Észak-Magyarország, 1956. július (12. évfolyam, 154-179. szám)

1956-07-10 / 161. szám

IZ MOP BORSOD-ABSŰJ-ZEMPLÉI MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS I MEGYEI TftliCS LOPJ# X//. évfolyam, 161. szám Ara 50 fillér 1956 július 10, kedd Az ózdi BékekerTben- - ' ' :V .. , • Mim A gépek vezetőin a sor ‘ Az érett kalászokat ringató mező­kön már teljes ütemben folyik a leg­nagyobb munka, az aratás. Legtöbb helyen kasza alá érett a búza is, amelynek aratását az északibb fek­vésű hegyes vidékek kivételével mindenütt megkezdték. Óriási erőt követelő igazi csata ez, amelynek sikeres megvívásában évről-évre nagyobb szerep jut a gé­peknek. Borsod termelőszövetkezeti parasztságának nagyrésze örömmel várja a gépek segítségét, ami nem­csak könnyebbé, gyorsabbá, de lé­nyegesen olcsóbbá is teszi az ara­tást. A megye termelőszövetkezetei élnek a lehetőséggel s nem egy tsz a kalászosok 80—90, sőt 100 százalékát kombájnnal, aratógéppel takarítja be. Hatalmas felelősség hárul a ke­nyércsata során gépállomásaink dol­gozóira, elsősorban a kombájn és az aratógépkezelőkre. Az ő lelkiismere­tes munkájuktól, igyekezetüktől függ nagyrészt az aratás sikere. Ar­ra kell törekedniük, hogy helytáll­janak a nagy küzdelemben, s minő­ségileg és mennyiségileg egyaránt kifogástalan munkát végezzenek. Gépállomásaink 186 arató-kévekötő gépére és 39 kombájnjára 28.000 hold kalászos levágása vár. Jól szer­vezett munkával, a napi normák rendszeres teljesítésével megvan minden lehetőség arra, hogy a gé­pek vezetői necsak eleget tegyenek tervüknek, de túl is teljesítsék szer­ződésben vállalt kötelezettségüket. Elsősorban rajtuk múlik, hogy si­kerrel fejezzük be a gabonabetaka­rítás nagy csatáját, veszteség nél­kül mielőbb zsákokba, magtárakba kerüljön az élet. A borsodi gépállomások dolgozói az idén a szántás-vetés során ismét bebizonyították a gépi munka hatal­mas fölényét, s igazolták, hogy me­zőgazdasági termelésünk' fellendíté­sének''egyetlen járható útja a Nagy­üzemi gazdálkodás fejlesztése. Öreg­bítsék gépállomásaink jő hírnevüket, eddig szerzett tekintélyüket az idei aratás során végzett munkával is. Kombájnosaink és aratógépkezelőink az elmúlt években sok kitűnő tapasz­talatot szereztek. Hasznosítsák eze­ket úgy, hogy azzal valamennyiünk jólétét, boldogulását szolgálják, ^ A ■gépek munkáját nemcsak a terme­lőszövetkezetek, de az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok is fi­gyelemmel kísérik. Törekedjenek tehát arra gépállomásaink dolgozói, hogy tervük teljesítésével, a kedve­ző idő minden percének kihaszná­lásával minél több munkaerőt sza­badítsanak fel más munkára. Ösztö­nözze őket az a tudat, hogy ők az új technika úttörői a mezőgazdaság­ban, gépükkel sokezer dolgozó pa­raszt munkáját könnyítik meg, segí­tik a mezőgazdaság szocialista átszer­vezését. Habár megyénk legtöbb ter melő - szövetkezetében ismerik a gépi mun­ka óriási előnyét, sok helyen le­mondtak a gépi aratás egy részé­ről. Ilyen helytelenül cselekedett többek között a vissi Ötéves Terv, a bodrogolaszi Győzelem, a hernádcé- fcei Dózsa és Alkotmány Tsz is. Ar­ra hivatkoznak, hogy ha a gépek aratnak, tagságuknak nem lesz mit dolgoznia. Igen rosszul számolnak! Egy aratógép naponta 25—30 ember, egy kombájn pedig 45—50 ember munkáját végzi el. Az aratógép munkadíja