Észak-Magyarország, 1956. június (12. évfolyam, 128-153. szám)
1956-06-21 / 145. szám
2 fiSZAKMAGYAHOESZÄQ Csütörtök, 1956. Junius 2'. A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége és a Jogoszláv Szövetségi Népköztársaság kormányának közös nyilatkozata \ \ (Folytatás az L oldalról.) Riogatni fogják a függő területek önállósulásának folyamatát, amiben az Egyesült Nemzetek Szervezetének elsőrendű szerepet kell betöltenie. A két kormány egyetért abban, hogy a fejlett és fejletlen országok közti mély szakadék korunk egyik legnagyobb problémája, amelynek a megoldásához az szükséges, hogy a fejlett országok megfelelő intézkedésekkel segítséget nyújtsanak a gyengén fejlett országoknak. Elsősorban széleskörű kollektív nemzetközi akcióra van szükség. A két kormány ennek szellemében a továbbiakban is arra fog törekedni, hogy az ENSZ keretében mind átfogóbb és hathatósabb intézkedések történjenek az elmaradt területek gazdasági és. műszaki megsegítésére. A két kormány szerbit minden katonai és politikai feltétel nélkül kell segítséget nyújtani a gazdaságilag elmaradt országok gazdasági fellendítéséhez és együttműködni velük e téren. Mindkét ország kormánya újra megerősítette, hogy híve a békés és aktív egymás mellett élés politikájának. Ez a politika a szuverénitás, a függetlenség, a területi integritás, a meg nem támadás, az egyenjogúság, a kölcsönös megbecsülés és a bel- ügyekbe való be nem avatkozás elveire támaszkodik; ezt az utóbbi években kialakult nemzetközi fejlődési szükségletek hívták életre és ez hatékony eszköz az ország különböző társadalmi, gazdasági és politikai rendszerétől független mindenoldalú együttműködés tovább erősítéséhez és megszilárdításához. A tárgyalásokon különleges figyelmet szenteltek a két ország viszonyának. Megelégedéssel állapították meg, hogy a szovjet és a jugoszláv kormány 1955 június 2-i deklarációjában kifejezésre jutott elvek, amelyeken kapcsolataik nyugszanak, megvetették a sokoldalú baráti együttműködés alapját és gyümölcsözően szolgálták a béke és a nemzetközi együttműködés érdekeit. A két fél erőfeszítései révén nagy eredményeket értek el a nyilatkozatban előírt szerződéses helyzetnek rendezésében. A két kormány megelégedéssel mutat rá a kölcsönös igények kérdésének sikeres rendezésére, ami megkönnyítette a korábban megszakadt gazdasági kapcsolatok helyreállítását és a kölcsönösen hasznos alapon kifejtett gazdasági együttműködés fejlődését. Ebben az értelemben helyes árucserét állapítottak meg, hosszú- lejáratú hitel- és beruházási egyezményeket, műszaki tudományos együttműködésről, az atomenergia békés célú felhasználásáról stb. szóló egyezményt kötöttek; Olyan kulturális egyezményt írtak alá, amely széles alapot teremtett a termékeny kulturális együttműködés és csere számára. Megegyezést értek el a tájékoztató szolgálatra vonatkozóan. A szovjet—jugoszláv politikai és más kapcsolatok teljes rendezése és az elért eredmények megmutatták, hogy a béke és a szocializmus érdekeit szem előtt tartó két ország együttműködése, amely a függetlenségről, az egyenjogúságról és a bel- ügyekbe való be nem avatkozásról szóló belgrádi nyilatkozat elveinek kölcsönös tiszteletben tartásán alapul — amely elveket a világ mind több kormánya és országa egyre szélesebb körben alkalmaz a gyakorlatban — a legszélesebb lehetőségeket biztosítja baráti kapcsolatok sokoldalú és termékeny fejlődése számára. Az eszmecsere a két kormány számára igen hasznos alkalom volt arra, hogy megvizsgálják a kölcsönös együttműködés további lehetőségeit. A két kormány azt az óhaját és szándékát fejezi ki, hogy továbbra is fenntartják képviselőik személyes kapcsoMoszkva (TASZSZ) A Jugoszláv Szövetségi Népköz- társaság kormányküldöttségének 1956 június 1-től 23-ig a Szovjetunióban tett hivatalos látogatása idején Joszip Broz Tito, a JKSZ főtitkára, Edvard Kardelj, a JKSZ Központi Bizottság Végrehajtó Bizottságának titkára, valamint Jakov Blazsevics, Veljko Micsunovics, Kocsa Popovics' és Mijalko Todorovics, a JKSZ Központi Bizottságának tagjai, mint a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének és Jugoszlávia dolgozó népe szocialista szövetségének képviselői, illetve N. Sz. Hruscsov, az SZKP Központi Bizottságának első titkára, N. A. Bulganyin, A. I. Mikojan, V. M. Molotov, K. J. Vorosilov, az SZKP Központi Bizottsága Elnökségének tagjai, D. T. Sepilov, az SZKP Központi Bizottsága Elnökségének póttagja, mint az SZKP képviselői az elvtársias őszinteség és nyíltság szellemében eszmecserét folytattak a JKSZ és az SZKP viszonyáról és együttműködéséről. E megbeszéléseken a következőkben állapodtak meg: ”1 Az 1955 június 1-4 belgrádi * nyilatkozat egészséges alapra helyezte a két szocialista ország vilatait és rendszeres eszmecseré-* jét a mindkét felet érdeklő po-* litikai és egyéb kérdésekben. A két kormány megállapította, hogy lehetőség van a gazdasági kapcsolatok és .az áruforgalom további kiszélesítésére s e kérdésben megegyezésre jutott, kiemelve a hosszú- lejáratú gazdasági egyezmények hasznosságát. A két kormány elhatározta, hogy kiszélesíti a tudományos együttműködést és a tudós-, szakember-, diákcserét, a tudományos művek cseréjét. A megkötött kulturális egyezmény alapján ki fogják dolgozni a kulturális együttműködés megfelelő munkatervét. A két kormány nagy jelentőségűnek tartja a kettős állampolgárságról nemrég aláírt egyezményt, amely jelentősen hozzájárul kapcsolataik rendezéséhez. A két kormány mindent megtesz, hogy megkönnyítse az egyezmény végrehajtását. Figyelembevéve, hogy a politikai, a társadalmi és a szakmai szakszervezeti szervek eddigi kapcsolatai, amelyeknek célja a szocialista tapasztalatok és a vélemények kicserélése volt, sikeresen fejlődtek és hasznos eredményekre vezettek, a két korszanyát és a benne kinyilatkoztatott elvek mind szélesebbkörű alkalmazásra lelnek a két szocialista ország kölcsönös együttműködésében. O A két országnak a belgrádi nyilatkozat aláírását követő időszakban kifejtett együttműködése és népeik politikai és egyéb társadalmi szervezeteinek érintkezése kedvező politikai feltételeket teremtett meg az SZKP és a JKSZ együttműködésére is. A fent kifejtett tételekből kiindulva és figyelembevéve azokat a konkrét feltételeket, amelyek között a jelenlegi szocialista mozgalmak fejlődnek, szem előtt tartva a ma rx i zmus-lenin i zmus in te m acion a- lista elveit, a JKSZ és az SZKP küldöttségei megállapodtak abban, hogy a két párt közötti érintkezés folytatása hasznos és szükséges a szocialista országaink további erősítését és felvirágzását szolgáló együttműködés, a nemzetközi munkásmozgalomban a szocializmus jelenlegi fejlődésével összefüggő számos kérdésben kifejtendő együttműködés végett, továbbá a világ népei békés egymás mellett élésének és együttműködésének fejlesztése végett, tekintet nélkül a társadalmi és politdmány egyetért abban, hogy a jövőben gyakorlati alapon megkönnyíti és meggyorsítja a két ország érdekében létesülő ilyenfajta kapcsolatokat. Szovjetunió kormánya éo a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság kormánya úgy véli, hogy a tárgyalásokon megvitatott valamennyi kérdésről folytatott termékeny eszmecsere azt bizonyítja, hogy a Jugoszláv Szövetségi Népköz- társaság Joszip Broz Tito köz- társasági elnök vezetése alatt álló kormányküldöttségének a Szovjetunióban tett látogatása újabb fontos szakasz a Szovjetunió és a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság népei közötti együttműködésnek és barátságnak, a két ország népeinek javát, a béke és a szócializmus megszilárdításának javát szolgáló fejlődésében. Moszkva, 1956. junius 20. A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének kormánya nevében N. A. BULGANYIN A Jugoszláv Szövetségi Népköz- társaság kormánya nevében J. BROZ TITO. kai rendszerükben mutatkozó különbségre, a népek békéje, szabadsága és függetlensége érdekében. A pártok képviselői abból indulnak ki, hogy a kapcsolatok és az együttműködés továbbfejlesztése ez SZKP és a JKSZ, mint olyan országok vezető pártjai között, amelyekben a munkásosztály van hatalmon, — e pártok közös célt tűztek magúik elé: a teljes szocialista tánsadalorc felépítését országukban, az emberiség haladásának és a tartós békének a biztosítását — kétségtelenül elő fogja mozdítani a további együttműködés fejlődését a Szovjetunió és a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság között, elő fogja mozdítani a szilárd barátság elmélyülését Jugoszlávia és a Szovjetunió népei között.-. D A két fél, azt az álláspontot vallva, hogy a szocialista fejlődés útjai különböző országokban és körülmények között különbözőek, hogy a szocializmus fejlődési formáinak gazdagsága elősegíti erősödését és kiindulva abból a tényből, hogy mind egyik, mind a másik féltől idegen minden olyan tendencia, hogy rákényszerítse másokra saját véleményét a szocialista fejlődés Nyilatkozat a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének és a Szovjetunió Kommunista Pártjának viszonyáról A bürokrácia-gyárban — Jegyzetek a Borsodi Szénbányászati Tröszt életéből — Szemere-Utca 15. Kétemeletes, U-alakú épület. (Jelenleg bővítés alatt). Több mint 50 irodahelyiséggel, 233 íróasztallal, 28 gépasztallal. Az épület előtt szebbnél-szebb gépkocsik. Az udvaron motorkerékpárok — tucatszámra. Ha a bejáratnál lévő fekete üvegtáblán nem olvashatnánk, hogy a Borsodi Szénbányászati Tröszt igazgatósága székel itt, könnyen azt -hinnénk, a Szénbányászati Minisztériumba tévedtünk. Hát még ha azt is eláruljuk, hogy 121 műszaki és 120 adminisztratív munkaerő éldegél itt! A pontosság kedvéért azonban meg kell írnunk, hogy nem mindig dolgoztak ennyien a Borsodi Szénbányászati Trösztnél. A tröszt 1952 január 1-én 65 műszaki dolgozóval és 60 adminisztratív munkaerővel alakult meg. 1953-ban a műszakiak száma 90-re, az adminisztratívaké 65-re emelkedett. 1954-ben nem volt különösebb létszámváltozás. 1955-ben viszont »hatalmasat fejlődött« a tröszt ezen a téren. A műszakiak száma elérte a 139-et, míg az admi- nisztrativóké a 140-et. Jelenleg pedig, amint már azt az előbb is említettük, 121 műszaki és 120 adminisztratív munkaerő dolgozik a trösztnél. E számokat olvasva, — aki közelebbről ismeri a Borsodi Szénbányászati Tröszt munkáját — joggal kérdezi: mit tud ott annyi ember csinálni? Hogy a Borsodi Szénbányászati Tröszt létszáma megalakulása óta ennyire megduzzadt, annak több oka van. Nőtt a tröszt feladata, megszűntek a vállalatok, stb. Nem túlozunk azonban, ha azt mondjuk, és a tröszt komolyabb beosztásban lévő dolgozóinak is ez a véleménye — a létszámduzzadáshoz hozzájárult a bürokratikus ügyintézés, a sok papírmunka, a lepedőnagyságú kimutatások, a kilókat nyomó tervezések. Ennek igazolására nézzünk talán egykét konkrét adatot. (Az összesét úgy sem tudjuk felsorolni, helyszűke miatt.) A terv és statisztikai osztály 1952- ben a napi jelentés elkészítéséhez egy-egy egységről 34 adatot fektetett fel, ami összesen 340 adatot tett ki. 1956-ban azonban már 65 adat szükséges egységenként a napi jelentés elkészítéséhez, mely összesen 2600 adat. Szöghy Csaba, a terv és statisztikai osztály vezetője elmondotta, hogy míg a napi jelentéshez szükséges adatokat 1952-ben egy ember 2 óra alatt szedte össze az üzemektől, addig most 2 ember egésznapos munkáját veszi igénybe! (Természetesen új embereket kellett munkába állítani.) A napi jelentés alakjáról érdemes megjegyezni, hogy 1 méter hosz- szú és 65 rubrikás »papirocska«. 20 rubrika erős fekete vonallal van bekeretezve, mely a fontosabb adatokat tartalmazza. (Szakértők szerint a többi 45 rubrikára semmi szükség.) A tröszt és a hozzá tartozó üzemek évente 180 kilogramm '“napi jelentési kimutatást használnak fel! A terv- és statisztikai osztály által készített havi jelentések adatai is óriásira növekedtek a tröszt alakulása óta. Míg négy évvel ezelőtt 2430 adatot gyűjtöttek össze a havi jelentésekhez, addig ma 6000 adatot használnak fel! A terv és statisztikai osztálynak ^komoly nehézséget jelent a Szénbányászati Minisztériumnak küldendő havi gazdasági beszámoló elkészítése. Annál is inkább, mert a minisztérium itt is ragaszkodik ahhoz a »jól bevált« módszeréhez, hogy minden hónapban több és több adatot kérjen a tröszttől. Míg 1952-ben a havi gazdasági beszámoló adatai 7640-re rúgtak, addig most 14.340-re. A havi műszaki beszámoló is hasonló képet mutat. Ehhez a beszámoló elkészítéséhez a tröszt megalakulásakor 7600 adatot gyűjtöttek, ma, a negyedéves műszaki beszámoló adatait is beleértve 75.360 adatot gyűjtenek. (!?) A bürokrácia teteje a szakmai tervek elkészítése, melyet minden évben időre el kell küldeni a minisztériumnak. Az éves szakmai terv aránylag újkeletű. 1953-ig népgazdasági tervet kellett készíteni s ebből bontották le a havi szakmai vonatkozású tervet. 1953-ban a minisztérium egyszerűsíteni akart s a következőképpen gondolkozott. összeházasította a népgazdasági éves tervet a szakmai havi tervvel s létrehozta a szakmai éves tervet' A szakmai éves terv »hatalmasságáról« érdemes megjegyezni, hogy 41 lepedőnagyságú táblázatból áll, minden táblázaton többszáz adattal. (Ember legyen, aki összeszámolja!) Az éves szakmai terv elkészítéséhez a terv és statisztikai osztály egy havi munkája szükséges, de bele segít a tröszt valamennyi osztálya. Viszont ha már ennyit dolgoznak vele, legalább volna valami értelme! Mert meg kell mondani, az éves szakmai tervet nagyon ritkán veszik ki az illetékesek a páncélszekrényből. Nem csoda, hiszen van vagy két kiló. De ha bele is tekintenek az éves szakmai tervbe, annak csak egy-két adatát nézik meg. A minőségi tervezés lapjáról például, melyen annyi adat van, mint égen a csillag, mindössze öt szám érdekes. (Miért van akkor szükség a többi adatra — ezt jó volna tudni?) Helyes lenne, ha a Szénbányászati Minisztérium megszívlelné Szöghy elvtárs azon mondását, hogy »annyi tervszámot kell meghatározni, amennyinek teljesítését ellenőrizni lehet-». A terv és a statisztikai osztály óriási munkájának a regisztrálására hadd írjuk még ide: naponta 2600, tíz naponként 5760. havonta 20.916, negyedévenként 75 ezer 592 adatot gyűjtenek össze, továbbítanak a Szénbányászati Minisztériumtól kezdve a Központi Statisztikai Hivatalig. De nemcsak a terv és a statisztikai osztálynak jutott ki a bürokráciából. Hasonló a helyzet a beruházásnál is. Ha egy beruházási létesítmény elkészül — míg átadják — a jegyzőkönyvek sokaságát gyártják. Ezelőtt egy évvel műszaki átadási jegyzőkönyvvel és egy pénzügyi leszámolással adták át az új létesítményeket. 1956 január 1-től ezt megoldották még egy üzembehelyezési jegyzőkönyvvel és egy pénzügyi leszámolási ívvel. Lényegében tehát egy-egy létesítmény végleges elszámolásához, illetve aktiválásához négy jegyzőkönyvre van szükség, nem beszélve arról, hogy mindegyik oldalakat tesz ki. Tudomásunk szerint három tröszt már fel is emelte tiltakozó szavát és kértek könnyítést, hogy üzembehelyezési jegyzőkönyvet csak 500.000 forint értékhatár feletti létesítményeknél írják csupán elő, azon alatti létesítményeknél hagyják el és a műszaki átadás alkalmával ezen jegyzőkönyvben nyilatkozzanak az illetékesek az üzembehelyezésre vonatkozóan. A végleges banki elszámolást egy ember munkájára vonatkoztatva azelőtt egy ember egy nap alatt elvégezte, most ezen munkák, illetve elszámolások egy embernek több mint kétheti munkáját veszik igénybe. Vagy egy másik példa. 1954 december 31-ig a felújítások pénzügyi lebonyolítását, a tröszt havi elszámolását a Magyar Nemzeti Bank felé két inkasszóval intézte, most pedig — miután a felújítások pénzügyi lebonyolítása a beruházásokéval azonos — 1951 január 1-től a Beruházási Bank felé annak legalább 25-szörösé- vel végzik. A régi módszer szerint — mely teljesen megfelelt a célnak — egy ember egy nap alatt elvégezte az egy hónapi felújítások teljesítésével kapcsolatos elszámolásokat, mely ma már egy ember egy hónapi munkáját veszi igénybe. Jellemző adat a beruházási osztály munkájára — a bürokrácia megnövekedésére —, hogy míg 1953-ban 1000 inkasszóval kapcsolatos munkát kellett elvégezni, most 4000 inkasszóra növekedett a munka volumene. A munkásellátási csoport munkáját is nagyban megnehezíti a bürokrácia. Különösen a munkaruhák okoznak nagy gondot. Míg a bányász megkapja a munkaruhát, a gumicsizmát, mintegy 24 ember kezén megy keresztül a kiutalás! Gondoljuk estik el, miiven őrült pénzt emészt fel ez az adminisztráció, néven nevezve a gyereket: a bürokrácia! Nem is beut jainak és formáinak meghatároz zásában, megegyezett abban, hogy az említett együttműködésinek a teljes önkéntességen és egyenjogúságon, a baráti bírálaton, pártjaink vitás kérdésekben folytatott elvtársi jellegű eszmecseréjén kell alapulnia. A A JKSZ és az SZKP közötti és az említett alapokon nyugvó együttműködés elsősorban a két ország szocialista építése formái és módszerei sokoldalú, kölcsönös megismertetésének útján, a szabad és elvtársi tapasztalat és véleménycsere útján fog fejlődni. E tapasztalat- és véleménycsere kiterjed azokra a kérdésekre, amelyek közös érdeklődésre tartanak számot a szocialista gyakorlat fejlesztése és a szocialista gondolat előbbrevitele szempontjából, valamint azokra a kérdésekre is, amelyek a békét, a népek közötti közeledést és érintkezést és általában az emberiség haladását érintik. C A világ jelenlegi anyagi és szél- lemi átalakulása, amely kifejezésre jut a szocializmus erőinek roppant növekedésében, a nemzeti felszabadító mozgalom fellendülésében* továbbá abban, hogy megnő a munkásosztály szerepe a jelenlegi nemzetközi fejlődés konkrét kérdéseinek megoldásában, több nagy feladatot állít a nemzetközi munkásmozgalom elé. Ez a tény felhívja a figyelmet a jelenlegi világban tapasztalható jelenségek, alapvető anyagi és társadalmi tényezők és fejlődési irányzatok tudományos elemzésének szükségességére is. Ezeknél az okoknál fogva megegyeztek abban* hogy a marxizmus-leninizmus elveit szem előtt tartva, minden eszközzel ösztönözni fogják — mind kölcsönös viszonyukban, mindpedig a nemzetközi munkásmozgalomban általában — a kölcsönös együttműködés és a vélemények * kicserélését a szocialista tudományos gondolat területén. A A JKSZ és az SZKP együtt- működésének konkrét. formái tekintetében a küldöttségek megállapodtak abban, hogy ennek az együttműködésnek az utjai a következők lesznek: személyes érintkezések, a vélemények írásbeli és szóbeli kifejezése és kicserélése, küldöttségek, anyagok, irodalom cseréje, a szükséghez képest pártfunkcionáriusok találkozása a mindkét fél érdeklődésére számot tartó időszerű kérdések megvitatása végett és általában az építő, elvtársi vita minden formája. ^ Az SZKP és a JKSZ képvise' * lői az ilyen kölcsönös együttműködést a más kommunista, mun(Folytatás a 3. oldalon.) szélve arról, hogy Budapestről a tröszt gépkocsival szállítja a pereces! központi raktárba az árut, ahonnét az üzemekbe szintén gépkocsikkal szállítják. Havonta ,a szállítási költség jóval meghaladja a 20.000 forintot. A »vándormadarak« sok kellemetlenséget okoznak. Tisztában vannak vele, ha továbbállnak az üzemtől, a ruhát le kell adni, de mégsem ezt teszik. A tröszt három jogásza nem győz az ország egyik részéből a másikba utazni a »vándormadarak*« után és bíróságra adni őket. Hasonló a bürokrácia a járandósági szappan körül. Annyi kézen megyen az is keresztül, hogy végül is a sok bába közt elvész a szappan. Negyedévenként 4—5 mázsa szappan »tűnik el«. A munkásellátási csoport vezetőjének és másoknak, akik jártasak ezen a területen, az a véleményük, hogy szüntessék meg a munkaruhát, a járandósági szappant, az árát kapják meg a bányász elvtársak. (?) Megszűnik a bürokrácia, a visszaélés, az óriási huza-vona s a bányász elvtárs bemegy a boltba, s megveszi magának a szükséges ruhát, szappant. A javaslat egyszerű és nagyszerű, nem is beszélve arról, hogy mintegy 30— 40.000 forintot lehetne megspórolni. Nyilas elvtárs, a tröszt főkönyvelője elmondotta, hogy óriási a bürokrácia a munkaerők nyilvántartásánál is. Minden bányászról felfektetnek egy hatalmas kartont, melynek mindkét oldalát ki kell tölteni. A sajnálatos az benne, hogy olyan adatok is szerepelnek a munkaerő nyilvántartó kartonon, mely máshol, más osztályokon szintén megvannak. (Biztos, ami biztos!) A legtöbb üzemnél aztán úgy egyszerűsítettek, hogy nem vezetik, vagy csak hiányosan vezetik a kartont. (Érdekes és így is boldogulnak!) Nyilas elvtárs elmondotta, hogy a trösztön belül szerepel egy olyan vállalat, melyre az égvilágon semmi szükség nincs. A berentei szénosztályozómű vállalatáról van szó, mely 1956 január 1-től a tröszthöz tartozik; A berentei szénosztályozóműnek van egy üzemvezetősége, — mely tökéletesen ellátja a munkát s van egy vállalata, amelynek semmi munkája. A gyakorlatban úgy néz ki a két szerv együttműködése, hogy csak gátolják (Folytatás a 3 oldalon.) 4L4 AL''
