Észak-Magyarország, 1956. augusztus (12. évfolyam, 180-205. szám)
1956-08-07 / 185. szám
Kedd, 1956. augusztus 7. CSZAKMAGTARORSZAG 3 A törvény mindenkit egyformán kötelez Százezrek, milliók helyeslik azokat az intézkedéseket, amelyeket a Központi Vezetőség hozott a szocialista törvényesség megszilárdítására. A párthatározat megvalósításával a jövőben megakadályozzuk a törvénysértéseket, demokratikusabb alapokra helyezzük az állami szervek munkáljál Mindannyiunk feladata, hogy ügyeljünk a szocialista törvényesség betartására. De nem szabad elfelejtenünk, hogy a szocialista törvényesség kétoldalú dolog. Helytelen, téves nézeteket vallanak azok, akik a törvényességnek csak egyik oldalát tartják szem előtt s közben megfeledkeznek arról, hogy az állampolgároknak nem csupán jogai; hanem kötelességei is vannak. Egyes rövidlátó emberek nagy előszeretettel hangoztatják a törvények betartását az állam részéről, de hallgatnak akkor, amikor az állampolgári fegyelem megszilárdítására terelődik a szó. Pedig a törvény egyformán kötelezi az állami szerveket és az állampolgárokat. S most vizsgáljuk meg, vajon hogyan látják a törvényesség két oldalát — például Hangony községben. Az elmúlt napokban olyan jelentések érkeztek az illetékes megyei szervekhez, amelyek szerint ebben a községben nehézségekbe ütközik az »E« gabona (szabad gabona) begyűjtése. Habár augusztus 3-ig már 53 hap- gonyi termelő csépelte el gabonáját, közülük még egyetlen egy sem kötött értékesítési szerződést. A községi tanács vezetői akkoriban ügy nyilatkoztak, hogy ők nem tehetnek semmit a szerződéskötések érdekében, mert a gazdáknál »-mindössze néhány kilogramm gabonafelesleg maradt-«. A törvény az törvény — hangoztatták —, senkitől sem lehet elvenni a háztartási szükségletet és a vetőmagot. Ezzel a megállapítással mi is egyetértünk, — ahol nincs, ott ne keressünk. Csakhogy nem egészen úgy fest a helyzet, ahogyan azt a községi tanácsnál előadták! Hogyan lehetséges, hogy a termelők nagy többségénél nem maradt gabonafelesleg? Talán rossz volt a termés? Vagy talán a községi tanács dolgozói rosszul ismerik a tényleges helyzetet? Úgy áll a dolog, hogy a községi tanács vezetői — sajnos — súlyos mulasztást követtek el. Egyrészt rosszul értelmezték a törvényességet, nem követelték meg az állampolgári fegyelmet, másrészt pedig nem tanulmányozták a Minisztertanács, az illetékes minisztériumok rendelkezéseit. A megyei begyűjtési hivatal és az ózdi járási ügyészség a napokban megvizsgálta a hangonyi helyzetet. Bebizonyosodott, hogy a községi tanács és a begyűjtési hivatal több esetben helytelenül járt el a háztartási szükséglet elbírálásánál. Ugyancsak hibát követtek el az aratási szerződéskötések felülvizsgálásánál is. A Minisztertanács rendelete értelmében a termelő csak olyan közeli családtagnak adhat háztartási szükségletre gabonát, aki nem rendelkezik önálló keresettel, vagy akit a termelő tart el. S mégis mi történt Hangonyban? Figyelmen kívül hagyták a rendeleteket, nem nagyon vizsgálták, hogy kinek jogos vagy jogtalan meghagyni a háztartási szükségletet.* Ennek igazolására tényeket mondunk el: * Tóth Ágoston hangonyi lakosnak 12 mázsa 54' kilogramm gabonája termett. Miután a vetőmagot és a háztartási szükségletet félretette, kiadta a cséplő- és az aratórészt, eleget tett beadási kötelezettségének. Ezután maradt 647 kilogramm gabonafeleslege. A rendelet értelmében ebből a mennyiségből 520 kilogrammot kellett volna értékesítésre beadni, de addig csűrték-csavarták a dolgot, amíg ki játszották a törvényt, — egy szem gabonára sem kötöttek értékesítési szerződést. Tóth Ágoston ugyanis vejének — aki gyári munkás — fedezte háztartási szükségletét. Ezután persze néhány mázsával megcsappant feleslege. Tóth Ágoston azonban aratási szerződést is kötött egy idegen személlyel, s természetesen az arató- részesnek is ki kellett fizetni a bérét. Végül a 647 kilogramm gabona elfogyott anélkül, hogy értékesítési szerződésre valamennyit is beadtak volna. Egy másik példa, özvegy Bodor Ágostóiménak a cséplési lap szerint ■ ■■ ■■■■■! immwm »MM-. 570 kilogramm gabonafeleslege van. Azaz csak lenne, ha ő is úgy nem cselekedett volna, mint Tóth Ágoston és még többen mások. De özvegy Bodor Ágostonná is kiadta vejének, Tengely Zoltánnak a háztartási szükségletét fedező gabonamennyiséget. Állítólag Tengely Zoltán műveli a földet, a megyei begyűjtési hivatal csoportvezetője azonban megállapította, hogy a vő fuvarozással foglalkozik. Meggyőződésünk, hogy Tengely Zoltán jövedelmének jelentős részét fuvarozással szerzi, már pedig ez esetben nem tarthat igényt anyósától háztartási szükségletre, annál kevésbé, mert Bodor Ágostonná búzáját nem ő aratta le, hanem egy családon kívül álló egyén. Ez csak két példa a sok közül, de eléggé megmutatja a való helyzetet. A vizsgálat után bebizonyosodott, hogy a községi tanács és a begyűjtési hivatal súlyos mulasztást követett el azzal, hogy nem vizsgálta meg tüzetesen az egyes termelők helyzetét, s nem ismerte a rendelkezéseket. Kricsfalusi elvíárs, a községi tanács titkára például még azt sem tudta, hogy érvényben van-e a gabona forgalmi korlátozásáról szóló rendelkezés? A nagyfokú tájékozatlanság miatt a tanács vezetői nem tudták következetesen képviselni az állam érdekeit, nem tarttatták be a termelőkkel a felsőbb állami szervek rendelkezéseit. A gazdálkodók jóindulatára bízták, hogy kötnek-e értékesítési szerződést, avagy sem? A történtekért felelősség terheli a járási tanács mezőgazdasági osztályát is, mert nem győződött meg arról, hogy Hangonyban ismerik-e a Minisztertanács rendelkezéseit? Nem segítette, nem ellenőrizte a tanács munkáját sem. Amint látjuk, Hangonyban is sokan egyoldalúnak vélik a törvényességet. Ezért a pártszervezetnek és a tanácsnak mind szélesebb körben tudatosítania kell, hogy a törvénysértések, a rendeletek megszegése nem tartozik népi demokratikus rendszerünk jellegéhez. Nem gyengíteni, hanem erősíteni kell államhatalmunkat, — betartani a rend el eteket, beadni azt, ami az államnak jár, — őrködni, így is a törvények megtartása felett; Az éves vállalások teljesítésének néhány tapasztalata a Borsodnádasdi Lemezgyárban A Jelszabadulás <5ta dolgozó népünk határtalan alkotó kedvének és tehetségének kibontakozásával olyan hatalmas eredményeket értünk el, amilyenekre a kapitalizmus Idején még csak megközelítő példa sem akadit. Borsodinádasdon is a lemezgyárban a tömegek alkotó kedvét lelkes, szocialista munkaverseny fokozta, Ennek nagyszerű küzdelmeiben sok-sok kiváló ember emelkedett az országosan ismert mtmkahősök sorába. A gyár szakszervezeti és gazdaságii vezetői (jó munkát végeztek a verseny szervezésében. Az üzem jó- néhányszor kiválóan teljesítette tervét. Az előirányzat teljesítésével ma sincsen baj, az egyes műhelyek globálisan teljesítik kötelezettségüket; De az eredmények egyetlen munkást, egyetlen vezetőt sem tehetnek elbizakodottá annál kevésbé, mert a terv és a vállalás néhány pontjánál Súlyos elmaradás mutatkozik. A második negyedévben a gyár dolgozói vállalták, hogy 4 napos előrehaladásra tesznek szert. Sajnos a vállalás e pontját nem teljesítették, még a másfél napos előnyt sem tudták elérni. Megfogadták, hogy csökkentik a hengertöréseket is, ami jelentős önköltségcsökkenést tett volna lehetővé. ígéretüket e tekintetben sem tartották meg, a hengertörések 287.300 forintos kárt okoztak. A lemezgyártás selejtje is növekedett, a tervezett 80 ezer forintos megtakarítás helyett 377 ezer forint selejtkár keletkezett; A szakszervezeti aktívák, íumkcionáriusok joggal a műszaki vezetők hibáira hivatkoznak. Az elmaradások nagyrésze ugyanis a tervezett műszaki intézkedések végre Hem hajtásából származik. De a műszaki dolgozók is kifogásolják a szakszervezeti aktívák munkáját. Miért? Mert a szakszervezet versenyszervező munkájában bizonyos hanyatlás tapasztalható. A versenykihívások és a felajánlások egy része ugyanis formális, csupán a terv százalékos túlteljesítésére vonatkozik. Kevés vállalás határozza meg, hogy milyen mértékben kiírón hozzájárulni a műszaki intézkedési terv végrehajtásához. A szak- szervezet csupán műszaki feladatlak tartja ezt, nem mozgósít a mű- Izaki lazaságok megszüntetésére. Kétségtelen, hogy a hibák már a vállalások megtételénél kezdődnek, hatványozott mértékben mégis a verseny értékelésénél vagy —■ ha egyáltalán beszélhetünk róla — a verseny ellenőrzésénél jelentkeznek. A ve rsenyér tékelések legtöbbször csak a versemyfelelős iratcsomóit duzzasztják, vagy valamelyik műszaki vezető fiókjában mint »titkos ügyiratok-« hevernek. Az egyik munka elvégzésére például versenyt indítottak. Az igazgató 3000 forintot ajánlott fel a verseny első helyezettjének. Habár a verseny határideje, július 1. régen elmúlt, a dolgozók még három és fél hét múlva is hiába érdeklődtek a verseny eredményéről. Sem választ, sem pénzt nem kaptak! Általában elmondhatjuk, hogy a i versenynyilvánosság a gyárban nagyon hézagos. Ki ezért a felelős? Sajnos csaknem valamennyi szak- szervezeti bizalmi és műszaki vezető. lgax, a szakszervezeti bizalmiak felelősségét csökkenti, hogy egyes vezetők lebecsülik, gátolják munkájukat. Ha a törvényesség érdekében a mértéktelen túlórázások ellen szót emelnek, elnémítják őket, mondván: kis pontok vagytok ti ahho2, hogy ilyenekbe beleszóljatok. Helyzetüket megnehezíti a személyi függőség is, mert ha valamelyik bizalmi tovább folytatná a vitát, merészségét bizonyára megtorolnák. Sajnos a szakszervezeti bizalmiak tekintélyének helyreállításáért az üzemi bizottság sem harcolt kellőképpen. A vállalatvezetőség még egyszer sem vont felelősségre olyan műszaki dolgozót, aki gátolta a szakszervezeti bizalmiak munkáját. Még a függetlenített szakszervezeti vezetők is csak a tagsági díjak beszedésére használták fel a bizalmiakat, A szakszervezeti vezetők, bizalmiak előtt most nagy feladatok állanak. Legfontosabb, hogy a XX. kongresszus szellemébén igényeljék mindenkor az alkotó munka legjobb segítését, a bírálatot. Legyenek önkritikusak, s ha valahol hibát látnak a verseny szervezésében, azonnal intézkedjenek megszüntetésére. Ne csak reszortfeladatnak tekintsék a versenyszervező és ellenőrző munkát, hanem tegyék a szakszervezeti munka szerves részévé. Ha a verseny szervezése közös ügy lesz, akkor a gyár nemcsak globális tervteljesítésről számolhat be, hanem a legapróbb részletekben is teljesíti tervét és a vállalásokat, így aztán nem kell majd pirulniok a lemezgyár dolgozóinak adott szavuk megszegése miatt. Két országoshírű kőműves brigád egy műszak alatt 759 négyzetméter falat vakolt be és 75 köbméter falat épített fel Miskolcon a Malinovszkij úti új lakótelep építkezésein két — egyösszegű utalványozással dolgozó — országoshírű kőműves brigád kelt versenyre, hogy az alkotmány törvénybeiktatásának hetedik évfordulóját kiváló munkával köszöntse. A nagy verseny hétfőn reggel kezdődött; A 20 tagú Bukovenszki gépi vakolóbrigád — amely a 107 lakásos H jelzésű épületben már 79 kétszobás összkomfortos lakást vakolt be — vállalta, hogy 0.5 százalékos habarcsszóródás mellett műszakonkint 720 négyzetméter falat vakol készre. A 85 fős Henri Martin DISZ-brigád pedig arra tett fogadalmat, hogy augusztus 20-ig a H jelzésű lakótömb építését befejezi és a 69 lakásos J jelzésű épületbe 13.0.000 téglát épít be.A verseny első napja nagyszerű győzelemmel zárult: Bukovenszkiék felülmúlva legjobb teljesítményüket 759 négyzetméter falat vakoltak be. .a Henri Martin DISZ-brigád 15 kőművese pedig 75 köbméter falat helyezett el a J-épületen. így egy-egy kőműves — szovjet gyorsfalazással 5—5 köbméter falat épített fel egy műszak alatt. Miért nem veszik igénybe a vásárlók a kedvezményes burgonya és hagyma megrendelést és házhozszállítást ? A naptár még augusztust mutat, de a gondos háziasszonyok már most felkészülnek a télre. Az éléskamrák polcai megtelnek lekvárral, befőttel, az előrelátóbb asszonyod pedig már a burgonya és hagyma beszerzést is emlegetik. Ez utóbbiak a miskolci háziasszonyoknak az idén sokkal egyszerűbbnek ígérkeznek, mert a Zöldség- és Gyümölcsértékesítési Vállalat még nyár elején bejelentette a fogyasztóknak, hogy téli burgonya és hagyma szükségletüket napi áron, díjtalanul házhoz szállítja. Ez a felhívás azóta is olvasható minden zöldség és gyümölcs boltban. Eszerint az Ella burgonya kilója 1.20-ért, a Gül Baba 1.50-ért, a hagyma kilója pedig 2.— forintért kapható, illetve ennyit kell befizetni az OTP-nél ellenértékként szeptember 1-ig. A vállalat a megrendelt árut szeptember 15. és november 30. között leszállítja. A napokban felkerestük Barna László elvtársat, a miskolci Zöldség- és Gyümölcsértékesítő Vállalat igazgatóját, hogy megtudjuk, milyen érdeklődést tanúsítanak a fogyasztók a téli szükséglet ilyen kedvezményes beszerzési lehetősége iránt. — Eléggé gyér az érdeklődés — válaszolta. — Talán azért, mert még távol van a tél. Mindössze egy tucat ^megrendelés érkezett burgonyára és hagymára. Az idei gazdag termés még a tavalyinál is többet ígér, pedig az is rekordnak számított. Ez lehetővé teszi, hogy az igényeket korlátlan mennyiségben kielégítsük. A házhozszállítás rendkívül előnyös a vásárlóknak, hiszen nem kell a beszerzéssel időt tölte- niök, de előnyös a vállalatnak is a tárolás szempontjából. A város téli burgonyaszükségletének fedezésére ugyanis többszáz vagon burgonyát és hagymát kell raktároznunk, de megfelelő raktárunk elég kevés vám Nagy segítség tehát, ha e mennyiség egy részét a fogyasztók saját éléskamrájukban tárolják. Természetesen ez csak másodlagos szempont; Az első és legfontosabb az, hogy a fogyasztókat minél jobb minőségűi olcsóbb áruval lássuk el. Az érdeklődők csekély száma azonban bizalmatlanságra vall. — Mi az oka a bizalmatlanságnak? * — Sokan úgy vélekednek, hogy az előrevásárlás olyan mint a -zsákba macska-«. A vevő kifizeti, de nem tudja, hogy milyen árut kap; Pedig csak válogatott árut adunk, pontosan kimérve. A burgonyát zsákokban szállítjuk, egy-egy zsákban öt ven kiló lesz. — Talán szívesebben fogadták volna a fogyasztók, ha nem előre, hanem utólag, részletekben kellene fizetni az összeget. Erre nincs lehetőség? — Ez csak abban az esetben lehetséges, hogyha egy vállalat megrendeli dolgozóinak egy tételben, s fizetésükből részletekben levonja az összeget. ^ Egyébként a vállalatok élénken érdeklődnek a téli beszerzés új formája iránt. Egyik ktsz 50 mázsát rendelt dolgozóinak, s reméljük, hogy a jövőben a háziasszonyok is nagyobb érdeklődést tanúsítanak az új beszerzési mód iránt — fejezte be nyilatkozatát Barna elvtárs; 1 mezfigazdaságfejlesztési járulék újabb szabályozásáról szóló miniszterlanácsi határozat végrehajtásénak felfüggesztéséről A Minisztertanács határozatot hozott a mezőgazdaságfejleszrtési járulék újabb szabályozásáról szóló minisztertanácsi határozat végrehajtásának felfüggesztéséről. Eszerint azokkal a mezőgazdaságfejlesztési járulék fizetésére kötelezettekkel szemben, akiket a' felülvizsgáló bizottság középparasztnak minősít az említett határozat végrehajtását 1956. január 1 napjától kezdődő hatállyal fel kell függeszteni. Általános jövedelemadójukat a földterületük nagyságának megfelelő dolgozó paraszti birtokcsoportra érvényes adótételek alkalmazásával kell kivetni. Adóhátralékaikat felül kell vizsgálná, s azokból a mezőgazdaság- fejlesztési járulék címen fennálló hátralékot teljes egészében, az együttesen kezelt adóból fennálló hátralékot pedig a kulákterhelésből származó összeg erejéig törölni kell; (MTI) Ahová az ország kenyerét gyűjtik Egy délután a nyékládházi termény raktárban A magtár falai szinte patyolatfehérek. A teremben halomban áll a búza, az ország kenyerének egy hatalmas morzsája. Talán valamelyik kőbányai fiúcska szel majd abból a cipóból, amely belőle készül. Jó bámulni a gabonahegyet, amely már napok óta egyre növekszik. A mázsán zsákok sorakoznak — Berta Istváné, Fekete Gyuláé és id. Plosz János bácsié. A begyűjtő előtt szekerek várakoznak. A lovak türelmesen rágcsálják a zöldborsószalmát. A faluvégén valahol gép búg, hangja megnmegcsuklik közben. A terményraktárban fiatal fiú hajol a hártyavékony bizonylatok fölé és szorgalmasan irogat, Mészáros Margit adminisztrátor pedig zöld vaskazettából ropogós papírpénzeket számol az asztalra, onnan meg a szalmakalapos Fekete Gyula bácsi kezébe. Van, aki ezer, ezerötszáz forinttal gazdagodva érinti meg kalapja szélét, s elköszön. Id. Plosz János bácsi 2000 forintot számol bele a súlyos bőrbukszába. 530 kiló szén. öregszemű búzát adott be szabadra, amelvet megtoldott még 110 kiló rozzsal. Mészáros Margit »kasszája« alánosán aoad, mert Nyék- ládházán is lói fizetett az idén a gabona. Nagy öröm ez, a gazda öröme é« nörsze az országé is. yorsan gyűlik e ^ gabona, már a tervezett mennyiség 32 g 7 -rat 41? a S7ÓU ftá.erq Vár. A felvásárló Van- czák Sándor kicsit nyugtalan, mert sok a szekér, s kevés a ceruzaforgató ember. Nyugtalansága érthető, mert fél, hogy károsodás éri vagy a gazdát, vagy az államot. A nagy torlódásban ilyesmi bizony a nagy elővigyázat ellenére előfordulhat. De nem türelmetlen senki, mindenki nyugodtan vár sorára. Pedig szeretnék már a géptől tjpszállí- tani azt, ami az államé. Részben mert a frisseség jutalmazással jár, másrészt cséplés idején kéznél a fuvar. A legdöntőbb érv azonban az, hogy senki nem akar utolsó lenni. Napjainkban nem ez a jelszó a faluban: gyorsan bevinni a gabonát, hanem 24 órán belül tisztázni az adósságot. Nyékládházón tehát kerekedik, dagad az ország cipója. Mert a parasztok megértették: mindenkinek a maga módján segítenie kell az ország gyarapítását. Ki vaslapáttal, ki tollal, ki pedig érett, nagyszemű búzával. Amint a begyűjtők mesélik, a viták is elmaradtak. Tavaly és azelőtt még nem egyszer nedves gabonát hoztak be és a vita hevében mérni kellett a fajsúlvt. Néha más ocsu is volt bőven a zsákokban. Akadt, aki üszkös gabonát akart hinteni az ország cipójába. Most mindez a múlté. A gabona nem nedves, s ha szemetesen csénel a gén, korholják a trak- toristát, meg a génállomást. Burshardt János becsapta saját magát, mert szemetes gabonát hagyott portáján a cséplőgép. S hogy ne kelljen szégyenkeznie a begyűjtő előtt, kirostálta búzáját. Rosszul járt, mert 5 mázsából 50 kilogramm ocsu gyűlt össze, amelyet bizony nem számolt el neki senki. Viszont nyugodt lelkiismerettel, tiszta búzával állított be a begyűjtőhöz. A terményraktárban állandó zsákolómunkás dolgozik. Erőteljes, izmos fiatalember, Rácz Józsefnek hívják. A gazdáknak jólesik a figyelmesség* mert mire ész bekapnak, a legény már hajigái ja ki a kocsiderékból a zömök zsákokat* Ezen a délutánon is két özvegy asszony, egy 12 éves fiú és egy leendő édesanya helyett öntötte fel a búzát Rácz József. A papírmunka is a lehető leggyorsabban megy. A két fiatal nagyon ügyes, ritkán számolják el magukat* A telepvezető Vanczák Sándor elvtárs gyakran segít nekik; A terményraktár naplementével zár. A gazdák felülnek szekereikre, s hazaindulnak: A felvásárlók a jól végzett napi munka után fáradtan, de elégedetten térnek haza. Számolják a napokat és a lehetőségeket. Ügy tervezik, hogy augusztus 15-re bezárják a magtárt és elküldik a sok jó búzát és rozsot a nép nagy éléskamrájába Párkány László
