Észak-Magyarország, 1956. július (12. évfolyam, 154-179. szám)

1956-07-28 / 177. szám

I AZ NOP BORSOD-ABAÖJ-ZEMPLÉH MEGYEI BIZ0TTSÁ6A ÉS I MEGYEI IlláCS LAPJA XII. évfolyam, 177. szám Ára 50 fillér 1956 július 28, -----------------------­A magyar nép terve A z országos terv-vitában Bor- sód megye munkássága, dol­gozó parasztsága és értelmisége is derekasan, hazafias felelőssége tu­datában, alkotó módon vette ki ré­szét. Számokkal nem lehet ponto­san felmérni, hogy ia viták során hány olyan egészséges kezdeménye­zés, javaslat hangzott el, amelyeket egyrészt a nagy országos problémáik, másrészt a megyénk sajátos problé­máinak a megoldásánál figyelembe kellett venni. E kezdeményezéseket természetesen nem osztályozhatjuk úgy, mintha külön lehetne válasz­tani a helyi feladatúkat az országos feladatoktól, a szocializmus építésé­nek nagy ügyétől. Aki a saját mun­katerületén, a maga sajátos körül­ményei között feltárja az észlelt hiá­nyokat, az azok kiküszöbölésére al­kalmas elgondolásait, kívánságait, nemcsak helyi érdekeket szolgál, hanem segít a pártnak abban, hogy sok hasonló helyzetben lévő ember azonos problémáját megoldja. A második ötéves tervnek a Köz­ponti Vezetőség által elfogadott el­vei híven tükrözik, hogy pártunk a dolgozó milliók sűrűjéből felvetett javaslatok ezreit és ezreit tanulmá­nyozta át és mindazt, ami azokból erőnkhöz mérten megvalósítható, a megoldandó feladatok közé sorolta. A KV: határozatai és az elfogadott irányelvek ezért keltenek ország­szerte és megyénkben is általános megelégedést kommunisták és a pártonkívüli tömegek körében egyaránt. De nincs megyénkben egyetlen dolgozó,- akit ne érdekelné­nek az irányelveknek azok a rész­letei, amelyek különösképpen me­gyénk ipari, mezőgazdasági és kul­turális fejlesztését mozdítják elő. Itt nem beszélünk azokról az intézke­désekről, tervekről, amelyek egye­temlegesen érintik egész iparunkat, mezőgazdaságunkat és kultúránkat s amelyek ennél fogva Borsod lakos­ságát is érdekeltté teszi az ötéves terv. egészének' megvalósításában. Ilyen például a túlzott összpontosí­tás felszámolása, a termelők és fo- gyaszlóik közé feleslegesen közbe­iktatott szervek megszüntetése, az anyagellátás megjavítása, az élet­színvonal emelését célzó intézkedé­sek és így tovább. ie már az ipar fejlesztésével kapcsolatos általános intézke­désekben is sok olyan pont foglalta­tik, amely Borsod természeti kin­csekben gazdag területén dolgozóink számára hálás alkalmakat kínáí al­kotó munkájuk kifejtésére, mint például a hazánk természeti kincsei­nek nagyobb mértékű kiaknázását célzó terv, a kutató munka kiszéle­sítése. A bányászat fejlesztésére előirányzott 5 milliárd forintból te­kintélyes összeg fog jutni a borsodi barnaszén-bányászat fejlesztésére, mert »el kell érni, hagy az észak- magyarországi barnaszén- bányászat minél előbb ellássa a szükséges minő­ségű szénnel a borsodi iparvidéken már működő, valamint a második ötéves terv időszakában üzembe lé­pő vállalatokat«. A hazai vasérc fel- használás növelésére meg kell való­sítani a rudabányai érc dúsítását, biztosítani kell a dúsított érc kohá­szati feldolgozását. A borsodi bányá­szat fejlesztésére vonatkozó tervek megvalósítása végett bányászaink, mérnökeink már összedugták fejü­ket és gondolkoznak, kutatnak, ter­veznek, hogyan lehet ezeket a fela­datokat minél kevesebb költséggel megoldani. Folytatják a Lenin Kohászati Mű­vek korszerűsítését s a tervidőszak alatt be kell fejezni a 200.000 kilo­wattom borsodi és a 225.000 kilowat­ton tiszapalkonyai erőmű építését. Nem kerülheti el figyelmünket, hogy ezekben az években az ipar összes ágai közt a vegyipar fejlesztésére helyezzük a legnagyobb súlyt, ami sokoldalúan függ össze az életszin-: vonal emelésével. Ebben segítsé-! günkre lesz a népi demokráciákkal való gazdasági együttműködésünk, közelebbről az, hogy a román föld-1 D gáz felhasználásával a Tiszavidéki Vegyikombinátot népgazdaságunk szempontjából igen fontos műanya­gok termelésére állítjuk be. Rorsod meglehetősen nagy me- zőgazdasági területét érinti a gyenge termőképességű talajok meg­javítása, amire innen is kiindult sok építő, szakszerű javaslat, sokat fog­lalkoztak itt is a zöldtrágyázás haté­kony alkalmazásával, amit az irányelvek most már határozottan körvonalaznak. Sok borsodi javaslat érvényesül az elfogadott irányelvek­ben rögzített tervintézkedések egész sorában, amelyek az irányelv-terve­zetben még nem voltak benne. To­ka j-Hegyal ja borvidékének minden dolgozóját örömmel tölti el, hogy a «■magyar arany« termelésére, szőlő­ink felújítására az ötéves tervben nagy gondot fordít pártunk. Most, amikor dús szüretre készülünk, jól- esően olvassuk, . hogy »biztosítani kell a megtermelt termékek men­nyiségéhez szükséges tárolóhelyeket, berendezéseket, különféle eszközö­ket«. Mindannyian örülünk annak, hogy helyreállítják, újjáépítik megrongált, vagy a követelményeknek már meg nem felelő vasútállomásainkat.,, köz­tük a miskolcit. Hogy új vasúti vá­gányok épülnek, fejlődik közlekedési és hírközlési technikánk, hogy Miskolc és Ózd között pormentes, szilárd bur­kolatú út épül. Örülünk, hogy a tech­nika fejlődésének legújabb vívmá­nyait az elkövetkezendő években fo­kozatosan felhasználjuk életünk szeb­bé, kényelmesebbé tételére, iparunk, mezőgazdaságunk, kultúránk fejlesz­tésére. Az egyetemi és felsőoktatási beruházásokra előirányzott 250 millió­ból tekintélyes összeg jut egyetemünk fejlesztésére. Megyénk megfelelő he­lyén panelgyárat, Sátoraljaújhelyen új csempegyárat létesítünk, azokon az új vagy fejlesztendő üzemeken kívül, amelyek már az irányelvtervezetben is benne foglaltattak. Miskolc egyik legégetőbb kérdésé­ben. a lakáskérdésben is nagy ered­ménynek kell elkönyvelnünk azt, hogy az eredetileg tervbe vett 3000 lakás helyett — a miskolciak javas­latára — 5000 lakást építünk részint állami erőből, részint szövetkezeti alapon. I 'sak kiragadott példákat sorol- hátiunk itt fel árról, mit hoz az új ötéves terv megyénknek s ezek a példák csak ízelítők lehetnek a jövő perspektívájából. Hiszen az elő­irányzat csaknem minden területen nyitva hagyja a kaput egy olyan új fej­lődés előtt, amelynek letéteményesei mi magunk, a magyar dolgozó nép összesége vagyunk. Ezért kell most pártunk egységének megszilárdításá­val, népünk minden rétegének össze­fogásával, alkotóerejének kibontakoz­tatásával, a szocialista demokratiz­mus továbbépítésével munkához lát­nunk. Ezért kell követnünk azoknak a példáját, akik már korábban so­rompóba léptek, hogy megmutassák, mit tehet egy ember, egy munkacso­port, egy vállalat is a maga munka- területén a terv sikere érdekében. Kövessük a tiszapalkonyai csehszlo­vák és magyar kazánépítőket, akik egy nap helyett egy óra alatt emel­ték helyére az egyik kazán 36 tonnás dobját. Kövessük a Borsodi Építő­ipari Vállalat műszaki gárdájának példáját, amely most azon kísérlete­zik, hogy a ponszémalakot hogyan hasznosítsa az építkezéseknél, amivel hatalmas anyagmegtakarítást lehet elérni. Kövessük a kázsmárki tsz elnök példáját, aki a tsz-tagok nyugdíjbiztosítására javaslatot készí­tett és ebben már arra is