Észak-Magyarország, 1956. június (12. évfolyam, 128-153. szám)

1956-06-17 / 142. szám

Vasárnap, 1956. június n.

ÉSZAKMAGYABÜRSZAla

5

X Miskolcon nemrégen lezajlott megyei ipari aktívaülés határozata a többi között az ajá'bbiakat szögezi le: A második ötéves terv első évi feladatai között nagyarányú építkezések szerepelnek. Az eddigieknél jóval több állami lakást, középületet, gazdasági épületet és családi házat kell emelnünk. Támogatni kell ezt a munkát minden területen. Fokozniuk kell termelésüket az alapanyaggyártó iparágaknak, a kitermelő és feldolgozó iparágaknak. Ahhoz, hogy az első évi feladatokat eredményesen végrehajtsuk, a fontos termékekből megyénk üzemeinek túl kell teljesíteniük előirányzatukat. Az építkezések fellendítésére kőből például 8500 tonnával kell többet termelni az előirányzott mennyiségnél.

Munkatársunk két nappal ezelőtt ellátogatott a Tokajhegyaljai Kőbánya Vállalat bodrogkeresztúri üzemegységébe, hogy megismerje az eredményeket, amelyeket a bánya dolgozói elértek az aktívaülés óta.

Tapasztalatairól az alábbiakban Bzámol be:

Robbantás után

Piros zászlóval integetnek, a kocsi fékez és leáll az út szélén. Balra tőlünk a hegyoldalon fény villan, füst csap a magasba. Eltelik néhány várakozó másodperc, egyszerre olyan hatalmas robbanás remegteti meg a levegőt, hogy szinte belesóhajt az öreg hegy. Repeszdarabok koppan- nak. Néhány percig csak a felkavart szürkés-fekete porfelhő látszik, távolról, Sátoraljaújhely felől vissza- visszadübörögnek a hegyek, s a leszálló porból kibontakozik a kőhalom.

A robbantás eredményes volt. Legalább 5 ezer mázsa kő hever előttünk: szürkésfehér híres bodrogi kő, elsőosztályú építkezési anyag. Van olyan kődarab, amelyik csak félkiló és van, amelyik 50 tonna. Ismét szabad az út, indulhatnak a kocsik. Előbújnak rejtekhelyeikről a munkások és megkezdik a fejtést, vagyis a kőtörést. Nehéz, fáradságos munka ez. Derékig vetkőzve, izzadva emelgetik a hatalmas kalapácsokat, verik az ékeket, szállíthatóvá zúzzák a követ. A magas kőfalról kétszeresen verődik vissza a 26 fokos nyári hőség. Még árnyék sincs a közelben, ahová elbújhatnának egy félpercre. A laza törmeléken néha meg-meg- csúszik egy hatalmas 5 vagy 10 tonnás kődarab, s dübörögve legurul, törve-zúzva mindent, ami útjába kerül. Ilyenkor villámgyorsan menekülni kell, ki merre lát, hiszen egy pillanat késedelem is halált jelenthet.

Nagyobb baleset szerencsére eddig még nem volt, de az elővigyázatosság sosem árt.

Segítség Mohácsnak

A bodrogkeresztúri bánya tulajdonképpen három részlegben: a Il-es, V-ös és I-es üzemszakaszon termeli ki a követ. Jelenleg a Il-es és az V-ös részleg végez termelőmunkát. Az ötösben (ahogy maguk közt ezt az egységet nevezik) összesen hat ember dolgozik. Robbantás után ők készítik elő a követ, s a fuvarosok már szállítják is az állomásra, ahol vagonokba rakják és irány: Mohács, az árvízsújtotta terület.

Van olyan fuvaros, aki 100 mázsát is elszállít naponta, s ezzel 160—180 forintot is megkeres, Szép összeg, s

jó megélhetést biztosít, de senki ne gondolja, hogy könnyű kereset. Ezt a kőmennyiséget egyedül kell felrakni és lerakni a szekérről. Ez tehát 200 mázsa, — egy embernek 8 óra alatt. Próbálja meg valaki, csinálja utána! De nem könnyű a dolguk a kőfalon dolgozóknak sem. Pedig az elmúlt havi 114 százalékos szép eredmény nekik köszönhető elsősorban, s ezért megérdemlik, hogy a legjobbak nevét ideírjuk:

Veréb János, Zelenák Péter, a szakma kiváló dolgozói,

Maczó Lajos, K. Svartz János és id. Kiss József sztahanovisták, akik elsők a munkában.

Uj beruházás

Az I-es bányához jelenleg 234 méteres siklópálya épül 300 ezer forintos költséggel. A tervek szerint július 1-én kezdik a munkát. Az építőbrigád tagjai, Bóna Dezső pályamester és Szőke József művezető irányításával mindent elkövetnek, hogy mielőbb meginduljon a próbaszállítás.

— A siklópálya segítségével egy- egy nyolcórás műszak alatt megkétszerezhetjük a termelést — mondja Kovalik Pál elvtárs, a bányatelepvezetője. — De amíg ez elkészül, sem lesz jelentősebb kiesés, mert a drótkötélpályás Il-es üzem két műszakban termel. Bár múlt havi termelési tervét az üzem csak 94,2 százalékra tudta teljesíteni, ez szép eredmény, mert erősen feszített volt a terv. Azt hiszem, a siklópálya megépítésével könnyen túlteljesítjük az előírt tervet, s végrehajtjuk az ipari aktíva határozatát*

(Ónodvári)

löbb mint ezer holddal nagyobb területet aratnak kombájnnal ezévben, mint tavaly

A borsodmegyei termelőszövetkezetek földjein június vegén, július első napjaiban kezdik meg a búza aratását. 38 kombájn segíti majd a tsz tagságát az idei termés betakarításában. A kombájnok ezévben mintegy 1000 holddal nagyobb területet aratnak le, mint tavaly.

Legtöbb kombájn a mezőkövesdi járásban vágja majd a gabonát. Tavaly 10, ezévben pedig 16 kombájnnal takarítják be a tsz-ek tábláiról az »életet*. A borsodivánkai József Attila és Petőfi Tsz-ekben, valamint a négye«! Uj Barázda Tsz-ben ezévben már csak kombájnnal aratják a búzát.

A mezőkövesdi gépállomás és a tsz-agronómusok most fejezték be a kombájntáblák kijelölését. Megállapították azt is, hol lesznek a kombájn- szérűk. A tsz-ekben megkezdték a kombájnokat kiszolgáló munkacsapatók szervezését is.

Hogy az aratás időszakában a kombájnok zavartalanul dolgozzanak, minden egyes kombájnt még a búza aratás előtt kipróbálnak, hogy az esetleges hibákat ki tudják még javítani.

Megkezdték a csapágy hűtovíztartályok szerelését Tiszapalkonyán

A tiszapalkonyai erőműben négy óriás-kazán építése és a kiszolgálásukhoz szükséges táp-berendezések szerelése folyik. A csehszlovák és magyar dolgozók most az üzemépület legmagasabb részén is megkezdték a szerelési munkákat. Itt (két 100 köbméteres hűtővíztartályt helyeznek el. Ezekből a tartályokból Vezetik mejd a megszűrt vizet a

különböző gépi-csapágyak hűtésére. Az egyenkint 7 és fél tonnás tartályokat — toronydaru segítségével — több darabban emelik a 36 méter magas szintre, ahol összeszerelik azokat. A dolgozók keményen harcolnak azért, hogy a két tartály szerelését a hónap végére befejezzék*

——■

Mór aratják Igrici halárában» a francia perjét

Borsod megyében csaknem 100 holdon termesztenek gyepesítéshez és legelőfüvesítéshez francia perjét. A több éves növény aratását pénteken megkezdték az igrici állami gazdaságban. Az ötven holdas táblán 3 kévekötő aratógéppel végzik a per je aratását. A levágott perjét gúlákban szárítják» s ikét-há- rom nap múlva kombájnokkal végzik el a mag cséplését. A kombájnokkal való csépléssel mintegy 12 százalékkal csökkentik a per- gési veszteséget.

Az igrici állami gazdaság után rövidesen megkezdik a francia perje aratását a mezőkeresztesi Arany Kalász Tsz 25 holdas tábláján is. Az aratást itt is géppel végzik.

Az elcsépelt magot tárolják és szakszerű kezelés után az ősszel már a legelők javításához, füvesítéséhez használják fel, jelentős részét pedig exportálják.

J&Up&ZQXjdbáj A VASGYLÖTÓ ALBUMBAN

Egy készülő album ragasztótól még nedves lapjait nézem. Hiányzik róla a díszes kötés és az albumoknál szokásos forma. Ez a kialakulóban lévő emlék- füzet egyáltalában nem hasonlít az eddigi albumokhoz.

Témában is eltérő a többitől. A vasgyűjtő úttörőknek állít emléket, az alsózsolcai pajtásoknak, akik hosszú évek során egész hegyeket kitevő ócskavasat gyűjtöttek össze. S ez szép dolog, mert Alsózsolcán nem könnyű ennyi vasat összeszedni. Nincs a közelben sehol ipari üzem, az egyetlen gépállomáson sincs sok kimustrált vasdarab. A pincék, padlások, kamrák mélyéről kell kikeresgélni a »kincset«. De több kiváló fémgyűjtő jelvény és jutalom tanúskodik arról, hogy az alsózsolcai úttörők nemcsak kerestek, hanem találtak is. Ezt bizonyítja a születőfélben lévő album is.

Május közepén a DISZ Központi Vezetőségének felhívása után összedugták fejüket az alsózsolcai pajtások, s szomorúan állapították meg, hogy a »'készletek* kimerültek. Egy fia ócskavasra sincs kilátás, s a május—júniusi vasgyűjtő hónap »termése* elég soványnak ígérkezik.

Eddig jutottak a bölcselkedésben, amikor az egyik pajtás felkiáltott: megvan, mégis lesz ócskavas! S szaladt egyenesen, a többiek utána a határban lévő, régi kavicsbánya melletti tóhoz, ahol csodák-csodája, a vízből jókora vasdarab kandikált ki. Rögtön megállapították, hogy egy kavicshordó csille. A zsákmány Tát- tán új erőre kaptak valamennyien, s megkezdték a gyűjtést.

Ezt mutatja meg az album első lapja is. A fénykép hét mosolygó úttörőt ábrázol: Szilágyi Ferenc, Karsza Attila, Spitzmüller István, Gál Balázs, Tőkés AttilaJuhász László és Plósz János megérkeznek a vasgyűjtő »hadjáratból*. Kétkerekű kocsijukon lyukas edény, lavór, rossz kályhacső, s más hasonló vasnemü latható. Ketten húzzák, öten tolják a »kincset*, amelyet hosszas rábeszélés után a Juli és Mari nénik lom*

tárából szedtek elő. A második lapon látható, mint rakják le a kocsit, s indulnak zsákmány szerző körútra. A harmadik lap már a csillevadászatról, illetve »halászatról* számol be. A hét tagú brigád drótkötéllel próbálta kihúzni a csillét. Térdig belegázoltak a vízbe, de nem boldogulták. A nehéz test meg sem mozdult, visszatartotta az iszap.

A következő rippon a tópartján a gyerekek népes hada mellett egy traktort mutat a kép. Hogy került vajon ide? Amint kiderült, az alsózsolcai pajtások élelmes gyerekek. Felkeresték Hlavnyai elvtársat, a gépállomás főmérnökét, aki egy Zetorral segített az »ócskavas halászoknak*. A gép percek alatt kiemelte a csillét.

Az ötödik lapon hatalmas hajrá kiáltással köszöntik a csillét. A »szakértők* azonnal megállapították, hogy a kihúzott darab csak alsó része a csillének. Javasolták, hogy a felső részét is keressék meg. S itt már az alsózsolcai DISZ szervezet fiataljai is bekapcsolódtak a munkába, s lám nem is eredménytelenül. A hatodik lapon már a csilletető is vontatókötélre került és éppen a part felé tart. Persze nem volt olyan egyszerű, míg idáig eljutottak. A csilletető a tó másik zugában feküdt, iszapba ágyazva. Három méter mély víz takarta. Több mint egy óráig keresték a díszesek a víz alá le-lebukva, míg végül megtalálták.

A hetedik lapra ragasztott képen Sinai Bertalan, Ungvári János, Plósz János, Palocsay Ottó és Dóleszák Ferenc DISZ fiatalok a parton emelgetik a nehéz küzdelmek árán szerzett zsákmányt.

Lapoznánk tovább, de egyelőre nincs több lap. Az album képei még készülnek, lapjait most írják. Azok a kispajtások, lelkes úttörők, akik az alsózsolcai házakba nap mint nap bekopogtatniuk, s a méhek szorgalmával gyűjtenek össze minden darab ócskavasat,

KECSKÉS ROZSA

Megkezdődött

az 1956-57. évi sertéshizlalási szerződéskötés

Megyénk termelőszövetkezetei és egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztjai az elmúlt gazdasági évben több mint 18 ezer darab sertésre kötöttek hízlalási szerződést. A termelők az akció keretében nagy anyagi előnyökben részesültek. Az ároktői Vörös Csillag Tsz például 32 darab sertésre kötött szerződést, s 22 darabra takarmánykedvezményt igényelt. A tsz a beadott sertések után a vételárral és prémiummal együtt 76 040 forintot kapott, ezenkívül 31 mázsa 60 kiló kukoricabeadástól mentesült. A tsz a szerződés megkötésekor több mint 19 000 forint előleget kapott. Üveges János szikszói középparaszt leszerződött sertését májusban 168 kiló súlyban adta át és csaknem 3700 forintot fizetett ki neki az állatforgalmi vállalat.

A Minisztertanács határozata alapján az idén is lehetővé válik, hogy a termelőszövetkezetek és egyéni gazdák sertéshizlalási szerződést kössenek, s ezzel anyagi jólétük növelése

126—140 kg-os sertés után 141—160 kg-os sertés után 161 kg-on felül Tenyésztésbe fogott 161 kg-on felüli sertés után

mellett elősegítsék az ország zsír- ée húsellátásának további javítását.

Az 1956—57. évi hízlalási akció keretében szerződést lehet kötni minden meglévő, jó csontozató, hizlalásra alkalmas 20 kilogrammnál nagyobb súlyú süldőre. A termelők a lekötött sertést a szerződéskötéstől Számított 2 hónap eltelte után, legkésőbb 1957. szeptember 30-ig, a szerződésben kikötött szállítási hónapban legalább 126 kilogramm súlyban tartoznak átadni.

A tsz-ek és a beadásra kötelezett termelők — alacsonyabb sertésátvételi ár mellett — kukoricabeadási kedvezményt igényelhetnek. A szerződés megkötésekor a termelőszövetkezetek minden darab sertés után 600, az egyéni gazdák 400 forint előleget kapnak. A leszerződött sertéseket a takarmánybeadási kedvezmény igénybevételénél az alábbi áron veszi át az állatforgalmi vállalat:

Átvételi Takarmánybeadási kedv,

ár: tsz-eknek: egyénieknek:

16,— Ft/kg 130 kg 100 kg

17,50 Ft/kg 180 kg 150 kg

19,— Ft/kg 230 kg 180 kg

18,— Ft/kg 230 kg 180 kg

A beadásra nem kötelezett állattartók, valamint a takarmánybe- adási kedvezményt nem igénylő termelők a sertésekért magasabb árat kapnak:

126—140 kg-os sertés után 18,— Ft/kg

141—160 kg-os sertés után 20,— Ft/kg

161 kg-on felül 22,— Ft/kg

/ 161 kg-on felüli tenyésztésbe

fogott sertés után

A fenti árakon felül, termelőszövetkezet, egyéni vagy társashízlalás esetén 5—20 darab sertés átadásakor kilogrammonként 80 fillér, 20 darabon felüli sertés átadásakor kilogrammonként 1 forint prémium is jár.

A Minisztertanács határozata lehetővé teszi a fehér hússertések (baconok) szerződéses nevelését is. Szerződésben leköthető 20 kilogrammnál nagyobb, simaszőrű, fekete pettyektől mentes hússertés. A sertéseket

21,— Ft/kg

90—110 kilogrammra kell felhizlalni: Az átvételi ár kilogrammonként 18 forint. Társashízlalás esetén a meny- nyiségi prémium is megilleti a termelőt. Ebben az esetben is a fentihez hasonló előleget fizetnek.

Az állatforgalmi vállalat dolgozói a napokban mindenütt megkezdik a szerződéskötéseket. Minden termelőnek egyéni érdeke, hogy előre biztosítsa hízottsertésének eladását, melyhez az akció magas átvételi árat, biztos jövedelemforrást nyújt;

Qle aer(e meg. a ggeemekemel JCäfuezkgnt

Kisfiam nyugodtan alussza ebédutáni álmát. Békésen szendereg. Csupa ártatlanság, üdeség, tisztaság. A nagymama csak nézi, nézi, aztán hirtelen, minden átmenet nélkül könnyezni kezd.

— Mi baj van? nézek rá csodálkozva.

— Nem is merem neked megmondani. Sajnálom ezt a szegény gyereket. Itt lakik a szomszédban egy asz- szony. Folyton üldözi ezt a pöttömnyi kis embert. Már rettegek tőle, hacsak ránéz is.

— Üldözi? Nem értem. Miért üldözne valaki egy kisgyermeket? Mi válthat ki valakiben egy gyermek iránt gyűlöletet?

S nagymama szavaiból olyan dolog derült ki, ami figyelmet érdednél.

Köpeczky Gáborné- nak — így hívják a különös farkaslyuki asszonyt, — van egy fura passziója. Cukorral, csokoládéval magához csalogatja a gyerekeket, aztán minden további nélkül hol az egyiket, hol a másikat elveri. Beszélnem kell ezzel az asszonnyal! — határoztam el.

Éppen kapóra jött. A kolónia udvarán ment keresztül.

— Álljon meg kérem egy szóra! Beszélni szeretnék magával.

Az alacsony, barna, ideges mozgású asz- szony megáll és idegesen rámvillantja szemét:

— Mit akar tőlem?

■— Semmit, csupán arra szeretném megkérni. sne verje meg n

gyermekemet. Az én nevelést elvem az, hogy a gyermeket terror, megfélemlítés nélkül kell nevelni. S ez a módszer be is válik. Maga milyen jogon veri még más gyermekét?

Átkozódik, égre-földre esküdözik, hogy ez az állítás hazugság, száradjon le a két keze, ha egyszer is megütötte a gyereket.

De nagymama nem állhatja meg szó nélkül.

— Ugyan ne beszéljen így KÖpeczkyné asszony! Hiszen tegnap is a saját fülemmel hallottam, a szomszédoknak dicsekedett, hogy megverte a kis Dinit.

Az asszony zavarba jön, de csak egy picit. Aztán elkezd kiabálni, hogy igen, mert a gyerekek rosszak; eddig is megverte őket, ezután is meg fogja verni, akárkinek a gyereke. Ügy kiabált, hogy az egész bányatelep hangos volt tőle. Mondanom sem kell, engem szóhoz sem engedett jutni. De szóhoz jutok most és e fura párbeszéd s a még furább viselkedésre szeretnék néhány megjegyzést tenni.

Köpeczkyné mint ápolónő a frontokat járta, ismeri fél Európát, Berlint és Párizst. Sok tömeggyilkosságot, szadizmust látott, tapasztalt. Talán kicsit belé is szívódott a fasizmus vandálsága, sza- dizmusa. De a háború óta tíz év telt el. És tíz év alatt el kell felejteni. ki kell törölni a

lélekből örökre a borzalmas háború emlékét. Úgy látszik Kö- peczkynében még kísért a múlt, a fasizmus nevelése.

Tíz év óta a kommunisták ember szer etetre tanítanak. Arra tanítás nak: különösen szeretni kell a kis emberkéket, akik már a sza-» badság légkörében nőt-* tek fel, akik szerencsére nem is tudnak azokról a borzalmas időkről. Nem is akarjuk, hogy tudjanak róla. Nem akarjuk, hogy érezzék a terrort, a megfélemlít tést, a szenvedést, amiben nagyon-nagyon sok embernek része volt.

Ezek a kis emberkék a mi rendszerünk dé- delgetett kedvencei■» ök a jövő életének hajtásai, napsugarai. S aki ezeket a v&psuga* rakat meg akarja tört ni, aki ezeket a hajtás sokat megsérti, az nem szereti, hanem gyűlölt az embereket. S az embereket gyűlölni nagy bűn! Megbocsájthatatt lan. -.

A kisfiam nyugodtan alussza ebédutáni álmát. Békésen szendereg. Csupa ártatlanság, üdeség, tisztaság. Lehet, hogy álmában elő- villan a csokoládénál csalogató, csúnyán verekedő néni s ilyenkor kis teste megrezzen. Fél. Maga sem tudja mitől. De megnyugtat- hatom, nem kell félnie, Ez csak a múlt árnyéka és van erőnk hozzá, hogy ezt az árnyékot letöröljük gyermekeink életéről,

CsnpnA BARNA

A Szerencsi Cukorgyár az 1956. évi cukorrépa átvétel idejére ideiglenes munkára keres répaátvevőket és adminisztrátorokat. Jól számoló, pontos, gyors és adminisztratív munkában jártas dolgozók írásban jelentkezzenek a Szerencsi Cukorgyár Termeltetési Osztályán. Jelentkezési határidő: július 1.

Burgonyabogár, répabolha, lisztharmat ellen! leghatásosabb

VÉDEKEZÉS a porozás. Keresse minden üzletben a legújabb lengőlapátos háti porpermetezőgépet. — Gyártja és felvilágosítást ad a Kiskunhalas! Motor és Gépjavító vállalat.