Észak-Magyarország, 1956. július (12. évfolyam, 154-179. szám)
1956-07-19 / 169. szám
2 ÉSZ AKIRAGT ARORSZ Ac Csütörtök, 1956. július 19. AUGUSZTUS 20 TISZTELETÉRE A felsőnyárádi bányászok törlesztik első félévi adósságukat Köszönet a megyei DISZ-bizottságnak A rákóczifalvi általános iskola úttörőcsapata tíznapos táborozási szervezett Hejőcsabán. Sok gyönyörű élményben volt részünk. Amikor azonban haza akartunk térni, elromlott gépkocsink. 40 pajtást vártak volna izgatottan haza szülei, s ráadásul élelmünk és pénzünk is el* fogyott. Segítségért fordultunk a DISZ megyei bizottságához. Amikor el* mondtuk, hogy mi történt velünk, az elvtársak azonnal intézkedtek. Szü* leinket telefonon értesítették, mi azonnal vacsorát, szállást kaptunk s az autómentő azonnal gépkocsinkért sietett. Ezúton szeretnénk gyors segít* ségükért köszönetét mondani.: • VARGA LAJOS a rákóczifalvi úttörőcsapat vezetője lő ol szórakozhatunk a nyári estéken? A íelsonyárádi bányaüzem dolgozói nagy lelkesedéssel készülnek augusztus 20-ra, a dolgozó nép alkotmányának születésnapjára és a bányásznapra. A két ünnep tiszteletére lelkes felajánlásokat tettek az üzem fizikai és műszaki dolgozói. A bányásznap tiszteletére megfogadták, hogy pótolják az első félévi lemaradást; A felsőnyárádi bányaüzem dolgozóinak lelkes felajánlásai alapján az üzem azt vállalhatta, hogy a bányásznapig havonta 2807 torma szenet adnak terven felül. A fekete- völgyi II. számú akna bányászai naponta 48 tonna szénnel akarnak többet adni az előirányzatnál. Hosszú, bonyolult utat tesz meg a Tisza vize, amíg a tiszapalkonyai hőerőmű kazánjaiból újra a folyamba jut. A víz körforgása igen érdekes. A már szerelés alatt álló vízkivételi mű egy-egy szivattyúja másodpercenkint csaknem 2 és fél ezer liter vizet emel majd át a Tiszából az ülepítő medencébe. Az ülepítőből — a lebegő szeny- nyeződés lerakodása után — a víz a szűrőházba és a vízlágyítóba kerül. A tisztítást és lágyítást végző üzemekből — amelyek szintén szerelés alatt állnak — a vizet 400 méter hosszú vasbeton csatornákon keresztül vezetik majd a kazánokba, a kondenzátorok hűtésére és vissza a folyamba, ahol a rekuperációs mű mégegyszer munkába fogja, segítségével villamosenergiát termel. Az ipari vízellátást különböző zsiliprendszerekkel biztosítják és szabályozzák. Az ülepítő medencében — amely távolítja is a vizet — 10 önműködő pillangó zsilipet helyeznek el. Erre azért van szükség, hogy a vízkivételi mű elromlása esetén, a tárolt vízzel — a turbina kifutási ■idejéig — biztosítani tudják a kondenzátorok hűtését; A 400 méter hosszú vasbeton csatornákba 49 redőnyzsilipet szerelnek. A zsilipek elhelyezése után lehetővé válik, hogy egy-egy csatornarész kiiktatásával is folyamatosan üzemeljen az erőmű; A zsiliprendszer szerelését most kezdték meg a Darugyár és az ÁltaA bányászok munkáját jól segítik a szállítási dolgozók is, akik az ürescsille ellátás jobb megszervezését vállalták, hogy a termelés és a szállítás összhangba kerüljön és várakozási idő ne legyen. Példamutató vállalást tett többek között Varga Lajos szállítási felvigyázó, aki meg akarja szüntetni az igazolatlan kimaradást. A feketevölgyi II. számú akna lő- mesterei felajánlották, hogy tervüket 110 százalékra teljesítik. A termelt szén minőségének javítása érdekében a munkahelyeket robbantás előtt ellenőrzik, hogy a bányászok a talpat felszedték-e, így eredményes harcot folytathatnak a szén palatartalmának lános Szerelő Vállalat dolgozói. A munkások megfogadták, hogy a pillangózsilipek szerelését augusztus 20-ra, a redőnyzsilipekét pedig szeptember 10-re befejezik. A diósgyőri Lenin Kohászati Művekben az utóbbi hetekben gyárrészlegenként is megalakultak a Kölcsönös Segítő Takarékpénztárak. Az új nyolc KST-nek a működési engedély átadása alkalmából az Országos Takarékpénztár és a diósgyőri kohászat szakszervezeti bizottsága szerdán a gyár műszaki klubjában ünnepséget rendezett. Pásti Lajos, a szakszervezeti bizottság elnökhelyettesének megnyitója után az OTP vezérigazgatója nevében Józsa Sándor főosztályvezető tartott beszámolót a KST-ék működéséről és eddigi eredményeiről; __ * Elmondotta — a többi között —, hogy az országban másfél év alatt 1860 Kölcsönös Segítő Takarékpénztár alakult s ezek havonta több A fővárosi tanács egészségügyi osztálya egyéves csecsemő- és gyermekgondozónő képző iskolát indít szeptemberben a Vas utca 8. szám alatt. A képzés és az ellátás díjtalan. A felvételüket kérhetik mindazok a tizennyolc—harminckét év közötti egészséges nők, akik elvégezték az általános iskola nyolc A borsodnádasdi hengerészek is helytállnaK A borsodnádasdi hengerészek kiváló munkát végeznek az alkotmány ünnepi versenyben Valamennyi hengerészbrigád túlteljesíti napi előirányzatát és kimagasló eredményeket ér el. Az elmúlt napokban Cseh Lajos hengerészbrigádja 100 mázsa finomlemezt hengerelt és esedékes havi tervét 173 százalékra teljesítette. A szuhakállói bányászok a famegtakarításért A szuhakállói bányaüzem dolgozói az év elejétől július közepéig több mint 160 köbméter bányafát takarítottak meg. A munkahelyeken készített ácsolatokból a gondos munka eredményeként a bónyaía nagyrészét a vájárok visszanyerték. A műszaki vezetők gondoskodtak arról, hogy a hosszabb ideig szükséges vágatokat betonidomkővel biztosítsák. A fajlagos fafelhasználás csökkentésével kevesebb lett a szén önköltsége is. A szuhakállói bányaüzem dolgozói vállalták, hogy augusztus 20-ig a munkahelyek biztosítását megtakarított bányafával végzik. mint négymillió forint kölcsönt folyósítanak alacsony kamattérítés mellett a tagoknak. A diósgyőri kohászatban alakult újabb nyolc KST- vel és a belépett 1650 taggal az ország KST tagjainak száma elérte a kétszázezret; A kétszázezredik KST tagnak, a Lenin Kohászati Művek karbantartó gyárrészlegénél dolgozó Jaczkó Barna lakatosnak az OTP értékes kristály üvegkészletet ajándékozott. Ezenkívül még tíz, a KST szervezésben eredményes munkát végző dolgozónak, köztük Szántó Istvánnak a nagykovácsműhely és Balázs .János, a vasöntöde műhelybizottsági elnökeinek adtak át ajándékokat. Végül a diósgyőri kohászat nyolc új KST-jének ünnepélyesen átadták a működési engedélyt; vételnél előnyben részesítik. Jelentkezni lehet szeptember elsejéig a Vas utca 8. számú iskolában. A kérvényhez sajátkezüleg írt önéletrajzot, születési anyakönyvi kivonatot, iskolai, orvosi és vagyoni bizonyítványt kell csatolni. (MTI) Az Országos Filharmónia műsorpolitikája és a műsorok művészeti színvonala az elmúlt évhez viszonyítva sokat fejlődött. Ezt mutatja az idei év első felének mérlege is. Miskolcon nyolc koncertet, két irodalmi műsort, két operett-estet., egy népdal-hangversenyt, két tánezene- estet, valamint egy balett-estet rendezett a Filharmónia. A -műsorok egy-két kifogásolható műsorszámtól eltekintve jók és színvonalasak voltak. Munkatársunk felkereste Imreh Józsefet, a miskolci Filharmónia ki- rendeltség vezetőjét és a következő kérdéseket tette fel: — Elsősorban az érdekelne, hogy milyen a Filharmónia további nyári műsorterve, hol szórakozhatunk a szép nyári estéken? — Nyári műsortervünk jónak ígérkezik — válaszolta erre Imreh József elvtárs, a Filharmónia vezetője — több külföldi együttes és művész vendégszereplése várható, nem beszélve a fővárosi és helyi művészek közreműködésével rendezendő ^műsorokról. A jugoszláv tánczenekar és a néphadsereg színházának vendégjátéka után július 30-án ismét külföldi együttes, a bratiszlavai rádió egész Csehszlovákiában közkedvelt tánczenekara szerepel a népkerti szabadtéri színpadon. A műsor külön érdekessége lesz, hogy az összekötő szöveget is külföldi mondja, a magyar rádió németnyelvű adásának országszerte ismert kitűnő humorú riportere, aki ez alkalommal magyar nyelvtudásból is vizsgázik. •— És mik a további tervek? — Augusztus végén filharmónia- hetet rendezünk, amelynek keretében Ibsen: »Nóra« című drámája és a könnyűzene kedvelőinek örömére a »Vígözvegy« című nagyoperett kerül majd bemutatásra. Egy másik jónak ígérkező műsorunk sportéletünk fonákságait mutatja be a szatíra görbetükrében. A műsor konferansziéja Szepesi György, a rádió sportriportere lesz. Nagy eseménynek számít majd a londoni vendégszerepléséről hazatérő Állami Népi Együttes műsora is* Szeptemberi műsorainkról még nem mondhatok sokat, de ha sikerüli igen nagy meglepetéssel szeretnénk kedveskedni a miskolci közönség-* nek. — És mi lesz a meglepetés? — Valószínű, hogy több naprai hazánkba látogat Yves Montand, a híres francia sanzonénekes és filmszínész, s akkor Miskolcon is ven» dégszerepel. (De kérem ez maradjon a mi titkunk, a közönségé legyen a meglepetés, s attól is tartok4 hogy már most megrohannak a jegyekért.) — A komoly zene kedvelőiről megfeledkezik a Filharmónia? — Nem, rájuk is gondoltunk* Augusztus 2-án a Zeneművészeti Szakiskola hangversenytermében Devy Erlih a párizsi hegedűverseny győztese ad koncertet. A későbbiek folyamára is tervezünk hangversenyeket a MÁV szimfonikus zenekar közreműködésével. És ha má® a komoly zene kedvelőinél tartunk, el kell mondani, hogy a miskolci hangversenyélet fellendítéséhez feltétlenül szükség lenne egy helyi koncert zenekarra is. — Az utóbbi időben sokszor esett szó a vidéki, illetve a helyi művé* szék foglalkoztatásáról, hogyan ér* vényesül ez a miskolci Filharmónia munkájában? — A Filharmónia több esetben léptetett fel helyi művészeket s tervet készített a miskolci színészek nyári foglalkoztatására is. Szó volt egy 21 napos Balaton körüli turnéról és a népkerti szabadtéri színpadon egy színházi hétről, ahol a Déryné Színház művészei a »Trubadúr« és a »Rigolettó« című operákat játszották volna felváltva a Csárdáskirálynővel. S hogy ez a terv nem sikerült ez nem a Filharmónián és nem is a művészeken múlott.; Reméljük, hogy most már a tanácshoz tartozó színházzal az elkövetkezendő időben jobb lesz a kapcsolatunk és a két művészeti intézmény kölcsönösen segítheti egymás munkáját, nem úgy mint az elmúlt időkben. (p. s.) csökkentéséért; T is zapalkonyán megkezdték as ipari vízcsatornák zsiliprendszerének szerelését A kétszázezredik KST tagot avatták a diósgyőri kohászatban Csecsemő- és gyermekgondozénőképzö iskola kezdődik osztályát. Az érettségizetteket a fel• ■IMMNINMUHNMIH NMIIHIMHMIIHMUMUHIIIUMi MHIIIHIIMMIIIIIIIOM 60 MAGYAR OLIMPIAI BAJNOKSÁG AZ ÚJKORI OLIMPIAI JÁTÉKOK TÖRTÉNETE 393-ban Teodózius császár Medio- lánumban kiadott rendeletével megszüntette az ókori olimpiai játékokat. Olimpia, sok dicsőség színhelye, hosszú évszázadokra csöndbe borult, belepte a feledés pora. A futó századok során egyszer-egyszer felvillant a versenyek felújításának gondolata. A XIV. század végén az olasz Vittorimo da Feltre, a XVI. században Hyeronimus Mercuriales, a paduai egyetem tanára és Petrus Faber, a XVII. és XVIII. században az angol Locke, majd Rousseau és Basedoff, később Guts Muths sürgették a játékok felújítását. A XVIII. század közepén Winckelman archeológus Olimpia feltárásának gondolatát vetette fel. Később Cur- tius Ernő német egyetemi tanár beutazta Peloponézoszt és 1825-ben Berlinben előadást tartott az ókori versenyek színhelyének feltárásáról. Megindultak a tárgyalások, s a görög kormány engedélyt adott az ásatásokhoz, melynek munkálatai 1875. október 4-én megindul taik, s folytak egészen 1881 márciusáig. Nyolcszázezer márka költséggel feltárták az egykori Olimpia legfontosabb részeit. Közben az olimpiai játékok felújításának gondolata is egyre erősödött. A francia Coubertin báró kezdeményezésére 1894 június 16-án nemzetközi kongresszus ült össze Párizsban, s ezen Görögországot bízták* meg az első modem olimpia megrendezésével. Amikor Budapest először volt esélyes Görögország vállalta az olimpia megrendezését, azonban pénzügyi nehézségek merültek fel. Coubertin 1894 őszén Görögországba utazott, látta, hogy anyagi okok miatt veszélybe került az olimpia, s erről beszámolt a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak. Elmondta, hogy a görög miniszterelnök, Trikupis ellenzi az olimpiai játékok görögországi megrendezését az ország nehéz anyagi helyzete miatt. Coubertin báró ekkor levelet írt az olimpiai gondolat egyik magyarországi harcosához, Kemény Ferenc magyar tanárhoz és felvetette azt a gondolatot, hogy az 1896. millenniumi kiállítás kapcsán Magyarország rendezze meg az első újkori olimpiászt. Kemény Ferenc, aki egyik tagja volt a NOB-nak, nagy lelkesedéssel tette magáévá a gondolatot, igyekezett meggyőzni annak fontosságáról az illetékes köröket. Sajnos, a szűklátókörű kormány vezetők nem ismerték fel az ölükbe hulló alkalmat, nem látták az első újkori olimpia megrendezésének nagy horderejét, s így Kemény Ferenc kedvezőtlen választ volt kénytelen adni Coubertin báró javaslatár a.Közben Görögországban kormányváltozás történt és ez új helyzetet teremtett. Társadalmi gyűjtést indítottak és ennek segítségével mégis lehetségessé vált, hogy Athén rendezze meg az első újkori olimpiászt. Az adakozók élén állt a magyar származású Averoff György, athéni kereskedő, aki nagy összeggel járult hozzá a gyönyörű, bár sportszempontból nem mindenben megfelelő stadion felépítéséhez. így vált lehetségessé, hogy 1503 évi szünet után újra fellobbant az olimpiai láng és 1896 április 5-én megkezdődtek az első újkori olimpiai játékok. Hajós ^ Alfréd kettős győzelme Az első olimpiai játékokon csak 12 ország versenyzői vettek részt. Magyarország ugyan az elsők között jelentkezett, de a kormány a kiküldetési költségekkel meglehetősen szűkkeblűén bánt, s mindössze ezer koronát szavazott meg. A nagyobb sportegyesületek ugyanilyen összeggel járultaik hozzá a kislétszámu magyar sportolók kiküldetéséhez. Ezen azonban nem csodálkozhatunk, ha tekintetbe vesszük, hogy a sportban akkor élenjáró Anglia is mindössze 8 versenyzőjét indította a nemzetek közötti vetélkedésben. A kisszámú magyar versenyző gárda a körülményekhez képest szép sikert ért el. Hajós Alfréd megszerezte az első helyet a 100 méteres úszásban, majd egy óra múlva ugyancsak elsőnek ért a célba az 1200 méteres úszó verseny ben, 100 méteren 1:22.2 perccel, míg 1200 méteren 18:22.2 perces idővel szerezte meg az első helyet és ezzel Magyarország két első olimpiai aranyérmét. Hajós sikerén kívül atlétáink közül Dáni Nándor a 800 méteres futásban második helyet, Szokolyi Alajos pedig a 100 méteres futásban harmadik helyet ért el és ugyancsak harmadik helyen végzett a marathoni futásban Kellner Gyula. Egy millió drachma — és feleség a győztes jutalma Ennek a versenyszámnak különösen érdekes története van. Ugyanis a görögök az atlétikai versenyeken, főleg a két ősi hellén számban, a diszkoszvetésben és marathóni futásban számítottak győzelemre. A diszkoszvetést a várakozás ellenére elvesztették (amerikai versenyző nyerte) és ezután a görögök, szinte nemzeti ügynek tekintették a marathóni futás megnyerését. A már említett Averoff György kereskedő egy millió drachmát és leánya kezét, At/hén városa egy évi ellátást ígért a győztesnek, ha az görög lesz. De a legkülönbözőbb felajánlások történtek. így voltak fodrászok, ak.k vállalták, hogy a győztesnek egy évig ingyen nyírnak és borotválnak. Vendéglősök vállalták, hogy egy esztendeig teljesen díjtalanul ellátják a marathóni bajnok italszükség- lctét. Végülis sikerült ebben a számban megőrizniök a hegemóniát a görögöknek, egy Spyros Lanis nevű postaküldönc nyerte a versenyt, aki a kitűzött díjakból csak a pénzre reflektált, mivel már nős volt. A bajnok nyolcvanezer ember tomboló lelkesedése közben futott be a célba. Magyar szempontból az első újkori olimpia jelentős sikerrel zárult annak ellenére, hogy sportunk abban az időben úgyszólván semmi állami támogatásban nem részesült. Néhány lelkes és tehetséges sportember szívós akaratereje vitte diadalra a magyar színeket Athénben. Párizs 1900 — „Zűrzavarok olimpiája” Cubertin kétségtelenül nagy érdemeit az olimpiai játékok feltámasztásában kívánta elismerni a Nemzetközi Olimpiai Bizottság, amikor a második újkori olimpiai versenyek megrendezésének jogát Párizsnak ítél- té. Az egész akkori sportvilág mintaszerű versenyrendezést várt. Arra senki sem gondolt,' hogy Coubertin- nek sokkal nehezebb dolgot ad saját országában megrendezni a nagy világversenyt, mint az olimpiai eszmét újraéleszteni az egész világon; A kezdetleges, olykor botránnyal fenyegető rendezés hátterében üzleti érdekek húzódtak meg. Ugyanis Párizsban ebben az. időben rendeztek világkiállítást, melynek vezetői nem ismerték fel a sportversenyek jelentőségét, féltették a keret az olimpiától és igyekeztek sportolók világtalálkozójának jelentőségét csökkenteni; A kormány és a francia hivatalos szervek mindért anyagi erőt a világkiállításra fordítottak, stadiont nem építettek, hanem a Bois de Boulogneban lévő Racing Club France pályáját kérték kölcsön, mely egyáltalán nem volt megfelelő a nagy atlétikai versenyek lebonyolítására. A pályán például* ahol a 106 méteres síkfutást lebonyolították. 60 centiméteres szint- emelkedést mértek. Az uszószámo- kat kezdetleges helyen, a Szajna; egyik mellékágában bonyolították le. Hasonló tényezők okozták, hogy a versenyek négy hónapi időben szétszórtan, más-más időpontban kerültek lebonyolításra. Az eredetileg kitűzött értékes díjak helyett kisebb értékű díjakat adtak és ezeket is csak esztendőik múlva kapták meg a versenyzők. A francia sajtó szinte teljesen elsüllyesztette az olimpiai gondolatot és a versenyekről mint »világkiállítási versenyről« emlékezett meg. A gyenge propaganda és á rossz rendezés következményeként az olimpia versenyszámai nap mint nap félig üres lelátók előtt folytak le. A világkiállítás féltékeny vezetősége Coubertin helyett a sporthoz nem értő Dániel Merillont bízta meg az olimpia rendezésével s az olimpiai gondolat felvetőjét teljesen háttérbe szorították, mindössze az atlé-' tikai számokat rendező bizottság elnökévé választották meg. Az a tényj hogy a nagy nemzetközi verseny irányítását kivették a hozzáértő kézből, aztán természetesen rányomta bélyegét az 1900-^s olimpia egész rendezésére. Hozzá kell még tennünk, a francia kormánykörök passzív állásfoglalásában jelentő« szerepet játszott az a tény, hogy ez- időtájt a francia sportélet a kerékpározás kivételével, meglehetősen kiállítás si- jj fejletlen volt és csak csekélyszámú I közönséget vonzott; (Folytatjuk.?
