Észak-Magyarország, 1956. július (12. évfolyam, 154-179. szám)
1956-07-14 / 165. szám
AZ MDP BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉK MEGYEI BIZOTISAGi jS A MEGYE! TilACS LAPJA mlíg^ XII. évfolyam, 165. ssm Ara 50 fi 1956 július 14. szombat & A bizalom Népi államunkban a választók legszebb, a legnagyobb jutalommal, — bizalmukkal ajándékozzák meg a tanácstagokat, amikor rájuk szavaznak. Minden tanácstag legfőbb kötelessége ezért a választás percétől kezdve, hogy megfeleljen választói bizalmának. Ez természetesen nem könnyű feladat. Nem könnyű, mert napról napra, szinte óráról órára harcolni kell érte. Hogy a választók mennyire biznak a tanács soraiba küldött képviselőjükben, azt leginkább azon lehet lemérni, gyakran fordulnak-e hozzá ügyes-bajos dolgaikkal? Az a ta nácstag. akinek fogadóórái látoga tottak, beszámolói népesek, bizonyára közmegbecsülésnek örvend a körzetben. Aki viszont hiába hirdeti meg fogadóóráját, hiába ül a beszámolóra előkészített üres teremben, az biztos lehet benne, hogy megingott benne a bizalom. Valahol hibát követett el, esetleg magatartását kell önkritikusan megvizsgálnia. Igaz, azonban az is, hogy a tanácstagok a tanácsapparátus támogatása nélkül nem képesek jó munkát végezni. Mert mi történik akkor, ha nem kapják meg a szükséges támogatást? A dolgozó paraszt elmegy a fogadóórára,, s elpanaszolja például, hogy az adófizetési nyilvántartással valami baj van. A tanácstag feljegyzi a panaszt, utána elmegy az illetékes tanácsszervhez, s elintézés végett továbbítja az ügyet. Ha már most az apparátusban olyan lelkiismeretesen kezelik a panaszt, mint amilyen lelkiismeretesen a tanácstag továbbította, akkor a tanácstagnak tekintélye, becsülete van választói között- De ha nem intézik el az ügyet, ha halogatják, nem adnák) megfelelő választ, a panaszos azt mondja: „Olyan ez a fogadóóra, mint a „nesze semmi fogd meg jól”. Elmegy az ember, elmondja buját, baját, a tanácstagnak meg kisebb gondja is nagyobb annál, minthogy intézkedjék.” Pedig nagyon érdemes a dolgozók bejelentéseit,, panaszait, javaslatait figyelembe venni, akár a tanácstag beszámolóján, akár fogadóóráján hangzik el. Sok hasznos, közérdekű javaslat születhetik, ha a tanácstagok szívvel-lélekkel intézik választóik ügyeit. Balatoni József elvtárs megyei tanácstag például már számos közérdekű ügyet intézett el. Legutóbbi fogadóóráján elpanaszolták az egyik községben, hogy milyen sokszor kell bemenni a járáshoz, mire egy munkakönyvét kiállítanak. Balatoni elvtárs mindjárt javasolta az illetékeseknek, hogy a munkakönyveket a községi tanács állítsa ki. A megyei tanácstagok általában példát mutatnak a többi tanácstagnak a választókkal való foglalkozásban. A második ,negyedévben 81 tanácstag tartott rendszeresen fogadóórát. Megyénk tanácstagjainak fogadóóráin összesen 28.000 dolgozó jelent meg, hogy segítséget kérjen ügye elintézéséhez, vagy ésszerű javaslataival segítse az államigazgatás munkájátDe hamis, túlzottan szép képet festenénk tanácstagjaink munkájáról, ha elhallgatnánk a helytelen jelenségeket. Mert ilyenek is vannak. Amellett, hogy a miskolci városi tanácstagok túlnyomó többsége igyekszik megfelelni választói bizalmának jólsikerült beszámolókat tart — mint Gömöri Jenő, Fazekas László, Simon Jánosné, Klein Zoltán, Németh Béla, dr. Földes Ferenc, Jenei Imre és Sándor Nándor is, — vannak azonban akiknek beszámolója gyengén sikerül. A tanácstörvény elemi kötelességként írja elő tanácstagjaink számára, hogy beszámolóikat, fogadóóráikat rendszeresen megtartsák. De nem elég azokat megtartani, hiszen az igazi munka csak aztán következik, amikor érvényt kell szerezni a választók jogos kéréseinek. Ezen múlik, hogy közszeretetben álló ember lesz-e választói között a tanácstag, akihez a lakosság mindig bizalommal fordul. De hogy ilyen ember lehessen, a tanácsapparátusoknak lelkiismeretesebben kell foglalkozniuk a tanácstagok által hozott kérésekkel, hogy hozzájáruljanak a tanácstagok, s egyben a tanácsok tekintélyének növeléséhez. Az ország egyik legfőbb gépi vakolóbrigádja a nyári hónapokban 220 ipari tanulónak adja át munkamódszerrt A második ötéves tervben Miskolcon több, mint háromezer új lakást építenek a Borsodmegyei Építőipari Vállalat dolgozói. A megnövekédett feladatok elvégzésére idejében felkészültek a mérnökök és az építők- A termelékenység növelését. több mim kahely.en új gépek üzemeltetésével biztosítják, a géppel való ^munkát számos fiatal; dolgozó sajátítja el; A fiatalokkal a legjobb Szakemberek foglalkoznak.1 így például a Máij-; novszkij ’ úti új lakótelep építkezésein az országoshírű Bukovenszki Pál húsz tagú gépi-vakolóbngádja a nyári hónapokban.— 220 ipari, tanulónak adja át munkamódszerét. Á 114-es számú MTH ipari tanulóiskola növendékei 15—20 fős csoportokban hetenkint váltják egymást. Az első csoport kedden érkezett az építkezésre. Egy-egy brigádtaghoz 2—2 fiatalt osztottak be. Bukovenszki Pál, a munkacsapat vezetője először a gép működését ismertette, majd bemu^ tatta a szórófej helyes használatát. Gál Lajos és Gjmkéri Ferenc jó tanítványnak bizonyult. Már az első nap kiválóan, hasznosították a híres brigádvezető gazdag tapasztalatait. Minőségi munkával 150 négyzetméter falat vakoltak készre. Csütörtö- j kön még nagyobb lendülettel láttak munkához és a műszak végén büszkén jelentették, hogy már 200 négyzetméter fal vakolását végezték el. A Bukovenszki-brigád tagjai — akik a hónap első tíz napjában 4000 négyzetméter belső falat vakoltak be — megfogadták, hogy az ipari tanulókból kiváló gépi-vakolókat nevelnek. Ehhez csupán azt kérik, hogy a fiatalok hat nap helyett 2—3 hetet töltsenek közöttük, hogy tökéletesen megismerjék a szakma apró fogásait is. ———~o-------— k öszöntésünk Teljes erővel' folyik a borsodi földeken az aratás. A legjobb munkát végző diszisták köszöntésére készülve*— bevalljuk — nehéz volt eldönteni, kié e héten az elsőség? így kettőnek kell osztoznia bokrétánkon. De remélhetőleg jut mindegyiknek a virágokból. Az egyik legkiválóbb fiatal Jakó Miklós, az alsóvadászi gépállomás traktoristája, aratógépével egyetlen nap alatt 20 hold kalászost vágott le. Kitűnő teljesítményt mutatott fel Matyi János kombájnvezető is, aki naponkint 9 hold gabonát aratott le és csépelt el, s holdankint 10 mázsás termést takarított be. S ha már úgyis osztozkodniuk kell, megkérjük őket, engedjenek át a bokrétából néhány szál virágot Beliczki János kombájnvezetőnek, aki nem DISZ fiatal ugyan, de július 13-án délig a tarcali határban 100 holdról 10 vagon tavaszárpát és búzát takarított be. * ( ^rf Megkezdték a próbaüzemelést a sajószentpéteri II -es aknán az új jSaclityor kombájnnal A rtiásödik ötéves tervben a B rsodi Szénbányászati Tröszt termelésének fokozására számos új fejtőg pet állítanak üzembe. Az első, eddig Mágyarországon még nem alkalmaz tt újtípusú fejtőgép, a Sac.htyor- kombájn. Ez a gép a legalkalmasabb a borsodi vékonytelepek gépi jó- vesztésére. A vékonytelepek fejtésére használt Gomyak-kombájnnál is lényegesen kisebb; súlya csaknem fele annak. Előnye a gépnek, hogy a jövesztő és a rakodó szerkezet egybe van építve, a fogásmélysége és vágómágassága a széntelep vastagságának megfelelően változtatható. Az