Észak-Magyarország, 1956. július (12. évfolyam, 154-179. szám)

1956-07-29 / 178. szám

VasÄmap. 1956. Julius 29; mvAvn0KrrvA*mmTAG 5 Szavak helyett... ‘ gy dolgoznak, termelnek aTokajhegyaljai Állatni Gazdaságban Lesko igazgató elvtárssal és e gazdaság más vezető szakemberei­vel járjuk a munkahelyeket, beszél­getünk az emberekkel, érdeklő­dünk hogy megy a munka. Sokszor szóbakerül a Központi Vezetőség legutóbbi határozata. Hol személyi, hol a termelést, a keresetet érintő problémákat boncolgatják az embe­rek. Hosszú lenne felsorolni a véle­ményeket, az egyéni megállapítá­sokat. összegezni azonban nem ne­héz, mi a gazdaság vezetőinek, dol­gozóinak, kommunistáinak a véle­ménye: »-Helyeseljük, így kellett le­gyen. Most már csak az a fontos, hogy valóban a határozat szerint dolgozzon ki-k-i, mert a határozatok jSk, a mi szívünk szerint valók«. Ez az egyöntetű vélemény. De túlsók szó nem is esik, mert aki dolgozik, nincs ideje hosszú, fölösleges fejte­getésekre . ; ; A lényeget mondja és azt is teszi: dolgozik . ; : Szavak helyett itt is hadd beszéljenek az eredmények. Leskó igazgató elvtárs sem sokat beszél, inkább csak megyünk és né­zünk, látunk ... A gazdaság elsők között a megyében már' befejezte az aratást és a cséplést is. Itt tehát nincs hiba. Úgy dolgoztak a kom­bájn és aratógépkezelők — Beliczki, Cifra és Majercsák elvtársak, úgy dolgoztak a cséplőmunkások, cséplő­vezetők, no meg a fogatosok is, hogy ‘— és ezt szó szerint értsük — egyet­len perc se vesszen kárba. Az ered­mény pedig: 20 nap alatt learattak, s elcsépeltek. Ez többet ér és többet mond minden szónál. Ilyenek az eredmények a gazdaság más ágaza­tában is. A gazdaság eredményei igen érté­kesek. Néhány hónapja, március 11-i számunkban azt írtuk, milyen feltű­nően magas volt itt az elmúlt esz­tendei önköltség. S mindez elsősor­ban— bár voltak objektív akadá­lyok is — a nem eléggé szervezett, átgondolt, nem eléggé becsületes munka miatt. Ma már egészen más a helyzet, pedig mindössze hét hó­nap telt el az esztendőből és egy- egy terményféleség termelési értékét még nem lehet véglegesen értékelni. Számos részletszámítás bizonyítja azonban az önköltség egyre fokozó­dó csökkenését. Jóval alacsonyabbak a ráfordított termelési költségek mind az állattenyésztésben, mind a növénytermelésben, mind a gépi munkában, mint az elmúlt eszténdő végén. Nézzünk meg elöljáróban né­hány — az önköltségcsökkentést, a gazdaságosabb termelést bizonyító Összehasonlítást — az elmúlt eszten­dei önköltségek és az ez év eddigi szakaszában ráfordítot költségek alapján. Az elmúlt esztendőben feltű­nően magas volt a gazdaságban a szarvasmarha növendéknevelés és a süldőnevelés önköltsége. Ez évben a tervet már reálisan — nemcsupán az állami gazdaság szemszögéből, hanem a népgazdaságra, a gazdasá­gosabb termelésre való tekintettel készítették, ami az egyik legfonto­sabb követelmény. A jó tervkészítés mellett eredményes mind mai na­pig maga a termelőmunka is. íme néhány összehasonlítás a mutatószá­mok között. Ráfordított termelési költség: 1955 1956 — eddig. ÍNövetidékmarha Ft. 46.97/kg. 26.73/kg Süldőnevelés Ft. 33.24/kg. 11.60/kg. Jelentősen csökkent a hízómarha ne­velés önköltsége is s külön érdemes megemlíteni a juhászatot, ahol í.3y alakultak a mutatószámok: tervezett: 72.55 Ft. tény: 35.81 Ft. Az eddig betakarított növényfé­leségek (takarmány, kenyérgabona) termelési költségét — önköltségét még eddig nem állapították meg fillérre, de előreláthatólag — bár itt tavaly sem voltak magasak az önköltségek — itt is van javulás. De különösen jól alakulnak az üzemi költségek. Az elmúlt évben pél­dául 227 forintba került kataszteri holdanként a kombájn üzemelteté­se, s ma — még itt sincs pon.os számadat — nem sokkal haladja meg a 100 forintot. Avagy nézzük meg a tej literenkénti költségének az alakulását: 1955 1956 — eddig: Tej Ft. 4.10/1. 3.32/1. A tervezetthez képest még mindig magas, azonban ahogy a fejési és istállóátlag alakulása mutatja, év végére a literenkénti költség alacso­nyabb lesz, vagy legalábbis nem ha­ladja meg a tervezettet. A januári 5.6 literről például 9 literre emelték eddig az istállóátlagot, Egyre több a ’ßO—25 literes tehén. És — mert a minőség is igen lényeges dolog — rendszerint 3.9—4.4 között mozog a tej zsírtartalma. A növénytermelésben és különösen — ami a gazdaság igazi profilja — a szőlő- és bortermelés­ben, továbbá az alanyvesszők és oltványok készítésében még nem le­het számadatokkal bizonygatni. Úgy látszik azonban, hogy évek hosszú sora qta nem volt olyan szőlőtermés, mint az idén lesz. S ha jó termés lesz, alacsony — a tervezettnél is alacsonyabb — lesz a szőlő, a bor önköltsége. Tények, számadatok bizonyítják, hogy a Tokajhegyaljai Állami Gaz­daságban egyre gazdaságosabb a termelés, egyre kedvezőbben alakul az önköltség, üzemi költség egyaránt, s ez bizonyítja a termelés növeke­dését. A legjobb, de minden szakember által ismert agrotechnikai módszere­ket alkalmazzák jól, fegyelmezetten és éppen ezért sikeresen. De nem mereven. És erre egy példát Virgula elvtárs főállattenyésztőtől: Tavaly gyenge volt a tejhozam, gyenge a szarvasmarhaállomány. Éppen ezért úgy határoztak, egyideig többet, na­gyobb takarmány adagot adnak a te­heneknek, növendékeknek. mini amennyit az előírás engedélyez. Töb­bet adtak és ez a kis túllépés ma már tízszeresen kifizetődik. Az eredmények egyik alapja, hogy a vezetők és dolgozók viszonya igen jó a munkához. Nagy a fegyelmezett­ség. Nem az igazgatótól-félés fegyel­me ez, hanem a kommunista dolgo­zók teremtette munkafegyelem. Nincs intézkedés, nincs terv, ame­lyet a gazdaság vezetője, vezető szakemberei ne a pártvezetőséggel vitatnának meg. Aki becsületesen dolgozik, jól ke­res. Prémiumot kap, ha többet ter­mel, jobban dolgozik az előírtnál.' A premizáláson felül igen jó a gazdaságban a dolgozók ügyeivel való törődés. Egyetlen példa: csak úgy nőnek ki a földből a gazdaság segítségével épített lakások. Barcsa Sándor A szocialista kereskedelem fejlődése Pártunk és kormr nyunk feladatkén' szabta meg keresi:-, delniünk korszerűsítő sét. Ennek a feladat nak tett eleget a Mis kolci Zöldség és Gyű mölcsértékesítő Válla­lat vezetősége is ak kor, amikor a korsze rűtlen és a szociálist: kereskedelemhez sem­miképpen sem méltó elárusító helyeit, vilá­gos. tiszta. korszert* 1 II. III. IV. V. VI. boltegységekre cserél­te fel. Ma már 5 mintabolt és 10 telje­sen átépített, minden Igényt kielégítő bol* várja a vásárló közön­séget Egy-kettő akad már csak ezekből a fabó­dékból, melyek csak a nyári forgalom idején üzemelnek. A régi boltok helyét a korszerű, minden szempontból megfelelő egységek foglalják el, mint például a Lenin- téri zöldségbolt. “f a lehalt sohasem {offnak fájni! ................................"