Észak-Magyarország, 1956. augusztus (12. évfolyam, 180-205. szám)
1956-08-15 / 192. szám
Seercfa, 1956. augusztus 15. ESZAKMAGYARORSZAG * s „KIS" ELÖLEGOSZTÁS A TOLCSVAI HARCOS TERMELŐSZÖVETKEZETBEN A ki néhány nappal ezelőtt Tolcsván járt, sok kövér zsákkal tett szekérrel találkozott a község utcáin. A begyűjtőhely felé nem igen igyekezhettek, mert minden szekér másfelé nyekergett. Az udvarokból — a kiskapuk feleit — vagy az ablakok félrehúzott függönyei mögül nem egy kíváncsi szempár nézegette ezeket a szekereket, s becsülgették, hány mázsa is lapulhat a kövér zsákokban. Hogy mit szállítottak a szekerek? özv. Barkó Pálné, a tolcsvai Harcos termelőszövetkezet tagja azt válaszolta erre: »Csak egy kis előlegosztás volt nálunk a szövetkezetben.« — És mennyi az a »kis« előleg, amit Barkó néni kapott? — Pontosan 1679 kiló búza és 210 kiló árpa — válaszolta büszkén mindenkinek. Hej, de sok egyéni gazda gondolta magában Tolcsván, hogy elcserélné ezt az előleget azzal a gabonával, ami véglegesen marad az ő kamrájában! Bezzeg Barkóné nem cserélne, mert nemcsak gabonaféle jár még jócskán neki a családdal együtt szerzett 840 munkaegységre, hanem más termény féléből is befuvaroznak még az idén jó néhány szekér- revalót az ő udvarára. Készpénz is jut majd bőven, mert sok terményt, gyümölcsöt, zöldséget pénzért értékesített a termelőszövetkezet. C zabó László, a termelőszövet- ^ kezet agronómusa pedig kevesli az idei termést. Kedvezőtlen volt errefelé az időjárás, különben több is teremhetett volna. A 70 hold őszi búza holdanként »csak« 10 mázsa 25 kilós terméssel fizetett. — És hány mázsa szerepelt a tervben? — Kilenc és fél mázsás átlagot terveztünk, — válaszolja —, de jövőre biztosan több lesz. Ez az idén elért 75 kilós holdankinti többlet azt jelenti, hogy a munkaegységekre tervezett búzamennyiséget előreláthatólag 25—25 dekával emelni tudjuk. Az eredmény tehát jó, de a termelőszövetkezetben még ezzel sem elégedettek, mert tudják, hogy a közös erővel, gépekkel művelt fold még többet is teremhetne. Pedig az egyéni gazdák vagyon örülnének az ilyen termésátlagnak is. Végleges számítások még nincsenek, de búzából aligha lesz több a tolcsvai e^iéni gazdák átlagtermése, mint 8—8.5 mázsa. * A Harcos termelőszövetkezet- ^ ben egyetlen olyan nagy család sincs, ahol csupán az előlegként kapott búza ne biztosítaná az egész család évi fejadagját, lf). Bordás Imre például 962 kiló búzát és 120 kiló árpát kapott. Oravecz Lajos 1566 kiló búzát és 193 kiló árpát fuvarozott haza csupán előlegként. A termelőszövetkezet hatholdas közös szőlője is igen gazdag termést ígér. Holdankint 25—30 hektó borra számítanak. A kapásnövények termésátlaga körül sem lesz baj. Minden kapásnövényt legalább négyszer kapált meg a tagság, s így a rossz időjárás ellenére is elérik, sőt túl is szárnyalják a betervezett termésátlagokat. J övőre pedig minden téren még jobb eredményeket szeretnének elérni. Hogy biztosan így legyen, arról már most gondoskodnak. Az aratás után azonnal elvégzik a tarlóhántást, sőt 45 hold földre 200—200 mázsa istállótrágyát is kihordtak már. Jólsikeriilt mezőgazdasági kiállítás A bocsi járási mezőgazdasági kiállításon 11 termelőszövetkezet és 22 egyénileg gazdálkodó dolgozó paraszt, valamint a nagymiskolci állami gazdaság $ett részt legszebb terményeivel és állataival. A legszebb terményeket a nagymiskolci állami gazdaság, a keeznyéteni Szabadság Tsz, a kis tokaji Béke Tsz. a felsőzsol- cai Szabadságharcos Tsz és Nagy Sándor egyénileg gazdálkodó dolgozó paraszt állította ki. A legszebb állatokat a nagymiskolci állami gazdaságból, a sajóecaegi Alkotmány Tsz- ből, az ónodi Rákóczii Tsz-ből, a hernádnémetii Petőfi