új kombájnnal dolgozó bányászokat korábban Kondora és a herbolyai Terv-táróba küldték tapasztalatcserére, ahol megismerkedtek a Donbasz-, illetve Gornyak-kombájnok kezelésével. Csütörtökre virradóan a sajószentpéteri 11-es akna 46 méteres frontfejtésén megkezdődtek az új kombájnnal a kísérletek. Ennek befejeztével — előreláthatóan augusztus 20-ra — megkezdődik a rendszeres, üzemszerű termelés a Sachtyor-kómbájnnal. Magnetofon szalagról ismertetik a diósgyőri kohászatban a legjobb munkamódszereket A Lenin Kohászati Művek kulturális osztályának dolgozói a munka- verseny eredményességének, valamint a technikai színvonal emelésének érdekében elhatározták, hogy a jól bevált munkamódszereket, jelentős újításokat és az új technológiai eljárásokat —* az új módszert ''alkalmazó dolgozók elmondásai alapján — magnetofon*1 szalagra veszik fel. A magnetofonszalagra felvett új eljárásokat a gyárban, üzemekben, lakótelepeken, valamint a vasgyári filmszínházakban lévő hangos híradókban játsszák les Búgnak már a cséplőgépek Sajószentpéter határában búg már a cséplőgép. Molnár Sándor, az L típusú Petőfi Tsz tagja kezdte meg elsőnek az ősziárpa cséplését. A termés holdankint 9—10 mázsa szemet adott. Képünkön: a tsz tagjai segítenek Molnár elvtársnak a csépiés bem Uj csapatok kerültek az élre a bányász tront- és elövájé brigádok versenyében A Szénbányászati Minisztérium jelenti: A bányász-brigádok versenye a második félévben is változatlan lendületű. Július első szakaszának értékelése meglepetéseket hozott* Mind a front, mind pedig az elővájó és a feltáró brigádok versenyében olyan csapatok,kerültek az élre, amelyek a múltban egyáltalán nem, vagy csak alig hallattak magukról. A frontbrigádok közül a komlói ánnabányai Lukácsi Mihály brigádja szerezte meg az első helyet 182.4 százalékos teljesítményével, megelőzve a tatabányai XVI-os bányában dolgozó Duttka Sándor és a sajókazai Jónás Tibor brigádját. Az elővájó és a feltáró brigádok legjobbja a sajókazinci Káposzta Lajos brigádja, amely minden nap csaknem két nap előirányzatát teljesítve, 198 százalékos eredményt ért el. A második helyet az ugyancsak sajókazinci Németh István brigádja szerezte meg, míg a harmadik a pécsvasasi Bencze Miklós brigádjaAmennyire örvendetes az új brigádok feltűnése, legalább annyira jogos a kérdés, hol vannak a régi híres bányászbrigádok, miért nem hallatnak magukról? (MTI) 20 ezer hold másodvetés Borsodban A borsodmegyei gépállomások egyre több gépe vesz részt az aratásban. Az aratógépek és kombájnok után az árpa- és búzatáblákon Kínai narancs Magyarországnak Peking (MTI) A Magyar Népköztársaság pekingi külkereskedelmi szervei kétszáz tonna kínai narancsot és mandarint vásároltak a kínai exportőröktől. A nagymennyiségű és igen ízletes kínai gyümölcs a jövő év elején érkezik Magyarországra. (MTI) Ismertető füzetet ad ki a Hazafias Népfront Borsod megyei bizottsága Az északi iparvidék vadregényes hegyeit, csodálatos völgyeit —az ország mindén részéből — évenkint ezrével, keresik fel a kirándulók, a pihenni vágyó dolgozók. A természeti szépségekben gazdag vidék történelmi nevezetességű tájainak megismertetésére a Hazafias Népfront borsodmegyei bizottsága most »Borsodi képeskönyv« címmel ismertető füzetet ad ki. A kiadványban művészi fényképekkel szemléltetik a megye történelmi múltjából fennmaradt népi építészetét és műemlékeit, a régi ipartörténeti emlékeket: így az ómassai őskohót. Az ismertető füzet foglalkozik a felszabadulás óta eltelt évek fejlődésével is. Beszámol a mályi téglagyár, a hejőcsabai cementgyár, új szocialista városunk Kazincbarcika dolgozóinak életéről, munkájáról. semlye utca kifli szá m TJ ajnal öt miskolci órakor a sütőipari vállalat 3. sz. telepéről autók, lövaskocsik, kerékpárosok egész karavánja indul el a szélrózsa minden irányába. Valamennyi megrakodva frissen sült kiflivel, zsemlyével, hogy az iskolába, munkába igyekvők reggeli kávéja mellett ott illatozzon a friss péksütemény. Nemcsak Miskolcra és közvetlen környékére, sokkal messzebbre is eljutnak a telep árui. Az üzem ^dolgozói akkor állnak ’ munkába, amikor más szórakozni, vagy aludni készül. Este hatkor jönnek mozgásba a keverő- és a dagasztógépek, a rázósziták, a tésztavágők, a kifli- és zsemlyeformáló gépek. Óránkint ötezer zsemlyét és háromezer kiflit formálnak. Vass József Fázold Gyula, Matisz József, Höck József, Kiss János, Fürjes László, Pasztruha Rudolf, az üzem legjobb dolgozói nehéz munkát végeznek a dagasztásnál, a szitá- lásnál és a kemencéknél: Különösen nehéz munkájuk most nyáron, mert amíg odakint 25 fok meleg van, bent sokszor 50- et mutat a hőmérő. A , gépek mellett ^ ügyes, gyorskezű asszonyok és leányok is dolgoznak.. Közöttük Ko- válik Ilona és Reményiczki Béláné már kitüntetést is kaptak. Elismeréssel kell szólni Reiman Magda, Tóth Gizi, Kiss Ilona és a többiek munkájáról is. Vigyáznak, hogy a munka egyenletes legyen, mert a gép türelmetlen, s ha nem adagolnak bele elég anyagot, — péknyelven szólva nem etetik elég gyorsan — megbosszulja magát. Este hattól másnap délelőtt tíz óráig mintegy 140.000 darab kifli és zsemlye készül, sőt nem titok, hogy a szép fehér »szegedi« cipót is itt sütik. A kemencéből kikerült pirosbarnára sült sütemények a fáktáfbán kapnak helyet, ahol Pávei Jánosné, Kosdi Jánosné, Csörgő Borika és Füstös Jánosné gondosan a szállítók ládáiba rakják. Sajnos az üzletekben már nem ilyen szép a péksütemény. A zsemlye gyakran összetörődött, s a vásárló ezért igazságtalanul a pékeket hibáztatja. J^leischer elvtárs, a telep vezetője szervezetten, jól irányítja a munkát, azért pedig az üzem valamennyi dolgozója dicséretet érdemel, hogy 102.4 százalékra teljesítették a féléves tervet, 15,162.000 darab süteményt sütöttek hat hónap alatt. azonnal megkezdik a tarlóhántást is. A tervek szerint ezévben 220.000 holdon végeznek . tarlóhántást. Ebből 20.000 holdba másodvetés kerüli A másodvetésekhez a megyei tanács csaknem 800 mázsa vetőmagot biztosított. A tsz-ek és egyéni tér-* melők főként 100 napos kukoricát* muhart; silókukoricát, tarlórépát vetnek. A borsodi gépállomások kedden reggelig már több mint 500 holdon végezték el a tarlóhántást és a két.- századi’k holdon is elvetették a másodvetést. Különösen a taktaharká- nyi és mezőkövesdi gépállomásokon halad jól a tarlóhántás és a másodvetés. ■— ---o—------n bányászmult emlékeit gyűjtik a miskolci bánvésztechnikum növendékei A miskolci bányaipari technikum több mint 100 növendéke vesz részt különböző borsodi üzemekben egy hónapos kötelező nyári, szakmai gyakorlaton. A bányász technikum hallgatói szakmai tudásúk fejlesztése mellett csoportokat alakítottak egy-egy bányaüzem kialakulásának, fejlődésének, a régi bányászok között élő bányász-legendáknak, hagyományoknak összegyűjtésére. Nagy gonddal gyűjtik a régi művelési módokra, a bányászkodás kezdetén szokásban volt munkamódszerekre vonatkozó adatokat. Barossaknán, Herbolyán és máshol, ahol az »öregek« elbeszélése alapján megrajzolják a régi szénszál'lító kasokat,- fej tőszerszámokat. A bányásztechnikusok az ös%ze- gyűjtött adatokat a miskolci m|k zeum szakembereinek segítségével feldolgozzák, s a borsodi bányászkodás monográfiáját állítják össze belőle