gondol, mennyire vonzaná a dolgozó paraszt­ságot a tsz felé a nyugdíjügy rende­zése. így kell ma gondolnia minden becsületes embernek arra, hogy a második ötéves terv immár nem­csak formálisan, hanem valóságosan is — a múlt sok hibájának, tévedésé­nek felismerése alapján — egész dol­gozó népünk építőakaratának, bölcse- í ségének és kívánságainak kifejezője: j a magyar nép terve; Visszaérkezett Budapestre j az elrabolt repülőgép i A Ha—Lig jelzésű MÁLEV utas- • szállító repülőgép, amelyet légiban- ; diták elraboltak és Nyugat-Német- j országba irányítottak, pénteken dél- ; után 15 órakor visszaérkezett a Feri­hegyi repülőtérre. A gépet Lelkes Lajos főpilóta-helyettes vezette vissza a fővárosba. (MTI) A DIMÁVAG Gépgyár kábelgyár üzemében a KV határozatát meg­értve dolgoznak az export-terv teljesítésén. Képünkön: Zambó József, Héti Barnabás és Pszota Sándor szerelők egy exportra készülő gyors-1 sodrógépet szerelnek. 36 millió forintos megtakarítás a Lenin Kohászati Művekben A Lenin Kohászati Művekben a műszinttervi feladatok megvalósí­tásával — a tervezett összeget jóval túlhaladva — már több mint har­minchat millió forintot takarítottak meg. Különösen jó eredmények szü­lettek a koksz gazdaságosabb felhasználásánál: az egy. tonna nyersvasra eső fajlagos kokszfogyasztás az idén több mint 20 kilogrammal kevesebb, mint az előző évben. A kokillák felhasználásának csökkentésével is több millió forint a megtakarítás. A második félév műszinttervi feladatai között még fokozottabban érvényesülnek a második ötéves terv célkitűzései. így az év hátralévő részében — a többi között — 20 százalékra növelik a csillapítatlan acé­lok részarányát, bevezetik a műgyantacsapágyak használatát, többezer tonnával emelik a konvertere® acéltermelést. Megvalósítják a nagyolvasz­tóműnél az anyagfeLszedés gépesítését, mintegy 4 millió forinttal csökken­tik a fűtőanyag felhasználását, a hengerdéknél pedig körülbelül 10 millió- forint megtakarítást irányoztak elő a betétanyag felhasználásának csök­kentésével. Mindezek maradéktalan megvalósításával az év második felé­ben — előreláthatólag — több mint 22 millió forintot takarítanak meg. » Béremelés a MAV-nál és a postánál A Minisztertanács elhatározta, hogy az ezévi bérügyi intézkedésekre jóváhagyott keretből béremelést hajt végre a MÁV és a posta meghatáro­zott területein. Július 1-i hatállyal rendezik a MÁV építő- és pályafenntartó mun­kásainak, valamint a posta távirda- munkásainak bérét. A MÁV építő- és pályafenntartó munkások bérét az alapbér emelésével, a normák és a kategóriák részleges megváltoztatá­sával, s a darabbéren kívül új pré­mium bevezetésével rendezik. A vi­déki igazgatóságok távirdamunkásai- nál az eddigi merev prémiumrend­szer helyett olyan -jutalmazási rend­szert vezetnek be, ami jobban figye­lembe veszi az egyéni teljesítményé-, két és emelik a munkák többségének kategóriáját is. A MÁV'és a posta havidíjas alkal­mazottai többségének a bérét augusz­tus 1-vel' rendezik. Egyeseknek az érvényes bértételek határain belül emelik az alapbérét, mintegy 50 szá­zalékkal növelik az eddigi jól bevált jutalmazási keretet, a pénztárosoknál pedig bevezetik az úgynevezett »•mankópénz'-« rendszert. A részleges béremelés a MÁV- nál és a postánál évente mintegy 130 millió forint bértöbbletet eredmé­nyez az érintett dolgozóknak. (MTI) Több mint 2 millió forintos beruházással bővítik a Miskolci Mélyfúró Vállalatot A második ötéves tervben az északi iparvidéken jelentős kuta­tásokat folytatnak új szénmezők> vasérctelepek és ásványi kincsek feltárására. A kutató fúrásokat —< többek 1között — Rudabámyán, Per* kupán, a borsodi és ózdi szénme- dencében a Miskolci Mélyfúró Vállalat dolgozói végzik. A nagy feladatokkal megbízott vállalat jő munkájának elősegítésére a Sajó- parton új központi telepet létesU fenek. A több, mint 2 millió forint tos beruházással épülő telepen csaknem 70 méter hosszú, korszer rű műhelycsarnok épül, amelyben a forgácsoló, lakatos és asztalos műhelyt helyezik el. A csarnok mellett raktárakat és egy emeletes irodaházat létesítenek. Az iroda­házban művelődési otthont és szo­ciális helyiségeket rendeznek be. Az építési munkák már megkezdőd­tek és az új központi telepet az év végén adják át. Egyiptom államosította a Szuezi-csatornát Az egyiptomi forradalom, valamint Faruk király eltávolításának negye­dik évfordulója alkalmából az Egyip­tomi Felszabadulási Szervezet csü­törtökön nagygyűlést tartott Alexan­driában. A gyűlésen, amelyen száz­ezer ember vett részt, megjelent Nasszér köztársasági elnök a kor­mány tagjaival, az arab államok diplomáciai képviselői és az Egyip­tomban tartózkodó külföldi küldött­ségek. Nasszer elnök a nagygyűlésen be* szédet mondott. Ebben bejelentette, hogy Egyiptom államosította a Szuezi* csatornát. Az elnök szerint a csa* torna jövedelmét az asszuani gát épí­tésének finanszírozására fordítják* Mint a londoni rádió közli, az elnök bejelentését követően az egyiptomi hatóságok azonnal lefoglalták a Szuezi-csatorna Társaság kairói, íz- mailiai, portszaidi és szuezi hivatalos helyiségeit; A hejőpapi gépállomás teljesítette aratási tervét A hejőpapi gépállomás aratógépei és kombájnjai péntekig 1869 katasz- trális hold kalászost arattak le. Ez­zel a gépállomás aratási tervét 101 Százalékra teljesítette. Az arató­gépek és a kombájnok még dolgoz­nak a környező községek határában. Aratógépeikkel az egyéni gazdák­nak is segítenek a kenyércsatában. Az aratógépkezelők közül Csörsz Kálmán áll a verseny élén, aki 21G kát. holdat aratott le. Második E. Tóth József, harmadik Hrivnyák Albert. A kombájnosok versenyé­ben első id. Orosz István, aki 182 kát. holdat aratott le, második Tir­pák Ferenc, harmadik. Emodi Ist­ván, negyedik ifj. Balogh. Sándor. A kis tiszamenti község dolgozó parasztjai tegnapelőtt táviratot küldtek a Központi Vezetőséghez. Táviratu kban busz kén közölté k; hogy befejezték a cséplést, teljesí­tették gabonabeadásukat és ke- nyérgábonafeleslegük több mint 80 százalékát szabadáron az állann- nak adták el. Táviratukat a követ­kező mondattal fejezték be: »Ez a mi első válaszunk a Központi Ve­zetőség határozatára«. Szép és őszinte válasz ez. S hogy ez meny­nyire őszinte, arról tanúskodjanak a táviratszövegezés napján történt zabkodi események, Zabkodig mindenfelé aratnak és keresztek . sorakoznak a tarlókon... A zalkodi határ viszont —.mintha nem is termeltek volna gabonát az idén. Még szántatlan tarlót is csak itt-ott látni az út mentén. A köz­ség csendes, csak valahol az alsó végen zúg egyetlen cséplőgép. Egy- egy kapu előtt beszélgető emberek. Ráérnek. Az udvarokon már kaz­lakban áll az elcsépelt gabona szalmája . ; : Szokatlan kép ilyen nyár időben. Csak Zal kodon nem. Tavaly is elsőnek, az idén is első­nek végeztek a kenyércsatával. A tanácsházán -. a s Versenytáb- la a begyűjtési munkáról. Rajta nevek. »Élenjárók«: Hircsu Jó­zsef i j i és még néhány dolgozó paraszt neve . . . »Lemaradóitok«: (senki). A begyűjtési naplóban már összegezve a tételek. A begyűjtési előadó örömmel újságolja: minden­ki teljesítette beadását tegnap es­tig és ki-ki csaknem az egész fe­leslegét az államnak adta. A ter­melőszövetkezetben most csépelik az utolsó kereszteket s ; ; Kossuth János, a tanács vb. el­nöke jön Konkoly elvtárssal, a pártszervezet titkárával. Amikor kezetfogunk, megjegyzi: — Tegnap jöttek volna. Még szekér szekeret ért a terményrak­tár előtt. Ma már . a * mindenki pihen, akinek nincs fontosabb munkája. Azután elmondják, milyen mun­ka folyt itt ezelőtt néhány nappal. Egyszerre hat cséplő csépelt. Hor­dott mindenki, mert versenyben .ben volt utca az utcával t •» f Teg­napelőtt és tegnap meg a termény- raktár felé versenyeztek és sokan megkérdezték: »Vajon az idén el­sők leszünk országosan is?« A kommunistá knak, nép neve lökne k alig akadt tennivalójuk. Aki elcsé­pelt, már vitte is a raktárhoz a gabonáját, ahol azonnal nedvessé­get, fajsúlyt mértek és átvették a beadott és a szabadon eladott ter­ményt. ^ Örömmel újságolják, hogy igen jó a gabona minősége; 83—82, ez- az általános fajsúly a búzánál. De volt 88-as is. (!) Hircsu Józsefé. Beszélgetés közben sok szó esik az elsőségről. Kossuth elvtárs meg­jegyzi, hogy jól jönne az idén is mondjuk 50.000 forint jutalom, mert a tavalyi 50.000-ből már be­szerezték a kulturházhoz szükséges anyag nagyrészét és a falakat fel is húzták. Azonban az idén szelhet­nék befejezni ? * Mert őszre már villany is lesz ; § j Bartus Miklós dolgozó paraszt lépi át a tanácsház küszöbét. A be­gyűjtési állandó bizottság elnöke. Mosolyogva közli, hogy. hamaro­san a tsz is végez a csépléssel és mehet a jelentés, hogy ki-ki be­adta a gabonát késedelem nélkül... Jó volt a termés az idén is, ez az általános vélemény. Nem ritka a községben a 14—16 mázsás hol- dankénti terméshozam. S ahol a termés jó. ott kenyér is lesz, pénz is lesz. Ä pénzt a szdbadgabonáért teszik zsebre a zalikodiak s ; : Pin­tér Mihály középparaszt például 10.000 forintnál is többet vitt haza a szabadgabonáért. Kostyák Mi* hály pedig 6.000 forintot. — Tizenhat mázsa búzám tér« melt egy holdon — újságolja Bar­tus Miklós, de mindjárt hozzáteszi} — gyengécske! Gondolkozik kissé, úgy folytatja: — gyengécske biZj mert tavaly 18 mázsa termett. No* de akkor jobb volt az idő a mi ho­mokos talajunkra . i És ahogy beszél, egyre inkább kibontakozik, az is, hogyan termel ennyit. Nem véletlenül. Kétszer egymásután vet búzát, gabonafélét, azután trá­gyázza burgonya alá. Ilyenkor a hántással, trágyaforgatással együtt négyszer szántja a talajt. Minden két évben trágyázza a főidet. Ka­lászos alá sose trágyáz, mert ez üszkösödéssel járna. Bartus Miklós is az államnak adta el fölösleges gabonáját* mondván: »Jól fizet az állam, ne­kem meg kell a pénz«, * Akivel csak beszélgetünk, min­denki megemlíti az elsőség kérdé­sét a gabonabeadási versenyben* Pedig nemcsak abból elsők, hanem burgonyából is, mert már most tel­jesítették a beadási tervet. Ebből is jó a termés, 100—120 mázsát is megad egy-egy hold. ★ Délutánra a termelőszövetkezet is teljesítette beadását és hamaro­san elkészült a Központi Vezető­ségnek címzett távirat. Kossuth elvtárs tréfásan megjegyezte, hogy elkésett a megyei tanács tegnap­előtt küldött határozata, amely ar­ról szól, hogyan kell ellenőrizni a cséplőgépeknél a • Zalikodon ugyanis az élet megelőzte. És mi­kor búcsúzóul egy pohár hideg sőrrel koccintottunk, arra koccin­tottunk, hogy ez minél többször előforduljon. BARCSA SÁNDOR r /Aj£ ELS® V/ /A ILÄSI \z^kodíi^;^ek\ ' !■ ' ——I I.III ...Ili, ... I V III II .'i'ii'/.iIi.L'i.i.i ■■ .1 .1 .1..'—I..I mJi. I * •MIMI •>••••■*

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents