Észak-Magyarország, 1956. augusztus (12. évfolyam, 180-205. szám)

1956-08-04 / 183. szám

Árleszállítás után IZ Mir BORSOB-MAŰj-ZEMPLÉI MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TAIÁÜS LAMA XII. évfolyam, 183. szám IM TF7P ' *956 augusztus 4, szombat itf.llll l in*. Termelőszövetkezeteink új erőforrásai A Központi Vezetőség határo- zatai és az országgyűlésen el­hangzott beszámolók,, határozatok! után, most igen sok termelőszövet­kezeti tag beszél az eddiginél is to­lakodóbban a holnapról. Szinte min­den közös gazdaságban naponta számolgatnak, új, nagyobb, meré­szebb tervekkel cserélik fel a régeb­bi tervezgetéseket. S e tervez getések forrásai a Központi Vezetőség hatá­rozatai, az országgyűlés tanácsko­zásai. Termelőszövetkezeti vezetők, egyszerű termelőszövetkezeti tagok új erőforrásként emlegetik a határo­zatok egy-egy pontját, s az a véle­ményük, hogy a határozatok nyo­mán születő eredmények újabb száz és száz, ezer és ezer egyénileg dol­gozó parasztot győznek meg a ter­melőszövetkezeti gazdálkodás elő­nyéről, fölényéről. A mezőkövesdi Petőfi Termelő­szövetkezet elnöke, Szűz elvtárs pél­dául, az országgyűlés azon határo­sa tára, hogy a termelőszövetkezetek állami adósságait alacsonyabb ka­mattal kell majd visszafizetni, s új hosszúlejáratú hiteléket kapnak a közös gazdaságok — úgy nyilatko­zott, hogy: »lényegében mi újra kezdjük, de jól kezdjük újra az éle­tet«. Az a tény, hogy alacsonyabb lesz a kamat és a rövidlejáratú hi­telek egy részét az állam hosszúle­járatúra változtatja meg, igen sokat ad, sokat jelent a termelőszövetke­zetnek. Több évi hiányosságok után az idén alakul először jól a szövetke­zet gazdálkodása. Más a szellem, jobb, tisztább a közös gazdaságon belül. Jók, szépek a terményeik. Azonban a rövidlejáratú hitelek visszafizetése mellett az idén sem lenne jobb a tsz-tagságnak, mint az elmúlt évben. A meghosszabbítás viszont azt jelenti, hogy egy-két év múlva már könnyedén egyenlítik ki a tartozást. És ez az egy-két év for­dulópontot jelent a tsz tagság éle­tében.­|^| egyénk valamennyi közös gaz- daságát, régi és új termelőszö­vetkezeteinket egyaránt jo oldalról érinti az országgyűlés határozata. S ez csak egyik pontja annak a hatal­mas segítségnek, amelyet a párt, a kormány nyújtani kíván termelőszö­vetkezeti gazdaságainknak anya­giakban — és a teljes önállóság biz­tosításával — erkölcsiekben az el­következendő években, második öt­éves tervünk évei során. Igen nagy- jelentőségű a terv azon pontja, hogy az elkövetkezendő öt esztendő alatt az állami 2.6 milliárd forintot ad hosszúlejáratú hitel formájában ter­melőszövetkezeteink építkezéseihez, beruházásaihoz, melyet a termelő­szövetkezetek mintegy 1.5 milliárd saját pénzzel pótolva új istállók, gazdasági épületek, gépek létesíté­sére, vásárlására fordítanak. Tehát biztos alapot teremtenek az állatál­lomány további fejlesztéséhez, a ter­méshozam további növeléséhez; Jónéhány termelőszövetkezet em­legette már megyénkben is, hogy szívesen vásárolna tehergépkocsit, esetleg vontatót pótkocsikkal. Fel­cserélné velük a nem kifizetődő igaerőt. Azonban a gépkocsi és von­tatóvásárlás államilag kötve volt. A második ötéves terv irányelvei most változtatnak a helyzeten. Lehetővé teszik, hogy termelőszövetkezeteink erejükhöz mérten ellássák magukat az elkövetkezendő években gépko­csikkal, gépekkel; Természetesen nem egyszerre, hanem folyamato­san, ahogy a szükségletet iparunk, gépgyártásunk biztosítani tudja. Mindezeket az igen értékes anyagi juttatásokat számos más olyan terv, határozat egészíti ki, amely bár nem közvetlenül jelent anyagi tá­mogatást a termelőszövetkezetek­nek, de a szövetkezeti demokrácia növelésén, a közös gazdaságok na­gyobb önállóságán keresztül igen nagy, anyagiakra, pénzre váltható segítséget nyújt termelőszövetkeze­teinknek; A 2 elmúlt esztendők során számos esetiben előfordult, hogy községi, járási tanács- és párt- szervek indokolatlanul — s meg kell mondani jogtalanul — utasít- gatták a termelőszövetkezeteket. Keményen beleavatkoztak tervezé­sükbe. Ezek sértették a termelőszö­vetkezetek önállóságát és nem egy esetben gazdaságilag is kárt okoz­tak. Ez sok esetben elvette a tsz vezetők és tsz tagok munkakedvét és a még kívülállók felé is inkább azt a látszatot keltették, hogy a termelőszövetkezetek önállóságát, függetlenségét erősen megcsorbítják, megtépázzák. Most, a Központi Ve­zetőség határozatai, a második öt­éves terv irányelvei egyaránt fordu­latot hoztak a termelőszövetkezetek nagyobb önállóságát illetően is. Ter­vezzenek csak önállóan, a saját né­zeteik alapján a termelőszövetkeze­tek. Készítsék el önmaguk az irány­elvek, tapasztalatok és hasznos ta­nácsok alapján saját alapszabályza­tukat a legteljesebb demokratizmus segítségével. S gazdálkodásukhoz, a nagyobb jövedelemhez az állam fel­dolgozó üzemágak létesítését enge­délyezi, jobban gondoskodik a ter­melőszövetkezetek termékeinek ér­tékesítéséről, a szerződések meg­kötéséről. Mindez azonban nem azt jelenti, hogy a községi, járási párt- és tanácsszervek most már ne fordítsanak gondot a közös gazdasá­gokra, ne kisérjék figyelemmel mun­kájukat és ne adjanak hasznos ta­nácsot, útmutatást a tsz-ek vezetői­nek, tagjainak. Jgen nagy szükség van például a gépállomások, a gépállomá­sok mezőgazdászainak segítségére. De olyan segítségre, amely új táv­latokat nyit meg a továbbfejlődés felé. A tagsággal együtt vitatkozza­nak, kísérletezzenek a tsz földjein a mezőgazdászok. A fejlett agrotech­nika alapján új és új termelési el­járásokat dolgozzanak ki a tájegy­ségnek, az adottságoknak megfele­lően a termelőszövetkezetekben. És ehhez a munkához adjanak jelentős segítséget a községi, járási párt- és tanácsszervek, gépállomások. És ad­janak segítséget ahhoz, hogy a köz­ségekben, járásokban, az egész me­gyében minél több egyénileg dolgo­zó paraszt ismerje meg a termelő- szövetkezetek eredményeit. Komoly segítséget nyújtott a párt és a kormány a termelőszövetkeze­ti tagság öregségi járulék és nyug- díjrendezéséhez is. Hosszú idő óta foglalkoztatja már ez a probléma a termelőszövetkezeteket. A Köz­ponti Vezetőség határozata kimond­ja, hogy intézményesen kell megol­dani a nyugdíjkérdést az állam se­gítségével. A nyugdíj, öregségi já­rulék nagyága azonban kimondot­tan a termelőszövetkezetektől, a tag­ság határozatától, a tehetségtől függ. A párt- és kormányhatároza- tok, a második ötéves terv irányelvei teremtette új erőforrások jelentősen növelték a termelőszö­vetkezeti tagság bizalmát, munka­kedvét. Az állam a tsz-eknek az el­következendő időben nagyobb se­gítséget, jelentősebb kedvezménye­ket ad. Csak élni kell a segítséggel, élni kell az új lehetőségekkel. S hogy éljenek velük, ehhez igénylik a termelőszövetkezetek a járási párt- és tanácsszervek szakmai és politikai segítségét. Meghalt Noszenko szovjet hajóépitöiparl miniszter Augusztus 2-án hosszabb betegség után elhunyt Ivan Iszidorovics No­szenko hajóépítőipari miniszter, az SZKP Központi Bizottságának pót­tagja, a Legfelső Tanács küldött tagja, a Szovjetunió hajóépítőipará­nak egyik kiváló megszervezője.---------o--------. Egyiptom továbbra is kap gazdasági segélyt Amerikától John B. Hollister, az Amerikai Nemzetközi Együttműködési Hivatal vezetője csütörtöki sajtóértekezletén kijelentette, hogy az Egyesült Álla­mok továbbra is folytatja azt.a gaz­dasági segélynyújtást Egyiptomnak, amelyben már korábban megálla­podtak. (MTI) A Minisztertanács határozata értelmében augusztus 1-vel a zsír és zsír* féléségek árát leszállították. A leszállított áruk szaküzleteinkben hataU mos mennyiségben állnak a vásárlók rendelkezésére. Képünkön az ÉleU miszerkiskereskedelmi Vállalat 70. számú húsboltjának kirakatát láthat* iák, ahol a leszállított ízletes árukat kínálják a vevőknek^ A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének első titkára fogadta a lengyel parlamenti küldöttséget Gerő Ernő, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének első titkára augusztus 3-án, pénteken fogadta a hazánkban tartózkodó len­gyel parlamenti küldöttséget. A fo­gadáson jelen volt Hónai Sándor, az országgyűlés elnöke, Szalai Béla, a Központi Vezetőség titkára, Nagy Dániel, az Elnöki Tanács elnökhe­lyettese, Kristóf István, az Elnöki Tanács titkára, valamint Adam Willmann, a Lengyel Népköztársa­ság budapesti rendkívüli és megha­talmazott nagykövete. Gerő elvtárs hosszasan elbeszél­getett a baráti lengyel képviselők­kel a két országot érdeklő közös problémákról, valamint a delegáció magyarországi tapasztalatairól. A beszélgetés rendkívül szívélyes és baráti légkörben folyt le. (MTI) Aktívaértekezleteken tárgyalják meg a kommunisták a KV határozatait Csütörtökön több budapesti kerü­letben tanácskozást tartott a kom­munista pértaktiva, s megtárgyalta a Központi Vezetőség 1956 július 18—21-i ülésének határozataiból adódó feladatokat. A VIII. kerületi aktiva-értekez- letesn Suhajde. József eivtáxs, a köz­ponti Vezetőség tágja, a pártbizott­ság első titkára tártott beszámolót Megjelent és felszólalt a tanácsko­záson Szalai Béla elvtáns, a Politi­kai Bizottság tagja, a Központi Ve­zetőség titkára. A XI. kerületi párt- aktiván Apró Antalné elvtársnő, a pártbizottság első titkára mondott bevezetőt. Felszólalt az aktivén Ko­vács István elvtárs, a Politikai Bi­zottság tagja, a Központi Vezetőség titkára. Az V, kerületben Vigh* Ilo­na elvtársnő, a pártbizottság első titkára tartott beszámolót. Résztvett és felszólalt a tanácskozáson Apró Antal elvtárs, a Politikai Bizottság tagja. A IV. kerületi tanácskozáson Végh József né elvtársnő, a pártbi­zottság első titkára mondott beszá­molót, felszólalt az értekezleten Csergő János elvtárs, a Központi Ve­zetőség tagja. A IX. kerületi pártak- tiván Horváth János elvtárs, a párt­bizottság első titkára mondta el a beszámolót, résztvett és felszólalt a megbeszélésen Horváth Imre elv- tára, a Központi Vezetőség tagja, a XXII. kerületben Oszvald Ernő elv­társ, a pártbizottság titkára tartotta még a beszámolót, felszólalt az ak­tivén Mező Imre elvtárs, a Központi Vezetőség tagja. Pénteken Nógrád és Szolnok me­gyében is tartották pártaktivát. Nógrád megyéiben Jakab $ándor elvtárs, a megyéi pártbizottság tit­kára mondott beszédet.-Felszólalt az értekezleten Vég Béla elvtárs, a Központi Vezetőség titkára. Szol­nok megyében Kálmán István elv- társ, a pártbizottság titkára tartotta a beszámolót. Felszólalt az aktiva- ülésen Csergő János elvtárs, a Köz­ponti Vezetőség tagja. (MTI) Szeptember 2: a VI. magyar bányásznap Az idén szeptember másodikára esik a bányásznap, s méltó megun* neplésére Budapesten megalakult a bányásznapi előkészítő bizottság s előkészítő bizottságok alakultak a szénbányászati trösztlöknél is. A bányászok az idén is, mint min* den esztendőben, versennyel készül* nek a nagy nap méltó megünneplés sére s az idei bányásznapi munka­versenynek különös jelentőséget ad az, hogy az ország 300.000 tonna szenet kér terven felül a széncsaták hőseitől. Az idei bányásznapon tüntetik ki először a kiváló termelési eredmé* nyékét elért, fegyelmezett, hűsége* sen dolgozó bányászokat a Minisz- tertanács júniusi határozatával rendszeresített »Bányász szolgálati érdemérem«-mel. Az idén körül* belül 150 millió forint lesz a hűség* jutalmak összege. (MTI) Tüntetés Damaszkuszi)an az egyiptomi kormányhatározat mellett A szíriai nép hatalmas lelkese-1 déssel fogadja a Szuezi-csa torna Társaságot államosító egyiptomi kormány lépését; Szerdán Damaszkusz lakosai tüTH tetést szerveztek és lelkesen síkra szálltak Egyiptom politikája mel­lett; (MTI) II liszapalkonvai hőerőmű vízlágyító üzemében pénteken reggel megkezdték a kavicsszíirö és ion kicserélő tartályok nyomáspróbáját A tiszapalkonyai hőerőmű ka­zánjainak üzemeléséhez nagy- mennyiségű víz szükséges. A vizet a Tiszából nyerik. Ez a víz azon­Szerdán és pénteken Miskolc legforgalmasabb része a Béke-téri piac. De más napokon is egyre érdeme­sebb ellátogatniuk ide a háziasszonyoknak, mert végre bőséges nyári árukészlet várja kosaraikat. Az árak is ol­csóbbak, de azért még jócskán csökkenhetnének — s remélhetőleg így is lesz. A piac újdonsága: a dinnye. A sátrakban egyre több sár­ga és görögdinnyét látni, de az ártáblácskán még kissé magasak a számok. Egyre több a piacon a szép gyümölcs. Ké­pünkön: mosolygós, piros kajszinbarackot mér az egyik ősterme­lő néni. Különösen most a nyári hónapokban a baromfipiacon is jelen­tősen növekedett a forgalom. Az egyik háziasszony egy pár rántanivaló csirkére alkuszik. ban keménységénél fogva a kazán-* csövekben lerakodást okoz. Ezért mielőtt felhasználnák, vegyi úton lágyítják. A vízlágyító üzemrész félig kész épületében márciusiban kezd­ték meg a gépi berendezések sze­relését a budapesti Április 4. Gép­gyár szerelőd. A dolgozók akkor úgy határoztak, hogy — az első gépegység mielőbbi indításáért —* a szerelési munkákat október 10 helyett szeptember 10-re befejezik* Az adott szót tett követte. Az Áp-* rilis 4. gépgyáriak egymással ver­sengve alig 3 és fél hónap alatt felállítottak 13 — egyenkint csak­nem 30 ezer literes — kavicsszüro és öt darab 20 ezer literes ion-ki- cserélő lágyító tartályt. A tartá­lyokban vegyi folyamatokkal a ke­mény Tisza-vízből kiszűrik majd a kalciumot és a magnéziumot1, s így a desztilláltnál is lágyabb vi­zet nyernek. A dolgozók befejezték a tartályokat összekötő bonyolult csőhálózat, valamint a kompresszor és vegyi-adagoló állomás szerelé­sét is. A munkák során 17 külön­böző méretű szivattyút helyeztek el, amelyeknek segítségével per- cenkint 200 ezer liter vizet tudnak szállítani; Az áldozatkész munka nagysze­rű győzelmet hozott: péntek reggel az Április 4. Gépgyár szerelői — négyhetes előnnyell — megkezdték a kavicsszűrő és ion kicserélő lágyító tartályok nyomáspró­báját. A dolgozók megfogadták, hogy á Központi Vezetőség határozatainak szelleméiben végzik további mun­kájukat és szeptember 10 helyett már az alkotmány ünnepére befe­jezik a vízlágyító gépi berendezé­seinek, jelző- és mérőműszereinelM szerelését

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents