Észak-Magyarország, 1956. augusztus (12. évfolyam, 180-205. szám)

1956-08-10 / 188. szám

Péntefc 1956. augusztus 10.

eSZAKMAGTABORSZAO

3

Nehéz volt a helyzet a drót- Gyárban az augusztus 20-i vállalások előtt. Szerettek volna illően felkészülni az ünnepre, de nem lehetett. Először az öreg szakik, aztán a művezetők sóhajtoztak, majd a főmérnök és az igazgató, végül már az egész gyár sóhajtozott. Hiába minden jószándék, nincs elég szerszám! S ha még valami ördöngős szerszámról lenne szó; de nem, egyszerű csipőfogó- ról, amellyel a drótot vágják, s amely ebben az üzemben nélkülözhetetlen. Értéke nem haladja meg a 120 forintot, de az anyagbeszerző hiába járta le a két lábát, ígért bármit — nem kapott. Végül kisütötték: itt már csak a lakatosok segíthetnek! Igen, csak az ifjúsági üzem húzhatja ki a pácból a gyárat, senki más.

Ám a lakatosoknak is megvan a maguk dolga. Nem ülnek ölhetett kézzel; a kötélgyár részére 17 géphez villamosfék berendezés kell, 4 drótszárító-kocsit készítenek, javítják az 5-ös pácológépet a dróthúzásán, a durva- és finomsoron több gépegység javításra vár. Ugyanakkor a plomba-huzal gépet is üzembe kell helyezni. S ki győzné felsorolni még a sok teendőt!

Ilyen körülmények között fordult a gyár kollektívája a lakatosüzem fiataljaihoz, hogy néhány csipőfogó elkészítésével segítsék a

termelést. Az ifik és vezetőik kicsit gondolkoztak, számoltak s a végén megszületett az ifjúsági üzem vállalása. Eszerint alkotmányunk születésnapjának tiszteletére napi munkájuk mellett terven felül 80 csipőfogót, 3 nyeles vágó- ollót, s még néhány olyan fontos szerszámot készítenek, amiből kevés van.

A vállalás óta nagy a sürgés-forgás az üzemben. Ezelőtt, ha gépjavítás közben várni kellett, ottmaradtak a gépek mellett. Most 10 percre is »hazaszaladnak*< a műhelybe, s előveszik a fogót, mert minden perces munkával előbbre jutnak. Norma szerint 16 óra kell egy fogó elkészítéséhez, mert eléggé babramunka. Két téglalap alakú acélkockából kovácsolják szép formásra, köszörülik, vágják, vágóélet hegesztenek bele, s közben edzik is. Mester legyen a talpán, aki nyolc óránál előbb elkészül vele. A lakatosok nagy része fiatal, a kovácsok meg kettő kivételével öregek. S a lakatosok most ott ólálkodnak a műhelyajtóban, mert sok függ a kovácsoktól, s nem árt emlékeztetni, vagy inkább sürgetni őket. Pedig kár sürgetni, mert ennél gyorsabban már nem lehet ütni a vasat. Valamelyik nap Mar- kaoics bácsi, aki 78 évével a legügyesebb kovács, így fakadt: ki:

— Borzasztó, hogy nem hagytok

December 1-én megkezdik a tiszapalkonyai erőmű első gépegységének kísérleti üzemeltetését

Tiszapalkonyán az építők, csehszlovák és magyar szerelők, azért harcolnak, hogy az ország legnagyobb hőerőműve mielőbb villamosenergiával lássa el a felsőtiszai tájat, a bányákat, üzemeket és városokat.

A nagy munkából jelentős feladat hárul a nagyüzemi pártbizottságra. Úgy kell irányítania a párt katonáit, hogy azok mindig az első sorokban legyenek, bátran kezdeményezzenek, példát mutassanak a dolgozóknak. Ezt a megbízatást teljesítik már hónapok óta a tiszapalko- nyai kommunisták.

Az eredményekben gazdag munka kora tavasszal kezdődött, amikor a nagyüzemi pártbizottság kibővített ülésén a kommunisták megbeszélték a téli elmaradás pótlásának feltételeit., Ezen az értekezleten számos létesítmény határidejét rögzítették, s kiadták az új jelszót: harcvízlágyító szerelésén több hegesztőt állítsanak munkába. Mikor erre ígéretet kapott, bejelentette, hogy a vízlágyító gépi berendezésének szerelését a hó végére befejezik, a IV- es kazán nyomáspróbáját pedig határidőre elvégzik.

A szakemberek hasznos javaslatokkal segítették még a hidrofol ház gépi berendezésének szerelőit, a vezénylő-terem építőit, valamint a vízkivétel! mű partkiképzésén dolgozó munkásokat.

A nagyüzemi párt-végréhaj tóbizottság mellett dolgozó műszaki bizottság segítségét a tiszapalkonyai dolgozók, úgy viszonozzák, hogy az első gépegység kísérleti üzemeltetését — a már korábban megadott határidőre — december 1-re elvégzik;

Erősítsük tovább megyénkben a termelőszövetkezeti mozgalmat

békén! Már valósággal dróton rángatjátok az embert. — A lakatosok elsomfordáltak, de félóra múlva újra megjelentek. Hiába, ők már csak ilyenek. Ezelőtt két nappal, azaz augusztus 8-án délben elkészült az első csipőfogó. Kevesen szereztek róla tudomást, mert gazdája, Madarász János gondosan becsomagolta és elrejtette fiókja mélyére. De tegnap elővette és a többiek őszinte örömmel, áhítattal vették kezükbe az első darabot, az ígéret teljesítésének első kézzelfogható bizonyítékát, amelybe mestere egyforma kerek betűkkel bevéste: augusztus 20. tiszteletére Madarász.

Bárány József és Bodnár Lajos közösen készítenek négy fogót és 3 nyeles vágóollót. Halász Mihály lakatos, Sinka Imre és csoportja, Mázik Barna kovács, Pirk Lajos és Czinglér József szintén részt kér a nagy munkából. A technikus lányok, akik gyakorlóidéi ükét töltik az üzemben, fejenkint két fogó elkészítését vállalták.

Es most, hogy az ifjú lakatosok segítettek a bajon, megszüntetik a szerszámhiányt, egyetlen boldog fellélegzés az egész gyár: lehet már az ünnepre készülni, vállalni és az adott szót teljesíteni augusztus 20 tiszteletére.

KECSKÉS RÓZSI

Megérkezett a bolgár küldöttség a Hunyadi János emiékünnepségekre

Csütörtökön délelőtt megérkezett a Bolgár Hazafias Arcvonal küldöttsége, amely részt vesz a Hunyadi János emlékünnepségeken. A küldöttség vezetője Ferdinand Kozovszki, a bolgár nemzetgyűlés elnöke, a Bolgár Kommunista Párt Központi Vezetőségének tagja, a Hazafias Arcvonal Országos Tanácsa állandó irodájának titkára;

Magyar kom báj nos-brigád utazott a szűztől (lekre

Csütörtökön délelőtt elutazott a Szovjetunióba a magyar fiatalokból álló, 26 tagú kombájnos brigád, amely a komázomolistákkal és más nemzetek fiaival együtt részt vesz a művelés alá vont szűzterületek első termésének betakarításában. A fiatalok búcsúztatására a Nyugati pályaudvaron megjelent Szakali József, a DISZ Központi Vezetőségének első titkára. (MTI)

A Központi Vezetőség határozata világosan leszögezte, hogy a lenjni útmutatások alapján tovább folytatjuk a mezőgazdaság szocialista átszervezését. Termelőszövetkezeti gazdaságaink további gyarapítására, számszerű növelésére és szervezeti megerősítésére megyénkben is megvan minden feltétel. Pártunk és kormányunk újabb intézkedései a termelőszövetkezetek fokozott támogatására, pénzügyi segítésére még kedvezőbb lehetőségeket teremtenek szövetkezeti mozgalmunk fejlesztéséhez. Ennek ellenére az elmúlt hónapokban sem párt-, sem állami szerveink nem foglalkoztak olyan mértékben ezzel a feladattal, mint ahogy fontossága megkövetelte.

Beszéljenek a tények. Amíg az év első három hónapjában átlagosan mintegy 900 család lépett be ezernél több taggal a termelőszövetkezetekbe, s a közös gazdaságok földterülete havonta mintegy öt és félezer holddal gyarapodott, addig júliusban és azóta csak alig 80—90 család választotta a nagyüzemi közös gazdálkodás útját. Mindez azt mutatja, hogy megyénkben megrekedt a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztésének fontos munkája. Kétségtelen, hogy a dolgozó parasztok nagyobbrészt a vetés, az új gazdasági év megkezdése előtt döntenek a belépésről, ez mégsem indokolja a nagyarányú visszaesést.

Tény, hogy a XX. pártkongresszus óta, valamint a belső politikai események után a mezőgazdaság e fontos kérdésében bizonytalanság ütötte fel a fejét. Ezt a bizonytalanságot részben a határozatok félreértése, de nem egy helyen a megnövekedett ellenséges befolyás, a külső és belső reakció tevékenysége okozta. Mindez persze nem menti fel a felelősség alól sem a járási, sem a községi szervek vezetőit. A termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztésében mutatkozó lanyhulás — éppen úgy, mint sok helyen az állampolgári fegyelem terén tapasztalható lazaság — elsősorban a pártszervezetek politikai munkájának hiányosságát tükrözi. Erre mutat az a tény is, hogy egyes termelőszövetkezetekben a kilépés hangulata ütötte fel a fejét. Ennek a káros jelenségnek politikai és gazdasági hátrányát látni kell minden vezetőnek, minden kommunistának;

Mit kell tennünk, hogy valóra- váltsuk azokat a célkitűzéseket, amelyeket a Központi Vezetőség határozata elénk tűz?

A feladatok, a célok világosak. Második ötéves tervünk során 1960-ra a lenini elvek alkalmazásával a falun uralkodóvá kell tenni a szocialista termelési módot. Ezért széles körben meg kell kezdeni az agitációs, propaganda és felvilágosító munkát, amelyhez számtalan eszköz áll rendelkezésünkre. A Központi Vezetőség júliusi 'határozatának, s az ország- gyűlésen elhangzottaknak ismertetése, a termelőszövetkezetek eredményeinek népszerűsítése mindmegany- nyi meggyőző érv a dolgozó parasztság körében. Hangsúlyozni kell, hogy a legjobb agitációt a jó eredményt elért termelőszövetkezetek fejthetik ki. De nem szabad megfeledkezni olyan tényekről, érvekről sem, mint a termelőszövetkezetek állami támogatása, a betegbiztosítás, az öregekről való gondoskodás és a szövetkezeti demokrácia kiszélesítése. Ez csak néhány tény, melyre hivatkozni lehet, amelyeket azonban sok helyen még nem ismernek a kívülállók, pedig egytől egyig fontosak számukra* Ha a termelőszövetkezetek tagjai — elsősorban a kommunisták, s a legjobb pártonkívüii munkások, valamint a párt- és állami funkcionáriusok, a gépállomás kommunistái —* megértetik a dolgozó parasztsággal a szövetkezeti gazdálkodás előnyét, hatalmas jövőjét, a siker nem maradhat el. Ne féljenek beszélni az élet által felvetett sokszor »kényes« kérdésekről sem, ami nagymértékben növeli a bizalmat a dolgozó parasztokban, Alakítsanak megyeszerte minél több előkészítő bizottságot. Helyes lenne, ha ezeket tapasztalt termelőszövetkezeti elnökök patronálnák és mái* a közös munka megkezdése előtt segítséget adnának nekik.

A termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztésénél azonban nemcsak a régi szövetkezetek gyarapítására és újak létrehozására kell gondot fordítani. Nem szabad megfeledkeznünk az alacsonyabb típusú szövetkezeti gazdaságok támogatásáról, az I. és

II. típusú termelőszövetkezeti csoportok és a különböző szakcsoportok létrehozásáról sem, amelyek előisko- lái a nagyüzemi gazdálkodásnak.

Az önkéntesség elvét egyetlen percig sem szabad szem elől téveszteni, de a rendelkezésünkre álló nagyszerű eszközöket teljes mértékben fel keli használni, hogy a dolgozó parasztság nagyrészét mielőbb meggyőzzük a szövetkezeti gazdálkodás előnyeiről, a mezőgazdaság felvirágoztatásának, a jólét növelésének egyetlen helyes út járók

ba az első gépegység december 1-i v Indításáért! A párttagok kezdemé- i nyezésére lelkes verseny indult a• munkahelyeken és ma már a dől-: gőzök nagyszerű eredményekkel:

A szavak becsülete

büszkélkedhetnek. így például ha- • táridő előtt elvégezték a III-as szá- : mu kazán nyomáspróbáját, öt héttel: előbb emelték be a szénszállító fér- •

dehid felső részét s :

több napos előnnyel dolgoznak:

a 120 méter magas kémény : építésén. :

Az utóbbi időben azonban számos • építkezésen anyaghiány gátolta a • folyamatos munkát, ami veszélyez-: tette az első gépegység decemberi in- ; dítását. A Központi Vezetőség július • 18—21-i ülése után a nagyüzemi : pártbizottság ülést tartott, amelyen: a legjobb kommunista szakemberek- ; bői öt tagú bizottság alakult. Ez a • bizottság felülvizsgálta az egyes j építkezéseket és javaslatokat dolgo- : zott ki a munkák meggyorsítására. ; A szakemberek megállapították, ; hogy az első gépegység indításának : érdekében még ebben a hónapban; el keill végezni — többek között —• a IV-es számú kazán nyomáspróbá- : ját, a zagy-távvezeték építését és bei kell fejezni a vízlágyító gépi bérén- • dezéseinek szerelését. I

A műszaki bizottság a nagyüzemi: pártbizottság tagjaival közösen ked-: den és szerdán a munkahelyeken • vitatta meg az elmaradások behozá- l Sára tett intézkedéseket, az egyes: határidők lerövidítését. A kazáhház- ; ban például Lipták János Kossuth- • díjas főépítésvezető megígérte, hogy : az első két kazán üzemeltetéséhez; szükséges hat darab szénbunker töl- • csért november 30 helyett november : 7-re elkészítik. Nem kis feladat ez, 5 hiszen az építők csak egy-egy töl- • csér zsaluzásánál 50 köbméter gömb- • fát használnak fel. A 31/3-as Építő- i ipari Vállalat dolgozói vállalták azt : is, hogy a III-as és Il-es kazán kö- • zötti s 8 méter magas szint födém- : betonozását csütörtökön megkezdik : és :

a munkát pár nap alatt | befejezik. j

így a szerelők is biztonságosabban • dolgozhatnak a kazánokon. Vigh 1st- • ván, az Április 4. Gépgyár kiren-: deltsógénék vezetője kérte, hogy a •'

T o'bbanékony, szenvedélyes vi- 99 ta, sorra merülnek fel a gondolatok’4. — Ez volt az első megjegyzés, amelyet jegyzetfüzetembe írtam augusztus 8-án a Lenin Kohászati Művek hengerdéjében, — Önöknél, kedves diósgyőri elvtársak. Hivatalos küldetésben jártam ott, ri- portuton s nagyon örültem a megbízatásnak. Mert régen szeretem az Önök gyárát, gye rmek,koromtól fogva, amikor először hallottam a vörösen izzó martinkemencékről, a hengersorokon tüzesen kígyózó vasról. Azután személyesen is megismerkedtem a gyárral, sőt itt tanultam ki az esztergályos szakmát Ebben a gyárban, Önöknél tanultam meg kedves diósgyőri elvtársak, mit jelent a szavak becsülete. De az azóta eltelt évek is azt bizonyították, hogy az Önök szavának van becsülete, s hogy Önök valóban a tettek emberei. Most ismét élüzemek lettek.

E szép emlékek birtokában léptem be a gyár kapuján, hogy a ma problémáját kutassam. Feleletüket kerestem arra a kérésre, amelyet pártunk Központi Vezetőségének legutóbbi határozata terjesztett hős munkás- osztályunk elé: „Többet, jobbat és olcsóbban!44

*

P z év március elsejétől az

^ Önök gyárában a kohóknál és a hengendókben bevezették a minőségi bérezést Pártunknak és kormányunknak ez az intézkedése nemcsak a termelés minőségének javulásában, hanem a fizetések növekedésében is jelentkezett. A triósorom például márciusban 110.3 százalékos tervteljesítés mellett 95.3, áprilisban 108.8 százalékos teljesítés mellett 94.7, májusban pedig 121.4 százalékos teljesítés mellett 94.5 százalékot tett ki az elsőosztályú áru termelése. Ezzel párhuzamosan fejenkint többszáz forinttal emelkedett a kereset is.

A számok az Önök munkájáról beszélnek, arról, hogy a terv túlteljesítése mellett javult a termékek minősége. De azt is mutatják, hogy a minőségi bérezés ösztönző, helyes, szocialista bérezési módszer, amely sokszorosan meghozza gyümölcseit. Azt is meg kell azonban mondani kedves diósgyőri elvtársak, hogy a sikereik feletti örömbe egy kis üröm is vegyült. A minőség fokozása mellett ugyanis mintha megfeledkeztek volna más, fontos gazdasági mutatókról, így a betétik ^hozatalról és a tényleges önköltségi ár csökkentéséről.

Nézzünk egy-két példát!

Amíg egy tonna ötvözetlen trióbuga tényleges önköltségi ára az első negyedévben 1470 forint volt, addig a második negyedévben ez az összeg 1473 forintra növekedett. Te7 hát a második negyedévben 3 forinttal növekedett egy tonna ötvözetlen trióbuga tényleges önköltségi ára. Hasonló a helyzet a betéíkihozatal- nál is. Amíg az első negyedévben egy tonna ötvözetlen trióbugát 1118 kiló anyagból állítottak elő, addig a második negyedévben már 1141 kilóból, vagyis tonnánként 23 kilóval nőtt az anyagfelhasználás.

E számok a gazdaságosság mutatóinak fokozott szemelőtt tartására hívják fel a figyelmet. Mert higyjék el kedves elvtársak, a büszke élüzem címmel rendelkező gyár tulajdonosaihoz nem illik ilyen rossz bizonyítvány az önköltség csökkentéséről. S arról se feledkezzenek meg hogy a Központi Vezetőséghez írt levelükben megfogadták: gazdaságosabban, olcsóbban és jobban fognak termelni, ezzel is megteremtik az alapját a további árleszállításoknak, az életszínvonal növekedésének. A szavak becsülete erre is kötelezi Önöket!

;*

R orsod népe úgy ismeri a diósgyőri hengerművek dolgozóit, mint akiket az alkotás vágya fűt, akik állandóan keresik az újat, hogy munkájukat még tartalmasabbá, gazdagabbá tegyék;

S valóban nem múlik el olyan

nap, hogy ne születne egy-egy újítás. Cserhalmi József elvtáns, a gyárrészleg újítási megbízottja jogos büszkeséggel beszél erről: „— A mi hengerműveink dolgozóinál már a gondolat is tettet jelent.4’. Valóban így van. Ez év eddig eltelt hét hónapja alatt összesen 367 darab újítási javaslatot nyújtottak be az üzem derék munkásai. Csak az a kár, bogy egy sor nagyszerű gondolatot, javaslatot nem valósítottak meg.

A 367 benyújtott javaslat közül mindössze 221-et vezettek be, illetve alkalmaznák most is a gyakorlatban. S ahogy az elvtársak tájékoztattak, az ujítómozgalom fejlődése előtt még igen sok akadály, nehézség van. Először is az, hogy a kivitelezések — kivitelező műhely hiányában — elmaradnak. Másodszor pedig az, hogy a félszázalékos felhasználási keret sokszor kevésnek bizonyul. Ezért várja hiába például a sokszoros újító, Gyebrovszki András és két társa, hogy a még 1953. augusztusában beadott, a blokksori vonalzógörgőkre vonatkozó javaslatot kivitelezzék.

Feltétlenül el kell gondolkozniuk ezen a nehézségen a gyár vezetőinek, akik immár 4 éve Ígérgetik, hogy megépíttetik a kivitelező műhelyt. Most a pénz is megvan erre! Önök pedig kedves hengerész elvtársiak; kisérjék nagyobb figyelemmel a félszázalékos keret felhasználását, segítsenek abban, hogy ez minél gazdaságosabban történjék*

A látogatás során több idős munkással a napi problémákról beszélgettem. Igen tanulságos eszmecserék voltak. A munkások szavaiból szinte sugárzott a szeretet gyáruk, műhelyük iránt. Milyen jó volt hallani, amint munkájukról, üzemükről olyan büszkén beszéltek! De szó esett a hibákról, hiányosságokról is.

Az idős munkások szóv átették a bérezésben még fellelhető aránytalanságokat. S meg kell mondanunk,

kifogásaik jogosak voltak. Itt vari például Mozgó István esete. Ez a kedves, őszhajú lakatos immár 50 esztendeje dolgozik a satupad mellett, s mindössze alig a felét keresi annak, amit a salakos, forrasztár vagy hengerész megkeres. Ugyanez a helyzet Klucs János és Lenkei Lajos bácsinál is. Hasonló problémái vannak a hengerésztergaműhely dolgozóinak és a bugacsiszoló karbantartó lakatosainak is.

Felkerestem a problémával a munkaügyi osztály vezetőjét, Tállyai Kálmán elv társat, aki a következőket válaszolta:

— Indokolt, hogy a karbantartók sérelmezik a bérezés aránytalanságát. A probléma megoldására pártunk Központi Vezetőségének legutóbbi határozata hívta fel az illetékes minisztériumok figyelmét. S ahogy már rendezték az építőipar dolgozóinak bérét, s ahogy most megoldják az erőművek dolgozóinak problémáját, ugyanúgy sor kerül majd a kohó és gépiparban dolgozók bérének rendezésére, a fennálló aránytalanságok megszüntetésére is* Osztályunk már megkapta a munkaka tegóriai útmutatókat és a példatárt a minisztériumtól, amelyek alapján munkánkat a szocialista bérezés megjavítása érdekében végezni fogjuk. Hogy mennyi idő múlva kerül sor a változásra, azt persze megmondani még nem tudjuk;

A munkaügyi osztály vezetője tehát őszintén válaszolt a problémára* s azt hiszem, hogy ez sokkal helyesebb, mintha Ígérgetne olyan kérdésben, amelynek megoldása bizony nem kis feladatot jelent;

*

A gyárban eltöltött idő arról győzött meg, hogy az elvtársak nagyon helyesen gondolkodnak, a hibák ellenére jól dolgoznak. Miért írtam meg tehát a cikket? Azért, mert úgy vélem, kölcsönösen erősíteni kell egymásban art az igazságot 5 amint a jó határozatok jó gondolatokból, az eredmények hasznos tettek sokaságából állnak. S nem szabad elfelejteni Önöknek sem, — erre kötelezi a diósgyőri elvtársikat e szavak becsülete!

DRAGOS GYULA’

Augusztus 20 előtt a miskolci Drótgvárban