Észak-Magyarország, 1956. július (12. évfolyam, 154-179. szám)
1956-07-31 / 179. szám
Űi búzából őrlik már a lisztet ..................................p m.......... A Z MBP B0RS0D-A3AÚJ-ZEMPLÉH MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TAHACS LAPJA Xll. évfolyam, 179. szám Ara 50 fillér 1956 július 31, hedd Megkezdte munkáját az országgyűlés áj ülésszaka Tizenegy óra múlt néhány perccel, amikor megszólaltak a ház folyosóin a csengők, a terembe szólítva a nép képviselőit. Az országgyűlés sorrendben huszonnyolcadik ülése kezdődött meg hétfőn délelőtt, de bízvást mondhatjuk, hogy ez az ülésszak — már előkészítésében — jelehtős mértékben különbözött legfelsőbb államhatalmi szervünknek az elmulat években végzett munkájától. Ezekben a napokban az egész ország figyelme a parlamenti munka kérdései felé fordult. Tükröződött. cl nagy érdeklődés már a megnyitó ülésen is. A hallgatóság rendelkezésére álló karzatok már jóval a tanácskozás megkezdése előtt megteltek, s egyetlen üres hely sem maradt a sajtó és a rádió tudósítóinak páholyaiban, ott volt számos külföldi lap, hírügynökség munkatársa is. A parlament új ülésszakának jelentőségét emeli, hogy részt vesz rajta a Lengyel Népköztársaság Szejmjének küldöttsége is. Tizenegy óra után öt perccel léptek az ülésterembe a párt és a kormány vezetői. Az ülést Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Bevezetőül elmondotta, hogy az országgyűlés határozata alapján az- országgyülés elnöksége meghívta hazánkba baráti látogatásra a Lengyel Népköztársaság Szejmje küldöttségét. — A baráti lengyel nép képviselői július 23-án érkeztek hazánkba és résztvesznek az országgyűlés mai ülésén. Üdvözölte a lengyel küldöttséget, majd bejelentette, hogy a Lengyel Népköztársaság Szejmje parlamenti küldöttségének vezetője, Stanislaw Kulczynski elvtárs, a Szejm elnökhelyettese üdvözölni kívánja az országgyűlést. A leitgyel Szejm elnökkelyeílesének beszéde Stanislaw Kulczynski bevezetőül köszöntötte a képviselőiket, köszönetét mondott a lengyel Szejm küldöttségének meghívásáért. Beszélt arról, hogy népeinket a messze történelmi múltban gyökerező testvéri barátság szálai fűzik össze. A Szejm küldöttségének vezetője ezután a lengyel nép felszabadulása óta elért eredményeiről és a hatéves terv eredményeiről beszélt. Hangsúlyozta: sokat végeztünk az ország újjáépítése és kultúrájának felemelése terén. Ezzel szemben a dolgozók életszínvonalának felemelésében kevesebbet végeztünk, mint amennyit akartunk és kevesebbet, mint amennyi hat évvel ezelőtt lehetségesnek látszott, amikor hozzáláttunk a szocializmus alapjainak felépítését szolgáló hatéves tervünk megvalósításához. A ránkkényszerített hidegháború,- az agresszív Wehrmacht feltámasztása, a határaink felé intézett fenyegetések, a háború örvényének szélén topogás számunkra idegen politikája arra késztetett bennünket, hogy fokozzuk az iparosítási programot a hatéves terven belül és to- vábbi erőfeszítést tegyünk a védelmi ipar kiépítésére. Mindez kedvezőtlenül éreztette hatását a mezőgazdaságfejlesztési tervekben és a mezőgazdasági termelés növekedésében. Á hatéves tervet a fokozott biztonságérzet körülményei között zártuk le, de a mezőgazdasági termelés elmaradt gyorsan újjászülető országunk népességének növekedése mögött. Az elmúlt évekre jellemző háborús veszélyeztetettség állapota és a személyi kultusszal kapcsolatos jelenségek ismert komplexuma még azzal is megterhelte népgazdaságunkat, hogy kénytelenek voltunk a gazdasági élettel kapcsolatos intézkedéseket a szocialista elvekkel ellenkezően titkossá tenni, aminek következtében a tervezés túlzott centralizálására, a bürokrácia elharapódzására, az ellenőrzés és a bírálat demokratikus formáinak korlátozására került sor és végeredményben további anyagi károk keletkeztek a termelésben és erkölcsi károk a törvényesség terén. E kérdések ma mélyreható és sokoldalú elemzés és bírálat tárgyát képezik Lengyelországban — mind a politikai pártokon belül, mind az erre hivatott államhatósági szerveknél. Ezután a* új ötéves terv célkitűzéseinek főbb számait ismertette. Meg vagyunk győződve arról — mondotta ezután —, hogy népeink munkalendülete biztosítja számunkra a békét és a kívánt jólétet, ezek alapján pedig a kultúra felvirágzását. Engedjék meg, hogy a lengyel nép nevében őszinte szívvel további sikereket kívánjak a testvéri magyar népnek alkotó munkájában, a békéért és a népek közötti barátságért vívott harcában. (Taps.) Befejezésül legyen szabad a Lengyel Népköztársaság Szejmje nevében meghívni a magyar parlamenti küldöttséget lengyelországi látogatásra — mondotta nagy taps közben, majd szavait a magyar—lengyel barátság éltetésével fejezte be magyar nyelven. Átszervezik a szénbányászati, valamint vegyipari és energiaügyi minisztériumot A nagy tapssal fogadott üdvözlő szavak után Mekis József, a Minisztertanács elnökhelyettese beterjesztette a Szénbányászati Minisztérium és a Vegyipari és Energiaügyi Minisztérium átszervezéséről szóló törvényjavaslatot és kérte a törvény- javaslat tárgyalására a sürgősség kimondását és bizottság elé utalása helyett előadó kijelölését. Az országgyűlés hozzájárult a törvényjavaslat sürgős tárgyalásához s a törvényjavaslat előadójául Gosztonyi János képviselőt jelölte ki. Ezután megkezdődött a törvényjavaslat tárgyalása. Gosztonyi János előadói beszédében hangsúlyozta, hogy iparunk s különösen nehéziparunk jobb, gazdaságosabb vezetése érdekében szükséges a szénbányászat!, valamint a vegyipari és energiaügyi minisztérium átszervezése. ÍAmint az előterjesztett törvényjavaslat indokolása is hangsúlyozza, népgazdaságunk jelenlegi energetikai helyzetét hátrányosan befolyásolja, hogy a széntermelés és a villamos- energia-termelés s általában az energiagazdálkodás nem egy minisztérium hatáskörébe tartozik. Nálunk az energiabázis döntően a szénre épül s éppen ezért energiabázisunkat a jövőben úgy kell fejlesztenünk, hogy a szenet gazdaságosabban használhassuk fel. Az átszervezett új minisztériumtól nem utolsósorban általában energiaellátásunk megjavítását is várjuk. Ugyancsak ismeretes, hogy vegyiparunk előtt a második ötéves tervben igen nagy feladatok állnak. Mindezek alapján javasolom a tisztelt országgyűlésnek, hogy az előterjesztett törvényjavaslatot indokolása alapján fogadja el. Javasolom továbbá, hogy módosítsa Népköztársaságunk alkotmányának 24. paragrafusát, amely a minisztériumok elnevezéséről és számáról intézkedik. A törvényjavaslathoz senki sem jelentkezett szólásra s az országgyűlés egyhangúlag elfogadta azt, majd Kristóf István az Elnöki Tanács titkára kapott szót, aki beszámolt a Népköztársaság Elnöki Tanácsának az országgyűlés 1956. évi február 11- én berek esztett ülésszaka óta kifejtett működéséről. Különösen nagy jelentősége van — mondotta — a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége július 18-ika és 21-e között megtartott ülésének, amelynek határozatai, az ország további demokratizálása, a törvényesség megszilárdítása, egész dolgozó népünk jólétének megvalósítása érdekében az élet minden területén előremutatóan meghatározták a legfontosabb tennivalókat. Az állami élet demokratizmusának fejlesztése az Elnöki Tanácsra is jelentős szerepet, feladatot ró; Az Elnöki Tanács munkáját is fel kell élénkíteni, tartalmasabbá kell tenni, biztosítani kell azt, hogy az Elnöki Tanács megfeleljen az alkotmányban reá bízott feladatoknak. Az Elnöki Tanács az elmúlt hónapokban foglalkozott munkájának megjavításával, újabb, jobb módszerek kialakításával. Minden erőnkkel azon leszünk, hogy az Elnöki Tanács munkája megfeleljen népünk bizalmának s határozataink, törvényeink segítsék dolgozó népünket a boldog jövő, a szocializmus építésében, második ötéves tervünk sikeres megvalósításában — mondotta, majd ismertette az Elnöki Tanácsnak a két ülésszak között hozott határozatait. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa az országgyűlés két ülésének időszaka között tizenhárom törvényerejű rendeletet alkotott. Ezeket a Hivatalos Lapban közzétettük és az Alkotmány 20. paragrafusának megfelelően, az országgyűlés jelen időszakán bemutatjuk. Több törvényerejű rendeletet sorolt fel, majd kérte, hogy az ország- gyűlés vegye tudomásul az Elnöki Tanács munkájáról szóló beszámolót. A miskolci István-malomban megkezdték az új búza őrlését. A malom naponta 20 vagon búzát őröl meg. Ehéten péküzemeinkben megkezdik az új lisztből a kenyér sütését. Képünkön a miskolci állami gazdaság gyöm- rőpusztai üzemegységéből beszállított búzát rakják le a malom raktárába* Miután az országgyűlés jóváhagyta a beszámolót, Apró Antal a Minisztertanács elnökhelyettese beterjesztette c szabálysértési bizottságokról szóló törvényjavaslatot, amelyet kiadtak előkészítésre a jogügyi bizottságnak. Pongrácz Kálmán a jogügyi bizottság elnöke az országgyűlés ügyrendjéről szóló javaslatot, valamint az országgyűlés és az országgyűlési képviselők munkájáról szóló határozati javaslatot terjesztette be. Változások a Mms«zleHanács összetételében Az elnök ezután bejelentette, hogy a következő átirat érkezett az országgyűléshez a Népköztársaság Elnöki Tanácsától: A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének javaslatára a Minisztertanács összetételének megváltoztatására a következőket javasolja: Az országgyűlés Gerő Ernőt a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének első titkárává történt megválasztása folytán a Minisztertanács első elnök- helyettesi, Boldoczki János külügyminisztert, Kiss Árpád vegyipari és energiaügyi minisztert, Altomáre Iván élelmiszeripari minisztert, Erdey-Grúz Tibor oktatásügyi minisztert tiszte alól mentse fel. Az országgyűlés Hidas Istvánt, a Minisztertanács elnökhelyettesét a Minisztertanács első elnökhelyettesévé, Marosán Györgyöt a Minisztertanács elnökhelyettesévé, Horváth Imrét külügyminiszterré, Czottner Sándor szénbányászati minisztert bánya és energiaügyi miniszterré, Szabó Gergelyt vegyipari miniszterré, Nyers Rezsőt élelmiszeripari miniszterré, Kónya Albertet ' oktatásügyi miniszterré válasz- sza meg. Kérjük a tisztelt országgyűlést, az előterjesztett javaslatot fogadja el. Kelt Budapesten, 1956 jul. 30-án. Aláírások: Nagy Dániel a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának helyettes elnöke, Kristóf István a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára. Az országgyűlés az egyes felmentések, illetve kinevezések tárgyában külön-külön szavazott s Gerő Ernőt a Minisztertanács első elnökhelyettesi, Boldoczki Jánost a külügyminiszteri, Kiss Árpádot a vegyipari és energiaügyi miniszteri, Altomáre Ivánt az élelmiszeripari miniszteri, Czottner Sándort a szénbányászati miniszteri, Erdey-Grúz Tibort az oktatásügyi miniszteri tiszte alól felmentette. A továbbiakban Hidas Istvánt a Minisztertanács elnökhelyettesét a Minisztertanács első elnökihelyettesévé, Marosán Györgyöt a Miniszter- tanács elnökhelyettesévé, Horváth Imrét külügyminiszterré, Szabó Ger- gelyt vegyipari miniszterré, Czottner Sándort bánya- és energiaügyi miniszterré, Nyers Rezsőt élelmiszer- ipari miniszterré, Kónya Albertet pedig oktatásügyi miniszterré megválasztotta. Ezután az elnök bejelentette az országgyűlésnek, hogy Vég Béla és Npzvál Ferenc országgyűlési képviselők1 felmentésüket kérték a Népköz- társaság Elnöki Tanácsában viselt tisztük alól. Az országgyűlés a bejelentést tudomásul vette, majd a Hazafias Népfront Országos Tanácsa Elnökségének javaslatára Gerő Ernő és Rónai Sándor országgyűlési képviselőket a Népköztársaság Elnöki Tanácsának tagjaivá megválasztotta. Végül bejelentette, hogy Farkas Mihály a Baranya megyei választó- kerület képviselői mandátumáról le- mondott, s a lemondás folytán megüresedett képviselői helyre pótképviselő behívásáról a Népközt,ársasát? Elnöki Tanácsa intézkedik. Az elnök ezután tizenöt perces szünetet rendelt el. Szünet után Hegedűs András elvtárs a Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke emelkedett szólásra. Hegedűs András elvtárs besséde Hegedűs András elvtárs beszédében többek között a következőket mondotta: — Nem egészen nyolc hónap telt el azóta, hogy a Minisztertanács beszámolt tevékenységéről az országgyűlésnek. E rövid idő alatt nagy fejlődés ment végbe hazánk politikai és gazdasági életében: tovább szilárdult népi demokratikus rendszerünk; a munkások, a dolgozó parasztok és az értelmiségiek eredményes munkája nyomán jelentős sikereket értünk el az ipari és mezőgazdasági termelésben, s ennek hatása egyre inkább érezhetővé válik népünk anyagi és kulturális szükségleteinek jobb kielégítésében, külkereskedelmi helyzetünk megjavításában, az egész népgazdaság fejlesztésének meggyorsításában. E sikerek továbbfejlesztésére, az- előttünk álló feladatok eredményes megoldására kedvező feltételt, bizonyos mértékig új helyzetet teremtett a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének július 18—21-i ülése azzal, hogy — helyesen alkalmazva a magyar viszonyokra a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusa határozatait — nagy jelentőségű politikai, gazdasági és kulturális programot adott egész szocialista építőmunkánknak. — A Központi Vezetőségnek a második ötéves terv irányelveiről hozott határozata irányt mutat a kormány számára is a népgazdaság fejlesztésében, a dolgozók anyagi és kulturális életkörülményeinek megjavításában. A Minisztertanács legutóbbi ülésén kötelezte a minisztereket, az Országos Tervhivatal elnökét és az országos főhatóságok vezetőit, hogy a határozat szellemében dolgozzák ki a részletes második ötéves tervet, amelyet még ez év decemberében a Minisztertanács az országgyűlés elé kíván terjeszteni. — A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége határozatai ismételten bebizonyították, hogy pártunk egész dolgozó népünknek hivatott vezető ereje, a Minisztertanács, mint a legfelső államhatalmi szervünknek, az országgyűlésnek végrehajtó szerve, legfontosabb feladatának tartja, hogy gyakorlati intézkedésekkel, tettekkel segítse pártunk Központi Vezetősége határozatainak valóra váltását. Ez vezetett bennünket a Minisztertanács működéséről szóló beszámoló elkészítésénél is. A Minisztertanács az elmúlt időszakban elsősorban a gazd"~^gi kérdések megoldására összpontosította figyelmét. Az ipar elolt álló legfontosabb feladat; tüssaki színvonal emelése a mi Hegedűs elvtárs ezután az ipar első félévi eredményéről szólott, majd hangsúlyozta: Az ipari termelés eredményei elsősorban hős munkásosztályunknak köszönhetők. Engedjék meg, hogy e helyről is tolmácsoljam a Minisztertanács forró köszönetét bányászainknak* kohászainknak, az ipar összes munkásainak, műszaki vezetőinek és dolgozóinak nagyszerű teljesítményükért, becsületes és áldozatos helytállásukért. (Nagy taps.) A kormány a következő hónapokban az ipar területén legfontosabb feladatának a fűtőanyag és az energiaellátás zavartalanságának biztosítását és az anyagellátás megjavítását tekinti. Megköveteljük a fűtőanyagokkal és az árammal való legszigorúbb takarékosságot, az állampolgároktól pedig azt kérjük, hogy ők is a lehető legnagyobb mértékben takarékoskodjanak a fűtőanyaggal és az árammal. Az iparban elért eredményeink az első félévben nagyobbak lehettek volna, ha a termelés anyagellátását folyamatosan biztosítani tudjuk. Ezt azonban nem tudtuk megtenni. Ezért a Minisztertanács egyik legfontosabb feladatának tekinti a termelés anyagellátásának megjavítását, a folyamatos termelés anyagi feltételeinek biztosítását. A továbbiakban ismertette a Minisztertanács intézkedéseit és terveit az anyagellátás megjavítására, majd rámutatott, hogy az ipar vezetése előtt álló feladatok közül egyik legfontosabb a műszaki színvonal emelése. A kormány úgy látja, hogy a műszaki fejlesztés megjavítása érdekében gyors előrehaladást kell elérni a gazdasági vezetés megjavításában vállalati és minisztériumi szinten egyaránt. Meg kell változtatni azt a gyakorlatot, hogy a műszaki fejlesztési feladatok elhanyagolásáért nem alkalmaznak olyan felelős- ségrevonást. mint egyéb tervszámok nem teljesítése esetén. Az ipar gyorsütemü fejlesztése és a műszaki színvonal emelése elsődlegesen az iparban történő beruházások nagyságától és hatékonyságától függ. Ebből kiindulva a kormány fontos feladatának tekinti a beruházások előkészítésének és lebonyolításának gyökeres megjavítását. A beruházások előkészítését rendkívüli mértékben lassította az, hogy az értékhatáron felüli beruházások programjait és nagyrészt tervezési feladatát is, a Minisztertanács hagyta jóvá, anélkül, hogy érdemben tudott volna foglalkozni az egyes beruházások részleteivel. A jövőben az értékhatáron felüli beruházások programját és tervezési feladatait általában a beruházó miniszter, vagy megbízása alapján az iparigazgató, az értékhatáron aluli beruházásokat pedig az iparigazgatók és vállalati igazgatók hagyják jóvá. A tervezett új üzemek vagy üzembővítések határidőre történő megvalósítása — a beruházások jobb műszaki előkészítése mellett — megköveteli a beruházások szétforgá- csoltsógának felszámolását és az erők, elsősorban az állami építőipar erőinek összevonását a jelentősebb’ beruházások teljesítésére. Különös gondot kell fordítanunk az olyan kiemelkedő létesítményekre, mint a magyar szerves vegyipar és műanyaggyártás új hatalma« központjára, a Tiszavidéki Vegyikombi-' (Folytatás a 2. oldalon.)
