Észak-Magyarország, 1956. június (12. évfolyam, 128-153. szám)
1956-06-24 / 148. szám
i ____Vasárnap, 1956. június 24» É &ZAXMAGYJOHMBZAa 3 Ta nácsaink javasolták Javaslatok tömege borítja az asztalt. Holt papírok, holt számokkal, mégis mennyi igényes, életrevaló kívánságot fejeznek ki. Kis falvak húzódnak meg a számok mögött, amelyek lakói ma még lámpával világítanak. Apró falusi gyermekek vannak a számok mögött, akik ott szoronganak a szűk tantermekben. Villanyt, tantermet, utat, hidat, kultúrházat kér a falu, s a járási tanácsok ezeket a kéréseket továbbították ide a megyei tanács tervosztályához. A megyei tanács megfelelő osztályain tanulmányozták a járások javaslatait és ezeknek figyelembevételével állították össze saját javaslataikat, amelyeket összesítve tárnak majd a végrehajtóbizottság elé. A járások nem fukarkodtak a kérelmekkel. Csak néhány példát vegyünk: összesen 2068 állami és 1960 szövetkezeti lakás építését javasolták. 205 kutat, 105,5 kilométer belterületi utat és 44,2 kilométer járdát építenének. 26 tőzoltószertár kellene és 3 strandfürdő. 157 falu kér villanyt. A tervosztály már szakágazatonként csoportosította a javaslatokat. Az oktatás fejlesztésével kapcsolatos javaslatokban 30 óvoda, 87 általános iskola, összesen 285 tanterem megépítése és 7 általános iskolai napközi otthon létrehozása szerepel. Az egészségügyi létesítményeket 18 bölcsödével, 4 szülőotthonnal, 35 orvosi rendelővel és várószobával, 19 orvosi lakással kívánják többek között fejleszteni. A sátoraljaújhelyiek egy 30 ágyas gyermekosztállyal akarják kórházukat bővíteni. Igényeket támasztanak a sport fejlesztésére is. A megyében 20 sportpálya és 6 atlétikai pálya megépítését javasolták. A mezőcsáti járási tanács díszes kötésbe fűzte össze javaslatait. Itt szó van arról is, hogy a járás mivel kívánja segíteni a második ötéves terv sikerét. Célul tűzték ki, hogy a második ötéves terv időszakában járásuk területén a mezőgazdaságot 90 százalékban a kollektív nagyüzemi gazdálkodás útjára térítik. A mezőcsátiak mindenképpen hozzá akarnak járulni maguk is a jólét növeléséhez. Ezt célozzák a termésátlag növelésére készített terveik, például 1960-ban a kenyérgabona termésátlagát a tsz-ekben 10,5 mázsára, az egyéni gazdáknál pedig 9,8 mázsára kívánják növelni. Cukorrépából a tsz-ekben 188 mázsa, az egyéni gazdáknál 172 mázsa termésátlagot akarnak elérni. Fejlesztik a szarvasmarhatenyésztést is. 1956-ban 1621 tehenet tartanak, ezzel szemben 1960-ban 2809 tehenet akarnak nevelni. Ezzel egyidejűleg természetesen növelni fogják az állatok tejhozamát is. A mezőcsátiakhoz hasonló tervezések, ha megvalósulnak, több mód nyílik majd arra, hogy a sok kérelem és javaslat jórésze megvalósuljon. 820 kilóval csökkentették a bukóprések súlyát Péntekéül volt egy esztendeje, hogy a DIMÁVAG Gépgyárban megkezdték a »PN 2« és »PN 4«-es tipusu bukóprés-gépek gyártását. Ezalatt az idő alatt — ezekből a nagyobbrészt exportra készülő — külföldön nagy keresletnek örvendő gépekből 500 darab hagyta el a gyárat. A gyártás megkezdése óta a gyártmányfejlesztés során bevezetett szerkezeti és technológiai tökéletesítésekkel a két présgép gyártási idejét csaknem 200 órával, a gépek súlyát pedig — az eredeti súly ötödével — összesen 820 kilogrammal csökkentették. FELHÍVÁS a megye 19I9-es v öröskatonái hoz és öreg harcosaihoz Elvtársak! A szerencsi 1918—19-es vöröskatonák és öreg harcosok június 21-én találkozót tartottak, amelyen felhívást szerkesztettek Borsod megye minden vöröskatonájához és öreg harcosához. A felhívás szövege: 7 Szervezzetek ti is találkozókat s adjátok át tapasztalataitokat a fiatalabb elvtársaknak. Segítsetek megyénk munkásmozgalmának, különösen az 1919-es harcok emlékeinek felkutatásában és összegyűjtésében. O Kapcsolódjatok be régi meleg harcos szívvel a Hazafias Nép- front munkájába, legyetek élenjárói a fiatalok hazafias nevelésének, minden erőtökkel járuljatok hozzá a szocialista építő munkához. Szerencs, 1956. június 21. TEGZE JENŐ az 1919-esek bizottságának elnöke * A megyei pártbizottság ágit. prop. osztálya felhívással fordul a megye összes 1919-es kommunistáihoz, öreg harcosaihoz és a munkásmozgalom minden résztvevőjéhez. a pedagógusokhoz, hogy segítsenek elbeszélések és dokumentumok alapján a megye munkásmozgalmának összeállításában. Minden dokumentumot és feljegyzett emléket küldjenek be a megyei pártbizottság ágit. prop. osztályára. Háro ,A szocialista kultúráért46 Uj vásárcsarnokot avattak Miskolcon Szombaton reggel 6 órakor ünnepélyes keretek között adta át a forgalomnak a 11. kerületi tanács a dolgozók által rég óhajtott új vásár- csarnokot. — A párt III. kongresszusának határozata értelmében és Vörös Diósgyőr dolgozóinak kívánságára hoztuk létre ezt az évtizedek óta nélkülözött létesítményt — ruondotta Grósz Károly elvtárs, a II. kerületi tanács VB. elnöke — ... És most, amikor átadom rendeltetésének, arra kérem a kerület dolgozóit, úgy fogadják és úgy vigyázzanak erre a csarnokra, mint saját munkájuk gyümölcsére, mint a saját tulajdonukra, hiszen valamennyiünk munkája fekszik ebben a létesítményben. A Lenin Kohászat követ, homokot, meszet, a DIMÁVAG Gépgyár tartó oszlopokat és előregyártott elemeket, a Borsodvidéki Gépgyár * vasanyagot és megmunkálást, az Üveggyár üveget, a 100-as ipari tanulóintézet famegmunkálást, mi pedig a munkánkat adtuk. így tudtuk felépíteni 60 000 forint állami támogatással a ma 640 000 forint értékű csarnokot. (v. s.) Tíznaponként két összkomfortos lakást vakol be megtakarított anyagból a misko’ci Bukovenszki-brigád Miskolcon, a Malinovszkij úti új lakótelep 107 lakásos H-jelzésű épületének belső vakolását tíz nappal ezelőtt kezdte meg Bukovenszki Pál húsz fős brigádja. Az egyösszegű utalványozással dolgozó gépi vakolpbrigád tagjai egymással versengve, péntek reggelig kilenc és félezer négyzetméter falat, vagyis tizennyolc 2 szobás összkomfortos lakást vakoltak készre. A híres kollektíva ez idő alatt a habarcsszóródás csökkentésével annyi anyagot takarított meg, amennyiből két összkomfortos lakást tudnak bevakolni. Bukovenszkiék most azért harcolnak, hogy a habarcsszóródást teljesen megszüntessék. A műszakiak segítségével ■*— a szovjet szakiroda- lomból szerzett tapasztalatok fel- használásával — a gép szórófejére olyan gumi tölcsért terveznek, amelynek segítségével kis nyomással is egy helyre összpontosíthatják a szóródást. Az újítás bevezetésével további megtakarításra számítanak az építkezésen. A borsodi bányákban is okozott károkat a felhőszakadás Az utóbbi napok viharos időjárása következtében a Borsodi Szén- bányászati Tröszt üzemeiben mintegy 300 vagon termeléskiesés jelentkezett. A hatalmas, felhőszakadásszerű vihar következtében kedden délután ki kellett üríteni a sa- jókazai bányaüzemhez tartozó Szeles I-es és Szeles II-es aknát. A hatalmas víztömeg mintegy méteres magasságban ömlött az aknán keresztül a bányába. A kiürített két aknában azonnal hozzákezdtek az iszaptakarításhoz, g már megkezdődött a termelés is. Más üzemekben a hatalmas viharok áramkiesést okoztak. A bánfalvi, valamint kurityáni, felsőnyá- rádi, alberttelepi, szuhakállói és más üzemekben kedden délután 4 órától majdnem éjfélig teljes áramszünet volt. A felhőszakadás egyes helyeken az utakat is megrongálta. Határidő előtt teljesítette a szikszói járás adó- és kötelező biztosítási tervét A második ötéves tervben a diósgyőri kohászatban fokozottan térnek rá az oxigénbe- fuvatásos acélgyártásra s az acélműben külön konverter-üzemet is létesítenek. A gyár lényegesen nagyobb oxigénszükségletének kielégítése érdekében a tavaly üzembehelyezett oxigéngyár teljesítményét — a tervek szerint — 1957-ben a háromszorosára növelik. Az üzembővitést már az idén megkezdik és ebben az évben több mint hárommillió forint felhasználásával beépítésre kerülő leválasztó készülékekkel és kompresszorokkal az oxigéngyár teljesítőképessége az év végéig megkétszereződik. érdeméremmel kitüntetett Diós- győrvasgyári Művészeti Együttes június 30-án, szombaton és július 1- én, vasárnap este fél 9 órakor a Lenin Kohászati Művek Bartók Béig Művelődési Ház szabadtéri színpadán (Rákosi kert) rendezi meg ezévi bemutatóját. Az új jövedelemadó-rendelet a szikszói járásban a kötelezettség teljesítésének megszilárdulását eredményezte, amit bizonyít a járás szép eredménye és az, hogy a községek túlnyomó része: Léh, Kiskinizs, Rá- sonysápberencs, Kupa, Kázsmárk, Halmaj, Felsődobsza, Csobád, Aszaló, Homrogd, Nagykinizs, Tömör, Szent- istvánbaksa, Alsóvadász és Gadna CSM-ADI m SZERENCSEN x „Beszél a szabadság véres napja írül S keble áttüzesül és arca felpirul.” (Arany: Családi kör.) A 48-as szabadságharc megfáradt katonái családi tűzhelyek pislákoló lángjainál élesztgették emlékeik kihúnyó parazsát. Szívesen hallott beszéd volt mindenütt a honvéd elbeszélése, mert a szabadság messze-világ- ló, hősi tettei elevenedtek meg a családi körök apró és idős lalcóinak képzeletében. Több mint félévszázadon keresztül hatottak a varázslatos mesék; a rokkant honvédek mankóját már szú rágta, s csak egy-két ezüst-szakállú, kopott dol- mányú öreg idézte a szabadság szép napjait, amikor fiúk és unokák kardjaiban kiújult az ősök harca, amelyet dicső Tanácsköztársaság néven véstek a történelem márvány oszlopába. E kornak hősei, harcosai napjaink családi körében pergették le emlékeiket, idézve megyénk eseményekben gazdag történetét. Azért nevezem bátran családi körnek, mert az öreg •veteránok szaván „néma kegyelettel függött öreg s fiatal, serdülő lányka és gyermek. A kép mitsem változott egy évszázad alatt, majdnem úgy festettek az öreg harcosok, mint Arany látta őket az alföldi tanyákon, a szabadságharc bukása idején. Csakhogy akkor a szabadság emlékét idézte a szó s most a hősi históriákat generációk lelkesítésére, bátorságra és igazabb gondolkodásra elevenítették meg a derék tizen- kilencesek. A szerencsi kultúrotthonbán volt ez a találkozó, ahová összesereglettek a járás reszketőkezű, csillogó borostája öregei. Mondhatnánk úgy: bölcsei. Az asztaloknál közibük ékelődtek a párt fiatal munkásai, cukorgyári munkáslányok és úttörők. Nem szónokoltak nekünk ezek a kedves nagyapák, hanem beszélgettek velünk, mint odahaza szokás az eperfa'alatt. Úttörők gyűrűjében pillantottam meg Tegze Jenő bácsit, Szerencs egykori direktóriumi elnökét. Mesélt a nála hatszoi' fiatalabb úttörőknek: — Éppen ma, június 23-án 37 éve annak, amikor Szerencs felé törtek a románok. Mi szekérre ültünk, hogy elmeneküljünk kegyetlen bosszújuk elől. Én Rubi Jóska szekerére ültem fel, aki akkor 17 éves legény volt. Most ő is itt ült köztünk, meg kell kérdezni tőle is, hogy történt az eset. — S mi történt az úton? ■— érdeklődött az egyik pajtás. — Gönc felé indultunk s a falu határában egy nádasban ránkcsaptak a románok. Nekem Sikerült egy csónakon elmenekülni, de a szegény Rubi Jóskát elfogták kocsistól, lovastól. Közben odaérkezett a sárgulóbajuszú Rubi Józsi bácsi, akit Molnár Marietta úttörő kérlelt: — Tessék elmesélni, mi történt azután, amikor elfogták Rubi bácsit a románok. — Mi történt, kislányom? Elmesélem elejétől, biztos érdekelni fog benneteket. Akkoiűban a cukorgyár igazgatója Nemes Géza volt, aki nekem — a cselédjének — lelkemre kötötte, hogy be ne fogjak a kommunistáknak. Én bizony befogtam, mert személy szerint ismertem valamennyi szegény embert. Amikor a gönci nádashoz érkeztünk, egyszercsak' lövéseket hallottunk. Tegze elvtárs beszaladt a nádasba, én meg fogságba estem. A románok hazahoztak s itthon csizmával rátapostak a kezemre, lábamra és belerúgtak a fejembe is. Állandóan arról faggattak, hogy kit szöktettem meg, én bizony nem- árultam el. Mi, a hallgatók óvatosan megnéztük Rubi bácsit. Beszédközben észrevettük, hogy az alsó fogsora hiányzik, helyén fekete lyukak ásítoz- nak. Rubi bácsi folytatta a történetet: — Én a jelenről is tudok nektek beszélni gyerekek, mert én öreg fejjel 1947-ben tanultam meg írni, olvasni az abaujszántói pártiskolán. S most nektek, gyerekeknek mondom el: nagyon boldog vagyok, hogy a mi kis 19-es családunk így összejött. Higyjétek el, kibuggyant szememből a könny, amikor megtudtam, hogy mégegyszer valakinek eszébe jutottunk. Megeredt az öreg veteránok nyelve, s áradt az emlékek sokasága a fiatalok felé. Ott ült a hallgatóság között a fiatal Szabó József, a járási pártbizottság első titkára is, akinek édesapját halálra gyötörték a csendőrök. Láttuk, amint szeretettel végigpásztázott tekintetével az öregek között, mintha édesapját kereste volna közöttük. Az egyik csoportból Farkas Elemér bácsi hangja hallatszott: — Emlékszel Jóska, a fehér koporsóra?! Milyen máglyát raktunk diája, hogy lángolt, hogy sistergett a szerencsi piactéren a koporsó. — Mit jelképezett az a fehér koporsó Elemér bácsi? — A múltat fiam. Azt vetettük tűzre, s az Internacionálé hangjai mellett elhamvasztottuk a szerencsi piactéren. Elgondolkoztunk mindannyian. Lám: milyen ragyogó fantáziája volt apáinknak, nagyapáinknak. Hol járnak ehhez néha a mi sekély es ötleteink! Mert ez volt ám a néphivogatás, a szegény ember-toborzás csodálatos módszere! Az asztal végén egy tiszt kipirult arccal hallgatta Rizner Orbán bácsi históriáit. Egy mai parancsnok, három csillaggal a vállán, s egy 1919-es parancsnok ősz fürtjeinek, ráncokba- gyűrt barázdáinak, élet-rendfokozatával homlokán! — Én fiam, századparancsnok voltam, 80 kemény szerencsi legény tartozott a századomba. Itt is ül közöttünk egynéhány — s elmondja a neveket. Mintha névsort olvasott volna az egykori századparancsnok, mert az ősz, reszkető- fejü bajtársak katonásan felálltak, mint 37 évvel ezelőtt. Gábor József főhadnagy kérlelte a vörös- katonákat: meséljenek a régi harcokról. Rizner bácsi készülődött neki a történetnek. — Az egri csatát mesélem el, mert ott bizony csoda furfanggal sikerült győzni. A századom 1919 nyarán Eger alá vonult. A fehérek bitorolták a várost, s mi megüzentük nekik, hogy adják meg magukat, mert tízezren állunk a város kapuja előtt, 16 ágyúval. (Pedig csak 120-an voltunk, ágyunk egy fia sem, muníció is nagy szükiben.) A fehérek hogyan, hogy sem elvonultak, mi meg elfoglaltuk a várost. Halottunk csak egy volt, az örökké vidám Pintér borbély, sebesültünk szintén egy, a közöttünk ülő Szoboszlai Sándor. Egy történelmi filmet pergettek le előttünk a szerencsi öregek. Nem lehetett mély tisztelet és megilletődés nélkül ősz fürtjeikre pillantani. Ezért döbbentett meg a hír: a jelenlévő öreg veteránok ötven százaléka nem tagja pártunknak. S miért? Mert egyik-másik 1948- ban nem tudta megmondani, mi a polgári demokrácia és a népi demokrácia között a különbség, mert egynéhány kicsinyes, szűk látókörű vezetőnek nem tetszett az öregek bátor szókimondása és jószándékú nyersesége. Pedig a párt elsősorban az övék. Ők ágyuk fényében tanulták a párt és szabadság szeretedét. mi gyakran puszta papírról. S ez nagy különbség. Szülessék hát meg minden elismerés, tisztelet s anyagi áldozat is a veteránok áldozatkész emberségükért, mert mindezekkel nagyon adósaik vagyunk. PÁRKÁNY LÁSZLÓ adóbevételi tervüket már túlteljesítették. A kötelezettség teljesítését nagyban elősegítette az adóívek ki- kézbesítése, amit a dolgozó parasztság megelégedéssel vett kézhez. A kivetési összeg ellenőrzése után a dolgozó parasztság a járási pénzügyi osztály által tartott panasznapokon megtette észrevételeit és az esetleges tévedéseket azonnal helyrehozták. Ezekután az önkéntes adófizetők nagy tábora hozzáfogott a félévre esedékes adóösszegek kifizetéséhez. Nem rosszabb az eredmény a kötelező biztosítási díj rendezésénél sem, mert az eddig esetleg vonakodó dolgozó paraszt is belátta, — mivel a járásban szórványosan jégkárok keletkeztek —, hogy a biztosítás milyen nagyjelentőségű a kárt szenvedett számára. Simkó István Szikszó.-------—o----------T anítsuk meg gyermekeinket helyesen közlekedni Ismét itt a szünidő. Sok-sok gyermek játszadozik az utcán. Sokan néni is tudják, milyen könnyen érheti őket baleset. Ha véletlenül kigurul a labda az útra s a gyermek utánaszalad, könnyen elütheti valami jármű. Veszély leselkedik az utcán rollerező gyermek testi épségére is. A rendőrség mindent megtesz a gyermek-balesetek számának csökkentése végett, de ehhez a szülők segítsége is szükséges. Azt várjuk tőlük. hogy tanítsák meg gyermekeiket helyesen közlekedni. Némely szülő többet megenged gyermekének, mint szabad lenne. Az ilyen gyermeket ér aztán rendszerint szomorú tragédia. A gyermekek testi épsége érdekében tanítsák meg őket arra. hogy: az utcán nem szabad rollerezni. Ha az úttesten át akarnak menni, a járdáról való l.elépés előtt először balra, aztán az úttest közepére érve jobbra figyeljenek. Soha ne szaladgáljanak a gyermekek az úttesten, mindig a kijelölt helyen haladjanak keresztül s ha ilyen kijelölés nincs, akkor az útkereszteződéseknél s útburkolatoknál kell átmenni, mert a járművek itt amúgy is csökkentik sebességüket. Szoktassuk le a gyermekeket arról, hogy villamoslépcsőn utazzanak. mert ennek következtében különösen sok baleset történhet. A szülök a fontos közlekedési szabályokra oktassák ki gyermekeiket. Ez testi épségük megőrzését szolgálja. BM BORSODMEGYEI FŐOSZTÁLY közrendvédelmi és közlekedési osztály. A Szerencsi Cukorgyár az 1956. évi cukorrépa átvétel idejére ideiglenes munkára keres répaátvevőket és adminisztrátorokat. Jól számoló, pontos gyors és adminisztratív munkában jártas dolgozók írásban jelentkezzenek a Szerencsi Cukorgyár Termeltetési Osztályán. Jelentkezési határidőt iútiiis 1. Háromszorosára növelik a diósgyőri oxigéngyár teljesítményét
