Észak-Magyarország, 1956. augusztus (12. évfolyam, 180-205. szám)
1956-08-04 / 183. szám
Szombat, 1956. augusztus 4» ESZAKMAGTARORSZAG Az országgyűlés pénteki ülése Az országgyűlés pénteken folytatta tanácskozását. Az ülésen megjelent a párt és a kormány vezetői közül Apró Antal, Acs Lajos, Erdei Ferenc, Gerő Ernő, Hegedűs András, Hidas István, Kiss Károly, Kovács István, Me,kis József, Szalai Béla, Bata István, Gáspár Sándor, Rónai Sándor, Egri Gyula és a Miniszter- tanács tagjai. Részt vettek az ülésen a hazánkban tartózkodó lengyel parlamenti küldöttség tagjai is. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai testület több tagja. Az ülést Rónai Sándor, az ország- gyűlés elnöke nyitotta meg. Bejelentette, hogy a Baranya megyei választókerületben a lemondás utján megüresedett képviselői helyre Sidár Ferenc soronkövetkező pótképviselőt hívták be. Ezután az országgyűlés áttért a bizottságok megválasztására. Először megválasztották a 21 tagú jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságot: Tagjai: Ács Ferenc, Csikesz József né, Dávid Ferenc, Dinnyés Lajos, Gábri Mihály, Harrer Ferenc, Katona Sándor, Kopácsi Sándor, Kovács István, Kristóf István, Köböl József, Kukucska János, Nagy Kálmán, Nánási László, Nez- vál Ferenc, Pongrácz Káltnán, Reszegi Ferenc, Szabó Gusztáv, Szent- iványi Lajos, Varga Sándor, Vigh Istvánná. Utána ugyancsak 21 tagú külügyi bizottságot választottak. Ä bizottság tagjai: Andics Erzsébeti Barcs Sándor, Biró Mihály, Dénes István, Dögéi Imre, Gáspár Sándor, Gosztonyi János, Horváth Márton, Ilku Pál, Izsák Julia, Kiss Károly, Matécz János, Mihályfi Ernő, Nógrádi Sándor, Péter János, Rusz- nyák István, Sebes István, Szalai Béla, Szádé czky-Kardoss Elemér, Vajdai Lajosné, Vég Béla. A honvédelmi bizottság ís huszonegy tagú: Bajtai Károly, Bereczki László, Egri Gyula, Gerő Ernő, Házi Sándor, Horváth Nándor, Janza Károly, Konyecsni György, Kömyei József, Kusnyér Zoltán, Loy Árpád, Madarász Ferenc, Magosi Károly, Matusek Tivadar, Márton András, Molnár István, Pocza Istvánná, Szabó István, Szomszéd László, Várkonyi László, Zsofinyecz Mihály. A terv- és a költségvetési bizottságba 31 képviselőt választottak: Antos István, Achátz Imre, Balogh József, Berki Zoltán, Beresztóczy Miklós, Bódi Jánosné, Dedinszki János, Földvári Rudolf, Friss István, Gazda Géza, Hajdú József, Harustyák József, Hegyi Imre, Iván István, Juhász Imréné, Kanda Zsófia, Kiss Árpád, Kiss Imre, Kassa István, Molnár Ernő, Nagy Antal, Nagy Dániel, Nagy Károly, Osváth Károly, Papp Dániel, Seregélyi József, Stozicski Ferencné, Szabó Rezső, Varga Károly, Vida Miklós, Wolf Johanna. A mezőgazdasági bizottság 21 tagú: Birkás Imre, Bogos Domonkos, Bor- bós Lajos, Boros Gergely, Dobozi Erzsébet, Fekete Miklós, Fodor Imre, Fodroczi Lajos, Hodos János, Hasnyánszky János, Kaszapovics András, Komócsin Zoltán, Kókai Jánosné. Losonczi Pál, Makrai János, Mészöly Gyula, Mislóczki Mátyás, Z. Nagy Ferenc, Szabó Pál, Tisza József, Vass Zoltán. Az ipari bizottság tagjai: Bárczi Gyula, Blaha Béla, Bonta József, Csíki Lajos, Galló Ernő, Gácsi Miklós, Germadics Vilmos, Herczeg Ferenc, Horváth Ede, Inklovics Mária, Jármai Ervin, Kádár Béla, Moder Mártonná, Murvai András, Pio- ker Ignác, Sályi István, Sási János, Suszter Sándor, Varga Ferencné, Varga Lénárt, Úszta Gyulai Ugyancsak 21 képviselőt választottak a ke-* reskedelmi bizottságba: Czéh József, Csala László, Elek János, Földes László, Gém Ferenc, Gregor Sándor, Hortobágyi János, Kozma József, Lövő Ferenc, Miklós Árpád, Nádházi András, B. Papp Mihály, Papp Sándor, Pala Károlynál Rigó János,, Szíj jártó Lajos, Szigeti Attila, Sztankovics Mátyás, Treppert József né, Vadászi Elemérné, Wirth A kulturális bizottság 23 tagból áll: Benke Valéria, Bognár Rezső, Botos Ida, Darabos Iván, Erdey-Grúz Tibor, Ivanics Frigy esne, Kancsár Sándorné, Karácsonyi Béla, Kelen Béla, Kerek Gábor, Kónya Lajos, Ladányi Ferenc, Lukács György, Majlát Jolán, Nagy Mária, Palócz Ilona, Su- hajda József, Szabó Ferenc, Szeme- hyei Antalné, Tenczer Béláné, Urbán Ernő, Veres Péter, Vető Lajos. A szociális és egészségügyi bizottság pedig 21 tagból áll: Dr. Bárczi Gusztáv, dr. Bene Zoltán* Bárdosi Lajos, Dombi Jánosné, Dubi Ferencné, Elekes Ferenc, dr. Kende Zsigmond, Kikillai Sándorné, Lengyel István, Máté János, Mónus István, Németh József, Pataki Lajosné, Pesta László, Sárfi Rózsi, Sipos Istvánná, dr. Sivo József, dr. Szabó Miklós, Varga M. János, Váczi Sándor, Vámos Ferencné. Végül 11 tagú mentelmi és összeférhetetlenségi bizottságot választottak. Tagjai: Ács Lajos, Berki Mihályné, Bozsóki Ferenc, . Grubics István, Győré József, Kovács Béla, Martin Ferenc, Nagy János, Parragi György, Szabó Piroska, Zentai József. Interpelláció a szőlőtermesztés kérdéseiről A bizottságok megválasztása után az országgyűlés áttért az interpellációk előterjesztésére. Elsőnek Mészöly Gyula Bács-Kis- kun-megyei országgyűlési képviselő interpellált a földművelésügyi miniszterhez a homoki szőlőtermesztés időszerű kérdéseiről. Bevezetőben hangoztatta, hogy a magyar szőlőtermesztésből jelenleg csaknem teljesen hiányzik a gép. Első ötéves ‘tervünkben meglehetősen keveset tettünk a szőlőművelés gépesítéséért. Felteszem tehát a kérdést, mit kíván tenni a földművelésügyi miniszter a nagyüzemi szőlőtermesztés megteremtésére, a szőlőtermesztés önköltségének csökkentésére? A magyar bor közismert jó híre — folytatta — az utóbbi években sajnálatosan csorbát szenvedett. Ebben elsősorban borkereskedelmi szerveink a hibásak, amelyek szőlészeti szakembereink tiltakozása ellenére és a magyar bortörvény mellőzésével az átmeneti borhiány enyhítésére áttértek a műbőr-gyártásra. Ennek az lett a következménye, hogy a fo- gyasztó'közönség elfordult a bortól és áttért a sörfogyasztásra, illetőleg az egészségre ártalmas töményalkohol — rum és pálinka — fogyasztására. Az interpellációra Matolcsi János földművelésügyi miniszter válaszolt. Bevezetőben emlékeztetett arra, hogy az elmúlt hat-hét esztendőben elsősorban az alapvető mezőgazdasági munkák gépesítésére fordítottuk a fő figyelmet, amelyek a legdöntőbbek a terméshozamok növelése szempontjából s amelyek a legnehezebb munkákat könnyítették meg. Ez azonban nem jelenti azt, hogy belenyugodhatunk a szőlőművelés gépesítésének elmaradottságába, tehát jogos Mészöly Gyula képviselő interpellációja. Most azon dolgozunk — folytatta —, hogy a különböző külföldi jó tapasztalatok felhasználásával kialakítsunk olyan géptípusokat, amelyeket kellőképpen alkalmazhatunk szőlőinkben. Kormányunk foglalkozik a magyar bor minőségének megjavításával, illetve a minőségi bor hírnevének megóvásával. A Minisztertanács úgy döntött, hogy a közismert és elismert borfajtáink — mint a szekszárdi vörös, az egri bikavér, a tokaji és a badacsonyi — palackozva kerüljenek újra forgalomba és álljanak a fogyasztók rendelkezésére. Matolcsi Jánosi földművelésügyi miniszter válaszát az interpelláló képviselő és az országgyűlés tudomásul vette, majd Nagy Károly képviselő interpellált a Békés-megyei vízügyi hatóságok összevonása és a csatornahálózat rendezése ügyében. A Minisztertanács képviseletében Erdei Ferenc, a Minisztertanács elnökhelyettese válaszolt az interpellá- lónak. A Minisztertanács elnökihelyettesének válaszát mind az interpelláló képviselő, mind az országgyűlés tudomásul vette, majd ismét Nagy Károly mondott interpellációt* Elmondotta, hogy Békés megyében egyes alacsonyabban fekvő községekben súlyos károkat okoztak a felhő- szakadások. A termelőszövetkezetek a kárt könnyebben viselik el s az egyénileg gazdálkodó parasztok most a vízkár esetében is láthatják, menynyivel hátrányosabb a kisparaszti gazdálkodás, mennyivel nehezebben viselhetik el az elemi csapásokat. Az kérdezte a pénzügyminisztertől, hogy milyen adómérséklést nyújt a vízkárt szenvedett dolgozó parasztoknak? Olt Károly pénzügyminiszter válaszában kijelentette, hogy a kárbecslőbizottságok nyomban a víz elhúzódása után megkezdték munkájukat Békés megyében is, de Csongrád megyében is, ahol hasonló károk keletkeztek. Ezeken kívül Borsod megyében is okozott károkat a felhőszakadás. Ezeken a területeken a tanácsok pénzügyi osztályai mérséklik az adót a kár arányának megfelelően. A kárt szenvedett dolgozó parasztok adóját mintegy tíz millió forinttal mérséklik. Ezzel kapcsolatban szeretném felhívni az országgyűlés és a dolgozó parasztság figyelmét arra is — fejezte be szavait Olt Károly —, hogy az egyéni gazdálkodók kárait éppen olyan mértékkel bíráljuk el, mint a termelőszövetkezetekbe lépett parasztságot ért kárt. Hangsúlyozni kívánom, hogy a megállapított károknál — azok mértéke szerint — az adómérséklést a tanácsok pénzügyi osztályai országszerte gyorsan, s a lakosság megnyugvására mindenütt végrehajtják, amennyiben és ahol ilyen károk fellépnek: A pénzügyminiszter válaszát az országgyűlés tudomásul vette. Rigó János képviselő a közlekedés- és postaügyi miniszterhez interpellált a Dunapataj—bajai vasútvonal építése ^tárgyában. Rigó, János második interpellációja a földművelésügyi miniszterhez szólt: Ezután Sási János képviselő interpellált a földművelésügyi miniszterhez a termelőszövetkezetek beruházásairól: Matolcsi J ános földművelésügyi miniszter az interpellációra adott válaszában leszögezte, hogy a kormány a termelőszövetkezetek építéseire az idén körülbelül búsz százalékkal fordit többet* mint az elmúlt évben. Ä termelőszövetkezetek építkezéseit nem pénzügyi keret, hanem építkezési anyag hiánya hátráltatja a jelen pillanatban. Hangoztatta, hogy feltétlenül szükség van a megyei és a társadalmi szervek sokkal nagyobb aktivitására is annak érdekében, hogy helyileg minél több építőanyagot állítsanak elő. Varga Károly interpellációjában kifejtette, hogy egyes szervezeti intézkedések erősen befolyásolják a szarvasmarha tenyésztést* Azonnal el kell intézni a képviselők által felvetett panaszokat Köböl József országgyűlési képviselő feltette a kérdést: Hogyan kívánja biztosítani a Minisztertanács, hogy az állami hivatalok szeretettel és megbecsüléssel foglalkozzanak az országgyűlési képviselők és általában a választott tanácstagok által képviselt munkások, parasztok igazságos ügyeivel? Az interpellációra Hegedűs András, a Minisztertanács elnöke válaszolt: Sajnos elég sok adattal és ténnyel rendelkezünk arra, hogy egyes államigazgatási szerveink a képviselő elvtársaknak munkáját nem segítik megfelelő módon. A Minisztertanács végrehajtási utasítást készít, amelyben megszabja állami szerveinknek a képviselő elvtársakkal kapcsolatos kötelességeit. Rögtön hozzáteszem, hogy nem vagyunk barátai a végrehajtási utasítások szaporításának. Mégis úgy látjuk, hogy ebben az esetben szükség van ilyen végrehajtási utasításra. Először is ki akarjuk mondani, hogy a képviselő elvtársak által felvetett panaszokat és kérdéseket az állami szervek vezetőinek, illetve dolgozóinak azonnal kell intézniök. Ki akarjuk mondani, hogy azoknak az állami vezetőknek és dolgozóknak kell az ügyekkel közvetlenül is fOglalkozniok, akikhez a képviselő elvtársak a javaslatot beadták. Nagyon fontos, hogy az egyes megoldásra váró problémákat a képviselő elvtársak elsősorban azokhoz a szervekhez juttassák el, amelyek a döntésre illetékesek. Az interpelláló képviselő és az országgyűlés a Minisztertanács elnökének válaszát tudomásul vette. Gazda Géza a Minisztertanácshoz intézett Interpellációjában megkérdezte, mit kíván tenni a Miniszter- tanács a közeljövőben, hogy a dolgozók anyagi érdekeltsége növekedjék az anyagtakarékosságban, a minőségi termelés fokozásában. Az interpellációra Mekis József, a Minisztertanács elnökhelyettese válaszolt. Jelentős intézkedés lesz —* mondotta hogy kiszélesítjük a miniszterek és azon túl az igazgatók hatáskörét a bérek rendezésében, illetve a minőségi bérezés egyes területeken történő bevezetésében. Központilag nem lehet minden területet feltárni, s nem lehet szinte a munkapadokig lejutni egy központi intézkedéssel; hanem meg kell adni a vállalatok igazgatóinak a jogot arra, hogy ők döntsék el hol, milyen területen kívánnak élni ezzel, vagy azzal a bérezési módszerrel. Ez a rendszer azonban nem lehet ok arra, hogy a bérezés terén lazulás történjék és 'nem lehet ok arra, hogy ezen a címen szolgáltatás nélküli béreket juttassunká Nagyon Külföldi békeharcosok látogatása JBorsod megyében Az Országos Béketanács vendégeként hazánkban tartózkodó Né* met Demokratikus Köztársaság 7 tagú küldöttsége Kirchhof Ruth képviselő vezetésével és Ulrich Teutschmann, a svájci békebizottság tagja péntek reggel — háromnapos tartózkodásra — Borsod megyébe érkezett. A kedves vendégeket Mezőkövesden Illés Endre, a Hazafias Népfront borsodmegyei bizottságának titkára üdvözölte. A külföldi békeharcosok megtekintették a matyóházat és hosszan elbeszélgettek a himző- asszonyokkal. Ezután a baromfikeltető állomást keresték fel, majd délután a kesznyéteni Szabadság Tsz gazdaságába és a Lenin Kohászati Művek éjjeli szanatóriumába látogattak. A vendégek szombaton Aggtelekre kirándulnak, vasárnap pedig Szilvásváradon az Ózdi Kohászati Üzemék békehsrcosaival rendeznek tapasztalatcserét: 9 kell ügyelni arra, hogy ezek az intézkedések végső soron az önköltség csökkenéséhez, a minőség javításához és ezen keresztül a dolgozó nép életszínvonalának emeléséhez vezessenek. Ezután Vajdai Lajosné a belkereskedelmi miniszterhez intézett interpellációt: Interpellációjának második részében a könnyűipari miniszterhez intézett kérdést arról, mit kíván tenni annak megszüntetésére, hogy a tizennyolc éven aluli fiatalokat a textiliparban törvényellenesen éjszakai műszakban foglalkoztatják, sőt a felvételnél figyelmeztetik erre a felveendő fiatalokat* Vajdai Lajosné nem fogadta el az interpellációjára adott választ A távollevő könnyűipari miniszter helyettese írásban adott választ, amelyet a jegyző olvasott fel. A válasz szerint a Könnyűipari Minisztérium irányítása alá tartozó vállalatoknál a Munka Törvény- könyve 102. paragrafusa alapján foglalkoztatnak 16. életévüket betöltött, de tizennyolc éven aluli dolgozókat éjszakai műszakban is. Ezek aránya a könnyűipari üzemekben alkalmazott összes dolgozókhoz viszonyítva mintegy 2.5 százalék. A 18 éven aluli fiatalkorú dolgozókat felvételükkor alapos orvosi vizsgálatnak vetik alá és ha egészségi állapotuk miatt éjszakai munkára alkalmatlannak bizonyulnak, nem osztják be éjszakai munkára. A felvételkor éjszakai munkára is alkalmasnak bizonyult 18 éven aluli dolgozókat foglalkoztatásuk során rendszeres orvosi vizsgálatnak vetik alá. A Munka Törvénykönyve előírásainak megtartására és ezen keresztül a törvényességnek a megszilárdítására már az ez év februárjában kiadott utasításban intézkedtek. Bár a tizennyolc éven aluli fiatalkorú dolgozók foglalkoztatása éjszakai műszakban a Munka Törvénykönyvben meghatározott feltételek között nem törvényellenes és a könnyűiparban foglalkoztatott fiatalkorúak aránya nem magas, helyes lenne ennek az aránynak további csökkentése. Éppen ezért a Munka Törvénykönyvben előírt feltételek következetes megtartásának biztosítása mellett az éjszakai műszakokban is foglalkoztatott 18 éven aluliak arányának további csökkentésével fogjuk a 18 éven aluliak munka- körülményeinek javítását elősegíteni, Vajdai Lajosné, az interpelláló képviselő nem fogadta el a választ. A Munka Törvénykönyve leszögez-* te — mondotta —, hogy 18 éven alu* liakat éjszakai munkában nem fog-* lalkoztáthatunk. Több textilgyárban: szinte gyakorlattá válik, hogy az orvosi vizsgálat ellenére továbbra is éjszakai műszakban foglalkoztatják a fiatalokat. Ezt nem tudom elfogadni, s. további magyarázatot és intézkedést kérek ezzel kapcsolatban. Annak ellenére, hogy az éjszakai műszakban foglalkoztatott fiatalkorúak száma nem magas, kérem, hogy a törvényt mindenütt tartsuk be, mert ha engedünk, akkor ez a szám a jövőben további emelkedik. Az országgyűlés ezután úgy határozott, hogy nem veszi tudomásul az írásbeU választ és felhívta a minisztert, hogy a kérdést alaposan megvizsgálva újra adjon választ az interpellációban előadott kérdésrei Ezután Seregélyi József és Kozma József országgyűlési képviselők a begyűjtési miniszterhez intéztek interpellációkat, majd Barcs Sándor képviselő mondotta el két interpellációját* Intézkedési hoznak a kenyér minőségének megjavítása érdekében Második interpellációjában felvilágosítást kért az élelmiszeripari minisztertől, mit szándékozik tenni a kenyér minőségének megjavítása, illetve a minőségben tapasztalható'' nagy különbségek megszüntetése érdekében? Nyers Rezső élelmiszeripari miniszter válaszában kifejtette: a gyenge minőséget előidéző okok különbözősége miatt azonnali, ugrásszerű változásról nem lehet szó. Feltétlenül szükség van azonban az ellenőrzés fokozására, s mind a minisztérium mind a helyi tanácsok intézkedésére a kenyér minőségének javítása érdekében. Alapvető fontosságú a liszt minőségének állandóságát biztosítani, ami az elmúlt években nem törtéit meg. Hangsúlyozta a miniszter, hogy az újtermésű liszt felhasználása máris bizonyos javulást fog eredményezni. Az első ötéves terv százötven millió forintos sütőipari fejlesztési előirányzatával szemben a második ötéves tervben több, mint kétszáz millió forint jut a sütőipar gépesítésére, korszerűsítésére, Emellett számos új kis- és középüzem, valamint három nagy kenyérgyár létesül. Befejezésül hangoztatta, hogy a helyzet fokozatos javítására megfelelő intézkedéseket tesz a minisztérium. Az országgyűlés a miniszter válaszát tudomásul vette. Ezt követően Sárfi Rózsi képviselő interpellált az egészségügyi miniszterhez a tuberkulózis elleni küzdelem tárgyában. Román József egészségügyi miniszter válaszában hangsúlyozta: — Az egészségügyi kormányzat az interpelláció nyomán is felülvizsgálja a második ötéves tervben a tuberkulózis elleni küzdelemre kidolgozott tervszámait. A tervezetten felül növeli a tuberkulótikus betegek elhelyezésére szolgáló ágyakat, s bővíti a szűrő és ellenőrző hálózatot is. Ezenkívül 1957. első negyedéig az országgyűlés elé terjeszti a tbc elleni küzdelem szákmai, állami, egészség- ügyi és társadalmi feladatait magában foglaló törvénytervezetetj A miniszter válaszát az interpelláló és az országgyűlés helyesléssel vette tudomásul. Ezután Suszter Sándor, Parragi György, Gém Ferenc és Pongrácz Kálmán országgyűlési képviselők terjesztették elő interpellációikat. Végül Gosztonyi János a Minisztertanácshoz interpellált, hogy milyen intézkedéseket kíván tenni az általános iskolát végzett, de tovább nem tanuló fiatalok rendes és állandó munkaalkalmának biztosítására. Az interpellációra Hegedűs András elvtárs, a Minisztertanács elnöke válaszolt. — Mindenekelőtt egy olyan kérdésre szeretnék válaszolni, amelyik szoros kapcsolatban van a Gosztonyi elvtárs által felvetettekkel. Második öt* éves tervünk irányelveinek tárgyald* sakor sokan felvetették, vajon a második ötéves terv során, amikor na* gyón gyors ütemben akarjuk korsze* rűsíteni iparunkat, növelni a munka termelékenységét, gépesíteni a mező* gazdaságot, nem lesz-e munkanélkü* liség, biztosítani tudjuk-e a lakosság számára a munkát, ezt az alkotmány* ban lefektetett jogot? Nyugodtan lehet erre a kérdésre igennel felelni. Második ötéves tervünk során is tovább folytatjuk az ország szocialista iparosítását. Nagyon sok munkáskézre, több. mint félmillió új munkásra lesz szükség csak az iparban. Ugyanakkor a mezőgazdaság belterje- sebb irányban való fejlesztése szintén az új munkáskezek százezreit követeli meg. Hegedűs elvtárs ezután részletes választ adott arra, hogy milyen intézkedéseket tervez a Minisztertanács a 14—16 éves fiatalok munkaalkalmának biztosítására. A választ az országgyűlés tudomásul vette, majd Rónai Sándor bezárta az ülést. Zárószavaiban üdvözölte az ország- gyűlés ülésén résztvevő lengyel Szejm küldöttségét. Befejezésül a következőket mondotta: Azoknak a nagy feladatoknak sikeres elvégzéséhez, amelyeket országgyűlésünk mostani ülésszakán valamennyien kaptunk, jó egészséget és erőt kívánok képviselőtársaimnak s *ezzel országgyűlésünk ülésszakát bezárom. (MTI)