-------------=== . ■::■■,=== ~~ ~ ■"= I* — Valami erős fájdalomcsillapí­tót tessék adni — eseng a patiká­ban egy feldagadt képű férfiú, rm Jaj, megőrülök, úgy fáj! — Legjobb gyógyszer arra a hi­deg vas — véli egy várakozó. — Dehogy huzatom ki, már így is hiányzik egy csomó fogam, amíg lehet, csak maradjon! Nincsen ne­kem pénzem fogcsináltatásra! Ki tudja, mibe kerül, ha elmegyek a fogorvoshoz! — Megcsinálja azt az SZTK is! — Ugyan! Pri­vát úton mégis jobb, ha többe is kerül. * Gyakran hallani ilyen beszélgetést azoktól, akik a fogpótlás kö­rülményei előtt tájékozatlanul áll­nak és sokan még azt sem tudják, hogy Miskolcon már évek óta mű­ködik a Fogtechnikai Vállalat, ahol a műfogakat a legkorszerűbb módon, nagyüzemi úton készítik. Igaz, nehéz is megtalálni a Szé­chenyi utca egyik zsákutcájában eldugott telepet, ahol a kapun sem számtábla nem jelzi a 96-os szá­mot, sem az udvaron lévő fogásza­tot, de a fogászat mégis ott van, az ország legmodernebb fogtechni­kai laboratóriumával, gépteremmel, gipszteremmel, meg nem is tudom micsodákkal, s nem utolsó sorban nagylétszámú, jólképzett fogtechni­kussal. Csillogó műszerek, a kis villanymotorok bugása, fehérköpe­nyes dolgozók fogadják a belépő látogatót. Külön helyiségben sora­koznak a polcokon a már kész fog­sorok, s várják, hogy a fogorvos be­illessze őket új gazdájuk szájába. Molnár Béla elvtárs, az üzem ve­zetője kalauzol végig a telepen és elmagyarázza, hogyan lesz fog, vagy fogsor abból a gipszcsomóból, ami­be a fogorvosnál belekóstoltunk és hogyan lesz a régi, rossz fog helyén az a tetszetős és tartós műfog, amit nem is tudnak megkülönböztetni a valóditól, legfel­jebb a gazdája ar­ról, hogy a műfog sohasem fáj. Na­gyon szépen elma­gyarázta, szinte gusztust kaptam, hogy csináltassak egy szép, fájda­lommentes fogsort, de már elfelej­tettem, s így én nem tudom rész­letesebben továbbadni a magyará­zatot. Tessék esetleg végigcsinálni! Megtudtam azt is, hogy ez az üzem készíti el a megye összes ren-. delőintézetei részére a műfogakat és fogsorokat, de nagyon sok fogat készítenek a magánfogorvosok ré­szére is. Elmondtam, hogy drága a fogpótlás. Elémtették a díjsza­bást cáfolatul. Tévedtem, nem drá­ga. SZTK. útján készített fogsor 10 fogig darabonként hat forintba, tíz fogon felül pedig négy forintba ke­rül összesen nylon foggal. A fém­fog darabja húsz forint, a fogszínű korona, vagy hídtag pedig 35 fo­rint, tehát igazán nem drága. Azzal érveltem, hogy sokáig tart a fogpótlás. Ezt is megcáfolták, s ebben is igazuk volt, mert a pótlan­dó fog húzása utáni gyógyulási időt is beleszámítja a beteg a fogkészí­tés idejébe, meg úgy vannak az emberek, hogy évek, vagy évtize­dek óta járnak fog nélkül, de ha egyszer már csináltatják, akkor add meg uram, de azonnal! Sürge­tik a munkát mindenféle trükkök­kel. Most a külföldi utazásra divat hivatkozni. Tessék elhinni, olcsón és jól meg­csinálják a fogait a kedves olvasó­nak, csak egy ki­csit több bizalom­mal tessék lenni az SZTK-fogászat­hoz. — Ne olyan szívvel, »mintha a fogát húznák«, hiszen másikat, job­bat adnak helyette! BENEDEK MIKLÓS. A „December 4“ Drótmüvek távirata a Központi Vezetőségnek A „December 4” Drótművek dől gozói a következő táviratot intézték pártunk Központi Vezetőségéhez: »Mi, a December 4 Drótművek párt-, DISZ- és szakszervezeti ak­tivistái és műszaki vezetői a legnagyobb megelégedéssel fogadjuk pár­tunk Központi Vezetőségének a határozatát. A határozat minden ré­szével teljes egészében egységesen egyetértünk. A határozatot ma­gukénak valljuk, annak megvalósításáért következetesen harcolni fo­gunk. Mindent el fogunk követni, hogy gyárunk valamennyi dolgozója a határozat minden részét alaposan megismerje és tudása legjavát adja annak megvalósítása érdekében. Pártunk Központi Vezetőségének határozatára jobb, fegyelmezettebb munkával válaszolunk. Erőnket úgy csoportosítjuk, hogy éves terv feladatainkat 14 nappal előbb befe­jezzük, éves exportkötelezettségein knek pedig november 30-ra eleget teszünk. „DECEMEBER 4” DRÓTMÜVEK nagyaktíva résztvevői« (HP „ötatnkilo-ftitterej” éfdtkezéLen Lábainknál a Bod­rog, mögöttünk Hegy­alja zöldhátú szőlőhe­gyei, a túlparton pedig Bodrogzúg rétjei, ka­szálói. Gyönyörű tájék, az egyik legszebb része ez a hazának. Néhány hónappal ezelőtt embe­rek és gépek kis had­serege kelt itt harcba az elemekkel, hogy megvédje szép Bodrog­zúg kies kaszálóit, dús­füvű rétjeit, a békésen legelésző gulyákat, a tengeriföldeket Viss- től Tímárig, Sárospa­taktól Tiszanagy faluig. Hosszú a harci szakasz, csaknem ötven kilomé­teres területen épülnek a »hadállások« — ahogy Aszalós Sándor, a Mezőgazdasági Víz­építő Vállalat építésve­zetője mondja. Bizony, a Bodrog nem olyan szelíd sok­szor, mint amilyennek most látszik. Az utób­bi években is sokszor öntötte el Bodrogzúg földjeit. Különösen a nyári árvizek okoztak nagy kárt, mert elvitt ték a rétek drága szé­náját és sokszor a le­gelő jószagban is kárt tettek. Tavaly például csak Tokaj határában 20 000 mázsa szénát vitt el az augusztusi árvíz. Bodrogkeresztúr és Kisfalud 420 szarvasmarháját is csak nagyneheaen tudták megmenteni a révki­rendeltség dolgozói. Most kétesztendös építkezés kezdődött el itt, a Bodrogközben. Mintegy kilencmilliós költséggel védőberen­dezések épülnek. Ebben az évben például hét darab csőzsilip készül el a Zsaró-éren, az Iván-árkon, a Bonyik- árkon és a többi Bod­rogba torkolló csator­nán. Ezeknek az lesz a szerepük, hogy a meg­áradt Bodrog vizét nem engedik majd fel ezek­be az árkokba. így egy esetleges nyári árvíz esetén nem fogja a Bodrogzugot hátulról fenyegetni az elöntés veszélye. Mert. sokszor maguk az árkok vitték a megáradt folyó vizét a Bodrogközbe. — Másrészt: az épülő cső­zsilipek lehetővé te­szik majd, hogy a bod- rogzugi talajvizet szi­vattyúk segítségével könnyen le tudják ve­zetni a folyóba. A csőzsilipek mellett még ebben az évben egy hat kilométer hosz- szú földgátat is megépí- nek, amely Bodrogke- resztúrtól Tímárig hú­zódik majd. Az egész építkezés méreteire ' jellemző, hogy az idén kb. 30 ezer köbméter földet kell megmozgatni, 600 köbméter vasbetont, és 4500 köbméter követ kell beépíteni. Jövőre tovább folytatják majd a csőzsilipek és a védő- gát építését. És ha be­fejeződik a nagy árvízi védelmi építkezés, a bodrogzúgi gazdák nyu­godtak lehetnek akkor is, ha a terep felszínéi tői másfél méter ma-* gasra nő meg a Bőd- rog vize. Földjeik, réU jeik, legelőik bizton■* Ságban lesznek. Igaz, addig is sokat kell csatázni az építők- nek az elemekkel. Mert a Bodrog néha megen- gedi ugyan, hogy a hátán szállítsák a sok elszórt munkahelyre a cementet, a sok szer-* számot, embert a vál-* lalat motorcsónakjai^ Máskor megbokroso-* dik, akkor aztán szé­gyen a futás, de hasz­nos. Mert nyílt ártéren van az építkezés, és ha emelkedik a víz­szint, menteni kell a drága cementet. Ebben az évben is előfordult már egyszer, hogy ha nem vonulnak vissza, a Bodrog kiönti őket, mim az ürgét. Dehát mégiscsak az ember lesz a győztes. Gál Sándor mérnök elvtárs, aki nem mész- szire, Szerencsre Avaló és nemrég végezte el Odesszában a vízierő- műépítő főiskolát, jó parancsnok. És csapa­tával megbirkóznak a Bodroggal — Bodrog­zúg védelmében. P. I. Sfiö-bt És TESTNEVELÉS Bp. Vasa«—Rapid 1:1 (1:0) A Népstadionban lejátszott KK Kupa döntő- mérkőzés igen Izgalmas játékot, nagy küz­delmet hozott. Mivel Bécsben is döntetlen volt az eredmény, a Vasasnak és a bécsi Rapidnak egy újabb - valószínűleg Buda­pesten sorrakerülő — mérkőzésen kell meg­birkóznia a KK Kupáért. A megyei I. osztályú labdarűgú-bainokság sorsolása I. ford, július 29: Mezőkövesdi Szpart.—Bükkaljai Bányász, Barcfkai Szikra—Putnoki Bányász, Borsodnádasdi V.— Saujhelyi Tör. Bánszállás! B.—Somsályi Bányász, Szerencsi K.—Barcikai Vasas, Ormosbányai B.—Mezőkövesdi VM, II. ford. Augusztus 5: Bükk aljai B.—Barcikai Szikra, Put nők— Borsod nádasd. San! helyi Tör.—Bánszállás, Somsály—Szerencsi K.. B aroilkiai V.—Or­mosbánya. Mezőkövesdi VM—Mezőkövesdi Szpartakusz. III. ford, augusztus 12: Borsodnádasd—Bükkaljai B. Bánszállás­Pút nők. Szerencsi K —Sauihelvi Tör. Or­mosbánya—Somsály. Mezőkövesdi VM—Ba*-- cikai V. Barcikai Sz.—Mezőkövesdi Szp. IV. ford. Augusztus 19: Bükkaljai B. — Bánszállás, Put nők—Szeren­csi K. Saujhelyi Tör.—Ormosbánya, Som- sálv—Mezőkövesd? VM. Mezőkövesdi Szp.— Barcilkai V. Barcikai Sz.—Borsodnádasd. V. ford, augusztus 26: Szerencsi K.—Bükkaljai B. Ormosbánya— Putnok. Mezőkövesdi VM.—Sauihelvi Tör. Barcikai V.— Somsálv. Bánszállás—Barcilkai Sz. Borsodnádasd—Mezőkövesdi Szp. VI. ford, szeptember 2: Bükikaliai B.—Ormosbánva. Putnok—Mező­kövesdi VM. Sauihelvi Tör — Kbarcfkai V. Mezőkövesdi Szp.—Somsály, Kbarcikai Sz.— Szerencsi K. Borsodnádasd—Bánszállás. VII. ford, szeptember 16: Mezőkövesdi VM—Bükkaljai B Kbarcikai V.—Putnok. Somsálv—Saujhelyi Tör. Sze­rencsi K.—Borsodnádasd. őrmosbánva— Kbarcikai Sz. Bánszállás—Mezőkövesdi Szp. VIII. ford, szeptember 23: Bükkaljai B.—Barcikai V. Putnok—Som­sálv. Mezőkövesdi Szp-—Saujhelyi Tör. Kbarcikai Sz.—Mezőkövesdi VM. Borsodná* dásd—Ormosbanva. BánszáMás—Szerencs. IX. ford, szeptember 30: Somsálv—Bükkaljai B. Saujhelyi Tőr.— Putnok. Ormos-bánya—Bánszállás. Mezőkö­vesdi VM.—Borsodnádasd. Barcikai V.— Kbarcikai Sz. Szerencsi K.— Mező-köves di Szp. X. ford, október 7: Bükkaljai B.—Sa-ujhelyi Tőr. Mezőkövesdi Szp.—Putnok. Barcikai Sz—Somsá'y. Bor­sodnádasd—Kbarcikai V Bánszállás—Mező­kövesdi VM. Szerencsi K —Őrmosbánya. XI. ftfrd. október 14: Putnok—Bükkaljai B Mezőkövesdi VM— Szerencsi K. Barcikai V.—Bánszállás. S-om- sálv—Borsodnádasd. Sa-ujhelvi Tör.—Barci- k.ai Sz O-moíhánvn— Mezőkövesdi Szó. Július 31-én, kedden a tapolcai ANNA ÉTTEREM összes helyiségében tartjuk a hagyományos AN IS A-BALT Fellépnek: Ákos Stefi és Putnoki Gábor rádióénekesek, Bartalos Ti­bor, Bari Gyula magyarnótaénekesek. — Zene: Szirmay Kálmán és tánczenekara, Kótai Ákos népizenekara. Étel- és italkülönlegességek! Tom bola! Szépségverseny! Táncverseny! Benevezés a helyszínen. — Nyitva: reggel 4 óráig! Kedves vendégeinket szeretettel várjuk. MISKOLCI VENDÉGLÁTÓIPAR! V.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents