Észak-Magyarország, 1956. június (12. évfolyam, 128-153. szám)

1956-06-23 / 147. szám

ffzombaf, iöíto JűnTfls f3, CSZAKMAGTARORSZAO o t/ HOZZÁSZÓLÁS flMásnnmiiTFtfFS TERV IRÁNYELVEIHEZ Ne gátolják meg a Varga-kegyi lakótelep fejlesztését l A Varga-hegyi lakótelep 1936- ban jött létre. 1948-tól, amikor a város is hivatalosan elismerte, erő­teljes fejlődésnek ihdult. 1953-tól kezdve újonnan létesített déli te- relőuttal a lakótelepet bekapcsol­ták közvetlenül a vasgyári forga­lomba. Az új ötéves terv vitája során az itt élő dolgozók kérték és java­solták a telep bővítését és fejlesz­tését. Ezen a területen hat utcá­ban már 1948-ban házhelyeket osz­tottak ki. Itt katonatiszti lakások épültek és új népbolt létesült. Az itt élő dolgozók közül többen java­solták, hogy családi házak létesíté­se céljából osszanak ki újabb ház­helyeket. Május 30-án értekezletet hivott össze a városi tanács mérnöki hi­vatala. Itt azonban ezeket a kérése­ket elvetették. A javaslat elutasí­tásának oka az volt, hogy a tele­pülés közel fekszik a kohászati üzemekhez, s az itteni füst egész­ségi szempontból káros. Mi ezzel az elutasítással nem ér­tünk egyet. Tekintettel arra, hogy ö Varga-telep ugyanannyira fek­szik a gyártól, mint a Sztálin úti új városrész, sőt kevésbé füstös, mint ez az új lakótelep. Ezenkí­vül a városi tanács ötéves tervé­ben füstelvezetők felszerelésével 60 százalékban mentesül a városrész a szennyeződéstől. De meg Miskolc nem is új település és az új, most arga épülő városrészeket lehetőleg a város szívében, vagy- már fejlődő telepekből kell kiépíteni. 1950-től magam is statisztikai adatokat ve­zetek a szél járásáról. 1950-ben húr szonháromszor, 1951-ben tizenki­lencszer, 1952-ben huszonnégyszer, 1953-ban tizenhétszer, 1954-ben hu­szonnyolcszor, 1955-ben huszonegy esetben kaptunk északi szelet, ami a füstöt hozzánk kergeti. A többi háromszáz egynéhány napon a vá­ros más pontjait éri a füstszennye­ződés. Huszonegy év óta a Var­ga telepen senki nem halt meg tüdőbajban, fiatalon. Jelenleg is több közel száz éves öreg ember él területünkön. Az itteni városter­vezés figyelembe veheti e tényeket. E terület dolgozói a telepet eddig is a hatóság tudtával fejlesztették és több mint ötmillió forintot ru­házták be saját maguk. A legutób­bi években 13T h£z épült államköl- csönnel. A telep elsorvasztása sú­lyos hiba volna s. ezt az itt élő lakosság semmiképpen sem helye­selné. Tóth Ferencné II. kér. tanácstag. Tűzkő Géza városi tanácstag Korszerűsítették a miskolci Semmelweis-kórházat A miskolci tervezőiroda tervei alapján 2.5 millió forintos beruházás­sal korszerűsítették a Semmelweis megyei kórház sebészeti és belgyó­gyászati osztályát. A sebészeti osztály korszerűsítése folytán az eddig 20 ágyas kór­termek helyett a betegek jobb körülményeinek biztosítására 4 és 6 ágyas kórtermeket alakítottak ki. A fül-orr-gégészet részére, valamint az uroló­giának külön-külön műtőt létesítettek. A belgyógyászati osztályt egy toldalékszárnnyal bővítették. Ebben a szárnyban négy összkomfortos orvoslakást, valamint a vidéki orvosok továbbképzésének biztosítására 6 lakást létesítettek. Az eddigi nagy kór­termeket itt is kisebbekre alakították át, ami a betegeknek nagyobb nyu­galmat biztosít. A kórtermeket fürdőszobákkal is ellátták. Az átalakítás során megszüntették az eddigi kályhatüzelést és köz­ponti fűtést vezettek be. Az átalakított új sebészeti osztályt ünnepélyes keretek között a kórház fennállásának 100 éves jubileuma alkalmával rendezendő ünnepségeken, június 28-án adják át rendeltetésének. Az abaújszántói járás kulturmunkásai a kenyércsata sikeréért Falvainkban felkészülten várják a kenyércsata megkezdését. A KULTURMUNKÁSOK is gaz­dag programot készítenek, hogy vi­dám műsorral, hangulatos rendezvé­nyekkel köszöntsék, szórakoztassák a nehéz munkát végző, az új kenyér betakarításán fáradozó dolgozó pa­rasztságot. Az abaújszántói járás 2.300 önte­vékeny kulturmunkása sokféle mó­dot talált arra, hogy a kultúra fegy­verével segítse a kenyércsata sike­rét. Különösen a fiatalok készülnek nagy lelkesedéssel erre a feladatra. Rövid egyfelvonásosokat, rigmuso­kat, énekszámokat tanulnak, ame­lyeket a dolgozó parasztság az elmúlt évek során megkedvelt. A KÖZSÉGEKBEN mindenütt híradó táblákat készítenek, amelye­ken az aratásban, cséplésben, tarló­hántásban és beadásban élenjáró dolgozókat népszerűsítik. A hangos­híradók a reggeli és esti órákban nap mint nap kultúrműsorokat fog­nak sugározni, s a legjobbakat aján­déklemezekkel köszöntik. A járási tanács szakszervezeti szinjátszócsoportjából több rigmus- brigádot alakítanak, amelyek a já­rás élenjáró községeiben adnak mű­sort. Hidasnémetiben a DISZ megye- szerte híres rigmusbrigádja a szom­szédos községl|e is ellátogat majd, ahol bizonyára szívesen fogadják őket a dolgozó parasztok. AZ ÉLENJÁRÓ községek dolgo­zói részére ajándékműsort is rendez­nek a járási művelődési ház művé­szeti csoportjai. A kenyércsata hő­seinek népszerűsítésére használják fel a filmszínházakat is. Az előadá­sok szüneteiben a hangszórón itt is ismertetik a legjobbak eredményeit. Szádeczky István Csehszlovák vendégek a Déryné Színházban Miskolcon vendégszerepei júliusban a kassai Állami Színház Kedves vendégei voltak a mis­kolci Déryné Színháznak. Miskolcra látogatott a kassai Állami Színház öt vezetője: Chmelko András igaz­gató, Hodorovsky József főrendező és színész, Fest-Spisák Radován karnagy, Sestina László főszcenikus és dr Slesiar István gazdasági igaz­gató. A kassai művészek látogatását megelőzte Mészöly Tibor, a Déryné Színház igazgatójának kassai láto­gatása. Már itt tárgyalásokat foly­tattak a két színház csereműsorai­ról. Most a csehszlovák művészek megtekintették a Kormánybiztos előadását és résztvettek az opera- társulat próbáján. A két színház vezetősége között megállapodás jött létre arról, hogy július elején csere­előadásokat szerveznek. Miskolcon a kassai társulat Mozart: Don Juan című operáját és GreSák: Raduz á Mahuliena című szlovák balettjét mutatják be. A Déryné Színház a kassai közönség előtt az Antigonét és a Csárdáskirálynőt adja elő. A Déryné Színház vezetősége fo­gadást rendezett a vendégek tisz­teletére. A vendégművészek együtt ünnepeltek a színház kitüntetett színészeivel és dolgozóival. A szín­házi fesztivál alkalmából Budapes­ten »szocialista kultúráért« jelvény­nyel tüntették ki Takács Oszkárt, Máthé Évát, Pálos Imrét, Papp Ist­vánt, Simor Ottót, Komlóssy Terit. Az MSZT aranykoszorús jelvényé­vel Titkos Ilonát ajándékozták meg. Siklósi ^László, László Aladár és Gulyás József a színház dolgozói pedig »kiváló dolgozó« jelvényt kaptak. A két színház művészei között baráti eszmecsere alakult ki. A ma­gyar művészek élénken érdeklődtek a csehszlovák színművészek és a kassai társulat munkája iránt. Cse­hül, oroszul, szerbül, magyarul folyt a beszélgetés. Különösen sokan vet­ték körül a rokonszenves fiatal fő­rendezőt. Chmelkó András igazgató elmondotta, hogy társulatuknak több mint 300 tagja van, zenekaruk 50 fővel működik. Elismeréssel nyi­latkoztak a magyar művészek mun­kájáról, Fest-Spisák karmester tré­fásan megjegyezte, hogy szívesen elvinné magával Pálos Imrét, jól tudnának alkalmazni egy ilyen ké­pességű hős-tenort. A Déryné Színház igazgatósága értékes ajándéktárgyakkal lepte meg a kassai vendégeket. A magyar és csehszlovák művé­szek »Viszontlátásra« köszöntéssel búcsúztak egymástól. Erre a vi­szontlátásra rövidesen a közönség nagy örömére sor is kerül. 13 tagú bizottság ellenőrzi a sorsolást Már alig egy hét van hátra a III. békekölcsön hatodik húzásáig. A bizottság tagjait a SZOT, a Ha­zafias Népfront, a DISZ, a SZÖ- VOSZ, a gyöngyösi városi tanács, a Pénzügyminisztérium és az Orszá­gos Takarékpénztár jelöltjei közül nevezték ki. A sorsolási bizottság el­nöke Tarján Endréné, a Pénzügymi­nisztérium takarékpénztári főigaz­gatóságának vezetőhelyettese. (MTI) —o-------­K ülönvonatok az ifjúsági találkozóra SÁTORALJAÚJHELYBŐL 24-én 7 órakor in-dul «s este 21.20 óraikor In­dul vissza. A vonatok a következő helyeken és idő- oorvtban állnak mee és veszik fel a talál­kozóra induló fiatalokat: 7.00 óra Sátoraljaújhely. 7.15 óra Sárospatak. 7.29 óra Bodrogolaszi. 7.38 óra Olaszliszik a-Tolcsva. 7.48 óra Erdőbénye. 8.20 óra Szerencs, 8.35 óra Taiktaszada. 8.43 óra Taktaharkánv. 8.53 óra Tiszaluc. 9.25 óra Miskolc személypályaudvar AZ ENCSI JÁRÁSBÓL Hidasnémetiből 24-én receel 7 órakor in­dul és este 22 órakor indul vissza Miskolc­ról. A vonat megáll: 7.00 óra Hidasnémet!, 7.18 óra Novatidrány. 7.26 óra Felsöméra. 7.43 óra Encs, 7.50 óra Hernádszentandrás. 7.56 óra Csobád, 8.06 óra Halma], 8.13 óra Aszaló. 8.26 óra Szikszó. 8.42 óra Onga. 8.45 óra Felsőzsolca. 8.59 óra Miskolc személypályaudvar. A MISKOLCI REPÜLŐTÉRRE 24-én. Miskolc személypályaudvarról 7.41 »ereikor indul vonat, valamint 8.05 perckor. 8.14 nerckor. A Gömöri pályaudvarról 8.30-1 kor és az ezt követő időben is ingajáratok I indulnak a repülőtérre. * Érettségivel könnyebb A DIMÁVAG Gépgyárban is­merkedtem meg Kecskés László DISZ fiatallal , Beszélgetés köz­ben derült ki, hogy a fiatal, be­tanított marós egy évvel ezelőtt érett­ségizett a miskol­ci Földes Ferenc gimnáziumban. — És érettségivel marós lett? — Igen — mond­ta mosolyogva —, de akkoriban igen keserű volt a szájamíze. Érettségi után nem tudtam oda, kerülni, ahová szerettem volna, s az elhelyezkedés bizony nem ment könnyen. Egy út állt előttem, s ez a DIMÁVAG Gép­gyárba vezetett, ahol átképzős ma­rósnak vettek fel. Nem bántam meg. Az első hónap nehéz volt, de ami­kor az átképzési idő letelt és már önállóan dolgozhattam, megjött a kedvem. Persze a kereset akkor még kevés volt, — fr—700 forint havonta. Iskolatársaim, akikkel együtt érett­ségiztem, nem egyszer kigúnyoltak. Azért érettségiztél, hogy ilyen ola­jos zubbonyban járjál, ilyen fekete legyen a kezed?« — kérdezték. S bizony 900—1000—1100 forintos fize­tésükkel is eldi* csekedtek. Gondolkodni kezdtem, igyekezz tem elsajátítani a sza-kma bonyolult részeit Egyes mű-* veletek kiszámold-* sánál hozzám jöt-* tek a régi szak* munkások is, hogy segítsek nekik* mert hiszen én érettségiztem, ne* kém könnyebbi Egyre inkább rá-* jöttem, hogy az iskolában tanul­takat itt is fel tudom használ-* ni. Rövid néhány hónap alatt megszerettem a szakmát, s eb-* ben az évben már egyetlen egyszer sem teljesítettem 100 szá-* zalék alatt a tervemet, sőt 3—4 hó-» napja már a 130 százalék felett já-* rok. Ha visszagondolok az átmene-* ti időre, csak nevetni tudok saját magamon. Most már én köszöntöm előre mosolyogva volt osztálytársai- mat, mert a »leggyengébb« hónap-* ban is meg tudom keresni az 1200—* 1300 forintot. Látom, hogyha még tovább igyekszem, ennél sokkal jobb eredményeket is el tudok érni. Nem bántam meg, hogy érettségi után marós lettem. W. J* FIUK! LÁNYOK! • ••••••••••••• ••• •••*•••••••••••• ' ’ •••••••#••••••••••••••••■••••••••#< VARUNK BENNETEKET AZ IFJÚSÁGI TALALKOZONl Már csak egy nap van hátra az ifjúsági találkozóig. Már csak egyet alszunk és á harsona hangja jelzi, hogy megyénk életének egyik leg­nagyobb eseménye, az ifjúsági talál­kozó megkezdődött. Tulajdonkép­pen már ma kezdetét veszi a sok fajta ünnepség. Este városunk öreg hegyén, az Avason kigyulnak a ba­rátság és testvériség tábortüzei. A fiatalok gyönyörködhetnek a tűzijá­ték szivárvány fényeiben, majd szó­rakozhatnak a szabadtéri bálon. Nemcsak gazdag sport- és kultúr­műsor várja a fiatalokat, de a bü­fékben is lesz mit fogyasztani. A sü­tőipari vállalat fiataljai már göm­bölyítik a sok zsemlét, a vendéglátó­ipari vállalatnál a söröshordók tu­catjai, a málnaszörpös és szódás üvegek, a virsli és páros debreceni is glédában várja a vasárnapot. Naey a sürgés-forgás a vas­gyári stadionban is, ahol a sátrak­ban közel 20.000 ember szomját kell eloltani. A repülőtéren is szokatla­nul nagy a forgalom. A sátorkarók itt is a földbe kerülnek, villanyt és vízvezetéket »-hosszabbítanák«, a be­járatokat készítik, s aprólékos fi­gyelemmel vizsgálnak meg mindent, ami feltétlenül szükséges ahhoz, hogy a repülőbemutatóra összeseregletfc fiatalok jól érezzék magukat. A találkozóra megyénk fiataljain kívül számos vendéget várunk az ország különböző részéből. Budapest­ről a DISZ K. V. néhány tagja, párt­ós állami életünk vezetői és szovjet! elvtársak is nagyon élénken érdek­lődnek a borsodi fiatalok első talál­kozója iránt. Nagyon sok fiatal emeli ku­tató tekintetét a felhős ég felé. Ag­gasztó az a gondolat, hogy egy kiadós nyári zápor elronthatja ezt a szépnek ígérkező találkozót. Ezért felhívtuk a miskolci meteorológiai állomáson Völgyessy Sándor elvtár­sat s megkértük, tájékoztasson ben­nünket az időjárásról, várhatunk-e vasárnap esőt? — Hivatalos véleményt nem mond­hatok, de a jelenlegi időjárástérkép alapján felmelegedés csak a jövő hét elejére várható. Most még egész az Atlanti óceánig hűvös idő uralkodik: Szombaton még lehet kilátás egy kisebb futóesőre, de vasárnap már csak felhőátvonulásokra lehet szá­mítani. így minden remény megvan arra, hogy az ifjúsági találkozó si­kerét egy szép napsütötte vasárnap is elősegíti — mondotta a meteoroló­gus. Csehszlovák és magyar úttörők találkozói« Csak a gyerekek tudnak olyan lázas izgalommal kószálni fontos eseményekre, mint az ózdi Bartók Béla úti általános iskola úttörői ké­szültek első külföldi útjukra. Igaz, nem kis dolog ez, hiszen sokan még városuk határán túl sem igen jár­tak s így érthető, hogy kitörő öröm­mel utaztak el a csehszlovák út­törők meghívására Tornaaljára. Tornaaljára érve ünnepélyes fo­gadtatásban volt részük. Az ózdi cJí I INI II liC / fujij dinébe ajánlva ! »Ahol dolgoznak, ott hibát is követnek el« — tartja a szólás-mondás. A Miskolci Ingatlanke­zelő Vállalat ezt azonban túlságosan dogmatikusan értelmezi, s olyan követ­kezetesen ragaszkodik hozzá, hogy csak elvétve dolgozik úgy, hogy hibát ne kövessen el. Erről éppen eleget írtunk már, éppen eleget levelezünk ma is a sok panasz ügyé­ben. Talánvalaki már — különösen az illetékes vállalat — mégis sokallja a bírálatot, de mit te­gyünk? Mit tegyünk, amikor Soós Lajosné, négy gyermekes édes­anya feljön a szerkesztő­ségbe, s elpanaszolja a következőket: A Miskolc Béketér 19. számú házba vagy két hónappal ezelőtt bevo­nultak a vállalat dolgo­zói, hogy nagyrenoválást csinálnak. Örömmel fo­gadták a kőműveseket, kipakoltak mindent a la­kásból, hogy megkezdőd­hessen ármunka, s eltün­tessék végre az egészség­telen, vizes falrészeket. Még a padlót is felszed­ték, hogy majd újat rak­nak. örült az egész csa­lád, hogy végre egészsé­ges, rendes lesz a laká­suk. A' pünkösd! ünnepek azonban lehervasztották a reményeket. Eltűntek a vállalat dolgozói, ma- gukután hagyva a nyer­sen levakolt, repedezett falat, a padlótól meg­fosztott szobát, a rossz ajtókat, miegymást. Soósék vártak, vártak, majdcsak jönnek befe­jezni művüket, de hiába. Azóta hosszú hetek tel­tek el, s a vállalatnál szinte irtóznak már, ha megjelenik az ajtóban Soósné, mint a MIK rossz lelkiismerete. Már kívülről tudják, hogy: »a gyerekek a földre hin­tett szalmán alszanak, a felszedett padlók alatt sok bogár volt, most mind ott cikkáznak ..., a holmim szanaszét van a szomszédoknál... már lassan két hónapja, hogy úgy élünk mint a mene­kültek ...« No igen, nem kellemes az . ilyesmit hallgatni. Szegedi elvtárs, a válla­lat műszaki dolgozója már végig sem hallgatja ezt az unalmas »felhúzott gramofont« (Soósnét tisz­telte meg így). A vállalat nagyon he­lyesen igyekszik társa­dalmi munkákra is tá­maszkodni. Sokkal job­ban körül kell azonban nézni, hogy kitől mit le­het követelni, mert még a társadalmi munkának is van határa. Soóséknak is felajánlott a vállalat parkettot, hogy társadal­mi munkában rakják le. Igen ám, csakhogy ez mesterembert igénylő munka s testvérek között is belekerül vagy 500 fo­rintba, amiért lerakják. Soós Lajos 1200 forintos fizetéséből — amiből ha­todmagával él — erre nem telik. Sok bosszúságot okoz az embereknek az is, ha hiába várják a vállalat dolgozóit valami javítás­hoz, de még ettől is bosz- szantóbb, ha valamihez hozzáfognak s félbehagy­nak mindent, lakhatat­lanná teszik az egyéb­ként lakható épületet. Kérjük a MIK válla­latvezetőjét, hogy az ügy elintézését olvasó­inkkal minél előbb kö­zölje. A. h pajtások nagy sikerrel mutatták be kultúrműsorukat Műsor után kez­dődött az igazi ismerkedés. Meg­látogatták otthonukban is a torna- aliaikat, s vidám játék és beszélge­tés közben telt el a délelőtt. Dél­után a két iskola csapata labda­rúgómérkőzésen mérte össze erejét» Az ózdi csapat kikapott ugyan, de megvigasztalta őket a sok kedves ajándék, amit a csehszlovák pajtá­soktól kaptak. Az ózdiak sok élménnyel gazda­godva értek haza s elhatározták, hogy meghívják a tornaaljai úttörő­ket városukba. DCélziilödéj az „édeiiéy feo áro Lában u A szerencsi csokoládégyárban, a konyakmeggy, finom desszertek és a boci-csokoládé birodalmában most szokatlanul nagy az izgalom. Az ifjúsági találkozóra készülnek a gyár fiataljai. Sok új munkagyőze* lemről akarnak számot adni. A cső-* koládégyári fiatalok versenyében nem a fiúk jáiszák a főszerepet, ha* nem a leányok, mert fiú 15 sincst leány pedig mintegy négyszáz doU gozik a gyárban. Rubi Erzsébet és Nagy Szilvia a legjobbak még az elsők között is. 150—180 százalékos tervteljesítésük példamutató vala* mennyi fiatal számára. Nemcsak jó munkával, hanem szép színes tánccal akarják köszön* teni a megyei ifjúsági találkozót. A csokoládégyár híres nyolctagú tánc* csoportja román táncot mutat b* 24-én*

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents