Észak-Magyarország, 1956. augusztus (12. évfolyam, 180-205. szám)

1956-08-19 / 196. szám

mmmmomiíg

IZ MDF BORSOD-ABflÜJ-ZEMPLÉH MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TARÁCS LAPJA

XII. évfolyam, 196. szám

—------------------------------Ara 50 fillér (• j. NT ÍZET 1956 augusztus 19, vasárnap

Mindennapi életünk törvénye: alkotmányunk

A magyar nép történelme során ezer esztendőn keresztül élt jogtalanságban és a saját hazájában is hontalanul. A hatalom birtokosai, az oligarchák, majd később a Habsburg elnyomók évszázadokon át eltiportak minden jogot és semmibe vették sokszor még a saját maguk által teremtett törvényeket is.

A nép pedig — ha sokszor felkeléssel, lázadással válaszolt is az önkényre, s ha pillanatnyilag ki is vívott valamikor kisebb vagy nagyobb engedményeket, ezeket nem tudta tartósítani. Az így elért engedményeket nem rözítette semmi: nem volt a népnek alkotmánya. Joga csak egyhez volt: hogy robotoljon, kötelessége pedig annyi, hogyha hazátlanul is, de mégiscsak a hazájáért hullathatta vérét.

Ahhoz, hogy a magyar népnek végre alkotmány biztosítja jogait és kötelességeit, egy olyan világnak kellett eljönnie, melyben a nép a hatalom birtokosa, olyan időnek, amikor igazán a magáénak érezheti a hazát.

Ez az idő akkor jött el, amikor a nép felszabadult és széttörte a régi rend jogtalanságból font kereteit, s hozzákezdhetett — most már gazdaként és a hatalom birtokosaként — egy új élet építéséhez.

Jól ismertek mindannyiunk előtt azok a nagyszerű szociális és gazdasági vívmányok, melyek a nép kezébe adták a hatalmat. És amikor a hatalom már végérvényesen a népé lett, akkor kerülhetett sor arra is, hogy a nép választott képviselői, az egész dolgozó nép helyeslése közepette megalkothatták; a nép alkotmányát.

Most, augusztus 20-án, hét esztendeje, hogy alkotmányunk — új életünk törvényeinek rövidítője — élet- ' vfc-, be -lépett; >Ez -első,*

.. az igazi alkotmány/ népünk életében. Törvény ebben rögzítette le először minden magyar dolgozó jogait és a kötelességeit.

Az alkotmány legelsősorban azt rögzíti, ami mindinkább szocialistává váló államunknak legelső törve- I nye, hogy »a Magyar Népköztársa- j ság a munkások és dolgozó parasztok állama és hogy a Magyar Népköztársaságban minden hatalom a dolgozó népé«.

S államunk e legfőbb törvénye, alkotmányunk e sarkalatos alaptétele nem is maradt írott malaszt, hanem élő, eleven valósággá vált. Országgyűlésünkön munkások és dola KV. legutóbbi határozata. Mert miből fakadtak azok a hibák, amelyek miatt egyes helyeken a törvénysértéssel egyidősben alkobmá nyunkat is megsértettük? Éppen azokból, amelyek miatt a KV. legutóbbi határozatának is meg kellett

születnie. S ha erre röviden akarunk válaszolni, akkor azt mondhat- | juk, hogy az alkotmány betűinek- I érvényesítésekor nem tudtunk egé- s I szén eljutni az egyes emberig, nem -1 tudtunk eljutni odáig egyes kérdés- 11 ben, hogy az egyén necsak mint a- társadalom tagja, hanem mint egyes : ember is minden tekintetben ma- I gáónak érezze az alkotmány betüi- Ivei együtt annak szellemét is.

i I S hogy az elmúlt évek során nem- fejlődött megfelelő ütemben hazánk- I ban a szocialista demokrácia, annak

c egyik oka, hogy az egyes ember nem s| mindig állott határozottan jogainak : I teljes tudatában az alkotmány tala- t I ján. Persze, ehhez az is hozzájárult,

, (hogy egyes hatósági szervek sok he- i I lyen maguk is éppen a személyi I kultuszból fakadó káros hatások i I folytán megsértették a szocialista I demokráciát, az alkotmányt, elfojtva , I minden józan, alulról jövő bíráló I szót.

S Tévedés ne essék, korántsem I mondhatja senki ebben az országiban, a hibák ellenére sem, hogy I nem lett volna végeredményben és I döntő részben megvalósulva az al- Ikotmány szelleme is. De kirívó pél- Idák egész sorával találjuk szembe I magunkat nemcsak a vezetés, hanem I maguk a dolgozók részéről is. Elég [csak annyit elmondani, hogy éveken I keresztül a megtermelt anyagok egy I része, egyes nagy építkezéseinknél I pedig jelentős része tönkrement.

I Mégis az ott dolgozóknak ritkán I jutott eszébe a társadalmi tulajdon „I yédelmet .Vsőt<3vi^pep azoknak jutói#

I legkevésbé eszébe, akik aZ anyagisai dolgoztak. A másik oldalon vi- Iszont azt hisszük, elég utalni a gyá- I rákból kikerült selejtes termelvé- I nyekre.

Az alkotmány szellemének érvé- I nyesitése tehát sokrétű, bonyolult, Ide ugyanakkor egyszerű feladat is.

I Hiszen a mi alkotmányunk, ellen- I tétben a burzsoá országok látszatal- I kotmányaival szemben, a nép alkot- Imánya, olyan jogok és kötelességek I rögzítője, amely a nép létérdeke, a I nép boldogulását viszi előre.

I A KV. július 18—21-i határozat lezt az utat nyitotta meg számunkra.

I Megsérthető-e ezután büntetlenül I például a szocialista törvényesség lés az alkotmánynak az a cikkelye,

I mely a törvény előtti egyenlőséget I biztosítja, ha következetesen alkal- I mázzuk a KV. határozat szellemét? Bizony, akkor nem sérthető meg. Márpedig a KV. határozat szellemé- I nek következetes alkalmazására I minden lehetőségünk adva van. Né- Ipünk az eddigieknél sokkal alaposabban vitatja meg az ország problémáit mindenfelé. Mi ez, ha nem egy további lépés azon az úton, hogy a Magyar Népköztársaságban minden hatalom a dolgozó népé-?! Amikor a KV. határozata szellemének megfelelően mind szélesebb népi-nemzeti egység megteremtésére törekszünk, nem az történik-e, hogy az alkotmányban lefektetett elveket [még erősebbé, még hatékonyabbá tegyük?! £>e igen, ez történik!

Ma, augusztus 20-án hetedszer ünnepli^ az ország az alkotmány születését. Azóta politikai, gazdasági életünkben voltak ugyan nehézsé- , gek, üthették fel a fejüket előre ki . nem számítható problémák és ba- \ jók, azonban ma is világosan állhat mindenki előtt, hogy a néphatalom J létrejötte, a párt vezetésével egyre . szilárduló néphatalom is egyre kö- , vetkezetesen érvényesíti az állam- vezetésben az alkotmány egyes pontjait, s egyre szélesebb teret enged annak is, hogy az egyén és az alkotmány kapcsolata mindinkább erősödjön, mind többen tanuljanak meg élni és cselekedni az alkotmány szellemében.

A mai ünnep, a KV. júliusi határozata utáni első alkotmány ünnep. Egy lépés ez az ünneplés is előre a szocializmus építésének útján, egy lépés, hogy közelebb hozhassuk a szocialista demokrácia megvalósulását, s az eddigi torzítások lenyese- getósével, megszüntetésével minden területen méginkább a KV. határozatainak az alapján érvényesítsük a mindennapi életünknek, társadalmi 1 együttélésünknek alapját képező al- c kótmányunk szelleméig c

Hétfőn tartják a második félév első sorsolását.

Az idén — mint ismeretes — még hat államkölcsöm-sortsolást rendez az Országos Takarékpénztár. A második félév első sorsolását, az V. békekölcsön harmadik húzását augusztus

20-án, hétfőn délután 15.30 és 17.30 óra között tartják Pápán.

A két óra alatt 96.^50 kötvényt húznak ki, 23.287.800 forint nyereménnyel;

Egy korszerű kőbányában

—------A tornaszentandrási mészkőbánya modern kőtörő je és osztályozó ja. Naponta közel hatvan vagon mészkövet szállítanak innen az ózdi kohászat részére.

• •••••••••••••••»•••••■■■•■••■•■■•••••■••••■••■•■••••■■■■■•••at ■••■••••■••••■■• IHHMMMKIH

A borsodi dolgozók tiltakozása

„Harcotokban nem vagytok egyedül*

Á Borsodvidéki Gépgyár műhelyeiben már korán reggel végigfutott a hír a rádió, a Szabad Nép és a megyei lap jelentése nyomán: betiltották Nyugatnémetországban a kommunista pártot!. Az esemény őszinte megdöbbenést és felháborodást keltett. Többen azonnal megjelentek a pártirodán, s elmondották az üzem munkásainak azt az egyöntetű kíván, ságát, hogy rópgyűlést tarthassanak az ügyben.

össze is gyűltek hamarosan az egyes üzemrészek dolgozói és amikor ismertették a Német Kommunista Párt betiltásáról szóló rendelkezést, hatalmas erővel tört fel a

dolgozókból a gyűlölet a feléledő nyugatnémet fasizmus ellen.

A röpgyűlésen a dolgozók egyhangú helyesléssel elfogadták azt a javaslatot, hogy táviratilag tiltakozzanak a demokratikus jogok semmibevétele ellen.

»Amikor mi a Központi Vezetőség határozata után hatalmas lendülettel dolgozunk népünk életének job- bátételén — mondja többek között a távirat — mélységes megdöbbenéssel értesültünk arról a gyalázatos tör- vénytiprásról, amelyet Nyugatnémetországban Adenauerék elkövetnek. Német elvtársak! Harcotokban nem vagytok egyedül, — veletek vagyunk mi is, a magyar munkások!

Magyar és csehszlovák jogászok együttes tiltakozása a Német Kommunista Párt betiltása ellen

Szombaton Peter Turek, a kassai kerületi ügyészség ügyészének vezetésével kilenc tagú csehszlovák jogász küldöttség érkezett Miskolcra. A nagy szeretettel fogadott vendégek a Magyar Jogászszövetség Bor- sod-Abauj-Zemplén megyei szervezetének tagjaival tapasztalatcsere értekezleten beszélték meg az igazságügyi problémákat.

Az értekezlet résztvevői felháborodással tárgyalták meg a nyugatnémet townimmista bUifcá&át és,a Magyar Jog^szszÖveiségen keresztül tiltakozó táviratot intézték a nyugatnémet kormányhoz.

»A kassai és a Borsod-Abauj-Zemplén megyei igazságügyi szervezetek jogászai — hangzik a távirat — felháborodással értesültünk a Német Kommunista Párt ellen folytatott terrorper ítéletéről, mely alkotmányellenesnek mondotta ki a Német Kommunista Párt működését és feloszlatását rendelte el. A kassai és borsod megyei jogászok nevében tiltakozunk a demokratikus szabadságjogok minden korlátozása ellen, követeljük a törvényellenes ítélet hatályonfcívül helyezését. Meggyőződésünk hogy az igazság szavát semmiféle terrorintézkedéssel nem lehet elfojtani. Sajnos, úgy látjuk, hogy Hitler pusztulásával nem tűntek el azok az erők, amelyek a boldogabb jövendőt, a népek békéjét, az emberiség felemelkedését fasiszta eszközökkel akarják pusztulásba dönteni Marx és Lenin eszméi vezetik dolgozó népeinket, köztük a tapasztalatcserén résztvevő jogászokat abban a harcban, amelyet a fasizmus újjáélesztő! ellen a szocializmus megvalósításáért folytatnak« fejeződik be a távirat.

Az ózdiak is tiltakoznak

Az Ózdi Kohászati Üzemek doh gozói is mély megdöbbenéssel fo* gadták a Német Kommunista Párt betiltásáról szóló hírt. Szombaton az egyes üzemek dolgozói röpgyű* lésre jöttek össze és kemény sza* vakkal megbélyegezték az új fasiszta adenaueri politikát.

— Ismerjük mi már a fasiszták politikai módszereit, mondotta Mező Ferenc hengerész a durva* hengermű ropgyűléséru *= Az 1933-as pártbetiltás Németországot háborúba vitte, a fasiszták lángba* borították az egész világot. Most az Adenauer-féle új fasiszták is ezt akarják, új világháborúra készül* nek, annak ellenére, hogy a vilá* gon a békeszerető népek, a Szov* jetunió vezetésével, mindenütt nagy erőfeszítéseket tesznek a nemzet* közi feszültség enyhítéséért. Éppen ezért d Német Kommunista Párt betiltása ptövokütív támadás a hé* ke étien is. A Német Kommunista Párt mellett való kiállás, a betiltás eU^ni nemzetközi tiltakozás, ugyani akkor * tiltakozás tíz adenaueri új fasiszta háborús politika ellen;

A nagyműhelyben. Mlinárik Gerd elvtárs, csőlakatos is erről beszélU szávait: »Le az új fasizmussal!« kiáltással fejezte be;

Az üzemrészek dolgozói röpgyű* léseken elhatározták, hogy távira* tilag tiltakoznak a Német Kommu* nista Párt betiltása ellen*

R Német Kommunista Párt ogi képviseletének nyilatkozata

Dr. Kául, a Német Kommunista Párt jogi képviselője nyilatkozatot juttatott el a berlini külföldi sajtó képviselőihez, amelyben kifejtette a párt jogi képviselőjének a betiltással kapcsolatos véleményét. A nyilatkozat kiemeli, hogy a Német Kommunista Párt ellen hozott betiltó ítélet súlyos csapást mér a német egység újramegteremtésének ügyére. Az általános enyhülés idején a betiltás veszélyezteti a Németország két része közötti közeledést és megzavarja kedvezőbb viszonyok kialakulásának légkörét nemzetközi méretekben is.

Rendőrterror dienere kommunista gyűlés Münchenben

Berlin (MTI)

Münchenben péntek estére kommunista tiltakozó gyűlést hirdettek meg, amelyet a Német Kommunista Párt betiltása után a nyugatnémet rendőrség nyomban betiltott. A rendőrség tilalma ellenére sokszáZ müncheni dolgozó gyűlt össze az utcákon és tüntetett a Német Kommun nista Párt betiltása ellen. »A Német Kommunista Párt a betiltás ellenére is élni fog!« — kiáltották a tüntetők.

A tömegben hirtelen két munkás vállára emelte Richard Seherin-* gert, a bajorországi tartományi pártvezetőség első titkárát, aki rögtönzött beszédet intézett a tüntetőkhöz. »Az Adenauer-kormány bukását nem fogja elhárítani a párt ellen hozott terror-ítélet« — hangsúlyozta a többi között Scheringer, amikor a nyugatnémet rendőrök a tömeg közé nyomultak és le akarták tartóztatni Scheringert, a munkások saját testükből vontak védőfalat körülötte és segítették sértetlen távozását. A rendőrök tehetetlen dühükben támadást intéztek a tüntetők ellen, azonban csupán másfélórás küzdelem után tudtak a helyzet araivá válni«

„Mindenkit szeretettel várunk a lengyel-magyar ifjúsági találkozón...“

Már korábban hírt adtunk arról, hogy a miskolci tanítónőképző intézet vendégeiként 40 tagú lengyel küldöttség tartózkodik városunkban.

A küldöttség tagjai Bielskó-Biala város pedagógiai iskolájának diákjai, igazgatója és a helyi állami szervek képviselői. A lengyel-magyar barátKEDVES MAGYAR BARÁTAINK!

Tíz napja tartózkodunk magyar földön, s ez alatt a tíz nap alatt nagyon sok felejthetetlen élményben volt részünk. Magyar barátaink olyan szeretettel fogadtak bennünket, amelyet nem is tudunk viszonozni mással, csak azzal, hogy ezt a két hetet és kedves magyar barátainkat örökké megtartjuk emlékezetünkben. A mi városunk, Bielskó-Biala, sokban hasonlít Miskolchoz. Ugyanolyan hegyei, gyárai vannak s az emberek is éppoly vidámak, mint nálunk. Az eddig tanúsított sok szerétéiért és figyelmességért cserében nem tudunk adni mást, mint viszontszerete- tünket és ennek tolmácsolására a magyar dolgozók nagy ünnepét, augusztus 20-át szeretnénk felhasználni. Ezért hétfőn délelőtt 11 órakor a lengyel-magyar ifjúsági találkozóra meghívjuk kedves barátainkat,, fiatalokat és öregeket egyaránt Sok szeretettel várunk mindenkit a Szabadság-téren,

Edvard Fedorowich Szpunar Andrzej

A találkozó, műsorából annyit árulunk el, hogy a lengyel lányok tánccsoportja a legszebb táncokkal és dalokkal kedveskedik majd a jelenlévőknek; A miskolci tanítónőképző mtezet növendékei, a vendéglátó házigazdák is több műsonszámmal lépnek fel.

Bora újabb erőszakosságra készül

Nyugatnémet sajtókörökből származó értesülések szerint aiz Adenauer-kormány most a Német Kommunista Párt ellen hozott betiltó ité^ letet arra akarja felhasználni, hogy mint ,.kommunista szervezetet0 felszámolja Németország Szocialista Egységpártjának nyugatberlini szervezeteit is.

Bruno Baum, Németország Szocialista Egységipártja nagyberlini toU zottságának tótlkára egy Rémiekén* dorfban megrendezett nagygyűlésen ezzel kapcsolatban a többi között ezeket mondotta: „Meg kell védenünk magunkat az ellen, hogy az Adenauer kormány a Német Kommunista Párt ellen hozott Ítéletre hivatkozva megakadályozza Németország Szocialista Egységpártjának nyugatberlini működését; 'Mi nem vagyunk ugyan azonicxsok a Német Kommunista Párttal, azonban szoros szövetségiben állónak érezzük malmunkat vele. Büszkén hangoztatjuk: amíg létezik német munkásosztály, addig élni fog Nyugat-Német* országbam is a kommunista amely a dolgozók jogaiért folytatóéi harc élvonalában küzd.”

gozo parasztOK tanacsKOznaK, tanácsainkban a nép képviselői döntenek.

Az alkotmányunk a tovóibbiakbar ugyanígy rögzíti a dolgozók jogait Hogy csak a legfontosabb jogokai említsük: a munkához, tanuláshoz, pihenéshez való jog. De egyben rögzíti az alkotmány a kötelességeinket is. Minden dolgozónak kötelessége tehetségéhez és szakértelméhez képest kivenni részét a munkából. Ugyanakkor ha kell — kötelessége élete árán is megvédeni a hazát.

Az elmúlt 7 év biztosította a jogokat mindenki számára, s a dolgozók is mind többen megértik, hogy nincs jog kötelességteljesítés nélkül. Mégis, amikor most a XX. kongresz- 6zus, majd a KV. július 18—21-i határozata szellemében közéletünkbe betóduló friss levegőről beszélünk, meg kell azt is állapítanunk, hogy egyes helyeken nem mindenütt érvényesítették következetesen az alkotmány szellemét. Beszéltünk az alkotmányról, kívülről is ismertük a fontosabb pontokat, azonban nem tettünk meg mindent azért, hogy azok a pontok teljes egészében valósággá is váljanak; Gondoljunk csak például arra, hogy a törvény helytelenül értelmezett »szigorával« hányszor megsértettük az alkotmányt. Vagy az az elv is kissé háttérbe szorult, amely szerint mindenki a képessége és tudása szerint vegye ki részét a munkából, a szocializmus építéséből.

Az alkotmánynak —■ amelynek betűit a legtöbb esetben (betartottuk — nemcsak betűi vannak, hanem szelleme is van. Az alkotmány nem végrehajtási utasítás, részletesen nem is térhet ki az élet sokrétű eseményeire, éppen ezért csak általános irányelveket adhat. A népnek, a dolgozóknak kell az irányelveken belül a párt mutatta utón érvényesítem az alkotmány szellemét. Ilyen iránymutatást adott az alkotmány szellemének következetes érvényesítéséihez a XX. kongresszus és i

ság elmélyítésére a városi DISZ-bi- zottság augusztus 20-án délelőtt Miskolcon. a Szabadság-téren lengyelmagyar ifjúsági találkozót rendez. A lengyel küldöttség vezetője ezzel kapcsolatosan az alábbi levelet írta szerkesztőségünknek;