Tsz-ből, a kisfoka ji Béke Tsz-ből és a kesznyéte- ni Szabadság Tsz-ből vezették fel. A miskolci járási tanács a legjobb állattenyésztőket 65 oklevéllel é3 több mint 3 ezer forint pénzjutalommal tüntette ki. Az ebaujszántói járásban is, mint másutt az országban, felülvizsgálták a kólákként kezelt középparasztok ügyét és a jogtalanul kuláknak nyilvánított középparasztoknak igazságot szolgáltattak. A járási pártbizottság a Központi Vezetőség határozatának szellemében azonnal megindította a rehabilitálás! eljárást. Javaslatunkra a községi pártvezetőscgek minden községben 8—15 tagból ólló bizottságot alakítottak és számbavették azokat az embereket, akiket sérelem ért, jogtalanul kuláklistára tettek és akiknek panaszát orvosolni kell. A bizottságok gondosan elemezték ezeknek az embereknek a helyzetét, ügyüket élesen elválasztották őzökétől, akik mindig kizsákmányolok voltak, cselédet tartottak. Ilyen alapos munka után tettek javaslatot a párt ta ggy ü léseknek. összesen 236 ember ügyet tárgyalták meg, ezekből 150-et mentesítésre javasoltak. A községi bizottságok megalakulásával egy időben a járási pártbizottság is létrehozott egy 15 tagú bizottságot, amely végső fokon megerősítette, vagy elvetette a községi bizottságok, illetve a párttaggyülé- sek és tanácsülések javaslatait. A járási bizottság tagjai ezt megelőzően a helyszínen nyújtottak segítséget a községi bizottságoknak és döntő többségük résztvett ezek ülésein. A járási bizottság az elmúlt héten ülésezett utoljára és a 236 főből 179 sérelmet szenvedett középparasztot rehabilitált, 57-et pedig továbbra is kuláknak nyilvánított. Ezt a döntést a járási tanács segítségével a községekben is közzétették. Milyen következtetést vont le az abaujszántói járási pártbizottság a rehabilitálások végréhaj tása kor? Több községben bizonytalanságot tapasztaltunk egyes tanácstagok és párttagok, valamint pártvezetők részéről. Nagyon nehezen, félve fogtak hozzá a feladat végrehajtásához. A boldogkőváraljai tanácstitkár például a június 23-i kibővített pártbizottsági ülésen kijelentette, hogy ő nem mer ezzel a nép elé kiállni, vagyis nem merte megmondani, hogy pártunk hibát követett el, s most ki akarja javítani: Találkoztunk olyan elvtársakkal is, akik jobbnak látták volna, ha nem rehabilitálunk senkit. Járás úrikban azonban nem ezek a példák voltak' a jellemzők. Olyan liberális, opportunista nézet ütötte fel a fejét, hogy most már mindenkinek kezet- nyujtunk, mindenkit leveszünk a ku- láklistáról, akár jogosan került oda, akár nem. Egyesek követelték, hogy a kulákökat is rehabilitáljuk. Göncön a kőbánya párttitkára, Lengyel Sándor elvtárs a községi tanácsülésen követelte, hogy rehabilitálják Köves Károlyné volt malomtulajdonost. Követelését azzal indokolta, hogy Köves Károlyné ugyan 4—5 alkalmazottal dolgoztatott, de erre neki szüksége volt, mert hiszen egyedül nem láthatta el a munkát a malomban. A tornybsnémeti tanácsülésen Bertnyák István azt javasolta, hogy a tanács ne vifossa meg egyenként, hogy ki a kulákként kezelt középparaszt és ki a kulak, hanem mentesí tsen mindenkit, mert nem helyes az emberek között különbséget tenni; minden ember egyenlő, a különbségtétel csak zavarja a falu életét — mondotta. Szerinte tehát osztálybéke van. Ugyanezen a tanácsülésen többen kérték, hogy a szegény, volt 170 holdas Jánoska Ferencné kulákot rehabilitálják. Gi- bárton többen szintén 80—100 holdas, cselédtartó kulákökat javasoltak rehabilitálásra. Hejcén Czakó András volt községi bíró, kocsma- tulajdonos, 50 hold gazdája és cselédtartó mellett is állást foglaltak. Azt állították, hogy a kizsákmányolás tényét nem lehet megállapítani, ezért őt is rehabilitálni kell. A