busásan megtérül, ha a felszabadult munkaerőt kapálásra használják. Az idejében végzett ga­zolókapálás a kukoricánál 2—3 má­zsa, a cukorrépánál 10—15 mázsa többlettermést jelent. A kapálással gyarapodik a munkaegységek száma növekszik az átlagtermés., s ezzel együtt a munkaegységék értéke is. Azok a termelőszövetkezetek, ame­lyek helytelenül gondolkoznak, sa­ját maguk ellenségei, s nemcsak a tagság jövedelmének gyarapítását, de a szövetkezet erősítését is gátol­ják. A helytelen jelenségek arra figyel­meztetik gépállomásaink dolgozóit, az aratógépek vezetőit, hogy jó munkával győzzék meg: a még hitet­lenkedő dolgozó parasztokat is a gépi munka előnyeiről. [Megkezdték az ország legnagyot hűtoházának földmunkáit Az északi iparvidék húsellátásá­nak megjavítására — a második öt­éves tervben — korszerű hűtőházat építenek Miskolcon, a Sajó partján. A négyemeletes, 500 vagon áru táro­lására alkalmas épület az ország legnagyobb hűtőháza lesz. A teljesen gépesített üzembe — a még tervezés alatt álló — miskolci húskombinát­ból szállítják majd a feldolgozott hús- és hentesárut. Az új létesít­mény tereprendezési munkáit a na­pokban megkezdték; Élelmiszeriparunk új büszkesége: a miskolci húskombinát és a hűtőház a terv szerint 1959-ben készül el; Terven felüli megfakaritásból 24 kétszobás házat építenek ebben az évben a diósgyőri kohászoknak A második ötéves terv vitájában több vállalat, köztük a diósgyőri kohászat igazgatója is azt java­solta, hogy a dolgozók érdekeltség gének növelésére a vállalati terven felüli megtakarítás nagyobb há­nyadát használhassák fel a munká­sok életkörülményeinek javítására, így lakásépítkezésekre is. A javas­latot elfogadták s ennek alapján Diósgyőrben a Nyirjes és a Komiás tető közötti részen ebben az évben ?A kétszobás, összkomfortos házat építenek. Az új lakótelephez a víz­vezetékhálózat építését már meg­kezdték és hozzáláttak az első ház alapozási munkáihoz is. A tervek szerint az új lakásokba még ebben az évben beköltözhetnek lakóik. Az új módszerű — a gyár és a dolgozók összefogásán alapuló — lakásépítési akció során az épülő házakhoz a telket, anyagot és — a kőműves munkák kivételével — az összes szakmunkákat, fuvart a gyár adja. Ez lakásonkint mintegy 50.000 forintos hozzájárulá.snak felel meg. A gyár dolgozója, aki szolgálati la­kásként kapja a házat, a kőműves- és a helyi segédmunkával járul az építkezéshez és az általa végzett munka, ami mintegy 15—18.000 fo­rintnak felel meg, szerződéses megállapodás alapján 14—20 év alatt lakbértörlesztéssel 5 százalé­kos kamattérítés mellett térül visz- sza a dolgozónak. Az ózdi Békekertben nagy a sürgés-forgás. Zajongó apróságok re­pülnek a hintán és a kis autókon. Ez a kislány is azt tartja, hogy nincs szebb dolog a világon, mint játszani az ózdi Békekertben. Aratják az őszi búzát az állami gazdaságok A csapadékdús nyári napok után a hirtelen beállott meleg idő aratásra érlelte az őszi búzát. Az elmúlt hét közepén a keselyühalmi állami gazdaság jelentette először, hogy 700 holdas tábláján kasza alá érett az őszi búza. Nyomban öt kombájn és nyolc aratógép látott mun­kához. Hétfő délig már több, mint 100 holdról vágták le a termést. A kombájnok holdankint 10—11 mázsás termést takarítottak be. A ma­got raktárba szállították és szétteregetve szárítják. Szombaton az ongai állami gazdaság 1100 holdas táblájára is kifutott egy kombájn és két aratógép. A gépek segítségével itt egy nap alatt 40 hold búzát vág­tak le. Hétfőn reggel — két gazdaság kivételével — a megye valamennyi állami gazdaságában megkezdték az őszibúza aratását. Különösen szép a termés a klementinái gazdaságban ahol egy holdról 16 mázsa búzát ta­karítanak be. Ezen a napon a borsodi állami gazdaságokban 20 kombájn és csaknem 50 aratógép dolgozott. Már csaknem 900 tonnával haladták túl tervüket a diósgyőri hengerészek A diósgyőri hengerművek dolgozói jól kezdték a második félévet: Hét-« főig, tehát nyolc nap alatt csaknem 900 tonna acéllal hengereltek többet esedékes tervelőírásuknál, A három üzem vetélkedésében a középsőn hengerészek haladnak az élen: 108.8 százalékos teljesítéssel. Eredményes munkát végeztek jú* lius első nyolc napján a kikészítők és a szállítás dolgozói is: július 9-ig a tervezettnél 90 tonnával több hen­gerelt készárú hagyta el a gyárat. Ha rádióriportét lennék, így kezdeném tudósításomai: »Kedves hallgatóim, helyszíni közvetítést adunk arról, hogyan zajlik le a fi­zetési nap Annabányán. Itt állunk az annabányai üzem közelében, pontosan ott, ahol az út kétfelé ágazik. Az egyik a sarki italbolt- hoz vezet, a másik pedig a Lenin* téri üzletejc feléi « * .•* De. mivel nem vagyok rádió- riporter, az alábbiakban számolok be olvasóinknak arról, mi történik Annabányán ezen a napon. A bérelszámolók átadják min* denkinek a gondosan borítékolt pénzt. Miután nagy figyelemmel megszámolja a ropogós százasokat, ki-ki elindul a dolgára. Annábá- nyán mostanában elég kövérre híznak a borítékok, mert nincs hi­ba az üzem tervteljesítésében. Az egyéni »tervek« teljesítését leg­egyszerűbben úgy lehet megfigyel­ni, ha megállunk annál a bizonyos útelágazásnál. Itt aztán kiderül, kinek mi a terve! forint, de persze néha többszáz fo­rint is rámegy, amit a károsult utólag keservesen sajnál. A társa­ság tulajdonképpen tréfából ala­kult meg. Elnökévé Dorozsi Já­nost, ezt az aprótermetü legénye két választották, aki rendszerint elsőnek kanyarodik az italbolt fe­lé. Az annabányaiak még most is emlékeznek múltkori esetére. Ki kárörvendve, ki megbotránkozás­sal meséli, hogy a bortól felhevült »Rédosz« elnök öklével beverte a kulturház ablakát, aminek nem is annyira az ablak, mint inkább ő vallotta kárát. * Dorozsi mellett még nemrégen elmaradhatatlan vólt Grenella Jó­zsef. Jóidéig együtt jártak, de mióta megnősült, megkomolyodott, s egyre nehezebb megfizettetni ve­le a tagsági díjat. Úgy hirlik, rövi­desen végleg kilép a »Rédosz«- bői. Tókár József és Kiss István viszont még mindig kitart, rendü­letlenül kedveli az it ókát. A Lenin-tér felé tart Csordás Sándor is. Vajon hová? Mit vásá­rol? Amint kiderül, semmit, a ta­karékpénztárba igyekszik. Már 3 ezer forintja van a betétkönyvön, s most is gyarapítja valamivel, egészen addig, míg nem lesz kere­ken 4.600 forintja. Ennyibe kerül az a gyönyörű tangóharmonika, amelyet hónapokkal ezelőtt látott az egyik kirakatban. Tokár József a cipőboltból jön ki, kezében tsomaggal. Megvette azt a gumitalpú cipőt, amelyet a multkór »kinézett« magának. Igaz, 500 -forintba kerülj de szerinte a legszebb, mert három csatt. van rajta, ami manapság igén divatos. Fekete László ruhát vásárol, pedig már tömve a szekrénye. Ö mindig olyan, mintha divatlapból lépett volna ki. — Igén, én vagyok a „RÉDOSZ” elnök — mondja Dorozsi János. Egy évvel ezelőtt még nagyon sokan tértek le az italbolthoz ve­zető útra; ma már jóval keveseb­ben — csak a »RÉDOSZ« tagok. Hogy mi az a »RÉDOSZ«? Az ital­kedvelő emberek társulata, amint ők maguk elnevezték. Havonta kétszer tartanak gyűlést a sarki kaszinóban, A tagsági díj 50 Dorozsi István, akit példaképül lehet állítani nemcsak öccse, ha­nem valamennyi fiatal elé, És most nézzük meg a másik útát, amelyen szerencsére sokkal többen járnak. Az első akit meg­pillantunk ugyancsak Dorozsi, de nem János, hanem bátyja, István. Józan életű, derék ember, minden pénzét hasznos dologra költi. Szin­te hihetetlen, hagy ez a nagyszerű bányász és a »Rédosz« elnök test­vérek. Szeles József a DISZ frontbri­gád vezetője azt mondja: — Idő kell ahhoz, hogy megne­veljük a fiukat, Hogy mi történik a többiekkel? Azok is elköltik périzüket, ki erre, ki arra. öltözködnek, szórakoznak, este 10 óra tájban vidám hangu­latban térnek haza a legényszálló­ba. Szeles József, a DISZ frontbri­gád vezetője néha megfeddi őket, de azt mondja: nem lehet a fiuk­ra haragudni, még a »Rédosz« ta­gokra sem, mert a munkában is jól megállják a helyüket, Képzőművészeti alkotásokkal díszítik a borsodi bányatelepeket A borsodi tröszt bányász lakóte-i lepelnek szépítésére ezévben mint* egy 400.000 forintot fordítanak^ Ebből az összegből Perecesen egy diszkutat és egy vájárt ábrázoló szobrot állítanak fel. Alberttelepen az épülő új művelődési otthont te* rakottá/vál díszítik. A művelődési otthon előtti parkírozott téren bá* nyász-szobrot helyeznek el. Sajó* szentpéteren a sporttelepen és a bányászparkban állítanak fel kép* zőművészeti alkotásokat A figurális diszkutakat és a szob* rókát neves budapesti képzőművé- szék már készítik. Felállításukra még ezévben sor kerül. Ugyan* csak ezévben megvalósítják, hogy az új, korszerű bányászéttermeket borsodi képzőművészek által fes-i tett képekkel díszítik. Mucsony község teljesítette második negyedévi adófizetési tervéi Borsodban határidőre elkészült az általános jövedelemadó kivetése. A kiadptt adóívekből a dolgozó pa­rasztok idejében értesültek az adó összegéről. Mucsony dolgozó pa­rasztjai is ellenőrizhették az adó­ívek adatait a kifüggesztett táblá-' zattal. Helyesnek találták az adó» összegét, amely jövedelmi viszo­nyaiknak teljesen megfelel. Bo- dóczki János harmadik negyedévi adójára 500 forintot előre befizetett* Kincses János pedig kiegyenlítette 900 forintos hátrálékát. A község­ből még nagyon sokan fizették ki második negyedévi adótartozásukat# tettekkel igazolták, hogy helyeslik kormányunk új jövedelmiadó ren­deletét. A községi tanács pénzügyi dolgo-' zói a helyi pártszervezet irányítá­sával, népnevelő munkával június 15., óta pótolták a tervteljesítésben való lemaradást. A község néhány nap alatt 30 százalékos eredmény- javulást ért el az adófizetésben, s a tervet 112 százalékra teljesítette Rendezték a község lakói kötelező állami biztosítási díjhátrálékukat is, mert tudják, hogy a befizetett összeg minden forintját a kártszenvedettek megsegítésére fordítják. FIZETÉSI NAP o^NNABANYAN =BE^S ' .TT..-.rnr ....aga B 15555555S''

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents