Észak-Magyarország, 1956. július (12. évfolyam, 154-179. szám)

1956-07-21 / 171. szám

Swmfcati 1958. Jűlíus ti PX7,ATCM*fTVAimwrrAC, 3 1 Pártegységgel a szocialista demokráciáért A Politikai Bizottság beszámolója a Központi Vezetőségnek Lapunk tegnapi, pénteki számában közöltük az MDP Politikai Bi- SBottságának beszámolóját, amelynek előadója Gerő Ernő elvtárs, a Köz­ponti Vezetőség első titkára volt. Az alábbiakban a beszámoló befejező (észét közölj ükj Meg; kell változtatnunk a párt munka, a pártvezetés stílusát < [Aliihoz, hogy az előttünk álló fel­adatokat sikeresen megvalósíthas­suk, az említetteken kívül, lényege­sen meg kell változtatnunk a párt­munka, a pártvezetés stílusát. Túl sokat ülésezünk, túl hosszú határo­zatokat írunk, túlságosan sok ná­lunk a papirosmunka és kevés a közvetlen szervező, irányító munka, az emberekkel, a káderekkel való közvetlen foglalkozás, • a szervezetek közvetlen segítése. Ezen kell változ­tatnunk. Ez nem könnyű dolog. Meg­szoktuk a régi módon való munkát. A pártmunkásokat, az instruktorokat nem aszerint kell megítélni, hogy milyen jelentéseket adnak — bár a jó jelentések igen fontosak — hanem aszerint, hogy milyen eredményesen dolgoznak, s az eredmény mindenek­előtt a gazdasági sikereken mérhető le. Természetesen nem kevésbé fon­tos ma a pártélet elevensége, annak kollektív jellege, az eszmei-politikai kérdések tisztázása, a propaganda- munka, s a párttagok és a pártonkí- vüli dolgozók helyes tájékoztatása. Mindez azonban azt a célt szolgálja, hogy biztonságosabban és gyorsab­ban haladhassunk előre azon az úton, amelyet pártunk fő irányvona­la megjelöl számunkra, s megvaló­síthassuk azt a politikát, melyet Köz­ponti Vezetőségünk meghatároz. A pártnak, a pártszervezeteknek, a pártaktivának segítenünk kell ab­ban, hogy közvetlenebbül, alaposab­ban foglalkozzanak gazdasági kér­désekkel; hogy megismerjék, megta­nulják az ipar, a mezőgazdaság, ál­talában a gazdaság kérdéseit, mert enélkül a gazdasági munkát és álta­lában az állami munkát nem képe­sek irányítani, E téren vannak ered­ményeink, helytelen lenne ezeket le­becsülni, de teljes fordulatot ezen a téren még nem értünk el­Párttagjainkat arra kell nevelni, hogy bátran, félelem nélkül mond­ják meg véleményüket, őszintén, úgy ahogy itt az elvtársak a Központi Vezetőségben az első napirendi pont tárgyalásánál elmondották, de ugyanakkor pártszerűen; mértékkel és figyelembe véve a párt minden­kori érdekeit. Párttagjainkat továb­bá arra kell nevelni, hogy bátran és félelem nélkül, nyíltan szánjanak szembe minden antimarxista, anti- ikommunista, antileninista nézettel és szálljanak szembe határozottan minden ellenséges megnyilvánulás­sal, amely pártunkat, pártunk veze­tését, államunkat érinti, de tanulják meg megkülönböztetni a jó barátot az ellenségtől. Nevelnünk kell párt­tagjainkat, pártszervezeteinket arra, hogy legyenek éberek az ellenség újabb, bonyolultabb, váratlan táma­dásaival szemben, s verjenek vissza minden ellenséges támadást. Pártunk és a tömegek kapcsolata­inak kiszélesítése és megerősítése szempontjából rendkívül fontos a szakszervezetek munkája. Magyaror­szágon a szakszervezetek jelentősé­ge jóval nagyobb, mint egy sor más országban. Nagy hagyományai van­nak a szakszervezeti munkának. Je­lenleg mintegy 2 millió szakszerve­zeti tag van hazánkban, egy nem egészen 10 millió lakosú országban. A szakszervezetek munkája az utób­bi időben javulást mutat, de még na­gyon sok itt is a tennivaló. Hasonló­képpen megjavult a DISZ munkája, de nem lehet elmenni szó nélkül amellett, hogy a DISZ-ben egyesek akarva-akaratlanul abban az irány­ban viszik, legalábbis vitték a mun­kát, hogy a DISZ harca eltávolod­jon a párt harcától, s egyes elvtár- saknál polgári liberál-demokrata il­lúziók elemei jelentkeztek. A DISZ intéző bizottságának egységesnek kell lennie és egységesen, töretlenül kell állnia a párt és a párt vezetésének az oldalán. melynek szellemében tettünk és te­szünk is lépéseket. Tisztelt Központi Vezetőség! Pártunk, mindenekelőtt a munkás- osztály, ezen túlmenően azonban a dolgozó parasztság, az értelmiség, egész népünk pártja, a szó legiga­zibb értelmében: nevének megfele­lően a magyar dolgozók pártja! Munkásosztályunk a termelésben kifejtett nagyszerű munkájával, Központi Vezetőségünk június 30-i határozatának szinte egy­öntetű támogatásával, ezer és ezer más módon bizonyítja, hogy szilárd támasza pártunk­nak. Határozottan támogatja pártunkat a szövetkezeti paraszt­ság is. Ami az egyénileg dolgozó paraszt­ságot illeti, ennek pártunkhoz és né­pi demokráciánkhoz való ragaszko­dását igazolja mindenekelőtt szorgos munkája a földeken, a beadási fe­gyelem megszilárdulása, jó teljesíté­se s a békéért folytatott harcban való cselekvő részvétele. Az értelmi­ség zöme is híve népi demokrá­ciánknak és pártunknak. De hiba volna elhallgatni, hogy az értelmiség egyes rétegeivel vannak nézetelté­réseink. Különösen vonatkozik ez az írók jelentős részére. Mi azt gon­doljuk, hogy ezeket a kérdéseket nem szabad forró fejjel intézni. Az íróktól pártunk és népünk minde­nekelőtt azt kéri, hogy írjanak jó könyveket, novellákat, verseket. Nem akarunk mi nekik diktálni, de kifejtjük nézeteinket, s arra kérjük őíket, hogy összefüggéseiben, fejlő­désében lássák és ábrázolják a ma­gyar valóságot. Mutassák meg a ha­talmas fejlődést, amely országunk­ban a felszabadulás után bekövetke­zett, ábrázolják igaz módon, magas művészi Színvonalon az egész életet, s ne csak jelenünk árnyoldalait ve­gyék szemügyre, bár, persze ezt is meg kell mutatni. Úgy gondoljuk, hogy helyes politika mellett, s pár­tunk politikája kétségtelenül helyes, a párt és a pártvezetés teljes egy­ségével megtaláljuk a megoldást minden kérdésre. Meg fogjuk talál­ni a megegyezést az írókkal is és mindazokkal, akikkel most némi nézeteltérésünk van. Pártunknak fontos adósságot kel­lett és részben kell még letörlesz- tenie Jugoszlávia népeivel és a Ju­goszláv Kommunisták Szövetségé­vel, a Jugoszláv Népköztársaság kormányának és pártjának vezetői­vel szemben. Az elvtársak tudják miről van szó. Mi ennek az adósság­nak a letörlesztéséért már sokat tet­tünk eddig is. Alapjában rendeztük a két ország közötti állami viszonyt, de úgy gondoljuk, hogy ez nem ele­gendő. Mi, kommunisták, leninisták, proletár internacionalisták vagyunk, pártunk vezetésével országunkban a szocializmust építjük. Meggyőződ­tünk arról, hogy ugyancsak a szo­cializmust építik Jugoszláviában is a Jugoszláv Kommunisták Szövetsé­gének vezetésével. Ezért helyesnek, szükségesnek tartjuk, hogy visz- szavonjuk a rágalmakat, amelye­ket a feszült nemzetközi helyzetben a Jugoszláv Szövetségi Népköztár­saságra, a jugoszláv népre és veze­tőire szórtunk, s javasoljuk tárgya­lások megindítását annak érdeké­ben, hogy baráti, elvtársi kapcso­latok jöjjenek létre nemcsak a két állam, hanem most már a két pán között is. Ezt nemcsak azért tesz- szük, mert ez pártunk, országunk, népi demokráciánk érdeke, hanem azért is, mert proletár internaciona­listák vagyunk. Népi demokratikus államunk, s pártunk egész politikájának alapja a munkásosztály, s a dolgozó paraszt­ság szilárd szövetsége, s e szövetsé­gen belül a munkásosztály vezetése. Pártunknak mindent el kell követ­nie, hogy ez a szövetség még szilár­dabb, még szorosabb, megbonthatat­lan legyen, dacoljon minden táma­dással és minden ellenséges akna­munkával szemben, s akkor népi államunk képes lesz leküzdeni min­denfajta nehézséget. Tisztelt Központi Vezetőség, elv- társaik ! A pillanatnyi nehézségek ellenére is a mi pártunk, a Magyar Dolgo­zók Pártja erős párt. Erős, hatalmas párt azért, mert széles tömegeket, mindenekelőtt öntudatos munkástö­megeket, egyénileg dolgozó parasz­tokat., értelmiségieket egyesít magá­ba. Erős párt, mert a nép mill cs tömegeire támaszkodik; erős párt, mert közel 40 éve végzi önfeláldozó, nehéz munkáját, vívja áldozatos harcát munkásosztályunkért, né­pünkért, hazánk szabadságáért, füg­getlenségéért, a szocializmusért! Erős a mi pártunk, mert törhetet­len harcával hazánk felemelkedé­séért, a szocialista demokrácia kite- rebélyesedéséért, a tartós békéért, s a nemzetközi feszültség csökkenté­séért folytatott harcban milliók és milliók legbemsőbb vágyait fejezi ki, s egyesíti szélesen hömpölygő fo­lyammá! Erős párt a mi pártunk, mert mé­lyen eltölti munkásosztályunk, né­pünk szeretete, mert mélyen haza­fias párt, s ugyanakkor proletár in­ternacionalista párt; mert velünk van a hatalmas szocialista világ- rendszer minden országának min­den kommunista pártja, s a kapita­lista és gyarmati országok kommu­nista és munkáspártjai. Mert nem utolsósorban velünk van, oldalun­kon áll, segít tanácsával a Szovjet­unió dicsőséges Kommunista Pártja. Erős a mi pártunk, mert a nemzet­közi szolidaritás, s a proletár inter­nacionalizmus: élő valóság! Erős a mi pártunk, mert olyan le­győzhetetlen, halhatatlan, tudomá­nyosan megalapozott, a történelem által igazolt tanítás vezérli, mint amilyen Marx—Engels—Lenin taní­tása! Erős és még erősebb lesz pártunk és pártunk irányította népi álla­munk, mert valamennyien el va­gyunk szánva arra, hogy minden­ben és mindenütt, ahol bonyolult, nehéz feladatot kell megoldanunk, a Központi Vezetőséghez, a pártbizott­ságokhoz, a pártaktivához, a párt­tagsághoz, a dolgozók széles töme­geihez fordulunk. Mert előttük nyíl­tan, őszintén feltárjuk és fel fogjuk tárni nemcsak az eredményeket — ezekről beszélni kell —, de a ne­hézségeket is. Megmondjuk, hogyan akarunk úrrá lenni rajtuk, tanács­kozunk a dolgozókkal, bátran tá­maszkodunk, építünk rájuk. Elvtársak! Az a párt, amelynek politikai irányvonala helyes, amely egységes, fegyelmezett, s a széles tö­megekre támaszkodik, hegyeket ké­pes megmozgatni. Ilyen pártnak kell lennie, s nem kétséges, mindinkább ilyen párt lesz a mi sok, dicső, ne­héz harcban megedzett pártunk, az a párt, mely győzelemre vitte or­szágunkban a magyar munkásosz­tály, a magyar dolgozók ügyét — a Magyar Dolgozók Pártja! Uj gyorsvonat Magyarország és Románia között A baráti országokba történő uta- vábbi intézkedésig Budapest—Tövis zás megkönnyítése óta az utasok között új gyorsvonat közlekedik Említés történt már arról, hogy a Hazafias Népfront kérdésében a III. kongresszus után voltak bizonyos hi­bák, s hogy ezeket a hibákat rész­ben már kijavítottuk, részben kija­vítjuk. Politikai Bizottságunk véle­ménye az, hogy a Hazafias Népfront­nak igen jelentős helye és szerepe van s kell hogy legyen országunk, népünk életében. A lépéseket, ame­lyet a Hazafias Népfront felélénkí­tésére, szerepének növelésére történ­tek, a? elvtársak ismerik. Elvileg ebben a tekintetben is változatlan véleményünk szerint — pártunk ül. kongresszusának iránymutatása száma — főleg a nyári iskolai szü­net következtében — nagymérték­ben megnövekedett. Különösen so­kan utaznak Románia magyarlakta területeire olyannyira, hogy a Bu­karestbe Bihankeresztesen át közle­kedő nemzetközi gyorsvonatnál túl­zsúfoltság állt elő és nem mindig le­hetett biztosítani a kényelmes uta­zást. A túlzsúfolt vonat mentesítésé­re a MÁV és a román vasutak kö­zött történt megállapodás szerint keddtől, július 24-től kezdve a to­közvetlen kocsikkal Marosvásár­helyig. Az új gyorsvonat Budapest Nyugati pályaudvarról 17 óra 50 perckor indul, Nagyváradra 1 óra 9 perckor, Kolozsvárra 5 óra 12 perc­kor, Apaihidára 6 óra 3 perckor, Tö­visre 9 óra 38 perckor érkezik. Tö­visről vissza 22 óra 55 perckor, Apá­todéról 1 óra 25 perckor, Kolozsvár­ról 1 óra 48 perckor, Nagyváradról 5 óra 9 perckor indul, Budapest Nyugati pályaudvarra 12 óra 10 perckor érkezik. (MTI) Kétszáz hold kombájnnal A tokajhegyaljai állami gazdaságban befejezik az aratást Még ilyen sürgést-forgást mint a tokajhegyaljai állami gazdaság föld­jein . i. Egymást érik a búzakévék­kel megrakott szekerek, gépkocsik a »Bekényi« üzemegység környé­kén. Távolabb még két aratógép jár körbe-körbe, egyik az egyre kiseb- bedő őszibúza, másik az egyre fogyó zabtáblán... A központi te­leptől tíz kilométernyire lévő Kis- homokos mellett pedig a kombájn rója méltóságteljesen — de nem lassan — a köröket az őszibúzában. Beszélj akárkivel a vezetőség kö­zül, a műhelyben, azt mondhatnád: itt mindenki arat... Pedig a hatal­mas szőlőtáblákon, az anyatelepe­ken is ugyanilyen szorgalommal, sürgéssel-forgással dolgozik ki-ki a maga posztján... Hanem azért az első most az aratás. Erről, az aratásról beszél legtöb­bet Leskó István elvtárs, a gazda­ság igazgatója is, Virgula elvtárs fő­állattenyésztő és Stramszki elvtárs üzemegységvezető is. És van is mit beszélni, mert ilyen aratásra még nem volt példa a gazdaságban. A termés is jónak mutatkozik, nem rosszabb a tavalyinál, mennyiség­ben sem, fajsúlyban sem .. * A mun­ka pedig, amint ők, a vezetők mondják és az eredmények mutat­ják, jobb mint az előző években. Körbejárjuk a gazdaságot és meg- megállunk néhány szóra a kombájn­nál is, az aratógépeknél is. Száz meg száz jel mutatja, milyen nagyszerűen, becsülettel dolgoznak a gazdaság dolgozói, mennyire a magukénak érzik, a földet, a gépet, a munkát egyaránt, s mennyire bíz­nak a gazdaság vezetőiben.a Beliczki József már 200 holdat vágott kombájnnal... Talán már túl is van a 200 hol­don, amikor e sorokat írom, mert Beliczki József nem az az ember, aki egyhelyben áll. Amikor meg­látogattuk ugyan éppen állt a gép, vagy egy fél percig. Dugulás miatt leállt a motor. Itt ott porzik a ga­bona, a talaj. De nem volt időnk még szót se váltani, már indult is, mert este még át akart állni egy másik táblába, az utolsó 19 holdas búzába, ami még hátra van az ara­tásból ... Ám, ha vele nem is be­szélgettünk, beszéltek a munkájáról az igazgató, az üzemegységvezető. Beliczki József még alig haladta túl harmincadik életévét és öt esz­tendeje a gazdaság dolgozója. Olyan ember, aki mindig megteszi a ma­gáét. Ezt legjobban éppen ez az ara­tás bizonyítja. Ügy volt először, hogy nem vállalja a kombájnara­tást, mert tavaly valami nézetelté­rése volt egyes vezetőkkel. Hanem, mert ő javította a kombájnt is, meg szívén viselte, hogy nem mindegy mikorra végez a gazdaság az aratással, mégis elvállalta. í . És indulás óta — mint az óra — meg­állás nélkül megy a gép. Ügy dol­gozik, hogy a szemveszteség egyet­len mérésnél sem haladta meg a két százalékot s még a tarló is olyan egyenletes, mintha nem is kombájn, de aratógép vágta volna. A napi teljesítmény pedig 16-?-18 hold. A tervét túlteljesítette. Az elő- írások szerint 180 holdat kellett volna aratnia és ma már túl van a 200-on, s eddig még nem állt hosz- szabb ideig hiba, törés miatt egy óra hosszánál. Ami meg hiba volt, azt gyorsan, pontosan maga javi-■ tóttá ki... Persze azt is elárulhat­juk, hogy Beliczki József első akar lenni az állami gazdaságok kom-* bájnosai között. Az anyagiakért is; az ország kenyeréért is, no meg a dicsőségért is. És ha első lesz, mindezeket megérdemli... Úgy ter­vezi, hogy ha végez az aratással, itt a gazdaságban, felajánlja, hogy másutt is segít. Szeretné elérni a 300 holdat. —r Nem rajta múlik * * * Hurokban fordulnak az aratógépek A két aralógép, Majercsák és Cifra elvtársak vezetésével, illetve vontatásával ugyancsak nagyszer rűen dolgozik. Nincs üzemzavar, je­lentősebb törés, pedig már mind- kettő többet teljesített 150 holdnáU Van a munkájukban egy újszerűi érdekes: Nem kell táblánként 8—10 munkaerő a sarkaláshoz. Maguk a gépek sarkalnak, azaz inkább ma­guk készítik a sarkot, még hozzá olyan szögletesre, mintha vonalzó­val rajzolták, mérték volna. Hurok­ban fordulnak. Mindez két másod- percnyi munkakiesés. Az aratógép­kezelő mindig lelép és a következő fordulót akadályozó kévét félre­dobja. A munkaidőből semmisem vész el és 8—10 ember munkáját takarítják meg. Szólnunk kell még az aratógépek szakértőjéről: Póka elvtársról. Szak­értőként emlegetik, ha hiba vant percek alatt kijavítja. És javít a kedélye is. Annyi viccet tud mint tíz vicces ember együtt — a jókedv pedig csak gyorsítja a munkát. „Egy hét és nem lesz gabona csépeletlen.. ”-.:. Már ami a gazdaságot clletU Erre Stramszki elvtárs üzemegység­vezető fogadalmat tett. Igaz, még van csépelni való vagy 200 holdnyi két cséplőre. Kint a tarlón még fo­gadást is kötöttek a határidőre —* július 26-ra. Szép határidő! Egy­részt mért tavaly augusztus 20-ra, fejezte be a gazdaság az aratásit cséplést, másrészt mert ez az első­séget jelentené az állami gazdasá­gok között rf— legalább is megyei viszonylatban. Persze — elárulhat­juk, hogy —■ elsők szeretnének lenni... De a feltételek is megvan­nak hozzá. Az aratás már lényegé­ben kész, néhány hold zabot kivévet Az aratnivalót mind egy szálig —~ szószerint értve — géppel vágtákt Még a cséplés van hátra. Node a gépek Bredjuk-módszerrel dolgoz­nak és hat nap — ha minden jól megy, elég a győzelemhez. — S ahogy a munka, a munkakedv, a dolgozók, a vezetők egyetértése, lel­kesedése mutatja, a tokajhegyaljai állami gazdaságban a munka jól megy és jól fog menni ; BARCSA SÁNDOR Minisztertanácsi határozat a lakásgazdálkodással kapcsolatos egyes kérdések A Minisztertanács a Fővárosi Ta­nács Végrehajtó Bizottságának jelen­tése alapján megtárgyalta a főváros lakásgazdálkodásának helyzetét és a Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizott­ságának a lakásgazdálkodás terén végzett munkáját. A Minisztertanács megállapítja, hogy a főváros jelenlegi lakáshely­zete — az évről évre növekvő lakás- építési, felújítási és karbantartási hitelek biztosítása ellenére — nem kielégítő. Megállapította a Minisztertanács, hogy a vidéki városokban — elsősor­ban a megyei jogú városokban — a lakásgazdálkodás helyzete lényegében azonos a főváros lakáshelyzetével. A tanácsok lakásgazdálkodási ha­táskörének biztosítása érdekében a Minisztertanács a következőket hatá­rozta: A Minisztertanács szükségesnek tartja a Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottsága házingatlankezelési szer­vezetének és működésének felülvizs­gálatát és átszervezését annak érde­kében, hogy biztosítani lehessen az ingatlankezelő szervek nagyobb mű­szaki felkészültségét és azt, hogy a lakossághoz közelebb kerülve végez­zék munkájukat. A Minisztertanács felhatalmazza a fővárosi tanácsot, hogy az átszerve­zést és ennek során a Végrehajtó Bizottság szakigazgatási szervezeté-1 nek megfelelő kialakítását saját ha­táskörében döntse el. A Minisztertanács megállapítja, hogy az állami tulajdonban lévő ház­ingatlanoknál alkalmazott házfel­ügyelők feladataikat általában felüle­tesen látják el. Ezért a Fővárosi Ta­szabályozásáról nács Végrehajtó Bizottságát is fele-* lősség terheli, mivel a mulasztó ház- felügyelőkkel szemben nem járt el kellő eréllyel és mulasztásukért őket nem vonta felelősségre. Felhívja a Minisztertanács a Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottságát, hogy a ház- felügyelők működését fokozottabban ellenőrizzék és a feladatukat nem* vagy elégtelenül teljesítő házfelügye­lőket vonják felelősségre. Amennyi­ben a házfelügyelő feladatát nem látja el, megbízatása alól fel kell menteni és szolgálati lakásából hala­déktalanul — akár ideiglenes vagy szükséglakásba is — ki kell költöz­tetni. A lakásellátás javítása érdekében jobban kell mozgósítani a helyi erő­ket a családiházépítkezés céljaira: Mindazokban a városokban, ahol le­hetőség van, meg kell szervezni a helyi építőanyagtermelést. Erre a cél­ra mind a városok, mind az építő­anyag céljára alkalmas alapanyagok­kal rendelkező gyárak a Magyar Nemzeti Banktól rövidlejáratű be­ruházási hitelt vehetnek igénybe. A helyi építőanyag termelését szolgáló hitelek visszafizetési határidejét a Minisztertanács három évben álla­pítja meg. (MTI) ■-1" o— — GYŰJTSÜK A MÁKGUBÓT, mivel igen fontos gyógyszeripari nyersanyag. Az Országos Gyógy­növényforgalmi Szövetkezeti Válla­lat megbízásából minden földmű­vesszövetkezet az 5 centiméteres szárral begyűjtött mákgubót má- zsánkint 9Q forintos árban veszi át»

Next

/
Thumbnails
Contents