legkirívóbb eset Abaujszántón történt. Az abaujszántói tanácsülésen egyesek azt gondolták (mint Kiss Zoltán, a Hazafias Népfront-bizottság elnöke is), hogy a párt- és a kormányhatározatok semmibevevésével, csak a népre hivatkozva kell megállapítani, ki a kulák, ki a középparaszt. így követelték, hogy rehabilitálják Biliczky Flórián, egykori szőlőbirtokost és bornagykereskedőt, akinek 5 lakóháza volt (ebből kettő 10—12 szobás), s aki már inkább tőkésnek, mint kuláknak számít. Úgy látszik Kiss elvtársinak fáj, hogy a kizsákmányolókat nem soroljuk a becsületes dolgozók közé. ezért szólalt fel a tanácsülésen és a bizottsági üléseken az ilyen Biliczky Flóriánok rehabilitálása mellett. Meg kell jegyezni, hogy Biliczky sem volt rest, felsorakoztatta volt alkalmazottainak egy részét, akik azelőtt sohasem jelentek meg a tanácsüléseken és most védelmére keltek. Közöttük Dran'ka László, nemcsak most védte egykori gazdáját, hanem már 1953-ban is. amikor azt gondolta, hogy a szőlő vissza fog kerülni Biliczkyhez. ezért az állami szőlők közül a tőkés volt földiét művelte a legnagyobb előszeretettel. Biliczky jelenlegi házvezetőnője is úüy beszélt: »-Nem tudom megérteni Sárosinét (a községi függetlenített párttitkárt), miért haragszik Biliczky úrra, hiszen 6 olyan végtelenül jó ember?!« Ugyancsak felszólalt a tőkés bejárónője is, aki azt mondta, hogy »ura« mindig jó volt, mindenkit szeretett, soknak enni adott. Nem csoda, hogy az abaujszántói tanácsülésen ilyen esetek történtek és hogy nem volt minden rendben.; A községi tanácselnök és helyettese inkább csak a bólogató jánosok szerepét töltötték be. Nem volt határozott álláspontjuk. A tanácselnök még azt sem ismertette, hogy a párttaggyülésen 70 párttag milyen egységesen tiltakozott Biliczky, Flegmen, Augisztin és Nagy József rehabilitálása ellen, s ’követelték, hogy ezek továbbra is kulá- kok maradjanak. A tanácselnök azt mondta a tanácsülésen: nem olyan veszélyes, ha kulókok maradnák, hiszen 60 holdas kulák Is lehet a termelőszövetkezet tagja. A tanácselnökhelyettes egyik esetben sem szavazott, nem volt senki mellett és senki ellen az ülésen. így érthető, hogy azt mondták a község dolgozói: ha tanácsvezetőinknek nincs álláspontjuk, akkor mi magunk hogyan lássunk tiszta képet? A járásunkban most lezajlott egykét tanácsülés intő példa arra, hogy a tanácsüléseket sokkal jobban kell megszervezni, hogy ott esetenkint ne a kulákok szava érvényesüljön a megtévesztett és félrevezetett dolgozók hangján, vagy szekértolóik száján keresztül. A kommunisták magyarázzák meg a járásban minden dolgozónak, hogy pártunknak a szocialista törvényességet megszilárdító politikája nem jelent semmiféle megalkuvást, elvi engedményt. Egyet jelent csak: az elmúlt években sérelmet szenvedett embereknek igazságot szolgáltatni; Erről van szó, nem másról! A szocialista demokrácia nem azt jelenti, hogy eltűrjük, szó nélkül hagyjuk egyeseknek a párt- és kormányhatározatok elleni támadását — a nép dönti el — jelszó mögé bújva. A megtévedt, vagy megtévesztett embereknek meg kell magyarázni a Központi Vezetőség határozatát, a párt politikáját, az egész rehabilitációt. Tudomására kell hozni mindenkinek, hogy azt, aki a múltban, vagy a felszabadulás után valamilyen formában kizsákmányolást folytatott, cselédeket tartott, állandó alkalmazottal dolgoztatott, továbbra is kuláknak tekintjük. Olyanoknak viszont, akiket jogtalanul kuláknak minősítettek, akiket sérelem ért járásunkban, a párt és a tanács vehetői orvosolják sérelmeiket. Fel kel’ keresni ezeket a helytelenül kuláknak minősített középparasztokat — mind a 179-et —, s közölni velük, hogy rehabilitálták őket. Mondjuk meg nyíltan, hogy hibát követtünk el velük szemben. Most rajtunk a sor — párt, állami és gazdasági vezetőkön —, hogy a dolgozó tömegekre támaszkodva a társadalmi élet minden területén kijavítsuk a hibákat és tovább fokozzuk a szocializmus építését. MIKA ISTVÁN, az abaujszántói járási pártbizottság első titkára.' AUGUSZTUS 20 TISZTELETÉRE ............................................★ ...~= a lkotmányunk ünnepén a századik borsodmegyeí községben is kigyullad a fény A felszabadulás óta megyénk 94 községébe vezették be a villanyt. Ez évben újabb 2 községben, Szend- röládon és Taktaharkányon váltotta fel a petróleumlámpát a villany- körte. Most alkotmányunk ünnepének évfordulója előtt újabb községekben gyullad ki a fény. A napokban avatják fel a községfejlesztési hozzájárulással és az állam segítségével bevezetett villanyt két községben, Tiszatardoson és Abaújalpáron is. A felszabadulás után századik* nak villamosított községben augusztus 20-án gyullad ki a fény. Bol* dogköújfalun adják át ünnepélye* sen ezen a napon a község lakossá* gának a villanyt második ötéves tervünk újabb eredményeként. A község dolgozói állampolgári kötelezettségük maradéktalan teljesítésével és egésznapos vidám műsorral készülnek az ünnepre, amelyre a szomszédos községek dolgozóit is meghívják, Viabb győzelem Rudabányán Május elején kezdték meg a Rudabányán épülő ércdúsító úgynevezett csillebuktató szekrényének építését. A hatalmas, 23 méter magas, 18 méter széles vasból és betonból készült szekrény súlya mintegy 3500 tonna. Ezt kellett besüllyeszteni a sokszor kőnél is keményebb már- gás-agyagos domboldalba. A süllyesztést egy lejtős és egy függőakna segítségével végezték el. A Bárdi és a Novak kubikos brigádok tagjainak kemény munkájával naponta mintegy 35 centiméterrel került lejjebb és lejjebb az óriási vasbeton szekrény. A süllyesztéssel párhuzamosan folyt a csillebuktatd építése. Amennyit a szerkezet süly- lyedt, annyit építettek utána, A több, mint 3 hónapja tartó ha* talmas munkát most siker korcn názta. Keddre virradó éjjel reflekj torok fényében befejezték a csille* buktató süllyesztését. Nyomban utána a betonozok hozzákezdtek a rögzítéshez és az alj betonozásához^ Alighogy végeztek az érctömörítő építői a munkával, máris a követ- kezőt kezdték meg, a mintegy 300 méteres csarnok és a tárolóbunker építéséhez láttak hozzá, Több mint 5 millió forintot fordít Miskolc I. kerületi tanácsa a belváros szépítésére Miskolc város I. kerületének tanácsa ez évben több mint 5 millió forintot fordít a belváros szépítésére, rendezésére. Ennek során mintegy 2 millió forinton új utakat, járdákat létesítettek, s kibővítették a közvilágítást. Egyik legnagyobb feladata az I. kerületi tanácsnak a város szépítése és szociális létesítményeinek bővítése. Ennek során két új. virágokkal beültetett, játékszerekkel felszerelt gyermekjátszóteret is létesített. A miskolciak és a városban megforduló idegenek kedvenc kirándulóhelyén, az Avason mintegy 70 ezer forint költséggel rendbehozzák a sétautakat s ugyanannyit költenek a parkosításra is. Az utóbbi időben bekövetkezett földcsuszamlások megakadályozására jelentős beruházás^ sál támfalakat építenek. Még az ősszel az Avason több ezer facsemetét* és évelő bokrot ültetnek el. Eredményesen zárult Diósgyőrben a színképelemző tanfolyam A Lenin Kohászati Művek MEO vezetősége májusban színképelemző tanfolyaimot szervezett. A tanfolyam záróvizsgája augusztus 9-én 4 órán keresztül zajott le. 12 hallgató tett tanúbizonyságot arról, hogy aránylag rövid idő alatt elsajátította a színképelemzéshez szükséges tudnivalóikat. A tanfolyam sikerét elsősorban Paksi László mérnök elv- társnak kell megköszönnünk, aki fáradságot nem ismerve törekedett arra, hogy a színképelemzés ismereteit minél tökéletesebben megszerezhessük, Köszönetét kell mondanunk GyÖrkő László mérnök elvtárs- nak is, aki szintén igen értékes segítséget nyújtott a tanfolyam hallgatóinak. Szövérfi Mihály elvtárs a gyakorlati órákon magyarázta nekünk a spektroszkóp kezelését és a színképelemzés alapismeretéit. ígérjük az oktató elvtársaiknaik, akik lehetővé tették számunkra, hogy elsajátíthassuk a színképelemzés könnyűnek nem mondható alapismeretéit, hogy a jövőben igyekszünk tudásunkat tovább fejleszteni. SZOLNOKI LÁSZLÓ* Nyomtatványkiállítás Miskolcon A Nyomda és Papíripari Dolgozók Szakszervezete nyomtatvány- kiállítást rendez Miskolcon a Széchenyi u. 62. szám alatt, a Postás Szakszervezet helyiségében. Kiállítják a legszebb kivitelű nyomtatványokat, amelyek az utóbbi időben Budapesten és a vidéken készültek. Megtekinthetők lesznek itt a Borsodi Nyomda készítményei is. A kiállítás ma, szerdán délután 2 órakor nyílik meg, fél 4 órakor tárlatvezetés lesz. A kiállítás 2 napig áll az érdeklődők rendelkezésére. Részletes ismertetésére visszatérünk, Ahol jó a társadalmi ellenőrzés, ott póruljárnak az árdrágítók Sajnos, nem egy esetben hangzik el még manapság is panasz a vásárlók részéről amiatt, hogy valamelyik üzletben megkárosították őket. Sok esetben nemcsak arról van szó, hogy rossz árut kaptak, hanem arról, hogy árdrágítást követtek el az üzletben. A szerencsi járási tanács kereskedelmi állandó bizottsága jó munkájával példát mutat arra, hogyan lehet eredményesen harcolni az árdrágítók ellen. Az állandó bizottság tagjai a kereskedelmi felügyelőséggel karöltve rendszeresen tartanak egy-egy átfogó ellenőrzést az üzletekben. Legutóbbi ellenőrzésük során például hat üzletben jártak pórul az árdrágítók, akik összesen 16 cikkféleségnél kértek többet a megengedett árnál. Az árdrágítókat az állami kereskedelmi felügyelőség azonnal felelősségre vonta és a következő pénzbüntetésekkel sújtotta őket: Batta Lajos | földművesszövetkezeti boltvezetőt •500, Lengyel Ilona elárusítónőt 100, Lesnyóczki László elárusítót 50, Ara- nyosi Jánost, a 79. sz. Vendéglátóipari Vállalat dolgozóját 100, Varga. Dezsőt, a MÁV. Utasellátó dolgozóját 150 és Vaskó József vasboltvezetőt 200 forint pénzbüntetésre ítéltékj Az ellenőrzések nyomán a járásban egyre kevesebb panasz merül fel a kereskedelem ellen. A 31. sz. Autóközlekedési Vállalat értesíti az összes fuvaroztató vállalatokat és ügyfeleket, hogy f. hó 13-tól kezdve fuvarfelvételi helye megváltozott. Ezen időtől kezdve állandó éjjel-nappali fuvarvállaló irodáját Miskolc Zsol- cai kapu 18. sz. alatt tartja üzemben. Telefonszáma; 36-966. Átalakít iák az F. 4-es bánra^épeket egy 60 százalékkal csökkent a gépek üzemzavara. A géphibák csökkenté* sével sikerült biztosítani a fontos elővájási munkahelyeken a folyamatos termelést. Az eddigi tapasztalatok alapján októberig további öt gépet állítanak át lassú fordulatszámra. A sajóka- zai és a kurityáni bányaüzemben alkalmazott gépeken hajtják végre először az átalakítást. Október 1-től kezdve tehát már nyolc lassú fej- forgású F. 4-es gép segíti majd az új széntelepek feltárását. A Borsodi Szénbányászati Tröszt ormost bányaüzemében tértek át először a lassú fetforgású F. 4-es gépek alkalmazására. Ötödik hónapja már három ilyen gép termel a szénben haladó elővájásokon. Az eddigi tapasztalatok alapján megállapították, hogy a lassú fordulatszámra való áttérés, — különösen a váltakozó keménységű beágyazá- sos telepben — igen nagyjelentőségű. Az ormost bányaüzemben például a lassú fordulatszámnál mintOrvosolták a jogtalanul kuliknak nyilvánított középparasztok sérelmét az abaujszántói járásban