék el — illetve a gazdasági vezetőknek segítsenek elkészíteni — az iparra és mezőgazdaságra vonatkozó — a felsőbb szervektől kapott főbb mutatók figyelembevételével — a végleges terveket. E munkálatokba vonják be a pártszervezetek a szakszervezeteket, a tömegszervezeteket, a Hazafias Népfrontot, minden dolgozót. Mindenekelőtt a pártnak abból a jelszavából kell kiindulni, hogy a * gazdasági munkát az egyre javuló * pártmunka alapján fejlesszük. Ennek £ érdekében sokirányú, érvekben gaz- t dag agitációt, türelmes meggyőző í munkát kell folytatni, olyan légkör- t ben, amelyben bátran, gátlás nélkül i kérdeznek az emberek és amelyben £ a vitatkozót és a ma még meg nem 1 értőt sem éri az a megbélyegzés, í hogy: »ellenség«. Persze, a kommu- c nistáknak nem elég egyetérteni a ha- ; tározattal, hanem ki-ki saját munka- < helyén szívből, teljes meggyőződésből 3 fakadó öntevékenység alapján mun- ; kálkodjék. A várakozásnak, a tétlenségnek nincs helye ma! Szüntelenül t magyaráznunk kell a Központi Veze- < tőség határozatát, és e határozat szellemében öntevékenyen cselekednünk kell. ; . A megye szocialista iparát, pozitív ; vonások jellemzik. A megyei ipar az : 1956. évi terv végrehajtásában három ; és félnapos termelési előnnyel rendelkezik. A borsodi dolgozók odaadó munkával segítik a Központi Veze- : tőség által feltárt országos gondok megoldását. Segítik az anyagellátási nehézségek leküzdését, a tüzelő- és fűtőanyagellátás, az energiaszolgáltatás megjavítását. Ezt most fokozottan kéri az ország minden borsodi dolgozótól. S e gondok megoldásában annál erőteljesebben kell résztvennünk, mert megyénk iparában az alapanyaggyártás, a bányászat és a villamosenergiatermelés foglalja el a főhelyet. Az anyagellátás megjavítása egyébként a munkások és a műszaki értelmiségiek legfőbb követelése is, hiszen ettől függ munkájuk szervezettsége s nem kis részben' keresetük is. Ezért javasolja a pártaktíva az üzemek vezetőinek, hogy műszaki konferenciákon, munkásgyűléseken kutassák azokat a lehetőségeket, amelyek segítségével újabb és újabb sikereket lehet elérni a tervteljesítés, illetve túlteljesítés érdekében. Különösen vonatkozik ez a javaslat Borsod bányászaira. Az ipar »kenyere« — a szén. Enélkül nem jár a gép, nincs elegendő élelem és ruházat, hideg a lakás. Megyénk bányászaitól a párt és a kormány terven felül 107.000 tonna szenet kér. Rajta hát! Ha a borsodi munkások olyan lelkesedéssel akarnak segíteni, mint amilyen lelkesedés az ak- tivaülést jellemezte, akkor meg tudjuk adni a pártnak és a kormánynak a kért szenet! egyszersmindenkorra leszámoljunk, új, tiszta lapot nyissunk pártunk történetében, új és új győzelmeket arassunk városon és falun egyaránt a szocializmus építésében, a szocialista demokrácia további kibontakoztatásában. Rendkívül nagyjelentőségű az ország életében a szocialista demokrácia kiszélesítése. Ezt aláhúzták a felszólalók. Horváth elvtárs, az Ózdi Kohászati Üzemek igazgatója például a következőket mondotta: »örömmel Láttuk, hogy a népköztársaság második ötéves tervének irányelveiben vastagon szedett betűkkel szerepel az a Tavikul at aimit. a kormán vnak tettek az ózdi dolgozott a szocializmus gyoi- sabb ütemű építése érdekében.« Mái felszólalók is hangoztatták, hogy £ párt és a kormány részéről tanúsítotl ilyen bizalom mellett nincs az a: akadály, amely gátolni tudná a dolgozó magyar népet a Központi Vezetőség határosainak megvalósításában. KétséglöpK történelmi jelentőségű feladá§|P%&yugszarbak vállainS ennek wMaktivaértekezletnek éppen az Wölt legnagyobb erőssége, hogy a megye sajátos helyzetét figyetenibevéve, világosan megmutatta áz országos feladatokon belül a helyi feladatokat.
