Észak-Magyarország, 1956. július (12. évfolyam, 154-179. szám)

1956-07-22 / 172. szám

Ui létesítményeink BZ MOP BORSOO-ilSaÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TBNBCS LBPJB XII. évfolyam, 172. szám Ára 50 fillér /956 július 22, A nép kenyeréért Az elmúlt évben a borsodi dolgozó parasztok többsége közvetlen a csép­lőgép alól teljesítette gabonabeadási kötelezettségét és túlteljesítette sza bad gabona beadási tervét. Ezzel az elmúlt évben megteremtettük annak feltételét, hogy kenyérlisztből, tesz tafélékből ki tudtuk elégíteni á la' kosság szükségletét. Ugyanez a fel adat ebben az évben is. Hozzátehet jük, hogy a gabonabegyűjtés jobb megszervezésével, az elmúlt évhez viszonyítva, az idén még sikeresebb eredményeket érhetünk el a terv tel­jesítésében. A cséplőgép alól való beadásban, a szabad kenyérgabona szerződés- kötésekben kezdeti sikereink van­nak. Az ősziárpa cséplése is meg­kezdődött, Zalkod község pedig már a gabona csépléséhez is hozzáfogott. Általában az a tapasztalat, hogy a ■beadásra kötelezett termelők közvet­len gép alól tesznek eleget hazafias kö telességüknek. Ez évben szeretnénk elkerülni a tavalyi hibákat. Ezért már most, a cséplés előtt arra kell törekedni, hogy megkössük az értékesítési szer­ződést a szabad kenyérgabonára azokkal a termelőkkel, egyéni és termelőszövetkezeti tagokkal, akik gabonafelesleggel rendelkeznek. A jó felvilágosító munka • egész biztos meghozza a várt eredményt. A csép­lés megkezdéséig tehát kössük meg az értékesítési szerződést a dolgozó parasztokkal. Már itt is előrehalad­tunk, az utóbbi napok példája ezt bizonyítja. A tiszakarádi egyéni dol­gozó parasztok többsége árugaboná­juk 80 százalékának átadására meg­kötötték az értékesítési szerződést. Kenézlőn pedig mindazok a dolgozó parasztok, akik már elcsépeltek, sa­ját szükségleteiken felüli mennyi­ségből a felesleg 80 százalékát az államnak átadták. S ezért mázsán­ként 280 forintot kaptak. A kezdeti sikerek né tegyenek ei- bizakodottá bennünket. A munka dandárja még csak most következik. A feladat nagyobb része még falusi pártszervezeteink, tanácsaink és be­gyűjtési szerveink előtt áll. Az el­lenség is mozgolódik és a gabonabe­gyűjtés ellen agitációt fejt ki, azt foíreszteli, hogy ez évben nem lesz gabonabegyűjtés, vagy ha lesz is, a kötelezettséget csökkentik. Ilyen hí­rek keringenek Szerencsen, Legyes- bényén, Mezőkövesden. Ennek célja: lazítani az állampolgári fegyelmet, meggátolni az ország kenyerének biztosítását. Le kell leplezni, vissza kell verni az ellenség minden próbálkozását. Falusi pártszervezeteink, a népneve­lők, a tanácstagok, a begyűjtési ap­parátusban dolgozó elvtársak világo­sítsák fel a megtévesztőiteket, hogy a begyűjtés nem átmeneti dolog és nem bízhatjuk a véletlenre az ország élelmiszerrel, mezőgazdasági termé­kekkel való tervszerű ellátását. ^ A nép növekvő szükségleteit kenyér­rel, hússal, mezőgazdasági termé­kekkel kielégíteni, biztosítani be­gyűjtés nélkül nem lehet. Dolgozó parasztságunk többsége, akik mindig helytálltak a köteles­ség teljesítésében, azt tartják, hogy hazafias kötelesség a nép élelmiszer- szükségletét maximálisan kielégíte­ni. S ezt tettekkel is bizonyítják, amikor az első féléves állat és állati termékek begyűjtési tervét túltelje­sítették. A szabad kenyérgabona felvásár­lás szükségességét is látnunk kell. Kizárólag a kötelezően beadott mennyiségből az igényeket kielégí­teni nem tudjuk. A szabad gabonára számít az ország lakossága, s ezért fizet mázsánként 280 forintot. S kü­lönböző kedvezményeket ad, műtrá­gyához juttatja, gépi szántást bizto­sít, korpát ad a szabad gabona be­adóknak. Az elmúlt évtől eltérően, ahol ke­vesebb árugabona felesleg mutatko­zik és a 20 százalék visszahagyás 1 mázsát sem tenne ki, itt az 1 mázsa mennyiségre értékesítési szerződést nem kötünk. Ez tehát azt jelenti, hogy minden termelőnél, mégha ke­vesebb is az árugabonája, a saját szükségletén felül még 1 mázsa fe­lesleg megmarad. Akadnak dolgozó parasztok, akik a cséplés megkezdése előtt azért nem akarnak értékesítési szerző­dést kötni, mert mint mondják, nem tudják, hogy mennyi lesz az áru­gabona feleslegük. Fel kell világo- síteni, hogy nem a mennyiségre, ha­nem az árugabona felesleg 80 száza­lékára kötünk szerződést. Hogy ez mennyiségben hogyan fog jelent­kezni, az a cséplés után derül ki. A szerződés megkötése előnyt jelent a dolgozó parasztságnak, többek kö­zött már most igényt tarthat elő­legre. A szabad kenyérgabona felvásár­lása, illetve az értékesítési szerző­dés megkötése a legfontosabb fel­adat most a párt-, tanács- és be­gyűjtési szerveinknek. Mindez meg­követeli,. hogy az elkövetkezendő na­pokban mind fokozottabban javítsuk a felvilágosító munkát és szervezzük szüntelen a terv túlteljesítését. Né­pünk jövőévi kenyerének biztosítása ezt követeli meg. A borsodi dolgozó parasztok eddig már számtalanszor bebizonyították áldozatkészségüket és biztosak va­gyunk abban, hogy most sem fog csalatkozni bennük a párt, az or­szág. Most, amikor a rádió mellett, az ujságlap fölé hajolnak, a párt sza­vára figyelnek a borsodi dolgozó pa­rasztok is, azt érzik, hogy a Központi Vezetőség jelen határozata a borsodi dolgozó parasztok kívánságát is ki­fejezi, fogadják egyetértéssel és he­lyesléssel, a párt azt várja a dolgozó parasztoktól, hogy ezt az egyetértést és helyeslést tettekre váltsák. IHT'7[ ueigraöoan magyar-iugosÉv j- légiegyezményt írtak alá Belgrád (MTI) Mint ismeretes, július 13-án Bel- grádban magyar-jugoszláv tárgyalá­sok kezdődtek légi egyezmény meg­kötése tárgyában. A sikeres tárgyalások eredménye­ként, július 21-én, szombaton légi egyezményt írtak alá a két ország között. (MTI) Alkotmányunk ünnepének tisssteletére, aagaszius 20-án adják át deltetésének az alberttelepi űj, nagyon szép kultúrotthont. A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének ülése Az MDP Központi Vezetősége 1956. július 20-án folytatta a má­sodik napirendi pont: a Politikai Bizottság beszámolója és a szocia­lista demokrácia kiterjesztéséről szóló határozati javaslat feletti vi­tát­Az élénk vitában a Központi Ve­zetőség 24 tagja szólalt fel: Kiss Károly, Nyers Rezső, Nógrádi Sán­dor, Galló Ernő, Szabó István, Non György, Vágvölgyi Tibor, Matolcsi János, Friss István, Andics Erzsé­bet, Földvári Rudolf, Horváth Már­ton, Szobek András, Kádár János, Szakai i József, Révai József, So­mogyi Antal, Vas Zoltán, Benke Valéria, Marosán György, Suhajda József, Ács Lajos, Vita Gyula és Biró Zoltán elvtársak. Kifejezésre juttatta a vita a Köz­ponti Vezetőség teljes egységét és összeforrottságát. A felszólaló elv­társak kivétel nélkül egyetértésü­ket fejezték ki a Politikai Bizott­ság megerősítésével, a beszámoló­val és az előterjesztett határozati javaslattal, amelyhez többen kiegé­szítő javaslatokat fűztek. A Köz­ponti Vezetőség által kiküldött szerkesztőbizottság az elhangzott ja­vaslatok alapján módosított hatá­rozati javaslatot terjesztett elő, melyet a Központi Vezetőség egy­hangúlag elfogadott. A második napirendi pont vitá­ját Gerő Ernő elvtársnak, a Köz­ponti Vezetőség első titkárának a zárszava fejezte be. A Központi Vezetőség július 21-én kibővített ülésen meghallgat­ta a Politikai Bizottság beszámoló­ját a magyar népgazdaság fejleszté­se második ötéves tervének irány­elveiről. A beszámolót Hegedűs András elvtárs ismertette. A vitá­ban felszólalt Nagy Józsefné, Nagy, Kálmán, Tausz János, Szalai Béla, Czottner Sándor, Bognár József, Farkas László, Szíjártó Lajos, Ács Ernő és Csergő János elvtárs. Á Központi Vezetőség Hegedűs elv­társ zárszava után alapul elfogadta a második ötéves terv irányelveit és bizottságot küldött ki a végle­ges szöveg elkészítésére­Az MDP Központi Vezetőségének ülése július 21-én este végétért* Gerő Ernő elvtárs zárszava A Magyar Do gozó;* Pártja Központi Vezetőségének távirata a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának F A Szovjetunió Kommunista P ártja Központi Bizottságának. A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének teljes ülése iforró testvéri üdvözletét küldi a Szovjetunió Kommunista Pártjának, s Lenini Központi Bizottságának. A Magyar Dolgozók Pártja számára felmérhetetlen segítséget nyújt az a bölcs, átgondolt, bátor politika, amelyet a Szovjetunió Kom­munista Pártja, s enhek Központi Bizottsága valósít meg a kommuniz­mus építése, a béke megvédése, a nemzetközi feszültség enyhítése, a népek közötti barátság, a kommunista és a munkáspártok közötti test­véri szolidaritás, az egész világ dolgozóinak, s a munkáspártok akcdó- egységének érdekében. A Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kongresszusa, amely új, nagy távlatokat nyitott meg a haladó emberiség előtt, a Magyar Dolgozók Pártja, a magyar nép számára is rendkívül fontos tanulságo­kat tartalmaz. Pártunk Központi Vezetősége megújult erővel, teljes egységben, hazánk viszonyainak • megfelelően mindent elkövet, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusa adta lehetőségeket népünk javára, országunk felvirágoztatására, a szocialista demokratizmus kibontakoztatásával teljes mértékben hasznosítsa. Pártunk Központi Vezetősége nagyra értékeli a Szovjetunió Kom­munista Pártja XX. kongresszusának hatalmas hozzájárulását a marx­izmus-lenini zmus alkotó továbbfejlesztéséhez, s úgy tekinti azt, mint testvérpártunk eszmei-politikai segítségét a világ valamennyi kommu­nista és munkáspártjának, a függetlenségükért küzdő és függetlenségük megszilárdulásáért harcoló népeknek. A MAGYAR DOLGOZÓK PÁRTJA KÖZPONTI VEZETŐSÉGE (MTI) Tisztelt Központi Vezetőség! • Kedves Elvtársak! A második napirendi pont vitája igen széles mederben folyt. Nem­csak abból a szempontból, hogy a K. V. huszonnégy tagja szólt hozzá — ami igen nagy aktivitásra, érdeklődésre mutat —, hanem abból a szempontból is, hogy igen sokré­tűen, sokoldalúan, sokszínűén vetet-- ték fel azokat a legfontosabb kérdé­seket, amelyek jelenleg pártunk előtt állanak, amelyek országunk népét foglalkoztatják s amelyeket nekünk a legközelebbi időkben meg kell oldanunk. A vita azt mutatta, hogy a KV. tagjai nagy felelősségérzettel fog­lalkoznak az előttünk álló kérdések­kel. Megmutatta ez a vita a KV. összeforrottságát, megmutatta, .hogy azok az intézkedések, amelyeket a PB. előkészített s amelyeket a KV jóváhagyott, s az a program, amelyet a PB beszámolója, valamint a ha­tározati javaslat tartalmaz, alapjá­ban véve olyan politikai program, amely a Központi Vezetőség vitája alapján végrehajtandó némi módo­sításokkal, kiegészítésekkel, teljes mértékben megfelel azoknak a köve­telményeknek, amelyek jelenleg pártunk, országunk előtt állanak. Rendkívül fontos aláhúzni azt az eszmei-politikai egységet, amely ki­alakult a KV-ban és a kiegészített, megerősített PB körül. Érce pár­tunknak olyan szüksége van, mint az embernek a vízre, a kenyérre és a napfényre. Milyen volt a hatása a KV eddig nyilvánosságra hozott határozatainak, a PB beszámolójá­ban foglaltaknak e terem falain kí­vül, a munkásosztály, a termelőszö­vetkezeti parasztság körében és ál­talában a falun, az értelmiség so­raiban, az egész országban? Természetesen elvtársak, ilyen rö­vid idő alatt nem lehet teljes mér­tékben, véglegesen’ minden részleté­ben és minden vonatkozásában érté­kelni és lemérni ezt a hatást. De egyrészt a KV tagjainak túlnyomó többsége maga is kint járt a dolgo­zók között, másrészt már az első éjjel rendkívül sok táviratot ka­pott a KV, amelyben a dolgozók helyeslik a hozott határozatokat, j helyeslik a beszámoló irányvonalát : és tartalmát. S ilyen táviratok ál­landóan érkeznek. Ez azt mutatja, elvtársak, hogy helyes úton járunk. Mi nem kételkedtünk abban, hogy a munkásosztály meg fogja érteni azt, amit a KV elhatározott. Igaz, a munkások körében sokan sajnál­koztak azon, hogy Rákosi elvtárs ki­vált a PB-ból és nem első titkára többé a KV-nak. A munkások, pár­tunk tagjai és pártonkívüliek azt mondották, hogy sajnálják kiválá­sát, de megértik és helyeslik a KV határozatát. Mi pozitív jelnek te­kintjük azt, hogy a munkások, de nemcsak a munkások sajnálják, hogy Rákosi élvtárs kivált a PB-bói és nem első titkára többé a KV- nak. Rákosi elvtárs természetesen ugyanakkor továbbra is tagja a KV- nak, az elnöki tanácsnak, ország- gyűlési képviselő marad stb. Ez ma­gától értetődik. Falun is — amennyire meg lehet ítélni — igen jó benyomást keltett a határozat és a beszámoló. Ezen sem kell csodálkozni. Nem okozott különösebb meglepetést, hogy a KV határozata és a beszámoló jó be­nyomást keltett nemcsak általában az értelmiségiek között, hanem olyan rétegekben is, amelyek a KV ülése előtt bizonyos ellenzéki han­gulatban vagy legalábbis várakozva, sőt némi elégedetlenséggel tekintet­tek a párt vezetésére és nem egé­szen helyes álláspontot foglaltak el. Ennyiben tehát pozitívan lehet érté­kelni a KV ülésének eddigi hatását. A második ötéves terv irányelvei, amely a következő napirendi pont témája lesz — nyilván fokozni fogja a kedvező hatást. Természetesen hiba volna elbíz­ni magunkat. Teljesen helytelen volna abban a hiszemben élni, hogy most már megnyugodhatunk a ha­bárainkon, most már majd minden magától megy. Rendkívül aktivitás­ra van szükség — sajtónk, rádiónk, a KV tagjai, a pártbizottságok, párt- szervezetek, egész párttagságunk ré­széről — nekünk kell megmagya­ráznunk a KV határozatát és prog­ramját. Az iperialistákat meglepte az, amit mi itt elhatároztunk, s egy kis időt veszítettek. Ne enged­jünk nekik hosszú időt arra, hogy átmenjenek ellentámadásba, szervezzük meg mi a támadást. A támadás megszervezése alatt persze én nem azt értem, hogy kezdjünk, most jobbra-balra kiabálni, össze-vissza handabandáz- ní, hanem nyugodtan, meggyőzően, a KV határozataira, programjára tá­maszkodva mozgósítsuk az egész pártot, az egész népet a szocialista demokratizmus kifejlesztésére, az új ötéves terv teljesítésére. Az elvtársak kijelentették, hogy a határozati javaslatot alapul elfogad­hatónak tartják, s ugyanakkor sok helyes észrevétel és kiegészítő ja­vaslat hangzott el a vitában. Nem volna értelme, hogy mindezekre ki­térjek, hiszen a KV kiküldött egy tizenhat tagú bizottságot, amely az. elhangzott javaslatokat megvizsgál- ia, megvitatja és ennek alapján mó­dosításokat javasol a határozati ja­vaslat szövegében. A bizottság már ülésezett, meg­vizsgálta a javaslatokat, egvhangú megállapodásra jutott és a KV tag- iai közt szétosztja a határozati ja- voslat űj. kiegészített szövegét. Szeretném röviden érinteni az úgynevezett területi átszervezés kér­dését. A bizottságban az a vélemény lakúit ki. hogy ezt célszerű megva­lósítani, mert igen nagy előnyökkel jár. Rendkívüli mértékben egysze­rűsíti és megkönnyíti a vezetést, mert a helyi tanácsok önállóságának kiépítésével párhuzamosan közelebb viszi a vezetést az alsó szervekhez. A népfront kérdéséhez. Ezzel a ha­tározati javaslat egy kicsit röviden foglalkozik. A bizottság javasolja: Ne csak azt mondjuk meg, hogy a kommunisták mit csináljanak a nép­frontban, hanem világosan formu- lázzuk meg a határozati javaslatban azt is, hogy maga a népfront mit csináljon, hogy dolgozzon. Felme­rült a vitában, hogy leszűkítjük a népfront hatókörét azáltal, hogy túl­ságosan megrakjuk kommunisták­kal. Azt hiszem, az a tény egymagá­ban, hogy a népfront elnöke kom­munista, a főtitkára pedig párton- kívüli, teljesen rendben van. Az nincs rendben azonban, hogy a többi titkár mind kommunista. Tudni kell azért .azt is, hogy a népfront többi országos szervében a kommunisták kisebbségben vannak, például az Országos Tanácsban vagy az elnök­ségben. Akadnak azonban olyan helyek is, ahol a kommunisták félig-meddig kívül vannak a népfronton. Ez sem helyes. Se az nem helyes, hogy kívül legyének, sem pedig az, hogy min­den posztot a kommunistákkal tölt­senek meg, s ezáltal a népfront szé­les jellegét megszüntessük. Biztosí­tani kell, hdgy a népfrontot tényle­gesen a párt vezesse, de ez nem je­lenti azt, hogy mindenütt és minden, szervben a kommunistáknak abszo­lút többségben kell lenniök. Sőt, a vezető szervekben fontos posztokon minél nagyobb számban ott kell len­niök, a legkülönbözőbb rétegeket képviselő pártonkívüli dolgozóknak, köztük olyanoknak is, akik egy vagy más kérdésben esetleg még nem ér­tenek velünk egyet. A beszámolómban olyasvalami volt, hogy Somogy, Vas és Zala me­gye egyes községeiben a termelőszö­vetkezetekkel kapcsolatban becsap­ták a Központi Vezetőséget. Termé­szetesen nem akartunk senkit sem csalónak nevezni. De azért meg kell mondani, hogy — enyhén szólva — nem egészen pontosan informálták a Központi Vezetőséget. Elsősorban a Zala megyei- pártbizottságra gon­dolok. De hibák voltak, mint isme­retes Somogybán és Vasban is. A DISZ-ben egyes elvtársak kissé nehézményeztók. hogy élesen bírál-* tam meg őket. Elvtársak, én azt hi­szem, hogy a bírálat olyan nagyon éles nem volt. Csupán arról volt szíó, hogy a DISZ-ben vannak egyes elv- társak, akik a DISZ-nek a harcát a párt vonalától eltérő irányban akar­nák vinni. A DISZ KV túlnyomó többségében szilárdan áll a párt ol­dalán. A bírálatban egyes megtévedt elvtársakról van szó, s meg vagyok róla győződve, hogy ezek is — ha megmagyarázzuk nekik a dolgot —* meg fogják érteni és helyes állás­pontot foglalnak el. Befejezésül: a Politikai Bizottság azt gondolja, hogy a KV által jóvá­hagyott programunk megvalósításé­(Folytatás a 2. oldalon.!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents