Észak-Magyarország, 1956. július (12. évfolyam, 154-179. szám)

1956-07-08 / 160. szám

BZ MDF BORSOD-BBflÚJ-ZEMPLÉH MEGYEI BIZOITSÜGA ÉS fl MEGYEI lAMflCS LAPJA SZÉNASZÜRET XII. évfolyam, 160. szám 1956 július Minden perc drága JJorsod dolgozó parasztsága az utóbbi évtizedben sok nehéz feladatot oldott meg a párt, a kom­munisták vezetésével. S ha valaha szükség volt a falusi pártszerveze­tek, az egész párttagság áldozat­kész, önzetlen munkájára, — úgy most, az aratás idején hatványo­zottan szükség van erre. Az utóbbi időben megyeszerte rengeteg csapadék hullott, több he­lyütt a gabonatáblákon megállt a víz, a kalászosok megdőltek, s nem egy helyen a zivatar összekuszálta a gabonát. Mindez akkor történt, amikor jónéhány járásban már kasza alá érett az ősziárpa. Fennáll tehát az a veszély, hogy ha dolgozó parasztjaink késlekednek az aratással — rendkívül nagy lesz a szemveszteség. Már pedig egyet­len dolgozó parasztnak, egyetlen termelőszövetkezeti tagnak sem kö­zömbös, hogy egy-két mázsával többet, vagy kevesebbet takarít be. Pártszervezeteink vezetői, a falu kommunistái járjanak nyitott szemmel, állandóan figyelmeztes­sék a termelőket, a termelőszövet­kezeték tagjait a gyors aratásra. Intézkedjenek azonnal, ha azt lát­ják, hogy valahol akadozik a mun­ka, halasztgatják az aratás megkez­dését, azt várják, hogy teljesen megszikkadjon a föld. Magyarázzák szüntelenül, ahol elérkezett az ara­tás ideje, ott minden huza-vona nélkül kezdjék meg a munkát. Ügyeljünk arra, hogy ezt ne zavar­ja szervezetlenség, kapkodás. I ó volna, ha az idén el tud- ' * pánk kerülni azt a zavart, idegeskedést, amely az elmúlt évek­ben sok helyen eléggé érezhető volt az aratás idején. Nem lehet elégszer hangsúlyozni: mintaszerű szervezettségre van szükség, nem pedig kapkodásra. Az átgondolt, nyugodt irányítás sokkal többet ér, mint a frázisoktól hemzsegő álta­lános felhívás, lelkesítés. Az előző években különösen sok zavart keltettek a felsőbb szervek olyan küldöttei, akik a helyzet gon­dos elemzése nélkül rendelkeztek, úgy, hogy a felelős vezető nem is tudott róla. Az idén ne ismétlőd­jék meg az, — ami tavaly gyakran megtörtént —, hogy gépeket irá­nyítanak át a gépállomás igazgató­ja tudta* nélkül, vagy hogy az egyik funkcionárius leállítja a gépet, a másik elindítja stb. Nem kell különösebben hangsú-^ lyozni azt sem, hogy erősen fékezi a munkát, ha az aratás és a beta­karítás idején a vezetők értekezle­tekkel vesztegetik idejüket. A párt­titkároknak, igazgatóknak, tsz. el­nököknek, tanácselnököknek és me­zőgazdászoknak a gabonatáblákon, a szérűkön a helyük. Ezért ötször is gondolják meg az illetékesek, mi­előtt egy-egy értekezletet összehív­nának. A szocialista nagyüzemekben bo­nyolultabb dolog az aratás, mint az egyéni gazdaságokban. De ne fe­ledjük: kisparaszti gazdaságok is léteznek. A községi pártbizottság vagy pártvezetőség, a tanács és a termelési bizottság szervezze meg a határ állandó szemmel tartását. A község vezetői a párttagsággal együtt legyenek tájékozottak az egyes határrészeken a gabona éré­séről és ennek alapján biztosítsák az aratás ütemét. Helyes lenne, ha a pártszervezetek vagy a községek­ben dolgozó tömegszervezetek meg­szerveznék az öreg, beteg gazdák, özvegyasszonyok megsegítését. termelőszövetkezeteink többsé­ge az idei aratásnál már fo­kozottabban igénybe veszi az ara­tógépeket, a kombájnokat; Egyes termelőszövetkezetek azonban vo­nakodnak a gépi aratástól. A szász­fái Alkotmány Termelőszövetkezet tagjai például hallani sem akarnak arról, hogy aratógépék dolgozzanak gabonaföldjeiken. Pedig bőven van aratni valójuk — 190 holdról kell betakarítani a kalászosokat. Az Al­kotmány Termelőszövetkezet tag­jai, amikor nemet mondtak a gépi munkának, azzal érveltek, hogy egy-két évvel ezelőtt az egyik fe­lelőtlen arató gépkezelő hanyagul dolgozott és ez elvette a kedvüket a gépi aratástól. Elfelejti- a termelőszövetkezet tagsága, hogy az eset óta már el­telt egy-két év, s azóta igen sokat fejlődtek aratógépkezelőink, kom- bájnosaink szakmailag és politikai­lag is. Dolgozó parasztságunk döntő többsége már elismeréssel beszél munkájukról, kivívták maguknak a nékik járó megbecsülést. Termelőszövetkezeti pártszerve­zeteink kötelessége, hogy szembe- szálljanak a helytelen, gépellenes nézetekkel és a-'mindennapi munka során tapasztalt tényekkel, türel­mes felvilágosító munkával győz­zék meg á termelőszövetkezetek tagságát a gépimunka előnyéről. Falusi pártszervezeteink, a falusi kommunisták magyarázzák szünte­lenül, hogy a szem veszteség csök­kentéséért folytatott harcnak, az aratás sikerének legfontosabb fel­tétele a kévekötő aratógépek és kombájnok jó kihasználása. A gé­pek erejével gyorsabban halad a munka, sok munkáskéz felszabadul és így lesz idő és erő a növényápo-' lásrá' és; -a takárinán^ betákarftásra is. A növényápolás és a takarmány­betakarítás jó elvégzése annál fon­tosabb, mert ezeket a munkákat a kedvezőtlen, esős időjárás vissza­vetette. persze, nem vagyunk teljesen ellene a kézikaszálásnak, hi­szen az egyéni parasztgazdaságok­ban a gabona legnagyobb részét kézi kaszával aratják. A mezőgaz­dasági nagyüzemekben azonban mái elsősorban a kombájnok, a ké­vekötő-aratógépek vezetőin és ki­szolgálóin múlik a siker. 40 000 mázsa zöldség a nagymiskolci állami gazdaság a borsodi iparvidék ellátására Miskolc és a környező iparvidék »■zöldségeskertjéből-«, a nagymiskolci állami gazdaságból pénteken szállí­tották el a 40.000-ik mázsa idei friss zöldséget. A gazdaság mintegy 800 k. holdas kertészetéből a korai, me- legágyi primőröktől kezdve a szántó­földön termelt zöldségfélékig, zöld­hagymából több mint 700, salátából csaknem 500, korai káposztából csaknem 200 mázsát küldött már a dolgozók asztalára. Naponta csak­nem 100 mázsa idei burgonyát jut­tatnak már a miskolci, a kazincbar­cikai és az ózdi piacokra. Pénteken megkezdték az idei fő­zőtök, valamint az első idei szán­tóföldi termelésű sárgarépa és petre­zselyem szállítását is. Rövidesen nagy mennyiségben küldik piacra a szántóföldi termelésű paradicsomot és paprikát is. A tiszalúci Uj Élet Tsz 35 hold rétjéről takarította be Képünkön gépekkel boglyába rakják az értékes takarmányt^ a szénát, Csaknem 100 nyári napközi otthon Borsodban A nyári mezőgazda- sági munkák sikeres és gyors elvégzésére a ter­melőszövetkezetekben és egyéni dolgozó pa­rasztoknál minden csa­ládtag a mezőn dolgo­zik. A gyermekek el­helyezésére és foglal­koztatására a közsé­gekben 91 nyári nap­közi otthont nyitottak. A napközi otthonok­ban több mint 3000 gyermekről gondoskod­nak, r míg szüleik me­zei munkát végeznek. A napközi otthonok­ban szakképzett óvó­nők vezetése mellett bőséges táplálkozást és gondtalan szórako­zást biztosítanak a gyermekeknek. Pénte­ken az utolsó tíz nap­közi otthon kezdte meg működését. 4. második félév első napjaiban 429 új lakás9 korszerű tűzoltó-laktanya9 műhelyrészek és raktárak építését kezdték meg Miskolcon Miskolcon — az ország legnagyobb vidéki városában — a második félév első napjaiban új munkákhoz kezdtek a Borsodmegyei Építőipari Vállalat dolgozói. Diósgyőrben — a kenderföldi új lakótelepen —, ahol az elmúlt esztendőben 200 lakásba költöztek be a boldog tulajdonosok, ebben az évben még 260 új lakás készül el. Az új lakótelepen az elmúlt napok­ban 316 új lakás építését kezdték meg. Jelenleg egy exkavátor segítségé­vel az alapgödrök földmunkáit végzik. A város másik felében, a selyem- réti lakótelepen is tovább folytatják az építkezést. Most fogtak hozzá 113 új lakás alapozásához. A nehéz földmunkát* szállítószalagok üzembehe­lyezésével könnyítik meg. A 429 új lakást a jövő évben adják át ren­deltetésének. Július elején kezdték meg a. Dózsa György úti tűzoltólaktanya bő­vítését. Három és félmillió forintos költséggeUkorszerű kétemeletes épü­letet építenek itt. Ezévben. másfél millió forint értékű munkát végez­nek el s az új laktanya a térvek szerint a jövő évben készül el. Serény munka indult a Józstef Attiia-utcában is. A Miskolci Mélyfúró Vállalat .részére kétmillió forintos beruházással, műhelycsarnokot, raktárai, iroda­házat építénéSr^^W ffl&tér rr~helye2ik~*ef ‘a t&r­gácsoló-, lakatos és asztalos üzemet, az egyetemes irodaépületben mű­velődési és szociális helyiségeket létesítenek. A központi telep az év vé­gére felépül. A Sajó-parton mintegy 3 millió forintos költséggel most kezdték meg a Melléktermék é^Kulladékgyüjtő Vállalat minta-telepé­nek építését, Fiatal mérnökök és technikások érkeztek a borsodi tröszt üzemeibe A Borsodi Szénbányászati Tröszt üzemeiben . a diploma tervek megvé­dése után 20 fiatal bányamérnök kezdte meg működését. Közülük 15- en Sopronban végeztek. A fiatal mérnökök csaknem egy hónapos munkájukkal az »dreg bányászok« elismerését is kivívták. Szabó Lász­Ujabb diósgyőri k oltás «győzelem A Lenin Kohászati Művek dolgozói az év elején Ígéretet tettek arra, hogy féléves tervüket 6 nappal a határidő előtt befejezik. Válla­lásukat nemcsak teljesítették, de túl is szárnyalták. Féléves tervüket nem 6, hanem 8 nappal előbb teljesítették,, s már 24 millió 928 ezer forint értékű áruval adtak többet a népgazdaságnak. ló például a kondói bányaüzemben a Gomyak-front vezetését irányítja. Nemcsak ő tanul a bányászoktól — de tanítja is őket. Elérte, hogy a kombájn-front átszerelését csaknem 2 órával gyorsabban végzik el, mint korábban. Nagy elismeréssel szól­nak Záhorszki László berentei üzem­mérnökről is, aki a beruházások tervezését is önállóan végzi már; A bányamérnökök mellett 47 technikus is érkezett a borsodi tröszt üzemeibe. Közülük többen terv-statisztikai és könyvelési be­osztást kaptak. Ezzel pontosabbá és gyorsabbá tették az ügyintézést. Elkészült a Rakaca-völgy rendezési terve A miskolci Talajjavító Labora­tórium a Vízügyi Igazgatósággal és az erdőgazdasággal közösen elké­szítette a borsodmegyei Rakaca- völgy rendezési tervét. 13 község határában mintegy 40.000 hold ren­dezésére kerül sor az elkövetke­zendő években. A rendezést az évről-évre megismétlődő és nagy károkat okozó árvizek, valamint a víz nyomában lepusztuló dombol­dalak és a völgyekben fekvő ka­szálók, szántóföldek elmocsároso- dásának megakadályozása tette szükségessé. A rendezés során, mintegy 800 k. hold erdőt felújítanak, csaknem 4í>Ö0 k. hotó -új erdőt telepítenek;' zömrriél Rakaca, Rakacaszend és Büttös községek környékén. A je­lenlegi legelőterületeket vízfogó; árkokkal és erdősávokkal telepí­tik be. A szántóföldeken különle­ges vetésforgót állítottak össze. Az áradásokat okozó ' Németh-/ árok és Rakaca patak völgyében* hordalékfogó gátakat létesítenek* Több kis patak medrét rendezik. • A rendezéssel elérik, hogy meg­szűnnek az árvizek, a legelők a je-- lenlegi állatállomány háromszoro­sát tudják majd eltartani, a kalá-’ szosok terméshozamát mintegy 6 mázsával emelik holdankint. A tervek végrehajtásához ősszel kezdenek hozzá. A CIRKUS PRAHA MŰSORÁBÓL A két Gerardis cirkusz kupolája 'alatt Ankét az üzemi élelmezésről Naponta többszáz dolgozó étkezik: a vasgyári vendéglő üzemi konyhá­ján. Az étkeztetéssel kapcsolatban, különösen az utóbbi időben sok pa­nasz hangzott el. A gyár üzemi lap­ja, a Diósgyőri Kohász szerkesztősé­ge elhatározta, hogy az üzemi ét­keztetéssel kapcsolatos problémák megvitatására nyilvános ankétot ren­dez. Az ankét helye: a vasgyári ven­déglő emeleti helyisége. Időpontja július 12, csütörtök délután félöt órakor. A három Bertis humoros kerékpár attrakciója Jugoszláv—angol kereskedelmi egyezmény Belgrád (TANJUG) Londonban aláírták a jövő évre szóló jugoszláv-angol kereskedelmi egyezményt. Jugoszlávia úgy, mint eddig *s, szabadon exportálhatja árucikkeinek legnagyobb részét az angol piacok­ra. (MTI) TSbb mint 272 milliárd dollár államadóssága van az Egyesült államoknak Newyork (TASZSZ) Az AP amerikai hírügynökség je­lentése szerint az Egyesült Államok kormánya közölte, hogy 1956 június 30-án az Egyesült Államok állam- adóssága 272 milliárd 750 millió 813.849 dollárra rúgott. (MTI)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents